welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Today at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Lyna Frei
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 
Timur Theodor Volkov
 

Share| .

Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 27.09.13 4:46

Nem is jutok igazán szóhoz. Eddig vagy nem vettem észre Audreynak ezt a fura és zavaros énjét, vagy most kezd elő törni belőle mert annyira az idegeire mentem az elmúlt évek alatt, hogy egy lelki roncs lett belőle, aki élvezetből gyilkol. Azt hiszem jobb lesz leállnom azzal a sok tudatmódosítóval, mert egészen furcsa dolgokat képzelek be, amik nem is a valóság része, ez van mikor engedem elszabadulni az emígy is élénk fantáziámat. Azért ez a feltételezés róla is elég abszurd.
- Egészen úgy beszélsz, mint egy pszichopata és ezt most nem bóknak szántam. - Gondoljak bele miért használnak savakat? Nem is tudtam arról, hogy a savazás a menő. Nem vagyok otthon efféle kotyvassz téren, de bármikor szívesen adok divat tanácsot, és azt tudom, hogy menőbb selyemsállal megfojtani valakit, mint pamuttal.
- Inkább nem akarok bele gondolni, mert rosszul leszek. - Azt hiszem volt szerencsém pár ilyen savas filmet látni és annak is a szemtanúja lehettem, hogyan mar át mindent a sav. Persze gondolom élőben sokkal durvább lehet, főleg ha élő emberen kísérletezgetnek. Jesszusom, tényleg jobb ha valami más felé terelem el a figyelmemet, mert ez durva!
- Hupsz! Vedd úgy, hogy meg sem szólaltam. - Voltam rá már annyira mérges, hogy azt gondoltam jót tenne neki ha átmennék hozzá és a saját párnájával fojtanám meg alvás közben. Ebből is kiderül, hogy én vagyok a gonoszabbik fél a mi kis iker kapcsolatunkban. Persze előfordulhat, hogy mikor ez járt a fejemben nem voltam éppenséggel valami túl józan, vagy ha nem is alkohol befolyása alatt voltam valami szer biztos volt bennem. Addig jó, még nem buktam le előtte, fene se tudja hogyan csinálom, de eddig még Audrey nem fogott szagot. Ezek szerint profi vagyok! Azért egy házban élni és neki sosem tűnik fel, hogy nem vagyok mindig a lehető legjózanabb. Akkor csak belülről érzem azt, hogy lebegek és kívülről nem látszik meg rajtam, hogy mennyire a felhők felett érzem magam.
- Megpróbálom nem megszólalni, de mit tehetnék a sokat mondó tekintetemmel? Esetleg vásárlás közben vegyek fel napszemüveget, hogy ne bírj a szemembe nézni? - Megpróbálhatok nem megszólalni, sem pedig fintorogni, sőt még egy átkozott napszemüveget is magamra erőltetni, - pedig már nem szezonális -, de megtenném érte, csak hogy ne vesszünk össze.
- Ilyenkor miért nincs a közelben egy párna? - Az ilyenekért lenne kedvem belé fojtani a szót. Mindezt azért mégis csak nevetve mondtam neki, nem akarok veszekedni, mindössze vicceltem.
- Inkább szerezzünk neked egy pasit, hogy mást is megbírj ragadni. - Tudom, nem volt szép húzás tőlem, de ez túl nagy magas labda volt, hogy kibírjam hogy ne csapjam le. Nem kellene randi gurut játszanom, de talán találnunk a kis bulizásunk alkalmával valakit, aki esetleg szóba jöhetne nála. Sosem lehet tudni, ezért kell mindig nyitott szemmel járni.
- Azért hangzik annak, mert az is! Szóval mikor ejtsük meg? Minél hamarabb annál jobb. - Nekem éppen rettegnem kellene és a hátsómat félteni, de ki tudja meddig élek még, ezért inkább szórakozni van kedvem, mint félelemben élni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 12.10.13 13:07

- Definiálom, amit mondtál, mert ez nem így van... A pszichopata a többi embert tárgynak tekinti, akiket manipulál és kihasznál, úgy, ahogy az emberek többsége egy papír zsebkendőt használ. Ez így inkább téged jellemez... Igen. - Nem akartam ennyire tényleges lenni, csupán csak szerettem volna rámutatni arra, hogy mennyire távol jár az igazságtól. Azért szerintem nem tévedtem akkorát azzal,hogy azt állítom manipulatív, hogy olykor csak használ másokat, mint egy tárgyat. Sosem akartam beleszólni, legalábbis megpróbáltam. Addig nem is szándékozom ezzel foglalkozni, amíg engem a húgának tekint... Végül is nem igazán értem, hogy miért jó ezt tenni, de mindenki úgy él, ahogyan jónak látja. Az én nővérem pedig a legtöbb esetben nem mutat bűntudatot, ebből pedig azt tudom feltételezni, hogy így látja jónak és persze szórakoztatónak, mert a helyzetek többségénél láthatóan jól mulat.
- A szadista mások kínzásában élvezetet találó beteges hajlamú ember. Beteges volnék? - Valahogy ez sem az igazi. Mert kizárólag csak akkor tennék valami ellenkezőt az elveimmel ha az a személy tényleg bántani akarná Opheliat abban bízva, hogy fordított esetben ugyanúgy számíthatnék rá. Ezt pedig nem is szeretnék megkérdőjelezni.
- Ezt most pont annak mondod, aki az első hetet végighányta a kórházas élményei után? - Még most is kiráz a hideg ha visszaemlékszem az első sérültre, akit láthattam harmadfokú égési sebekkel, de még mindig jobb mintha a mentősökhöz lettem volna beosztva. Szerintem csak hátráltattam volna a munkájukat, mint segítettem volna. Nyílt terepen mégis csak rosszabb... Mégis hogyan tudnám megnyugtatni az illetőt, mikor magam sem állok valami stabilan. Biztosítani valakit arról, hogy minden rendben lesz, hol ott a sok vértől azt sem tudom megállapítani, hogy egész pontosan honnan jön.
- Mintha azt lehetne, mikor szavaid mindig olyan melegek és szívhez szólóak, de megpróbálom. - Amit teljesen hiábavalóan is teszek, mivel nem fog menni. Legalábbis eddig még egyszer sem sikerült, még akkor sem tényleg akartam, mert attól biztosan jobban éreztem volna magam, ha nem veszek tudomást arról, amit a fejemhez vágott. Még ha teljesen higgadtan és mosolyogva is közli velem, akkor is tudom, hogy éppen mennyire szeretne utálni.
- Ophelia, mindig úgy érzem, hogy megfeledkezel egy egészen apró részletről... Ikrek vagyunk. - Ez ellen nincs mit tenni. Teljesen mindegy, hogy mit tesz ezen akkor sem tud változtatni. Nem hiszem, hogy épp egy napszemüveg segítene rajtunk. Akkor is látom rajta, hogy mit gondol, ha nem nézek a szemébe. Nekem arra már nincs szükségem.
- Hogy belém fojthasd a szót? Ne reménykedj... - Mert ahhoz tényleg meg kellene fojtania. De akkor mégis bosszanthatná? Biztosra veszem, hogy senki sem csinálja nálam jobban. Egyébként rajtunk a szótlanság sem segíteni, hiszen szavak nélkül is tökéletesen megértjük egymást. A ki nem mondott szó pedig olykor sokatmondóbb, mint az amelyiket kimondjuk.
- Te jó ég... - Ebben az esetben azt hiszem a legrosszabbra is felkészülhetek. Nem kimondottan egyezik meg az ízlésünk. De meglehet, hogy a férfiak terén még mindig könnyebben közös nevezőre tudunk jutni, mint egy vásárlás alkalmával. Meglátjuk.
- Akármikor. Holnap... A hétvégén. - Tudnivaló, hogy nálunk az ilyesmi, a kezdeti lelkesedés nem tart örökké, sőt eléggé rövid lejáratú. Tehát tényleg jobb lesz mi előbb élni a lehetőséggel, azon ritka alkalmak egyikével, hogy együtt menjünk szórakozni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 23.10.13 22:30

Most elő állhatnék valamiféle védőbeszéddel, hogy mentsem a bőrömet, de amit az imént Audrey mondott az teljesen nyilvánvaló. Ha jobban belegondolunk, akkor nekem jár az a megtiszteltetés, hogy kettőnk közül átvegyek a pszichopata ikertestvérnek járó díjat. Bevallom sokszor nem gondolok másokra és a saját önös érdekeimet tartom szem előtt és pláne úgy próbálok mindent alakítani, hogy nekem jó legyen nem törődve másokkal.
- Aúcs, ez tudod lehet, hogy fájt volna, ha nem lennének pszichopata hajlamaim. - Amikor a szemem előtt lőttek le azt a pasit akkor sem gondoltam az áldozatra, mindvégig magamat féltettem és csak arra tudtam gondolni, hogy azon a hapsin már úgysem lehet segíteni, ezért mentettem a saját irhámat. Nem is az előttem lezajló gyilkosságtól ijedtem meg, hanem attól, hogy ez akár velem is előfordulhat és én még élni szándékozom.
- Nem, de a savas elméleted az igen. - Mindketten jól tudjuk, hogy akik minket közelebbről is ismernek úgy gondolnak ránk, hogy Audrey a jó kislány én pedig maga vagyok az ördögfióka. Ezért is volt olyan meglepő a savas kávé elmélete. Azt hiszem elgondolkozok azon, hogy főzessek-e vele több kávét, főleg akkor ha éppen össze vagyunk durranva, nehogy a végén egy kis adalékot is hozzá csapjon.
- Gondoltam, hogy nem fogod gyomorral bírni, mindig azt hittem, hogy valami cuki munkát fogsz vállalni, mondjuk egy állatkereskedésben, ahol egész nap puha nyuszikat simogathatsz. - De arra sosem gondoltam, hogy olyan embereket akar ellátni, akik már félig holtan érkeznek be a kórházba és mindenük lóg, vagy elveszítették a végtagjaikat, fúj inkább jobban bele sem gondolok, mert hamarjában eljutnék a kilógó belek gondolatához is.
- Csak, hogy tisztázzuk arra szeretnél célozni, hogy úgy tudom mondani, hogy szeretlek, mintha csak azt mondanám, hogy dögölj meg? - Tudom ez az én érzéki szegénységemnek a műve, mert nem igazán vagyok érzelgős alkat, aki képes lenne kimutatni mások számára azt, amit valójában érez, sőt próbálom az efféle gyenge ízéket száműzni az életemből.
- Erről a részletről még ha akarnék sem tudnék megfeledkezni, mert mikor rád nézek magamat látom vissza. - Természetesen csak külső adottságokban hasonlítunk egymásra, mert belsőleg teljesen másmilyenek vagyunk a jelek szerint. Viszont nem akartam gonosz lenni, most nem mikor ez az összemelegedős résznél járunk, de tényleg mintha tükörbe néznék ha ránézek, azzal a kis különbséggel, hogy nekem sokkal jobb a stílusérzékem.
- Pedig eljátszottam volna a gonosz iker szerepét. - Habár nem én vagyok a világtörténelem leggonoszabb ikerje, mert hallottam már olyanról, hogy az ikrek egyik tagja meghalt és az aki életben maradt az átvette a halott iker életét. Ezért ez már több, mint durva.
- Szóval jobb ha már lelkileg most felkészül erre. - Képes vagyok Audreyt simán oda lökdösni egy jó képű férfihoz ha úgy gondolom kellemes társaságot lelne benne. Aztán talán még valami egészen jó is kisülne a dologból, talán ráfér egy egész kicsi noszogatás.
- Legyen inkább a holnap, mert előfordulhat, hogy hétvégéig újból összeveszünk. - De az is, hogy akár öt percen belül újra ajtót fogunk csapkodni, habár én erősen próbálkozok tényleg azon, hogy kibírjuk egy kicsit veszekedés nélkül.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 01.11.13 21:27

- Hé, ha neked lennének pszichopata hajlamaid, akkor az azt jelentené, hogy nekem is vannak. - Mert tudtom szerint továbbra is ikertestvérek volnánk, tehát elég valószínűnek tartom, hogy tapasztaltam volna már magamon a tüneteket. Az még nem jelent akkora problémát ha valaki kiválóan tudja produkálni ezeket. Szóval, bízom benne, hogy nincs okom az aggodalomra és félni valóm sincs tőle... Talán egy egészen kicsikét tényleg kezdünk már beteges elméletekbe gabalyodni, aminek a legkevésbé sincs alapja. Ugyanis nálunk már régen kialakult az a bizonyos szereposztás, amiben a jó testvér alakíthatom, amit olykor hajlamos vagyok túlzásba vinni. Ekkor viszont bekapcsol a másik felem, hogy együttes erővel kiegyenlítsünk a mércét mondjuk egy jól kidolgozott viszály alkalmával, amit most egyelőre szeretnénk száműzni az életünkből. Azt hiszem egy bizonytalan időre neki is elege van már a túlzott izgalmakból.
- Ezt valahová felfogom jegyezni, hogy vannak olyan dolgok, módszerek, amikről úgy találod, hogy betegesek. - Csak aztán el ne felejtsem. Mert eddig ilyesmire nem volt példa. Ophelia nem igazán válogatja meg az eszközeit, ha a céljai eléréséről van szó. Ami pedig a kudarcot, csalódást és visszautasítást illeti szerintem egyáltalán nem is szereplenek a szótárában. Szóval ez már jelenthet valamit.
- Szeretem a cuki dolgokat, de csak mértékkel. Eddig még nem gondoltam rá, hogy hiányozna egy szőrmók az életünkből. Magunkat ismerve pedig nemigen lenne önként jelentkező, aki takarítana utána. - Vannak napok, amikor egymást is alig látjuk, nemhogy még egy harmadik félről is gondoskodjunk a lakásban. Legalábbis nekem nem hiányzik túlságosan. Időm sem mindig jutna rá és bármiben lefogadom, hogy kész háborús övezetté alakítaná a nappalinkat. Egy kis állatot sosem egyszerű tisztán tartani. De legalább azok nem tudnak olyan könnyedén kiborítani, mint bizonyos személyek, akik nagyjából két perc is elegendő hozzá.
- A nem szokványos ízlésedből ítélve pedig neked sem kellene sok idő ahhoz, hogy visszaköszönjön a reggelid. - Nem tudom. Én inkább valahogy Ophelia kezében tudnám elképzelni azt a puha nyuszit, ahogy éppen simogatja és dédelgeti. Nem túlságosan vagyok oda a házi kedvencekért. Van épp elég dolog, amit észben tarthatok.
- Mégsem mindig teszik, amit látsz. - Neki aztán képtelenség is volna megfelelni és ami azt illeti nem nagyon áll szándékomban. Egyszer-kétszer megpróbáltam, de hamar beláttam, hogy neki semmi sem lehet igazán jó, amit nem egyedül csinált.
- Ne aggódj, alkalomadtán kiválóan tudod alakítani. - Szóval, efelől teljesen nyugodt lehet. Bátran kijelenthetjük, hogy Ophelia a rosszabbik felem. Én pedig vagyok neki a jó. Amit még ha olykor nem is akar elfogadni nem mindig olyan rossz. Előfordul, hogy időnként minden egyes szavammal csak bosszantom, idegesítem... Ez azért van mert idő előtt egyikünk sem képes befogni. A hallgatás egy ki módja a veszekedés elkerülésének, de a dolgokra nem talál önmagától megoldást.
- Az lehetséges lenne? - Őt ismerve ebben egyáltalán nem vagyok olyan biztos. Ha valamit megtanultam, akkor az az, hogy mellette soha semmire sem lehet eléggé felkészülni, mert sosem tudható, hogy valójában mire készül egy váratlan pillanatban. Kezdhetek félni?
- Hihetetlenül hangzik, de igaz lehet. - Szóval tényleg jobb lesz mielőbb alkalmat keríteni a közös programjainknak, mielőtt végképp elmenne a kedvünk az egésztől.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 13.11.13 22:43

Meglepetten néztem rá, csak mert nem igazán értek egyet az elméletével, amit persze csak nem bírok újfent szó nélkül hagyni sem.
- Oh, szerintem attól még, hogy ikrek vagyunk nem egyeznek a hajlamaink is, az később a személyiség fejlődéssel alakul ki, vagy tévedek? Mert mi szerintem két külön álló személyiségek vagyunk, ezért is sikerül olyan sűrűn egymásnak feszülnünk. - Lám ez volna az én röptében össze eszkábált elméletem. De gondolom Audrey majd szól valamit, ha nem értene velem egyet, mert hozzám hasonlóan neki is nehezére esik az, hogy magában tartsa a véleményét.
- Szerintem már az is kezd beteges lenni, hogy ilyen hosszú ideje már traccsolunk egymással és még nem kezdtünk bele a hajtépésbe. - Őszintén nem is tudom, hogy mikor volt erre utoljára példa, valószínűleg már nagyon régen történhetett hiszen ezért nem emlékszem erre.
- Áh, hát valójában én inkább messziről szeretem az állatokat. - Sosem volt házi állatom és nem is szeretnék beszerezni. Egyszerűen nem hiányzik az, hogy valakiről gondoskodnom kelljen, na meg ha rajtam múlna akkor ott döglene is meg, mert a nagyon pezsgő életemben el is felejtenék neki enni adni. Vagy saját kezűleg verném agyon, ha valamelyik tervezett ruhámnak, cipőmnek baja esne.
- Akkor lenne csak igazán baj, ha mindig tetszene. - Szeretek kritikus lenni és nevezzük valami olyasminek, hogy én így próbálom kifejezni iránta a szeretetemet, ezért szerintem inkább hálás lehetne nekem, hogy őszinte vagyok hozzá és képes vagyok megmondani, hogy mi áll jól neki és mit ne vegyen fel még véletlenül sem.
- Nem kellene ennyire bátorítanod ebben, mert a végén még vissza bújok a "rossz iker" szerepébe. - Sosem leszek annyira jó, mint Audrey, de őszintén nem is akarok. Szeretnék megmaradni a saját személyiségem mellett, ami szurkálódós és nagyon őszinte, amivel másoknak fájdalmat okozok, de ilyen vagyok.
- Hát elméletileg igen, még csak a gyakorlati részt kell kideríteni. - Habár fogalmam sincs, de azért meg lehet próbálni és a végén pedig ki fog derülni, hogy sikerrel járt-e vagy sem.
- Ebben nincs semmi hihetetlen, csak reálisan gondolkoztam és jobb később, mint soha. Ugye? - Legalább is addig ütemezzük be ezt a közös programot ameddig képesek vagyunk ilyen hosszú ideig megmaradni még egymás mellett.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 16.11.13 12:03

- Nem teljesen... Van hogy a gének is belepofátlankodnak az ember dolgaiba. Ilyenkor kiváltképp tudok örülni annak, hogy egy viszonylag normális családba tudtam születni. - Abban mindenképp egyetérthetünk, hogy a normális, szokványos, átlagos kifejezések ma már eléggé relatív fogalmak. De egész pontosan itt arra kell gondolni, hogy értékelem, hogy nincsenek a felmenőink között pszichopaták, szociopata sorozatgyilkosok, egyéb elme károsultak meg ehhez hasonló jópofa tulajdonságokkal rendelkező cuki rokonok. Mert az ilyesmi nem minden esetben befolyásolható, azt hiszem. Vannak akik csak későn veszik észre, hogy valami nem stimmel, nem teljesen normális mondjuk a gyerekükkel. Felnőtt korban már nem igazán lehet ezzel mit kezdeni, még akkor sem ha az ember napi szinten beszedi a fél gyógyszertárat, évente pedig kimerít egy teljeset.
- Azt hiszem éppen most sikerült lebuktatnod önmagad. Mégis csak van ebben valami élvezet... De ez még simán betudható az egészséges testvéri viszályok kategóriába. Volt már rosszabb is. - De miért pont a hajam? Ő is tudja, hogy allergiás vagyok rá, mikor valaki piszkálja, birizgálja. Szerintem mindenkinek van. Lehet pödörni. Én nem szoktam. De anyu egy időben annyiszor csinálta, hogy már attól féltem, hogy hozzászokom és én is elkezdem. Fogalmam sincs miért csinálta vagy mit csinált olyankor. Gondolkodott, töprengett, azzal nyugtatta magát. Bár inkább meglehetősen frusztráló látvány volt. Még csak göndör sem maradt.
- Már így is túl sok van belőlük. - Sajnos már az állatkertekben sincs elegendő üresedés a számukra. Azok meg csak egyre inkább szaporodnak túlnőve a saját korlátaikat, elképesztő.
- Eltudom képzelni. - Ami azt illeti nem, nem igazán tudnám elképzelni. Egész egyszerűen azért, mert ilyesmire még nem volt példa és szerintem sosem fog megtörténni. Így fogalmam sincs milyen lenne. Talán katasztrofális és neki lenne igaza. De így ami nincs az nem is tudhat hiányozni. Már egészen furcsa, különös lenne ha valamihez ne tudna mit hozzáfűzni, ne lenne egy-egy ironikus megjegyzése, azt gondolnám, hogy tényleg valami baj van.
- Túl egyszerű lenne minden, ha az emberek visszatudnák szívni, amit előzőleg mondtak. Szóval talán csak próbálj meg úgy tenni, mint aki meg sem hallotta. - Az általában menni szokott neki, mint a legtöbb esetben mindenkinek.
- Én nem hiszem, hogy azokra a módszerekre fel lehet készülni. - Ő nem arról ismert, hogy olyan kiszámítható természet lenne. Inkább az aki mindig tud valami újat mutatni, amitől az embernek leesik az álla.
- Ha mégsem olyan mint elterveztük, akkor életem végéig azt fogom hallgatni, hogy megmondtad? - Mert általában ez szokott történni. Azt kell mondjam, hogy ehhez már egészen hozzászoktam nem komolyan venni. Még akkor is haza igaza van, honnan a fenéből tudhattam volna?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 18.11.13 15:26

Audrey a tükörképem, ezzel azt hiszem mindent elmondtam. Ő az én jobbik felem, akiben fele annyi gonoszság sem lakozik, mint bennem.
- Viszonylag normális... - Ezen el kellett nevetnem magam. Igaz közel állunk a normális fogalomhoz, de azért mégis kissé a családunk kattant kategóriába tartózik, bár szerintem igen. Szüleink sem voltak teljesen komplettek mikor kiskorunkban annyira ragaszkodtak ehhez az iker dologhoz, hogy még a ruháink is ugyan olyanok voltak. Habár ugyan úgy néztünk ki, ugyan olyan ruhákat aggattak ránk, mégis hamar észre lehetett venni a kettőnk között lévő különbséget, mert a személyiségünkkel nem tudtak mit kezdeni, mert ennél különbözőbb már nem is lehetett volna.
- Akkor gondolj bele, hogy még ennél rosszabb is tudna lenni a helyzet. - Nem fenyegetésként mondtam ezt neki, de ugye mindig lehet rosszabb alapon. Igaz néha össze kapunk, van hogy csúnyábban, mint általában, de azért mégis valamennyire szeretjük egymást, akkor is ha nekem nehezemre esik kimutatni. Audrey a testvérem, ezért nekem jogom van bántani, de másnak nem engedném, hogy akár egy ujjal is hozzá érjen.
- Biztosan el tudod képzelni? - Felhúzott szemöldökkel, érdeklődve figyelem, hiszen ilyenre még igazán példa még sosem volt, ezért is furcsállom annyira, hogy képes lenen elképzelni valami olyasmit, amire még nem volt példa, szerintem nem is fog lenni, de nem akarom a poént lelőni.
- Ezt nagyon is jól hallottam, szóval tényleg vigyázz, nehogy a végén előbújjon az a személy, aki megérdemelné a legrosszabb testvérnek járó díjat. - Talán már megkaptam volna párszor, mert amilyen néha tudok lenni. Sokszor bántottam már meg, sértettem meg, de mentségem nincsen rá, de erre valók az idősebb testvérek, hogy terrorban tartsák a kisebbeket. Nagyon is szeretem Audreyt a magam módján, csak még a kimutatásával van némi problémám.
- Talán nem is lehet, de azért meg lehet próbálni. Túl kiszámíthatatlan vagyok ugye? - Sosem szerettem mások előtt nyitott könyv lenni, senki se tudja, hogy mire gondolok, vagy mit tervezek. Nagy előny tud lenni ha senki sem sejti a szándékaidat, aztán pedig bumm meglepi!
- Nem életed végéig, de azért szerintem párszor megemlíteném. - Ki sem tudnám bírni, hogy minden adandó alkalomkor ne dörgöljem az orra alá, hogy már pedig én megmondtam, szokás szerint igazam volt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 22.11.13 23:19

- Tudod többek között azt is szeretem benned, hogy mindig olyan egyedi módon próbálsz megvigasztalni... - De a lényeg, hogy valahogy mindig sikerül, hogy végül már magam sem tudom hogy miért nevetek, de alig tudom abbahagyni. Csak néha olyan nehéz rávezetni, hogy szükségem lenne a biztató, lelkesítő megjegyzéseire. Amit igazából el sem tudok képzelni hogy hangozna, de egy biztos, hogy tőle idegen és teljesen szokatlan na meg persze váratlanul is érne. Azt hiszem meg is ijednék egy kicsit, hogy vajon mi történhetett vele, mert nem hinném, hogy mostanság készül megtérni. De inkább viselkedjen magához mérten azt hiszem eltudom más viselni. Nem kevésbé kiszámíthatatlan. Szerintem csak nem véletlenül vagyunk éppen ilyenek. Nekem nem igazán hiányzik, hogy más legyen. Egy kicsit mindig olyanok leszünk mint a másik.
- Viccelsz? Bele sem merek gondolni.. Na jó, talán. De nem biztos, hogy akarok. - Azt már megtanultam, ha róla van szó nem árt egyből a legrosszabbra is gondolni. Jobb félni, mint megijedni. Azért nem semmi mi mindenre képes a céljai elérése érdekében. Nem annyira elképzelhetetlen, csak épp annyira elképesztő, hogy nem is gondolnánk rá, hogy tényleg megtenné. De addigra túlnyomórészt már késő.
- Nem szükséges. Mindig kapok belőle egy kicsit. Azt hiszem ennyivel is képes vagyok beérni, de azért kedves, hogy gondoltál rám. - Azért nem múlik úgy el egy hosszabb időszak, hogy valamilyen úton-módon ne mutatná ki a foga fehérjét, mintha csak egy emlékeztető lenne, hogy " Helló, vigyázz mert ilyen is tudok lenni". Nincs ezzel gond, csak még az időzítésen kellene változtatnunk. Normális, hiszen mindenkinek vannak jó és kevésbé jó, rossz vagy épp nagyon rossz napjai, csakhogy mi egy házban lakunk, így viszont eléggé nehezen tudnánk elkerülni egymást azokon a napokon szinte huszonnégy órában. Nekünk pedig nincs szükségünk két egész percre ahhoz, hogy összevesszünk valamin. Nem semmi, igaz?
- Csak ne hozz cikis helyzetbe, légyszi. - Azt hiszem előbb-utóbb nagyon megfogom utálni a meglepetéseket. Nem szeretek, nem is akarok égni akár egy rongydarab, de hát van aki igen?
- Azaz nem hagynál ki egyetlen adandó alkalmat sem. Értem. Nos, azt hiszem az is bőven elég lenne. - Így nem, tényleg nem kellene életem végéig azt hallgatnom, hogy az orrom alá dörgöli, hogy neki milyen pusztulatosan igaza volt, csak úgy néhány hónapig amíg valami oknál fogva ismét rávesszük magunkat valami hasonló tevékenységre.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping 11.12.13 20:48

Tudom nem én lennék a világ legjobb testvére, na nem mintha hajtanék erre a kinevezésre, de azért mégis ott állnék mellette a bajba, még akkor is ha ezt nehezemre is este nyíltan bevallani neki.
- Audrey, sose felejtsd el, hogy mindig én fogok maradni az életedben a legőszintébb ember, ahogyan azt sem, hogy azért vagyok ilyen, mert szeretlek, hiszen a testvérem vagy. - Nem erősségem az, hogy vigasztaljam, sőt inkább még én szoktam lelombozni a kedvét, mert én képes vagyok arra, amire mások nem. Inkább szembe állítom a csúnya igazsággal, mint hogy hazugságban kelljen élnie. Mint mikor mindenki megdicsérte, hogy azaz undorító garbó nagyon jól áll neki, nekem kellett észhez térítenem, hogy mindenki hazudott körülötte, én pedig csak egyszerűen elégettem azt a borzadályt. Nem volt szép tőlem, de legalább őszinte húzás volt részemről.
- Habár lehet, hogy jobb ha most nem gondolsz bele. Inkább most csak gondoljunk arra a kevéske, de annál élvezetesebb szép közös pillanatainkra. - Hirtelen több veszekedős, ajtócsapkodós jelenet is beugrott, de azért néhány szép emlék is lappang még valahol az emlékezetemben. Nem mindig akarjuk ám tönkre tenni mi egymás napját, de van hogy még a legnagyobb igyekezetem ellenére is sikerül, pedig nem mindig direkt teszem, csak úgy megtörténik, mert mi aztán mindenen képesek vagyunk összeveszni. De erről szól a testvérek élete, nemde?
- Hogy ne hozzalak cikis helyzetbe? Ugye tudod, hogy az idősebb testvéreknek szinte ez kötelességük? De mivel nálunk a korkülönbség valójában csak perckülönbség ezért megpróbálom magam törtöztetni. - Igen, azt mondtam, hogy megpróbálom, de nem valószínű, hogy sikerülni is fog, na meg nem ígértem meg neki, hogy biztosan nem...
- Az adandó alkalmakról jut is eszembe, talán jobb lenne aludni addig még van rá alkalmunk. Mert aztán nem lesz kedvem hosszasan ülni a sminkasztalomnál és alapozóval elfedni a karikáimat, amit a kialvatlanság okozott. - Mi pedig most is pont az ágyban vagyunk, még csak annyi kell, hogy letegyük a fejünket a párnára, elhallgassunk és aludjunk végre. Elvégre amit megbeszéltünk a mai este folyamán, azt jobb lenne minél előbb, mondjuk holnap véghez is vinni, de ahhoz kipihentnek kellene lenni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping

Vissza az elejére Go down

Audrey & Ophelia ~ I know what you're keeping

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» Ophelia Hemsey
» Ophelia&Aidan

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Ophelia & Audrey lakása-