welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Egy kis grill party

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Egy kis grill party 03.02.13 10:43

Az elmúlt hetek zűrösen teltek, rossz napokat éltem meg és semmi nem sikerült úgy, ahogy akartam. Még mindig fájt, hogy Sabrine másik pasast választott férjnek, de tulajdonképp nem haragudhattam rá, nem illettem a családjába sem, hisz én csak egy testőr voltam és a nyomába sem értem annak az ügyvédpalántának. A napjaimon egyedül és kizárólag az dobott, hogy az egyik legjobb barátom, Felix ki akart rángatni a borúságomból, és elhívott magához egy kis sütögetéssel egybe kötött sörözésre és focimeccs nézésre. Ennek örültem, el is fogadtam a meghívást , ezért, mikor végeztem az aznapi munkakereséssel, összeszedtem magam, átvedlettem a gönceimet valami kényelmesebbre, farmerre és pólóra, aztán vettem egy karton sört a közeli boltban, majd elindultam a Ewing lakás felé. Úgy tudtam, hogy Felix egyedül él, néha feltűnik nála a csaja, meg pár haver, de egyedül béreli a kérót. Ma azonban nem számítottam társaságra, nem is volt igazán kedvem ahhoz, hogy új arcokkal ismerkedjek össze, én csak a haverral akartam dumálni kicsit. Miután megérkeztem, örömmel fogadott, majd beinvitált a házába, ahol még nem is jártam, mert eddig általában mindig egy szórakozóhelyen, kocsmában vagy az utcán futottunk össze , sűrű teendőink miatt.
- Király kéró. - Jegyeztem meg neki, a dzsekimet lefektettem a kanapéra, majd leraktam a karton sört az asztalra, kettőt máris megbontottam, és kisétáltam vele az erkélyre, ahol Felix már a grillkolbászokat forgatta a parázs felett.
- Mi a helyzet haver? Sikerült már új melót találnod? - Kérdezte, miközben rám pillantott, de tekintetét rögvest visszavezette a sülő kolbászokra, amiket gyorsan kellett forgatni, hogy ne tapadjanak oda a rácshoz.
- Áh, még nem, eddig nem voltam még ilyen pocsék helyzetben, de már rajta vagyok az ügyön, csak nem tudom, mi legyen. Vagy felvesz valaki testőrként, vagy egy Casinoban vállalok melót, vagy megpróbálkozom a rendőrségnél, bár kétlem, hogy a múltkori akcióm után visszavennének. - Halványan elmosolyodtam és kortyoltam a sörből.
- Arra gondolsz, mikor beverted a fánkzabáló társad képét?- Röhögött fel és egy kis sört locsolt a kolbászokra, amitől hirtelen a láng a magasba szökött.
- Bakker vigyázz, leégeted a séróm. - Kicsit hátrébb ugrottam, majd nevetve csóváltam meg a fejem.
- Jaja, az volt az...- bólintottam, aztán felültem a korlát tetejére és tovább kortyoltam a sört, mikor zörgésre figyeltem el.
- Ez mi volt, vársz valakit?- Ráncoltam össze a homlokom, mire rám pillantott.
- Elvileg nem, de a barátnőm lehet , hogy beugrik, ,vagy a húgom, ő most költözött ide, szóval bocs, hogy nem szóltam, de...remélem nem gond. - Rám pillantott, mire megráztam a fejem.
- Nem-nem...- Egy pillanatra elgondolkodtam, igazából emlékeztem Yvonnera, legalábbis amilyen tízéves korában volt, de őszintén szólva el nem tudtam képzelni, hogy mennyit változott azóta.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 03.02.13 14:14

Furcsa ez az érzés, érzem hogy tennem kell valamit, mert felemészt az unalom, de semmit sem tudok tenni. Nem rég értem vissza Vegasba, ezért nincs is túl sok ismerősöm, minden hidat felégettem, ami a régi kapcsolataimat illet, ezért két választásom volt, vagy szüleimhez költözök egy időre vagy a bátyámhoz, inkább Felixet választottam ideglenesen, még nem lesz saját lakásom. Ahhoz, hogy végre saját lábra álljak találnom kell előbb egy munkát, ezért habozás nélkül vetettem bele magam a munka keresés örömeibe. Eleinte tényleg lelkes voltam, de ahogy jöttek az újabb és újabb vissza utasítások és a kifogások, kezdtem elveszteni a lelkesedésemet és az optimista hozzáállásomat. Pedig próbáltam adni a látszatra, de még is inkább egy egyszerű fekete ruhát vettem fel a mai napra, lágy esésű anyagjának hála azokat a testrészeimet emeli ki, amikkel mondhatni még meg is vagyok elégedve. De minden hiába, még is sem sikerült ma munkát kapnom, még sem szomorkodok, holnap is van nap, csak dühít mert maximalista vagyok. Nem volt más választásom, vissza mentem a bátyámhoz, csak egy kicsit tévedtem el a vissza felé vezető úton, túl rég voltam már Vegasban, aminek meg is van a hatása, de nagyon segítőkészek voltak a járókelők, ezért valahogy még is vissza találtam.
- Felix, ez a mai nap is csak időpocsékolásra volt jó. - Szólaltam meg miután becsuktam magam mögött az ajtót. Csak később tűnt fel, hogy nem kaptam választ, ezért bátyám keresésére indultam, mivel a házban sehol sem találtam elindultam az udvarra, hogy hátha ott meglelem.
- Süket lettél Felix? - Felvont szemöldökkel vonom kérdőre, épp hogy átléptem a küszöböt, ahogy haladtam felé, csak akkor tűnt fel, hogy nincs egyedül. Megálltam. Váratlanul ért, hogy vendégje van, erre igazán nem számítottam.
- Bocsi nem akartam zavarni, nem tudtam, hogy vendéged van. - Bűnbánó mosollyal szám szegletében néztem a másik fickóra. Mikor sikerült jobban megnéznem, pontosabban mikor a szemébe néztem, akkor jöttem rá, hogy kivel sikerült újra össze futnom. Teljesen zavarba jöttem már a puszta jelenlététől is.
- Jason? - Ajkaimat erősen egymáshoz préseltem, mielőtt még leeshetett volna az állam a helyéről. Annyira más lett, erős, férfias, jóképű. Földbe gyökerezett a lábam a látványától. Tény, hogy külsőre sokat változott, de még mindig olyan csodálatos kék szempárja van, amivel csak rám kell néznie, már is zavarba jövök.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 03.02.13 17:00

A csörgést követően egy női hang is felcsendült, de Felix éppen akkor kotorászott a szenes zsákban, hogy tegyen még a grill alá, ezért nem is válaszolt, én úgy szintén nem szólaltam meg, hisz nem voltam otthon, inkább csak hol az ajtó felé pillantottam, hol meg Felixre, aki ott morgolódott.
- Nem igaz, hogy pont most fogyott el az a facak szén, nagyszerű...most mit tegyünk alá? - Kimászott az üres zsákból, mire én meghúztam a vállaimat, s kortyoltam a sörből. Csak azt követően pillantottam újra az ajtó felé, ahol megjelent egy nagyon csinos nő, elsőre fel sem ismertem, de a pillantásom megakadt rajta, s pillanatok alatt fel is mértem őt.
- Helló - Köszöntem halvány mosollyal, majd Felixre néztam, aztán vissza a nőre, vártam, hogy bemutasson, elsőre azt hittem, hogy ő lehet a barátnője, de mikor a nő a nevemen szólított, igen csak meglepődtem.
- Öhm..- Nagyjából ennyi jött ki a számon, majd kérdően pillantottam Felixre, aki abba hagyva a szén utáni kutakodást, közelebb lépett.
- Jay, hát nem emlékszel Yvyre a kishúgomra? Tudod, mondtam, hogy itt lakik. - Na bumm, most esett le, hogy ő lenne a húg, tekintetem újra Yvonnera vezettem, mert valljuk be, ő rengeteget változott. A fogszabályzós, duci kislány eltűnt és tényleg csak egy szép nőt láttam magam előtt.
- Oh, szia Yvy...ne haragudj, elsőre nem ismertelek fel. - Kicsit zavarba jöttem, hogy nem tudtam elsőre, kihez van szerencsém, és igazából azt sem tudtam nagyon, hogyan is viselkedjek vele, vagy mit illik ilyenkor.
- Már rég találkoztunk, sokat...változtál. - Jegyeztem meg, aztán közelebb léptem hozzá és adtam neki két puszit, mint ahogyan azt a rég látott ismerősök szokták tenni.
- Nagyon jól nézel ki. - Jegyeztem meg egy mosollyal, mire Felix azonnal beszólt.
- Na, szállj le a húgomról, ha nem akarod , hogy elverjelek. - Persze, csak hülyéskedve mondta, még nevetett is, én is elmosolyodtam rajta.
- Hát elsőre azt hittem, hogy a barátnőd az..de örülök annak Yvy, hogy látlak. Kérsz egy sört? - léptem oda az asztalhoz, hogy bontsak neki egyet, miközben Felix továbbra is a grillkolbászokat forgatta a tűz fölött.
- Mi újság veled, mivel foglalkozol? - Érdeklődve léptem közelebb, miközben átnyújtottam neki az üveg sört.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 04.02.13 2:10

Annyi hosszú év telt el azóta, hogy nem találkoztunk egymással, de hirtelen újból felidőződtek bennem a régi emlékek. Még mindig annak a duci, fogszabályzós kislánynak éreztem magam, akit senki sem akart észre venni, de most minden megváltozott, mert Jason felfigyelt rám, amitől egyre inkább zavarban éreztem magam. Régen mit meg nem adtam volna azért, ha csak egy kicsit is, de érdekeljem Jasont. Még csak most tudatosult bennem az újabb találkozásunk után, hogy gyerek fejjel mennyire oda voltam érte. Sőt, gyengéd érzelmi szálak is fűztek felé, amit sosem vett észre. Számára én mindig csak Jason kicsi húga maradok? Nem tudom, hogy miért de meglepett azzal, hogy nem ismert fel, de ha jobban bele gondolok már régen találkoztunk és tényleg változtam valamennyit azóta, ezért nem fogok rá neheztelni.
- Ugyan, nem haragszok. - Csak ennyit tudtam kinyögni. Sosem volt a beszéd az erősségem, inkább az írásban fejezem ki magam, de most még valahogy a megfelelő szavakat sem sikerült megtalálnom.
- Te,... Te is megváltoztál. - Habogóm. Közeledni kezdett felém, én pedig megmoccanni sem tudtam, csak arra eszméltem fel, hogy arcomon két puszi csattantam, amivel még jobban sikerült zavarba hoznia, remélhetőleg azért nem pirultam bele.
- Jay, jó úton haladsz, hogy zavarba hozz. - Szégyenlősen mosolyogtam rá. Igazán sosem tudtam mit kezdeni a bókokkal, ahogy azt sem tudom mire vélni, hogy Jason bókolt nekem, annyira abszurd az egész. Megriadtan néztem saját bátyámra, nem is értettem hogy miért mondta ezt, aztán esett le hogy csak viccel. Hogy Jason meg én? Nem, ez képtelenség.
- Hm, én is örülök annak, hogy látlak és azt hiszem, hogy igen. Rám férne egy sör. - Nem igazán szoktam inni, de most tényleg jól esve, tekintve a körülményeket. Legalább nem állnék úgy, mint aki karót nyelt. Átvettem tőle a sört, közben sikerült bele néznem a szemébe, amitől egyre inkább kínosnak találtam a helyzetet.
- Hátam mögött hagytam New Yorkot és pár napja vissza költöztem. Eredetileg újságíró lennék, csak még nem sikerült találnom munkát. Na és te? - Aprót kortyoltam a hideg sörbe, ami annyira hűs volt, hogy egész testemet átjárta a hideg.
- Nem igazán értek hozzá, de szerintem az a szén, nem lesz elég, ha csak nem szeretitek a félig még nyers húst. - Bökök fejemmel Felix felé, akit talán most látok először életemben úgy, hogy valami ehetőt próbál összedobni. Nem mintha annyira érdekelne az egész sütögetés csak megjegyeztem, amúgy sem eszek már évek óta húst.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 04.02.13 9:23

Még mindig őt figyeltem, elképesztő, hogy abból a kislányból micsoda nő lett, tényleg sokat változott , ami az időnek köszönhető. Hirtelen már azon kaptam magam, hogy talán túlságosan is figyelem őt, ezért gyorsan el is kaptam pillantásom a grill felé , és azt néztem, hogy Felix mit ügyeskedik a kolbászokkal.
- Haver, kicsit pörkölj alá valamivel. - Jegyeztem meg mosolyogva, majd azután ismét visszapillantottam Yvonnera és elmosolyodtam.
- Nincs szándékomban , hogy zavarba hozzalak, csak az igazságot mondtam. - Egy apró mosoly kúszott az arcomra, és ezt követően nyújtottam át neki a korábban felbontott sört.
- Igen, én is, a szakma kicsit megkövetelte, hogy magamra szedjek pár kilót. - Nevettem, és visszagondoltam arra az időre, mikor még csak egy teljesen átlagos srác voltam és nem volt rajtam semmilyen izomzat. Azóta, hálát adok az égnek, hogy elkezdtem sportolni, és annak hála sikerült emberi formát varázsolnom magamnak. Felix megjegyzésére csak felvontam a szemöldökömet, majd én is mosolyogtam.
- Na , csak ne fenyegess, mert hozzád vágok egy konyharuhát. - Nevetve viccelődtünk, kezdtem magam egyre jobban érezni, végre, nem gondoltam bele a problémáimba, hanem igyekeztem kicsit kikapcsolódni. Figyelemmel végig hallgattam Yvyt, közben szereztem neki egy széket is.
- Ülj csak le - Szakítottam félbe, majd én is leültem mellé és érdeklődve végig hallgattam őt.
- Ó New York, szép hely, én is voltam ott, de akkor elkerültük egymást. Remélem, hogy találsz munkát a városban, van itt újság és televízió is, valahol biztosan szükség lesz munkaerőre. - Szavaimat követően kortyoltam egyet a sörből is, ami lassan kezdett kiürülni az üvegemből. Közben megint Felixre pillantottam, aki csak szenvedett azokkal a kolbászokkal, Yvonne szavaira meg csak bólogattam.
- Haver, tényleg kéne tenni valamit a tűzre, ha elfogyott a szén, akkor esetleg valami száraz fát, ha meg az sincs, akkor inkább vigyük be a konyhába és folytassuk ott a sütést. - Javasoltam, mire Felix kissé sértetten szólt ránk.
- Nem, nem, tudom én, hogyan oldjam meg, ti csak ne szóljatok bele! - Nem mondta persze komolyan, mert nevetett, én meg biccentettem felé.
- Jól van, te vagy a főnök. - Ezután ismét Yvyre néztem.
- Húú, én eddig sok mindent csináltam. A rendőrségnél voltam, onnan átkerültem az FBI-hoz, de ott nem voltam sokáig, hála egy muksónak, aki alám tett...aztán mostanában testőrködöm, de volt egy kisebb kihagyásom, amíg kórházban voltam. Utána kerítettek mást a helyemre és...öhm, szóval most én is munkát keresek, egy cipőben járunk. - Rákacsintottam és vállammal vállon böktem Yvyt, majd kiittam a sörömet.
- Egy pillanat - Felállva az asztalhoz sétáltam, kibontottam még két sört, egyiket odavittem Felixnek, aki ekkor már fát pakolt a grilltűz alá, de valamiért az elkezdett neki füstölni.
- Hát nem igaz, hogy ez nem meeeegy. - Bosszankodott, mire feltört belőlem a nevetés.
- Felix, engem kajálni hívtál át, szóval ne szúrd el. - Röhögve sétáltam vissza Yvonnehoz és újra helyet foglaltam mellette.
- A bátyád egy kész főnyeremény. - Súgtam neki oda viccelődve, mire ismét kulcszörgésre figyeltem fel, s kicsit összeráncoltam a homlokom. Néhány pillanattal később egy barna hajú nő jelent meg az ajtóban.
- Szia Drágám, halihó Yvy és helló, Jason? Felix mondta, hogy átjön a haverja. - Mosolyogva odalépett hozzám, kezet fogott velem, majd elsétált Felixhez, akivel szenvedélyes csókot váltott. Csak egy pillanatig figyeltem őket, aztán el is kaptam róluk a tekintetem.
- Látom, itt minden rendben. - Nevetve fordultam Yvy felé. - Öhm, nem mutatod meg a szobádat?- Hú, lehet, hogy ez hülye kérdés volt, és talán félre fogja érteni, pedig nem rosszból szántam, cak úgy gondoltam, hoy hagyhatnánk néhány percet a turbékoló párnak, hogy kettesben lehessenek.
- Legutóbb tíz éves korodban láttam, és emlékszem, hogy Felixszel elcsórtuk egy plüssmacidat , mert kellett kabalának. - Rávigyorogtam a lányra, bár nem voltam benne biztos, hogy emlékszik az akcióra.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 04.02.13 10:28

Éreztem magamon tekintetét, amitől testemben kellemes borzongás futott végig. Már nem úgy nézett rám, mint régen, sokkal inkább végig mért, azokkal a kíváncsi, csodálatos kék szempárjával. Ezek után ne jöjjek zavarba? Nem értem, hogy miért fürkész ennyire, persze értem, hogy már nagyon régen látott és azóta sokat változtam, de azért ez még is csak túlzás. Vagy nem? Nem is tudom, nem szoktam hozzá, hogy Jason úgy néz rám.
- Jason nagyon aranyos vagy, de kérlek, legközelebb inkább tartsd magadban a bókokat, mert még a végén miattad fogok elpirulni. - Még mindig zavarban érzem magam és ha előtte kellene állnom fülig elpirulva, tagadni sem tudnám a tagadhatatlant. Gyanakodva figyelem Jasont, most annyira furcsán viselkedik, persze nincs túl sok viszonyításalapom, mert régebben nem igazán barátkoztunk. Remélem nem is sejti, hogy mekkora hatást tud még mindig rám gyakorolni.
- Pontosabban pár kiló izmot. - Tekintetem végig futott izmos karján, amit két kézzel sem érnék körül. Kíváncsi vagyok arra, hogy a hasa milyen izmos lehet, hogy ha már a keze ennyire kidolgozott. Azaz igazság, hogy oda vagyok a kockahasért, de még sem mondhatom neki, hogy vetkőzzön, hogy megnézhessem. Felix már így is szövögeti a kis összeesküvés elméleteit, amitől még kínosabban érzem magam. Inkább engedelmeskedtem Jasonnek és leültem a székre.
- Nem zavarok? Mert ha éppen kanbulit tarotok, akkor már itt sem vagyok. - Hirtelen toppantam be és annyira ledöbbentem Jason jelenléte miatt, hogy el is felejtettem megkérdezi őket, hogy zavarok-e.
- Kár, hogy Felix nem említette meg, hogy New Yorkban voltál, pedig szívesen körbevezettelek volna, hatalmas a város, tele szebbnél szebb látnivalókkal, de majd legközelebb. - Az évek alatt volt részem mindent felfedezni, sőt még cikkeket is írtam róluk.
- Ebben én is reménykedek, hogy valakinek majd csak kelleni fogok, máskülönben kénytelen leszek vissza mennyi New Yorkba. - Elhúztam a számat a gondolatra, nem azért mert nem tetszene az a város, csak most végre közel lehetek a szeretteimhez és semmi kedvem vissza menni oda, hogy újból egyedül legyek. Inkább már meg sem szólaltam, ismertem bátyámat és tudom, hogy ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretné eléggé ideges tud lenni, nekem pedig semmi kedvem sincs veszekedni vele.
- Nos, ha egyszer végre sikeres író leszek, akkor szeretném, hogy te legyél a testöröm. Melletted biztonságban érezném magam. - Különös volt a vállba lökése, megmosolyogtatott, viszont a kacsintásától ismét zavarba jöttem. Bólintottam egyet, majd végig néztem, ahogy bátyámmal vált pár szót, nem sajátíthatom ki, elvégre nem az én vendégem.
- Oh tudom, pont annyira főnyeremény, mint a család többi tagja. - Jó ízűen felnevettem, ilyenek vagyunk mi Ewingek, ha valami nem úgy megy, ahogy szeretnénk már is kijövünk a sodrunkból, de Felix még nagyon is jól bírja.
- Szia. - Köszöntem bátyám barátnőjének, párszor már sikerült össze futnom vele mióta itt vagyok, de nem sikerült neki még magát belopni a szívembe, pláne nem fogja, ha ilyen mélyre benne van testvérem szájában a szemem előtt. Roppantul kínosnak éreztem az egészet, el is fordultam, nem akartam végig nézni, ahogy kannibál módra felfalják egymást.
- Hm, de szívesen megmutatom. Sőt ha már ott leszel jól ki is használlak majd, pont egy ilyen erős férfira van szükségem. Még minden dobozokban áll és nem vagyok túl erős, veled ellentétben. - Felszabadultabban mosolyodok rá. Persze nem várom el tőle, hogy segítsen, de ha már bent lesz a szobámba, talán szánni fog rám pár percet.
- Miattatok tűnt el Morti? Tudod milyen gyerekkori traumán mentem át az elvesztése végett? - Lebiggyesztett ajkakkal néztem rá, mint aki bármelyik percben elsírhassa magát, de inkább gyorsan viszonoztam a vállba bökését, hogy lássa, hogy csak vicceltem, de még mindig tényleg emlékszek arra, hogy Morti eltűnt.
- Nos ideglenesen itt húzom meg magam, mivel bátyám volt olyan kedves és befogadott. - Átlépve a szobám küszöbét szólaltam meg. Nem olyan, mint egy ötcsillagos hotel, de munka nélkül most ezzel is be tudok elégedni. Leteszem magam az ágyra, elszörnyedve nézek végig a hatalmas dobozokon, amik jóformán csak a ruháimmal vannak tele.
- Na és a te barátnőd is be fog toppanni? Neked mi a véleményed Felix barátnőjéről? Basszus még a nevét is elfelejtettem. Valamiért még nem sikerült belopni magát a szívembe. - Néztem fel Jasonra várva a véleményét, hátha jobban ismeri tőlem és sikerül elüldöznie a kételyeimet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 04.02.13 13:00

- Jól van, ígérem, többet nem bókolok. - Rámosolyogtam, de ami tény az tény, nekem meg közölnöm kellett vele azt, hogy feltűnt ám a változás. Nem tudom, hogyan csinálta, de tényleg nagyon tetszett.
- Igen, tudod kell a testőrködéshez, én ebből élek, de azért igyekeztem nem túlzásba vinni, nem szeretnék testépítő lenni. - Nevetve válaszoltam, ezután kellett végignéznünk azt, ahogy Felix szerencsétlenkedik a hússal, majd beesik a barátnője is és egymásnak esnek. Hát, bevallom, meglepődtem, hogy ilyen szenvedélyesek, főleg egy társaságban, talán éppen ezért éreztem magam kellemetlenül, s mikor Yvonnera pillantottam, úgy tűnt, hogy ő is így érzi magát. Éppen ezért, jobb ötlet híján azt találtam ki, hogy mutassa meg a szobáját, legalább addig sem zavarjuk a többieket. Ők szerintem észre sem vették azt, hogy mire készülünk, mert tovább folytatták az ölelkezést, meg a turbékolást, mire csak megforgattam a szemeimet.
- Hm, igazán?- Zsivány mosoly szökött az arcomra, ahogy felálltam és követtem őt be a házba. - Rendben, bármiben segítek, pakolok, emelek, amit csak kell. - Mosollyal lépkedtem utána, és hamar el is értük a szobáját, először csak bekukkantottam, s ha behívott, akkor átléptem a küszöböt is, de a cipőmet azt illendően a szoba előtt lehúztam és csak zokniban tettem további lépéseket a szobájában. Körbepillantottam, tényleg mindenütt dobozok sorakoztak, az ágyon is feküdt néhány ruhadarab, mintha csak az én régi koleszos szobámat láttam volna.
- Hű, itt aztán van rend. - Beszóltam neki, de csak tréfálkozba, majd zsebre csúsztattam a kezeimet és megálltam az ágy mellett.
- Komolyan? Ne haragudj...- Először tényleg azt hittem, hogy megviselte a mackó eltűnése, de mikor ő is vállon lökött és rám nevetett, akkor már tudtam, hogy csak viccelődik.
-Áháá, szép volt, egy pont oda. - Nevettem, majd megvakartam a tarkómat, mert kissé zavarban voltam, talán attól, hogy eddig Yvonne csak a haverom húga volt, akit néha suliból hazajövet láttam, vagy akkor, mikor átmentem Felixékhez, most meg...most egy csinos nő volt, akit meg akartam ismerni.
- Rendes a tesód, hogy itt lehetsz nála, meg egyébként tök jó, hogy itt vagy a városban, így többet lóghatsz vele, meg ilyesmi..- Kezdtem társalgásba, közben figyeltem, ahogy leült az ágyára. Én magam ezt nem tettem meg, továbbra is csak ott ácsorogtam, s figyeltem őt, mosolyogva, míg fel nem tett egy érdekes kérdést, ami kissé elkedvetlenített.
- Nincs barátnőm, vagyis volt, pontosabban lett volna....túl bonyolult, nem jött össze. - Csak leroskadtam az ágyára, pontosabban leültem mellé, majd felé fordítottam a fejem. Szerencsére jól jött a következő kérdés, Felix barátnőjéről már inkább társalogtam.
- Hm, most látom őt először, elsőre nem tudok sokat elmondani. Csinos, és elég hevesnek tűnik. - Elnevettem magam, ezzel arra utaltam, hogy milyen gyorsan letámadta Felixünket odakint.
- Na és veled mi a helyzet, mikor lesz esküvő, ahová elmehetünk Felixel egy jót partizni? Szívesen részt vennék a leánybúcsúdon is. - Rávigyorogtam, majd hátra vetettem magam az ágyán és a plafont kezdtem el nézni, érdekes, a csilláron lógott mindenféle furi dolog.
- Te, ezeket a cuccokat te akasztottad oda, vagy a bátyád? - Fekve rápillantottam, majd újra ülő helyzetbe tornáztam magam.
- Szóval, mit segítsek? Felborítsam az ágyat, esetleg áthordjam a cuccaidat Felixhez? Bár..most inkább nem mennék ki, lehet, hogy épp egymásnak estek. - Ezen felnevettem, majd picit elkomolyodtam és Yvonne szemeibe néztem. Annyira fura volt ott ülni mellette, és beszélgetni vele, egész más volt, mint régebben.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 04.02.13 21:13

Szégyenlősen rámosolyogtam, miután sikerült megbeszélni vele, hogy mellőzze a bókjait. Tény, hogy számomra ez az egész annyira különös, nem ehhez vagyok szokva, de nem kizárva, hogy hosszú távon hozzá tudnék szokni.
- Oh nem tudod, hogy miről maradsz le. Pedig te is kiállhatnál a színpadra arany színűre festve, dagadó izmaidat fitogtatva. - Meglehet, hogy egy kicsit elragadtattam a fantáziámat, néha megesik, elvégre író vagyok. De volt már részem a TV-ben ilyet látni, kigyúrtabbnál kigyúrtabb férfiak egy alsóban feszítenek a színpadon, azon versenyezve, hogy kinek izmosabb a teste. Azaz izommennyiség számomra túl sok és valójában nem értem, hogy az egészhez miért kell arany színűre festeni a testüket, furcsák az emberek. Kérdésére nagyot bólintottam, nem szerettem volna megszólalni és elrontani bátyám túlfűtötten meghitt pillanatát, csak hagytam hogy élvezze barátnője csókját, addig nesztelenül felkeltem helyemről és osonva elindultam.
- Pont kapóra jössz, egyedül nem bírok el ezzel a sok dobozzal, Felix meg most túl elfoglalt, hogy segítsen. - Nem is gondoltam, hogy Jason ennyire segítőkész lesz, de végre legalább találtam egy kis segítséget, így legalább gyorsabban fog menni a berendezkedésem, mert már napok óta dobozból kell öltözködnöm és kezd zavarni, hogy egyáltalán nem tudom, hogy ruháim pontosan melyik dobozban is bujkálnak előlem. Az is csoda volt, hogy mostani fekete ruhámra, ami most rajtam van valahogy rátaláltam.
- Az a baj, hogy egyáltalán nincs rend, majd csak akkor lesz, ha azokat a dobozokat elpakolod a szekrény előtt, hogy legalább oda férjek. - Fejemmel böktem a hatalmas szekrény felé, ahová már szívesen bepakoltam volna a ruháimat csak nincs hozzáférésem, mert megmozdítani sem bírom a dobozokat, próbáltam már, de túl nehezek.
- De azért tényleg aljas húzás volt tőletek. Miért pont az én mackómat kellett elrabolnotok? Ezért jöttök nekem egy plüssel. - Ennyit igazán megtehetnének értem, hogy kárpótolnak, igaz már felnőtt nő vagyok és nem játszok plüssökkel, de a családi házban a gyerekkori szobámban még mindig ott őrizgetem a régi játékaimat. Már csak az emlékek végett is.
- Pontosabban csak vele lóghatok, mert minden barátom New Yorkban maradt. Felix néha nagyon is unalmas tud lenni, de majd csak feltalálom magam valahogy. - Nem akartam magam sajnáltatni, de ez az igazság, hogy itt nincs senkim, mikor innen elköltöztem minden kapcsolatomat felégettem magam mögött, ezért nem is tudok kihez fordulni a rokonaimon kívül.
- Oh értem, nem akartam tapintatlan lenni, semmi közöm tényleg hozzá. Látszik, hogy nem szívesen beszélsz róla, vedd úgy, hogy nem is kérdeztem semmit. - Megesik, hogy néha túl kíváncsi vagyok, az pedig meglepett hogy Jason ezt mondta, azt hittem, hogy van valakije, egy ilyen férfinak kell, hogy legyen barátnője. Lefogadom minden nő odáig van érte.
- Heves? Nem, nem ez a megfelelő szó rá, csak még én sem tudom, hogy milyen jelzővel is tudnám illetni. Kisebb sokként hatott rám, hogy bele vetette magát bátyám szájába. - Nem féltékenységből mondom, mert nem zavar, ha a bátyám megtalálta a boldogságot, de azért még sem előttem kellene ezt művelniük. Persze egy szavam sem lehet, elvégre én itt vendég vagyok.
- Az még nagyon sokára fog lenni. Először is találnom kellene valakit, aki képes lenne elvenni. Nem vagyok egy férfifaló típus, sőt a házasság nem is szerepel a terveim között. Inkább szeretnék a munkámra koncentrálni, elterelni a figyelmemet a magánéletemről, de ameddig nincsen munkám addig van időm elgondolkozni azon, hogy miért vagyok ennyire népszerűtlen a férfiaknál. - Nem tudom, hogy miért, de valahogy kibukott ez belőlem, túl őszinte voltam hozzá, amiért újból zavarban éreztem magam. Sosem volt szerencsém a férfiaknál, mindig a lehető legrosszabbakat fogtam ki, túl sok csalódáson túl vagyok már, fiatal korom ellenére.
- Mikor jöttem már ott voltak. Nem az én ízlésem, de nem akarom bántani Felix csillárját, mert a végén még leharapja érte a fejemet. - Majd valahogy megpróbálom figyelem kívül hagyni azokat a vackokat.
- Ne is emlékeztessél rá, bátyámról van szó és ezért még bele gondolni sem akarok, hogy mit művelhetnek kint. - Legyen csak magánélete, de lehetőleg én ne tudjak róla, hogy mit művel, azért nincs annyira szoros testvéri kötelék közöttünk, hogy erről tudnom kelljen.
- Az lenne a legjobb, ha most azonnal felkapnál, kivinnél a hátsókertbe és élve eltemetnél, mert sosem fogok végezni a sok pakolni valóval. - Legszívesebben már magamnak ásnám hátul a gödröt, mert még az életkedvem is elmegy, ha arra gondolok hogy a dobozok tartalmai mind rám várnak.
- Azt a valahány dobozt kellene eltenni az útból. - Mutattam a szekrény előtt lévő dobozokra a mutató ujjammal. Azokban a dobozokban simán elférnék, szerintem még tőlem is nehezebbek, ezért nem csoda, hogy egyedül nem megy a mozgatásuk.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 07.02.13 0:18

- Ha én ezt tudnám, egy macira volt szükség, az volt kéznél. - Vállat vontam, igazából erre a kérdésére nem igen tudtam értelmes választ adni, egyébként is , túl rég volt már ahhoz, hogy visszaemlékezzek, pontosan mi is történt. Közben szemügyre vettem a szobát, és a dobozokat, amik egyelőre még várattak magukra, legalábbis, nem volt kedvem azonnal felkelni és pakolni, ha már egyszer vettem a bátorságot, hogy leüljek az ágyára , és még hanyatt is dőljek rajta egy pillanatra.
- Kényelmes ágy. - Jegyeztem meg egy mosollyal, aztán karjaimmal visszatornáztam magam ülő pozícióba , majd Yvy szemeibe pillantottam és érdeklődve hallgattam őt, arról, amit mesélt. Igazság szerint nagyon is átéreztem a helyzetét, ugyanis a költözéssel én is sok embert hagytam magam mögött, új embert pedig nem sokat ismertem meg, ezért is örültem annak, hogy Felix a városban van, legalább egyetlen haverom maradt, akivel néha megtudtam inni egy sört.
- Hát figyelj, ha gondolod, néha elüthetjük az időt közösen is, én sem ismerek sok embert itt. Még moziban sem voltam, se a vidámparkban, az állatkertről már nem is beszélve. Sőt, bowlingozni is ezer éve voltam utoljára. - Jegyeztem meg nevetve, miközben elmélyültem kék szemeiben. Hihetetlen, mennyit változott az évek alatt, eltűnt az a csúnya kerestes szemüveg és tényleg jól nézett ki.
- Áh, nem voltál tapintatlan és nem tudhattad. - Vágtam rá, miután szóba hozta a barátnős sztorit. Tényleg nem tudhatta, én viszont nem is akartam arról beszélni, sokkal inkább érdekelt az, hogy vele mi lehet a helyzet. Biztos voltam benne, hogy már menyasszony, minimum, de igazán meglepett a válasza és a szavaiból is azt éreztem, hogy magányos, úgy, mint én.
- Népszerűtlen? Ugye most viccelsz velem?- Mosolyogtam rá, mert annyira nehéz volt róla ezt elhinni.
- Biztos csak ugratsz, nagyon szép vagy, és nagyon szépek a szemeid is, annak idején ez fel sem tűnt, mikor azt a szemüveget viselted. Kontaklencsét hordasz?- Kérdően pillantottam rá, miközben közelebb hajoltam picit hozzá és közben rámosolyogtam. Nem tudom mi ütött belém, hisz a haverom húga, mégis nagyon tetszett, és talán ezt leplezni sem tudtam, mert már sokadjára dicsértem meg ezen az estén. Megfordult a fejemben egy gondolat, de inkább hátrébb húzódtam, mielőtt baklövést követnék el. A téma gyorsan Felix nőjére terelődött, legalább megúsztam ezt a helyzetet, én is véleményt nyilvánítottam.
- Hát, ők tudják. - Nevettem el magam, még rápillantottam Yvyre, de aztán inkább felkeltem az ágyáról, mert a sör kissé bekavart, és félő volt, hogy tényleg rámozdulok, azt pedig nem tudhattam, hogy annak mi lenne a következménye.
- Szóval ezeket a dobozokat? - Odasétáltam a szekrény elé, majd egyenként félre pakoltam azokat, s valóban, nagyon nehéznek bizonyultak.
- Tényleg nehezek, mi a franc van ezekben? - Felvont szemöldökkel kérdeztem, közben egyiekt a másik után átpakoltam és felszabadítottam a helyet a szekrény előtt, aminek valahogy kinyílt a felső ajtaja, s mikor legutoljára egyenesedtem ki, alaposan lefejeltem azt.
- ÚÚúú - Felszisszentem, nem gondoltam, hogy még egy szekrényt is meg fogok fejelni aznap, a fejem tetejére talán még egy púp is nőtt.
- Ez nem az én napom...*motyogtam, miközben odakaptam a fejemhez.*
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 07.02.13 1:17

Nem szeretném ennél is jobban bolygatni a múltat, mert egyből újra annak a csúnya kislánynak érzem magam, aki voltam. Nem akarok a múlt árnyékában élni, megváltoztam, azóta más lettem. De még is Jason jelenléte pontosan ugyan annyira feszélyez, mint régen. Olyan erős kisugárzása van, ami hatással van rám.
- Tényleg az, de még mindig nem sikerült hozzá szoknom, szóval csak is az ágy a hibás az álmatlan éjszakáim végett. - Kezemet végig simítom az ágyon, közben tekintetem végig követte a műveletemet, onnan jutottam vissza Jason mesésen kék szempárjába. Ledöbbenve vettem észre, hogy néz, valamiért még mindig nem vagyok kibékülve azzal, ha más szemkontaktust próbál velem létesíteni, túl félénk vagyok hozzá, ezért gyorsan eltereltem tekintetemet másfelé.
- Biztos vagy te abban, hogy velem szeretnél lógni? Elképzelni sem tudod, hogy mennyire rossz társaság vagyok, sőt még idegesítő is. - Gyorsan próbálom lebeszélni a közös programokról, nem azért mert nem szeretnék vele egy kis időt eltölteni, mondjuk kettesben, csak tényleg zavarba érezném magam, ha képes lenne elhívni valamerre.
- Akkor is sajnálom, semmi közöm a magánéletedhez, csak tudod néha eluralkodik rajtam a kíváncsiság, szakmai ártalom. - Bűnbánóan rámosolygok. Közben próbálom magamban értelmezni a hallottakat. El is raktározom magamban az értékes információkat.
- Nem viccelek, pasi ügyben nem vagyok szerencsés, de nem akarlak ezzel untatni. - Lebiggyesztett ajkakkal közlöm vele a szomorú tényeket. Ennyi erővel akár rá is lehetne írni a homlokomra, hogy magányos vagyok és keresek valaki olyat magam mellé, aki képes lenne szeretni. Sosem kértem túl sokat, de még azt a keveset sem kaptam meg sosem.
- Igen, kontaktlencsét hordok, de Jason emlékszel még, hogy mit mondtam a bókokról? Már megint kezded és akaratom ellenére is zavarba jövök tőle. - Levegőt is elfelejtettem venni, mikor éreztem, hogy a közöttünk lévő távolság egyre inkább kezd megszűnni. Idegességemben alsó ajkamat harapdáltam, de szerencsére Jason időben észbe kapott. Kérdésére csak bólintottam egyet, annyira zavarban éreztem magam, hogy hajammal kezdtem el babrálni, egyszerűen nem tudom, hogy mi lenne a helyes ilyen esetben. Bátyám legjobb barátja, aki annyira édes, de számomra még is tiltott gyümölcs.
- Semmi érdekes nincs bennük, csak a fél életem. - Elképedve néztem, hogy milyen izmos, és milyen könnyedén pakolja át azokat a dobozokat, oda ahová mondtam. Annyira elkalandozott testén a tekintetem, hogy csak akkor vettem észre, hogy mi történt, mikor hallottam feljajdulni.
- Annyira sajnálom, ez mind miattam van, nem kellett volna rávennem téged erre az egészre. - Pattanok fel az ágyról, hogy oda siessek hozzá.
- Legjobb lesz, ha most inkább leülsz. - Nem tudom, hogy honnan vettem ennyi bátorságot, de keze után nyúltam, hogy ellenkezni se bírjon, remélhetőleg hallgatott rám és engedte, hogy elvezessem az ágyig.
- Nagyon fáj? Esetleg hozzák rá jeget? Vagy bármit? - Egyre jobban erősödött bennem bűntudatom, mert ez is miattam történt, én vagyok a kizárólagos felelős érte, ezért is szeretném enyhíteni az esetleges fájdalmait, remélhetőleg attól az én bűntudatom is csillapodna.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 07.02.13 12:06

- Persze, miért is ne? Szerintem jó murikat csapnánk, vagy te nem így gondolod? Bár, megértelek, ha nem akarod az idődet a bátyád haverjával tölteni...- Nem voltam benne biztos, hogy kedveli a társaságomat, így nem is erőltettem tovább a közös programot. Én élveztem volna, végre lett volna társaságom, akivel néha elmehetek ide-oda, de nem akartam a személyemet ráerőltetni Yvonnera. Ezt követően sikerült letudnunk a csajsztorit is, tényleg nem akartam róla beszélni, a kíváncsiságára csak elmosolyodtam.
- Jól van, nincs semmi gond, mindenki kíváncsi valamilyen szinten. És akkor te riporter lettél, igaz? Nagyon klassz...van is egy ismerősöm, Elle Coopernek hívják, talán már hallottál róla, ő például a tévénél dolgozik, talán tudna neked segíteni, hogy állást szerezz. - Eszembe jutott ez az ötlet, mert annak idején pár hétig én is dolgoztam neki, a védelmét vállaltam, mikor bevágódott a talkshow műsorával.
- Igen, emlékszem...ne haragudj. - Rámosolyogtam és inkább el is húzódtam tőle, mert tényleg úgy éreztem, hogy kicsit fejembe szállt a sör, és nem akartam ostobaságot elkövetni. Helyette inkább a doboz pakolást vállaltam, de azzal sem jártam túl szerencsésen, mert végül sikerült megfejelnem a szekrényt is, amitől persze fájt a fejem, de egyúttal nevettem is azon, hogy milyen szerencsétlenül mozdultam.
- Ne, nem a te hibád, én voltam ügyetlen, hagyd csak...- Próbáltam őt megállítani, de nagyon határozottnak tűnt, mikor arra kért, üljek le, s mivel az ágyhoz húzott, nem tehettem mást, kénytelen voltam szót fogadni. Le is ültem az ágy szélére, majd onnan pillantottam fel az előttem álló Yvyre, s mivel úgyis fogta a kezem, nem engedtem el.
- Ne hozz semmit, inkább csak ülj le. - Visszahúztam őt az ágyra, majd rámosolyogtam.
- Tényleg nincs semmi gond.. - Mélyen a szemeibe pillantottam, figyeltem néhány pillanatig, közben észrevettem egy tollpihét a hajszálain.
- Hát ez? - Mosolyogva nyúltam oda, kivettem a tollpihét, majd szétcsúszott, rakoncátlan hajtincseit visszaigazítottam a füle mögé, és közelebb hajoltam, bennem volt a mozdulat, meg akartam csókolni, de ekkor Felix vágódott be az ajtón "Ti mit csináltok" kérdéssel, mire gyorsan visszahúzódtam és úgy tettem, mintha semmi sem történt volna, gyorsan fel is pattantam Yvy ágyáról.
- Semmit, csak..nem akartunk zavarni haver.- Vigyorogva odaléptem Felixhez, majd megveregettem a vállát, aztán kiléptem mellette az ajtón, és visszasétáltam a teraszra, ahol már a csaja forgatta a kolbászokat. Vele kezdtem el beszélgetni, közben bontottam egy újabb sört, jobb volt kint a friss levegőn, mert legalább észhez térített. Eközben Felix a húgához lépdelt be.
- Mi a baj Yv? Olyan csöndesnek tűnsz....na gyere, akad itt kolbász neked is az estére (XD), többet sütöttünk Cassievel. Gyere húgi. - Kezét nyújtotta tesójának, majd meg is ölelte Yvyt, ha hagyta magát.
- Mi a harci helyzett Jasonnal, miért vonultatok félre, hm?- Kíváncsiskodva érdeklődött a lánytól.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 07.02.13 22:47

Ledöbbenve hallgattam végig Jasont, először nem is akartam hinni a fülemnek, annyira abszurd ez az egész. Régebben elképzelni sem mertem, hogy esetleg legyen arra példa, hogy együtt tegyünk valamit, pláne úgy, hogy kettesben vagyunk.
- De, nagyon szívesen tölteném veled az időmet, de tényleg nem muszáj ezt tenned, biztosan jobb dolgod is lenne, mint velem lógni. Vagy esetleg tévedek? - Még mindig képtelen vagyok elhinni, hogy akár több időt is tölthetnénk kettesben. Valójában félek attól, hogy együtt kellene lennem vele, mert még mindig hatalmas hatással tud rám lenni, egyszerűen gyengének érzem magam a közelségében.
- Valójában igen, de jobban szeretek inkább csak írni, nem hiszem, hogy jól mutatnék a kamerák előtt. Mit gondolsz valahogy be tudnál mutatni annak az ismerősödnek? Mert ameddig nem lesz állásom, addig itt húzom meg magam és nem szeretnék kellemetlenkedni. - Egyre erősebben kezdett el verni a szívem, teljesen sikerült magam abba belé élni, hogy talán Jason lesz olyan segítőkész és megteszi nekem ezt a kis szívességet, szeretnék ismét önálló lenni, dolgozni és saját lakásban lakni.
- Nyugi nem haragszok. - Szerényen rámosolyogtam, közben reménykedtem benne, hogy még nem sikerült elpirulnom bókjaitól.
- Jason, ha nem vettelek volna rá arra, hogy segíts, akkor ez nem történt meg volna, szóval igen is az én hibám. - Ellentmondást nem tűrve kísértem oda az ágyhoz, szerencse hogy engedelmeskedett, mert képes lettem volna valahogy magammal rántani. Jobb ha ül, hátha az ütés következtében szédülni kezdene. Ellenkezdni sem tudtam, túlerőben volt velem szemben, ezért leültem mellé. Megbabonázva figyeltem, hogy hajamhoz nyúl, megszólalni sem tudtam, valójában még levegőt is elfelejtettem venni, csak figyeltem, hogy egyre közeledik felém. Annyira közel volt hozzám, hogy már szinte éreztem azt, hogy meleg lehelete perzseli bőrömet.
- Mi... mi csak tényleg nem akartuk megzavarni titeket, miközben szenvedélyes pillanataitokat élitek. - Magyaráztam zavartan, erősen próbáltam értelmes mondatot alkotni, mert csak arra tudtam gondolni, hogy Jason az imént majdnem megcsókolt.
- Felix, azt hiszem már párszor közöltem veled, hogy nem eszek húst, tudod ilyenek a vegetáriánusok. - Felé nyújtottam kezemet, majd azt is megengedtem, hogy magához húzva megöleljen, hiába is lett volna kedvem lecsapni.
- Jason volt olyan kedves és segített pár dobozt arrébb tenni, mert téged hiába kértelek meg rá. - Őszintén válaszoltam bátyámnak, remélve hogy nem kezd elméletek gyártásába. Újból kiérve a teraszra, vissza ültem helyemre, Felix pedig vissza ment a barátnőjéhez. Roppant kínosan éreztem magam, legszívesebben most azonnal vissza mennék a szobámba, de az túl feltűnő lenne. Ezért csak ültem, és gondolkoztam, de arról már fogalmam sem volt, hogy ezek után hogyan tudnék ismét Jason szemébe nézni. Fogalmam sincs, hogy honnan vettem a bátorságot, de felkeltem és oda mentem hozzá.
- Jason szeretnék veled négyszemközt beszélni, esetleg lenne most rá lehetőségem? - Halkan szólaltam meg, azt akartam, hogy a többiek ne halljanak meg minket. Szeretném tisztázni vele az imént majdnem megtörtént csókot. Egyik felem nagyon is akarta, hogy megtörténjen, viszont a másik abban a tudatban élni, hogy túl sok sör az oka annak, hogy közeledett felém. Addig nem fogok megnyugodni, még tőle nem hallom a választ.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 10.02.13 23:44

Jobb is volt, hogy ott hagytam Yvyt és Felixet , és kisétáltam a friss levegőre, ami legalább kicsit lehűtött. Bár ,ahelyett, hogy abba hagytam volna a sör vedelését, inkább csak folytattam, visszaültem a padra, figyeltem, ahogy Cassie - Felix csaja - süti a kolbászokat és vele kezdtem el beszélgetni...

Eközben odabent Felix a húgával diskurált, és miután távoztam, gyanakodva pillantott a húgára. - Aha, szóval segített dobozolni. - Elvigyorodott a srác, de mielőtt Yvy fejbe csapta volna, rámosolygott és folytatta.
- Jól van, nem szivatlak húgi...egyébként Jason jó srác, és a barátom, de nem hiszem, hogy jó lenne, ha esetleg szeretnél valamit tőle. Nem vagyok hülye tesó, láttam, hogy néztél rá, én jól ismerlek, de...Jason most van túl egy csalódáson, vagyis, az sem biztos, hogy túl van rajta. Nem szeretném, ha veled vigasztalódna, ha érted, mire gondolok. - Rákacsintott a tesójára és megölelte őt. - Jó, hogy itthon vagy tesó, és ne aggódj, kerítünk neked valami vega kaját. Na gyere, menjünk ki a többiekhez..- Felix megindult a teraszra, eközben én még mindig a barátnőjével diskuráltam, és lassan kivégeztem a sört is, igen gyorsan. Akkor toppant ki az udvarra Felix és Yvy, tekintetem azonnal Yvyre futott, aztán rámosolyogtam.
- Hogyan? Persze, jövök .- Fogalmam sem volt arról, hogy mit szeretne mondani, de nem volt gondom azzal, hogy ellenkezzek, ezért felálltam, és a sörösüveggel együtt sétáltam vele ki a hintához, ami távolabb esett a terasz azon részétől, ahol Felixék a kolbászokat sütötték. Odaérve ráültem a nyugágyra és mosolyogva pillantottam Yvyre.
- Most csak ketten vagyunk...Mit szerettél volna mondani?- Rámosolyogtam, közben felé nyújtottam a sörösüvegemet.
- Kérsz?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 11.02.13 0:19

Miért vagyok képtelen kiverni a fejemből azt a pillanatot? Olyan közel volt hozzám. Vajon mi lett volna, ha Felix nem lép akaratlanul is közben? Nos azt hiszem, hogy azt már nem fogom megtudni. Talán az lenne a legjobb, ha bebeszélném magamnak, hogy minden csak azért van, mert Jason beverte a fejét, na meg ivott is. Nem is tudom, csak próbálom megérteni, hogy ki zajlik körülöttem.
- Mi? - Hirtelen nem akartam hinni a fülemnek és különös is volt, hogy Felix ilyeneket mond nekem, általában nem szokott bele mászni a magánéletembe, de most még is megtette. Értem én, hogy csak jót akar nekem és félt, ahogy Jasont is félti tőlem, de akkor is szíven ütött amit mondott.
- Nem tudom, hogy miről beszélsz Felix, kedves tőled, hogy próbálsz jó testvér módjára viselkedni, de Jasonnel sosem volt közünk egymáshoz és nagyon úgy néz ki, hogy nem is fog lenni, szóval nyugi. - Igen, valami ilyesmit szerettem volna magamnak is bebeszélni. Nem is lenne túl jó döntés a bátyám legjobb haverjával kikezdeni, főleg ha tényleg csak vigaszdíj lennék számára. Gyorsan ki kell vernem a fejemből, de még előtte szeretném vele tisztázni a dolgokat, hogy ne érezzem magam kínosan a társaságában.
- Őszintén nem vagyok éhes, majd ameddig ti az evéssel lesztek elfoglalva addig megpróbálom lakhatóvá varázsolni a szobámat. - Magamra erőltettem egy mosolyt. Iszonyúan szükségem lenne most a bátorságra, de inni nem szeretnék, valójában nem bírom túl jól az alkoholt és nem akarok olyan dolgot csinálni, amit később megbánhatnék.
- Csak tudod nem akarom magam kínosan érezni a társaságodban. - Hebegtem, nyeltem egy nagyot és folytattam, hogy ne bírjon közbe vágni.
- Szóval szeretném tudni, hogy mi volt az a dolog az imént? Ha Felix nem jött volna be, akkor képes lettél volna megcsókolni? - Éreztem, hogy előinti a pír az arcomat, de csak álltam előtte mellem alatt összefont karokkal. Kérdésére csak megráztam fejemet, közben annyira eluralkodott rajtam az idegesség, hogy körülöttem minden elkezdett forogni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 11.02.13 23:13

- Hé nyugi, jól van már na, csak mondtam. - Mosolyodott el Felix, nem akarta megbántani a húgát, ő csak átlátta a helyzetet és nem akarta, hogy bármelyikük is ostobaságot kövessen el, és inkább a húgának mondta el, mint Jasonnek.
- Pff, húgi mi bajod van? Jó, akkor ne egyél...- Felix láthatóan megsértődött, nem is igazán értette, hogy miért viselkedett ennyire furán a testvére, de nem foglalkozott vele, megfordult és Cassievel foglalkozott, együtt sütögettek, és lassan elkezdték tányérra szedni a friss, sült kolbászokat, hogy újat tegyenek a rács tetejére. Eközben mi már tova is sétáltunk a hintaágyhoz, amiben kényelmesen helyet is foglaltam, kezemben tartottam a sört és érdeklődve figyeltem Yvonne bájos arcát, még mindig nehezen tudtam elhinni, hogy ő az, Felix kicsi húga.
- Biztos nem iszol?- Kérdeztem felvont szemöldökkel, de mivel nem kért a sörömből, így inkább én húztam meg az üveg tartalmát, s érdeklődve vártam, hogy végre kiderüljön, vajon miért is sétáltunk félre, ketten. Őszintén szólva nem tudtam, mit fog majd kérdezni, de ami azt illeti, egyáltalán nem zavart az, hogy vele kettesben legyek.
- Kínosan, de miért?- Váratlanul meglepődtem a megjegyzésén, nem hittem volna, hogy kínosan érzi magát a társaságomban és hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy miféle szörnyűséget követhettem el, amiért ilyesmit állít.
- Rosszat tettem?- Kérdeztem rá nagy szemekkel, mint egy mackó, a kérdése pedig még inkább meglepett.
- Öhm..igen, lehet..Ne haragudj. - Felálltam a hintaszékről, mert zavarba jöttem a kérdésétől, nem azért, mert ennyire félénk voltam, csak a szituáció miatt, hogy a legjobb barátom húga.
- Nos..azt hiszem, igen, mert nagyon tetszel..ú, basszus ezért a bátyád agyon fog verni. Szóval, asszem túl sok sört ittam, de annyira csinos vagy, meg vonzó, meg kedves..én meg kissé ittas és talán rámenős, bocsánat. - Mentegetőztem, hülye helyzet, eddig ilyen kérdést sosem szegeztek nekem, ezt pedig nem tudtam mire vélni.
- Talán jobb is, ha most elmegyek..- Úgy gondoltam, hogy ezt követően már nem igen maradhatok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 11.02.13 23:43

Egyből bekapcsolódott nálam a védekező funkcióm. Olyan volt, mintha Felix támadott volna ezzel a dumájával, de még sem tudtam rá haragudni, mindössze csak zavarban voltam.
- Nincs semmi bajom, csak nem vagyok éhes. - Nem akartam megsérteni, de úgy látszik sikerült bele sétálnom a lelkébe. De most fontosabb dolgom is van, mint a bátyámmal törődni. Újból megráztam fejemet, mert tényleg nem kértem a sörből, kell most a józan eszem.
- Nem tettél valójában semmit, de még is ez az egész annyira kínos számomra. Ezért úgy érzem, hogy ezt meg kell beszélnünk, hogy barátok tudjuk lenni. - Nehezemre esett megszólalni, főleg hogy ilyen témát boncolgatunk, de még is azt éreztem, hogy meg kell tennem. Kellenek tőle a válaszok, mert nem akarok minden pillanatban ezen töprengeni, mert az teljesen felemésztene. Aztán csak néztem ahogy beszélt és nem akartam elhinni, hogy tényleg ilyennek tart és, hogy akár bármi lehetne közöttünk. Ez az egész annyira hihetetlen, még is szeretném megtudni, hogy passzolnánk-e egymáshoz, de persze nem merem neki ezt elmondani.
- Jason, nem kell bocsánatot kérned, nem tettél semmit. Túl sokat ittál biztosan csak ezért gondolod ezt most így. - Ahogy vele, úgy magammal is próbálom ezt elhitetni, hogy biztosan csak a sör beszél belőle, józanul pedig ezt sosem mondta volna el nekem.
- Nem kell menned, ha nem szeretnél. Különben is akkor biztosan Felix elkezdene gyanakodni, nekem pedig nincs kedvem magyarázkodni. Megtennéd, hogy maradsz a kedvemért? - Reménykedve néztem rá, látszott rajta, hogy pont annyira volt zavarban ettől az egész helyzettől, mint én.
- Csak kérlek többet ne igyál, mert a végén vagy itt alszol, vagy nekem kell téged haza vinni, mert nem fogom engedni, hogy ennyi sör után vezess. - Mindenki vedel rajtam kívül, mert még egy sört sem sikerült meginnom, nem mintha nagyon vágynék az alkoholra.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party 12.02.13 0:06

- Lehet..mármint, tényleg szép vagy, és dögös, csak józanul lehet, hogy nem mondom ki. - Elvigyorodtam, mást már nem is tehettem volna, mert lelepleződtem.
- Sajnálom, jaj ne haragudj rám, olyan hülye vagyok. - Heves elnézéskérésbe kezdtem, majd visszafordultam, mikor azt mondta, hogy nem kell mennem. Rápillantottam az arcára, aztán visszalépdeltem, kezeimet a zsebeimbe csúsztattam , és félrebiccentett fejjel hallgattam Yvonnet.
- Jól van, maradok..amúgy sincs kedvem elmenni, csak nem akartam kellemetlenséget okozni. - Megvakartam a tarkómat, majd aggódó szavait hallva elmosolyodtam és még közelebb léptem hozzá.
- Te nagyon aranyos vagy. - Megérintettem az arcát, ujjaimmal végig simítottam rajta, de mielőtt ismét hülyeséget csináltam volna, inkább visszahúztam, majd ismét zsebre csúsztattam.
- Nem iszom többet, visszafogom magam. - Ismét rámosolyogtam, és még hozzátettem.
- Jó fiú leszek, becsszó" . - Mosolyogva felé léptem, majd a karomat tartottam neki, hogy belém kapaszkodhasson.
- Gyere, keressük meg a tesódékat, megeszek egy kolbászt, aztán már itt sem vagyok. - Nevetve kísértem vissza, Felixekkel leültünk még vacsorázni, jókat beszélgettünk, aztán megkértem Yvyt, hogy hazavigyen, és ő úgy is tett.

vége Smile
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Egy kis grill party

Vissza az elejére Go down

Egy kis grill party

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Mystic Falls - Grill
» [Játékos Küldetés] Halloween Party!
» Mystic Grill
» Mystic Falls - Grill
» Shine Party Club

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Yvonne Ewing lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához