welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Yesterday at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Lyna Frei
 
Zachary M. Boild
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

First steps - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: First steps - Abi & Colin 05.03.13 21:19


Nothing else matters




Az este folyamán az a vacsi istenien alakult. Kicsit még bohóckodtunk is a nagy sütés-főzés közepette, a lasagne mégis istenire sikeredett. A vacsi után pedig édes volt a pihi. De tele hassal mégis ki akar bármit csinálni? Szóval túlestünk egy lazító fürdőn, aztán már csak az ágyban fekve beszélgettünk úgy mindenről, ami szóba került. Abi végül elég hamar elálmosodott, én pedig tovább simogattam, olykor adtam pár puszit neki. Na meg sok mindenen járt az eszem, míg végül elaludtam.
A másnapi ébredés kissé nehézkesen indul ahhoz képest, hogy mennyire nyugisan telt az este. Az ágyból is nehezemre esik kikelni, úrrá lesz rajtam a lustaság. Pedig mára még egy kis borotválkozást is terveztem. Na nem teljesen, csak mondjuk olyan másnapos borostára visszavenni. Első gondolatom most mégis a konyha lesz, és persze a kávé. Jelenleg éltető nedűnek tűnik, és ahogy azt várom, hogy kifőljön, a pultnak támaszkodva várok. Mindjárt elalszok, úgy érzem. Ebből csak az ébreszt egy picit meg jobban, hogy a két kutya megtalál engem.
- Nektek is reggelt. - guggolok le hozzájuk, hogy megsimogassam a két blöki fejét. Kicsit megdögönyözöm őket, aztán a tápért indulok, hogy a két üres tálba tölthessek. Mostanság már jobb ha külön esznek, így legalább nem kapnak össze semmin. Egyformán öntök mindkettő táljába, aztán visszaslattyogok a kávéfőzőhöz, hogy levehessem a forró italt. Két bögrébe kitöltöm, és hozzá teszem is az adalékokat. Igaz Abinak mostanság több tejet öntök bele, így nem is lesz olyan erős a kávé, nem kell a koffein a babának.
Elindulok be a két bögrével végül a szobába, és leülök óvatosan az ágyra. Abi még alszik, de most nem is akarom felkelteni. Had aludjon. Én pedig addig iszogatom, vagyis jobbára fújogatom a forró kávém. Kezd egy napi program összeállni a fejemben, ahogy lassan magamhoz térek.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 05.03.13 21:34


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Csodásan sikerült az este. Már-már tökéletes volt, kivéve persze, hogy pillanatok alatt olyan álmos lettem, hogy már arra is nehezemre esik visszaemlékezni, miről beszélgettünk Colinnal. Utálom, hogy ilyen fáradékony vagyok de, ha arra gondolok, hogy az energia a kis apróságnak kell, akkor már nem is olyan dühítő. Minél többet pihenek, Ő annál erősebb lesz és annál jobban fejlődik. Nekem pedig nem is kell más, mint egy szép és erős kisfiú, aki majd olyan lesz, mint az apukája.
Arra egy pillanatra fellestem, ahogy Colin kiment, de nem igazán akaródzott felkelnem. Sokkal inkább esett jól, hogy átfordultam a másik oldalamra és tovább szundítottam. Félálomban töprengek inkább azon, milyen is lesz az életünk, ha ez a cseppet sem kis változás megjelenik. Vajon még jobban összehoz majd minket, vagy épp elő jönnek a problémák és befuccsolunk? Remélem megint, csak paraoniás vagyok és nem lesz semmi baj. Végtére is, ezeket a hónapokat is jól kihúztuk. Bármi is lesz, biztosan rendben lesz minden köztünk. Legalábbis, engem az Isten nem tudna leszedni Colinról. Túl sok szép pillanat köt már hozzá, nem beszélve arról, hogy amióta csak ismerem, odáig vagyok érte. És ez azt hiszem, már az első éjszakánkra igaz, csak épp akkor még nem tudtam, hogy róla van szó. Viszont biztos vagyok benne, hogy ezért voltam már a börtönben is olyan közvetlen vele. Éreztem én tudat alatt, hogy ez a pasi kell nekem. Hiszen, már akkor is a gyerekét vártam. Hozzám tartozik és kész.
Ahogy Colin belopakodik és óvatosan leül az ágy szélére, elmosolyodok lehunyt szemmel. Háttal fekszek neki, de szinte látom magam előtt a jelenetet. Csendben üldögél, iszogatja a kávéját és az Istenért se ébresztene fel. Manapság nem szokott. Inkább, csak várja, hogy magamtól térjek észhez.
-Csodás illata van annak a kávénak.- motyogom halkan, közben sóhajtok egy nagyot és felé fordulok. Mosolyogva fejem alá pakolom kezeimet és úgy figyelem.
-Jó reggelt.- lesek rá még tök kómásan, aztán inkább az oldalát kezdem a körmöm hegyével cirógatni. Legszívesebben nem is tennék ma semmi mást, csak feküdnék az ágyon és cirógatnám, hogy egy kicsit érezze, hogy vele is törődök. Hiszen a gondolataimat elég sűrűn köti le a szülés, ami talán zavarhatja is már egy picit. Szerinte túl sokat parázok rajta és igazából jól mondja. Helyette foglalkozhatnék vele, na meg azzal, hogy eltervezzem, milyen is legyen majd az életünk.
-Hogy aludtál?- lesek fel rá mosolyogva még mindig, közben elnyomok egy ásítást is. Elképesztő, hogy még ennyi alvás után is ilyen nehéz az ébredés. Már-már kezdek félni, hogy lassan képtelen leszek megmozdulni, amíg meg nem születik a baba. És mondjuk, ahhoz már igen csak keveset kell várni. Pár napot csupán.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 06.03.13 11:32


Nothing else matters




A kávét fújkálom szép csendben, és azon jár az eszem, hogy vajon a két nap múlva elérkező tárgyaláson mi fog történni. Ráérnék bőven mással is foglalkozni, hisz nem állunk olyan rosszan. Utolsó tárgyalásként már szinte a megnyert tárgyalás szele csapkod minket. De az óvatosság nem árt igazán. Nem szeretek előre inni a medve bőrére, akkor szoktam a legkönnyebben pofára esni.
Közben ahogy a kávém lassan hűl, és már ihatóvá válik, azt kezdem apránként kortyolgatni. Lenyelve érzem, ahogy a meleg ital kicsit felmelegít, és már kezdem érezni a kávé önmagában is kellemesen ébresztő hatását. Aztán a nagy csöndet Abi szakítja meg, én pedig halvány mosollyal lenézek rá, ahogy megfordul.
- Neked is jó reggelt. - gyengéden megsimítom az arcát, csak utána jut eszembe, hogy talán a kávéjának örülne ő is. Kicsit mint ha még feltápászkodni is lusta lenne. Nem is baj, egy terhes nőnek bőven normális, hogy ennyit pihen. kell is az energiát most tartalékolni.
- Jól, csak ébredni nehéz. - válaszolok jókedvűen a kérdésére, miközben az éjjeliszekrényről leemelem a kávésbögrét és odanyújtom neki.
- Terveztél valamit a mai napra lustálkodáson kívül? - kérdezem kíváncsian, miközben ismét belekortyolok a kávéba. Most, hogy már nem csak így egyedül ücsörgök a gondolataimmal, kezd az agyam egészen másféle dolgokról kattogni. Mint mondjuk, hogy mivel is üthetnénk el az időt. Ezen töprengve elfogy a kávém is, és lerakom az éjjeliszekrényre az üres bögrét. Csak akkor hasalok el Abi mellett, és kicsit feljebb húzva a pizsifelsőjét a hasára adok egy puszit. Majd kettőt is. Közben kezd megfogalmazódni bennem a mai napi terv.
- Gondolom a picúr most hagyott aludni. - fülelni kezdem közben a pocakot, hátha jön valami válasz. De mostanság ritkaságszámba megy, ha éppen őkelme mocorogni óhajt. Már biztosan neki is kényelmesebb lesz idekint.
- Alig van egy hét a kiírt időpontig. Mit szólnál, ha ma elmennénk egyet csak úgy nézelődni? Mondjuk lassan ideje lenne a kiságyat beszerezni neki. Mit szólsz hozzá cica?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 06.03.13 19:21


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Már attól sokkalta derűsebb lesz a napom, ahogy Colin megsimítja az arcom. Hát még, amikor rám vigyorog. Imádom, amikor ilyen jó kedvű, mint most. Már pedig, ha jó kedvű, akkor valószínűleg valami jó dolog jár az eszében. Erre pedig piszok kíváncsi vagyok, úgyhogy amint átadja nekem a bögrét, fel is csúszok kicsit az ágyon, hogy megihassam.
-Semmit sem terveztem. Legalábbis, eddig nem. Csak nem találtál ki valamit?- lesek rá mosolyogva, miközben nyakába puszilok, aztán vigyorogva figyelem, ahogy az örököst is üdvözli, mint minden reggel. Iszonyúan édes ilyenkor. Leírhatatlan az érzés, amikor azt látom rajta, hogy ujjong a gyerekért. Amikor puszilgatja a hasam és fülel, hátha meghall valamit odabentről. Tudom, hogy mindez akkor sem fog véget érni, ha a gyerek, már idekint lesz. Sőt. Szinte látom magam előtt, ahogy Colin féltőn magához öleli és járkál vele fel-alá, hogy elaltassa. Mindez édes és egyben piszok szexi is. Nincs szexibb egy olyan apukánál, aki imádja a gyerekét.
-Nagyon nyugodt mostanság de lehet, hogy csak hely szűkében van. Ami azt illeti, érzem én is, hogy már ideje lenne lassan előkeverednie.- tapogatom meg a derekam fájdalmas arccal, majd sóhajtok egyet és ismét Colinra mosolygok. Bár mostanában már a nap 24 órájában fáj a hátam vagy a derekam, mégis próbálok minderről megfeledkezni. Nem akarom, hogy az emlékeinkben csak az legyen majd, hogy egyszer bepánikoltam pár fájástól, aztán meg végig nyafogtam. Erős vagyok én. Sokkal durvább dolgokat is át kellett már élnem, szóval csak felkapom a mosolygós maszkom és úgy teszek, mintha nem érezném azt a kellemetlen fájdalmat állandóan. Így legalább tényleg szép lesz ez az utolsó pár nap is.
-Csodás ötlet cica. Felőlem akár, ha elkészülünk és reggelizünk egyet, indulhatunk is. Alig várom, hogy megvegyük azt a kiságyat. Csak... ha lehet ne húzzuk sokáig a sétálgatást. Nem igazán bírom most már szusszal, jó?- pislogok rá félénken, hiszen nem szeretném, ha már ezt is panaszkodásnak vagy nyafogásnak venné. Viszont tudom, hogy fél óra után már nagyon is érezném, hogy mennyit járkáltunk. Hiába. Ilyen ez, ha az emberen van három kiló fölösleg, ami még csak nem is eloszlik a testén, hanem csak a hasán van.
Idő közben a kávét is elkortyolgatom, amit a végén egy puszival hálálok meg, végül feltápászkodok nagy nehezen és kiviszem mindkét bögrét a konyhába. Ott aztán nem tökölök sokat a reggelivel. Elő szedem a müzlit, kicsit feldobom pár gyümölccsel és már le is ülök az asztalhoz enni.
-Együnk, aztán indulás.- vigyorgok Colinra teljesen felpörögve, és neki is látok betermelni a kaját. Alig várom, hogy megkeressük a tökéletes baba ágyat.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 07.03.13 7:52


Nothing else matters




Tovább foglalatoskodok a pocakkal, nem igazán akaródzik feladnom, hogy legalább valami reakciót mégis adjon az a kis lustaság odabent. Időközben pedig felpillantok Abira, amikor épp mondani kezdi, hogy tulajdonképpen semmi programot nem talált még ki. Nagyszerű, akkor itt az egész kis vásárlásra a lehetőség. Nem lenne akkor célszerű nézegetni, amikor már itt lesz a baba. Legalább a kiságynak kell várnia már. Ruhából is akad, noha fogalmam sincs mekkora, és egyéb eszközök is vannak már, mint pár cumi, meg két-három cumisüveg, játékok, ilyesmi.
- De bizony. - bólintok sokat sejtetősen mosolyogva, ahogy kérdezi, hogy nem találtam-e ki valamit. És már regélni is kezdek az ötletemet. Mert igazából jogos, hogy ezt tényleg be kellene idő előtt szerezni. A pelenka az egyetlen, amiből még nincs. Tudom, célszerű a legkisebbet venni. De ki tudja, hogy nem lesz-e az a gyerek mondjuk nagyobb, hisz koraszülött már semmiképp nem lesz. Túl vagyunk a harminchatodik héten is. Vicces, és olykor még én is elgondolkozok rajta, hogy ez az időszak tulajdonképpen milyen hamar eltelt. Még ha csak a negyedik hónapra is csöppentem bele. De fél év, te jó isten!
- Inkább csak hely szűkén van, vagy egyszerűen lusta velem kommunikálni. De szerencsére nem azért nem mocorog, mert valami baja lenne. Vetted a célzást, te kis gézengúz? - adok még egy puszit, ahogy spontán a pocakhoz intézem a kérdésemet, de semmi válasz. Hát jó, feladom. Inkább Abira pillantok, ahogy épp eltünteti azt a fájdalmas nézést. Inkább felülök rendesen az ágyon, mögé kúszok, és masszírozni kezdem picit a hátát. Tudom, hogy ez most neki szinte életmentő művelet. És szerintem olyan jól is esik neki mint mondja.
- Nem is gondoltam arra, hogy végigjárkálhatnánk a várost. Csak hát... Vicces kicsit, hogy babakocsi az már van, a kiságy meg még sehol. Arra gondoltam talán csak pár üzletbe kellene benézni, kettőbe, háromba. Vagy ameddig meg nem találjuk azt a kiságyat, ami mindegyikünknek tetszik. Na mit mondasz? - fürkészem féloldalt az arcát, és közben tovább masszírozom. Végül míg meg nem issza a kávé maradékát, pár percre abbahagyom a műveletet és úgy ölelem át, hogy a kezeimet végül a hasára tapaszthassam. Már egy ideje lemondtam arról, hogy teljesen magamhoz tudjam úgy ölelni, hogy a kezeimmel átérem a derekát. De nem is baj, majd ha meglesz a baba, megint nem lesz semmi sem útban. Tudom ugyanakkor azt is, hogy kicsit hiányozni is fog az a hatalmas pocak, és furcsa lesz nélküle, így most megszoktam.
Eleresztem végül, ahogy feltápászkodik, és elindul kifelé a konyhába a két bögrével. én is követem a példáját, de mielőtt még bármit is tennék, állva nyújtózom egy kiadósat. Kell most egy kis megropogtatás, frissülés a végleges megébredéshez.
Kiérve a konyhába figyelem, ahogy összedob valamit reggelinek, ami történetesen müzli tejjel. Nem is baj, nem szoktam én sem mindig nehezeket enni reggelire, ahogy jön. Így leülök az asztalhoz, és én is enni kezdem.
- Van már valami elképzelésed, hogy hogyan is nézzen ki az a babaágy?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 07.03.13 19:27


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Remek ötletnek tartom, hogy vegyünk végre egy kiságyat. Az igazat megvallva, ha Colin nem szól, én talán el is felejtem. Teljesen leköti minden gondolatomat a szülés, a tárgyalás és a bokszmeccs is. Milliónyi dolog van, bár ez nem épp jó mentség, amiért elfelejtettem a fiam kiságyát megvenni. Máris elbuktam, mint anya. Borzalmas.
-Vegyük meg azt a kiságyat cica. Nehogy aztán elkéssünk és ne tudjuk hova fektetni szerencsétlent.- vigyorgok Colinra, aztán ahogy megmasszíroz és átölel, teljesen ellazulok. Elképesztően jól esik, hogy ennyire figyel rám. Mindig tudja, mikor mire van szükségem és nem is fél eleget tenni az egésznek. Persze, más emiatt nyálasnak nézné meg papucsnak, hogy milyen már, hogy ő masszíroz engem, de az én szememben, csak még tökéletesebb. Érzem, hogy törődik velem és szeret és nekem ennél nem is kell több soha. Elégedetten dőlök hátra a mellkasának, míg ő a pocakomat tapizza, aztán nyomok az állára egy puszit és összecsapok egy karcsú reggelit. Tudom ugyan, hogy ez elég kevés lesz, mégis úgy vagyok vele, hogy hamarosan megjárjuk a boltot és akkor készíthetek valami normális ebédet. Felesleges lenne most azért sütkérezni. Annál előbb végzünk a kiságy megvásárlásával.
-Ha hazaértünk főzök, de most rápörögtem a vásárlásra, úgyhogy igyekezzünk.- ecsetelem Colinnak csillogó szemekkel, közben pakolom is befelé a müzlit, hogy aztán mehessek átöltözni. Ez mondjuk manapság elég nehézkes dolog, de mégis gyorsan összekapom magam, aztán megállok Colin mögött a széknek támaszkodva és a vállára adok pár puszit.
-Tökéletes a terved. A kiságy pedig... még nem tudom. Majd, ha meglátjuk, megmondom melyik az, amelyikben el tudom képzelni az ifjú Grayt, ahogy szunyókál.- dorombolom a fülébe mosolyogva és már maga a gondolat, hogy az Ő gyereke érkezik meg hamarosan, teljesen feldob. Imádok arra gondolni, hogy ez a gyerek tényleg közös és nem valaki más az apukája. Örülök végül is, hogy rájöttem egyáltalán az egészre. Sokkal jobb ez így. Persze, másképp se lenne ellene kifogásom, hogy Colin nevelje, de így tényleg egy család lehetünk. Mintha szerelemből születne a kisbaba, ami mondjuk nem éppen igaz, legalábbis nem teljes mértékben. Hiszen még az előtt sikerült összehozni, hogy ismertük volna egymást, de később legalább már valóra vált az egész.
-Menjünk már édesem. Teljesen bezsongtam.- kuncogok a fülébe, aztán nyomok a vállára és a nyakára még pár puszit, végül megállok a tükör előtt és, amíg Colin elkészül a hasamat nézegetem. Furcsa lesz újra megszokni, hogy nincs itt ez a kis pocak, ugyanakkor sokkal jobb lesz, hogy végre babusgathatom is azt a kis emberkét, aki odabent lakik. Annak ellenére pedig, hogy piszkosul parázok a szüléstől, egyben alig várom, hogy végre megkaphassam a kisfiunkat.
-Remélem kivárja a tárgyalást. Nem szeretnék a kórházban ücsörögni, míg eldöntik a sorsod.- lesek félre húzott szájjal Colinra, közben sóhajtok is egyet. Már, csak ez az, amiért picit aggódhatunk. Hiszen hiába minden bizonyíték. Még mindig akadhat olyan bíró vagy esküdtszék, akik szemetek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 08.03.13 18:14


Nothing else matters




Jó látni, hogy Abi ennyire felszabadult lesz az ötlettől. Igyekszik a kaját is megenni, még jóval előttem végez is. Én meg csak mosolyogva veszem tudomásul, hogy ő most úgy pörög, mint ha ezen múlna minden.
De nem lombozom le azzal, hogy megszólalok, ugyan nem kell sietnünk. Most minek is tenném? Inkább csak figyelem ahogy nagyban készülődni kezd.
És mikor a hátam mögé áll be, és ad a vállamra néhány puszit, csak még jobban elmosolyodok. Most már nem bírom nagy vigyorogva megállni, hogy ne tegyek valami megjegyzést.
- Nagyon hajt a véred cica. - pillantok rá fel, és mindjárt le is húzom magamhoz egy csókra. De csak egy rövidre, mert aztán tényleg gyorsabban is kezdem befelé pakolni a müzlit a számba. Miért is várassam meg pont én, amikor én találtam ki az egész ötletet? A saját tányérom is hamarosan a mosogatóban végzi, én pedig már a háló felé félúton leveszem a pólót, amiben aludtam. Azért ahogy elhaladok Abi mellett, nem tudom megállni, hogy megcsókoljam. Csak úgy futólag is.
- És mi is lesz az ebéd? - kérdezem vidoran, miközben már a pizsinadrágból is kibújok, és már zokni, illetve tiszta ruha után kajtatok a szekrényben. Ezt a lakást akár csukott szemmel is be tudnám úgy járni, hogy tudnám minden egyes lépést, és hogy mi hol van. Elég régóta lakok már itt. És igazából talán ezért lesz majd az új ház kihívás. Új dolog, új megszokás, sok újdonság. Igaz a gyereknek inkább arra van szüksége, nem pedig egy olyan helyre, ahol gyakorlatilag elfér csak a kiságy és ennyi. Két kutya is lassan ki kellene kerüljön egy időre a baba környezetéből legalább.
- Megyek már. - válaszolok ugyanolyan hangnemben, mint ahogy ő kezdi plántálni, mennyire menne már. De hát én vagyok a lassú csiga. Még magamra kapom a pólómat, és akkor indulok is, miközben félúton összeszedem a holmijaimat amik szerte vannak a lakásban, iratok, mobil, pénz, ilyenek. Végül megfogom Abi kezét és elindulok vele az ajtóhoz.
- Nem félsz attól, hogy most a napokban jön a melegfront? - kérdezem kíváncsian, ahogy már az ajtót zárom. mert most így a tárgyalásról ez jutott eszembe. Az is két nap múlva lesz, és a melegfront is valamikor akkorra várható. Pedig aztán felőlem még az a gyerek ellubickolhat anyu hasában egy hétig vígan.
A kulcsot aztán zsebre vágom, Abi kezét megint csak megfogom, és becélozzuk a liftet. Épp nyílik, pont jókor. Cserélünk is a megérkezővel egy köszönésváltás után és már nyomom is a földszinti gombot. Nem is kell most lépcsőzni, kicsit megterhelő lenne.
- Szerintem a tárgyalás miatt annyira nem kell parázni. - persze most még nagy a szám, majd akkor leszek tiszta ideg.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 08.03.13 18:29


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Hála az égnek, már nem kell sokat várnom Colinra, mert hamarosan ledobálja magáról a cuccait és felöltözik. Én csak mosolyogva figyelem, ahogy összeszedegeti a holmijait, közben nem győzöm viszonozgatni a lopott csókjait, végül kézen fog és elindulunk kifelé. Mosolyogva lépkedek el a liftig, majd miközben már ott ácsorgunk, azon kezdek agyalni, hogy mit is akarok majd főzni. Akkor egyben be is vásárolhatnánk még most, és nem kellene később leszaladni valamiért.
-Egyébként, még nem tudom, mit főzzek. Nincs valami ötleted? Vagy, valami különleges kívánságod?- lesek fel rá mosolyogva, de ahogy szóba jön a tárgyalás, inkább már aggódva figyelem. Nem szeretném, hogy ne úgy süljön el, ahogy mi szeretnénk. Ugyanakkor bízom Ryanben és abban, hogy mindent meg fog tenni Colinért. Tudom, hogy amire csak képes lesz, azt megteszi. De ettől függetlenül még vele is kicseszhetnek azok a korrupt szemetek. Már, ha egyáltalán azok. Elvileg olyan bírót sikerült kifogni, aki jó hírben áll. Aki tényleg az igazságot szolgálja és nem pedig a pénz után megy. Ritka az ilyen ember.
-Reméljük. Ryan biztos mindent megtesz majd, hogy meggyőzze a bírót. Aztán nem lesz más dolgunk, mint várni a csöppséget.- nyomok egy puszit az arcára, közben a hasamra pakolom a kezem és levigyorgok rá. Már, csak pár nap. Kivéve, ha nem zavarja meg az a melegfront, amiről Colin beszélt. Reméljük, tényleg ott lehetek majd a tárgyaláson és nem jön közbe a szülés.
-Gondolod, hogy a melegfront miatt előbb érkezik majd? Bár, már így is benne vagyunk bőven a kilenc hónapban, úgyhogy mindenképp esedékes már az érkezése. De remélem nem pont a tárgyalás előtt indul meg a szülés. Szeretnék ott lenni, amikor kinyilvánítják, hogy ártatlan vagy.- szorítom meg a kezét bátorítón, aztán kilépek a liftből, ahogy nyílik az ajtó és megindulok Colinnal a kocsi felé. Nem is akarok inkább most ezeken rágódni. Sokkal jobban érdekel, hogy szép legyen ez a mai nap. Nincs értelme elrontani negatív gondolatokkal, hiszen gyönyörű idő van és épp kiságyat veszünk.
-Te milyen kiságyra gondoltál cica? Biztos megfordult már a fejedben, nem?- vigyorgok rá, majd amint kinyitja a kocsit, beülök szépen, bekötöm az övemet és várom, hogy indítson. Közben a környéket kezdem lesegetni. Hiányozni fog picit, ha elköltözünk. Egy köpésre van a park, a szomszédok jó fejek és már teljesen kiigazodok. De a kicsi érdekében kell a változás. Majd azt is megszokom. A lényeg, hogy olyan körülmények közt neveljük, amilyet egy picike baba megérdemel. Mindent meg akarok majd adni neki, amit csak adhatok. A szeretetünk persze nem kérdéses, hiszen Colin is imádja már most, viszont egy ilyen kis lakás helyett egy nagyobb házat érdemel a lurkó. Az viszont nem errefelé lesz. De nem baj. Érte megéri változtatni és amúgy is jutni kell valahová innen.
-Ha megszületett Sean, akkor meg nézhetünk házat, mi?- mosolygok megint csak Colinra, annak ellenére, hogy tudom, jó sok pénzbe lesz egy új ház. Meg fogjuk oldani. Ebben is biztos vagyok. Ketten képesek leszünk rá. Mármint, főleg Colinon fog múlni, ezzel is tisztában vagyok. De ahol lehet majd, segítek neki.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 09.03.13 12:07


Nothing else matters




Sokszor megfordult már a fejemben, hogy Abira vajon miféleképpen fog hatni a meleg idő. Mert biztosan nem a legkomfortosabb ekkora hassal a forróságban szédelegni. Igaz csak június közepe van, de attól még ez a város a sivatag kellős közepén van, ha azt vesszük, tikkadt itt minden nyár, alig lehet kibírni.
- Szerintem hatással lehet rád, a nyári időszakban a babák szeretnek már jóval előbb megszületni, mint kellene. És valahogy azt sejtem, hogy nem hiszem, hogy az utolsó napokat is odabent akarná kivárni. Arról meg ne is álmodjunk, hogy esetleg a kiírt időpontnál tovább maradna bent. - magyarázom, ahogy már közben becsatolom magam a kocsiban, megvárom míg Abi is így tesz, aztán indítok. Pillanatok alatt kigördülök az útra, és már fejben próbálom is kitalálni, mégis melyik boltokat kellene először becélozni. Nem akarom én az utolsó üzletig húzni a válogatást, mert noha még én is sokszor csak elgondolkozva lesem a sok babaholmit, de Abi biztosan nem akarna fél nap ácsorogni ekkora hassal. Fő a precíz választás és a pontosság.
- Én olyasmi ágyra gondoltam, ami elég strapabíró, és nagy is. Van egy kollégám, neki egy eléggé nyűgös kislánya van. Azt mesélte, hogy olyan fából készült kiságyat vettek, ami elég erős volt, hogy még őt is megtartsa. Ha a kislányt kivette, ordított. Ha nem csinált vele semmit, ordított. És csak akkor aludt el a kis hisztigép, amikor az apja bemászott mellé a kiságyba. Persze nem azt mondom, hogy majd én is bennalszok mellette, de igazából bármire kell számítani, és nem hátrány, ha egy erős kiságyat szerelek össze, mint egy ingatagot. - ecsetelem a kérdésére, amikor felmerül, hogy én mégis miféle kiságyat képzelnék el. Nekem nem az jut eszembe egyből, hogy mennyire csicsás, vagy a színe mennyire jól.
- És szerintem azzal már most két legyet ütnénk egy csapásra, ha a kiságyhoz lenne hozzászerelve egy pelenkázó is. Nem? - vigyorodok el, közben pedig már bekanyarodok abba az utcába, ahol az első aktuális bababolt is van. Nem kell sok idő, parkolót is találok az üzlet előtt, és már szállok is ki a kocsiból. A lehető legközelebb parkoltunk most le, ez így pont optimális.
- Ami a házat illeti, már van egy újabb házra ötletem, Ryan ingatlanos ismerőse mutatott egy képet milyen kívülről. Majd otthon neked is megmutatom, mindenesetre én úgy gondolom, elmehetnénk majd megnézni milyen belül. Kell-e sokat alakítani, vagy viszonylag olcsón is meg tudjuk úszni a berendezését. - fogom kézen Abit, ahogy a házzal kapcsolatos fejleményeket ecsetelem, és közben belépek az üzletbe. Szokásosan megrohan a bőség zavara és nem tudom hol kellene kezdeni hirtelen.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 09.03.13 20:15


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Kicsit jobban elgondolkozok azon, amit Colin mond a meleggel kapcsolatban, aztán sóhajtok egyet. Igaza lehet. Talán jobb is, ha felkészülök, hogy a napokban, talán tényleg megérkezik az apróság. Tényleg, csak abban tudok reménykedni, hogy a tárgyaláson majd ott lehetek. Szeretnék Colinnak majd támaszt nyújtani, nehogy túlságosan is bepánikoljon vagy kétségbe essen a bíróságon, vagy akármi. Csak, hogy érezze, hogy ott vagyok vele. Ha már Ő is megígérte, hogy velem lesz a szülésen.
-Igazad lehet. Akkor jobb is, ha még most megvesszük a kiságyat. Talán holnap már nem lenne rá időnk.- lesek rá kicsit szomorkásan, aztán az utat kezdem lesni, ahogy elindulunk az egyik üzlet felé. Élvezem ezt az egészet, hogy így tervezgetjük az életünket, hogy is lesz majd a babával, meg ilyesmi. Örülök, hogy mindezt Colinnal élhetem át, mert Ő tényleg más. Tényleg lehet rá számítani és bízni benne, hogy mellettünk lesz. Nem olyan fajta, aki megfutamodna vagy akármi. Most pedig gőz erővel azon van, hogy mindent megadhassunk majd a babának.
-Nekem tetszene, ha bent feküdnél a babával. Biztos csinálnék pár képet. Bár, szerintem inkább az lesz, hogy a nyugtalanabb éjszakáin befekszik közénk szépen. Akkor aztán ott lehet vele anyu és apu is.- fogom meg a kezét mosolyogva, persze csak addig, amíg nem zavarja a vezetésben. De mégis, szeretném vele éreztetni, mennyire boldog vagyok most. Meg úgy általában, amióta Ő becsöppent az életembe. Mindent megváltoztatott. Reményt adott a legpocsékabb helyzetben is és a támaszom a mai napig. Ráadásul tényleg úgy szeret, mint még senki. Folyton szeretget, törődik velem és lesi minden kívánságom.
-Remek ötlet cica. Akkor egy támpont már meg is van. Pelenkázó is kell hozzá. Akkor egyszerűbb lenne az egész.- bólintok vigyorogva az ötletére, aztán lesem az utat, ahogy bekanyarodunk az egyik üzlethez és leparkolunk. Amint lehetőségem adódik rá, kicsatolom az övem és oda hajolok Colinhoz egy csókra, majd megsimítom az arcát és rámosolygok.
-Még mindig nem tudom, mi lenne velem nélküled. Borzasztóan szeretlek Colin.- lesek rá mosolyogva, miközben elsutyorgom neki, mit is érzek, aztán boldogan átölelem, már amennyire a hasam engedi és kipattanok a kocsiból, hogy elkezdhessük a vásárlást.
-Rendben. Akár oda is mehetnénk megnézni, hiszen élőben azért mégis jobb, mint képen. AKkor el is tudnánk képzelni mi, merre lenne. Nem?- szorongatom a kezét a boltba bemenet, majd amint belépünk, mosolyogva lesek körbe. Nem is tudom, mivel kellene kezdeni. Végtére is, sok mindenre lenne szükség. Az a baj, hogy tényleg hely szűkén vagyunk. De ugyebár, nem ártana egy kis kád is a babának, mert ilyen picike korban még a nagy sarokkádban nem fürdethetjük. Aztán ott van a sok más apróság is, mint például hintőpor és egyéb csecsebecsék, amiket szintén nem az utolsó pillanatban kellene megvenni. Na meg a pelenka! Ha bármikor is betoppan az a baba, pelenkára is szükség lesz azonnal.
-Azt hiszem jobb lenne, ha szépen végig mennénk, és egyben mindent mást is beszereznénk. Akkor már biztosan meg lennének a cuccok és nem kellene a kórházból egyből boltba rohanni.- lesek fel Colinra kíváncsian, hogy vajon mit szól az egészhez, de már meg is látok egy kiságyat, ami elvonja a figyelmem. Tökéletes darab lenne. Pelenkázó is van, szép nagy és egész strapabírónak tűnik.
-Ahhoz mit szólnál?- mutatok rá, hogy Colin is lássa, mit lesek annyira, aztán oda is sétálok és végig simítok az ágy szélén vigyorogva. Ebben el tudom képzelni az apró Grayt, ahogy békésen szunyókál.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 2:51


Nothing else matters




Vicces önmagában abba belegondolni, hogy esetleg majd olyan kis eleven lesz az a gyerek, hogy be kellene hozzá mászni a kiságyba, mert ha befektetnénk magunk közé, akkor csak kúszna, mászna, aztán lekeveredne az ágyról a végén.
- Az ágy nem rossz ötlet, de gondolj bele, hogy a gyereknek kellenek majd korlátok is. Igaz mi is elkapkodjuk, de nem hiszem, hogy azt kellőképpen komolyan is venné. Csak majd minél jobban iszkolna. - ahogy belépek az üzletbe, már nézelődök is szét. Ugyanakkor az eszem még teljesen máshol jár. Még leragadtam ott, hogy az előbb mit is sutyorgott annyira meghitten a kocsiban. És ez annyira jól tud esni, amikor kinyilvánítja, mennyire szeret. Nem is tudom megállni, hogy legalább a bejáratnál az arcára adjak puszit. Amire persze az eladó csak egy széles mosollyal figyelni kezd minket, és köszön is nekünk. Nem lézeng ma bent sok mindenki. Legalább egész kellemesen eltölthetünk itt egy egész napot úgy, hogy tolonganánk másokkal, vagy beütne a meleg a helyiségbe a sok embertől. A légkondi kellemesen hűti a helyiséget, és ez épp elég.
- De persze, a fotózást ki nem hagynád mi? - nevetem el magam, ahogy a fényképezős részt is elképzelem. Vicces lenne, ott hülyéskednénk a kamerába, vagy legalábbis én. Ha már persze a gyerek nagyobb lesz, nyilván akkor kell majd befeküdni mellé, addig meg úgysem megy el sehova, egy helyben marad ott, ahova lerakjuk.
- Oké, benne vagyok. Időnk, mint tenger. Csak szólj , ha inkább már leülnél. - bólintok az ötletére, amikor azt kezdi ecsetelni, hogy mennyire jó ötlet lenne, ha most megszereznénk minden egyéb apró csecsebecsét. A cumis dolgokkal és a ruhákkal nincs gond, az volt az első ami eszünkbe jutott. Na meg pár játék, plüss, rágóka, amik szintén nem jönnének rosszul, főleg amikor már erősen a rágcsálós, fognövesztős korszakában lesz a kisfiú. Fejben lassan összeállítom, hogy mi mindenre nem lesz már szükségünk, csak Abi kérdésére figyelek fel. Odasétálok én is a kiságyhoz, és alaposabban szemügyre veszem. Nem tűnik egy rossz kiságynak, de nekem nem elég stabil.
- Szerintem ha ebbe bele kellene valamelyikünknek másznia, leszakadna az ágy alja. - mutatok le a négy lábra, amik elég magasra felemelik az ágyat.
- Inkább olyat kellene nézni, ami nem négy lábon áll meg, hanem az egész alja egy nagy komplex. Esetleg az sem lenne rossz, ha az aljában egy kihúzható fiók lenne, nem? Mondjuk, mint az ott. - mutatok egy rózsaszín ágyikóra. Nyilván persze a színe már alapból kizárja, hogy azt elvigyük. De példaként tökéletesnek tűnik, hisz pont olyan mint amilyet az előbb mondtam el.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 14:17


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Valahogy nem tudok Colinnal egyetérteni. Hiszen az ágyon korlátnak ott lennénk mi ketten. Vagy netán, Ő úgy gondolja, hogy mi az egyik oldalon aludnánk, a gyerek meg egyedül a másikon?
-De cica. Ha köztünk feküdne, onnan nem könnyen tudna lemászni. Mármint, főleg kiskorában. Később persze simán, de akkor már maradna neki a kiságy.- magyarázok nagy értelmesen, miközben tovább lesegetem a kis holmikat, aztán a fényképezős résznél elvigyorodok. Még szép, hogy minden apróságról képet csinálnék. Kellenek az ilyen képek. Aztán lenne egy jó nagy vaskos album, amibe belepakolnánk mindent.
-Még szép, hogy készítek majd képeket. Arról, ahogy majd apucival alszik és hasonlók. Aztán büszkén mutogatom majd.- duruzsolom vigyorogva, közben szép lassan odadőlök hozzá és adok neki egy nagy cuppanós puszit. Alig várom ezt az egészet, hogy elkezdődjön. A közös életünk, ahol már tényleg egy gyerek is van. Persze, gyors tempó meg minden, de azt hiszem ezt egyikőnk sem bánja. Legalábbis, én biztos nem. Így alakult. Ez van. Mostanra már megértettem, hogy az egész így jó, ahogy a sors vagy akármi összehozta.
-Szólok majd, de most egyelőre jól vagyok.- szorongatom a kezét mosolyogva, aztán szemügyre veszem jobban azt az ágyat, amit kinéztem. Az igaz, hogy talán nem lenne elég stabil. Hiszen Colin kis kilencven vagy hány kilóját akármi nem bírná el. Azt a nagy köteg izmot nem akármilyen ágy tudja megtartani.
-Igazad van. Talán az stabilabb és végül is, egy fiók is jól jön. Oda be lehet pakolni a holmikat. Mondjuk az elraktározott pelenkákat és ilyesmit. Zseni vagy édesem.- mosolygok rá, miközben jobban szemügyre veszem azt az ágyat, amit kinézett magának, aztán sunyin rásandítok és egy kaján vigyor terül el a képemen.
-Mássz bele.- biccentek a kiságy felé, közben máris elkezdek röhögni, ahogy elképzelem, hogy a bolt közepén bele mászik. Persze, biztos furcsán néznek majd ránk, de még most ki kell próbálni.
-Gyerünk cica. Le kell tesztelni, nehogy aztán éles helyzetben szakadjon le.- kuncogok, miközben Colin arcát lesem, az eladó nő meg már látom, hogy furcsán méricskél minket. Ha belénk is köt megmondom, hogy csak teszteljük az ágyat. Hiszen a papíron megy a nagy reklám, hogy akár 150 kilót is elbír, így biztos nem szakad le egy gyerek alatt és, hogy sokáig bírja, több gyereknek is tökéletes kiságy lehet bla bla bla. Hát majd most kiderül.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 17:55


Nothing else matters




Furcsa belegondolni, hogy gyakorlatilag még nem is tudom, hogy fog kinézni a fiunk, mégis egy csomó kép már előttem lebeg, ahogy majd fürdetjük, ahogy majd mászkálni kell vele, ha hasfájós lesz, vagy ahogy Abit okítom, hogyan is kell egy pelenkát gond nélkül feladni a babára. Ezek mind mind olyan dolgok, amikbe szívesen gondolok bele. Mert tudom, hogy akár jó, akár rossz hangulatunk lesz, de megéri a fáradozás. Ezekért az élményekért meg fogja érni. Lily az élő példa, hogy később mennyire ragaszkodni kezdett hozzám. Jó látni, ahogy a gyerekek a szülőkhöz, vagy a többi rokonhoz kötődnek, és bizony sokszor megannyi örömet tudnak nyújtani pusztán egy gesztusukkal is.
- Oké, de csak akkor lesznek képek, ha rólad is kerül be nem egy. Ki ne maradj a buliból, mert már most el tudnék egy olyan fotót is képzelni, hogy épp az öledben ücsörög, és magát meg tudja már tartani, vagy mondjuk mászol utána be a csőbe a játszótéren. - jegyzem meg ez utóbbit inkább már pimaszabb hanglejtéssel, de aztán csak adok egy puszit az arcára, és ecsetelni kezdem, hogy mégis miféle kiságy felelne meg. Mert itt nem feltétlenül az a lényeg, hogy csicsás legyen ezer dísszel. Egy kevésbé agyon dekorált kiságy is pont úgy tűnhet szépnek, pont az egyszerűsége miatt. És örülök annak most, hogy Abi egyet ért a véleményemmel, sőt inkább még teljesen fel is lelkesül. Olyannyira, hogy az ötletén csak pislogok rá.
- Hogy mi? Én másszak bele abba? - nézek még mindig elképedve a kiságy felé.
- De hát az rózsaszín, nem hiszem, hogy a gyereknek pont az kellene. - tekintetem közben az eladó felé siklik, aki egy ideje már minket les. Vigyorogva intek felé, mire odaindul hozzánk. Nagyszerű, most azt hiszi akar is valamit.
- Le lehet tesztelni a kiságyat, hogy mennyire strapabíró? - egyszer élünk, kérdezni meg nem bűn. A csaj látom, hogy elgondolkodik. Olyan képet vág, mint ha két őrülttel állna szemben. De aztán egy bizonytalant bólint is. Én meg elindulok a kiságy felé, nagy szórakozottan leveszem a cipőt és beülök az ágyba. Egy nyekkenés, semmi nem hallatszik. Csak azt tartom kárnak, hogy kislányoknak való.
- Na cica, mit mondasz, elég stabil? - kérdezem immár magamon röhögve, miközben az eladó csaj csak hápogva les rám, mint ha nem lenne kint a négy kerekem, és csak néz elképedve. Szerintem ilyet még életében nem látott itt az üzletben.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: Roxy engedélyével szabad a pálya

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 18:06


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Csak elmosolyodok a puszin, amit az arcomra nyom és bólintok. Még szép, hogy rólam is lesz kép. Más se lesz abban az albumban, mint a közös képeink. Például az is, amikor elmegyünk a nyaralóba és a tóban pancsolunk. Alig várom, hogy mindez megtörténjen, csak hát... még sok idő. De ettől függetlenül boldogan gondolok ilyesmikre. Főleg úgy, hogy tudom, Colin is ott lesz velem végig.
-Majd kékbe vesszük meg, vagy valami más színben, ha beválik. Gyerünk már. Mássz bele.- röhögök hangosan, aztán csak akkor fegyelmezem magam kicsit, mikor megjelenik az eladó. Vigyorogva lesem, ahogy Colin végül is megkérdezi, hogy bemászhat-e, de csak akkor esik le az arcom, mikor meglátom, hogy tényleg meg is csinálja. Még egy ilyen elmebeteg hapsit nem láttam soha. Épp ezt imádom benne, hogy nem tököl, ha valamit a fejébe vesz. Ráadásul... azt hiszem az is benne van ebben, hogy meg akar nevettetni. Legalábbis, gondolom ez ösztönzi.
Kuncogva sétálok oda hozzá, aztán megtámaszkodok a kiságy oldalán és megpuszilom.
-Ez az ágy tökéletes. Szerintem ne is válogassunk tovább. Akkor, csak elbizonytalanodnánk. Ez szép is, pelenkázós is, és még egy kis fiók is van alul. Pont amilyet beszéltünk. Na és persze... itt ücsörögsz benne. Kell ennél több?- mosolygok le rá, aztán a nőre pillantok, aki olyan fejet vág, mintha két dilinyós ácsorogna előtte. Nem értem, miért kell most ezen ennyire kiakadni. Persze, más nem tette volna ezt meg, de mi meg, mi vagyunk. Ennyi.
-Bocsásson meg. Van ebből a típusból esetleg más színben? Kék, zöld vagy sima fa erezetes?- sorolom a nőnek, mikre is gondolok, mire kicsit magához tér és bólint. Arrébb sétál a polchoz, ahol pár nagyobb doboz található, majd elő is vesz hármat. Mind más-más árnyalatú és persze szét van szerelve.
-Melyik legyen Colin? Ez a sima barna nekem nagyon tetszik.- lesem a doboz oldalán a képet, közben alaposan szemügyre veszem megint azt az ágyat. Szerintem tökéletes lesz és még el is fér majd talán valahol.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 18:40


Nothing else matters




Vicces, hogy mikre vagyok olykor képes. Már csak a poén kedvéért, na meg mert ahogy elképedve néztem Abit, rájöttem, hogy nem gondolja komolyan ezt a beszálljak a kiságyba dolgot. De még mennyire, hogy nem! Na de mekkorát fog lesni, ha megcsinálom. Már előre dörzsölgetem a tenyereimet rá képletesen, és ez ösztönöz akkor is, amikor az eladó odajön hozzánk.
A végén pedig jót röhögök mindkettejük először meglepett arcán, majd ahogy az eladó arca eltorzul, Abi vele ellentétben nevetni kezd. Na mondtam én, hogy nem számított erre. azt hitte majd állok mint a cövek és nézegetem kívülről az ágyikót. Nem tudja még néha mire is vagyok képes. Csak a korlátra támasztom a kezeimet, és az államat az alkaromra támasztom. Úgy figyelem, ahogy Abi diskurálni kezd az eladóval, akinek mint ha visszatérne lassan a természetes arcszíne, és most már nem is grimaszol annyira. Tekintetemmel egy ideig azt is követem, ahogy elvezeti Abit a többi dobozhoz, és aztán mutogatni kezd. Én meg lepillantok az ágyra, és megpaskolom magam mellett kétoldalt a fekvőhelyet. Nem is kényelmetlen ez, jó lesz a babának. Szép lassan végül kivánszorgok belőle, és nekilátok felvenni a cipőmet.
- Akad kékben, illetve sárgában is. De a természetes pasztellszíneket előbb elviszik. - a nő újabb két dobozt húz elő, amit aztán felénk fordít, mire oda érek én is.
- Akad egy sötétebb barnás színű, amin néhol erezet is megfigyelhető. És csak le van lakkozva. Illetve ugyanez egy világosabb, puhább fából készült anyagban is megtalálható. - magyaráz tovább a nő, majd ahogy befejezi, ránk néz.
- Én el is tudnék benne aludni. - jegyzem meg vigyorogva, csak akkor nézek Abira, amikor felhozza, hogy neki melyik tetszik.
- Legyen az? - mosolyodok el, majd a csajra nézek. Akkor a világosabbat visszük. Nem is olyan világos barna, mint kellene. Inkább amolyan közepes. Nem túl világos, nem túl sötét. Pont jó.
- Akkor már csak pelenka kell, meg pár holmi, öm... - nézek tanácstalanul az üzlet felé.
- Ezt kivinném a kocsihoz. - veszem elő a pénztárcát, hogy a legnehezebbet már letudhassam. Ellesz a csomagtartóban, és akkor válogathatunk is tovább. Ezek után már nem lesz olyan vészes a vásárlás, kellékekből van vagy ezer féle.


A hozzászólást Colin Gray összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 10.03.13 23:35-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 18:52


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


A nő szépen megmutogatja, milyen ágyikók is vannak még, közben Colin is megérkezik. Átölelem a karját, oda bújok hozzá és úgy lesem az ágyakat. Örülök, hogy mindezeket vele élhetem át. Első kiságy vásárlása, első lakás vásárlása és egyéb dolgok. Ezek mind mind nagy lépések, amelyek csak még inkább erősíti a kapcsolatunkat. Bárhogyan is alakul majd később, ezek az emlékek mindig össze kötnek majd minket. Persze, nem gondolok én semmi rosszra, hogy majd szétmegyünk vagy bármi... de ki tudja. Viszont, az már jó, hogy tudom, ezeknek köszönhetően mindig, mindenben Colin lesz az első. Ha később gond is adódna köztünk, majd csak felidézzük ezeket a pillanatokat és minden renbe jön majd. Legalábbis, én így érzem.
-Hogy te mennyire lökött vagy.- lesek fel rá kuncogva és csak bújok hozzá ezerrel, aztán jobban szemügyre vesszük azt a világosabb ágyat. Szerintem egy olyan tökéletes lenne. A durva színek nem mindig mennek mindenhez. Nehéz összhangba hozni azokat bármivel is. Így azonban, emellett a barna mellett minden jól fog mutatni. És persze, a gyereknek is jól áll majd. Ezt már most tudom.
-Legyen az. Szerintem tökéletes lesz.- bólintok, ahogy Colin megkérdezi, aztán a nő át is adja neki a dobozt, hogy kivihesse a kocsiba, a pénzzel meg megindul a kassza felé. Odasétálok a nőhöz, elveszem a visszajárót, aztán míg Colin a kocsiba viszi az ágyat, addig szerzek egy bevásárló kocsit magamnak és azzal indulok el a sorok között. Hirtelen csomó mindent találok, amire még szükség lehet. Például egy olyan kis játékra, amit az ágy fölé lehet majd rakni, hogy a baba eljátszadozhasson vele, míg el nem alszik. Aztán feltűnik egy szép csillár is, ami nem áll másból, mint egy hőlégballonon ücsörgő maciból. A ballon részben van az izzó. Csodálatos lesz.
-Nézd ezeket a kütyüket. Nem gond, ha elvisszük, ugye?- pillantok Colinra, hiszen a cuccok ugyan jó árban vannak, de azért nem árt tudni, mennyi pénzt is szánhatunk mindenre. Jelenleg nem élhetünk azért olyan nagy lábon. Spórolni kell, amíg Colin vissza nem állhat a munkába.
-Szólj rám, ha túlköltekeznék. Végtére is, a csillárt megvehetjük akkor is, ha már meg van a ház. De annyira kis aranyos. Mindenképp eltetetem majd magunknak.- mosolygok Colinra, közben tovább tolom a kocsit és lesek még pár holmit. Most már viszont tényleg csak olyasmit szedek össze, ami nagyon fontos, végül beállok a kasszához és várok, hogy a hölgy beüssön mindent.
-Az az ágy tökéletes lesz. Szerintem a hálóban tudunk is szorítani neki helyet. Mondjuk, ha az íróasztalomat kivisszük a nappaliba. Most úgyse nagyon kell majd, hiszen nem dolgozok egy ügyön sem.- kezdek is agyalni, hol lehetne majd összeállítani a kiságyat és szinte már látom is magam előtt az összhatást. Jól mutat majd a szobánkban. De a legszebb akkor lesz, amikor már a csöppség ott szunyókál benne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 10.03.13 22:40


Nothing else matters




Míg Abi nagyban bújik hozzám, addig a kiságy dobozára felragasztott képet nézegetem. és egyre jobban tetszik nekem az az ágy. Így kapásból három dolgot letudhatunk. Nem kell plusz egy bútor, sem pelenkázó, sem a kiságy. Három az egyben és így jó. Oda is adom a nőnek a pénzt, és egy jó nagy lendülettel felkapom a dobozt. Meg kell hagyni nem egy könnyű darab. lassan elindulva ki is indulok vele a kocsihoz. De nem megy az olyan könnyen, ki kell furakodni a bejáraton, lepakolni a csomagtartó előtt, hogy egyáltalán felnyithassam a hátsó ajtót, és akkor végre elfektetve befér. Még jó, hogy a kocsi nem egy kisautó. Így bőven befér, csak a kalaptartót kell leemelnem, mert most ide teljesen fölösleges, csak felnyomja a doboz és a visszapillantóból nem fogok semmit sem látni.
Csak utána megyek vissza az üzletbe. Abi látom már feltalálta magát, pár dolgot berámolt már a kosárba, és épp egy lámpát nézeget. Nem is néz ki rosszul, bár felszerelni ezt a hálóba tök fölösleges.
- Vegyük meg most, legfeljebb az átköltözésig nem lesz kibontva. És így olyan lesz majd a gyerekszoba színe is, ami megy a kellékekhez. Muti mit pakoltál még bele. - nézem a kosarat, bizony már akad benne olyan kiságy fölé akasztható zenélős játék is. Azzal egy kisbaba garantáltan leköti magát.
- Mit gondolsz, az etetőszéket ráérünk megvenni akkor, amikor már átcuccoltunk? - lesek rá kérdőn, miközben még egy s mást belepakol a kosárba. De azok mind ilyen fontos dolgok, mint az orrszipka, és társai. Én a legkisebb csomag pelenkát hozom el, egyelőre nincs is szükség nagyobbra. Sőt még ez is hatalmas lesz a babára eleinte. Végül a sorba is beállunk. Szerencsére nincsenek sokan, hamar fizetünk. És már mehetünk is a kocsihoz.
- Bírod még? Arra gondoltam beugorhatnánk valami kajáldába útközben hazafelé, elvitelre hozni valamit. Előtte pedig megmutatom a házat messziről. Nem hiszem, hogy ma ott lenne az ingatlanos, ő tudna csak beengedni minket. Utána meg akkor összepakoljuk a cuccokat. - magyarázom, miközben segítek bepakolni a kocsiba, végül beülök a volán mögé, és ahogy Abi is bekínlódja magát mellém, kezem a combjára pakolom, féloldalasan pedig odahajolok hozzá egy csókra.
- Az asztalt majd egyedül elpakolom, te ne foglalkozz vele. - mosolyodom el, miközben a szabad kezemmel előhalászom a kulcsot és az indítóba illesztem.
- Szeretlek. - adok aztán még egy csókot. Most annyira ráérősnek gondolom ezt az indulást, végül is a neheze megvolt, majdnem elsőre sikerült a tökéletes ágyat is megtalálnunk, a nap pedig még előttünk áll.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: -


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 11.03.13 0:01


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Ahogy Colin válaszol, csak elmosolyodok, aztán bőszen megmutogatom neki, mi mindent pakoltam el. Végtére is, tényleg csak a legfontosabbak, semmi felesleges holmi. Játékok még neki nem nagyon kellenek majd, szóval elég lesz az a pár darab, amit már vettünk. Aztán... van már pár rugdalózó, textil pelenka és hasonlók. Semmi sem hiányzik már igazából, ami olyan fontos lenne.
-Szerintem az etetőszék, még bőven rá ér akár fél éves koráig is. Addig úgyse nagyon kell neki és ülni se bír majd. A másik fele pedig, hogy az már tényleg nem férne el a lakásban. Majd az újban. Ott már lesz biztosan helye.- mosolyodok el, miközben kifizetjük a többi holmit, aztán elindulunk kifelé. Szépen elpakolunk mindketten, végül behuppanok a kocsiba és ahogy Colin a combomra pakolja a kezét, én az övére teszem az enyémet. Komolyan, egyre jobban élvezem ezt az egészet, holott pár hónapja nyűg volt számomra. Mostmár azonban megváltozott a gondolkodásmódom. Örülök, hogy így alakult minden, ahogy. Azt hiszem, nem is alakulhatott volna jobban.
-Én is téged, te mamlasz.- vigyorgok rá, ahogy megszólal, aztán viszonzom a csókját és megsimítom az arcát. Imádom, amikor így meglepetésszerűen mond ilyeneket. Váratlanul teszi, amikor nem is teszek semmit. Egyszerűen csak mondja, amit érez, bennem meg röpködnek azok a bizonyos pillangók.
-A kajálós ötletre visszatérve pedig, mehetünk. Jól bírom még. Nem vagyok fáradt, szóval szerezzünk valami finomat. Akkor legalább, már a főzéssel se kell nagyon vesződnöm.- bólintok egyetértően, ahogy szóba hozza az éttermet, és már be is csatolom magam indulásra készen. Szeretem az ilyen napokat, amikor lényegében nincs semmi komoly program, csak tehetjük, amit szeretnénk. Ilyenkor érünk csak rá igazán gondolkodni és szeretgetni egymást.
-Aztán, ha megnéztük a házat, akár kiülhetnénk a parkba is a kutyákkal, nem gondolod? Szép időnk van és rájuk fér a mozgás.- lesek Colinra mosolyogva, kíváncsian várva, mit fog szólni a dologhoz. Fene tudja, éppen nem akart-e valami mást vagy, hogy nem kell-e lemennie majd az edzőterembe. Az is lehet, hogy gyakorolnia kell, de remélem nem így van. Szívesebben lennék most vele, mint otthon egyedül a kutyákkal.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 11.03.13 0:50


Nothing else matters




Még jó ideig csak mosolyogva szemezek Abival. ezt egyszerűen nem tudom megunni, bármennyire nem egy nagy dolog. De annyira el tudok mélyedni azokban a gyönyörű barna szemekben, hogy az valami hihetetlen.
És csak hallgatom közben, amiket felvázol ötletként. Igazából előttünk áll az egész nap, azt csinálhatunk, amit akarunk. Nem volt semmi egyéb betervezve, csak hogy ne aludjuk át a napot. Mert azzal csak potyára ellődöztünk volna egy egész napot. Ehelyett pedig most itt vagyunk a városban, épp mondjuk a kocsiban. De baromi jó idő van, a nap ezerrel süt. kezd igazán nyári hangulat lenni, csak kánikula ne legyen. Azzal tuti hogy az a baba is előbb jönne. Le merném fogadni.
- Okés, akkor most... elmegyünk megnézzük a házat kívülről? A kapu többnyire tárva nyitva, a bejárati ajtóig simán elsétálhatunk egyet. - nézek kérdőn Abira, miközben már el is fordítom a kulcsot és felbőg a kocsi motorja.
- Felőlem mehetünk kutyát is sétáltatni, de csak ha mondjuk kaja után sziesztáztunk egyet. - mostanság, hogy Abi többnyire lustulni szokott a kiadós ebédek után, amióta terhes, azóta ez a megszokás rám is ragadt. Sokszor olyan kómásnak érzem magam, hogy muszáj ledőlnöm ebéd után kicsit szundizni. Vagy csak egyszerűen lustálkodni, miközben épp egymással vagyunk elfoglalva, vagy egyszerűen csak beszélgetünk.
Kezemet elemelem most már a combjáról, és a sebváltót ragadom meg. Elindulok most már, hogy a következő úticélt megközelítsük.
- A ház egyébként pár utcányira van innét, egy zöldövezetben, azért lenne célszerű most odamenni. És így a környéktől sem kellene elszakadni. Ryan mesélte, hogy ő is valahol arra keresgél nagyobb házat. Úgy tervezi, hogy ha már jön a kislány is, Eric is rendesen elférhessen egy nagyobb helyen, amikor épp náluk van. - út közben magyarázok, és közben lassan elérünk abba az utcába is, ahol a ház van. Tényleg nincs messze, maximum húsz percre a mostani lakástól. És az azért mégsem a város másik vége. De most már lassan a ház is fel fog bukkanni, így lassítok közben. Végül teljesen megállok a ház előtt, és még a kocsiban ülve mutatok a jókora épület felé. Tényleg nem kicsi, két szintes, és a képen sem volt egy kis kockaház. Inkább jóval nagyobb.
- Ez lesz az.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: -


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 11.03.13 1:17


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Tetszik az ötlet, hogy meglessük azt a házat. Végtére is, ha belül nem is tudjuk megnézni, azért legalább, már kívülről láthatjuk. Az is sokat mond el egy házról és abból már megtudjuk, hogy egyáltalán el tudjuk-e képzelni a sajátunkként.
-Menjünk.- biccentek vigyorogva, aztán az utat kezdem lesni és valamiért azon kezdek agyalni, vajon most hol lennék, ha akkor este nem bulizni megyek, hanem mondjuk ülök otthon, ahogy eredetileg terveztem? Mert úgy terveztem. El is döntöttem, hogy majd leülök, megnézek valami filmet, nassolok kicsit és elmélkedek az akkori ügyemen. De aztán... valamiért rám tört, hogy miért is ücsörgök én otthon fiatal létemre, és inkább elmentem abba a buliba, ahol minden kezdődött. Azóta se bánom, hogy meggondoltam magam és örülök annak a nyomorult törött cipőnek is. Másképp Colin nem figyelt volna fel rám, azt hiszem.
-Colin. Még mindig nem dereng egyébként abból a buliból semmi? Még akkor sem jutott eszedbe, amikor elmeséltem?- pillantok rá kérdőn és már készülök is rá, hogy majd megkérdezi, honnan a fenéből jutott ez most eszembe. De ettől még nem tudom, mit válaszoljak majd. Egyszerűen csak... a végén mindig eszébe jut az embernek a kezdet. Oké, ez most olyan halál közeli dolognak hangzik, de nem. Épp csak annak lesz lassan vége, hogy édes kettesben vagyunk, ugyanis megérkezik a harmadik személy. Akkor vége lesz ennek, de kezdődik valami más. Közben automatikusan a hasamra simítom a kezem és elmosolyodok. Örülök ennek a kis jövevénynek is még, ha nem is terveztük.
-Rendben. Akkor ebédelünk, pihizünk egyet, aztán lemegyünk a parkba.- vigyorodok el az ötlet hallatán, bár ez így is, úgyis így alakulna. Mindig elálmosodok ebéd után, aztán csak fetrengünk egy kicsit és minden megy tovább. De olyankor csodás, ahogy együtt fekszünk és, csak halkan beszélgetünk erről-arról. A legszebb pillanatok talán.
-Nahát. Még a végén a szomszédaink lesznek. Örülök, hogy Ryannel jól kijöttök. Lehetnétek rosszban is, ha mondjuk irigy lenne, hogy neked más szülők jutottak, mint neki.- elmélkedek hangosan, de csak utána jövök rá, hogy ez most majd talán lehangolja Colint. Bár remélem nem. Csak egyszerűen... tényleg lehetne az is, hogy Ryan mondjuk utálná őt, irigy lenne rá. De hála az égnek, nem így van.
Lassan megérkezünk a házhoz is, ami már messziről olyan csodásnak tűnik. Azt már el tudom képzelni, ahogy ide kocsikázunk minden nap, vagy épp, ahogy ide térek haza munka után.
-Eddig tetszik.- bólintok elismerően, hiszen a környék sem utolsó. Igazi kertvárosi rész, csak remélem, a szomszédok nem sznobok. Azokat nem bírnám elviselni.
Amint leparkol kipattanok a kocsiból és közelebb sétálok. Már most nagyon tetszik a hely és eldöntöm magamban, hogy nem is kell másik ez. Nekem ez kell. Csodálatos lenne, ha itt élnénk. A gyereknek is tökéletes hely lenne és a kutyáknak is, nem beszélve rólunk.
-Nagyon tetszik.- ujjongok, ahogy Colin is oda sétál, aztán csak rá vetem magam és agyon ölelgetem. Imádom, amiért mindig eltalálja, hogy mit szeretnék vagy épp, hogy mi tetszene nekem. Nem tudom, hogy direkt csinálja-e vagy csak megegyezik az ízlésünk, de ez a ház csodálatos. És ebből is érzem, hogy jót akar nekünk. Mindent meg akar adni majd annak a gyereknek, kezdve azt egy csodálatos házzal.
-Az áráról tudsz valamit?- lesek fel rá kicsit elszontyolodva, hiszen az még nem biztos, hogy pénzünk is lenne rá. Persze, kölcsönt tudnánk felvenni, vagy aputól segítséget kérni, de nem akarok életem végéig a ház ára miatt gürcölni. Sok minden másra is lehetne majd költeni még utána biztosan. Úgy azonban, egy bizonyos összeg jó pár évig a házra menne. Fene se tudja, mi legyen...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 11.03.13 19:07


Nothing else matters




Útközben érdekes dolog jön szóba. Ugyan az utat figyelem, de közben meglepetten fülelek Abi szavaira is. Hogy jön ide most ez az első estés dolog? Mármint... nem is az, hogy zavarna, csak olyan furcsa. Nem hiszem, hogy mondtam olyat, amiből erre gondolt. De talán sokat szokott ezen agyalni... Talán meglehet, hogy erről van szó? Mert gondolom egy nőnek fontos, hogy egy pasi emlékszik-e az első erre, arra, amarra. De nem kell ezen igazán görcsölnöm, mert az utóbbi pár hétben lassan összerakom magamban. Olykor bevillan valami, valami ismerős, és mindjárt kezd összeállni a kép.
- Van pár sötét folt még, nem egészen tisztán, de emlékszem az estére már. Van, hogy csak töröm a fejem, vajon hogy is viselkedhettem azon a bulin, és megesik, hogy beugrik valami ismerős emlékfoszlány. - ecsetelem nagyban, ahogy lekanyarodok a megcélozott utcába. Nincs már innét annyira messze a ház, sőt pillanatok alatt odaérünk.
Abi arcán mint ha azt látnám, hogy elsőre így kerítésen keresztül a kocsiból tetszik. de meg lehet azt közelebbről is nézni. Kiszállok hát a kocsiból, becsukom az ajtót, és átsétálok Abi oldalára.
- Menjünk be. - fogom meg a kezét, és elindulok vele a kapuhoz. Tárva nyitva van, gondolom hogy bárki megtekinthesse. De az hót ziher, hogy a főbejárat zárva. Ugyan miért hagynák a magánterületzargatóknak meg a lehetőséget, hogy a házban lévő eszközöket elhordják? Nyilván akkor csökkenne az ára is, hisz azzal együtt ér annyit, amennyit.
- Bizony, szomszédok. Vagyis majdnem szomszédok. De így legalább a gyerekek is közel lesznek egymáshoz, és mi is tudunk segíteni egymásnak, hisz pár perc és át lehet ugrani a másikhoz, ha úgy adódik. - mosolyodom el, és adok egy puszit Abi arcára. Csak akkor komorodik el egy picit a tekintetem, amikor Azon ötletel, hogy mi lenne ha... Ezen szerintem tök fölösleges rágódni, így nem is veszem különösebben komolyan.
- Ugyan cica, szerencsére nem ez a helyzet, és tök fölösleges is ilyenen rágódni. Ez csak egy alternatíva, és különben is. Az ikrek akkor is kötődnek egymáshoz, ha utálják egymást. - vigyorodok el ezen a szón, hisz még mindig meglep olykor, hogy csak úgy szinte az égből pottyant nekem le ide mellém egy hasonmásom. És ezt még mindig nehezen szokom meg, noha imádom magát a tényt.
- Mondtam, hogy jó kis hely. Csöndes, az udvar nagy, a ház sem sokkal kisebb. Így legalább lehetne még vendégszobát is kialakítani akár Ericnek, vagy bárkinek. Mi is elférünk, akár egy külön dolgozószoba is lehetne. Már jártam bent, nagyon komfortos. - kezdem ecsetelni az élményeimet, ahogy Abi szóvá teszi, hogy tetszik neki. Csak az ár... hát igen, az ára az ami kicsit sem kedvező.
- Jó mélyen zsebbe kell nyúlni, az biztos. De nem akarok nagy hitelekbe bocsátkozni, legfeljebb olyat amit egy vagy két év alatt le is lehet tudni. Abban reménykedek, hogy a munkám majd beindul, vagy esetleg hogy a bíró utal valamennyi jutalékot nekem. Megfordult a fejemben az is, hogy Ryantől kérek kölcsön, de ő már így is elég sok mindent megtett értem.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: -


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 11.03.13 19:57


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Kicsit megnyugtat a válasza, hogy emlékszik pár dologra a buliról. Nem, mintha nagy jelentősége lenne a dolognak, de mégis csak jobb, ha nem csak az én emlékezetemben él az az este. Túl szép volt ahhoz, hogy elfeledje bármelyikőnk is és persze, fontos nap volt az. Akkor találkoztunk először, akkor hoztuk össze az apróságot, szóval... ott pecsételődött meg a sorsunk vagy mi.
-Szóval van még pár sötét folt. Azért örülök, hogy már dereng valami.- mosolyodok el, közben látom Colin arcán az értetlenséget, amiért most ezt felhoztam. Oké, én se tudom, miért is jutott eszembe, de mindegy is már.
Ahogy bentebb sétálunk az udvarra, csak még inkább vigyorgok és izgatottan lesegetek körbe. Túl szép ez az egész ahhoz, hogy igaz legyen. Szinte várom a pillanatot, amikor megcsíp valaki és felébredek, de úgy tűnik, ez tényleg a valóság. Annyira csodás lesz, ha mi itt fogunk élni együtt a kisfiunkkal. Már-már álomszerű lenne az egész. Ha valaha is álmodoztam volna családról vagy ilyesmiről, biztosan így képzeltem volna el. Egy ilyen fazonnal, mint Colin, egy olyan házzal, mint ez.
-Örülnék neki, ha tényleg itt lennének nem messze. Bármikor, ha traccsolni lenne kedvem, csak elindulnék a baba kocsival és meglátogatnám Monát. Vele biztos jól el tudnék beszélgetni mindenféléről. Viszont te és Ryan... nem mehettek bulizni, azt most megmondom.- ecsetelem mosolyogva, közben amennyire csak lehet, körbe sétáljuk a házat. Persze, bentre biztos nem tudunk menni. Hülyék lennének itt hagyni nyitott ajtókkal ezt a csodás házat. Majd legfeljebb később lebeszélünk egy időpontot az ingatlanossal, és megnézzük bent is. Vagyis, megnézem én, mert Colin már látta.
-A világért se kérj kölcsön Ryantől. Tényleg túl sokat tett már értünk, ráadásul, ha ők is lakást akarnak venni, nekik is szükségük van a pénzükre. Inkább kérjünk az apámtól. Tudod, hogy már egészen megkedvelt téged és a helyzetünkkel is megbarátkozott. Ő maga mondta, hogy segítenek, ha kell, akármi is legyen az. Hát itt az ideje.- vonok vállat, ahogy ez eszembe jut, hiszen tényleg az apám mondta, és ő nem szokott a levegőbe beszélni. Tudom, hogy a kezdeti nehézségek ellenére egészen megbarátkozott már a helyzettel és Colinnal is. Látom rajta, hogy mióta letesztelte a kis furfangos kérdéseivel, megkedvelte. Hogy is ne kedvelné? Hiszen csodás pasas. Egy rossz szava sem lehet rá. Még az orvossal is kivizsgáltatta magát a kedvünkért. Vagyis... a kedvemért, ha már én sem bíztam meg benne teljesen.
-Vegyük meg cica. Még nem láttam belülről, de érzem, hogy ez lesz a tökéletes. El tudom képzelni, hogy itt éljünk.- állok meg vele szemben és vigyorgok fel rá, mint egy kisgyerek, aki épp most akar valamit kikönyörögni apucitól. Na de komolyan. Akarom ezt a házat és látom, hogy Colinnak is tetszik. Hát akkor mire várunk még? Sietnünk kell, nehogy más elorozza előlünk.
-Délután beszélek apával, rendben?- emelkedek végül lábujjhegyre és nyomok egy puszit mosolyogva az arcára, aztán csak odabújok hozzá és vigyorogva lesem a házat. Sokáig nem voltak terveim, de most már biztos vagyok mindenben. Akarom a házat, Colint, a babát és a közös jövőnket. Semmi egyebet nem akarok már, csak ezt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 13.03.13 0:51


Nothing else matters




Tetszik ahogy Abi már azokon kezd gondolkozni, hogy milyen is lenne, amikor Ryanék is ide cuccolnának a környékre. Nem lennének olyan messze, sőt pár percre laknának innét. Nem okozna az sem igazán gondot, hogy csak kis időre úgymond átnéznének ide, vagy esetleg a közeli játszótérre levinnénk közösen a gyerekeket, ha már mondjuk akkorák lennének. Egy évesen már bőven ki lehet őket vinni. Igaz kicsit az úgy még odébb van. Hallgatom kis mosollyal, hogy Abi miket kezd erről ötletelni. Csak akkor kerekedik el a szemem, mikor a velünk kapcsolatos dolgokat emlegeti fel. Az agyam megragad ezen a részen, és csak értetlenül lesek rá.
- Miért is nem mehetünk mi sehova bulizni, cica? - kérdezem egy halvány pimasz mosollyal az arcomon. Ha most amiatt parázik, hogy megint verekedésbe torkollik a szórakozás, akkor megnyugodhat. Mert újabban nem volt semmi balhénk sem. Az meg tök evidens, hogy nem mást felszedni fogunk eljárni, miközben Ő otthon van a gyerekkel.
- A verekedés miatt? - kérdezek végül rá, hogy biztos legyek abban, tényleg jóra gondolok-e. Lehetséges, hogy más miatt hozta fel, nem tudhatom egészen biztosra.
Lassan rátérünk a ház ára dologra, ami kicsit, sőt jóval neccesebb dolog, mint amilyennek tűnik. Mire én behozom ezt a fél éves lemaradásomat a fizetéssel, gyakorlatilag beleőszülök. Rengeteget tudtunk volna annyival spórolni. Hacsaaak... Még a lakást nem adtam el. Csak úgy pang üresen, fél éve már. Hirtelen felvillanyoz már ez a tudat is, és mielőtt Abi azon kezdene el komolyabban gondolkozni, hogy tényleg beszél az apjával, megpróbálom ezt terelni. Az pláne nem lenne jó, ha az öreg még azt is gondolná rólam, hogy hát igen. Egy csóró lúzer a leendő sógora. Nem akarok több negatív véleményt magamról, nem akarom megadni ennek az esélyét sem, hogy elkönyvelje magának.
- A lakás! Cica, mit szólnál, ha meghirdetném a lakást? És persze a közössel is lehetne kezdeni valamit. Nem? Már sokkal előrébb lennénk úgy abban, hogy ezt a házat a sajátunknak tudhassuk. És azzal nem kellene annyi hitelt sem felvenni. - az agyam most már teljesen rápörög a témára, mondhatni csak ezen kattog.
- Örülök, hogy elnyerte a tetszésed már csak ennyiből, hogy kívülről láttad. Tényleg egy kis varázslatos hely ez. Bár sokat kell majd bent alakítani, átrendezni. Mert az előző tulajok teljesen más ízlés alapján rendezkedtek be, és azok a bútorok vannak még mindig itt.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: -


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 15.03.13 0:35


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Vicces, hogy úgy tesz, mintha nem tudná, mire is gondolok az alatt, hogy nem mennek többé együtt bulizni. Mintha meg sem történt volna az az este, amikor mindketten felrepedt képpel jelentek meg nálunk. Mintha nem is vettek volna részt egy kocsmai verekedésben.
-Egyrészt cica, azért, mert a gyereknek jó példát kell mutatnod, ami kétlem, hogy a kocsmai verekedés lenne. Másodszor pedig, utálom kéken, zölden és lilán látni az ábrázatod. Ahhoz túl szexi.- duruzsolok végül vigyorogva, miközben hüvelykujjammal végig simítok ajkain, végül nyomok is rájuk egy puszit. Nem tudja, milyen pocsék volt őt összeverve látni. Főleg, mert elsőnek az jutott eszembe, hogy talán megtalálta őket a maffia. Bár akkor kétlem, hogy ennyivel megúszták volna. Mégis borzalmasan aggódtam, hogy valami nagyobb gáz van, mint egy verekedés.
-Ja, és harmadszor. Nem ér, hogy csak ti bulizgattok, mi meg majd otthon ülünk a gyerekekkel Monával.- jegyzem meg végül angyali ábrázattal az arcomon, aztán az állára nyomok egy puszit, hogy picit enyhítsem a dühét. Mert hát lehet, hogy dühös lesz, amiért már most ilyesmikkel hozakodok elő, de nem árt már most megegyezni, hogy fog kinézni a dolog.
-Csak a tiédet lehetne meghirdetni. Tudod, hogy az enyém szolgálati. Viszont, mivel a nagyszüleimtől örökölt házamat már rég eladtuk, félre van téve az az összeg, ha esetleg egyszer nagy szükségem lenne rá. Azt hiszem, mi sem lenne jobb, mint bedobni az új ház árába. Nem?- jut eszembe az az "apróság", amit örökségül kaptam. Eszembe sem jutott eddig, hogy még az is megvan, mert annyira nem akartam elkölteni, hogy kitöröltem teljesen a memóriámból. Úgy voltam vele, hogy majd, ha nagyon szükséges, akkor kiveszem. Ebben a helyzetben pedig, nem is tehetnék mást, mint hogy felhasználom. Hiszen, mi más fontosabbra kellhetne majd még?
-Igaz, valamennyire még amellett is szükség lesz, de több, mint a semmi.- vonok vállat végül, hiszen úgy sejtem, hogy még így is karcsú lesz az az összeg, amit fel tudunk majd mutatni. Viszont tényleg elmondhatjuk már majd, hogy van valami alapunk. Az pedig nagy segítség, ha ház vásárlásról van szó.
-Az legyen a legnagyobb problémánk cica, hogy az ízlésünk szerint berendezzük. Azt mondom, legyen a nevünkön, onnantól már semmi baj nem lehet.- mosolyodok el, miközben továbbra is, csak bújok hozzá, végül a hasamra simítok és le lesek rá.
-Neked, hogy tetszik pöttöm?- kérdezem vigyorogva, bár nagyon nem nyilvánít véleményt szegény gyerek. Azt hiszem, örül, hogy éppencsak elfér még odabent. Tényleg nagyon szűkös lehet már neki.
-Szerintem tökéletes hely lesz ez ahhoz, hogy felneveljük és neki vágjunk a közös életünknek.- mosolygok rá végül szelíden, hagy érezze, mennyire tetszik tényleg, amit talált. Feldob a tudat, hogy már most ennyi mindent tervezgetett, holott megtehette volna, hogy tesz az egészre magasról. Mégis, ő házat nézegetett, bevásárolt velem, amiért csak még jobban szeretem. Felelősség teljes pasas, épp ezért nem aggódom azon most már, hogy menni fog-e a gyereknevelés. Colinnal még szép, hogy sikerülni fog. Nem hagyna soha cserben, ahogy én se őt. Ettől ilyen szép az egész.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin 15.03.13 21:14


Nothing else matters




Valahogy sejtettem, hogy majd a verekedést fogja felhozni. Mást nem is hozhatna, na de attól függetlenül az sem a mi hibánk volt igazából,sőt. Inkább csak önvédelemből álltunk le bulizni. És kicsit ez bosszant is, hogy Abi mindjárt elkönyvelte az összes ilyen iszogatós estét annak, hogy na akkor biztos megint szétveretjük magunkat.
- Jaj cica, ugyan már. Az a bunyó csak egyszer volt. Ennyire csak nem nézel felelőtlennek, hogy azért mennénk kikapcsolódni, hogy aztán az első kötekedős jöttmentnek bemossunk. - nézek rá egy picit vizslatóan, picit pedig dorgálóan. Nem huligán vagyok, hanem rendőr. Nem a rendbontás a célom, nem azért választottam ezt a hivatást, hogy aztán én magam is megszegjem a szabályokat. De úgy tűnik Abi már mindjárt azt látja ki a dologból, hogy de bizony abból akkor verekedés lesz.
- Nyilván példát akarok mutatni a gyereknek, de szeretnék kikapcsolódni még ilyen iszogatós, beszélgetős estékkel. Tényleg mást sem csinálunk, mint leülünk egy asztalhoz piával, és a régi dolgokat beszélgetjük, mi milyen volt eddig az életben. Kicsit ismerkedünk, olykor használjuk a dartsot is, vagy épp biliárdozunk egyet. Sima ügy. - vonok vállat. De szerintem Abi már tudja, hogy miket csinálunk azokon a szórakozóhelyeken, hisz szoktam mesélni neki, amikor hazaérek.
- Ki mondta, hogy majd neked minden este otthon kell ücsörögnöd? - nevetem el magam, ahogy magyarázza, hogy ne csak mi szórakozzunk. Mondjuk picit furcsa, hogy már most elkezdi meghúzni a határokat, mit merre meddig.
- Cica, tényleg azt hiszed, hogy majd otthon rostokolsz? Mert ha igen, akkor most szólok, akarlak majd én is ide, oda vinni. Tudod, attól hogy lesz a baba, kijár nekünk is egy kis kikapcsolódás kettesben. És különben is még korán van ahhoz, hogy már most kitaláljuk mit merre meddig. Majd ahogy jön. Ha valami nem jó, akkor pedig tudod, hogy meg lehet velem beszélni akármit. - vonok végül vállat, és adok egy puszit az arcára. Csak utána fogom kézen, és elindulok vele a hátsó udvar felé, ahol egy teljesen kiürített, de igen csak nagy medence fogad minket. Közben hallgatom ahogy Abi magyarázni kezdi a lakáseladós ötleteit, elképedve lesek is rá.
- Egy örökölt ház? Nem, ne hülyéskedj. Az a tiéd. Majd eladjuk a fölösleges lakást és kész, lesz ami lesz. - ecsetelem, ahogy felhozza. Én nem kérhetem tőle, és nem is várom el, hogy túladjon a házán. Az az övé különben is.
- Merre van egyébként? - kérdezek rá óvatosan. Nyilván nem ebben a városban lesz, mert ha itt lenne, Abi már rég előrukkolt volna azzal, hogy cuccoljunk át oda.
Közben a berendezkedés is szóba kerül, és ahogy Abit hallgatom, csak elmosolyodok. Ebben igaza van, hogy azzal ráérünk, amikor már maga a ház meglesz. De a baba mellett mégis csak komfortossá kell tenni a házat úgy, hogy az nekünk se legyen idegen.
- Akkor is el kell kezdeni már legalább a babaszoba kialakítását, oda új bútorok is kelleni fognak. - kezdem magyarázni a teóriámat. Ebből nem engedek, szinte égek a vágytól, hogy kicsit rendezkedhessek az új házban, ha már meglesz.
De nem magyarázok tovább, csak figyelem Őt ahogy a babával elkommunikál. Igaz reakció nem igazán érkezik, azt hiszem a picúr bőven be fog mindent pótolni, amikor már akkora tere lesz, hogy betelni sem tud majd vele. Mi meg az aprósággal.
- Igen, az lesz. Családias hely, nem bent a zsúfolt szmogos belvárosi részben van, ahol a háztömbök egymástól sem férnek el. És a kutyák is elférnek aztán.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note: -


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: First steps - Abi & Colin

Vissza az elejére Go down

First steps - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Similar topics

-
» Colin Wright
» just a little problem - Abi & Colin
» Kukucs! - Abi & Colin & Axel -

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Abi és Colin lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához