welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Egy kis móka ~ L & A

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Egy kis móka ~ L & A 31.01.13 9:23

Nem is tudom, jó ez így meg nem is. Oldalon a szeretett nővel heverek az ágyban, de még is többre vágyok, mert így csak naplopónak érzem magam. Nem lehet mindig ezt művelni, kell egy kis izgalom, amitől hevesen kezd el folyni az ereimben a vér, és a szívem majd kiesik. Igen, határozottan ez, amire vágyok. Izgalomra, mert ágyban fekve biztosan nem fog ránk találni, ezért tenni kell érten, én pedig megteszem a kellő löketet, ha kell.
- Nem ártana, ha kezdenénk végre magunkkal valamit. - Fordulok felé az oldalamra fekve. Abból ahogyan rá nézek láthatja, hogy komolyan beszélek. Ki szeretnék mozdulni, megmozgatni elhalt végtagjaimat, amik már a fekvéstől fájdultak meg. Különös de egy idő után a túl sok pihenés is piszkosul fárasztó tud lenni.
- Vegyél fel valamit sétálni megyünk, nem fogadok el nemleges választ. - Puszi nyomva homlokára pattanok is ki az ágyból, gyorsan magamra kapok egy farmert és egy inget és részemről már meg is van az öltözködő rész. Akkor fogok csak fáraszt kapni, ha megint elvonul a fürdőbe és legalább fél óráig bent is fog lenni, abban az esetben biztosan megint a fotelban ülve fogom várni, hogy készen legyen.
- Megmutatom neked hogy milyen szép helyre költöztél. - Bizakodóan mosolygok rá, szeretnék neki megmutatni pár látványosságot ami a környéken található, talán Greg házával kellene kezdeni. Na jó, ez még viccnek is rossz lenne, inkább elviszem a közeli parkba, vagy megmutatom neki a szökőkutat, ha még mindig ott áll a helyén, régen láttam már azt is. Most nem csak neki lesz újdonság felfedezni a környéket, hanem nekem is. Arra egyáltalán nem számítok, hogy minden olyan fog lenni mint régen volt, elvégre minden változik.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 02.02.13 19:03

Fogalmam sincs, hogy mennyire célravezető vagy akár előnyös az amit az utóbbi napokban művelünk. Tudom minden csak nézőpont kérdése. Így természetesen ennek is meg van a maga előnye. Az ágyban hát nem sok mindent lehet csinálni, de azt többféleképp és még csak szánkat sem kell koptatni hozzá szavak útján így bonyodalom sincs. De egy idő után mindent meglehet unni... Akármilyen hihetetlen de még a semmit tevést is.
- Kezdünk is. Kutatjuk a lustaság legfelsőbb fokát... - Nos, azt hiszem én lassan kezdek rá akadni és eljutni ara a pontra amikor is már könnyebb lesz arrébb tenni mint arrébb tessékelni. Lassan már arra is alig tudom rá venni magam, hogy az oldalamra forduljak és még,megszólalni is komoly megerőltetésnek számít és vagy tíz percen keresztül kell rá győzködnöm magam.
- Tudod most nagyon is vállalkoznék arra, hogy lehúzzál az ágyról. - De tudom, hogy már csak azért sem fog fogja megtenni, mert így már koránt sem volna olyan szórakoztató. Így erőt vettem magamon, hogy kimásszak az ágyból, amit inkább ne játszanak vissza. Részemről elég volt megtenni is.
- Igazán elárulhatnád, hogy mitől vagy ilyen friss. Talán én is taktikát váltok... - Tapasztalat, minél inkább többet alszol annál rosszabb és csak még fáradtabb leszel.
- Majd igyekszem beleférni abba a tizenöt percbe... - Ezt is megtanultam csodát tenni, de nem magam miatt, bár még mindig nem tartom túl fair vagy éppen nagylelkű ajánlatnak. Azért csak bevánszorogtam a fürdőbe annak reményében, hogy nem fogok frászt kapni attól a valakitől aki majd a tükörben fog fogadni. Nem vacakoltam sokáig és nem is áll annyi idő a rendelkezésemre mint amennyi ehhez szükséges volna. Így haladóra fogtam a dolgot. Megfésülködtem felöltöztem majd még egy-két igazítás itt-ott és felőlem akár indulhatunk is.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 04.02.13 12:43

Vicces, de már az unalmat is unom. Azt pedig végképp nem hiszem el, hogy két felnőtt ember nem tud mit kezdene magával, pedig nagyon is úgy néz ki. Csak heverészünk az ágyban, akár egy nyolcvan éves rokkant házas pár is tenné. Ettől az egésztől pedig annyira öregnek érzem magam, hogy tennem kell ellene. Majd mikor majd megszottyadva megöregszünk, akkor majd lesz arra alkalmunk, hogy ezt tegyük, de odáig van még időnk, ezért is kaszálódok ki olyan hamar az ágyból.
- Én inkább a lustaság ellenszerét akarnám feltalálni. - Megeresztek felé egy pofátlan vigyort és már kezdem is az öltözködést, elvégre egy szál semmiben nem nagyon lenne helyes kimerészkednem az utcára, még a végén ismét bevinnének a börtönbe közszemérem sértés végett. Ez pedig egyikünknek sem lenne jó, maradjunk a meztelenkedés a hálószoba falak között.
- Lorena, úgy már nem poén ha fel vagy rá készülve. Szedd össze minden erődet és kelj fel, addig még szépen mondom. - Komoly ábrázattal próbálom megrettenteni, hogy kapkodja magát. Természetesen nem bántanám csak lenne még pár módszerem arra is, hogy gyorsabban felkeljen onnan. Még a látványtól is fáradt leszek, hogy látom, mennyire kényelmesen heverészik.
- Hidd el, ha tudnám elárulnám. Velem töltheted a nap huszonnégy óráját, figyelj oda, hátha megtalálod a választ. - Tényleg nem tudom, viszont egész nap együtt voltunk és leszünk is még, talán ha jobban rám figyel, akkor arra is rá fog jönni, hogy mitől bírok ennyire felpörögni.
- Ajánlom is, mert különben kénytelen leszek bele ülni a fotelba, tudom hogy mennyire szereted, ha ott ülök. - Eresztek felé egy pofátlan vigyort, de fotel helyett inkább vissza ülök az ágyra, órámra pillantva mérve az időt, tizenöt perc az tizenöt perc, se több sem pedig kevesebb.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 06.02.13 9:00

- Te volnál az első... Úgy vélem osztatlan sikered lenne a dologban. - Azt hiszem ez még senkinek sem sikerült teljes mértékben vagy csak több évszázados titok amiről senki sem tud, amiről még senki sem hallott viszont egy tucatnyian próbáltál már felkutatni a nyitját, de végül mindegyiket egytől egyik elgyőzte a saját lustasága. Szóval, nem könnyű feladat és sok bátorságot és merészséget igényel és kitartást!
- Áh, a fene essen bele! - Kászálódtam ki az ágyból. Ez már csak ilyen. Pedig most szívesen lettem volna kísérleti alany mindaddig amíg azt vízszintes helyzetben tehetem meg. De tény ami tény, jó ideje nem csináltunk már semmit és még az is fárasztó volt. De még annyi mindent szerettünk volna megtenni és annyi mindenre akartunk még sort keríteni és valahol csak el kell kezdeni és vele minden jó... Jobban belegondolva így már nem is olyan nehéz elhagyni a hálószobát.
- Evvel most azt akarod mondani, hogy nem figyelek rád oda eléggé és elhanyagolva érzed magad? - Poénosabbra vettem a figurát hátha így kicsikét könnyebb lesz észhez térni és némi életet lehelni magunkba, mert így most még a jelen helyzetbe a nappalit is messzinek tartom.
- Talán most annyira nem is zavarna. - Tudom, tudom... Most azért se, de ezen már igazán nem fogok fenn akadni inkább csak kapkodom magam, hogy valaki újfent elégedett legyen, mert ami nekem az, az feltehetően nekem is!
Kilépve a fürdőből Axelre pillantok, bár nem tudnám eldönteni, hogy most vajon mi járhat abban a rafinált elméjében. Most vagy nagyon gyors voltam és egyre jobb leszek vagy kínkeservesen lassú és csak nekem tűnt úgy mintha kapkodnám magam és villámgyorsan elkészültem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 06.02.13 22:18

Akaratom ellenére is megmosolyogtam azt, amit Lorena mondott. Bár most sem érzem magam annyira a toppon, még is legyőzve saját lustaságomat felkelek az ágyról, ami inkább egy mágneshez hasonlít, mert elképesztő, hogy mekkora vonzó erővel tud hatni rám. De erősebb vagyok, ellen tudok állni a csábításnak.
- Persze csak abban az esetben, ha nem győzedelmeskedne felettem a lustaság. - Most valójában miről is beszélünk? Arról hogy egyszer talán feltalálnom majd a lustaság ellenszerét, de valójában még saját magamat is lustának tartom arra, hogy akár bele kezdjek a kísérletezésekbe.
- Nyugi, majd legközelebb bepótoljuk, akkor mikor tényleg nem fogsz rá számítani. - Szám szegletében ott leledzik önelégült mosolyom, mert már lelki szemeim előtt látom hogy hogyan fog ellenezni, sőt sikítani is, mikor arra fog kelni, hogy félig már lent lóg az ágyról. De talán ez már nem is lenne olyan érdekes és egy vödör víznek nagyobb hatása lenne, majd mindent kipróbálok, időnk az biztos lesz rá.
- Igen, pontosan erre szerettem volna célozni. - Színpadiasan hatalmas sóhaj hagyja el ajkaimat. Mindvégig olyan hatalmas megbántott szemekkel nézek rá, mint akire tényleg nincs eleget figyelve és elhanyagolva érzi magát. Ez a második együtt töltött napunk, pár percnél többet külön nem töltöttünk, ezért nem is érezhetném magam elhanyagolva.
- Akkor kénytelen leszek áthívni Greget a hatás kedvéért. - Ezek voltak az utolsó szavaim hozzá, ameddig elvonult a fürdőbe rendbe szedni magát. Nem siettem sehová, még sem lett volna kedvem órák hosszáig arra várni, hogy elkészüljön, ezért szabtam ki neki az újabb tizenöt percet. Meglepetten nézek rá, mikor ismét kijött, majd vissza az órámra. Felkelek eddigi helyemről, egyenesen felé veszem az irányt.
- Tizennégy perc, megy ez neked. - Öleltem magam mellé, közben halkan elégedett hangon suttogtam fülébe, de már siklott is kezem kézfeje után, hogy kézen fogva elindulhassunk.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 16.02.13 20:44

csak mosolyogva bólogattam, nem igazán volt már hozzáfűznivalóm a dologhoz, amit még szóvá is akarnék tenni. Bizony, ez a helyzet. Bátor, kétségtelenül bátor az az egyén aki megkísérelné keresztül jutni a megpróbáltatásokon anélkül, hogy ő maga is el lustulna és nem hagyná a fenébe az egészet... De úgy hiszem ezt a témát már túltárgyaltuk legalább is én túltárgyaltnak tekintem és értelmetlen is volna tovább csűrni csavarni és nem hiszem, hogy bárhová is kilyukadnánk vele kapcsolatban, legfeljebb egy újabb zsákutcában kötnénk ki.
- Aljas vagy, ugye tudsz róla? - Valahogy sehogyan se, semmiféleképp sem szeretnék egyszer egy reggelen arra eszmélni, hogy valaki húz le az ágyról, de félreértés ne essék hideg vizes ébresztőt sem szeretnék megtapasztalni. Bár tudom, hogy nem fogom mindig megúszni szárazon, de előbb vagy utóbb akár az is megtörténhet, hogy besokallok és akkor lesznek még meglepetések a nap különböző szakában és nem csak reggel.
- Jaj te szegény... Anyuci kisfia... - Komolyan mondom olyan aranyos volt, de mindezek mellett úgy festett mint egy öt éves kisfiú aki totál el van törve mert anyukája el vette tőle a kedvenc játékát büntiből vagy csak nem engedett meg neki valamit amit ő oly annyira szeretett volna. Komolyan mondom mindjárt meghatódok...
- Nem miattam... - Csakis miatta és az a minimum, hogy elégedett legyen velem. Elmosolyodtam majd megfogtam a kezét, hogy végre megtegyük az első nagy lépésünket, amely nem máshová mint a négy fal közül fog kivezetni majd kettőnket ha minden igaz.
Az előszobában elengedtem a kezét, de csak hogy belebújhassak a cipőmbe, mert most valahogy nincs kedvem ügyetlenkedni és amilyen friss és üde vagyok simán elképzelhetőnek tartom magamról, hogy akár még orra is bukjak ő pedig szakadjon a nevetéstől.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 17.02.13 14:25

Tapasztalatból tudom, hogy minél több időt töltök el az ágyban, annál inkább álmosabb leszek. Bezzeg, ha napi három - négy órát sikerül aludnom, egész nap úgy pörgök, hogy képtelenség lenne lelőni, de mikor az alvással töltött idő meghaladja a tíz órát, akkor aznap már használhatatlan vagyok. Szeretem ha forog körülöttem az élet, ezért is pattanok ki az ágyból, hogy vége kezdjünk magunkkal valamit, mert az semmire sem vezet, ha egész nap az ágyban fekszünk, mint a nyolcvan évesek, még van hátra addig pár évünk. De addig is használjuk ki, hogy fiatalok vagyunk.
- Hogy én? - Hatalmas szemeket meresztek rá, mikor rám aggassa az aljas jelzőt. Na jó ez tényleg szíven ütött, sok mindent el lehetne rólam mondani, de ezt azért tényleg nem. Jobban szeretném, ha valami kecsegtetőbb jelzővel illetne, mondjuk a szívtipró nem is hangozna annyira rosszul. Következő megjegyzésére is csak meresztem rá a szempáromat, inkább meg sem szólalok csak azon töprengek magamban, hogy mindig ennyire cinikus volt? Jó, lehet hogy nem veszi észre magát, de sikerült anyámat megemlíteni, én pedig nem szívesen gondolnék vissza rá.
- Akkor miattam? - Érdeklődve figyelem, de el is indulok, mert sosem jutunk ki a házból és ugye beszélni azt séta közben is tudunk. Amint lábamon van a csípőm és Lorena is elkészült, már nyírom is a bejárati ajtót, kiérve megzárom mögöttünk és a kulcsot zsebembe süllyesztem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 22.02.13 20:39

- Drága, tudod hogy nem úgy értettem! - Néztem rá nagy bűnbánó szemekkel. Ezek szerint talán mégsem tudja, de attól én még tényleg nem úgy gondoltam és ezt a tudtára is szeretném adni. Axelről - mint mindenki másról - meglehet sok mindent el lehetne mondani, de azt hogy aljas volna azt biztosan nem. nem állítom, biztosan tudna az is lenne ha akarna és akivel akarna, de az is biztos, hogy nem ok nélkül tenné.
- Te vagy a legjobb dolog az életemben! - Mosolyogtam rá kiragyogó szempárommal. Igen, ez így van és azt akarom, hogy így is maradjon. Talán bután hangzik, de neki köszönhetően immár semmit sem bánok amit tettem, a póker, a börtön... Már nem érdekel, mert így megismerhettem őt és ezért én semmit sem bánok!
Épp ezért megbecsülöm és tisztelem és minden egyes napon azon fogok lenni, hogy érezze, hogy szeretem és mindegy mi van, mert én szeretem és csak bízni tudok ebben, hogy ezek a dolgok soha sem fogjak a fordítottjáról megmutatkozni. Mert az én boldogságom csak is vele teljes, érzem. Lehet, hogy mind eddig csak két napot állt módunkban együtt tölteni ugyan akkor azt is biztosan tudom, hogy már nem tudnám elképzelni a holnapot nélküle. Az már nem menne...
- Miattad... és a béke kedvéért. - Meg kell hagyni egyikünk sem egy egyszerű esett épp ezért én szeretnék minden nemű vitát elkerülni és megelőzni amit csak lehet, mert utálnék apróságokon és egyébként jelentéktelennek tűnő dolgokon vitázni, mert azt mindketten jól tudjuk magunkról is és a másikról is, hogy egy könnyen nem engedünk a magunk igazából és hogy hajlamosak vagyunk eltúlozni a dolgokat.
Kiérve a házból csak futólag körbenéztem, hogy biztosan akarjak-e sétálni, de mivel tiszta a levegő így csak megfogtam Axel kezét és elindultunk.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 25.02.13 3:03

Minden erőmmel azon vagyok, hogy vissza fogjam magamban a feltörni kívánkozó indulatokat. Még magam sem értem, de ezzel valahogy sikerült belém gázolnia, de megpróbálok nem nagy ügyet csinálni belőle. Ezen már igazán nem akarok vele veszekedni, őszintén semmin sem akarok már vele veszekedni.
- Lorena, ezt már sehogy sem fogod kimagyarázni. - Komoly tekintettel néztem rá, de csak azért, hogy rá hozzam a frászt. De vonásaim hamarabb meglágyultak, mint szerettem volna, ha ilyen tekintettel néz rá, nem tudom túl sokáig szigorú ábrázattal fürkészni.
- Honnan tudjam hogy ezt nem csak azért mondod, hogy ne haragudjak rád? - Ez tényleg érdekel, ahogy az is, hogy két nap után, hogyan képes ezt ennyire biztosan állítani. Én ennyire még nem szeretném bele élni magam, mert még sok dolog van amiről nem beszéltünk és félő, hogy pezsegni fog közöttünk a hangulat, ha olyan témákat hozunk fel, amiről nem szívesen beszélünk, de még is kell, legalábbis a kapcsolatunk érdekében.
- Két lehetőség van, vagy tartod a határidőt, ha megyünk valahová, hogy ne kapjak idegbajt, mert várni nagyon utálok, vagy valahogy megpróbálok hozzá szokni, ahhoz hogy sokat kell várnom. De eddig az elsőre tippelnék. - Egyszerűen nem megy, semmit sem utálok annál jobban, ha várnom kell, ilyen vagyok, türelmetlen és forrófejű. De ezzel szerintem eddig is teljesen tisztában volt, elvégre volt elég időnk egymást kiismerni.
- Remélem szeretsz sétálni, mert van pár látni való a környéken. - Halványan rámosolyogtam, úgy indultam el vele a szökőkút felé kézen fogva.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 27.02.13 20:16

- Csodálatos. - Feleltem csak úgy beletörődve a helyzetbe. Ha már akkor se meg úgy se tudom kimagyarázni akkor nem is fogom megpróbálni. Ha már a tudtomra is hozta, hogy esélyem egyelő a nullával akkor nem állok le a falnak magyarázkodni... szerinte magyarázkodni.
- Én csak próbáltam veled őszinte lenni. Nem tudom mi többet nyújthatnék vagy várhatnál tőlem?! - Széttárt karokkal kérdőn nézek rá, mert már lassan kezdek abban a stádiumban lenni, hogy semmiről sem tudok semmit, ami igazán épp hogy csak egy cseppet bosszantó. Nem azért tettem fel a kérdést, hogy ezzel is csak húzzam, hanem mert tényleg nem tudom rá a választ és ha ő igen akkor epekedve várom é csak remélni tudom, hogy velem szándékozik majd megosztani.
- Remek és ha éppen nem készülünk sehová sem akkor addig vehetem a hatalmam alá a fürdőt ameddig csak kedvem tartja? - Tudom, hogy mindkettőnknek alkalmazkodnia kell a másikhoz valamilyen szinte és akármilyen hihetetlen, de éppen azon vagyok. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy megtudjunk egyezni valamiképp.
- Fogjuk rá, veled lenni sokkal inkább. - Szóval ha ehhez most épp sétálni kell akkor sétálunk, bár nem tudom hogy mennyire volt ez jó ötlet, de nem akarok arra a szintre jutni, hogy lassan már meg se merjek szólalni, mert az marhára izgi lesz majd. egyébként nem tartom magam annak a tipikus lusta nő személynek, szóval akár rá is foghatjuk, hogy igen, szeretek sétálni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 28.02.13 5:57

Mély levegőt vettem, inkább magamban tartottam amit mondani szerettem volna, már csak a béke kedvéért is. Mint ahogy mindig úgy most sem szeretnék vele összeveszni. Bár a békülés eléggé ígéretesnek tűnik, főleg ha úgy menne végbe, ahogy gondolom, de még akkor sem szeretném hogy közöttünk szikrázzon a levegő, ha nem a vágytól.
- Az a baj, hogy én sem tudom. - Ennyi idő után nem tudom, hogy mit várhatnék el tőle. Még ez az egész annyira korai és megrémiszt az, hogy nem tudom. Nem lenne vele szemben fair, ha nagy elvárások elé állítanám. Odáig még nem jutottunk el, hogy kompromisszumokat kössünk egymással, de ahogy nézem, lassan eljön az ideje. Szükséges lépéseket kell hoznunk, hogy együtt maradhassunk, mert nem szeretném elveszíteni pár ostoba vita miatt.
- Akkor igen. Nyilván nem foglak kirángatni a fürdőből, sőt azt is meg fogom neked engedni, hogy órákig heverésszél a fürdőkádba. Csak annyit kérek tőled, ha készülünk valahová akkor kapkodd magad, mert türelmetlen vagyok és ha sokat kell várnom, akkor elmegy a kedvem mindentől. - Tegyük fel, hogy meg akarom lepni valamivel, amihez el kell hagyni a lakást és ha sokat kell várnom rá, nyilván elfogy a lelkesedésem akkor a kedvemnek is annyi.
- Látod azt? Oda készülünk. - Mutatok a távolba, ahol egy hatalmas szökőkút formái rajzolódnak ki. Régen szerettem azt a helyet, olyan nyugtató volt ott lenni. Ebben a hatalmas betondzsungelben néha jó kiszakadni egy ilyen képzett kis parkba, ahol növények vesznek körül.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 02.03.13 19:34

- Remek. Ha megtudod majd értesíts róla. - Nem vagyok hülye. Azt már én is tudom, sikerült gyorsan rájönnöm, hogy mit ne tegyek álláspontja szerint és ha törik ha szakad annak úgy kell lennie. Arról persze halvány gőzöm sincs, hogy mégis mit kéne tennem ami esetleg neki is megfelelne és még a tetszésére is volna, mi több nem kötne folyton belém?! Fogós kérdés, elgondolkodtató.
- Azt tudom és szerintem megoldható az amit kérsz... - Inkább megerőltetem magam és megpróbálok valami megoldást találni erre az óriási problémára mint sem hogy minden másnap vagy harmadnap ebből törjön ki a vita és talán még meg is oldható. Bár tényleg nem vagyok hozzászokva a tizenöt perces készülődésekhez maximum ha késésben vagyok, de az nagyon ritkán fordul elő és általában az is azért történik, mert túl sok időt töltök a fürdőben vagy a tükör előtt, szóval elvagyok és elfelejtek olykor az órámra pillantani. Persze ez mellette szinte lehetetlen lesz és tényleg nem csípem azt a fotelt és a szomszéddal sem szeretném szembe találni magam hajszárítás közben, mert attól félek, hogy még a hajamat is megégetném ijedtemben és ami a legrosszabb, hogy nem tartom kizártnak, hogy tényleg megtenné.
- Hűha, igen. Látszik, hogy még nem volt időm jobban körbe nézni. - Bevallom mikor először ideértem a megadott címre abban sem voltam biztos, hogy jó helyen járok, de aztán a kulcs is a helyén volt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 05.03.13 0:59

- Mindenképpen! - Nagyon izzik közöttünk a hangulat és még idejében el kellene taposni a fellángolni készülő parazsat. Ez egy eléggé nagy probléma, de túlságosan szeretem, hogy ilyen dolgok közénk álljanak. Mindent meg lehet oldani és tényleg hiszek abban, hogy meg is tudjuk oldani a felmerülő problémákat. Csak beszélni kell róla, de még is vannak olyan dolgok, amiket jobb ha későbbre hagyunk, már csak a békesség kedvéért is.
- Ezek szerint egy probléma már is megoldva. - Nem kérek tőle tudtommal lehetetlent. Egy kapcsolatban áldozatokat kell hozni, az egyik áldozat pedig az, hogy ha megkérem arra, hogy siessen akkor tényleg ne kelljen sokat várni rá, mert a türelmem nagyon ingatag. Azok a dolgok listáján, amit az életben ki nem bírok állni eléggé dobogós helyen van a várakozás, ezért is utálom annyira, ha valakire várnom kell. Annak viszont még sem tudok örülni, hogy egy problémával kevesebb, mert ilyenkor szokta felütni fejét még egy probléma, csak hogy ne unatkozzunk.
- Hát akkor most én leszek az idegenvezetőd és minden érdekes közeli helyre elkalauzollak. - Rákacsintottam és sétáltam vele tovább, egyenesen a szökőkút felé. Mikor végre oda értünk elmosolyodtam, jó ismét egy ismerős helyen lenni.
- Minden ugyan olyan maradt itt, amire emlékszek. Elnyerte a tetszésedet a környék? - Mivel Lorena már beköltözött hozzám szeretném ha olyan környezetben lakna, ami neki is tetszik.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 09.03.13 14:49

- Köszönöm. - Azt hiszem abban mindketten egyet érthetünk, hogy jó volna ezt minél előbb befejezni, csak hogy ahhoz az kellene, hogy megtanuljunk hallgatni és ez most sincs másképp és nincs más mint hogy valakinek csendben kellene maradnia és ha ő ezt nem is teszi szóvá, tudom hogy annak a valakinek nekem kell, hogy legyek.
- Úgy tűnik. De aggodalomra semmi ok, majd csak jön helyette másik kettő... - Tapasztalatom szerint ez általában, sőt szinte mindig így van, szóval nem kell úgy oda lenni. Ez úttal ez még apróságnak tekinthető, de nyugi nem lesz ez mindig így. Persze én is szeretném azt hinni, hogy mind ez majd nem így lesz, mert mi ketten mindent meg tudunk oldani, de mi lesz egyszer ha másképp alakul majd? Elvégre vannak ennél nagyobb gondjaink is ,attól, hogy nem mondjuk ki, attól még nagyon is vannak. És attól, hogy nem akarunk beszélni róla, mert nem szeretnénk marakodni, attól még nem fogják a problémák megoldani önmagukat.
- Abban biztos vagyok. - Mosolyogtam meg a saját gondolataimat szinte. Egy dologban száz százalékig biztos vagyok... Mellette soha sem lesz unalmas az életem és emiatt neki sem kell ,hogy fájjon a feje. Majd én gondoskodok róla, hogy ő se unatkozzon.
- Értem, jó újra egy régről jól ismert helyen lenni, ugye? - Ez az érzés tőlem sem idegen, épp ezért meg tudom érteni és nem csak úgy mondom. Én tényleg tudom, hogy miről beszélek és, hogy mit érezhet, mert valószínűleg én is ezt éreztem.
- Igen, nincs semmi kivetni valóm leszámítva egy dolgot... - Nos, azt hiszem minden környékre kell egy ilyen flúgos szomszéd és természetesen ezt a háztömböt se kerülhette el. Többek között a szomszédság az, amit az ember nem válogathat meg maga körül...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 09.03.13 15:16

Nem volt túl lelkes ezzel a köszönőmmel, de nem is vártam volna el tőle. Inkább csak azért mondta, hogy az övé legyen az utolsó szó joga, nekem pedig semmi kedvem erre rákontrázni. Néha a csend sokat mondó tud lenni, de a mi esetünkben a csend azt jelenti, hogy mindketten feladtuk a küzdelmet egymás ellen és képesek vagyunk végre lakatot tenni a szánkra.
- Azért ne fesd az ördögöt a falra. - Hatalmas kérlelő szemekkel nézek rá. Jól tudom, hogy még ezernyi problémával kell farkasszemet néznünk, de arra még gondolni sem akarom, most biztosan nem. Bőven rá érünk akkor foglalkozni a problémánkkal mikor már az ajtónkon kopogtatnak.
- Azt még nem mondtam, hogy húzd ki magad és mosolyogj szépen, mert a környéken tudtommal sok térfigyelő kamera működik. - Azokra a két lábon járó térfigyelőkamerákra gondoltam akiknek mindig mindent tudniuk kell. Szóval a környéken élő öregasszonyokra. Lefogadom már nagyban megy közöttük a pletyka, csak még azt nem tudom, hogy rólam hogyan vélekednek, valószínűleg megvethetnek, mivel börtönviselt vagyok.
- Persze, hogy jó itt lenni, de sokkal jobb úgy, hogy te is itt vagy velem. - Mosolyogtam, most csak erre voltam képes. Ki szerettem volna verni a fejemből minden egyes problémát, és csak a pillanatnak élni. Sőt, szeretném élvezni az együtt töltött idő minden egyes pillanatát.
- Dolgot? Nem inkább személyt? - Tapintatosan tapogatózok, bár szerintem nagyon is egy dologra gondolunk. Greg számomra nem probléma, mindössze nem kell tudomást venni róla és olyan, mintha nem is létezne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 09.03.13 17:22

- Mert ha nem beszélünk róla akkor nem is jelenik meg? - Nem provokálásként mondtam még ha annak is hangzott, tudom. Eszem ágába sincs az ördögöt a falra festeni, minek is? Mikor felmászik rá magától is. Én meg annyira utálok vitát kezdeményezni ,de ha egyszer még senki sem tanított meg rá hogyan kell befognom a számat, hogy az mindenkinek jó legyen... Hát majd most megtanulom ezt is. Kénytelen leszek rá, mert soha sem bocsájtanám meg magamnak ah ez miatt elveszíteném. Tudom utána már soha semmi sem lehetne olyan mint most és most itt van a nagy lehetőség és én szeretnék élni vele, mert a fenébe is megérdemeljük, hogy boldogok legyünk és mind ezért nem esik nehezemre küzdeni ha azt kell!
Parancsszóra kihúztam magam, ami nem volt könnyű a nevetésem közben, de legalább mosolyogtam.
- Így valahogy jó lesz? - Egyenes testtartással haladtam mellette és mosolyogva fordultam ismét felé. Még szép, hogy értem mire céloz. Azt hiszem ez a lehető legtökéletesebb kamera. Nincs ami elkerülné a figyelmét. A nap huszonnégy órájában figyel és soha ne alszik, de egyszer mind megöregszünk.
- Ennek igazán örülök. - Tényleg, annyira jó érzés mikor ilyeneket mond nekem... Érezni, hogy valakinek fontos vagyok és azt is, hogy fontos nekem! Egyedül az életnek nincsen semmi értelme sem. Az, hogy csak magadra gondolsz az múlandó boldogság, de az ha valaki van melletted és szeret és figyel rád, az sokkal többet jelent! Egy pillanatra megszorítva kezét léptem közelebb hozzá, de csak hogy egy puszit tudjak neki adni.
- Ugye nem kell attól tartanunk, hogy szomszédok fogják megrohamozni a csengőt a nap huszonnégy órájában, hogy üdvözöljenek és ugye nem fognak idős nénik sütivel beállítani? - Én ettől valósággal rettegek, de bízom abban, hogy ha eddig és a napokban amíg itt tartózkodtam nem jelentek meg, akkor nem mostanra tartogatják a meglepit.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 13.03.13 3:18

- Remélem akkor nem, bár soha sem lehet tudni. - Vannak elkerülhetetlen dolgok, de szeretnék csak egy egészen kicsit nem attól tartani, hogy egy rossz szó után már máris egymás torkának ugrunk, mint a veszett állatok. Szeretném, ha az életem az a bizonyos amerikai álom szerint zajlón, ahol mindig boldogok a párok és soha semmin sem vitatkoznak össze, természetesen tudom, hogy ez nem egészen lehetséges, de azért meg lehet próbálni.
- Igen, így tökéletes lesz. - Képtelen voltam abba hagyni a mosolygás Lorena láttán. Vigyorogva haladtunk tovább, biztosan most azt hihetik hogy túl sok boldogság tablettát vettünk be, de az sem kizárt, hogy azt hogy valami szer hatása alatt állunk, de őszintén nem érdekel mások véleménye. Nekem csak az a fontos, hogy mindketten boldogak legyünk.
- Én örülök annak, hogy itt vagy velem, még akkor is ha tudom, hogy nem mindig könnyű engem elviselni. - Jól tudom, hogy nem vagyok könnyű eset, de ilyen korban már nehéz változtatni a megrögzött szokásokon, de érte szerintem még erre is képes leszek, valahogy majd csak meg tudok változni, ahhoz hogy velem maradjon, muszáj lesz. Csak mosolyogni tudtam a puszija után is, tényleg úgy éreztem, hogy most minden annyira csodálatos.
- Nem, azt hiszem hogy semmi ilyenre nem kell számítanunk. - Nem igazán tartom a szomszédsággal a kapcsolatot, de ennek meg is van az oka és azt sem hiszem, hogy annyira örülnek nekem, hogy vissza jöttem. Még mindig kezét fogva ereszkedek le elé fél térdre, mosolyogva nézek fel rá, mert ez a pillanat nagyon is kétértelmű.
- Az a fránya cipőfűző. - Nevetve engedtem el a kezét, hogy be tudjam kötni rakoncátlan fűzőimet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 16.03.13 19:22

- Jó, hát akkor próbáljuk meg mindketten ezt remélni. Így talán még kisebb az esély rá. - Olyan jól esőek voltak a szavai, hogy ebbe már még én is képtelen voltam belekötni. Olyan szép is lenne, hogy nem tehetek mást minthogy vele remélem és bízom abban, hogy így egész biztosan sikerrel járunk. Ő sem akar vitákat és én sem szeretek vele veszekedni, fél siker. De hát valahol mindenképpen el kell kezdenünk, csak szép sorjában. Én úgy hiszem, hogy velem mindent meglehet beszélni bizonyos keretek között és szerintem vele is, csak a szánkra kell megtanulni vigyáznunk, hogy a véleményünkkel ne megsérteni tudjuk csak a másikat, mert úgy soha sem jutunk egyről a kettőre. Ő is tudja, hogy mit szeretne, én is tudom, hogy mit szeretne és azt is tudom, hogy én mit szeretnék, már csak össze kellene hozni valahogy ezeket a dolgokat úgy hogy az mindenkinek megfeleljen és ez az, ami a mi esetünkben nem lesz olyan könnyű.
Most már mindketten kifogástalanul és szépen mosolygunk és kézen fogva sétálunk mint egy boldog pár, de még így sem érdekel mások véleménye. Véleménye az mindenkinek van... bár ha engem kérdeznének szerintem most úgy festhetünk mint két Halloween-i vigyorgó tök egymás mellett, de még ez sem tud érdekelni, hiszen mi nem a látszatnak élünk, hanem az érzésnek.
Ugyan ez rólam is elmondható. Nem vagyok egy könnyű eset, tudom.
- Őszintén szólva én abban se nagyon hittem, hogy ennyit képes leszel ki bírni velem. Tudom, hogy néha nehéz velem. - Inkább csak bíztam abban, hogy két nap után nem gondolja meg magát csak azért mert olykor kibírhatatlanul önfejű tudok lenni.
- De én veled akarok lenni és nem kell, hogy elviseljelek, mert én olyannak akarlak szeretni amilyen vagy. - Ha szeretsz valakit, akkor nem kell hogy elviseld, mert úgy szereted ahogy van minden tulajdonságával együtt még ha tudod ,hogy milyen bosszantó is tud lenni,
- Hát ez megnyugtató tény... - Legalább így már tudom, hogy nem kell készenlétben állnom a csengőre és senkivel sem bájolognom.
Meglepetten pislogok rá miközben arra próbálok gyorsan magyarázatot találni, hogy most mégis mit csinál, mert ami elsőként az eszembe jutott...
- Elképesztő vagy... - Hazudnék ha azt állítanám, hogy nem tudom hogy ezt pontosan így is akarta.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 19.03.13 2:23

Sikerülni fog ez nekünk, hogy csak a reménybe kapaszkodunk? Nincs más választásunk, bíznunk kell egymásban és magunkban is, hogy bármi áron, szó szerint történjen bármi, mi akkor is együtt fogunk maradni. A sors csúnyán elbánt velünk, de még is hiszek abban, hogy okkal találkoztunk. Nem volt véletlen, hogy egymásra találtunk, ennek így kellett történnie. Most pedig, hogy egymásra találtunk eszem ágában sincs elengedni. Azt akarom, hogy velem maradjon, de nem láncolhatom magamhoz. Még össze kell csiszolódnunk, nehezebben megy, mint gondoltam volna, de hát még csak pár napot töltöttünk el egymással, több időt kell, hogy minden kiderüljön. Nem akarom, hogy mellettem szenvedjen és ha már tényleg úgy hiszem, hogy mellettem képtelen lenne boldog lenni, esküszöm elengedem és nem kínzom tovább. Megérdemli hogy boldog legyen, de szeretném hogy mellettem találja meg a boldogságot. Jól tudom, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem lehet erőltetni, ezért csak hagyom hogy szabadon alakuljanak kettőnk között a dolgok.
- Rendben, tudod én nagyon is reménykedek benne. - Halvány mosoly jelenik meg arcomon, miközben felé intézem szavaimat már kint a szabadban. Jól érzem magam vele és annyira jó ez a kis kiruccanás, legalább végre megmutatom neki azt, amit eddig is megszerettem volna.
- Egyikünk sem egy könnyű eset, de még annyira a kapcsolatunk elején vagyunk, adnunk kell egy kis időt egymásnak. Talán nem volt a legjobb döntés, hogy így bele vágtunk a dolgok közepébe, de csak így tudhattuk meg, hogy milyenek is vagyunk valójában. - Igen az már bennem is felmerült, hogy talán kezdhettük volna először a randizással és csak aztán költözzünk össze, de nem akartam már várni rá, azt hittem már ismerem annyira, hogy pár lépést kihagyva bele csapjunk a dolgok közepébe, aztán persze értek váratlan meglepetések.
- Még akkor is képes lennél szeretni, ha azt kérném tőled, hogy hagyj fel azzal, amit talán még tőlem is jobban szeretsz? - Már éppen itt volt az ideje annak, hogy felhozzam ezt a témát. Igen, már megint a póker van a terítéken, nem viselem túl jól, hogy még mindig játszik, főleg azok után hogy ennek az egésznek is van köze ahhoz, hogy börtönbe került. Egyszerűen csak féltem, mert veszélyes az a játék és főleg azok a személyek akikkel játszik.
- Vagy ha gondolod, meglephetjük mi is a szomszédokat, nem szeretnél bemutatkozni nekik illendően? - Mert nem titkolom, hogy vele élek együtt és ha szeretné akkor bejárhassuk a teljes szomszédságot, hogy köszönteni tudja őket, de gondolom ez nem Lorena stílusa. Mikor meglátom, hogy cipőm fűzője kikötöződött lehajolok, hogy beköthessem.
- Még is mi abban az elképesztő, hogy bekötöm a cipőfűzőmet? - Mikor végeztem pofátlanul mosolyogva állok fel. Ekkor vettem észre, hogy a ragyogó napsütés köddé vált és helyette az eget bajjósló felhők lepték el, még időnk sem lehetett felfogni, már jött is hirtelen a nyári zápor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 19.03.13 12:06

- Hát azt hiszem abban mindenképp egyet érthetünk, hogy a kapcsolatunk sem épp a szokványos körülmények között kezdett kialakulni. - Legalább is én még nem sok olyan pár viszonyáról halottam, akik a börtön falai között ismerték meg egymást és rácsokkal lettek volna elválasztva egymástól. Sőt, én még egyáltalán nem hallottam ilyen kapcsolatról. Egy biztos, hogy ez mindkettőnknek egyaránt nagyon új helyzet épp ezért is nem tudjuk szerintem, hogy olykor hogyan is kellene a másikhoz viszonyulni.
- Te megbántad, hogy így döntöttél? - Eleinte nagyon is ez jött le a szavaiból és őszintén szólva meg is érteném. Egyikünk sem tudhatta, hogy mi lesz ebből és én ezért nem is hibáztathatom.
- Én csak azt szeretném, hogy értsd meg nem könnyű az amit kérsz... - Emlékeim szerint a mi nap is ezt szerettem volna a tudtára adni és ő természetesen csak azt volt hajlandó meghallani amit akart. - Időbe telik és nem tudom, hogy ez nekem mennyire fog menni. Én csak annyit ígérhetek, hogy megpróbálom... - Nekem ő tényleg nagyon fontos, de még mindig ott van az egyik oldalon az a néhány hónap és a másikon az a néhány év, amit nem lesz könnyű egyensúlyozni.
- Azt hiszem aki annyira tudni akarta, hogy ki vagyok az már rájöhetett magától is és volt aki már be is mutatkozott. - Többek között és elsőként persze Greg. Akkor azért elgondolkodtam azon, hogy lehetne még ennél is rosszabb vagy ennél már csak jobb jöhet?
- Nem az az elképesztő, hogy bekötötted a cipőfűződet, hanem az ahogyan csináltad. - Kaptam fel a fejem az első esőcseppekre, aminek nem kimondottan tudok örülni, mert nem túlságosan szeretek elázni, de most talán még ettől is el tudok tekinteni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 24.03.13 5:45

- Tudod én sosem szerettem a szokványos dolgokat, azok túl unalmasak. - Ez így is van. Lorenára sok mindent lehet mondni, de azt nem, hogy unalmas lenne és azt szeretem benne, hogy tele van meglepetésekkel. Minden nap amit vele tölthetek egy meglepetés, mert sosem tudhatom, hogy mi fog kiderülni róla.
- Már hogy is tudnám megbánni? - Azt nem bánom meg, hogy így döntöttem, hogy mellette akarok lenni, inkább csak azt, hogy egyből fejest ugrottam ebbe a kapcsolatban. Nem ártott volna először megismerni egymást, vagy eleinte csak randizgatni, de végül is nem bánom, ezt a gyors tempót.
- Jól tudom, hogy nem könnyű felhagyni ezzel a szenvedélyeddel, de azért még is csak bízok abban, hogy fontosabb vagyok számodra és inkább engem választasz. - Nem akarom választás elé állítani, de nem fogom csak úgy szótlanul nézni és tűrni amit csinálni akar. Annyira nehéz megérteni, hogy féltem? Én csak jót akarok neki, még ha most nem is érti meg, hogy ezt nem magamért, hanem érte teszem.
- Én pedig azt ígérem meg, hogy találni fogunk valami más elfoglaltságot, hogy még véletlenül se érezd azt, hogy hiányozna valami az életedből. - Nem is lenne rossz egy közös elfoglaltság, egy hobbi, amit együtt tudnánk űzni. Már csak arra kell rájönnöm, hogy mi iránt érdeklődünk mindketten.
- Azért szeretnélek tényleg megnyugtatni, a környéken élők többsége rendes, csak Greg a kakukktojás. - De tőle nem kell tartani, amilyen hülye olyan ártalmatlan is egyben és komolyan a többi szomszéd nem ilyen rusnya.
- Szeretem mindennek megadni a módját. - Már jött is a rövid magyarázatom, vele együtt ránk találtak az apró esőcseppek is, amik egyre szaporábban kezdtek minket áztatni. Felkacagtam vészjóslóan, de Lorenának nem hagytam menekülésre időt, már kaptam is fel karjaim közé.
- Ha már úgy is elázunk, akkor ez sem fog megártani. - Elkaptam már nem szabadul, ezért vele együtt beléptem a szökőkútba. Sőt ezzel még nem elégedtem meg, szép lassan leengedtem a térdig érő vízbe és ott a szökőkút közepén a szakadó esőben tapadtam ajkaira.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 24.03.13 19:55

- Hát ebben igazad van. - Jó volna ha másban is egyet tudnánk érteni, ha minden ennyire könnyű volna és egyszerűen menne, de nem így van és aligha lesz már így. Hazudnék ha azt mondanám, hogy szeretem a túl könnyen jött dolgokat, de ugyan akkor tartok is egy kicsit a túl nagynak bizonyuló akadályoktól, attól hogy majd nem tudom legyűrni őket. Igaza van, a mi életünk már soha sem lesz szokványos vagy éppen unalmas, de kinek kell az? Én csak boldog akarok lenni. Vele akarok lenni és csak ez számít! Tudom ez sem lesz könny. Nem az a kimondott egyszerű eset. Gondolom ezért is kell nekem annyira. Mert kicsit olyan mint én. Jó talán nem is kicsit leszámítva egy-két apróságot, ami most lényegtelen. De nem hittem volna, hogy lesz még olyan olyan férfi az életemben, hogy rátalálok egyszer egy olyan férfira, akinek majd a szemébe nézek és ilyen reménytelenül beleszeretek... talán csak a csalódástól tartottam mindvégig annyira, de a mai napig nem tudom bánni a döntésemet.
- Nem tudom, de nagyon úgy hangzott. - Meglehet kicsit elkapkodtuk a dolgokat, de mindenki követ el hibákat, viszont én ezt nem tekintem hibának csak azért mert nem mennek olyan simán a dolgok, ahogy mi azt hittük és szerettük volna.
- Hát... ha akarnám se tudnám elfelejteni azt amit az éjjel mondtál... - Ami nagyjából ugyan ez volt csak kicsit nyersebb volt és dühösebb hangnemben adta elő, de a lényeg benne van. Akkor nagyon is úgy tűnt, hogy választás elé állít és nem szeretném most ismét szembetalálni magam ugyan azzal a kérdéssel és tekintettel.
- Hát erre őszintén kíváncsi leszek. - Ahogy sok minden mással sem, úgy ezzel sem lesz könnyű dolgunk, de nem hangzik rosszul, épp ellenkezőleg.
- Nem is a modorával van bajom... - Ha alkalomadtán nem látnám csak hallanám talán még el is tudnám viselni. De talán a napszemüveg még megér egy próbát valami jó sztorival, nem alábecsülni szeretném, de azért azt meg kell hagyni, hogy nem egy lángelme.
- Hát persze. - Oké, most csak nekem tűnik annyira egyértelműnek a helyzet vagy ez azért van így, mert annak is kell tűnnie?
- Légyszi ezt ne...! - Nem fogom megkérdezni, hogy most ezt miért kellett? Valószínűleg azért, mert látta rajtam mennyire rajongok az esőért és mert gyorsabb volt nálam és mert hová is futhattam volna...
Most már tényleg mindegy és hát akkor adjuk meg a módját a dolognak. A szökőkút kellős közepén ácsorogva tapadtunk egymás ajakira a zuhogó esőben, tökéletes!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 26.03.13 0:28

Csak egy mosollyal díjaztam a véleményét, szeretem ha mások is belátják hogy igazam van és most tényleg az van. Sosem volt számomra érdekes a hétköznapi, vagy éppen szokványos dolgok, mindig is vágytam valami másra, ami nem unalmas és nem is közhelyes, azt hiszem most meg is kaptam. Mert ha bele gondolnunk a mi kapcsolatunk eddig minden csak nem unalmas. De ez benne a szép, vagy éppen különleges. Nem szokványos helyen találkoztunk és már előre látom, hogy érdekes lesz beszámolni arról a barátainknak, hogy hol is futottunk össze, de azt sem bánom, hogy a börtönben kellett megismerkednünk, ahogyan azt sem már, hogy oda kerültem. Mert ha akkor nem lettünk volna ott, most nem lennénk együtt és valami iszonyatosan hiányozna az életemből.
- Pedig nem úgy értettem. - Magyarázom egy vállrándítással. Úgy látszik az egy dolog amit mondok és az pedig egy másik, hogy Lorena mit ért a szavaimból. Nem bánok semmit sem, főleg nem a vele együtt töltött csodás pillanatokat.
- Talán az éjjel a kelleténél is jobban kiakadtam. - Sőt még most is ki vagyok akadva az egész miatt, remélem nem hozza most ismét fel azt, hogy ő akkor is szeretne tovább játszani, mert esküszöm az első kocsi elé kivetem magam.
- Én is kíváncsi leszek rá, hogy mi is lehetne a közös hobbink, majd kitaláljuk közösen. - Először is kellene egy közös pontot találni az érdeklődési körünkben, azután pedig már nyert ügyünk van. Vagyis inkább ebben bízok, hogy a közös elfoglaltság felejtetni tudja vele a pókert.
- Sejtem, hogy mi lehet ami zavar benne, de egyszerűen nem kell róla tudomást venni, biztos lehetsz benne, hogy nem fog csak úgy átállítani, valahogy majd megleszünk egymás mellett. - Eddig sem voltunk azok a puszi pajtások és ezek után sem fogunk azok lenni, nem kell attól tartani, hogy csak úgy fogja magát és átvágódik hozzánk unalmas perceiben.
Ha már eleredt az eső jó poénnak találtam, ha felkapom és beviszem magammal a szökőkútba, ha már úgy is csurom vizek leszünk, akkor már ez nem számít. Elválva ajkaitól söpörtem ki arcából egy átázott tincset.
- Ezek után is elmersz jönni velem legközelebb sétálni? - Csak vigyorogni tudtam ahogy magamhoz öleltem ott a szökőkút közepén.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 28.03.13 12:20

Jobbnak találtam erre most inkább semmit sem mondani így szó nélkül hagyom szavait és elfelejtem megemlíteni mennyire is nem volt meggyőző még mindig amit mondott vagy amit épp közölni próbált velem mégis csak sikertelenül, de megpróbálom beérni evvel is. Tudom csodát nem várhatok és már jó ideje nem is várok.
- Elhiheted, hogy én sem így akartam. - Hát ez nem is kétséges. Az egész szinte már nevetséges volt. Hihetetlenül nevetséges mégis igaz. Lássuk be, butaság lett volna éppen az első együtt töltött napunkon azzal jönni, hogy van ami nem változott. Jobban mondva, hogy én vagyok az aki nem változott. Természetesen el akartam neki mondani csak nem akkor és nem így és őszintén szólva kicsikét tartottam is már tőle miután végignéztem ahogy kiborult. Gondolom ő sem így akarta.
- Ha kell akkor kipróbálunk minél több dolgot és előbb-utóbb valamelyik csak elnyeri a tetszésünket. - Lehetőség az van dögivel... Mi pedig ráérünk ezt kifejleszteni különben is szeretnék minél több dolgot kipróbálni. Legalább is ezen az elven vagyok mióta ismét szabad ember vagyok, mondhatni. Szeretném megtanulni ezt értékelni és élni vele és meg tenni azt amit lehet és addig amíg lehet és ami a legszebb benne, hogy mind ezt vele csinálhatom.
- Gondolom egyedül él... - Vajon honnan tudhatom mindezt? Nem olyan nehéz kitalálni csak rá kell nézni, azaz sokkal jobb volna nem rá nézni. Ki volna az a félkegyelmű szerencsétlen aki képes volna vele egy fedél alatt élni? Ez a fószer tényleg nem szokott tükörbe nézni? Egyáltalán van olyan a házban vagy már olyan állapotban van, hogy képtelenség látnia magát benne ha netalán valami csoda folytán belenézne?! Nem kizárt, hogy még ő maga is elborzadna a látványtól.
- Fontolóra fogom venni a lehetőségeket. - Erre most tényleg nem számítottam. Nem mintha jelentene valamit mivel már csurom vizesek vagyunk. Azaz nagyon is jelent valamit, azt hiszem!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A 30.03.13 22:57

Nem kellene problémáznunk, csak élveznünk kellene a pillanatot és azt, hogy végre együtt lehetünk. Eddig sosem voltam az a kézen fogós sétálgatós fajta, de valahogy nem okoz számomra nehézséget az, hogy Lorenával kezét kell fognom. Inkább ez valamilyenféle biztonságérzetet nyújt számomra.
- Lényegtelen, hiszen már úgy sem tudunk változtatni rajta, szerintem ezen ne is rágódjunk tovább. - Félő, hogy újból rám tőr egy kisebb düh roham, ha újból olyan dologgal szembesít, amiről nem szeretnék tudomást venni. Túlságosan heves természetem van, ezért nem is tudj mennyi önkontroll van szükségem, hogy féken tudjam magam tartani.
- Teke, darts, biliárd? - Puhatolózok már az elején, nem véletlen nem említettem meg semmi olyasmit, amit kártyával kell játszani. Annyi minden van még ezeken kívül is, találnunk kell valamit, amit együtt tudunk élvezni. Nem ülhetünk nap hosszat a kanapén filmet nézve, így hiányozna az életünkből az izgalom és nem akarom, hogy unalmas legyen a kapcsolatunk és azért vesszünk össze, mert sosem csinálunk semmit.
- Drágám te aztán nagyon jó emberismerő vagy! - Nem bírtam tovább kitört belőlem a nevetés. Tudtom szerint mióta ide költözött egyedül él, sőt nem igazán lehet látni nála vendégeket, biztosan meg van annak is az oka, hogy nem túl népszerű az emberek körében. Na meg azt hiszem, hogy a házában tart pár görényt, tökéletes párosítás mondhatom.
- Azt hiszem ideje lenne haza menni, nem akarom hogy miattam megfázzál. - Egy homlok puszi után felé nyújtom kezemet, ha elfogadja akkor kisegítem a szökőkútból, ami úgy térdig érhet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Egy kis móka ~ L & A

Vissza az elejére Go down

Egy kis móka ~ L & A

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Axel Hansen háza-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához