welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 12.11.13 17:52

Értékelem is, hogy most egész más ez, mint először, hogy próbál figyelni, hogy nem siet, még akkor is, ha időnként bevillan a vészjelző a fejemben, hogy nem kéne ezt az egészet csinálni. Azt hiszem pont azért nem vagyok képes tényleg leállítani, mert úgy viselkedik, ahogy. Ha durva lenne, ha arra emlékeztetne, amilyen akkor jó néhány héttel ezelőtt volt, akkor sokkal könnyebben mondanék ellent, és próbálnék meglépni innen, így viszont nem megy. Azok után meg főleg, hogy már érezhetően nem kerülgeti a testemet "díszítő" hegeket végképp képtelen lennék megállni. Egyszerűen csak úgy húzom magamhoz, mintha érezném, hogy ha most nem teszem, akkor talán máskor nem is lesz rá lehetőség. Talán tényleg így van, talán máskor tényleg képes lennék megállni és nemet mondani neki, akkor, ha már tudom, hogy milyen utána, mert valahogy sejtem, hogy utána eléggé ki leszek. Amikor majd tudatosul bennem, hogy mit tettem.
Most viszont kizárok mindent és annak ellenére, hogy azt kérte, hogy tegyek róla, hogy ne siessen, én mégis már nadrágját oldom ki. Sehol sincs már semmiféle józan gondolkodás, csak a színtiszta vágy, ami szó szerint fel akar emészteni. És nagyon jól érzem, hogy őt is. Ez után már nem marad más, csak a halk nyögések, a teljes egymásra hangolódás, ahogy együtt mozogva rohamosan közelítünk a beteljesülés felé. És megvár... most megvár, nem úgy, mint legutóbb. Érzem, hogy mikor lassít, szint áll meg, amikor már alig bírja visszafogni magát, hogy ne előzzön be. Nem gondoltam volna - maximum titkon vágytam rá hetekkel ezelőtt -, hogy ez megtörténhet. Végül csak egy elhaló sikollyal jelzem, hogy megtörtént, aminek kell, és végül vele is ez történik. És most nem az történik, mint legutóbb, nem távolodik tőlem azonnal, amikor neki már elég, hanem egészen finom csókot kapok tőle, ami talán egy kicsit meg is lep. A következő szó pedig... szinte már értetlenkedve nézek rá, és végül csak egy gyors puszit adok a szájára.
- Nincs mit megköszönnöd. - egy apró mosoly jelenik meg még az arcomon, de mégis leheletnyi fájdalommal vegyük, amikor végül elfekszik mellettem, nálam pedig lassan visszatér az a bizonyos józan gondolkodás. Kell pár másodperc, amíg tudatosul bennem ez az egész, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem érzem rosszul magam. Nem mondom én, hogy rossz volt, csodás volt, de akkor sem szabadott volna, akkor is hiba volt. Zavartan tapogatózom a takaró után, amit legutóbb még ő húzott a fejére, hogy vajon hova sikerül eltúrni közben és azt húzom magamra. Egészen fel nyakig. Legszívesebben eltűnnék alatta, veszettül szégyenlem magam, hisze én... én nem csinálok ilyet. Soha sem csaltam meg még senkit... soha!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 12.11.13 18:08

Ha bárki kérdezi, én soha, de soha nem viselkedek így. Titkon ráfogom az italra, fájdalom, vagy teljesen mindegy. Az, hogy most ilyen gyengéd voltam, hogy megvártam, hogy megköszöntem neki, első és utolsó alkalom volt. Nem azért, mert olyan rossz volt és megbántam. Nem. Szimplán csak azért, mert én nem vagyok ilyen és kész. Az már sokkal inkább rám vall, hogy mellé fekszek és azon jár az agyam, hogy most mit is kellene csinálnom. Máskor már régen cigire gyújtottam, vagy csak magára hagytam volna. Most mégis itt fekszek mellette és elégedetten vigyorgok magam elé az első pár percben. Amikor mocorogni kezd mellettem és egyértelműen a takaró után tapogatózik. Nem szólok és nem mozdulok, csak a tekintetem követi a mozdulatot.
- Most komolyan? Szégyelled magad előttem? - kérdezek rá egy sóhaj kíséretében és tényleg azt hiszem, hogy azért takarózik be, mert nem akarja, hogy lássam.
Fogalmam sincs, mi jár a fejében, de most meg akarom érteni. Láttam már elégszer és... áh, mindegy. Mégsem érdekel annyira. Túl macerás és fárasztó ennyire törődni.
- Lazíts! - kérem egy mosoly kíséretében végül és magamhoz húzom, hogy fészkelje csak nyugodtan magát oda hozzám, ahogy szokta.
Nem változott semmi közöttünk. Legalábbis számomra biztosan nem. Kihasználtuk az időt, segített elfelejtetni velem a ma estémet, egy kicsit kijózanítani a fejem. Persze a szám most elég erősen fáj, de azon kívül, hogy a kézfejemmel letörlöm a vért néha, nem foglalkozok vele igazán. Inkább azzal, hogy találjak egy doboz cigit. Csak szükségem van egy szálra. Fránya megszokás. A baj, hogy valószínűleg csak kint találok a konyhában. Vagy a nappaliban. A lényeg, hogy itt nincs.
- Nem szeretnél kisietni a nappaliba és hozni nekem egy szál cigit? - kérdezem és most kivételesen valamiféle kérlelő hangon beszélek.
Lehet, hogy a fogalmazás nem arra enged következtetni, de tényleg ott a választási lehetőség, hogy nemet mondjon.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 12.11.13 18:52

Persze én is azt mondom, hogy az, hogy ez egyáltalán nem történik első és utolsó alkalom volt, ha újra sor kerülne bármi hasonlóra akkor remélem, hogy lenne annyi eszem, hogy felidézném azt az érzést is, ami majd utána kerít hatalmába, amit határozottan nem egyszerű elviselni. Tényleg jól esik, hogy gyengéd, hogy megköszöni nekem, pedig erre tényleg nincs szükség, vagy hogy itt marad velem és nem lép le egyből, mint aki jól végezte dolgát, mint legutóbb. De attól még ugyanúgy kezdem egyre pocsékabbul érezni magam, ahogy tisztul a fejem és lassan a testem zsibongása is múlni kezd. Kell egy kis idő, hogy tényleg helyre álljon a szívverésem is, és utána már a takaróért tapogatózom. Hamarosan már nyakig magamra is húzom, annak ellenére, hogy látom, ahogy figyel. A kérdésére csak kicsit feljebb tornászom magam, ülő helyzetbe, de a takaró marad. Ő persze teljesen meztelen, én pedig alig merek oda nézni... mintha az, hogy látom arra lenne bizonyíték, hogy mit műveltem.
- Nem előtted... magam előtt... mindenki előtt. Én... én nem szoktam ilyet csinálni. - csak megérti ennyiből. Oké, hogy drogoztam és azokban az időkben nagyon sok mindent csináltam, de akkor nem volt senkim. Most viszont... most teljesen józan voltam és mégis megtettem, megcsaltam azt, aki szeret... akit úgy gondolom, hogy én is szeretek. Nem tudom, hogy a francban fogok egyáltalán tükörbe nézni, és ő persze nem is érti. Miért nem érti? Ott van neki Winter, nem hiszem, hogy egy kicsit sincs bűntudata. A következő szóra csak rápillantok és én magam sem tudom eldönteni, hogy mi van most az arcomon, bűntudat, vagy szomorúság, vagy kétségbeesés, hogy képes voltam erre. Magához húz, én pedig képtelen vagyok ellenkezni, túl közel vagyok ahhoz, hogy a végén még elsírjam magam. De a takaró akkor is marad, nem vagyok hajlandó lehámozni magamról, viszont így legalább úgy szólalhatok meg, hogy nem nézek a szemébe.
- Te kicsit sem érzed, hogy ez... ez hiba volt? - a hangom halk, szinte már erőtlen. Tényleg nem tudom felfogni, hogy ennyire könnyedén veszi, mintha nem történt volna semmi, mintha csak elmentünk volna egyet teniszezni, hogy levezessük a feszültséget, vagy... vagy mit tudom én! Amikor újra megszólal már azt szeretné, hogy cigit hozzak neki. Végülis... talán jobb is, ha kimászom az ágyból, de csak így nem fogok. Nem akarom magammal cipelni a takarót, de eszem ágában sincs ellejteni előtte anyaszült meztelenül.
- Ha odaadod a ruháimat, akkor hozok neked cigit. - mondjuk, hogy ez egészen logikus és jó kompromisszum most. Csak úgy kell elmennem a tükör előtt a folyosón, hogy lehetőség szerint ne nézzek bele, hogy ne lássam saját magamat, ne ugorjon be, hogy az ajkai nem rég még hol érték a bőrömet. Hogy lehetne ezt elfelejteni, vagy meg nem történtté tenni? Mi a fenét csináljak? Nem tehetem meg, hogy eltitkolom Gary előtt, azt nem lehet, én nem olyan vagyok. De ha elmondom... talán megutál, vagy elküld, netán azt követeli majd, hogy költözzem el innen azonnal. Nem tudom, hogy mi lesz.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 12.11.13 19:31

Eleinte tényleg próbálom megérteni, hogy miért is takarózik be nyakig. Nem mondanám, hogy minden porcikáját ismerem, de azért láttam és éreztem annyit, hogy felesleges legyen elrejtenie magát előlem. Később persze már feladom az érdeklődést. Ha nem válaszolna, nem kérdeznék rá újra. De megteszi én pedig egy pillanatig értetlenül ráncolom a homlokom. Lehet, hogy már nem vagyok matt részeg, de kissé azért lassan vág az agyam.
- Mármint nem szoktad megcsalni az aktuális pasid - bólintok nagyot, amikor megértem, hogy mit is akart ezzel az egésszel.
Azt az apró részletet még mindig nem értem, hogy miért jobb, ha nyakig húzza a takarót szégyenében, de ha ettől jobban érzi magát, hát legyen. Én csak annyit tehetek, hogy pár szó után magamhoz húzom és hagyom, hogy hozzám bújjon. Ha nem azon járna az eszem, hogy kellene egy cigi, biztos eszembe sem lenne megszólalni vagy bármit is tenni innentől fogva. Becsuknám a szemem és aludnék. De ő még a gondolataim közül is könnyedén kiszakít.
- Akkor lenne hiba, ha... - alig láthatóan megrázom a fejem. - Nem - mondom inkább egyszerűen.
Nem akarok és talán nem is tudok magyarázkodni. Talán hiba lett volna ez az egész, ha nem egyszeri alkalom lenne, vagy bármiféle érzelmet vittünk volna bele. De az egész csak egy kis szórakozás volt, semmi több. Nem hiszem, hogy ezzel ő nincs tisztában. Tudja, hogy milyen vagyok és attól, hogy gyengéd voltam vele, még nem változok meg gyökeresen. Ezt is bizonyítja, hogy egy perc múlva már arra kérem, hogy hozzon nekem cigit. Valahol ott van a nappaliban. Vagy a konyhában. Vagy valahol. Megtalálja ő. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy odaadjam-e neki a ruháit. Amolyan "komolyan?" tekintettek nézek rá, végül egy sóhaj kíséretében feltápászkodok és odaadom neki a ruháit, amik az ágy végében hevernek.
- Maradj csak. Most már megyek én - intek neki talán kissé csalódottan, hogy ennyire öltözni akar és elfelejteni mindent.
A lényeg, hogy most már úgyis felkeltem, úgyhogy ennyi erővel már kutathatok én cigi után. Legalább elszívom a nappali nagy ablakában. Úgyis ott szoktam. Pont olyan érzés onnan bámulni az embereket, mint az irodámból. Végül is, maga Vegas is valamilyen szinten az én városom. Úgy, ahogy a kaszinó is az enyém és a benne lévő emberek.
- Így legalább nem látlak, ahogy öltözöl - fordulok még egyszer vissza, de csalódottság helyett úgy nézek rá, mintha átlátnék a takarón és már megyek is cigivadászatra.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 12.11.13 20:49

Valahogy úgy érzem, így könnyebb most. Lehet, hogy buta és gyerekes hozzáállás, de akkor is így van. Nem tudok most csak úgy itt feküdni ruha nélkül, legszívesebben elsüllyednék szégyenemben, még a takaró sem lenne igazából elég normál állapotban. De sajnos ezen kívül nem tehetek többet. Hülyeség, mert tudja, hogy nézek ki látott, és... és persze érzett is, amitől még pocsékabbul érzem magam. Fel se foghatom, hogy ő ezt ilyen könnyedén veszi, hogy neki ez az egész nem olyan durva, mint nekem, olyan, mintha nem történt volna semmi... rossz. Megpróbálom elmagyarázni, bár nem megy könnyen és nem tudom csak úgy kimondani nyíltan. Ő teszi meg helyettem.
- Igen, valahogy így, és nincs olyan, hogy aktuális pasim. Nem csalom meg azt, akit szeretek, aki bízik bennem. - egy kicsit sértett vagyok azt hiszem, hogy így fogalmazta meg. Nekem Gary nem egy aktuális pasi, sokkal több annál, és nem értem, hogy miért nem próbálja meg legalább felfogni... legalább egy kicsit. Nekem nincsenek futó kalandjaim, vagy legalábbis ilyen formában, akkor ha megpróbálok normális életet élni. Nem olyan vagyok, ha valakit szeretek, ha valaki fontos, akkor eszem ágában sincs bántani, vagy elhagyni, ha nincs rá igazán jó okom. Scottal két évig voltunk együtt és csak azért lett vége, mert szétzilálódott az életem. Csoda, ha szeretnék elsüllyedni szégyenemben? Még abban sem vagyok biztos, hogy jó ötlet most hozzá bújni, de végül mégis megteszem, hátha akkor kevésbé érzem magamat egy utolsó szemétnek.
- Ha...? - kérdezek vissza, bár ismerem annyira, hogy úgyse fogja elmondani, ha nagyon nem akarja, pedig érdekelne, hogy mit akart mondani pontosan. De persze a végén csak lezárja egy nemmel, pedig... pedig igenis az volt. Hatalmas hiba, és fogalmam sincs, hogy ezek után mi legyen és mit csináljak, csak rémes kimenetelek jutnak az eszembe. Talán jobb is, hogy a cigi merül fel aztán, hogy hozzam be neki, ezzel is megpróbálom elterelni a gondolataimat. De egyelőre nem moccanok, nem fogok kimászni a takaró alól, hogy meglássam magam kint a tükörben, hogy még a ledérségem is arra mutasson rá, ami történt. Fogalmam sincs, hogy mi a franc lesz ebből, legszívesebben továbbra is a takaró alá bújnék el, hátha az egyszerűen mindent megold. Végül csak megkapom a ruhámat, és már épp megpróbálnék a takaró alatt öltözködni, amikor végülis ő kel fel és indul el a cigiért. Én pedig ott maradok a szégyenemmel és mindennel együtt, még egy utolsó pillantással szinte a földbe is döngöl.
- Utállak... - azt hiszem ez már inkább csak rekedt suttogás, nem több, az sem biztos, hogy egyáltalán hallja. Utálom, hogy ilyen... hogy érzéketlen és nem számít neki igazán semmi, hogy neki aztán édes mindegy, hogy mi lesz, hogy olyan könnyen átlép mindenen és mindenkin. És fel sem merül benne, hogy ezzel mennyire bántó tud lenni. Eszébe sem jut azt hiszem, hogy ez nem csak ennyi, hogy ez sokkal nagyobb gondot okozhat, mint amit ő hisz, hogy számomra nem lesz minden ugyanolyan holnap. Felveszem gyorsan a ruháimat, aztán kibújok az ágyból és visszaosonok a szobámba. Korán van és elég kómásan keltem hajnalban, de hogy most képes leszek-e aludni... arra nem sok esélyt látok. Csak azt érzem, ahogy a párnámat egyre erőteljesebben itatják át az arcomon legördülő könnycseppek, ahogy az ágy végében ülök és magamhoz szorítom azt, miközben Trixi az ölembe kucorogva próbál megnyugtatni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer... 13.11.13 14:03

Tényleg nem akarom megbántani, hiszen jól tudom, hogy minden apróságon kiakad. Nem az a célom, hogy megbántsam a szavaimmal. Ő is tudhatná, hogy most próbálkozok. Próbálok kedves és megértő lenni, csak sok esetben nem emlékszem már rá, hogy hogy is kell azt. Ezért is van az, hogy míg ő nagyjából körülírja, miért is húzta nyakig a takarót én szempillantás alatt kimondom. Van egy pillanat, amikor majdnem rávágom, hogy "mégis megtetted". Hiszen ez az igazság. Megcsalta, ha nagyon szigorúan vesszük az ilyen idióta szabályokat. De inkább csendben maradok és csak azt veheti észre, hogy összeszorítom a szám, amíg mindezt végiggondolom és hallgatok. Csak akkor szólalok meg következőleg, amikor megkérdezi, hogy szerinte hiba volt-e mindez. Nagyon is egyértelmű a válasz, mégsem tudom le azzal, hogy visszakérdezek.
- Ha érzelmeket is vittünk volna bele - felelem nyíltan és kíváncsi szemekkel nézek rá, abban reménykedve, hogy nem döbbenti le nagyon, amit mondtam.
Hiszen tudnia kell! Tudnia kell, hogy ezentúl nem változik semmi. Jól éreztük magunkat, de ennyi. Nem valószínű, hogy lesz ismétlés, ahogy az sem, hogy majd reggelinél csábító mosolyt villantunk a másikra. Nem lesznek lopott csókok egy-egy félreeső zugban vagy bárhol máshol.
Persze azt is megtehettem volna, hogy nem válaszolok neki. Nem voltam köteles kimondani, amit gondoltam, de jobb ez így. Vele kivételesen nem akarom azt játszani, hogy bármi hazugsággal állok elébe és ígérgetem, hogy folytatjuk, megismételjük vagy bármi más. Ennyiből is rendes vagyok vele. Mással nem ezt tenném. Ő ilyen szempontból különleges is - az okokon inkább nem akarom átrágni magam. De bármilyen különleges, hamar visszaváltok a megszokottra és végül ott kötünk ki, hogy őt a ruhájával együtt otthagyom a szobámban én pedig megyek és keresek magamnak cigit. Az utolsó szavaimmal nem az volt a célom, hogy megbántsam, de tudom, hogy sikerült. Érdekel? Érdekelhetne, de inkább nem foglalkozok vele. Még ha hallom is azt a szót, amit mond, mielőtt eltűnök, akkor sem. Csak megkeresem a cigim és kényelmesen, a nagy ablak előtt állva elszívom, néha megérintve a szétvert arcom.
Az egésznek pedig tökéletes aláfestés, ahogy becsapja a saját szobája ajtaját.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer...

Vissza az elejére Go down

Josie ► Danny - Stay Away... Come Closer...

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Similar topics

-
» You can stay alive FRPG

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Danny luxus lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához