welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Abi & Colin - Most minden új

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 30.05.13 19:55







Mosolyogva duruzsolok Connornak, hogy ez bizony aljas húzás volt és hasonlók, de persze eszemben sincs dorgálni. Kisbaba ő még... honnan tudná, hogy apucival épp most békültünk ki és épp most akartunk teljesen egymásra hangolódni?
-Miért riadtál fel pöttöm, hmm?- kérdezem pusziadogatás közben az apróságnak, miközben ő a hajamba csimpaszkodik és nagy okosan mutogatni kezd a konyha felé. Olyan grimaszokat vág, mintha teljesen fel lenne valamin háborodva, aztán meg csak tátott szájjal les rám, mintha csak azt kérdezné, hogy "ez meg milyen már?".
Gőzöm sincs ugyan, mi lehet a problémája, és igazából agyilag még nem is vagyok teljesen a toppon. Sokkal inkább jár az eszem Colin körül, hogy mennyire szívesen fejeztem volna most be vele ezt az egészet, de mégis csak Connorról van szó. Nem hagyhattam itt sírni egyedül szegényt, miközben én apucival élvezkedek. Igazságtalan lett volna... szerintem legalábbis. Ahogy azonban kiérek Connorral a konyhába és Colinra pillantok, valami azt súgja, hogy Ő nem így gondolja. Mintha elárultam volna, úgy pillant rám, de próbálom inkább nem felhúzni magam ezen. Hiszen én is sajnálom és ezt láthatja is rajtam. Na de cserébe, már van is egy ötletem, hogy fogom kárpótolni.
-Na mutasd meg édes, mi volt a baj.- magyarázok Connornak, mire körbe pislog, mintha keresne valamit, aztán nagy vigyorogva az etető felé mutogat ugyanazzal az elképedt, "hogy fordulhatott ez elő?" fejjel. Ahogy oda pillantok, egyből leesik, mi is volt a probléma.
-Ó picikém, ne haragudj. Elfelejtettem Morci mackót.- nyúlok azonnal a kabaláért, ami az etetőn ücsörög, ahol legutóbb Connorral ücsörgött, aztán bohóckodni kezdek a mackóval Connornak, aki magához is veszi a játékot és álmosan pislogva átöleli. Szegénykém, mindig ezzel a macival alszik és, ha fel is ébred közben, eljátszadozik vele. Hát ezért sírt fel. Nem volt ott Morci medve. Ekkore egy hülyét, mint én.
-Cica. Mindjárt jövök, rendben?- lépek oda kacéran Colinhoz és nyomok egy csókot az ajkaira, Connor pedig tenyerét az apja képére nyomja és vigyorogva lesi egy picit, végül a vállamra dől és a mackót ölelve már el is kezd szunyókálni.
-Alukálj szépen drágám.- simogatom lágy mosollyal az arcomon Connor hátát, közben lassan, ringatózva, Connort altatgatva visszasétálok a nappaliba és, ha már elég ideje fekszik nyugisan, óvatosan leteszem az állókájába aludni.
Mivel most nem árt kiengesztelnem apucit, felosonok az emeletre és, ha már ennyire sikerült leküzdenem a szégyenlősségemet, kapkodva átveszem az egyik csipkés baby dollom, aztán pár apró simítás után magamra kapom a köntösöm, fogok egy nyakkendőt is, ami épp a kezembe akad és nagyot sóhajtva elindulok Colinhoz. Picit még mindig nagy lépésnek érzem ezt az egészet, főleg, hogy épp most szándékozok megmutatni magam teljes díszkivilágításban. Vagyis... csipkében. Csak remélni tudom, hogy a meglepi és egyben az engesztelő ajándékom nem fog visszafelé elsülni.
Ahogy leérek, megállok a konyhába vezető boltívnél és kidugom a fejem, úgy sasolok be, hogy Colin egyáltalán ott van-e még.
-Megpróbálhatlak kiengesztelni?- pislogok rá szégyenlősen úgy, hogy csupán a fejem látszódhat, aztán elő rántom a nyakkendőt és meglobogtatom kicsit huncut mosollyal az arcomon.
-Ezt mindig is ki akartam próbálni.- motyogok tovább, mert még mindig nem tudom, Colinnak lesz-e még kedve egyáltalán rám nézni, vagy most teljesen lehangoltam. Remélem, hogy bele megy a játékba... másképp én is úgy fogok szenvedni, mint egy kutya. Borzasztóan beindított az imént és azóta se érzek mást, csak a késztetést arra, hogy folytassuk.
-Felteszed a szemedre, ha nagyon szépen kérlek?- vigyorgok rá aranyosan, közben felé nyújtom a nyakkendőt és várakozva lesek rá. Sokkal egyszerűbb lenne ez a ruha-ledobósdi, ha bele menne ebbe a játékba. Úgy legalább elpoénkodnánk a dolgot, kicsit be is indíthatnám, még mielőtt ledobnám a köntöst és levennénk a nyakkendőt...



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 31.05.13 23:39


Nothing else matters




A konyhában ücsörögve csak a fejem csóválva bámulok ki az ablakon, és közben az jár az eszemben, hogy egy pillanat alatt mennyire megváltozhatnak a dolgok. Az előbb még gyakorlatilag nem tudtuk magunkat fékezni sem, olyannyira nem bírtunk a hormonjainkkal. Most pedig Abi épp a gyerekkel gügyörészik, én pedig azon gondolkozom, mégis mivel tudnám elterelni a figyelmem arról, hogy mennyire kész vagyok. Tudom én, hogy neki sem egyszerű váltani hirtelen, de lássuk be, én már teljesen a helyzet magaslatán álltam éppen, mikor félbe kellett hagyni mindent.
Még most is zihálok egy picit, noha kezdek teljesen higgadni. Csak ne érezném úgy, mint ha fel akarna robbanni az ágyékom. Az asztalra támaszkodok, ahogy előre hajolok, miközben Abi is felbukkan a kis ludassal együtt. Egy pillanatra fancsali képet vágva nézek rájuk, aztán csak a fejemet csóválva kúszik automatikusan mosoly az arcomra, ahogy meglátom Connor ábrázatát. Úgy fest ő itt most a legnagyobb vádaskodó, és csak mutogat meg grimaszol.
- Hát persze, a maci. Miért is nem jutott eszünkbe... - mint ha csak most magunkat dorgálnám meg játékosan ezzel a kifejezéssel. Ha az a maci ott lett volna vele, most nem sír fel. De legalább nem arról van szó, hogy esetleg kialudta volna magát, fáj a hasa vagy éhes. Mert akkor bizony hosszadalmas időtöltés lett volna vele lenni. Így viszont látom az arcán, hogy amint megkapja amit akar, már el is nyom egy ásítást és úgy bújik az anyjához, mint ha csak úgy tudna elaludni. De ez igaz is. Ha altatjuk, többnyire a nyakunkba kapaszkodva alszik el, utálja ha csak egyszerűen karban ringatják. Talán még eddig nem is nagyon aludt el úgy, hogy ne lettünk volna mellette, ha nagyon kiütötte magát, csak akkor aludt el spontán a helyén. Mint most, hogy a mesét nézte. Igaz, én is ott voltam vele, de ez mellékes tény.
Még mindig halovány mosollyal figyelem őket, ahogy Abi elhatározza, hogy mindjárt jön, és a csókot is viszonzom. Látom rajta, hogy készül valamire. Ilyenkor szokott kicsit titokzatos lenni. Kérdés mire. Kíváncsi tekintettel nézek utánuk, aztán csak felkönyökölök és arcomat a tenyereimbe temetve megdörzsölöm azt. Na jó, lássuk be, nem annyira vészes a helyzet. Azt leszámítva, hogy odalent változatlan a helyzet és piszok kényelmetlen így a farmer.
Abi nemsokára azonban visszaér. Bár nem tudom azon röhögjem-e el magam ahogy kintről próbál kommunikálni velem, vagy azon, hogy mennyire egy szerencsétlen nap a mai. Összeveszünk, majd kibékülünk de az édeskettesbe Connor vígan belekontárkodik. Mint ha csak direkt akart volna időzíteni.
- Mire készülsz? - húzom komisz vigyorra a szám, ahogy meglátom a nyakkendőt a kezében. És még felém is nyújtja. Na jó, ilyen meglepiben még alapból nem volt részem. Mégis mit takar az a köntös? És mire is készülünk? Az lesz, hogy bekötött szemmel ücsörögni vagy feküdni fogok és ő meg majd szépen kiéheztet? Majd meglátjuk. De mindenesetre a hangulatom jobb lett mindjárt, és ez az arcomról is lerí. Feltápászkodok a helyemről, és elveszem a nyakkendőt, hogy a szememre kössem. Vicces, de most kiszolgáltatva érzem magam picit. A kíváncsiságom annál viszont jóval erősebb.
- Ugye tudod, hogy nagyon kell engesztelned. - nevetem el magam, aztán kitapogatom hol van és mielőtt még elindulnánk, magamhoz húzom egy csókra. Ebből nem engedek. Utána pedig vezessen, ahova csak szeretne.
- Tulajdonképpen mi is az, amit annyira szerettél volna kipróbálni? - próbálok puhatolózni, ahogy elindulok, de talán inkább arra összpontosítok, hogy fejben rájöjjek, éppen hová tartunk. Kívülről ismerem a ház minden szegletét, nem olyan bonyolult kiigazodni rajta. De rá bízom magam teljességgel, ahogy eddig is szoktam. Tudja ő, hogy mit akar, és most talán valami újdonság is megjelenik az életünkben, aminek szintén örülök. Szeretem, hogy ennyire rugalmas, és ezt érthetem bármilyen téren. Szerintem megkattannék, ha esetleg nem egy normális szexuális késztetése lenne, hanem valami frigid nőszemély módjára közölné, csak sötétben és csak egyféleképpen.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 01.06.13 0:14








+16

Jó látni Colinon, hogy annak ellenére, milyen képet vágott az imént, ahogy meglát mégis elvigyorodik. Az a kis huncut fény is felcsillan a szemében, amit annyira imádok. Ilyenkor már tudja, hogy valami nagyon izgi fog történni, jelen esetben épp kárpótolni szeretném. Aztán remélem, úgy sikerül a dolog, ahogy terveztem és nem úgy, hogy Colin szörnyülködve elvonul, mert esetleg nem úgy festek, mint ahogy ő azt elképzelte vagy, mint ahogy én gondolom, hogy ki kellene néznem egy ilyen cuccban.
-Majd meglátod cica. Csak kösd fel.- adom át vigyorogva a nyakkendőt, aztán amint felkerül a helyére, viszonzom azt a csókot, de csak módjával. Rövid csók, amit aztán mutatóujjammal zárok le, hogy érzékelje picit, hogy most még nem jött el ennek az ideje. Játszadozni akarok kicsit, ha már biztosítva van pár óránk. Mert Connor ahogy kidőlt, csak arra tudok következtetni, hogy bizony jó ideig aludni fog.
-Tudom. Épp azon vagyok, hogy kiengeszteljelek.- sutyorgom vigyorogva ajkaiba, de a csókot most is kerülöm inkább és csak szépen vezetem magam után Colint. Háttal indulok el felfelé a lépcsőn, közben mindkét kezét fogom és sutyorgom, mire is figyeljen most. Ez még amolyan bizalom-játéknak is elmehetne simán. Kiderül, mennyire képes magát rám bízni.
-Hát ez.- duruzsolok vigyorogva, miközben szép lassan feljutunk az emeletre, aztán még mindig háttal betotyogok a hálóba, végül megállítom Colint a szoba közepén és fordítok rajta egyet, hogy háttal kerüljön az ágynak.
-Csak ígérd meg, hogy nem fogsz kiröhögni akkor se, ha felsülök.- magyarázok, végül lökök rajta egyet, hogy leüljön az ágy szélére és beállok a két térde közé. Az arcát fürkészve oldom ki a köntöst, majd hagyom, hogy a lágy szatén anyag lecsusszanjon vállamról és puff... ott ácsorgok előtte egy szál csipkében.
Nem szólalok meg, csak megfogom Colin kezeit és tenyereit lassan végig vezetem a testemen. Csendben, ajkamba harapva figyelem az arcát, közben teljesen elámulok azon, hogy már pusztán ettől teljesen beindulok. Egész izgalmas ez a titokzatosság, hogy látni nem láthat, csak érinthet. És persze, folyamatosan reménykedem abban, hogy tetszik neki, amit érez.
Pár pillanat után eleresztem a kezeit és hagyom, hogy ő folytassa a simogatást, amerre csak szeretné. Helyette inkább a hajába túrok és oda simulok hozzá, így arca épp a nyakam magasságában van.
-Remélem tudod, hogy nem számíthatsz egy teljesen bombázó nőre, de... mindez a tiéd cica. Amióta csak ismerlek.- sutyorgom, miközben gyengéden megsimítom az arcát, végül tarkójára csúsztatom tenyerem és szépen kioldom a nyakkendőt, hogy aztán eldobhassam valamerre. Ha ez az egész nem elég kiengesztelő Neki, akkor ötletem nincs, mit tehetnék.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 01.06.13 1:36


Nothing else matters




+16

Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy ebből az egészből mi fog kisülni. Eleve már arra sem számítottam, hogy majd Abi fog kezdeményezni. Ez után komolyan bármit el tudok képzelni, hogy mit szándékozik meglepetésnek.
Az egy szavas válasza után kénytelen vagyok belátni, hogy semmit nem fogok kihúzni belőle egészen addig, amíg én magam meg nem tapasztalom, mire is készül. Úgyhogy csak rá utalom magam, és hagyom, hogy vezessen. Ahogy megfogja a két kezem, úgy szorítom én is az övét, és csak követem, miközben arra figyelek, éppen mit magyaráz. Ahogy sejtettem, elérünk a lépcsőig, és onnét már csak felfelé a hálóba vezet az út, legfeljebb a fürdőt merném még megkockáztatni, a többi helyiség nem eléggé berendezett, hogy ott kössünk ki. Szóval a hálóban készül valamire, egyre jobb. Most a kíváncsiságom is hajt előre, a hívogató szavak is, amiket nekem sutyorog menet közben, mikor mit tegyek.
Aztán a sok lépcsőfok után csak előre kell mennem, és a küszöböt is sikeresen átlépem. Oké, szóval megjöttünk a szobába. És most?
- Cica, mire készülsz? - húzom el vigyorin a szám, mire csak megfordít és az ágyra lök. Ösztönösen nyúlok hátra, hátha esetleg mellé esnék, ne huppanjak akkorát. De csak a takaró és a matrac puha kettősét érzékelem. Aztán csak várok. Várom, hogy valamit csináljon, hogy valami történjen.
Egy hang nem jön ki a torkán, még csak pisszegni sem pisszeg. De érzem, hogy beállt a lábaim közé, és készül valamire. Csak nézek magam elé a sötétben, valami jelre várva, olykor felfelé tekintve, hátha valami lesz. Már az is megfordul a fejemben, hogy leveszem a nyakkendőt. De aztán meggondolom magam, amint Abi a kezeimet ragadja meg, hogy aztán magához húzza. Egy percig sem kell ösztönözni, hogy tegyem a dolgom, mert már pusztán a kíváncsiság is hajt, hogy kitapogassam, mit is kellene felfedeznem rajta. Az arcomra kiül a csodálkozás, amint feltérképezem, miféle ruhadarabbal is kerültem szembe. Szóval csipkére váltott, ráadásul ezt a darabot mint ha még nem is láttam volna. Perverz vigyorral kezdem akkor ismét végigtapogatni, mikor elengedi a kezeimet. Újból és újból, ahol csak érem, végigsimítom.
- Már a puszta gondolattól, hogy mi van rajtad, felcsigázol. Észbontó vagy. - simítom végig még egyszer a hasától felfelé, egészen a melleiig, aztán vissza is. Egészen míg hozzám nem simul, mert utána kezeim megállapodnak a csípőjén, és úgy hallgatom végig, amit mond. Most, hogy nem látok semmit, talán jobban érzékelem mindazt, amit tesz. Ahogy végigsimít az arcomon, ahogy aztán a tarkómra csúsztatja a kezét, és érzem, ahogy a kötés is lazul. Végül a nyakkendő lekerül rólam. és elém tárul mindaz, ami rejtve volt. Ennyire ámulattal még sosem néztem rá talán, mint most ebben a csipkés hálóruhában. Mint ha csak rá tervezték volna, annyira tetszik a látvány.
- Ne gyere még egyszer ezzel a nem vagy tökéletes szöveggel. - csóválom meg a fejem dorgálásképpen, de a mosolyom egyszerűen letörölhetetlen. De ettől az egésztől csodálnák? A látvány, a gesztus, minden teljesen elfeledtette velem, hogy mi történt még pár perce. Teszek már rá. Az ölembe húzom Abit, és úgy csókolom meg, talán kicsit hevesebben is a kelleténél.
- Nekem bomba nő vagy, oké? - simítok még egyszer végig rajta, majd a nyakát kezdem csókolgatni. Most már teljesen sikerült beindítani, mint ha nemrég nem is akadtunk volna meg, sőt azt nem is bánom. Azonban azt nem bírom ki, hogy Abit aztán az ágyra ne pakoljam, miközben én fölé mászok, és továbbra sem hagyok fel sem a csókolgatással, sem azon, hogy végigsimítsam a ruhán keresztül.
- Ezt a dögös ruhát is, mint ha csak neked találták volna ki, igazi rossz kislányos imázst varázsol neked. - ismét megcsókolom, de aztán lejjebb csúszok, és szép lassan felhúzom rajta a fehérneműt, miközben szabaddá váló hasát végigcsókolgatom. Nem érdekel, hogy még nem jött formába, én akkor is így imádom, ahogy van.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 01.06.13 13:55








+16

Azt hiszem, nagyobb elismerésre nem is vágyhatnék, mint amit az arcáról le tudok olvasni, ahogy megérint. Mondjuk nem csodálom, hiszen hetek óta a rideg, elhidegült prűd libát alakítom, úgyhogy nem kicsit lehet most meglepő ez a lépés részemről. Mégis úgy éreztem most már, hogy lépnem kell. Nem akarok az új Abigail maradni, aki folyton attól retteg, hogy meglátja a pasija és nem fog neki tetszeni. Fenét. A régi magabiztos Abigail akarok lenni, aki simán biztos volt benne, hogy Colint például pillanatok alatt fel tudja úgy tüzelni egy ilyen kis csipkeruhával, mint talán senki más. Imád engem. Kell nekem ennél több biztosíték affelől, hogy tökéletes vagyok neki? Nem.
-Jól van.- kuncogok, ahogy dorgálóan rám szól, hogy felejtsem el a "nem vagyok tökéletes"szöveget, közben leülök az ölébe és átkarolom a nyakát. Őrülten jól esik minden, amit mond, szavait pedig, hogy igen is igaz minden amit mond, heves csókokkal igazolja.
Nem bírok magammal. Folyamatosan, újra és újra hozzásimulok csípőmmel, miközben végig simítom mindenhol, ahol csak érem. Annyira hiányzott már az a kényeztetés, amit Ő tud nyújtani pusztán egy-egy érintésével, mintha évek óta nem érintett volna meg. Nem is értem, mi a büdös fenére vártam eddig.
Ahogy elfektet az ágyon és fölém mászik, én izzó tekintettel lesem minden mozdulatát. Szinte lélegzetvisszafojtva várom, hogy levarázsolja rólam azt a csipkeruhát, de a megjegyzésén aztán elnevetem magam.
-Szóval, most olyan rossz kislányos vagyok?- suttogom vigyorogva, miközben párszor végig szántok ujjaimmal haján, majd ismét röhögve megszólalok.
-Hát akkor most a rendőr bácsi elkapott.- kuncogok teljesen felszabadultan, majd ahogy elindul rajtam felfelé Colin azokkal az apró csókokkal, a röhögés helyébe feszült figyelem kerül.
Sóhajtozva, ajkamba harapva élvezem, ahogy újra felfedezi a testem egy-egy pontját, majd kényelmesen hátra dőlve, csípőmet ringatva adom át magam az érzelemkavalkádnak. Minden olyan ismerős és mégis olyan új. Mintha teljesen más emberként érnénk most egymáshoz. Minden érintése másképp hat most rám, mint egykor, de mégis hasonlóan. A kellemes libabőrzés most is jelen van, ahogy eddig... nem beszélve arról a bizsergésről, ami folyton végig cikázik a gerincemen.
Karjaimat a fejem fölé pakolva csusszanok lentebb, ezzel is ösztönözve Colint arra, hogy szedje le rólam végre azt a csipkeruhát, majd amint ez megtörténik, ismét megpróbálom levarázsolni róla a nadrágot, ahogy nem rég tettem. Mellkasát közben apró, forró csókokkal borítom be, majd áttérek a nyakára és ajkaira is. Azt hiszem, ez az a pont, ahonnan már nincs visszaút. Őrülten kívánom.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 01.06.13 23:51


Nothing else matters




+18

Abit ennyire felszabadultnak még a terhessége idején láttam utoljára, amikor talán még jobban is kívánt engem, mint bármikor máskor. Most ugyanezt érzem rajta, mint ha megszűnt volna az a gátlás benne, ami eddig visszatartotta. Időzítésben viszont el kell ismerjem, a legjobban tud. Mikor a legkevésbé sem számítottam rá, de így talán csak még élvezetesebb a meglepetés.
Alig hiszem el ami velünk most történik, de talán ez a nap az eddigi legőrültebb napunk az összes együtt töltött időt nézve. Még sosem volt ilyen, hogy veszekedés után jó nagy kihagyás után így egymásnak essünk, legalábbis ebben a formában még ez nem történt meg. De piszkosul élvezem, hogy most garázdálkodhatok bárhogy, nem fog leállítani. Túlságosan is élvezem, hogy ismét felfedezhessem, csak akkor nevetem el magam, amikor a rendőr bácsis szöveggel jön. Tényleg meghülyültünk, mint két viháncoló kamasz.
- Mit szeretnél, hogy büntessen meg a rendőr bácsi? - vigyorodok el elég perverzül, és csak nézek rá. Connor alszik, tényleg bőven van időnk bármire, csak győzzük kihasználni is szépszerével.
Átvéve az irányítást ismételten megragadom a lehetőséget, hogy felfedezzem újból. Annyira réginek tűnik most a legutóbbi alkalom, mint ha nem is csak négy hónap telt volna el, hanem jóval több. Mint ha évek óta nem értünk volna egymáshoz, és most, hogy már nincs semmi akadály, olyan mohón csókolgatom végig a hasát, mint talán a türelmetlenebb pillanataim egyikén. A hasa egy szegletét sem hagyom ki, és csak akkor állok meg egy kis időre, mikor Abi szabályosan lejjebb csusszan, és várakozva emeli fel a kezeit, hogy igazán lekaphatnám róla a göncöt. Helyes, erre nem is lesz szükség. Elmosolyodok, és már veszem is le róla, csak utána esek neki megint szabályosan, de most már inkább egy hevesebb csókcsatára invitálom, mintsem lassítok, mint ahogy azt tettem az előbb is.
- Már kegyetlenül kívánlak. - hadarom el szabályosan két csók közepette, miközben próbálok levegőhöz is jutni, és segítek neki a nadrágtól való megszabadulásban. Szabályosan lerugdalom magamról a végén, aztán az alsóm is ugyanerre a sorsra jut. Amint pedig én már megszabadulok minden göncömtől, kezeim ismételten felfedezőútra indulnak, egészen addig, őt is megszabadítom az egy darab fehérneműjétől. Most nem kezdek el játszadozni, ahhoz már az én türelmem is igen csak a végét járja, csoda, hogy eddig nem estem neki szabályosan már mondjuk a folyosón. Igaz, ennek így van meg most a varázsa.
Nem habozok, lábait szorosan a csípőm mellé húzom, közelebb simulok hozzá, és türelmetlenül a magamévá teszem. Teljesen belefeledkezek a csókjaiba, abba, hogy szenvedéllyel szeressem, hogy most amennyire csak lehet, kiélhessem magam vele. Minden egyéb körülmény most mellékes, a dolgok úgyis adják magukat. A tempó, és a mód nem is érdekel, pusztán csak arra figyelek, hogy összhangban legyünk. Amiből nincs hiány, főleg ennyi idő után. Kicsit érdekes lenne belegondolni, hogy most miért is érzem különlegesnek ezt az alkalmat, talán különlegesebbnek, mint a többit. A szülés óta most először vagyok vele, és sokan azt mondják, szülés után a nők amolyan megtisztuláson esnek át, mint ha csak szüzek lennének. Talán részben ezért is érzem annyira különlegesnek, még ha csak jelképes is, meg mert már egy ideje pusztán csak attól megkívánom, ha épp a konyhában téblábol, ücsörgök az asztalnál és őt bámulom, megállás nélkül. Megesik az ilyen sokszor, de miért is ne nézhetném? ellenállhatatlan nő, és még az enyém is.




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 02.06.13 1:34








+18


Kuncogva lesem azt a perverz vigyort a képén a megszólalásom után, közben tovább simogatom minden porcikáját. Lehetetlen betelni vele. Főleg ilyenkor, amikor teljesen rám van már kattanva. Ilyenkor a legédesebb, ahogy tényleg teljesen izzik a tekintete. Süt róla, hogy odáig van értem és, hogy csakis engem akar, nekem pedig mindez annyi önbizalmat ad, mint semmi más. Ilyenkor a legszebbnek érzem magam.
-Azt a rendőr bácsi képzeletése bízom. Büntessen aszerint, amennyire rossz voltam.- duruzsolom kuncogva a fülébe, mint akinek teljesen elmentek otthonról, de ezért is jó a kapcsolatunk. Simán el tudunk hülyéskedni egymással, mert mindig veszi a lapot a másik.
Miután végre megszabadít a ruhámtól és levarázsolja magáról is a nadrágot és a boxert, azonnal végig simítom teste minden olyan pontját, amit eddig nem volt alkalmam megérinteni.
-Én is téged.- suttogom levegő után kapkodva, majd a csókjára koncentrálok, ami teljesen elbódít. Süt minden érintéséből a szenvedély, amit azzal koronáz meg, ahogy birtoklón magához húz és mindenféle teketória nélkül behatol. Az érzésre, ahogy egyre közelebb tolja hozzám a csípőjét, egy ... hát halknak egyáltalán nem nevezhető nyögés szakad fel torkomból, közben hátába marok és a vállát csókolgatom. Komolyan olyan ez az egész, mintha már nagyon rég nem történt volna meg, mégsem fájdalmas vagy kellemetlen. Sokkal inkább izgalmas és kissé olyan, mintha valami újdonság lenne mégis úgy érzem, hogy most sikerül csak igazán előkerülnie a régi önmagamnak, aki boldogan, mindenféle feszengés nélkül képes átadni magát az élvezetnek. Ki a fene gondolta volna, hogy ennyi kell csak ahhoz, hogy leküzdjem a félelmem? Hiszen rettegtem attól, milyen lesz újra Colinnal lenni. Mennyivel lesz másabb, berozsdásodtam-e és hasonlók.
-Sajnálom, hogy eddig várattalak.- suttogom felhevülten ajkaiba, miközben folyamatosan csókokkal bombázom két lélegzetvétel között, aztán már, csak arra koncentrálok a továbbiakban, hogy minél részletesebben megmutassam neki, mennyire vágytam már rá. Gőzöm sincs, mennyi ideje is vagyunk idefent, de nem is érdekel. Most csak az számít, hogy végre újra minden rendben van köztünk és megint minden olyan, mint volt. Na jó, kisebb változások azért vannak, de szeretni még mindig úgy szeretjük egymást, mint eddig és ez a legfontosabb. Akkor bármit megoldhatunk és bármire képesek lehetünk.
Ahogy érzem, hogy egyre kevésbé bírom már a játszadozást, egyre gyorsabban kapkodok levegő után, annál jobban bújok Colin karjaiba, végül szorosan magamhoz ölelve adom át magam a végjátéknak. Érzem, ahogy több milliónyi sejt felvillanyozódik a testemben és még én is elcsodálkozok, milyen hirtelen életre kel bennem minden, ami eddig szunnyadt. Megtört a jég ezzel a nappal. Sikerült legyűrnöm a félelmeim és elűznöm azt a rideg nőszemélyt, akivé lettem. Ezek után, már nem okozhat problémát a szégyenlősség, vagy akármi. Felfogtam végre, hogy Számára tökéletes vagyok és nincs szüksége másra, ahogy eddig sem volt. Ezért is van az, hogy végül ezer wattos vigyorral az arcomon dőlök ki és kapkodok levegő után.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 03.06.13 1:38


Nothing else matters




+18

Nem tudom pontosan mitől jött rá arra, hogy nem értéktelenebb, mint bármikor máskor, és hajlandó volt felhagyni az eddig már megrögzötté vált szokásával, de piszok jól tette, hogy így tett végül. Most akkor nem épp egy őrületes, olykor hevesebb, olykor pedig inkább érzékibb szeretkezésben lenne részünk, hanem talán ücsörögnénk a konyhában, hol egymást bámulnánk, hol pedig mást, mert épp mondjuk megint nem sikerülne megbeszélni ezt a közösen döntés dolgát.
Most azonban ennek közelében sem jár az eszem, most csak Abi körül járnak a gondolataim, hogy mennyire imádom, mennyire fontos a számomra, és ezt most ugyanúgy bebizonyítom, mint azt tettem eddig bármikor is. Hevességem egyre fokozódik, ahogy telik az idő, és noha fogalmam sincs, hogy mióta élvezzük egymás társaságát itt, de a szenvedély, a vágy kezd egyre túlfűtötté válni bennem. Olyan érzések törnek ismét elő, melyeket mindeddig elnyomtam, hogy könnyebb legyen kibírni. Ezek most erővel törnek a felszínre és minél tovább élem ki magam vele, annál nagyobb szenvedéllyel teszem azt. Érzem, hogy egyre közelebb simul hozzám, szinte egyszerre mozdulunk, teljes összhangban, míg aztán a végén nagy ingerkavalkád közepette elmegyek. Egész valómban beleremegek egy pillanatra, olyannyira vágytam már erre. Hogy végre ne azon kelljen vívódnom, hogy miképp fogjam vissza magam, hogy teljesen elengedhessem magam, átadva a teret a gyönyörnek. És most megkönnyebbülten csókolom ismét meg Abit ugyanolyan szenvedéllyel, de ugyanakkor gyengédem, mint azt tettem eddig is. Csak utána helyezkedek el mellette kidőlve, nagyban szuszogva, miközben csak nézek magam elé és ugyan a nagy lihegés közepette a szám nyitva van, mégis egy levakarhatatlan, megkönnyebbült mosoly bújik meg szám szegletében.
- Ne sajnálj semmit, fölösleges. Én sem sajnálom, jó volt ez így. - Abira pillantok, tekintetem pedig elégedettséget tükröz. De csodálkozik is ezen bárki? Látva az eredményt, hogy Abi igen csak jól érezte magát, hogy kitettem magamért, már csak ez önmagában elégedetté tesz. Közelebb kúszok hozzá, és még mindig egy valamin gondolkozok.
- Honnét jött a sugallat, hogy ennek ma így kell történnie? - kérdezem végül némi hallgatás után. Érzem közben, hogy lassan a légzésem is helyreáll, és megnyugszok. Azt el kell ismernem, hogy ha most ez az ágy feleennyire sem lenne stabil, akkor most megrogyott volna alattunk. Nem akarok belegondolni abba, hogy ő is, na meg én is mennyire vissza kellett fogjuk magunkat hónapokig. Még ha nekem volt nehezebb.
- Most már elhiszed, hogy nem érdekel, ha nem vagy annyira topon, mint mondjuk mikor megismertelek? Nem számít, így is szeretlek, sőt még jobban is. Nem vagy műnő, aki csak azon dolgozik, hogy tökéletes formája legyen, mert nem ez az első neked. És épp ezt szeretem benned, hogy adod magad, természetes vagy, házias és jó anya. Engem pedig támogatsz, ahogy tudsz. Nem kell nekem több.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 03.06.13 2:11








Olyan érzés ez az egész, mintha hónapok óta egy páncélt viseltem volna, amit most sikerült ledobni. Komolyan azon voltam minden percben, hogy távol tartsam magamtól Colint. Hogy még véletlenül se jusson eszébe a szex, mert azzal csak kínoztam volna. Nem éreztem magam késznek rá és azon rettegtem, hogy tényleg nem tudom majd azt nyújtani, mint régen... hogy teljesen megváltoztatott a szülés. Rettegtem, hogy esetleg rádöbben utána, hogy valami nem oké és magamra hagy. Mégis, csak most jöttem rá, hogy leginkább azzal fogom elveszíteni, ha nem bízok benne és nem engedem újra közel magamhoz. Így utólag, már tök hülyének érzem magam és bánom, hogy nem tettem ezt meg előbb. Sokkal felszabadultabbnak érzem magam és sokkal nyugodtabb is vagyok. Nem feszengek, ha hozzám ér. Úgy tűnik, talán tényleg minden rendbe jöhet.
Ahogy megszólal, csak mosolyogva, szerelmesen pislogok rá. Elképzelni nem tudja, mennyire jól esnek a szavai, ahogy az is, hogy ilyen megértő velem mindig. Fogalmam sincs, minek köszönhetően lett Colin olyan, amilyen, de az tény, hogy piszok nagy mázlim van vele. Nem győzök erre rádöbbenni napról napra.
Mikor közelebb kúszik hozzám érzem, hogy mondani akar valamit, úgyhogy kíáncsian pislogok rá és az arcát simogatom közben mosolyogva. A válaszon pár pillanatig elgondolkozok. Mármint nem magán a válaszon, hanem azon, hogy elmondjam-e neki. Úgyis dorgálás lesz a vége, hogy hülye vagyok.
-Nem sugallat volt, hanem inkább... pánik-féle.- kezdem el halkan, szinte sutyorogva, közben tovább cirógatom arca vonalait.
-A mai nap, ahogy az a vita volt, hirtelen rádöbbentem, hogy egyre jobban eltollak magamtól. Megrémített ez a dolog, mert ráébredtem, hogy azzal foglak elveszíteni, ha továbbra is begubózok. Azért nem akartam eddig ilyesmit, mert... féltem, hogy más lesz vagy nem olyan leszek, mint voltam... nem tudom.- motyogok össze-vissza, aztán csak odabújok hozzá és átölelem.
-Nem akartam, hogy kisétálj az ajtón, amiért rideg lettem és tartózkodó.- sóhajtok egyet végül gondterhelten, közben nyomok pár puszit a mellkasára és tovább cirógatom, ahol érem. Képtelen lennék már akár elképzelni is az életem Nélküle.
-Én is nagyon szeretlek.- motyogom teljesen elérzékenyülve a kis felvilágosítása után, közben még jobban oda fúrom magam hozzá és agyon puszilgatom. Komolyan nagyon boldoggá tud tenni, amikor ilyeneket mond, főleg azért, mert tudom, hogy nem hazudik. Ahogy az imént nézett rám... csak az tud így nézni, aki tényleg teljesen oda van a másikért.
-Hiányoztál. Ez az egész hiányzott, hogy ilyen közel legyünk megint egymáshoz. Ezek a sutyorgások is hiányoztak... teljesen meg voltam bolondulva.- nevetem el magam, majd nyomok egy csókot ajkaira és elégedetten odasimulok hozzá. Tényleg meg voltam őrülve, hogy Őt akartam távol tartani magamtól.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 04.06.13 20:39


Nothing else matters




Oldalamra fordulva támasztom meg a fejem a tenyeremen, miközben csak Abit figyelem, ahogy magyarázásba kezd. Nem tudom milyen érzés lehetett neki, hogy csak úgy azt érezte, hogy ezzel amit tesz, eltol magától, de tisztában vagyok azzal, hogy nem kellemes. Csak míg ő ma döbbent rá arra, hogy mennyire széthúztunk, addig én hónapok óta érzem azt a fojtogató érzést, miszerint egyre jobban kezdünk elhidegülni egymástól. Mint ha csak direkt taszítana magától, és ezzel csak magamat hergeltem fel. Utólag átlátom, valamennyire mindketten hibásak vagyunk ebben az egészben, annyi különbséggel, hogy én mindezt már egy ideje éreztem, és tartottam attól, hogy csúnya vége lesz. Sajnos nem csak rajtam múlott, és az egészben a legrosszabb ez a tehetetlenség volt, hogy nem tudok addig semmit tenni, amíg Abi sem lép semmit.
- Igen, tudom milyen. Mikor csak azt látod, hogy nem az történik, ami eddig volt, hogy teljesen megváltozik kettőnk viszonyulása egymáshoz és nem tudok egyedül tenni az ügyben mert ezt kettőnknek kellene megoldania közösen. - bólintok válasz közben és magyarázni kezdem, én mégis hogy gondoltam mindezt. De őszintén szólva már most úgy vagyok vele, hogy felejtsük el a fenébe. Most történt valami, ami után talán tényleg helyrerázódunk, és ami eddig történt, már semmire nem akarok visszagondolni sem. Most őszintén jól esik, ahogy csak az arcom simogatja, és nem viselkedik már feszengően, nincs semmi gátlás benne. Csak adja magát.
- Abi, ez hülyeség. Számtalanszor megmondtam, hogy nem érdekel ha nem vagy egészen olyan mint régebben. Mi sem vagyunk egészen olyanok, mert amióta Connor megszületett, számolnunk kell alapból vele. Nem a régi semmi, mi sem ketten vagyunk, hanem hárman. És ez normális, hogy van valami változás. - picit bosszant még mindig, hogy csak azért nem voltunk egészen kötetlenek egymással, mert ő parázott attól, hogy nem fogadom el. De ha meg tényleg így volt, akkor valamit én sem csinálhattam jól. Ha egy nő elbizonytalanodik, akkor annak környezeti tényezői vannak. Nem éreztettem vele talán annyira, hogy szeretem? Nem tudom eldönteni, hogy mit csináltam rosszul. Azt leszámítva persze, hogy nem voltam olyan igazán sokat itthon mostanában. De nem akarom sokáig törleszteni a házat, már le akarom tudni, hogy semmi egyéb gondunk ne legyen, mint hogy a gyerek épp összefirkálta a falat, vagy elesett, esetleg kitörött az ablak, vagy bármi.
- Elhiszed, hogy arra nem lennék képes? - pillantok rá, ahogy azt kezdi épp el magyarázni, hogy nem akarná, ha csak úgy elmennék. Ez eszem ágában sem volt. Nem vagyok egy türelmetlen alak, aki mindjárt csapot papot ott hagy, mert úgy érzi, meginog a lába alatt a talaj. Nem akartam egy percig sem elmenni, itt hagyni őket, pusztán csak vártam valamire... Nem tudom mire, talán erre. Hogy valami megváltozzon egy pillanat alatt.
A szavak csak úgy ömlenek lassan belőlem, mint ha még mindig csak bizonygatni akarnám, hogy mennyire tényleg nem érdekel semmi. Hogy érzékeltessem vele, tényleg nagyon szeretem, és nem akarom, hogy a mostanihoz hasonló konfliktusok megismétlődjenek. Félek, ha sok ilyenen mennénk keresztül, akkor tényleg baj fog történni, hogy akkor másképp fogunk egymásra tekinteni. Egy ilyen lehetőséggel is kell számolni, ha valami nincs rendben. Márpedig ennek a dolognak elejét akarom venni, nem szeretném, hogy megtörténjen. Megnyugtató, hogy tényleg változott a helyzet. Máskülönben most nem lennénk csak így meg, Abi mindjárt fel is öltözne, és közölné, hogy nem érzi magát jól a bőrében. Ezzel szemben most csak puszilgat, és én ezt piszkosul élvezem is. A hátát simogatva viszonozgatom sorra a puszikat, és a megjegyzésén csak elnevetem magam.
- Mi tagadás, tényleg őrült voltál. - vágok kihívó, pimasz ábrázatot, hisz most csak az agyát akarom húzni ezzel. De aztán megcsókolom és tovább fürkészem a tekintetét.
- Így van ez jól most, ne változzon semmi. Örüljünk annak, hogy szülés utáni depresszió nem kínoz. Mert akkor még Connorban sem találtad volna meg az örömöd.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 04.06.13 21:33







Igazából nem is értem, hogy jutottunk el A-ból B-be. A szülés előtti napokban még minden rendben volt. Emlékszem, még ezerrel bíztattam Colint, hogy jól végződik majd a tárgyalás, ment a szeretgetés és hasonlók, aztán ennyi. Hirtelen ott találtam magunkat, hogy alig látjuk egymást és, ha össze is futunk hosszabb időre, tuti, hogy vita vagy legalább is morgás a vége.
Igazából kétlem, hogy egyedül én lettem volna mindezért felelős. Persze, én is kifordultam önmagamból, de Colin is ingerlékenyebb volt picit. Talán a sok munka miatt volt olyan, hiszen, ha fáradt az ember, kevésbé türelmes.
-Nyugi, megoldjuk.- suttogom ajkaiba, aztán nyomok is rájuk egy lágy csókot és úgy lesek rá.
-Kezdetnek mondjuk én ledobtam a páncélom. Most viszont te jössz. Legalább a hétvégéket töltsd itthon, kérlek.- nézek rá szinte könyörögve, ahogy eszembe jut a korábbi téma, hogy bizony tényleg nem ártana több időt itthon töltenie velünk. Hiszen Connor is imádja és, ha nem is hisztizik, látom rajta, hogy hiányolja az apját. Nem hiába szeret úgy csüngni rajta.
-Igazad van.- mosolyodok el, ahogy azt ecseteli, hogy teljesen normális ez a változás. Végtére is igaza van. Minden megváltozott. Más lakás, más körülmények, más felállás... semmi sem olyan, mint a kapcsolatunk elején, bár remélem azért annyira nem változtak meg a dolgok, hogy aztán a végén rá is menne az egész erre. Igazából, csak most gondolok bele, hogy alig egy éve vagyunk együtt. Gőzünk sincs még, milyen problémákra, hogyan reagálunk. Nem töltöttünk el hosszú éveket egymás mellett, hogy biztosan tudjuk: ez és ez a vita semmiség, nem lesz következménye. Igazából, alig szoktunk még össze és már jött is Connor. Félek, hogy mindez majd visszaüt a jövőben.
-Remélem tényleg nem lennél rá képes.- pillantok fel rá fékénken, hiszen utálok én ilyen törékenynek tűnni, de be kell valljam, ez a legérzékenyebb téma és mindez nem azért van, mert esetleg kétségbe esnék, hogy egyedül kell lennem Connorral. Legalábbis, nem olyan értelemben, hogy most Colinra csupán azért lenne szükségem, hogy legyen apja a gyereknek. Nem. Szimplán Rá van szükségem, és ez nagy különbség.
-Viccelődj csak cica.- gyűröm magam alá, hogy aztán rajta hasaljak és úgy pislogjak fel rá. Nem bírok nem áldozni egy kis időt a kedvenc hobbimnak, úgyhogy máris neki látok apró köröket rajzolgatni a mellkasára és úgy gondolkozok el jobban ezen a depressziós dolgon.
-Hát lehet, hogy nem álltam messze tőle. Azt hiszem, az az egy mázlim, hogy Connort már csak azért is imádom, mert a te fiad. Az már csak ráadás, hogy zabálnivaló kis krapek.- ecsetelem mosolyogva, közben meg is csókolom lágyan Colint, végül, csak bámulok a képébe. Azt hiszem, most tényleg eltűnt minden viharfelhő és helyette teret engedtek ismét annak a rózsaszín ködnek. Olyan érzés ez most, mintha másodjára zúgnék bele ebbe a pasiba. Eddig is szerettem. Hogy a fenébe ne szerettem volna? Csak most annyira túlcsordul bennem ez az érzés, és annyira eltűnt minden más, ami elvonhatná a figyelmem erről, hogy az se lepne meg, ha Colin szívecskéket látna a szemem helyén.
-Akkor? Hogyan tovább?- pillantok rá újra kérdőn, közben várom a választ, hiszen mégis csak az Ő döntése, hogy is akar dolgozni. Persze, befolyásolni tudom, de végül ő határoz arról, mi lesz. Ha úgy látja jobbnak, hogy tényleg minden nap bent gürizik pusztán azért, hogy kifizessük ezt a nyomorult házat, akkor úgy lesz. Max belepusztulok.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 09.06.13 19:28


Nothing else matters




Megkönnyebbülés, hogy ennyire jól alakulnak jelenleg a dolgaink. Feszültségnek nyoma sincs, és igazából még most is azon dolgozunk, hogy valahogy vissza tudjuk hozni azt a régi állapotot, ami volt. Tudom, hogy semmi sem lesz a régi, hisz Connor már itt van. De azt talán még vissza lehet alakítani, hogy nekünk kettőnknek milyen volt a viszonyunk. Összehangolódtunk, meg tudtuk oldani a problémáinkat, legyen az bármi. Most is akadnak. Igaz, másabbak, de vannak. Ugyanúgy kellene könnyedén megoldanunk, ahogy eddig. De valami mégis változott közöttünk. Nem beszélünk meg egészen mindent, talán az a gond. Hogy valamennyire elsiklunk egymás mellett, pedig nem kellene. Elvileg nincsenek titkok, nincs mit elsunnyogni, vagy kifelejteni, nem megbeszélni.
Viszonzom a csókját, miközben azt hallgatom, hogy mit tanácsol. Oké, abban igaza van, hogy most nekem kell valamit tennem, ha már ő lépett mert ez az állapot nem maradhat. Most mégis elgondolkozok, mi lenne a legjobb. Családi béke, vagy letudni a gondokat? Azt hiszem ilyenkor kell azon elgondolkozni, mennyire anyagias ez ez a világ, és az embernek arra nincs ideje, amire kellene legyen. Még ha húzom is picit a számat, de ebben igaza van. Gyakorlatilag így nincs normális életünk.
- Oké, igazad van. Akkor hétvégén igyekszem itthon lenni. De a hét közben megejtett túlórákat nem tudom lepasszolni. - és azt nem is akarom alább adni, mint ahogy eddig volt. Úgy érzem azt azért szükséges megcsinálni, még ha nekem sincs ínyemre a dolog. De jobb túlesni rajta.
Talán most már változnak a dolgok, ha nem is teljes mértékben, de elindulunk felé. Abi is most, hogy magyarázom azt, ami teljesen nyilvánvaló, hogy a dolgok úgysem lesznek teljesen ugyanazok, elfogadja. És ettől mint ha csak jobban megnyugodna. Az viszont, hogy önbizalma még nem egészen van, az nem tetszik. Csiszolni kell itt még sok mindenen bőven.
- Hogy akarnék lelépni cica? Szeretlek. Te és Connor vagytok nekem a legfontosabbak, nem lépnék le csak úgy. - még mindig meglep, hogy azt gondolhatta, tényleg képes lennék lelépni. Ha meg is sértődnék valamin, legfeljebb a kanapén aludnék, vagy egy éjjelre lelépnék vagy az öcsémhez, vagy a húgomékhoz, vagy valami szállodába aludni. De semmi több. Nem vagyok haragtartó ember.
Viszont a játszadozásba belemegy, aminek örülök. Húzom is az agyát, oldódjon csak fel teljesen. Nem kell már semmilyen feszengés, bizonytalanság. Szívem szerint félretenném mindet ahogy van. Aztán Abi a szokásos hóbortját kezdi el, én pedig csak hallgatom, amit mond. És egy picit komorabb is leszek. Szóval ennyire rossz volt a helyzet? Mert akkor piszok jól titkolta, ennek csak a felszínét véltem felfedezni. És elszomorít, hogy ennyire hagytam elsüppedni ebben az állapotban. Tudnom kellett volna, mi az igazi baj és támaszt nyújtani. Ehelyett beletemetkeztem a munkámba.
- Talán először is... magunkat kellene rendbe szedni. Nincs több titok, nincs több elnyomott gondolat, mert a depressziót is elkerülhettük volna játszva, ha nem egyedül próbálod megoldani.



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 10.06.13 14:12







Teljesen odafúrom magam hozzá, miközben sutyorogva megvitatjuk mi is történt velünk és miért. Na meg azt is, hogy ideje neki is részt vennie az életünkben. Hiszen ő is a család része. Az nem pálya, hogy csak gürcöl, de azokat az örömöket nem éli át, amiket én. Connor rengetegszer megnevettet. Igazi kis bohóc, mint az apja és ezeket Colinnak is látnia kell. Na meg nekem is szükségem van rá. Ennyi erővel egyedül is vállalhattam volna a gyereket.
-Rendben. Nekem már az is elég, ha hétvégén itt leszel nekünk... nekem.- sutyorgok ajkaiba, közben nyomok is rájuk egy puszit, aztán csak a mellkasára fektetem a fejem és hasát cirógatom lágyan. Elképesztően jó ez a nyugalom és ez a feszengés nélküli este. Hiányzott már, hogy újra kicsit foglalkozzunk egymással. Minden másra volt időnk, csak arra nem, hogy a másikkal éreztessük, bizony fontos még nekünk. Én legalábbis nem igazán éreztem, hogy szülés után szükség lenne rám. Mintha ennyi lett volna a hasznom. Szültem egyet, aztán ennyi. Onnantól csak a monoton élet marad és az, hogy Colint várjam haza késő éjjel. De ez a mai "beszélgetés" felnyitotta a szemünket... szerencsére.
-Nekünk pedig szükségünk van rád, úgyhogy kapd össze magad. Hiányoznak a közös esték, mikor leültünk a tv elé kajálni vagy csak nézni valami hülyeséget.- puszilok párszor a nyakába, miután fölé mászok, aztán pár lágy csókot hintek az ajkaira. Imádom szeretgetni és most, hogy kicsit összekaptam magam, nem is fogok mást tenni. Érezze csak mennyire imádom. Akkor talán még inkább rájön majd, hogy nem akar ő folyton a melóhelyen lenni. Ráérünk azzal a nyomorult törlesztővel még jó pár évig. Nem kell azt hirtelenjében visszafizetni, főleg nem úgy, hogy rámegy az életünk.
-Nincs több titok. Nincs depizés. Ígérem.- sutyorgom ajkaiba mosolyogva, aztán csak tovább csókolgatom, kezeimmel pedig mellkasát simogatom. Aztán semmi egyébre nem figyelek csak, hogy sikerüljön megértetni vele szavak nélkül, hogy az előző kört bizony még jó párszor meg szeretném ismételni. Lehet, hogy pár óra múlva már nem fog annyira örülni, hogy összekaptam magam, mert bizony úgy le fogom fárasztani, ahogy még soha.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 10.06.13 19:24


Nothing else matters




Kellemesen telt az egész éjszaka. Nem csak hogy sikerült megbeszélni a problémáinkat, de igazán hosszan elnyújtottuk utána még az élvezeteket. Csak ne kellene másnap kelni, mert én bizony fel nem kelek korán. Nincs az az isten aki kirugdalna az ágyból.
Pusztán csak egy tényező. A redőny fel van húzva, a nap pedig besüt. Még kora ősszel is olyan nyár van itt, hogy a nadrág lerohad az emberről. Ez most pillanatnyilag engem nem is bosszant. Az annál is inkább, hogy a szememet a fény a szemhéjamon keresztül is kezdi irritálni. Nyűgösen fordulok egyet a másik oldalamra, és nyújtózom egyet. Csak utána próbálom kitapogatni magam mellett Abit, de akárhogy nyújtózkodok, nem ütközik semmi akadályba a kezem, pusztán az ágyneműt tapogatom. Lassan, résnyire nyitom a szemem, és csak akkor tudatosul bennem, hogy bizony az ágy üres. Oké, ez csak egyet jelenthet, Connor már riadózott. Csak én nem hallottam meg kivételesen? Mennyire mélyen aludhattam? Le merem fogadni, hogy az ágyúdörgésre is úgy tudnék még aludni, mint a tej.
Lassan azért életre kelek. Még elnyomok néhány ásítást, esetenként nyújtózkodok is, aztán felülök. Egyik lábam a másik után pakolom ki az ágyból, aztán feltápászkodok és előások a fehérneműs szekrényből egy tiszta alsót. Csak utána veszem fel a nadrágot, és kapok fel egy pólót. A fürdőnek a közelébe sem megyek, úgy indulok meg lefelé a lépcsőn. Még javában ébredezek, de a zajt követem. A konyhából szűrődik ki valami, duruzsolással összekötve. Talán reggeli. Vagy nem tudom, hány óra lehet?
- Reggelt. - automatikusan mosoly kúszik az arcomra, ahogy meglátom Connort az etetőszékben, illetve Abit vele szemben, ahogy épp etetni próbálja. Odasétálok hát mögé, kezeimet a vállára csúsztatom és finoman masszírozni kezdem, miközben belecsókolok a nyakába.
- Mióta vagytok fent?



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor
Note:


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 10.06.13 21:23







A hosszú... nagyon hosszú és kellemes éjszaka után Colinnal ellentétben -aki úgy alszik, mint akit agyonvertek- én fitten és üdén ébredek. Mosollyal az arcomon nyújtózok egyet, aztán elégedetten simulok Colinhoz és óvatosan elkezdem cirógatni az arcát. Jó végre úgy ébredni, hogy itt durmol mellettem. Máskor mire én magamhoz térek, már hűlt helye van, mert elment hajnalok hajnalán. Most viszont itt a hétvége, amikor is állítólagosan itt marad. Szóval remélem majd betelefonál, hogy vegye át valaki a melót, vagy én hívom fel a főnökét, de akkor rosszabbul jár.
Pár percig még csendben, mosolyogva figyelem, aztán kikúszok óvatosan az ágyból, magamra kapom a köntösöm és egy gyors zuhany után levonulok a konyhába. Belesek Connorra, aki a saját szobája helyett most a nappaliban felejtődött, de jól láthatóan nem zavarja, mert még mindig nyugodtan alszik. Ezen megint mosolygok egy jót, aztán neki látok összecsapni valami reggelit na meg persze lefőzni a kávét. Dúdolászva, táncikálva sütögetek, mikor meghallom az apróságot a másik szobában nyöszörögni, így gyorsan átmegyek érte, gügyörészve felkapom és össze-vissza csókolgatom.
-Jó reggelt szerelmem. Jól aludtál?- magyarázok Connornak, mire máris tele szájjal vigyorogni kezd és a pillantása csak akkor lesz értetlenkedő, mikor visszamegyek sütögetni vele egy gyors pelenkacsere után. A karomon ücsörögve lesi kíváncsian, mit is művelek a serpenyőben, közben a hajamat csavargatja.
-Finom lesz a reggeli, mi? Majd apát is meglepjük vele.- nyomok egy puszit a homlokára, végül amint elkészül a kaja, leültetem az etetőszékbe és megpróbálom úgy megetetni Connort, hogy a lehető legkevésbé legyen morcsos.
-Mondd, jó reggelt apa.- gügyögök ismét Connornak, ahogy Colin is feltűnik, közben, ha már az apja elvonja a figyelmét, gyorsan a szájába teszem a kanalat. Vigyorogva rágja meg a falatot, de le se veszi tekintetét apuról, tehát valószíűleg neki is meglepő, hogy itthon van reggel. Még szegény csöppségnek is feltűnik, milyen különleges ez.
-Én már jó ideje, Connor viszont fél órája tért észhez.- válaszolok mosolyogva, közben élvezem, ahogy a vállamat kezdi nyomkodni és a nyakamba puszil. Sokkalta jobb a hangulat, mint volt, ez már biztos.
-Hogy aludtál cica?- dorombolom, miközben fel lesek rá, aztán tovább etetem Connort, még mielőtt hisztizni kezd a következő falatért, végül ahogy végez, kiveszem az etetőszékből és leteszem a földre, hagy mászkáljon kicsit. Na ezt nem is kell neki mondani, már meg is indul a nappali felé, hogy elő kotorja a játékait, így én gyorsan megterítek és leülök Colinnal az asztalhoz.
-Eldöntöttem, hogy ma itthon leszel. És nincs apelláta.- vigyorgok huncutul Colinra, aztán csak várom vigyorogva, mit fog erre lépni.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 12.06.13 19:53


Nothing else matters





Jó látni, hogy rajtam kívül azért mindenki másnak hasznosabban telik el a napja. De ne is baj, rég éreztem magam ennyire kipihentnek, mint most. Nem rohangálunk sehova, ráérünk, és itt az egész napunk. Vagyis nem, egy valamit még meg kell ejtenem. Mára is bevállaltam egy túlórát, már vagy két órája ott kellene lennem. Le kell tudnom, hogy ne várjanak, ha csak egy hívással is.
- Megzavartam a reggelizést? - mosolyodok el már az után, hogy átlesek Connorra Abi válla fölött, miközben minduntalan folytatom a masszírozást.  Connort figyelem, ahogy nagyban próbálja rágcsálni a szájába épp beletuszkolt ételt. Még látszik rajta, hogy amikor a kanalat dugják a szájába, akkor rutinszerűen próbálná szívni, aztán rájön, hogy azzal így nem megy semmire. Lassan szokik csak át a szilárd kajákra, még ha az csak pépszerű. Eszembe jut, az első falatoknál mennyire mutatni kellett neki, hogy kell rágni. Azóta is előbb szopizna, csak utána kezd áttérni a másik megoldásra. 
- Szóval fél órája vigyázol anyádra? - eresztek meg egy vigyorgós grimaszt a kis lurkó felé, mire felfelé görbül a szája, és egy pillanatra fel is sikkant. Csak utána kezd tovább rágni, miközben nagyban minket néz. 
Én időközben abbahagyom Abi vállának masszírozását, és inkább átölelem a derekát, úgy csókolok bele ismét a nyakába. 
- Remekül. Bár felkelthettél volna. - duruzsolok a fülébe bizalmasan, majd a nagyban kukkoló Connorra kacsintok, aki egy újabb falathoz nyitja nagy nehezen a száját, mert most ránk koncentrál inkább, mint a reggelijére. 
- Tudom, meg fogom ejteni azt a telefont. Ma nem megyek sehova, megfelel? Csinálunk valami programot, talán ha összejön, hárman. Ha mást nem meg elbolondozunk. Igaz kis gazfickó? - vigyorgok ismét Connorra a mondatom végén, majd odanyúlok a nyakába akasztott rongyhoz, hogy azt megfogva letörölgethessem az álláról a pacát.
- Te hogy aludtál? - pillantok Abire. 



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor 
Note:  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 12.06.13 21:12







-Semmit se zavartál meg. Alig vártuk, hogy megjelenj. Reméltem, hogy legalább a finom illatok ide csalnak.- magyarázok nagy vidoran Colinnak, miközben tovább tömöm az apróságot, aki annyit tud enni, hogy egy felnőtt ember is megirigyelné, majd útjára engedem, ha még ezek után tud mozogni. Piszok aktív állandóan, ami azt hiszem, a jó alvókájának tudható be. Mélyen alszik és hosszan, ezért sem olyan nyűgös... gondolom. Nem úgy, mint anyuci, aki még így se éri sokszor utol magát az otthoni teendők miatt.
-Bezony apa.- válaszolok gügyögve Connor helyett, de nagyon már nem foglalkozik velünk. Sokkal jobban leköti a figyelmét az építőkocka, amit leginkább még, csak a szájába tömne ezerrel.
-Miért keltettelek volna fel? Olyan édesen aludtál. Egyébként is imádom nézni, ahogy alszol.- adok immár egy normális csókot Colinnak, közben mosolyogva megcirógatom az arcát és odabújok picit hozzá. Azt hiszem, ismét előjött a szeretgetős énem, aki nem fél kimutatni, hogy odáig van a másikért, na meg fel is akarja hívni magára a figyelmet, nem úgy, mint az előző, aki inkább rejtőzködni akart.
-Helyes. Én is így gondoltam. Akár odakint is csinálhatnánk valamit. Sütkéreznénk vagy bármi. Csodás idő van és végre újra együtt a család.- mosolygok fel rá, aztán nyomok egy óvatos puszit a nyakára és leülök az asztalhoz, hogy neki lássak a reggelinek, persze úgy helyezkedek, hogy Connorra rálássak. Nehogy valami olyat csináljon, amit nem kéne.
-Csodásan. Fitt és üde vagyok, mintha kicseréltek volna. Bár lenne néhány tippem ez minek, vagy inkább kinek köszönhető.- duruzsolok perverz vigyorral az arcomon, közben ajkamba harapok, ahogy eszembe jut az előző éjszaka. Őrület, hogy pár pillanat alatt visszatért minden heves érzelem és szenvedély az életünkbe, ami már úgy tűnt, hogy el fog veszni. Sokkalta nyugodtabb is vagyok már most, hiszen minden sokkal jobban alakul.
-Az is eszembe jutott, hogy Connor szobáját kifesthetnénk azzal a színnel, amivel eredetileg terveztük. A festék meg van már, itthon is vagyunk...- vonok vállat, hiszen nem azt akarom én, h munkával töltsük a napot, ha már együtt vagyunk. Frászt. Viszont ez a festegetés egész mókás is lehetne.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 15.06.13 20:01


Nothing else matters




Elmosolyodok ahogy Abi azt kezdi ecsetelni, hogy reméli a reggeli illata kicsalogat az ágyból. Ha nem is egészen az, de az illatok a konyhába csalogattak, az egyszer biztos. Már a szobában megéreztem öltözködés közben. 
- Bejött a terved, már itt vagyok. - mosolyogva figyelem csak, ahogy Connor eszik és eszik és eszik, és elgondolkozom azon, hogy ez a gyerek tényleg képes olyan mennyiségeket megenni, mint én. De hogy őszinte legyek, ezt cseppet sem bánom. Most kell sokat enni, amíg nődögél. Most kell az energia, a vitamin és minden. Azt figyelembe véve persze, hogy ne  egyen annál többet, mint amennyire szüksége van. De most még nem gond, hogy kis hurkás. 
Egész követelőzően viszonzom azt a csókot, amit aztán Abitől kapok. Teljesen más varázsa van most valahogy, mert tudom, hogy ő sem feszeng ilyenkor. Hülyék voltunk mindketten, hogy eddig hagytuk elfajulni a dolgokat. Simán megejthettünk volna egy beszélgetést, de hol fáradtan estem haza, hol pedig már ő is aludt, mikor megérkeztem. Bonyolult és kellemetlen dolgok ezek. Vagy inkább mi fújtuk fel túlságosan? Nem tudom már. De talán most érzem először, hogy egyet értünk bármiben is. A szülés óta most először. 
- Valami ilyesmire gondoltál tegnap? - leguggolok Connorhoz, miközben a kis kockát rágcsálja, de egy pillantást vetek kérdés közben Abi felé is, ahogy ő leül az asztalhoz. Connor a kockát rágcsálva még mindig engem figyel, mint ha nem akarná még mindig elhinni, hogy itthon vagyok. Ennyire nagy dolog, hogy egy napom felszabadult? Úgy fest igen. Hogy ne csak bámészkodjon nagyban, megcsikizem, amire ő csak sikongatással vegyes kacarászásba kezd, majd lerakja a játékot és nyálas ujjacskáit felém nyújtogatja. 
- Na jó, gyere sózsák. De előbb szépen megmosakodunk, rendben? - emelem ki Connort az etetőszékből és a mosogatóhoz sétálok vele, hogy a törlőrongyot megvizesítve megtisztogassam az arcát, na meg a kezeit. Ő meg csak nyújtja, szófogadó kisgyerek módjára. 
Abi válaszán meg csak kuncogni kezdek. Ami azt illeti, nekem is van egy ötletem, mitől. Kicsit én is úgy érzem magam, mint aki újjászületett, vagy nem is tudom. Mint ha valami olyan gyakorlaton vettem volna részt ami tényleg megmozgat minden téren és ez felettébb jól is esett. 
- Nincs akadálya, hogy újból felfrissülj. - eresztek meg egy sokat sejtető csibészes mosolyt, miközben odasétálok hozzá és adok egy rövid csókot is az ajkaira. Connor pedig csak minket tanulmányoz. Az arcára van írva, hogy mennyire szokatlan neki az is, hogy teljes a béke. Mint ha azt mondaná, hé kik vagytok ti és mit csináltatok a szüleimmel? 
- A szobafestés remek ötlet, Connor baba is biztos örülne neki, ha lassan átköltözhetne a babaszobába. - valahogy ha elképzelem azt a festegetést, csak az jut eszembe, hogy nem csak a fal lesz kimázolva, sőt...




To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor 
Note:  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 15.06.13 22:47







Igen. Ilyesmire gondoltam, amikor Colinnak azt mondtam, hogy azt akarom, hogy velünk töltse a hétvégéket. Épp ezért ücsörgök most elégedetten és figyelem a családom. Connor-on is látszik, hogy piszkosul élvezi a helyzetet, hiszen apuci újra neki szenteli a figyelmét, ez pedig mindennél többet ér. Többek közt Connor miatt is volt az a kérésem. Az kellene még, hogy később lelki beteg legyen, amiért az apja nem volt vele eleget. Meg úgy általában nem lenne semmi értelme az együttélésnek, ha Colin mindig csak dolgozna és egyedül cipelné a terhet. Így lesz jó, érzem.
-Aha. Pont erre gondoltam. Neked sem árt a lazítás és azt már megfigyeltem, hogy ha Connorral vagy, egészen ellazulsz.- magyarázok mosolyogva Colinnak, közben az asztalra könyökölök, megtámasztom az állam és úgy lesem őket.
Ugyanaz a vigyor virít az arcomon akkor is, mikor Colin megmosdatja Connort, mert a látvány komolyan megér mindent. Annyira édesek együtt és annyira egymásra tudna hangolódni, hogy ilyenkor úgy érzem magam, mint egy külső szemlélő. Nem is zavar ez a poszt, mert imádom őket figyelni. Eddig is tudtam, de ilyenkor még inkább megbizonyosodok afelől, hogy Colinnal jártam a legjobban. Senki jobbat nem találhattam volna nála. Vagy épp Ő talált rám? Lényegtelen. Örülök, hogy itt vagyunk egymásnak.
-Tényleg? Ha most rögtön szeretném, annak azért lenne akadálya, nem?- lesek én is olyan perverzül Colinra, közben elnevetem magam és Connor felé mutatok a szemeimmel, hogy értse, mire is gondolok. Azért most már nem olyan egyszerű ez a felfrissüléses dolog, mint az apróság érkezése előtt volt. Nem hagyhatjuk csak úgy magára és egyebek, nem ugorhatunk egymásnak a ház bármelyik szegletében, ahogy egykor.
-Szuper. Viszont azt csak ebéd után tudjuk elkezdeni szerintem. Akkor majd Connor baba lefekszik pihenni, mi pedig nyugodtan festhetünk anélkül, hogy megenné esetleg a festéket vagy az ecseteket.- magyarázok gügyörészve Connornak, mire ő sikkant egyet és mosolyogva bámul rám. Imádom, hogy ennyire imád ez az aprócska emberke. Odáig van értem, ami persze, főképp annak köszönhető, hogy engem lát a legsűrűbben, na de mégis aféle elismerésnek veszem, hogy szeret. Ezek szerint mégse vagyok olyan rossz anya, mint egykor hittem, hogy leszek. 
-Addig akár a parkban is járhatnánk egyet. Én vinném a babakocsit, te pedig a kutyákat. Vagy akármi... lényegtelen, csak együtt legyünk.- vonok végül vállat teljesen fellelkesülve és gondolatban már agyalok is újfent azon, mi mindenhez kezdhetnénk közösen. Olyan ez a nap most, mint valami csapatépítős nap egy nagy cégnél, csak épp ma a családot ápolgatjuk.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 1:10


Nothing else matters




Bírom, ahogy ez a kis tökfilkó úgy koncentrál mindenre, amit magyarázok, vagy épp mutatok neki. Mint ha azzal is bizonyítani akarna nekem valamit, megfelelni nekem, megmutatni, hogy igen csak okos, jól nevelt baba. Aki aztán úgy próbálja sokszor elvonni a figyelmem, hogy én észre sem veszem, de már az ujjai köré csavar egyetlen egy grimaszával, mosolyával. Hiányozna valahogy ebből a házból egy baba, ha Connor nem lenne, úgy gondolom nem tartott volna sokáig Abit rávenni, hogy fogjunk bele a családalapításba. Elvégre az összhang megvan. Jó, tudom azért az akkori helyzethez képest korai volt mert szinte csak fél évet tudtunk kettesben lehúzni, ezer meg egy problémával. És mostanra az is bebizonyosodott, hogy Connor születésével kicsit nehézkesen mennek a dolgok. De úgy gondolom, hogy ez mind a kommunikáció részleges hiányára fogható. Hisz lássuk be, nem beszéltünk meg olyan sok mindent közösen. Abi itthon volt, tette a dolgát ahogy tudta, én pedig dolgoztam és csak legfeljebb a fürdetésre értem haza, ami igen csak csekély esélyt adott arra, hogy bármit is megbeszéljünk. Na de majd erről is el kell beszélgessünk valamikor, ha nem jutunk továbbra sem bizonyos dolgokban dűlőre. 
- Ez látszik rajtam? - mosolyodok el, miközben még mindig csak Connor pofiját törölgetem, aki ugyan egy nemtetsző grimaszt vágva de tűri, hogy tisztára törölgessék a pofiját. Igazából Abi jól látja, hogy a gyerek teljesen ki tud kapcsolni. Olyankor másra sem figyelek, csak az adott cselekvésre, hogy mit hogyan csináljak, és erre Connor miképp reagál. Muris szokott lenni a közösen eltöltött program. De aztán ezt is abbahagyom, és Connort fogva odasétálok én is az asztalhoz. 
-Ó ugyan, nem olyan nagy akadály, leültetjük a járókába mesét nézni, addig pedig bőven lesz időnk egymásra. - csak praktikusan, ötletesen kell megoldani. De szerintem semmi sem lehetetlen. Ha annyira nem lenne nyugodt Connor, mint amilyen valójában, akkor komplikáltabb lenne a helyzet. Na de így nem igazán. 
Noha le nem ülök, inkább csak a picurt fogom meg a karjai alatt, és állítom az asztalra rá. Még ugyan közel sem vagyunk a járós korszakához, de már most ahogy a lába földet ér, elkezd rugózni. Bírom, amikor ilyenkor vigyorog, mint a tejbetök, olykor még sikongat is. Most csak az anyjára sikongat, mikor hozzá kezd gügyögni. 
- Nekem jó az is, mehetünk egyet sétálni. Úgyis tegnap csak a kutyák voltak megsétáltatva, Connor még nem volt a levegőn olyan sokat. Biztos élvezné a kilátást. - azt nem tudom, hogy Abi mennyit viszi sétálni, de hogy velem még eddig nem igazán volt a gyerek friss levegőn, az is biztos. Pedig lehetne többet is, biztos élvezné, mint most is, hogy velem lehet. 
- Na jó, akkor reggeli után indulhatunk is. Séta után Connor úgy fog aludni, mint a tej. Főleg, mert gondolom utána repetázni is fog az ételből. - azt azért már nem teszem hozzá, hogy nem lenne rossz, ha naponta még azért egy kis szopizás nem ártana neki. Mert még mindig így gondolom, csak nem akarom most a hangulatot mérgezni. 



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor 
Note:  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 12:22







Csak bólintok Colin kérdésére vigyorogva, hiszen tovább ragoznom nincs értelme. Tudja Ő mire gondolok, hiszen érzi. Ilyenkor nem olyan meggyötört a képe se, mint amikor hazaér melóból és fáradtan elterül az ágyon. Ez a kis apróság tökéletesen feltölti energiával már pusztán azzal is, ha nevet egy kicsit. 
-Szóval, te ilyen egyszerűen megoldanád? Milyen kis aljas vagy édesem.- duruzsolok kacéran, hiszen ez az ötlet egész jól hangzik, na meg amúgy is izgalmas lenne egymásnak esni a ház egy eldugott részében, aztán azon ügyeskedni, hogy síri csendben és gyorsan megadjuk egymásnak, amit szeretnénk. Mondjuk a fürdőben vagy a konyhában... ezt hamar ki kell próbálni.
Meglepő, milyen hamar megváltozott minden. Tegnap még erre az ötletre lehurrogtam volna Colint, de most tetszik. Így, hogy már tudom, semmi problémája nincs velem és még mindig ugyanúgy akar, mint azelőtt, sokkalta nyugodtabb vagyok. Kellett nekem hülyeségeket képzelni...
-Párszor azért volt már sétálni, hiszen boltba el kellett vinnem magammal, de a kutyákkal együtt még nem volt. Szerintem végig visítani fog, ha meglátja, hogy játszadozik a két bolond.- vigyorgok már pusztán az elképzelésen is, és már neki is látok elpakolni a saját tányéromat, amiről idő közben eltűnt a kaja. Kicsit összepakolok a konyhában, eltakarítok mindent, végül odabattyogok Connorért.
-Akkor te fejezd be a reggelit apuci, mi pedig átöltözünk, oké?- kapom fel mosolyogva Connort, aztán nyomok egy csókot Colin képére és már indulok is az emeletre, hogy ott aztán ráadjak Connorra egy lazább öltözéket és én is rendbe szedjem magam. Fogom a táskám, amibe minden olyasmit belepakolok, amiről úgy gondolom, hogy szükségünk lehet rá. 
-Mi készen vagyunk.- sétálok le újra a földszintre és leteszem Connort a nappaliban, majd a konyha ajtajához sétálok és onnan pislogok Colinra.
-A kutyákat is elintézem, amíg átöltözöl.- mosolyodok el, majd lekapom a két pórázt és hívom is a két energiabombát, akik úgy trappolnak be, hogy szinte szétesik tőlük a ház. Szépen leülnek elém, hiszen azt már megtanulták, hogy csak így érnek el bármit is, majd rájuk rakom a pórázt és míg Colin meg nem érkezik, ácsorgok ott velük egy kicsit. Felváltva simogatom őket, nehogy féltékeny legyen egyik a másikra, közben Connornak is gügyögök, aki tele szájjal vigyorogva lesi a két kutyát. Imádja őket.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 14:03


Nothing else matters




Abi megjegyzése cseppet sem lep meg. Még hogy kis aljas, le merem fogadni, cseppet sem lenne ellenére az ilyesfajta módszereknek. De még mennyire, hogy nem. Perverz vigyorom meg csak még szélesebb lesz, ahogy belegondolok abba, hogy naná, még mennyire hogy nem akarna ellenállni nekem. Pont most, mikor sikerült megoldanunk egy nagy problémát, felülemelkedni rajta és teljesen a másikra utalva magunkat? Ugyan már... Egészséges felnőttek vagyunk, kellő szükséglettel. 
Gondolataim egy pillanat alatt már ott járnak, mégis milyen módszerekkel lehetne Connort lekötni, de aztán már csak azt figyelem, hogy kezd el a kis tökfilkó rugózni az asztalon. Tényleg imádja az ilyeneket, mint ha valami teljesen új dolog történne vele, olyasmi lelkesedéssel csinálja. Látszik rajta, hogy piszok mód élvezi, és legszívesebben hosszú ideig csak ezt csinálná. 
- Oké, legyen az. - átadom Connort az anyjának, miközben én leülök az asztalhoz megenni a reggelit, ami már ott van egy ideje. Csak hát ha Connor jóllakott, mellette nagyon nem lehet enni, mert mocorogna csak mindenfelé. Hiába, ilyenkor már tele van energiával. Viszont a kajának nekiülök. Nem telik olyan igazán sok időbe, mire elfogy. Így aztán csak az asztalra könyökölve gondolkozok el azon, hogy a parkban mit is csináljunk. Hisz rengeteg lehetőség van, mégis számolni kell azzal a ténnyel, hogy Connor mindent egyből megkóstolni akar először. 
- Megyek. - egyenesedek fel az asztaltól, ahogy Abi beszól, hogy ők már ugyan végeztek. A tányér könnyűszerrel a mosogatóba kerül, én pedig elindulok fel a szobába, hogy átöltözzek. Annyi azért egyszerű az én esetemben, hogy öt perc alatt is simán elkészülök. Így nem kell igazán sokat várni rám. Fogom pár cókmókom és megyek is le a bejárathoz, ahol már várnak engem. 
- Indulhatunk, ha ti készen vagytok. - közben már a falhoz döntött összecsukott babakocsiért nyúlok és nyitom is szét, hogy Connort bele lehessen ültetni. Már ha hagyja magát, mert sokszor hajlamos patáliát csapni, hogy őt bizony tessék cipelni. 
- Na gyere kislegény. - kapom fel lendülettel, amire csak sikongatva kacarászni kezd. De ahogy a babakocsi felé indulok vele, hogy beleültessem a négykerekűjébe, már görbül lefelé a szája. 
- Ne kezd légyszíves. - próbálok hatni rá édesgető hangnemben. 



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor 
Note:  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 21:30







Jól indul a nap, ez már biztos. Jó kedvűen kezdünk el készülődni a közös sétához, amit még a kutyák is díjaznak, egyedül Connornak van ellentmondása, ugyanis nem szimpi neki a baba kocsi. Én általában ilyenkor már, csak azért is megmutatom a kis pöttömnek, hogy úgyis az lesz, amit anyuci mond és senki sem fogja kézben cipelni. Meg kell szoknia, hogy nem lesz mindig cipelve a hátsója, hanem szépen bele kell ülnie a baba kocsiba, ha velünk akar jönni.
-Connor baba. Fogadj szót és csüccs le vagy nem megyünk sehova.- szólok rá még az aranyosan, de a grimasza és a duzzogása láttán, na meg a visítás hallatán érzem, hogy kezd elpattanni az agyam. Miért kell elrontani a napot a hisztivel, mikor tudja jól, hogy csak jó lesz, ha szót fogad és elindulunk végre. Komolyan nem értem a gyerekeket ilyenkor...
-Connor édesem, ne visíts. Nem mondom még egyszer.- pirítok rá megint, ahogy csak ül és bőg, mint akit épp ölnek, végül fogom a cumiját és beledugom az ordítástól amúgy is tátott szájába. A két kutya szegény, csak les ide meg oda, hogy most mi a jó franc van, de nem mozdulnak, pedig a pórázokat már elengedtem. Biztos kíváncsiak, hogy mi fog most kisülni ebből.
-Én így nem megyek vele sehova. Élveznie kellene és vigyorogni ezerrel, nem úgy csinálnia, mintha épp agyonvertem volna.- sóhajtok egyet, közben széttárom karjaim, majd hagyom, hogy csattanjanak egyet a combomon. Unottan lesek a drága kicsi fiamra és, mivel ötletem nincs hogy érhetném el, hogy ne rinyáljon de így elindulni sincs már kedvem, leülök a kanapéra és csak lesek duzzogva magam elé. Ennyit a szép és csodálatos napról.
-Akkor séta lefújva.- sóhajtok még egyet, majd az ablakon kezdek kifelé lesni. Titkon azt remélem, hogy majd ettől Connor lenyugszik, de nem épp úgy fest, mintha akarna.


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 21:52


Nothing else matters




Hajaj, úgy fest ez a nap tényleg meg lesz vétózva, ha így haladnak a dolgok. Connor úgy fest, nem hajlandó együttműködni, és amikor Abire pillantok is látom rajta, hogy ha nem tudjuk orvosolni a problémát, ő sem megy sehova. Ergó most oldjuk meg gond nélkül a dolgokat úgy, hogy Connor se sírjon, ki is jussunk és tényleg az történjen, hogy sétálunk egy jót, és nincs semmi probléma semmivel. A kutyák is örülnének egy kis viháncolásnak, ismerkedésnek, Connornak is jót tenne a friss levegő.
Connort ugyan sikerül beleültetnem a kocsiba végül, de csak akkor törik el nála igazán a mécses. Nem csak, hogy hüppög, de látom ahogy az arca egyik pillanatról a másikra elvörösödik, amitől szőke fürtjei még színtelenebbnek tűnnek csak, és éktelen ordításba kezd. Szinte ami hang csak kifér azon az aprócska száján, azt most mind ránk zúdítja tiltakozásul, és Abi hangján is érzem, hogy egyre ingerültebb. Sóhajtva próbálok még a gyerekre hatni, megsimítom az arcát, és a maciját szedem elő. 
- Nézd, a kis barátod is veled utazik. - próbálkozom eképpen. Máskor hatni szokott, ha a maci vele van eszik, öltözik, és még fürdik is szófogadó kisgyerek módjára. Most azonban ez sem használ. Végül feladom, kiveszem a babakocsiból, mire csak hüppögve hozzám bújik és elhallgat. Szóval csak akkor megy a hiszti, ha a kocsiban ül. Oké... 
- Várj cica, van egy ötletem. - indulok el egyből az emeletre, és amint leültetem Connort magam mellé, elkezdem áttúrni a gyerekholmikat. Nagy sokára előkerül, amire gondoltam. Egy babahordozó, most talán ez lenne a legjobb ötlet. A picúrra vigyorgok, miközben elé lógatom ezt. 
- Mit szólnál, ha ebben utaznál? - nézek rá, és közben fél karomra felkapom, hogy visszasétálhassak Abihez a nappaliba. 
- Cica, mit szólnál ahhoz, ha ebben vinnénk most el kivételesen sétálni? - kérdezem kíváncsian, némi lelkesedéssel a hangomban. A két blöki közben még mindig csak néz egy helyben ücsörögve, talán rosszat szimatolnak, vagy csak elszoktak a házban való közlekedéstől. Fene tudja. 



To: Abi
Words: 1030
Music: Iggy Pop - Never met a girl Like you Befor 
Note:  

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új 16.06.13 22:11







Szegény Colin próbál hatni a hisztigépre, de sokat nem ér el vele, még akkor sem, mikor a mackót oda adja neki. Connor most megmakacsolta magát és nem is érdekli semmi csak, hogy az legyen, amit ő akar. Nem értem mondjuk, mi baja a baba kocsival, hiszen tök kényelmes lehet csak úgy ülni és nézelődni.
-Ötleted?- lesek Colinra, miután kikapja a gyereket és elindul vele az emeletre. Ha más nem, legalább csend van már, mivel Connor drága elérte, amit szeretett volna. Apuci felvette, cipelik a hátsóját más meg nem érdekli. Viszont én meg ezek után biztos, hogy nem fogok tele szájjal vigyorogva sétálgatni, mintha olyan jó kedvem lenne, mert nincs. Előre látom, hogy végig fogok morogni legalább egy órát, amiért sose sikerül semmit nyugodtan és normálisan végig csinálni.
Mikor meglátom Colint és azt, ami a kezében csüng, az adrenalin szintem megint csak emelkedni kezd. 
-El ne képzeld, hogy én azt fölveszem és végig cipelem benne Connort a parkon.- jegyzem meg egyből fenyegetően, közben rideg tekintettel végig mérem a két szép szál legényt. Egyik őrültebb, mint a másik. Majd pont kenguruban vonszolom magammal a gyereket, mint egy idióta. Viselje élete végéig az, aki kitalálta... megpakolva tíz kiló betonnal sétálgasson benne a víz alatt. Én bizony fel nem veszem.
-Ha te hozod benne, egészségedre, de tudod jól, hogy én rühellem azt a sz*rt. Egyébként sincs már kedvem ehhez a nyamvadt sétához, hogy Connor végig üvöltse az egészet. Majd később elviszem a kutyákat, te meg járkálhatsz a kengurudban a gyerekkel fel s alá.- na igen. Amikor felhúzom magam, akkor aztán jár a szám ezerrel, sajnos meggondolatlanul. Elég lekezelő és bunkó tudok lenni, de ezt Colin már nagyon jól tudja. 


Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Abi & Colin - Most minden új

Vissza az elejére Go down

Abi & Colin - Most minden új

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Similar topics

-
» Minden ami Naruto Manga! >>Figyelem fokozott Spoiler veszély
» Colin Wright
» Mizukage palota
» -=Villám Elemű Jutsuk=-
» Stefan szobája

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Abi és Colin lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához