welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Yesterday at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Lyna Frei
 
Zachary M. Boild
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

I'm comin' home - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: I'm comin' home - Abi & Colin 04.04.13 13:16


Nothing else matters




Megvallom őszintén picit már hiányzott mindaz, amik még a nagy babavárás legelején voltak. A sok kis meghitt beszélgetés, kis borozgatás, amikor annyira nem kellett arra is figyelni, hogy milyen pozíció lenne esetleg a legkényelmesebb. Amikor még csak ismerkedtünk, az összecuccolásról beszéltünk, és hogy majd mi lesz jó pár hónap múlva.
Olyan hamar eltelt ez az idő, hogy mi észre sem vettük, csak azon kaptuk magunkat, hogy hirtelen szülők lettünk. Picit korán érkezett ez a kisbaba, hisz gyorsan kellett ismerkedni, hirtelen vágtunk bele a kapcsolatba. De nem bántam meg, hogy így alakultak a dolgok. Könnyen belerázódtunk az együttélésbe, nem volt kérdéses, hogy tudunk-e együtt élni. Egyszerűen csak sodródtunk az árral, és egyre jobban úgy gondoltuk, mg fogunk birkózni az újabb feladattal is. Én most is így gondolom, ha Connor otthon is ilyen nyugodt baba lesz, akkor mi leszünk a világon legjobban járt szülei. Ha meg nem, majd megoldjuk. Eddig is be tudtunk mindent osztani, majd most is az lesz. Egy percig sem gondoltam, hogy majd Abira hárítok mindent.
- Nem is tudod milyen üresnek tűnik a lakás, hogy csak a kutyák vannak ott. - vigyorodok el, ahogy Abi megkérdezi tőlem, hogy unatkoztam-e, amiért ilyen hamar jöttem. De talán nem is ez volt a fő ok, csak egyszerűen látni akartam már őket. Meglepett engem is, hogy pár nap alatt ennyire tudjanak hiányozni mondjuk a közös ébredések. Valószínű, hogy mostantól majd úgy fognak zajlani, hogy Connor majd beriaszt reggel minket, etetés, büfiztetés, és utána jöhet majd a többi. Nem is zavar, majd addig feltalálom magam. Vagy nézem őket, mert eddig még egyszer sem tudtam erre ráunni.
Ahogy arra sem, hogy a kis tökfilkót szórakoztassam. Mindig már a második megszólalásomra vigyorral válaszol. Még ha ő igazából nincs is tisztában, hogy a grimaszaival kommunikál velünk, de én nagyon bírom, ahogy a kis fogatlan vigyorait nyomatja nekem.
- Én sem, lehet mert nem lát egész nap. Vagy nem tudom, majd otthon megunja a fejemet is. Ugye, Connor? - válaszolok Abi megjegyzésére, de közben már megint csak a gyereket hülyítem. Szokja is meg, hogy hívják. Valószínűleg csak majd pár hónap után fog reagálni a nevére. De addig meg ismerkedjen vele. Becsatolom közben a babahordozóban, és a cumiját is megkapja. Csak utána emelem fel a hordozóval, mire nagyban leskelődni kezd, hogy mi lett hirtelen ez a ringatózás.
- Nem, azt tedd le szépen. Te majd hozod a virágot. - veszem is le Abi válláról a tatyót. Majd otthon azt csinál amit akar, de a doki is mondta, hogy egyelőre nem kell erőlködnie, pihenje ki szépen az elmúlt időszakot.
A virágot közben a kezébe adom, hogy még véletlenül se jegyezze meg, hogy már megint őt kímélem, és elindulok a sporttáskával a vállamon, meg a babahordozóval a kezemben az ajtó felé.
- Most már mehetünk. Minden megvan? - pillantok rá kíváncsian, miközben megvárom, hogy ő is jöjjön.
A folyosón végig mindenkitől szépen elköszönünk, szinte alig tudunk elszabadulni. Mindenki a babát lesi, Connor pedig őket. Talán azt sem érti mi van, kíváncsi leszek a kocsira mit fog szólni. Mert lassan oda is lejutunk. Becsatolom a hátsó üléshez a biztonsági övvel, ahogy azt kell, és már indítom is a motort.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 04.04.13 20:04


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Egészen megsajnálom Colint, hogy tényleg egyedül kellett ücsörögnie lassan egy hete. Viszont, mindenért kárpótolni fogom. Ezt már rég eldöntöttem. Connor úgyis jó alvó, úgyhogy este lesz időnk egymásra bőven. Majd kicsit beszélgetünk, szeretgetem és bújok, hogy érezze majd, mennyire imádom mindenért.
-Ne aggódj cica, mostantól ott leszünk veled mindig. Nem lesz üres a ház, sőt.- utalok vigyorogva arra, hogy mostantól majd azért biztos lesz zaj oda haza. Főleg, ha esetleg az eddig angyali kisfiunk sátáni bőrbe vedlik és úgy dönt, hogy mondjuk végig üvölti az éjszakát. Na akkor biztos, hogy nem lesz üres a ház.
-Vagy mert olyan vicces pofa vagy.- gügyögök Colinnak nevetve, mintha mondjuk a kutyának beszélnék, aztán nyomok egy puszit az arcára és durcásan lesem, ahogy elveszi tőlem a táskát. Most komolyan. Mintha nem lennék képes még arra se, hogy kivigyem a kocsiig ezt a nyamvadt táskát.
-Nem nehéz a táska se.- morgom halkan, közben szemet forgatva felmarkolom a virágcsokrot, úgyhogy szinte üres kézzel sétálok ki a szobából. Persze, előtte még utoljára végig nézek rajta, minden rendben van-e, nem hagyok-e ott semmit vagy ilyesmi, s csak aztán követem Colint a folyosóra, ahol persze mindenki búcsúzkodni kezd a kis angyalkától. Ja igen. A nővérek így nevezték el Connort, mivel szinte sosem hisztizett. Persze volt, hogy azért hangot adott a véleményének, de többnyire inkább, csak figyelmeztetésként. Nem üvöltötte föl az egész babaszobát és nem törte meg az éjjeli csendet sem. Teljesen jó gyerek. Már-már túl jó. Gyanús ez nekem.
Szépen elbúcsúzok mindenkitől, miközben óvatosan Colinba karolok. Persze nem abba a karjába, amivel a hordozót fogja. Biztos örülne, ha én is azon a karján csüngnék.
-Annyira jó lesz végre veled lenni.- sóhajtom halkan, miközben egy pillanatra karjára fektetem a fejem, aztán mosolyogva rálesek és körbe nézek a folyosón búcsúzóul.
Aztán már igazából nincs is sok dolgom, csak beülök a kocsiba, fogom a csokromat a kezemben és Connort lesem egyhuzamban, mit szól az autóhoz. Eddig tetszik neki.
-Ijesztően csendes. Lehet vele meg az lesz a baj, hogy akkor se sír majd, ha baja lesz?- lesek homlokráncolva Colinra, de aztán inkább a pöttömre vigyorgok, mire ő is vigyorog rám egyet. Zabálnivaló. Nem is értem, miért nem akartam gyereket. Hiszen annyira édesek tudnak lenni. Főleg ilyenkor még, amikor olyan kis tudatlanok, de mégis bölcsen szemlélik maguk körül a világot.
-Nem kell vásárolni menni? Van otthon minden?- kérdezem aggódva Colintól, mintha egyébként nem tudna megállni a lábán. Dehát, nem is azért kérdezem én, mert ezt feltételezném róla. Egyszerűen csak szeretném picit érezni, hogy hasznos vagyok még. Ha másra nem is, legalább bevásárolni. Nem szeretném, ha most tényleg kényszerpihenőn lennék és ki lenne nyalva a hátsóm teljesen.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 0:01


Nothing else matters




- Tudom, hogy nem nehéz. De had segítsek már cuccolni, te meg most élvezd, hogy ez van. - nyomok még egy gyors puszit Abi morcis arcára még kifelé menet, és már csak azon leszünk, hogy minél előbb szabaduljunk innét. Tényleg már csak azt akarom, hogy akkor jöjjünk vissza, ha esetleg mondjuk valami vizsgálat kell, vagy olyan dolog amit majd a gyerekorvos nem tud megcsinálni. De semmiképp sem probléma.
Aztán Connor megismerkedik a kocsi belső terével is, és ahogy Abi is beszállt, már indítok is. Érjünk haza szépen. De nem rohanok, inkább lassabban haladok, a visszapillantóból pedig mindig Connorra sandítok. Tényleg kíváncsi vagyok hogy grimaszol, de egész nyugis. inkább kíváncsian szemléli a környezetet, miközben fel-felvonogatja a szemöldökét. Esküszöm ahogy a babák tudnak néha grimaszolni, az haláli.
- Addig örülj neki. Nincs neki semmi baja, csak még nem nagyon találja a hangját. Néha nyöszörög, ha már nagyon elege van, vagy éhes, de máskor nem mukkan meg. Figyeld meg, ha rájön, hogy tényleg ő produkálja a hangokat, akkor be sem fog állni a szája. Ez a legtöbb babánál így van. Van egy unokatesóm, ő két éves koráig meg sem szólalt, nem hogy még beszélt volna. Már azt hitték a szülei, hogy valami baj van, mire egyik napról a másikra folyékonyan kezdte a szavakat mondogatni egymás után. - pillantok Abira egy halovány mosollyal, miközben nagyban magyarázom, hogy mit is gondolok. De azt hiszem inkább utánaolvasok az ilyen dolgoknak. Egy életből vett tapasztalatra nem elég hagyatkozni.
- Van. De szeretnél kimozdulni, igaz? - pont megállok a lámpánál, így van időm tüzetesebben is fürkészni Abi tekintetét. Nem tudom pontosan kiolvasni amit szeretnék, de mint ha picit... amolyan kétségbeesett kérdése lenne ez. Oké, értem, hogy öt napig el sem hagyta a kórházat, sőt még két emeletnél sem ment tovább. De az a sanda gyanúm, hogy most haszontalannak érezné magát. Vagy talán szülés utáni depresszió lenne? Áh... az kizárt, akkor nem vigyorogna ennyire. Vagy igen? Francba is már ezzel a bizonytalansággal, de ennyire nem szokott aggódni azért, hogy életben tudok-e maradni egyedül.
Tovább hajtok közben, és szó nélkül lekanyarodok az egyik bevásárlóközpont parkolójába és ahogy beállok a kocsival, már le is kapcsolom a motort.
- Mit vegyünk?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 1:12


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Végtére is megnyugtató, amit Colin mond. Lehet, hogy aztán tényleg úgy kinyílik a csipája Connornak, hogy akkor meg az lesz a baj, hogy be nem áll a szája. Most még biztosan leköti az új környezet, hiszen nagy szemekkel les körbe körbe. Izgalmas lehet, amikor először pillant meg az ember dolgokat. Kár, hogy én nem emlékszem erre a korszakomra. Vicces lenne.
-Kíváncsi leszek, hogy éjjel is olyan csendes marad-e, mint volt. Lehet, hogy furcsa lesz neki a kórház után otthon aludni, nem?- pillantok kíváncsian Colinra, miközben megáll a pirosnál, aztán a kérdésén kezdek gondolkozni. Lehet, hogy tényleg, csak ennyi kellene most. Kicsit mászkálni, körbe nézni. Végtére is, öt napja nem voltam a kórházon kívül. Aztán esélyes, hogy a lakáson kívül nem leszek sűrűn. Félek, hogy aztán ott rekedek és nem tudok majd nagyon ide-oda mászkálni.
-Jó lenne kicsit körbe nézni, igen. De aztán mehetünk haza.- pillantok rá egy mosollyal az arcomon, aztán leskelődök tovább, míg meg nem áll a bevásárlóközpontnál. Jó érzés ismerős helyen lenni. Komolyan olyan, mintha ezer éve nem jártam volna ott, ahol eddig minden nap megfordultam.
Elgondolkodva lesek Colinra, mikor megkérdezi, mit is kellene venni és igazából nem is jut eszembe semmi lényeges. Azt se tudom, mi van otthon meg mi nincs. Talán elég lenne most valami főzni valót venni, hiszen a vacsorát én akarom elkészíteni. Nem akarok egész nap hemperegni az ágyban, mint valami halálos beteg.
-Nézzünk vacsinak valót, nem?- mosolyodok el végül, közben hátra sandítok Connorra is. Lehet, hogy neki se ártana bekészülni pár holmival. Bár otthon már minden meg van, de legalább most már tudom, mi az, ami igazán fogyóeszköz. Abból kellene még talán utántöltés meg ilyesmi, és akkor minden rendben lenne.
-Csak nézzünk még körbe. Jó végre mászkálni. Unalmasak voltak azok a falak a szobámban.- magyarázok nagy értelmesen, aztán ki is szállok a kocsiból és behajolok Connorhoz a hátsóajtón. Bár Colin úgyse fogja hagyni, hogy én vegyem ki a hordozót. Lehet jobb is. Talán nem kellene hősködnöm és játszani a kemény nőt. Mégis csak most szültem. Szóval inkább, csak szép lassan kicsatolom az övet, amivel a hordozót odaerősítettük, aztán gügyögni kezdek a csöppségnek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 3:08


Nothing else matters




- Majd kiderül. De nagy probléma nem hiszem, hogy lesz. - elgondolkozok a helyzeten, hogy mégis mivel lenne másabb majd odahaza Connornak. De nem hiszem, hogy rosszabb lenne. A saját kiságyában inkább csak otthonosabban fogja érezni magát, ahol nem idegenek cipelik fel és alá a babaszobától az anyjáig, hanem mi leszünk csak ott neki, ahányszor csak igényli. De ha nem igényli is ott fogunk eleinte biztosan toporogni fölötte és azt lesni, mikor mit szeretne. Mindenki megérzi az otthon biztonságát, legyen fiatal vagy felnőtt.
De igazából nem is ez ragadja meg olyannyira a gondolataimat, hanem az, hogy Abi kicsit mint ha valamin nagyon aggódna. És ez engem is egyre jobban aggaszt. A mosolya kicsit ugyan megnyugtat, de akkor is érzem, hogy valami nincs rendben nála.
A parkolóban egyre csak őt figyelem, hogy mit is mond. Kicsit most mondjuk tényleg mint ha felszabadultabban mondaná, de az ötletére is csak bólintok. És aztán csak a tekintetemmel követem, ahogy kiszáll a kocsiból, és Connort kezdi szórakoztatni. Kicsatolom magamat is, és odasétálok a másik oldali hátsó ajtóhoz. bival szemben betenyerelek a hátsó ülésre, és csak nézem őket.
- Cica... Minden oké? - kérdezem végül némi habozás után. Connor látom ahogy rám is pislog most már, és csöndben nézeget minket. Én közben nem tágítok, csak megsimítom a pofiját. Majd megint Abit figyelem.
- Ha valami zavar, vagy aggaszt inkább mondd. Még megoldani is jobb mint ha... elnyomod. Érzem, hogy valami aggaszt téged, csak nem tudom mi. - nézek rá komolyan. Mert ez tényleg aggaszt picit. Azt érzem egyre jobban, hogy valami most zavarja. Lehet csak a kihagyott pár nap, lehet más is, nem tudom.
De aztán miután egy ideje szuggerálom már, úgy döntök, hogy akkor menjünk is valamerre, jelen esetben be az üzletbe.
- Na jó, menjünk. - sóhajtok végül, aztán adok egy rövid csókot is, hogy kifejezzem, mennyire is örülök jelen pillanatban annak, hogy a kórházból már eljöhettek mindketten. Majd megfogom a babahordozó fülét, és kiveszem a kocsiból. Megvárom míg Abi is becsukja a kocsiajtót, és oda sétálok mellé, hogy megfogjam a kezét. Már indulok is be velük az üzletbe. Azt Abira bízom, hogy mit vesz, ma úgyis ő lesz akkor a vacsifelelős.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 12:33


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Egyre csak azon jár az eszem, mennyire fog most megváltozni vajon az életünk. Eddig, ha menni akartunk valamerre, csak felöltöztünk Colinnal és elindultunk. Nem kellett egy kis emberkéért aggódni, összekészíteni pár holmit egy kistáskában, amiből nem ajánlatos kifelejteni semmit se és... úgy általában, minden egyszerűbb volt. Most viszont itt lesz Connor, akiért felelősek vagyunk. Vigyázni kell rá, óvni így amellett elég nehézkes lenne mondjuk lemenni billiárdozni. Akármi jut eszembe, mindig ott egy piros felkiáltójel, hogy azt Connorral nem ajánlatos csinálni. Lemenni a parkba? Egy öt napos babával? Sztorno. Söröző kilőve, bowlingozás megint csak kilőve... félek, hogy a végén csak annyi marad, hogy otthon ülök majd, zabálok és a végére megdagadok, mint Buddha, amihez már most is közel állok.
Mindeközben próbálom végig gondolni, mit is olvastam a szülés utána szakaszról. A hülye gondolatokról, a változás feldolgozásáról, de úgy érzem, hogy most én nem azon megyek keresztül. Szóval nem szülés utáni depresszióm van vagy ilyesmi. Ugyan már. Persze, az a legbolondabb mindig, aki azt hajtja, hogy nem bolond.
-Persze, hogy minden oké.- mosolyodok el, ahogy Colin megkérdezi, aztán csak bólintok egyet. Persze, megoldani könnyebb, na de tényleg a hülyeségeimmel kellene traktálnom már rögtön az első napon? Nem akarok máris problémát okozni a gondolataim megvitatásával. Úgyis azt mondaná, hogy minden olyan lesz, mint volt és könnyedén el tudunk majd menni akárhová, de én kétlem. Semmi se lesz olyan, mint volt. Még én sem.
-Nem aggaszt semmi. Minden rendben. Örülök, hogy itt vagyunk végre veled.- viszonzom a csókját mosolyogva, aztán kikászálódok én is a kocsiból, oda battyogok melléjük és kézen fogom Colint. Néha Connorra sandítok és elmosolyodok a kis csöppség láttán, mégis az jut leginkább eszembe, hogy most minden más lesz. Persze, ezért nem hibáztatom én a gyereket. Dehogyis. Én vagyok a hülye, amiért most ilyesmiken jár az eszem.
Ahogy belépünk az üzletbe, az a pár ismerős arc, akik ott dolgoznak, azonnal megcsodálják Connort, mi meg nem győzünk válaszolgatni. Mekkora volt? Hogy bírtam? Minden rendben volt-e vele? Connor szegénykém csendben leskelődik, aztán néha megereszt egy vigyort is. El sem tudja szerintem képzelni, mi van, hogy ma mindenki őt akarja. Aztán végre elszabadulunk, én pedig máris pakolni kezdek a kosárba.
-Arra gondoltam, hogy mustáros csirke lesz a vacsi. Mit szólsz édes?- lesek Colinra vigyorogva, aztán próbálok tök természetes fejjel tovább pakolgatin. Folyamatosan engem vizslat, mintha valami őrült lennék. Érzi, hogy hülyeségeken agyalok.
-A kutyáknak van kajájuk?- kérdezem végül, de már rakok is be egy kisebb csomag tápot. Hiszen, ha Colin pár nap múlva elmegy dolgozni, egyedül leszek majd otthon és kétlem, hogy Connorral olyan könnyen el tudnék majd menni vásárolni. Jobb, ha már most felkszülünk.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 19:33


Nothing else matters




Connor ma igazán ki fogja élvezni ezt a nagy népszerűséget. Na meg ugyanazzal a hévvel el is fog fáradni. Picike még ő ehhez babamustrához. De legalább aludni fog, mint a bunda. Az egyszer már biztos. És talán csak ezért hagyom, hogy mindenki vele foglalkozzon, aki ismer minket, és kiszúrta, hogy jé már meg is van a gyerek.
A vásárolgatás eddig jól zajlik, Abin látom, hogy sokkal feloldottabb most, mint mondjuk az előbb. Talán tényleg csak egy kis társaság kell, ismét elvegyülni az emberek között. De ugyanakkor bennem van a félsz, hogy mi van ha csak próbálja leplezni, mennyire rossz hangulata is van. Ez a viselkedésemen alaposan meglátszik, sokszor csak ácsorgok és figyelem ahogy pakolászik. Vagyis próbálom inkább kiszűrni, hogy csinálna esetleg gyanúsat? Már magam sem tudom.
Csak csendben sétálok mellette, vagy olykor utána, babahordozóval a kezemben, és hol a picúrra sandítok le, kicsit elszórakoztatva, hogy ne tűnjön sok dolog neki idegennek, hol pedig a boltot, hol Abit.
- Tökéletes vacsi. - válaszolok egy halovány mosollyal, mikor szóba kerül a vacsi. Nekem az a vacsi tökéletes. Igaz eddig sem haltam éhen, csináltam magamnak is pár kaját, igaz az öt napból négyszer inkább rendeltem pizzát vacsira és megoldottam egyszerűen. De mostantól majd abban is visszafoghatom magam, négy egymást követő rendeléssel igen csak gyűjtögetni kezdtem a fölösleges kalóriát. Nem baj, hamarosan lesz a meccs is. Még arra is készülhetek.
- De a kutyáknak van tápjuk. - nézek furán, amikor Abi mindjárt abból is beszerez egy jókora zsákkal. Na jó, ezt én hozom. Meg is ragadom a fülét, ő meg gyűjtögesse csak a vacsihoz valót. Aztán lassan eljutunk a pénztárig is. A sor nem áll szerencsére, viszonylag hamar fizethetünk, még egy kicsit mindenki ismerkedik Connorral, aztán mehetünk is ki a kocsihoz. A kutyatápot bepakolom a csomagtartóba, de mire addig kerülne a sor, hogy Connort bekössem, ő már megint békésen szundizik. Elmosolyodok a látványra egy pillanatra, aztán Abi felé sandítok.
- Elaludt. - mondom a korábbiakhoz képest kicsit halkabban, és ahogy szállok be a kocsiba is igyekszem az ajtót halkan becsukni. Megvárom míg mindketten elhelyezkedünk, és már indulok is haza. Innét már csak két sarokra lakunk, és meg is érkezünk a háztömbhöz. Néma csöndben pakolászok ki pár cuccot, na meg a gyereket, és már indulok is a lift felé, miután a kocsit is lezártam.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 05.04.13 20:00


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Nem igazán törődök azzal, hogy Colin figyel. Próbálok természetesen viselkedni és nem olyan kétségbeesett fejet vágni, mint ahogy érzem magam. Pedig szívem szerint leroskadnék a földre és bőgnék egy sort. Néha jó, ha az ember nyugodtan sajnálhatja picit magát. Utána minden rendbe jön és kész.
Az se izgat különösebben, ahogy oda szól, hogy van kajája a kutyáknak. Hát akkor most még több lesz, nagy dolog. Muszáj valamivel lekötni magam, különben csak megrohannak a hülyeségek és akkor vége mindennek.
-Colin. Elbírnám a tápos zsákot. Miért óvsz annyira?- lesek rá mosolyogva, ahogy kikapja a kezemből a kutyatápot, aztán csak fejet csóválva, mosolyogva sétálok tovább. Édes, hogy ennyire aggódik értem. Bár kicsit bosszantó is, hogy mindent kiszed a kezemből, de tudom, hogy csak azért csinálja, nehogy bajom essen. Épp ezért nem szedem le a fejét érte, hiszen alap helyzetben azt tenném.
Lassan eljutunk a pénztárig, ahol váltok is pár szót a nővel arról, hogy vagyunk és miegymás, majd kisétálok a kocsiig a szatyrocskámmal. Na az az, amit nem adnék már oda Colinnak. Az egész nincs két kiló se. Ennyit már tényleg elbírok probléma nélkül.
Csak csendben battyogok mögötte, aztán Connort lesem nagy mosolyogva, ahogy alszik. Szegénykém biztosan elfáradt már. A sok lökött, aki gügyögött neki... engem is lefárasztott volna.
-Lefárasztották. De nem is baj, ha alszik. Neki még nagyon sokat kell, igaz picim?- simítom meg a pocakját óvatosan, aztán beülök a kocsiba, miután Connor is a helyére került és bekötöm magam. Kíváncsian leskelődök, míg Colin be nem száll mellém, aztán pedig csendben bámulok kifelé, míg haza nem érünk. Valahogy... mintha feszült lenne a légkör most. Colin csendes, én pedig nem tudok nagyon mit mondani. Vajon mostantól majd mindig így lesz? Pompás.
Sóhajtok egyet, ahogy kiszállok a kocsiból, aztán kiveszem a szatyrot is és követem apucit a lifthez. Ismét eltelik öt perc, amíg csendben vagyunk, végül ajtót nyitok és besétálok. A két kutya persze hanyatthomlok rohan hozzám, én meg vigyorogva lehajolok hozzájuk és agyon dögönyözöm őket. Borzasztóan jó látni őket. Fene se gondolná, hogy ennyire tud hiányozni két ilyen lökött blöki, de mégis.
-Hát hogy vagytok édeseim? Mit csinált veletek apuci, míg nem voltam itt, hm?- gügyögök nekik a nagy simogatás közepette, végül még egy rövidke szeretgetés után leteszem a szatyrot a konyhában és körbe lesek. Minden a helyén, semmi nem gyulladt ki és nincs semmi probléma. Kicsit talán elszomorít, hogy Colin is ilyen jól megvolt nélkülem? Nem is tudom. Lehet jobban esett volna, ha két percenként felhív, hogy ez hol van meg az hol van? Ezt hogy kell meg azt hogy kell? Komolyan, magam sem értem, mi is igazán most a bajom.
Elvonulok szépen kezet mosni a fürdőbe, aztán visszasétálok a babahordozóhoz.
-Add ide a pöttömöt. Berakom abba a csodás kiságyába.- megyek oda mosolyogva az apróságért és ki is veszem óvatosan a hordozóból, hogy meginduljak vele a hálóba. Úgy alszik, mint a bunda, úgyhogy nem is kell félnem, hogy felébredne, miközben beviszem.
-Parancsolj kis herceg.- fektetem le óvatosan a kiságyba, ami így, hogy Connor végre benne fekszik, még sokkalta szebb lett. Mosolyogva könyökölök le a kiságy oldalára és onnan figyelem Connort, aztán Colinra sandítok, ha már ő is besétált.
-Igazi kis angyalka. Nem sír és úgy alszik, mint a tej. Nem sok problémánk lesz vele szerintem.- sutyorgok mosolyogva, aztán ismét csak Connort lesem és megsimogatom a pocakját óvatosan. Legszívesebben csak lesném egész este. Olyan nyugodt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 06.04.13 12:56


Nothing else matters




Mosolyogva figyelem, ahogy Abit megrohanják a blökik. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy bizonyára ugyanezt tennék a számukra új jövevénnyel. Connort a babahordozóval így jó magasra is emelem, az kéne még csak, hogy közben megnyalják. Majd ha nagyobb lesz, taperolhatja a kutyákat.
- Hiányoltak ám cica. Volt olyan nap, hogy elkezdtek téged keresni a lakásban. - fejtegetem vigyorogva, hogy mit műveltek itt ebben az öt napban a kutyák. Tényleg olyanok voltak, mint ha hiányolnának valakit, vagy valamit. Elvoltak velem is, de sokat néztek az ajtó felé, hogy aztán Abi majd mikor toppan be.
Lepakolom a babahordozót a konyhában az asztalra, és a kutyatápot rakom a helyére. Mielőtt megkezdené ez a két bélpoklos.
Abi közben kiveszi Connort a hordozóból és elindul vele be a szobába. Én meg szép lassan utána, az immáron üres hordozóval és a sporttáskával, amiben a holmik vannak. A hordozót lerakom az ágy mellé, és a sok cuccot is kezdem előszedni. A játékok is a helyükre kerülnek, és a többi kelléket is elrendezem. Csak utána sétálok oda a kiságyhoz, és nézem meg mi a helyzet. Elmosolyodva nézem, ahogy Connor mellkasa békésen emelkedik fel, aztán le. Tényleg olyan nyugodt, mint ahogy Abi mondja. Csak tudnám hogy lehet ekkora mázlink, hogy ilyen nyugodt ez a gyerek.
- Szerencsések vagyunk vele. - pillantok halovány mosollyal Abira, miközben persze átölelem a derekát, hátulról, és úgy simítom a két tenyeremet a hasára. Mint ha csak meg akarnék győződni arról, hogy tényleg lapos már, pedig egyszerűen csak jó rásimítani. Megszokásból.
- Tökre irigyellek, itt fogsz egész nap lenni mellette, én meg legfeljebb munka előtt meg után fogom látni. Már most arany életed van. - puszilopk a nyakába közben, teljesen megfeledkezve az eddigi problémákról, hogy valami azért nincs rendjén. Ez most a egkevésbé sem jut eszembe, csak kiélvezem, hogy Abi megint itthon lehet, és akkor ölelhetem, csókolhatom, amikor csak kedvem tartja.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 06.04.13 20:53


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Ahogy belegondolok, hogy szegény kutyák el se tudták képzelni, mi lett velem... borzalmasan megsajnálom őket. De most már itt vagyok és agyon fogom őket is szeretgetni. Két kics pimasz dög. Úgy örülnek nekem most is, hogy majd' felborítottak. Ezért ők az ember legjobb barátai. Pillanatok alatt felvidítanak és olyan édesek tudják éreztetni a szeretetüket, hogy attól mindenkinek jobb kedve lenne.
-Ők is hiányoztak ám nekem. Nem volt olyan sürgés-forgás a kórházban, mint itthon és ez hiányzott.- lesek ki a két kutyára, akik kíváncsian pislognak a küszöbről, de beljebb nem mernek jönni. Biztosan tudják, hogy az most tilos, vagy legalábbis nem ajánlott. Vagy talán Colin máris megnevelte volna őket?
-Én minden téren szerencsésnek érzem magam.- mosolyodok el, ahogy Colin megszólal mellettem, aztán ahogy átkarolja a derekam és a hasamra simítja a kezét, kicsit feszengni kezdek. Persze, ezt igyekszem eltitkolni, de ettől még zavar, hogy a hasamara pakolja a kezeit. Nem az érintése rossz vagy bármi. Egyszerűen csak nem akarom, hogy azt a löttyedt hájas valamit taperolja rajtam, ami jelenleg ott van. Egy életre elmenne tőlem a gusztusa, ha meglátná vagy megérezné, mennyire nem olyan most a hasam, mint volt. Hiába lenne együttérző meg kedves és azt mondaná, hogy ugyan cica, nem zavar... engem zavar, hogy nem úgy nézek ki, mint ahogy szeretnéd. Épp ezért inkább a kezeire csúsztatom az enyémeket és összefűzöm az ujjainkat, mintha csak egy romantikus mozdulat lenne az egész. Holott a célom az, hogy levarázsoljam onnan a kezeit. Épp ezért fogom meg végül rendesen a kezeit és lógatom le inkább a combjaim mellé őket. Így legalább nem érzi majd úgy, hogy el akarnám tolni magamtól, mert eszemben sincs, de mégsincs ott a keze, ahol nekem kényelmetlen.
-Majd akkor mondd, hogy irigykedsz rám, amikor kész idegroncs leszek egy-egy nap után. Lehet, hogy még a végén igazi hisztis úrfi lesz belőle és kikészít majd. Egyébként sem könnyű három óránként felkelni hozzá még éjszaka is, hogy megetessem.- sóhajtok egyet, aztán elmosolyodok, ahogy a nyakamba puszil és a mellkasának dőlök háttal. Jó érzés végre itthon lenni. Hiányzott már ez a megszokott légkör, a kutyák, a lakás... de a legjobban Colin hiányzott. Erős támasz Ő nekem, amire szükségem is lesz most azt hiszem.
-Amúgy is. Még nem most állsz munkába, szóval lesz időd vele lenni egy pár napig.- mosolygok hátra és nyomok is egy puszit az arcára, aztán visszahelyezkedek kényelmesen és fejemet a vállára fektetem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 1:02


Nothing else matters




Hiányzott ez az itthoni közeg így, ahogy most van. Most, hogy Abi megjött a picúrral, megint teljessé vált. Nem csak én vagyok a két blökivel, hanem mind itt vagyunk. És ez most nagyot dob a jó kedvemen.
Abi válasza pedig még hízelgőbbnek tűnik így. Én egyenesen mázlistának érzem magam vele, most pedig hogy meglett a gyerkőc, teljesen komplett kis családdá váltunk. Sokszor az ember azt gondolja bizonyos idő után kellőképp éretté válik. Én is így hittem eddig, de valahogy ezt most érzem igazán. Sikerült végleg révbe érnem, oda ahova szerettem volna. Ezt érzem most. Ezért is nem tulajdonítok nagy szerepet annak, hogy Abi a kezemet közben a megfogja, és elhúzza a hasáról. Igaz fogja továbbra is, de nekem is feltűnik. Nem szokott ilyet csinálni. Szóvá azonban nem teszem, mert minek? Örülök, hogy végre itthon van.
- A hisztis úrfit is könnyű lecsillapítani, és különben is, ha te fáradt leszel három óránként, akkor majd... leszűröd a kaját neki cumisüvegbe és megetetem én. - hozakodok elő az ötlettel, miközben további puszikat adok a nyakára. Most igen csak kényelmes így, hogy az alvó uraság mellett tényleg tudunk úgymond kettesben lenni.
- A munkamellőzés nem fog olyan sokáig tartani, jövő héten már be kell mennem az átirányítási dolgokat intézni. És ki tudja utána mikor kezdhetek is. - Morrison tegnap este hívott emiatt a fejlemény miatt. Mást már nem nagyon tud tenni, csak tájékoztatni, hogy ha esetleg van valami esemény. Teljesen kikerültem az irányítása alól. De érthető, ha így döntött a bíróság, hisz kicsit gyanús lenne nekik ugyanoda visszakerülni, ahonnét elindították az újratárgyalást. Mint ha meglátták volna, hogy velem picit kivételezne. De ez van, így viszont új terek nyíltak meg előttem.
- Tudtad, hogy átkerültem a te részlegedre? -vigyorodok el magyarázás közben, és egyik kezem kihámozom az övéből, helyette a karját kezdem cirógatni.
- Igaz Morrisonnal nem nagyon fogok összefutni, de ez legyen a legkisebb bajom.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 1:23


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Ez az ötlet még eszembe se jutott, hogy majd esetleg Colinnak kellene fölkelnie éjjel Connorhoz. Valamiért ezt az én feladatomnak avagy kihívásomnak érzem. Nekem kell megcsinálnom és nem pedig Colinra hárítani, hogy szegény majd még ezzel is fáradjon. Elég lesz neki munkába állnia és túlórázni össze-vissza.
-Ezt majd meglátjuk még. Ha majd idegösszeroppanást kapok, akkor átveheted a helyem.- sandítok rá mosolyogva, de azért nyomok is egy puszit a nyakába én is. Isten ments, hogy ki akarnám zárni ebből az egészből. Egyszerűen csak úgy érzem, elég lesz neki eltartani minket meg még azon is dolgozni, hogy a házat sikerüljön megvenni és megtartani. Ha ezen felül még olykor itthon is segít, akkor már végképp egy szavam sem lehet és többet nem is kérnék tőle.
-Na látod. Elég lesz neked a munka is. Nem beszélve arról, hogy vissza kell szoknod még és hasonlók. Kibírom majd ezt a kis időt alvás nélkül.- bólintok egyet, csak hogy önmagammal is tudassam, hogy bizony, ki fogom bírni. Legalábbis muszáj leszek kibírni. Nem véletlenül jelölt ki épp engem erre a feladatra az a valaki, aki kitalálta, hogy a nők szüljenek. Majdcsak lappang bennem egy kis ösztön erre az egészre és akkor talán nem lesz olyan fárasztó.
-Az én részlegemre? Szóval terepen leszel?- pislogok rá meglepetten és persze próbálok úgy tenni, mint aki repes a boldogságtól, ugyanakkor némi aggodalmat is érzek. Könnyebb lett volna úgy kibírni itthon egy-egy napot, hogy tudom, Colin odabent csücsül a laborban. Így azonban kezdődhet majd a kefe rágás, hogy vajon életben van-e még egyáltalán.
-Nem baj. Ha mást nem, majd néha áthívjuk vacsira és akkor tudtok dumálni nyugisan vagy ilyesmi. Egyébként is hálásak lehetünk neki sok mindenért, úgyhogy legalább néha egy vacsi kijár az öregnek.- mosolyodok el, közben inkább megfordulok és átölelem a derekánál, hogy oda bújhassak hozzá. Másra szinte nem is vágyom most, csak olyan közel érezni magamhoz, amennyire csak lehet. Éppen elég ez ahhoz, hogy teljesen megnyugodjak végre és csak élvezzem, hogy itthon lehetek.
-Azt hiszem lassan neki kellene látnom a vacsinak. Na meg, nem ártana kicsit rendet raknom, elpakolni a ruháimat és hasonlók.- puszilom meg végül hosszas ölelés után, aztán mosolyogva eleresztem és el is indulok a konyhába, ahol aztán körül dongnak a kutyák, mintha évezredekre mentem volna el. Pedig, csak pár nap volt az egész. Épp ezért esik olyan jól látni a lökötteken, mennyire hiányoltak. Nem hiába. Egy család vagyunk és most már még bővültünk is. Csodás lesz így együtt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 12:10


Nothing else matters




Bírom, ahogy próbálja teljesen átvállalni az itthoni melót, de kötve hiszem, hogy ez teljesen menne. Emlékszem, a húgom is mesélt ezt, azt amik kissé nehezebbé teszik a babázós időszakot, főleg mikro beteg a gyerek vagy jön a foga. Olyankor sokszor még az embernek mással nincs is nagyon ideje, vagy energiája foglalkozni, mert egész álló nap a gyereket csitítgatja. Megesik.
- Ugyan cica, menni fog. - mosolyodok el behízelgően, ahogy lassan felém fordul és hozzám bújik.
- Nem léptettek elő, csak áthelyeztek. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a laborban leszek. Ki kell menni terepre egy gyilkosság helyszínére, összegyűjtöm a mintát és beviszem a laborba. Annyit változik csupán a helyzet, hogy nem lesz kinyalva a seggem amiért mindent behoznak nekem a laborba, hanem nekem kell kimennem érte. De élvezni fogom, végre egy kis friss levegő. - ecsetelem nagy lelkesen, hogy mit is takar ez a újfajta hozzáállás. Jó is lenne, ha már előléptettek volna, és vezethetnék én is egy ilyen helyszínelést. De egyelőre be kell még érjem egy laboránsi pozícióval.
- A vacsi dolog tetszik. - húzom vigyorra a szám. Így is rég láttam már Morrisont, csak telefonon beszélünk olykor.
- Úgyis akarja látni a kis gézengúzt már, nagyon kíváncsi rá. - Abit közben eleresztem, mert kezd mocorogni, és lassan ki is bontakozik az ölelésből. A vacsihoz való készülődést díjazom is, én is kezdek kicsit éhes lenni. Csak eddig nem tettem szóvá.
- Rendben, csináld azt. - mosolyodok el, de ahogy elindul kifelé, muszáj utána szólnom.
- Ne lepődj meg az új konyharuhán, a másik lángrakapott és kidobtam a kukába. - magyarázom könnyed hanglejtéssel. Nem tudok nem úgy gondolni arra, amikor lángra kapott a textil, mint hogy épp csak el ne röhögjem magam. De aztán a kiságy felé fordulok, és a rácsra könyökölve nézegetem Connort tovább. Ő egyre jobban kezd mocorogni. Talán álmodhat valamit. Aztán lassan kinyitja a szemeit, mint ha már nem is lenne álmos, hogy tovább szundizzon. Pedig arany élete van, csak eszik, alszik, szórakoztatjáék. Mást nem is kell csinálnia.
- Felébredtél, manó? - nyúlok be érte, mire a grimaszolásomra csak egy nagy csodálkozó tekintetet kapok válaszul. Óvatosan emelem ki, hogy aztán a karomra fektethessem, és az ágyra vigyem. Mielőtt azonban én is odafeküdnék mellé, kilesek az ajtón.
- Cica, kell segítség? - nézek a konyha felé, már ami innét látszik belőle. Aztán lassan visszavánszorgok az ágyra, és elhasalok a baba mellett. Ő ezt díjazza is, mert egy széles vigyort ereszt meg felém, deaztán kíváncsian kezdi a karom lesegetni, és próbálja azt megfogni.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 13:29


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Picit azért megnyugtató, hogy nem komoly nyomozásba fog még kezdeni, csak terepszemlét tart. Akkor legalább kisebb az esélye, hogy valami veszélybe kerül. Persze, tudom én, hogy nem egy balfék és tud vigyázni magára, de akkor is aggódnék érte, mert tudom milyen rohadék emberek vannak a világban. Nagyon jól tudom, mi mindenre képesek néhányan azért, hogy ép bőrrel megússzanak valamit.
-Örülök, hogy így rá vagy pörögve. Egyébként is kell a változatosság na és persze, lényegesen izgibb lesz úgy a meló. Bár gondolom nehezebb is.- magyarázok kifelé menet, aztán neki is látok összekaparászni minden hozzávalót a vacsihoz. Szépen elő szedem a kifilézett csirkemellet, felvagdosom és már pirítom is. Közben persze fülelek, nincs-e valami baj odabent.
-A konyharuha? Felgyújtottad te mamlasz?- kérdezem vigyorogva és szemügyre is veszem az újat. Persze. Gondolhattam volna, hogy azért nem volt olyan egyszerű az az öt nap. De örülök, hogy csak ennyi történt, nem valami komolyabb. Mondjuk itt felejt valamit a gázon és leég minden. Na az kényelmetlen lett volna.
Már javában sütögetek, mikor Colin kiles és megkérdezi, nem-e kell segítség. Persze rázom a fejem, hogy nem, aztán tovább dúdolászva készítem a vacsit. Mondjuk a jó oldala az egésznek, hogy gyorsan elkészül, úgyhogy a végén már csak összedobok valami salátát mellé, mert hát azt nagyon szeretjük, végül szépen kipakolok az asztalra, fedőt teszek mindenre, nehogy kihűljön és a szoba ajtóba sétálok. Onnan lesem a két szép szerelmemet, akik láthatóan máris imádják egymást. Furcsa egy ekkora pacákot egy ilyen csöpp emberrel látni. Azt hinné az ember, hogy nem bír vele jól bánni, mert gyengéden kell megfogni meg ilyesmi, de Colin olyan óvatos Connorral, mintha tényleg egy porcelán baba lenne. Még jó, hogy ő kordában tudja tartani az erejét.
-Kész a vacsi édesem. Ha gondolod, megfogom Connort, amíg eszel. Biztos éhes vagy már reggel óta.- mosolygok lágyan az ajtófélfának dőlve és úgy lesek rá, aztán bentebb is sétálok, hogy magamhoz vegyem Connort. Addig majd sétálgatok vele és magyarázok neki.
-Bár igazság szerint a kiságyban is maradhat. Nem szeretném elkapatni, hogy aztán mindig föl kelljen venni, ha ébren van. Le tudja ő foglalni magát, igaz picúr?- nyomok egy puszit a homlokára, mire vigyorogni kezd én meg szépen be is fektetem az ágyába. Kicsit megpiszkálom az ágy fölött csüngő játékokat, mire nagy érdeklődve lesni kezdi és ennyi is az egész. Onnantól már tökéletesen jól el van. Mondjuk nem hagyom ott rögtön, nehogy megijedjen, csak ácsorgok az ágya mellett és figyelem, ahogy nagyokat néz a játékokon.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 20:16


Nothing else matters




- Igen, valahogy úgy volt. - válaszolok nevetve a konyharuhás visszakérdezésre, de közben meg már Connort szórakoztatom. Fölé emelem a kezemet, és az ujjaimat kezdem mozgatni. Már ez önmagában is egy érdekes dolog neki, mindkét kid kezével nyújtózkodni kezd, hogy elérje. Igaz láthatóan bemérni sem tudja a távolságot, hisz nem tudja még úgy koncentrálni a látását, ahogy mi. Csak nagyjából lát alakokat, és arra próbál időnként fókuszálni. Most is azt teszi, bekancsalítva nyújtózkodik tovább, amire megint csak elnevetem magam és lejjebb eresztem a tenyerem, hogy elérhesse. Tátott szájjal, nagy koncentrálva kezdi a kezem tanulmányozni, mint ha még eddig sosem fogta volna. Pedig dehogynem. Néha még a nyelvét is kiölti, és úgy folytatja az ujjam markolászását.
- Mindjárt megyek, pár perc miatt nem fogok éhen halni. - pillantok fel egy amolyan hálás mosollyal Abira, ahogy megjelenik az ajtóban. De aztán nem ellenkezek, amikor elindul az ágy felé, inkább óvatosan lefejtegetem Connor kezecskéit az ujjaimról és hagyom, hogy Abi vegye kezelésbe a kisbabát.
- Nem kellene ezt csak később beiktatni? - ülök fel kíváncsian az ágyon, és csak őket figyelem.
- Most még inkább van szüksége a közelségedre, mint hogy önállósodjon. Szerintem jól mutatna rajtad egy kenguru. - eresztek meg a végére egy pimasz vigyort, és felegyenesedve odasétálok Abihoz egy puszira. Csak utána indulok el a konyhába a vacsit meglesni, de csak úgy, hogy közben már Abit is kézen fogom.
Már a nappalin átcaplatva érzem az illatot, szóval a nyál nem kicsit fut össze a számban. Odaérve pedig végignézek mindent, és ahogy haladok tálról tálra, a tányéromat is megtöltöm szépen mindennel.
- Már az illata is isteni. - ülök le az egyik székhez, és várom, hogy ő is pakoljon magának.
- Hát akkor jó étvágyat. - vigyorodok el, és nekilátok a vacsinak. Már hiányzott a napokban, hogy amolyan Abi féle vacsit egyek, mert jócskán különbözik az enyémtől is, a kiszállítottról meg ne is beszéljünk.Rohamosan fogyni is kezd a tányérról az adag, és már pakolom is az újabbakat.
- Mit tervezel a napokra, cica?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 20:52


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


-Szerintem nem. Ha már most kitapasztalná, hogy felvesszük, amint nyöszörög vagy sír, akkor szépen megszokná és meg se maradna később. Egyébként is, nézd meg. Olyan kis kíváncsian leseget. Hagyom nézelődni.- mosolygok le Connorra, közben elképzelem azt a kengurut. Na azt már nem. Majd lógatom a gyereket magamon, persze. Hülyeségnek tartom.
-Nem lesz kengurum. Szerintem tök felesleges, hogy az ember cipelje magán. Kétlem, hogy kényelmes lenne a gyerekeknek.- rázom a fejem, közben megindulok Colinnal kifelé. Persze visszalesek a csöppségre, hogy minden okés-e, de igazából tesz ránk magasról. Csak a játékok érdeklik, amiket nagy erőlködve el is akarna érni, csak épp még nem megy. Majd idővel.
-Jó étvágyat.- vigyorgok Colinra, amint megpakolja a tányérját, aztán én is elő keresem a sajátomat és leülök az asztalhoz. Elégedetten falatozni kezdek, hiszen látom rajta, mennyire jól esik neki a vacsi. Talán hiányolta a főztömet? Meglehet. Bár nem vagyok nagy konyhatündér de, ha egyszer ezt szokta meg, akkor most öt napig furcsa lehetett nélküle.
-Tervezni nem nagyon tervezek semmit. Kicsit takarítok, pakolászok és megpróbálom összekapni magam. Más nem nagyon van.- vonok vállat evés közben, aztán eszembe jut még valami.
-Ja és persze megbeszélem akkor azt a vacsit Morrisonnal.- mosolyodok el és már előre izgulok, milyen jó is lesz. Tudom, hogy Colin imádja az öreget, ő pedig viszont, szóval szívesen látnám nálunk. Egyébként is olyan, mint valami jó tündér nagypapi vagy nem is tudom. Mindig segít és mindig ott van, ha kell.
-Kellene majd valami családi vacsora is, bár nem sok kedvem lenne most a rokonokhoz. Lehet, hogy azt csak a keresztelőre kellene hagyni? Mit gondolsz?- lesek kíváncsian Colinra, mert hát lehet, hogy ő pedig még most rendezne meg szívesebben ilyesmit, amíg itthon van. Munka közben nem biztos, hogy szívesen töltené a szabad estéjét a rokonokkal. Főleg nem az apámmal. El tudom képzelni, mekkore még mindig az ellenszenve az öregem felé, megjegyzem, jogosan. Tényleg elég durván tudja kifejezni magát olykor, de mit tegyek, ha ő az apám?
-Mert neked vannak terveid a napokra? Mesélj, ha igen.- vigyorgok rá végül, közben megsimítom a karját bíztatóan, hiszen ezek után lehet, hogy nem is osztaná meg velem ezeket. Előadtam itt, hogy nincs kedvem semmihez igazán, holott ez nem igaz. Vele lenni jobb lenne, mint a rokonsággal úgyhogy, ha olyat tervez, amiben hármasban veszünk részt, benne vagyok.
-Hiányoztál.- mosolyodok el végül kisebb csend után, miközben tovább simogatom a karját. Hiába, hogy bejött hozzánk minden nap. Akkor is hiányzott, hogy így legyünk kettesben, nyugisan, nem pedig egy kórházi szobában. Szívem szerint már másnap hazarohantam volna, ha épp nem lettem volna úgy legyengülve, mint aki három hónapos kómából ébredt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 07.04.13 22:17


Nothing else matters




- Nem is az a lényeg, hogy olyan legyen mint egy borsószem hercegkisasszonynak kitalált ágyikó, és hidd el kényelmes az a maga módján. Egy néhány napos, hetes kisbaba nem is kell hogy egész nap mozogjon.Annál sokkal fontosabb, hogy biztonságban érzi magát. - magyarázom, miért is hasznos egy kenguru, míg kifelé tartunk a konyhába. De aztán a téma elnapolódik, leülünk enni, és inkább koncentrálunk a vacsira, mint a beszélgetésre.
Csak mikor megkérdezem, hogy mit tervez, akkor kezdünk bele jobban egy újabb beszélgetésbe. Vagy inkább egyeztetésbe, mert annak is simán mehetne. Hisz megkérdeztem csupán, hogy van-e már terve. Csak bólogatok, ahogy Abi felvázolja a dolgokat, és közben már fejben kezd nekem is összeállni. Csak a megpróbálja összekapni magát dolgon akadok fenn, és megint előjön az a délutáni gyanúm. Vajon tényleg ennyire eltűnt az önbizalma? Pedig én már nem győzöm hova dicsérgetni, biztatni. Ami igaz is, mert úgy gondolom, ahogy.
- Morrison jó ötlet, ha a napokban jön. Különben is, tegnap már rágta a fülem, hogy mutassam meg neki azt a kis vasgyúrót, aki olyan sietősen érkezett. - mosolyodok el, ahogy Morrison megint témába kerül. Gyakorlatilag kaptam egy csinos kis fenyegetést, ha nem hívjuk meg, akkor jön váratlanul is. Mit neki az olyan.
- A családi összejövetelek várhatnak. Még csak most jöttetek haza, bele sem rázódtatok a mindennapokba. Egyelőre barátkozzunk azzal, hogy a nap bármelyik percében valamelyikünknek ugrani kell, ha valami van. Az is elég kihívás, nem kellenek még ide a rokonok. - tekintetem lekúszik közben a karomra, ahogy Abi gyengéden simogatni kezdi. És nem tudom hogy csinálja, de mindjárt eloszlanak a kételyeim vele kapcsolatban és egyszerűen csak megnyugszom.
- Vannak, többek közt hogy bepótoljuk az itthon kimaradt napokat. Egy ideig időnk mint tenger. A lehetőség adott. Meg... jó csak úgy veled lenni, beszélgetni. Amíg a picur alszik, vagy épp lefoglalja magát. - a székemmel picit közelebb kúszok Abi mellé, és így már puszit is tudok adni neki. A vacsi már nekem bőven elég, most úgy elnyomott a lustálkodhatnék.
- Te is nekem. Hiányzott úgy minden a lakásból, az illatod, a hangod, a csipkelődésed. - teszem ez utóbbit hozzá viccelődve, aztán csak nyújtózok egyet.
- Mit szólnál, ha lustiznánk egyet? Vagy egy kiadós ellazító fürdő? Vagy essünk túl Connor első közös fürdetésén?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 08.04.13 17:54


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Csak vigyorgok, ahogy elképzelem Morrisont, miközben követeli a telefonban, hogy már pedig ő szeretné már látni Connort. Olyasmi ő, mint egy nagybácsi vagy nagyapa. Bár Colinnak talán inkább olyan, mint egy apa. Példát mutat neki, terelgeti a jó útra és gondoskodik róla. Talán azért van ez, mert Morrisonnak nincs saját gyereke.
-Miért nem mondtad neki, hogy bármikor szívesen látjuk? Nyugodtan átjöhetett volna ma is akár. Mondjuk este.- ecsetelem mosolyogva, közben falatozgatok még és már azon kezdek agyalni, mit főzzek majd, ha jön a drága vendégünk. Valami olyasmit szeretnék, amiről tudom, hogy tökéletesen készítem el. Akkor biztosan elégedetten fog innen elmenni és azt mondja majd, hogy "milyen jól járt ez a Colin, hiszen Abigail csodásan főz". Vagy ilyesmi.
-Akkor ebben egyetértünk. Nem kell még, hogy a frászt hozzák Connorra és agyonnyomkodják. Pedig szegényre ez a jövő vár.- pillantok a hálószoba felé mosolyogva, közben fülelek is, nem-e van valami baja a csöppségnek, de csak csendben nyögdécsel. Gondolom azért küzd, hogy elérje a játékokat, csak épp nem jön össze neki.
-Rendben. Akkor az elkövetkezendő napokat egymással töltjük.- pillantok rá mosolyogva, közben viszonzom a pusziját is és, mivel már én is végeztem a kajálással, oda csúszok én is közelebb hozzá és a vállára pakolom a fejem.
-A csipkelődésem? Nem is szoktam csipkelődni.- incselkedek huncut vigyorral az arcomon, aztán csak nyomok egy puszit az arcára és feltápászkodok, hogy összeszedjem a tányérokat. Szépen a mosogatóba pakolom őket, majd leszedek mindent az asztalról.
-A lustizás jó ötlet. Connor még ráér a pancsival.- mosolygok lágyan Colinra, a közös fürdést pedig direkt nem is hozom fel. Nem hiszem, hogy jól fogadná, ha közölném, hogy azt egy ideig mellőzhetnénk. Már pedig nem szívesen vetkőznék most le előtte, akár hülyeségnek tűnik, akár nem. Nem akarom, hogy így lásson... összezuttyanva, löttyedten.
-Mit szólnál, ha bemennénk akkor, elfeküdnénk az ágyon és ennénk mondjuk egy kis fagyit?- pillantok rá teljesen felvillanyozódva, közben elsétálok a háló ajtajáig, hogy belessek az apróságra, aki még mindig tök jól el van a játékok és egyéb dolgok lesegetésével. Csak aztán kapom ki a fagyóból a doboz fagyit, belerakok két kanalat és felhúzom Colint a székről, hogy aztán bevonszoljam magammal a hálóba.
-Na és, mit csináltál, amíg nem voltunk itthon?- lesek rá kíváncsian, miközben leülök az ágyra, felpakolom magam mögé az egyik párnát és kényelmesen elhelyezkedek a fagyival az ölemben.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 08.04.13 20:56


Nothing else matters




Basszus, tényleg eszembe juthatott volna, hogy szóljak Morrisonnak, hogy akár ma is jöhetne. Csak azt nem tudtam, hogy Abi mit szeretne. Mert ha az egész napot nyugis pihenéssel akarta volna eltölteni, akkor bizony egy vendég igen csak a nyakunkra járt volna. Nem baj, majd legközelebb akkor ezt is meg fogom neki mondani. Örülni fog a fejének, ezt már most látom előre.
- Oké, legközelebb akkor ezt is megmondom. Rokonlátogatás meg... Egyelőre elég ha csak hébe-hóba néznek be nem? - pillantok kíváncsian Abira, ahogy a nagy családi összejöveteleket kezdjük megbeszélgetni. Annak kimondottan örülök, hogy ilyen dolgon nem fogunk vitázni, hogy mikor legyen. Ebben teljesen egyet értünk és ez így a jó. Örülnék, ha mondjuk másban is jobban egyet tudnánk érteni. Tudom, hogy Abi mennyire makacs, és ha valamit a fejébe vesz, akkor még kompromisszumra sem igazán hajlandó.
Már egy széles vigyor terül el az arcomon, hogy ha belegondolok mégis miket csinálhatnánk itthon abban a pár napban, míg nekem sem kell visszamennem. Teljesen jó lesz, már most látom. Aztán utána jöhet a többi. A stressz, meg minden egyéb ami a melóval jár, főleg erre rátesz az is egy lapáttal, hogy teljesen új emberek közé kerülök. Hisz onnét az egyedüli akit ismerek, itthon lesz a gyerekkel.
- De bizony szoktál csipkelődni. - bólogatok határozottan a tiltakozására. Most úgy húzzuk egymás agyát mint a civakodó kisgyerekek. Aztán ő a fagyizásba menekül. Nevetve nézem, ahogy meglesi előbb Connort, és utána előszedi a fagyit. Csatlakozok akkor már én is hozzá, és mindjárt le is dőlök az ágyra. Most így a vacsi után olyan kómásnak érzem magam, hogy az nem igaz. De egy kis édességre mindig vevő vagyok.
- Díjazom. - válaszolok azért vigyorogva az invitálásra, és csak az ágyról lesek hol Abira, hol meg a kiságyban fekvő Connorra, aki még mindig azzal van elfoglalva, hogy elérje a fölötte lógó játékot. Bizonyára nem tűnt még fel neki, hogy nincs is az olyan közel hozzá, mint azt sejti, vagy látja.
- Hogy mit? Takarítottam, kutyát fürdettem, megszereltem a mosogatót mert eldugult. Meg engedtem a csábításnak, hogy elrángassanak a volt kollégák egy kicsit iszogatni. Három alkalom volt ilyen, mindre azt mondták, hogy mert meg kell ünnepelni a szabadulás véglegesítését is, az új munkát is, meg azt is, hogy apa lettem. De láttad volna őket mi mindent összehordtak. - magyarázok nevetve. Nem ittunk olyan sokat, pár kör sörözés volt csak, de annál többet dumáltunk.Kicsit kikapcsolódtam, meg jót tett, hogy kimozdultam. Máskülönben maximum tévéztem volna, vagy átnéztem volna a húgomhoz.
A fagyit közben nagyban tömni kezdem magamba, mert akármennyire is vagyok tele, ebből bármennyi férne belém. Tekintetem pedig néha a zenélő játékra kúszik.
- Már most látom kis gézengúz mászó rosszaság lesz ez a gyerek, ha onnét kiszabadul. Olyan makacsul el akarja kapni azt a játékot, mint amilyen te szoktál lenni. - mosolyodok el aztán féloldalasan Abi felé fordulva, felkönyökölve, miközben a kezem a derekára csúsztatom.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 08.04.13 21:33


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Ahogy leheveredünk az ágyra, csak mosolyogva figyelem Colint és úgy kezdek falatozni a fagyiból. Aztán jut csak eszembe, amit az előbb mondott, úgyhogy röhögve vállba is vágom és úgy vigyorgok rá tovább.
-Nem is szoktam csipkelődni.- röhögök ezerrel, mert igazából tényleg nem tudom, csipkelődés alatt ő mire gondol. Incselkedni... na azt szoktam. Meg szemtelenkedni, ezeket nem is tagadom. De a csipkelődés már más kategória.
Miközben ő mesél arról, mit is csinált, míg nem voltam itthon, én csak csendben eszegetem a fagyit. Közben jut csak eszembe, mi van, ha az ő haverjai is úgy ünnepelnek ilyesmit, mint mondjuk Nick. Sztriptízbárba vonult az egész csapat, mikor az egyik csapattáruknak gyereke született. Mondjuk ők kosarasok, de akkor is. Ilyenkor megy a pasi duma, hogy szegényen segíteni kell, mert hónapok óta önmegtartóztatásban él és bla bla... viszont Colin nem csinálna ilyesmit. Legalábbis, azt hiszem. Akárhogy is nézek most ki és bármennyire is kell visszafognia magát, nem tenne ilyet. Szóval, csak egy laza sörözés lehetett, ahogy mondja.
-Szóval háromszor is ittatok mindenre? Olyan egészséges lesz Connor, mint a makk.- lesek vigyorogva a pöttöm felé, aztán csak gyengéd mosollyal figyelem, ahogy próbálkozik még mindig.
-Valamit tőlem is örökölnie kellett. És cica... ezt kitartásnak nevezik, nem makacsságnak. Kitartóan küzd, aztán egyszer majd sikerül is neki.- válaszolom máris okoskodó hangnemben, vigyorogva a véleményem arról, mi is a jó abban, ha Connor picit olyan is, mint én. Legyen csak kitartó. Szüksége lesz rá az életben.
-Remélem tesze-tosza viszont nem lesz. Azt mindkettőnktől örökölhetné. Hiszen elég lassan akadtunk egymásra, mert tököltünk mindketten.- vigyorgok le Colinra, ahogy eszembe jut, hogy is kezdődött ez az egész. Legszívesebben képen röhögném magam, ha visszamehetnék. Olyanok voltunk, mint a tinédzserek. Nagy félve, pironkodva közeledtünk csiga tempóval egymáshoz. Bár a lényeg, hogy végül csak összefutottunk.
Mivel a keze megint csak a derekamra kúszik, ismét bevetem azt a kézfogós trükköt és a tenyerével kezdek játszani, vagyis apró köröket rajzolgatok bele. Hátha ezzel elvonom a figyelmét erről az egészről, és nem fog rájönni, hogy bizony nem szeretném, ha hozzám érne. Mármint hozzám érhet, csak nem a puhos részeken. Utálom, hogy most így össze vagyok szakadva. Hiszen mindig is bomba alakom volt, jó formában voltam... most meg itt vagyok öt kiló plusszal, löttyedt hassal és tejes zacskókkal. Meg tudom érteni a nőket, hogy szülés után megzuhannak. Én azonban nem fogok itt maradni. Amint lesz erőm neki látok edzeni és mindent megteszek majd azért, hogy visszanyerjem a régi formám. Akkor aztán apuci és Connor is büszke lesz arra, milyen szexi az anyuci.
-Lassan meg kell etetnem majd. Addig letusolhatsz, ha gondolod.- mosolygok lágyan Colinra, közben nyomok is egy puszit a képére. Persze, ez megint csak egy csel próbál lenni, hátha megúszom azt a közös fürdést. Hiszen másképp nem igazán tudnám megmagyarázni, miért is nem akarok most vele fürdeni, mikor eddig mindig azt tettük.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 09.04.13 21:03


Nothing else matters




- Háromszor, ha nem többször. - gondolkodok el egy pillanatra én is, aztán Connor felé sandítok megint. Még mindig próbálkozik, mint ha abban a szent hiszemben lenne, hogy még pár nyújtózás, és eléggé megnőne, hogy azt a csilingelős játékot elérje. Milyen jó is egy babának, akit még nem aggasztanak az élet gondjai. De ha rajtunk múlik, akkor ez nagyon sokáig így is lesz. Majd a suliban aztán úgyis tanul meg olyan dolgokat, vagy hall olyan dolgokat, amik elkezdik felnyitni a szemét, milyen világban is élünk. De hogy normális gyerekkora lesz, az egyszer biztos.
- Jó, legyen igazad. - puszilom meg végül Abit, amikor nagyban ecsetelni kezdi, hogy de az nem is feltétlenül makacsság, hanem kitartás. Tény, hogy a kitartáshoz kell némi makacsság is, különben az ember elég hamar feladja a dolgokat akkor. Egyikünk sem olyan igazából, úgyhogy jó eséllyel indul Connor is el ezen a téren, mivel ez igen csak hasznára fog válni az életben.
Nevetni kezdek, amikor szóba kerül, mennyire tesze-toszák voltunk az elején. Azért az egész nem egészen így nézett ki, hisz egy igen csak fontos dolog közbeavatkozott. Mégis hogy nézett volna ki, ha mindjárt a feltételes szabadlábra engedés után rányomulok Abira és összejövünk? Bizonyára támadt volna néhány embernek olyan sejtése, hogy ez kissé gyanús. Meg nyilván akkor elvették volna Abitól a nyomozási engedélyt, átadták volna másnak, hogy aki a bizonyítékokat keresi, legyen már pártatlan.
- Azok néztek volna nagyot, akik szabadlábra helyeztek. Kicsit az macerás lett volna, ha mindjárt összejövünk. A másik meg, biztosan helyre akartam magamban tenni a dolgokat, hogy tényleg nem csak az hajtott, hogy két hónap után nőt látok a láthatáron. De az első szabadon töltött hét után már tisztáztam magamban, hogy nekem tényleg te kellesz, és nem csak holmi alkalmi légyottra. Hanem úgy mint nő, mint akivel élni is akarok. - ecsetelem nagyban, hogy az én szemszögemből mi is volt akkor. De igazából ezt szerintem már számtalanszor átbeszélgettük, nem hiszem, hogy most mondtam volna valami újat neki.
Ismét eszegetni kezdek a fagyiból, ami nem mellékesen szépen fogy is. Nemrég kezdtük el eszegetni, de már most a fele elfogyott. Pillanatok alatt elpusztítjuk. De a végére már én tele leszek, és a maradék néhány falatot Abira bízom. Inkább a derekát kezdem simogatni. Ahogy eddig a nap folyamán már tettem azt számtalanszor. És ismét az a reakció, Abi a kezemmel kezd foglalkozni, vagyis inkább azzal köti le magát. Ami picit tényleg furcsa nekem, mert mindig hagyja magát simogatni, tudom hogy mennyire jól esik neki. Ma pedig állandóan csak ezt láttam tőle. Mielőtt azonban bármennyire is felhozhatnám a témát, ő rukkol elő az etetéssel, és ad egy puszit is, amivel végképp belém folytja a szót.
- Jó, akkor... addig megfürdök. - bólintok végül amolyan tárgyilagos stílusban. Sokkal szívesebben töltöttem volna el úgy az estét, hogy végre minden visszarázódik a rendes kerékvágásba, és ez is megszokott esti program marad, de úgy fest ezek szerint nem. Feltápászkodok az ágyról egy halovány, kicsit vérszegény mosollyal és összeszedem a cuccaimat a szobában, amivel aztán be is megyek a fürdőbe, hogy letusolhassak. Ha ez marad, hát ez. Nem panaszkodhatok, mert legalább hazajöttek. És ennek örülök is.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 10.04.13 20:41


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Jó érzés hallani tőle, mennyire hiányoztam neki. Persze, éreztem én így is, hogy hiányzok, hiszen másképp nem jött volna be a kórházba már délelőtt és nem maradt volna velünk estig. Mégis, hallani ahogy kimondja elképesztően jó, mert hát a pasik nem sűrűn szoktak ilyesmit kimondani. Legalábbis a legtöbb. Colin hála az égnek teljesen más és ezt is csak imádni tudom benne. Nem fél kimondani amit érez vagy gondol. Így sokkal könnyebben ki lehet igazodni rajta. Ebben a kapcsolatban inkább én vagyok a "csendes társ", hiszen most se regélem el neki, hogy pusztán azért zavar az érintése és azért nem akarok vele zuhanyozni, mert borzasztóan csúfnak érzem magam.
-Igazad van. Sokkal jobb volt ez így. Annak pedig még inkább örülök, hogy nem csak egy légyottra akartál felszedni. Bár a mai napig nem tudom, mivel fogtalak meg annyira a sitten, de csak örülni tudok ennek. Lehetséges, hogy a kis rezgések már ott is jelezni próbáltak, hogy "te marha, hát ő volt veled azon a bulin".- ecsetelem vigyorogva, miközben megindul a fürdő felé és, mivel látom rajta, hogy picit rosszul érintette ez a távolságtartás tőlem, a kezénél fogva visszahúzom még magamhoz egy picit, megpuszilom és átölelem. Isten ments, hogy a hülyeségeim miatt netán elveszítsem majd vagy kiábránduljon belőlem. Az meg még rosszabb lenne, ha azt hinné, hogy már nem is szeretem.
-Ugye tudod, hogy nagyon nagyon szeretlek?- simítom meg az arcát, miközben elgondolkodva az arcába lesek és gyengéden elmosolyodok.
-Bármi is történjen, jegyezd ezt meg, rendben?- nyomok még egy puszit az ajkaira, aztán még fel lesek rá egy pillanatra, végül Connorra is vetek egy pillantást, majd gyorsan kivonulok a fagyis dobozzal a konyhába. Úgy döntök, mivel most egész jól elvan a csöpp, hogy előbb elmosogatok. Csak azután etetem meg, bár lehet, hogy előbb kéne az a pancsi. Majd megkérdem Colint, ha végzett.
Amint végzek a konyhában, visszasétálok a szobába és megállok a kiságynál. Connor, mintha már tudná, mi is fog most következni, vigyorogva, ragyogó szemekkel kalimpálni és rugdosni kezd, mire elvigyorodok és óvatosan kiveszem.
-Te kis bélpoklos. Éhes vagy már?- nyomok egy puszit a homlokára, aztán kényelmesen leülök vele az ágyra és, még mielőtt neki lát hisztizni az uraság, szépen megetetem. Közben, csak lesek rá és gyengéden simogatom a buksiját, mikor épp nem az ajtót szuggerálom, hogy vajon mikor lép be az apukája. Nem az, hogy zavarna a jelenléte, sőt. Kifejezetten megnyugtat, ha mellettünk ücsörög, miközben Connor kajál. Különben is, olyan édesen tud közben figyelni minket, mintha olyankor el lenne varázsolva.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 10.04.13 21:56


Nothing else matters




- Hogy mivel? Mert olyan közvetlen vagy, megmondasz mindent, még ha konkrétan valamivel kapcsolatban bajod is van. Meg mert tényleg olyan belevaló nő vagy, tudod mit akarsz, és azt el is éred. - vigyorodok el, ahogy ecsetelem nagyban, hogy miket is szeretek annyira igazán benne. És sok dolgot azóta sem hazudtolt meg, még ha kicsit csiszolódtunk is egymáshoz. Mert az nagyban közrejátszik a mi kis harmonikus kapcsolatunkban, hogy voltak dolgok, amikből picikét engedtünk. De ez így is van rendjén.
Nekiállok nagyban végül aztán szedelőzködni, hogy ha már annyira azt szeretné, akkor letusoljak egyedül, de mielőtt kimehetnék, visszahúz magához. Az arcát fürkészve az én vonásaim is sokkal lágyabbak lesznek, és annyira nem is nyomaszt az iménti gondolat, hogy most picit mint ha Abi visszafogottabb lenne.
- Tudom. - mosolyodok el, ahogy az arcomra simítja a kezét, és csak ácsorgok vele szemben, mint aki megkukult. Most jól esik ez az érintése, mint ha próbálná az iméntieket ellensúlyozni. És a következő megszólalására is csak bólintok egyet. Még egészen addig így is vagyunk, míg aztán fogja a fagyis vödröt és kiviszi. Én meg elmegyek tényleg a fürdőbe.
Nem szándékoztam sokáig ácsorogni a zuhany alatt, igaz picit belemélyedek a gondolataimban tusolás közben. Megint ugyanúgy azon kezd kattogni az agyam, vajon mi lehet a változás. Mert van, Abi némileg távolságtartó lett, és ez látszik is rajta. Csak tudnám, hogy mennyire nagy a gond. Vagy akkor miért nem mondja, hogy mi a baja? Nem értem most ezt a hozzáállását. De aztán ezeket a gondolatokat el is hessegetem, ahogy kilépek a zuhany alól, és elkezdek törölközni. Majd felöltözök, és visszasétálok a szobába. Az etetés már nagyban zajlik, így csak csendesen leülök melléjük az ágyra, kicsit igazítok a pólómon, és csak azt figyelem, hogy Connor mennyire tömi magát. Szinte nyelni is elfelejt, úgy nyakalja.
- Nem lesz álmos fürdetés előtt, ha most eteted meg? - pillantok kérdőn Abira, de ahogy megszólalok, Connor is lassít az evési tempóját és mindjárt engem kezd keresni a tekintetével.
- Vagy mikor szeretnél fürdetni? - a lábam felhúzom törökülésbe, ahogy az újabb kérdést teszem fel, és így már a babára is jobb rálátásom lesz, hisz jobban ki tudom magam húzni. Egyre jobban kezd közben az a gondolat járni az eszemben, hogy talán fel kellene hoznom, hogy mi aggaszt. De csak a számat kezdem rágni, mert ez igen csak bizonytalan gondolatnak tűnik.
Connor közben befejezi a vacsit, és egyre álmosabbakat pislog. Kezd az az érzésem lenni, ha most nem fürdetjük meg, akkor bizony ma elmarad. Mert ha bebólint, akkor szívhatjuk.
- Engedek egy kis vizet a babakádba. - határozom végül el magam és már tápászkodok is fel, hogy megint a fürdőbe menjek, megengedni a vizet a kis műanyagkádba.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 10.04.13 22:15


|music: Ed Sheeran - Small Bump | to: Colin ♥


Picit elgondolkodtad, amit Colin mond. Mármint, hogy miket is szeret annyira bennem. Mindezek, most nem épp igazak rám. Ha így lenne, akkor simán elmondanám neki, mennyire nem érzem most jól magam a bőrömben és, hogy még előtte is szégyenlős vagyok jelenleg. Persze, etetés közben épp a mellem nem igazán van eltakarva, de nem is azzal van most a bajom. Zavar, hogy nem úgy nézek ki, mint nem rég. Ennél még a pocak is sokkal jobb volt. Csak azzal próbálom magam nyugtatgatni, hogy hamarosan lesz erőm arra, hogy visszavarázsoljam a régi énem. Ez azonban még messze van és ki tudja, mikor is lesz minderre erőm. Első Connor jelenleg, vagyis mellette kell lennem mindig.
-Lehetséges de, ha előbb fürdetem, aztán etetem, akkor esélyes, hogy leeszi magát, mert kismalac még.- gügyögöm a kismalacot Connornak, de nem igazán érdekli, mit beszélek. Csak habzsol, mint aki nem evett egy hete, én meg Colinra lesek. Talán az imént sikerült megnyugtatnom, de attól még látom rajta, hogy valami aggasztja. Vagyis úgy sejtem, nem tudja szegény most hova rakni, mi bajom van. Az ajkait rágcsálja, ami nem jelent mást, mint azt, hogy valamin nagyon töri a fejét. A nyakamat rá, hogy válaszokat keres a viselkedésemre.
-Engedj nyugodtan. Mindjárt végzünk, aztán gyors pancsi, felkapjuk a pizsit és már szunyálhatunk is, igaz édesem?- magyarázok félig meddig Connornak, aztán figyelem, ahogy Colin kisétál megint a fürdőbe. Kicsit pocsékul érzem magam, amiért mégis ez lett velem. Pedig teljesen úgy álltam az egészhez, hogy engem bizony nem fog földhöz vágni egy szülés. Úgy tűnik mégis. Bár ez leginkább a külsőm miatt van, nem azért, mert épp kezdenék bekattanni. Mondjuk, ami késik nem múlik.
-Menjünk apa után? Végeztél?- lesek le Connorra, aki idő közben teljesen eltelve fekszik a karomon és engem figyel. Mintha még ő is érezné, hogy anyuval valami nem okés, de én inkább, csak bátorítóan elmosolyodok és feltápászkodok vele, hogy levetkőztessem.
-Mondtam én, hogy kismalac vagy. Hát mi ez itt a ruhádon?- törölgetem le a kis tejmaradványt a ruhája nyakáról, aztán leszedegetek róla óvatosan mindent, csak a pelenkát hagyjuk meg. Míg a fürdőbe sétálok vele, óvatosan a vállamra fektetem, hogy büfizhessen, végül megállok apuci mellett.
-Megfogod, amíg ide hozom a törölközőjét és a púdert?- pillantok Colinra, aztán át is adom neki a csöppséget, aki mindjárt a nyaklánccal kezd el foglalatoskodni. Gyorsan megjárom a szobát, végül leülök a kád szélére és elzárom a vizet, amint megtelik Connor kis kádacskája is.
-Szeretnéd te fürdetni, vagy inkább, csak szemlélni akarod a nagy eseményt?- vigyorgok Colinra, hiszen ez az első alkalom, hogy itthon pancsol az apróság. Eddig még nekem sem volt mondjuk alkalmam megfürdetni, hiszen a kürházban elintézték a nővérek. Viszont, hiába magyarázták, hogy is csináljam majd, még félnék az egésztől. Jobb, ha Colin csinálja, hiszen ő már tapasztaltabb, én meg legalább látom majd, hogyan kell és tanulok is.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin 12.04.13 0:45


Nothing else matters




Elgondolkodtató olykor az is amit Abi mond, mert sokszor van benne igazság. Mint ezzel a sorrendes dologgal, hogy ha esetleg előbb lenne megfürdetve, és lekajálná magát, sem lennénk sokkal előrébb. Igaz, ebben azért az közrejátszhat, hogy mennyire is eszi le magát Connor.
Míg ezen jár az eszem, előveszem a kis kádat, és engedek bele némi langyos vizet. Talán picit melegebbet is. De nem töltöm meg talán a feléig sem. Eleinte nincs rá szükség, Connor sincs akkora, hogy több kelljen neki. És ezt a lavórt rakom aztán a kád szélére, ami kellőképp vastag, hogy ne billenjen le róla a kis kád. Jó lesz ez, stabil is. És mire ezzel elkészülök, Connort már hozzák is be, egy szál pelenkában.
- Nahát, csak nem elég volt neki a vacsi mára? - vigyorodok el már pusztán attól, hogy az a pelenka is, ami elvileg a legkisebb, akkora rá, hogy szinte lötyög rajta. Abi közben átadja nekem, és megfogom, hogy ő is tudjon tevékenykedni. Valahogy sejtem, hogy ebben a közös pancsiban is nekem kell majd megmutatnom, hogy is zajlik egy ilyen fürdetés.
- Okés, addig én.. lehámozom a kezét a nyakláncomról. - pillantok le Abiról Connorra, főleg ahogy húzigálni is kezdi az ékszert. Át veszem egy karomra, és lassanként fejtegetni kezdem le óvatosan az ujjait a medálról.
- Connor baba fürdik, nem ebbe kapaszkodik. - magyarázom neki nagy grimaszolás közepette, hátha sikerül terelnem a figyelmét ezzel, és tényleg. Lassan enged a szorítás, és mire Abi is visszaér, addigra a nyakláncot sem szorongatja senki.
- Kellene még talán egy kis ruhadarab, amit a hasára teszünk. - magyarázom ahogy eszembe jut a dolog, mert Connor köldökét még egy darabig nem nagyon érheti víz. Connort közben lefektetem a fürdőben ideiglenesen elhelyezett kis hordozható pelenkázóra, hogy megszabadítsam az utolsó darabtól is, és az ezzel kapcsolatos pepecseléseket is elvégzem. Elég hamar túlesek ezen, és aztán Connort már hamarosan a kis kád vizébe mártóztatom. Először csak a lábát, azt egyre jobban, aztán csak utána a hátát is, miközben fogom. Látom rajta, hogy először picit riadtan reagál, mindjárt kezd kapálózni, és aztán kezdi megszokni a közeget. Pillanatok alatt már azért rugdalózik, mert élvezi a vizet.
- Cica, mit szólnál, ha megpróbálnád te megfürdetni? Majd mondom mit hogyan. Én meg fogom közben. Mit szólsz? - lesek Abira kíváncsian, kis mosollyal az arcomon.
- Először tedd azt a ruhát a köldökére, hogy fedje le rendesen. Lassan kezd el lemosdatni mindenhol úgy, hogy a ruhadarab semmiképp se legyen vizes.
Picit most, hogy így hármasban vagyunk, és valamit közösen csinálunk, érzem, hogy kezd helyreállni az a normális hangulat. Aminek így kellene lennie, amióta hazajöttünk. Látom Abin, hogy nem feszeng, nem tart semmitől. Jó, talán a fürdetéstől picit. De nagy baj nem történhet igazán.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: I'm comin' home - Abi & Colin

Vissza az elejére Go down

I'm comin' home - Abi & Colin

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Similar topics

-
» Colin Wright
» just a little problem - Abi & Colin
» Kukucs! - Abi & Colin & Axel -

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Abi és Colin lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához