welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Today at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Lyna Frei
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 
Timur Theodor Volkov
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Seasons Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Seasons Hotel 12.12.13 2:18


₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 16.12.13 18:11


Marcus & Alison

Unalom, unalom, unalom. Egyáltalán miért létezik ilyen, hogy unalom? Teljesen felesleges, még maga a fogalom is. Arról már nem is beszélve, hogy egy ilyen némber, mint én, hogy unatkozhat, amikor ezeregy dolgom van és ezeregy dologhoz ért? Nos, a válasz egészen egyszerű… Minden, ami a listámon szerepelt, mint elvégezendő feladat, immáron kipipálva áll a papíroson. Gyors vagyok és profi, nem teketóriázok, legyen szó bármilyen feladatról.
A mai napon be kellett mennem egy előadásra, ahol hosszas beszélgetésekbe merültem a Professzor Úrral. Illetve mindez az óra után történt, természetesen. Megittunk egy kávét, a jövőmről beszéltünk, és mintha ki akart volna kezdeni velem, de aztán mégsem tette. Talán meggondolta magát… Nagy kár. Pedig mindenki tudja, hogy a karrierért meg kell szenvedni, főleg egy nőnek. Éppen ezért szeretnék bekerülni a politika világába, hogy megszüntessem a férfiak teljhatalmát. Mert gondoljunk csak bele egy olyan világba, ahol a nőknek van több joguk, és a férfiaknak kell ágyba bújniuk olyan nőkkel, akiknek hatalmuk van, és nem fordítva. Imádok eljátszani ezzel a gondolattal. Hatalom. Igen, a hatalom az nekem való. És én, a legtöbb emberrel ellentétben, tudnám is mire használni a hatalmamat. Jelenleg is tudom, noha a fiatal korom miatt még nem rendelkezek kellő tapasztalattal ahhoz, hogy kivívjam a fejesek tiszteletét, ezáltal értelemszerűen hatalomból is kevesebb jutott nekem, mint az idősebbeknek. De ami késik, nem múlik! És én olyan türelmes tudok lenni, ha a jövőmről van szó, hogy azt tanítani kéne. Tipikusan az a fajta ember vagyok, aki ki is kaparja a gesztenyét, ugyanakkor elülteti a magvakat, s türelemmel megvárja, hogy abból nagy és hatalmas fa legyen. Ilyen lesz az én karrierem is, ebben biztos vagyok.
Gondolataimba merülve iszogatok a luxushotel bárjában, lévén hogy úgysincsen jobb dolgom. Száraz martinit iszom, természetesen. Ennél alább még álmomban sem adok, és különben is, egy ilyen exkluzív hölgynek mindenből a legjobb jár.


A hozzászólást Alison Fitzgerald összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 03.02.14 21:26-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
215
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
34



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 19.12.13 17:49

Alison & Marcus

A legkomolyabban imádok úgy ébredni, hogy egy kisebb vasútállomás robog és zakatol a fejemben, de még mindig lehetne jobb... Amikor úgy érzem, hogy valamiféle össze kellene fogatni, mert úgy érzem szétesik. Hogy hogyan tudom ennyire kiütni magam? Fogalmam sincs. Valószínűleg a génjeimmel lehet valami. De mégis a legszebb az egészben, hogy azt tudom, hol nem vagyok... De egy másik kérdés valahogy jobban foglalkoztat. Mégis hol a pokolban vagyok? A másik dolog, hogy jó lenne tudni bár a nevét a szőkeségnek mellettem, ha már volt olyan kedves és segített elmászni az ágyig majd biztosította, hogy ne érezzem magam magányosan. De ennél bővebben a leghalványabb elképzelésem sincs róla milyen éjszakát tudhatok magam mögött, ami vagy nagyon jót jelent vagy nagyon rosszat. Eléggé kétesélyes a dolog, de egyelőre talán jobb is ha nem tudom. Annyira azért nem esz meg a fene, hogy máris összeakarjam rakni a képet. talán csak annyit, hogy mennyi lehet az idő? Egyáltalán milyen nap van? De egy gyors pillantás a telefonom kijelzőjére amennyiben megtalálom és annyival is okosabb leszek. Nagy nehezen - eléggé érdekes kis körút volt a helyiségekben - a többi cuccom is meglett majd csendben fel is öltöztem. Kivánszorogtam a mosdóba annak reményében, hogy a hideg majd lehel belém némi életet és mondjuk magamhoz térek annyira, hogy szalonképesnek valljam magam, mert nem szándékozom megvárni, amíg az ifjú hölgy felébred. Amint megbizonyosodtam róla, hogy mindenem megvan, ami hiányozhat halk léptekkel hagytam el a hotelszobát, legalábbis a szobakulcsból ítélve. Megy ez egyedül is... Mindeddig csak egy kávé lett volna a legfőbb vágyam, de tudom, hogy most az sem tudna helyrehozni. Mindeközben pedig öntudatlanul is a bár felé indultam meg, amint leértem a földszintre. Egy kis szerencsével talán valaki emlékezhet rá, hogy a múlt éjjel itt jártam, ha már szinte egyből erre indultam, akkor egész biztosan megfordultam itt az éjjel.
Hát ezt nem hiszem el... Hogy még másnaposan is ebbe a nőbe kell botlanom. Ezt már csak úgy lehetne tetőzni, ha velem ellentétben tudna mit mesélni az elmúlt éjszakáról. Azt hiszem hánynom kel... Mégis inkább csak helyet foglaltam a bárpultnál, ahol a pultos csak annyit kérdezett, hogy egy újabb kört a szokásosból? Én pedig csak bólintottam bármi is legyen az. Általában ugyanazt szoktam fogyasztani, tehát akkora meglepetés csak nem érhet. Nem véletlenül nem a húgi mellett lévő széket választottam. Valahogy most nem vágyom a családról szóló agymosásra sőt, szeretném észre sem venni, amennyiben lehetséges. Őt ismerve viszont ez a vágyálmom is hamar szertefoszlik majd.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 12.01.14 23:51


Marcus & Alison

Már a második martinimet kortyolgatom, amikor a bárpultos automatikusan újabb martinival teli poharat rak le elém, látván, hogy az előző széria fogyóban van. Bár fogalmam sincs, hogy ki ő, de úgy tűnik, hogy ezzel egyedül vagyok. Ez az alak ugyanis tökéletesen tisztában van az én kilétemmel kapcsolatban, miszerint a főnökasszony egy szem lánya vagyok. Mi tagadás, ez igazán hízelgő rám nézve, másfelől viszont zavaró is, hiszen így már nem fogadhatom el azt a harmadik poharat. A végén még azt hinnék, hogy alkoholista vagyok, és az nem csak az én jó híremen ejtene csorbát, hanem az anyámén is. Márpedig ilyet nem engedhetek meg magamnak…
Udvariasan utasítom vissza a következő adag alkoholt, majd indulásra készülök, elvégre nem azért jöttem az anyám szállodájába, hogy bepiáljak, hanem azért, hogy őt láthassam. Előfordul, hogy napokig nem látom, annyira beletemeti magát a munkájába. Példaértékű asszony, szeretnék egyszer én is olyan lenni, mint ő.
Addig is a legtöbb, amit tehetek, hogy nem részegedek le a sárga földig, legalábbis nem az ő szállodájában, ha egy mód van rá. Igen, az övé a Four Seasons Hotel, máskülönben miért is lennék itt?
Az utolsó pillanatban veszem észre az újonnan jött alakot, aki le sem tagadhatná, hogy másnapos. Persze mindez engem hidegen hagy, csak hát mégsem tudom azt megállni, hogy ne szóljak be neki kifelé menet, amikor éppen elhaladok mellette.
- Hosszú éjszakád lehetett… Úgy nézel ki, mint a mosott szar – vetem oda neki félvállról, miközben kedvesen mosolygok rá, mintha a szavaim is éppolyan szépen csengnének, mint amennyire a hozzá társuló mosolyhoz illendő volna. – Igyál még rá egy kicsit, hátha attól jobb lesz – kacsintok rá gunyorosan, habár fogalmam sincs róla, hogy ki az illető. Egyszerűen csak ilyen a természetem. Szeretek hangot adni a véleményemnek, még akkor is, ha nem kéne.


A hozzászólást Alison Fitzgerald összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 03.02.14 21:29-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
215
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
34



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 13.01.14 14:14

Alison & Marcus

Fogalmam sincs mikor lehettem utoljára ilyen istentelenül szarul, nem mintha most annyira tudnék gondolkodni. Az most nem megy, más különben probléma nélkül összeálltak volna már a képek a fejemben a múlt éjszakáról, de nem így történt. Nekem pedig nem volt kedvem megvárni, amíg a kis kalandom is felébred, hogy esetleges választ adjon egy-két engem érdekelt kérdésre. Azért annyira mégsem fontos. Abban, hogy másnapos vagyok nincsen semmi újdonság, eléggé gyakori jelenség az életemben az utóbbi időben ez az állapot. Inkább az a különös, hogy ennyire. Elképzelésem sincs milyen mennyiségű alkohol kellett ehhez, ami kétségtelenül le is csúszott a torkomon, de egy ideég nem is akarom tudni. Pedig talán most lenne aki tudna segíteni ebben, de választom inkább a gondtalan tudatlanságot és eltűnök, amint sikerült magamhoz térni. Mert pillanatnyilag még azt sem tudom hol a fenében vagyok attól eltekintve, hogy egy hotelban. Ennél azért több kellene.
- Mit szépítsünk a helyzeten. Te is drága! - Fordultam utána, de csak hogy láthassam az arckifejezését, miután közlöm vele a tényeket. Én másnapos vagyok és ami azt illeti hozzávetőlegesen úgy is érzem magam mint egy mosott szar. Ő viszont józannak tűnik, mégsem fest valami szívderítően. Ezen azért sikerült is elnevetnem magam, mert tudtam, hogy ellenben tehetek azért, hogy az a ragyogó mosoly se legyen olyan felhőtlen. Na, így valahogy kell megalapozni egy szép napot! Én ezúttal csak követtem a példáját valamint gyorsan felvettem és tudtam tartani a tempót, vettem a lapot és volt is mit rádobnom. Talán mégsem vagyok olyan rossz passzban, mint ahogy elsőre tűnt!
- Akkor egészségedre! - Emeltem meg elégedett vigyorral a képemen a poharat felé majd szófogadóan le is húztam, hátha ettől majd jobb lesz. Bár kétlem, hogy rajta tudna segíteni. Tartok tőle csak rontana a helyzeten. A nők egy részének egyszerűen nem áll jól, egy másik része pedig elviselhetetlenné válik, a kivétel pedig egészen szórakoztatóvá. Irányíthatóvá és irányíthatatlanná. Mindez hasonlóképp élvezhető.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 03.02.14 21:19


Marcus & Alison

Minden bizonnyal ez a szimpatikus úriember azt gondolta, hogy majd magamra veszem a csípős megjegyzését, amivel lelohaszthatja a mosolyomat, de ki kell ábrándítsam, az én önbizalmam sziklaszilárd, és az ehhez hasonló gúnyos beszólások minden alkalommal leperegnek rólam. Meg akar bántani? Nos, ahhoz valamivel előbb kell felkelnie… Vagy legalábbis illendő volna egy lépéssel előttem járnia, ami ebben az esetben annyit jelent, hogy minimum nem másnapos. Nekem egy ilyen szakadt alak véleménye nem számít, úgyhogy semmi okom nincs megbántódni. Helyette tovább mosolygok, mintha a világ legszebb bókjával ajándékozott volna meg.
- Uh… oltsatok, mindjárt elégek! – böffentettem oda neki félvállról a következő szavakat, még mindig mosolyogva.
- Írja a számlámra – szóltam oda a pultosnak, amikor az ismeretlen rám emelte poharát. Ha már úgyis olyan szarul néz ki, legalább a pénze maradjon meg, állom az italát. Na, meg az sem valami gyakori jelenség, hogy valaki ilyen pimasz velem, márpedig a pimaszságot értékelem, legalábbis valamilyen szinten. Persze ez nem egyenlő azzal, hogy tisztelem vagy emberszámba veszem. Ugyan. Ez az én esetemben csupán annyit tesz, hogy az illető felkeltette az érdeklődésemet, egyszóval érdekesnek találom. Már amennyire.
Köszönés nélkül távoztam a helyszínről, ugyanis még mindig dolgom akadt. A bárt elhagyva az előcsarnokban találhattam magam, ahol a recepciós kedvesen tájékoztatott arról, hogy igazából az anyám nem is ér rá velem foglalkozni, mert fontos tárgyalása van. Ez mi? Idejövök, aztán jóval később közlik csak velem, hogy egyébként az anyám nem is ér rá. Nem vagyok időmilliárdos, hogy így elpazaroljam a drága perceket. Ha ezt előre tudtam volna, hogy nem ér rá, nyilván nem is jövök ide. De ha már itt vagyok, azt garantálom, hogy nem fogok üres kézzel távozni. Éppen ezért visszamasíroztam a bárba, és elfoglaltam azt a helyet, amit már előzőleg a birtokomba vettem.
Szólnom sem kellett, mintha a pultos az arcomról olvasott volna, úgy jött oda a következő adag martinival, amit az imént még elutasítottam. Bizony, most jól fog esni. Végső esetben pedig majd elszórakoztat ez a jóvágású fiatalember, aki láthatóan még mindig a másnaposságát próbálja kiheverni. Milyen bájos.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
215
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
34



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 12.02.14 9:30

Alison & Marcus

- Mindkettőnk érdekében erősen bízom benne, hogy ez most nem nekem szólt, mert tudod előbb is lenne belőled hamu, minthogy hozzád érnék. - Remélem nem voltam túl erős. Biztosan csak a másnaposságom teszi ezt vele, mert egyébként kenyérre lehet kenni, ugye? Ő az aki ezt a legjobban tudhatná. Nem unaloműzésképp, szórakozásból tessékeltem már ki az ajtómon nem egyszer, de csaknem mindig visszamászott az ablakon. Azt hiszem ha így folytatja rácsokat kell majd felszereltetnem. De az is meglehet, hogy előbb vonulok szanatóriumba vagy kötök ki tényleg az anonim alkoholistáknál. Tényleg veszettül szeretnék már rájönni, hogy lehet ettől megszabadulni. Rosszabb mint egy kártevő vagy több ticat, azokat legalább kilehet irtani és megtanulják, hogy többé nem jönnek vissza.
- Hűha, ez most azért kell, hogy úgy érezzem tartozom és visszaakarjalak hívni? Tájékoztatásképp nem fog összejönni, de édes próbálkozás volt. - Annyira, hogy mindjárt rosszul leszek. Mondjuk fogalmam sincs mennyit ihattam, de nem fogok meglepődni, ha ez még ma visszaköszön. Bevallom régen voltam ilyen szarul és komolyan már csak ez a nő hiányzott, hogy bearanyozza az amúgy is ragyogó napomat. Hogy mikor lett ilyen nagylelkű, odaadó és gondoskodó? A legutóbb inkább ki akarta tépni a kezemből az üveget a kocsi kulcsommal együtt, most meg csaknem a kezembe adja a poharat.
- Máris hiányoztam? A mai sem az én napom lesz. - Jegyeztem meg keserédesen mosolyogva, de leginkább a fejem verném már a bárpultba tőle, ebből is látszik, hogy rettenetesen örülök neki és a felemelő társaságának, de kivételes nem tört be a házamba, szóval nem dobhatom ki. Milyen kár, pedig már hiányzott... Egy egészen kicsikét. Úgy hozzá szoktam már, hogy nekem kell kivinni a szemetet, mert mégsem várhatom el, hogy magától találjon ki. Amennyire engem illet és érdekel beszélgetnünk sem kellene, d melyik nő bírja ki, hogy befogja és csukva is tartsa a száját tíz másodpercél tovább? Már megint túl sokat mondtam, igaz?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 17.02.14 20:31


Marcus & Alison

Roppant szórakoztatónak tartottam a tudatlanságát, mivel nem esett le neki, hogy mire céloztam azzal a kis beszólásommal. Bár jelen esetben nem is nagyon tudtam eldönteni, hogy ezen sírjak-e vagy röhögjek. Esetleg mindkettő?
Összeráncolt homlokkal vigyorogtam egyet, ami nem lehetett valami szép látvány, hiszen nem gyakran szoktam ilyet csinálni. Ennek oka egészen egyszerű: nem sűrűn szórakoztatnak az emberek ilyen formában. Értem ezt arra, hogy egyidejűleg volt röhejes és fájdalmas számomra a tudatlansága. Viszont roppant szórakoztató, azt meg kell hagyni.
Túl sok a duma. Ez a pasi a lelke mélyén nőből van, vagy mi? Esküszöm, többet dumál, mint én. Pedig az már nagy szó…
- Csak élvezd – javasoltam neki negédes mosollyal. Ha azt hiszi, hogy pár bunkó beszólással majd kikerget a világból, nagyon is téved. Túl nagy az egóm ahhoz, hogy bármiféle sértést is magamra vegyek. Arról nem is beszélve, hogy néha azok tetszenek csak igazán, akiknek elég nagy pofájuk van ahhoz, hogy beszóljanak nekem. Pasinak azért nem kéne, isten őrizz. De egy éjszakára talán elmenne, ha elég részeg vagyok.
Éreztem a zsigereimben, hogy valami kedveset fog mondani, ahogy visszaérkezem a bárba. És lám, így is lett. Kedvem támadt felképelni, csak hogy érezze a törődést, és mert persze az unalom nagy úr. Jobb elfoglaltság híján pedig miért is ne vághatnám pofán ezt az alakot? Szerintem még élvezné is ez a beteg állat.
Úgy döntöttem, hogy megkísértem a sorsot és melléülök. Valamiért nagyon irritálom szegény embert, ami meglepő módon szórakoztat és tetszik nekem.
Gyorsan lehúztam a maradék piámat, majd odaköltöztem mellé.
- Igen, mérhetetlenül hiányoztál – válaszoltam a kérdésére vigyorogva, miközben jó szorosan odahúzódtam mellé.
- Olyan nagy volt a hiányod, hogy muszáj volt ideülnöm – tettem még hozzá, lankadatlan vigyorral. Félreértés ne essék, annyira azért nem szórakoztam jól, hogy folyamatosan úgy vigyorogjak, mint egy vadalma. Csak őt akartam ezzel idegesíteni. És minél jobban fog szekálni, annál jobban fogok rá vigyorogni. Persze ehhez nagy lelkierőre lesz szükségem, de legyen. Szeretem a kihívásokat. Márpedig ez a pasi egy igazi kihívás…
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
215
Join date :
2013. Aug. 23.
Age :
34



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 03.03.14 15:23

Alison & Marcus

- Igyekszem cukipofi, csak rontod az összképet. - Kötve hiszem, hogy szándékában állna szívességet tenni nekem azzal, hogy keres magának valami jobb elfoglaltságot. Más körülmények között sem találtam túl szórakoztatónak, mi több anyaszült meztelenül vonzónak sem igazán, most pedig még másnapos is vagyok és az imént keltem fel valaki mellől, akinek a kilétéről lövésem sincs, de talán jobb is ha már nem fogom megtudni. Szóval, a legkevésbé sem vagyok most kíváncsi a kis műsorára, amivel elképzelésem sincs miféle képet szeretne mutatni önmagáról, csak épp totálisan fölöslegesen, mert nekem sehogyan sem üti meg a mércét, legfeljebb is csak annyira, mint az a nő, akit odafent hagytam és magától értetődően nem felejtettem ott neki sem lakcímet, sem telefonszámot az éjjeli szekrényen. Nem tartottam szükségesnek, hiszen még a nevét sem tudom. Vele viszont már túl kínos is lenne, tehát esélytelen... Már csak vele kellene ezt valahogy megértetnem, de minek is töröm magam még mindig? Beláthatnám végre, hogy nem fogja felfogni és leszállni sem fog rólam.
- Mérhetetlenül sajnálom... - Hogy éppen nekem kellett lennem annak a szerencsétlennek, aki az útját álltam. Megpróbáltam mosolyt erőltetni az arcomra, de abból is inkább csak egy fintor kerekedett ki. Körülbelül, mint aki citromba harapott és annak igyekszik látszatát kelteni, hogy egyáltalán nem is volt savanyú, pedig istentelenül az volt. Most az egyszer inkább megspórolnám magamnak azt az erőfeszítést, hogy rákérdezzek mégis hogyan tudnám kivívni magamnak a mélységes utálatát vagy egyszerűen mivel tudnám kiérdemelni, hogy megszabaduljak tőle... Lássuk be, mindig túl sokat akarok.
- Akkor tényleg nagy a baj. Arra még nem gondoltál, hogy szakértőhöz kellene fordulnod? - Még véletlenül sem hozzám, de jelen helyzetben nem túl sokat tehetek a közelsége ellen, viszont ennél közelebb húzódni már komoly teljesítménnyel érne fel. Már egész zavarban érzem magam, hogy ilyen közel van hozzám, de ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor... Az ég világon semmit sem érzek, egyszerűen csak elviselem a társaságát, addig is amíg nincs más választásom, bár azt hiszem a következő kört már passzolni fogom.
- Remek, most már sikerült eléggé közel kerülnöd hozzám, hogy akarva se tudjak hiányozni? - Mert ebben az esetben akár maradhatna csendben is, megkockáztatom úgy sokkal elviselhetőbb lenne, sőt talán még meg is kedvelném, mire elfogyasztanám a poharam még meglévő tartalmát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 03.04.14 17:03

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 20.04.14 19:20





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Tikk... takk... már csak huszonnyolc perc és végre valahára kibújhatok ebből az isteni csini, mégis pokolian kényelmetlen cipellőből, hogy aztán visszasüllyesszem szépen a szekrényem legaljára a legközelebbi partiig, lecserélve a kényelmes nyuszis mamuszomra, az itteni pezsgőt pedig, egy pohár jóféle vörösborra. Már csak huszonnyolc perc és levakarhatom a képemről ezt a szánalmas műmosolyt, amivel arra a sok bárgyú birkára tekintek, akik azon nyomban letámadnak, mihelyst észreveszik, hogy az előző partnerem magamra hagyott, és akik unalmasabbnál unalmasabb történetekkel igyekeznek a sírba kergetni. Mintha csak a vadonban lennék, ahol él a szabály, csak az erősebb maradhat életben, a kicsiket pedig elpusztítják a ragadozók. Ez a hely is hemzseg tőlük. Egy rakás szociopata, messiás komplexusban szenvedő zsurpubi, anyuci - apuci kedvence, akinek gőze sincs arról, jó dolgában hová verje el a millióit, a feltűnési viszketegségben vergődő, nyugtatókon és alkoholon tengődő htb - kről már nem is beszélve, akik kikenve, kiöltözve illegetik magukat, férjük csekkönyvét nem kímélve, vagyonukkal hencegve. Középkorú asszonyok akikben ott bujkál a félelem, vajon mikor cserélik le őket egy - egy fiatalabb modellre, tekintetük izzik, ahogy azt lesik, vajon jelen van e férjük egyik - másik kis szeretője, a nagy vetélytárs, a következő Mrs. XY... Szánalmas, valahol mégis szórakoztató kirakata ez a felső tízezer elmegyógyintézetének, avagy Isten állatkertjének, ha ez jobban tetszik, nekem mégis itt kell lennem, mivel a társam, Deborah Collins ragaszkodott a jelenlétemhez. Kapcsolatokat akar frissíteni, új pácienseket gyűjteni, tudom is én, amire úgy gondolta, egy jótékonysági estély a legalkalmasabb terep. Kezdetben nem értettem vele egyet, ám most, ahogy a tekintetem újra és újra végig siklik a termen, minden egyes jelenlévőn, rá kell eszméljek arra, Debnek igaza volt, itt mindenki kezelésre szorul.

Tikk... takk... már csak huszonhat perc és végre valahára kereket oldhatok erről a helyről, lejár az egy óra, amit D - nek ígértem, engem pedig vár majd otthon a kényelmes ágyam, egy jó kis film, és a mobiltelefonom, amiről talán viszonzom Bastian hívását. Tegnap volt a közös perünk utolsó napja, ahogy pedig arra számítottam is, az ügyvédúr bizony bravúros győzelmet aratott. Sajnos, ahogy a bíró kimondta az ítéletet, nekem azonnal futnom kellett, vissza az irodámba egy betegemhez, azóta pedig Bastian és én nem beszéltünk. Láttam ugyan, hogy párszor keresett, de mire szabadult fel egy kis időm, már hulla fáradt voltam, így a hívást mára halasztottam. Ki tudja, talán ha hazaértem még fel tudom hívni, nem lesz túl késő, ha pedig mégsem... fene tudja. Lesz ami lesz. Egyáltalán miért is gondolkozom most én ezen? Talán mert bosszant ez a ki nem mondott valami köztünk? Vagy csak terelés, hogy ne a partiba őrüljek bele? Argh! Ebből elég!

Tikk... takk... eddig bírtam és nem tovább, ígéret ide vagy oda, nekem most kell egy cigi, hogy azt a maradék húsz percet is kibírjam, ne szaladjak menten világgá. Fél szememmel óvatosan kifürkésztem, merre tűnnek el a pincérek, mikor bagózni mennek, így mikor épp nem figyelt rám senki, szégyen vagy sem, szépen kilógtam. Abban a pillanatban ahogy a kellemes tavaszi szellő az arcomba csapott, máris felszabadultnak éreztem magam.
- Ügyet se vessenek rám fiúk. - kacsintottam néhány pincérsrácra, akik épp befelé igyekeztek, s megdermedtek ahogy észrevettek. - Én nem láttam semmit, ha maguk sem. - ezzel hátat is fordítottam, majd a táskám mélyéről előhalásztam egy szál életmentő cigarettát. Éljenek a stresszdohányosok! Meggyújtottam, majd a falnak dőlve mélyet szippantottam belőle.
- Tikk... takk... már csak húsz perc, aztán Lea végre hazamehetsz...


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 21.04.14 10:19





Nem az én tisztem ítélkezni mások felett, de itt egy palack pezsgő csaknem annyiba kerül, mint egy harmadik világbéli család egy éves bevétele. Sosem értettem, hogy miért kell ennyire fényűzően élni. Nem akarok álszent lenni, mert azért jó magam is luxus kocsival furikázok. Mégis úgy érzem, hogy ezt megérdemeltem. Nekem nem pottyant az ölembe hatalmas örökség, családi vagyon, mindent amit az életben eddig elértem azt csak is kizárólag magamnak, na meg eszemnek köszönhetek. Saját erőmből tartok most itt. Meg egyébként is, milyen lenne ha egy jó hírű ügyvéd valami lepukkant rozsdás tragaccsal szelné az utakat? Azért adni kell a látszatra is, főleg ezekben a körökben számít annyira a látszat.  
- Micsoda meglepetés Bastian Montgomeryt látni egy efféle eseményen. - Úgy tudtam, hogy nem úszom meg, de arra még legvadabb álmaimban sem számítottam, hogy pont Beatrice lesz, aki rám vetni magát. Annyit kell tudni róla, hogy nyílt titok mindenki számára, hogy csalja a férjét, ami nem is csoda, hiszen csaknem a lánya lehetne. A rosszalló pletykák szerint csak a pénze végett ment hozzá, amit valamiért el is tudok hinni.
- Néha ki kell lépni a komfortzónából. - Azt még sem mondhattam, hogy főnököm szerette volna, hogy a tegnapi sikeres ügyem után megjelenjek itt. Nagyon közel állok az előléptetéshez. Ártani pedig nem árthat, ha néhány befolyásos üzletember megismerne, majd megkérnének arra, hogy legyek az ügyvédjük. Ez csak lendítene a karrieremen.
- Apropó... El sem hiszem, hogy egy ilyen jó képű férfi még mindig egyedülálló. - Valahogy éreztem, hogy azt hiszi rólam, hogy majd a mai esti prédája fogok lenni. Egyre kínosabban érzem magam a jelenlétében, túl személyeskedő, túl bizalmaskodó.
- Ne haragudj Beatrice, de nem véletlenül vagyok itt, fontos dolgom lenne... most pedig ha megbocsájtasz... - Válaszát meg sem várva hagytam magára, nem akartam megvárni mielőtt tényleg rám vetné magát. Azt hiszem, hogy most nagyon kellene egy kis friss levegő, ezért a legelső kijárat felé vettem az irányt. Kiérve fogadott az este legnagyobb meglepetése.  
- Lea?! - Nem is hittem volna, hogy az efféle események vonzanák, mert ha tudtam volna jöhettünk volna együtt, úgy talán nem szenvednék ennyire, jó társaságom is lenne, na és a Beatrice féle nők sem vetnék ki rám a hálójukat.
- Nem is tudom, hogy mi lep meg jobban, az hogy itt látlak, vagy inkább az, hogy nem néztem volna ki belőled, hogy dohányoznál. - Olyan kis ártatlan, angyali teremtés a szememben, hogy senki sem lenne képes bebeszélni nekem, hogy egy ilyen nőnek lenne bármiféle rossz szokása is, erre tessék. Meglepett.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 21.04.14 14:22





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Két slukk és a lelki békém máris helyreállni látszott, tova sodorva a benti barmokat, a felesleges bájcsevejeket, idióta mosolygást és magát a tényt, hogy szívem szerint bárhol máshol lennék, mint itt, a pokol legmélyebb bugyrában, ahol burjánzik a képmutatás, a felvágás, a beképzeltség. Nem is értem mit keresek én itt, ez minden csak nem az én köröm. Deborah az, aki itt mindenkit ismer, aki új pácienseket akar, én a lehető legkevésbé sem vágyom arra, hogy az a sok nyugtatófüggő tyúk, aki csak arról tud károgni, mennyire fél a hűtlenségtől, vagy, hogy ez vagy az a nő, aki a legnagyobb vetélytársa, mi mindent happolt el az orra elől valamilyen aukción, mind hozzám szokjon és tőlem várjon receptet a következő adag bogyójához. Én gyógyítani szeretek, olyan emberekkel foglalkozni, akik valóban segítségre szorulnak, akiknek nincs kihez fordulni és akik betartják az utasításaimat, akiken látszik, hogy így vagy úgy, de fejlődnek, akár gyógyszerek nélkül is, illetve részt venni szakértőként a tárgyalásokon, a többi ügyet meghagynám inkább Debnek. Smúzolásban ő a profi. De akkor mégis, hogy sikerült rávennie arra, hogy megvegyem magamnak ezt a méregdrága göncöt, hogy ebben parádézva ismerkedjek és viseljem a hülyeséget? Ennyire szabadulni akartam volna a nyomasztásától? Csak ez lehet az oka, mert magamtól egészen biztos, hogy nem vetemedtem volna ekkora őrültségre. Tikk... takk... teljen már az idő.

Újabb slukkot készültem szívni a cigarettámból, mikor egyszer csak a semmiből ismerős hang ütötte meg a fülemet, a szívem pedig nem viccelek, mintha csak kihagyott volna néhány röpke pillanatra a hirtelen meglepettségtől és a személy kilététől.
- Bastian?! - pislogtam felé hatalmas szemekkel, ám az ajkaimon máris ott virított egy csak a személyének szóló, őszinte, kedves mosoly.
- Hát, ami azt illeti, neked is sikerült alaposan meglepned, még csak álmomban sem gondoltam volna, hogy épp itt fogunk összefutni. - tényleg különös, nem tűnt olyan bájgúnár hólyagnak, mint a bentiek, akik folyton ilyen eseményekre járnak.
- Ez pedig... - emeltem egy kicsit meg a cigit - csak egy rossz szokás. Ki hinné egy pszichiáterről, hogy titkon stresszdohányos? - nevettem el a dolgot, hiszen ha azt vesszük, önmagában tényleg elég röhejes. - Mindig van nálam egy életmentő szál, de az esetek kilencvenkilenc százalékában nincs rá végül szükségem. - ezzel el is nyomtam, a csikket pedig a földre hajítottam.
- Az én mentségemet már hallotta, de mi az ön magyarázata a kilógásra ügyvédúr? Jól gondolja meg a választ, mert később minden szava felhasználható lesz ön ellen a bíróságon. - viccelődtem, és ekkor bevillant, hogy a győzelme óta nem is beszéltünk.
- Mellesleg gratulálok, tudtam, hogy ügyes leszel és végül sittre juttatod azt a szemetet. - és már a bűntudatot is érzem, amiért nem hívtam vissza... Ajjaj. Kár volt elnyomni azt a cigit.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 21.04.14 20:28





Szó szerint kimenekültem a hiénák közül. Miért érzem magam úgy, mintha állatkertben lennék? Talán azért, mert egy párosodni kívánó "nőstény oroszlán" éppen az előtt szerette volna rám vetni magát? Mintha megszeppent antilop lennék, úgy téptem ki magam karmai közül. Ha katolikus lennék most biztosan keresztet vetnék, hogy még időben sikerül elkerülnöm azt, hogy becserkésszen. Nem azért jöttem ide, hogy rám tapadjanak a nők, főleg nem azok, akik már férjnél vannak, de hát sosem úszom meg egy-két félreérthetetlen ajánlat nélkül az efféle eseményeket. Azt hiszem ezért sem szeretem az ilyen helyeken megjelenni, na meg valahogy nem az én világom az, amit képviselnek.
- Ezek szerint mindketten alaposan meglepődtünk. - Állapítottam meg. Tényleg nem gondoltam volna azt, hogy fogok ma még vele találkozni, főleg azt nem, hogy pont itt.
- Egyik meglepetés után következik a másik. - Vele együtt nevettem fel. - Nem is hittem volna, hogy ennek a rossz szokásnak a rabja vagy. - Nem áll szándékomban ítélkezni felette. Engem sosem tudott zavarni az, ha mások dohányoznak, habár én még egyetlen egyszer sem gyújtottam rá, valahogy sosem voltam annyira kíváncsi rá, hogy milyen lehet, hogy ki is próbáljam.
- Szóval stresszdohányos vagy... Na de most min stresszelsz annyira, hogy rágyújtottál? - Érdeklődtem, habár lehet, hogy nem kellene ennyire kíváncsinak lennem, végül is nem tartózik rám, de azért mégis lehetek kíváncsi, nemde?
- Attól tartottam ha nem jövök ki még időben, hogy az egyik köztiszteletben álló férfi felesége mindenki előtt rám veti magát. Ez elég jó magyarázat arra, hogy inkább kimenekültem? - Lényegében ez történt, ezért avatom be a részletekbe. El sem tudja képzelni, hogy most mennyire tudok örülni a társaságának. Mintha eddig fuldokoltam volna és Lea mentőövet dobott volna utánam.
- Köszönöm, de azt ugye tudod, hogy nélküled és profizmusod nélkül nem sikerült volna ilyen könnyedén? - Mert azért Lea is jócskán a segítségemre volt. Mondhatni, hogy együtt jó csapatmunkát végeztünk.
- Szívesen dolgoznék ismét veled. - Ha lesz egy olyan eset, ahová be tudnám vonni akkor gondolkozás nélkül felkeresném. Kellemes társaság, szeretek a közelében lenni.
- Ne vedd tolakodásnak, de nem bírom szó nélkül hagyni, hogy mennyire gyönyörű vagy. - Eddig is az volt számomra, ahogy most is az, csak eddig a munkakapcsolatunk végett próbáltam háttérbe szorítani a bókolást.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 21.04.14 21:48





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


- Helyes a ténymegállapítás ügyvédúr. Úgy látom mostanság igen csak formában van. - húztam kicsit az agyát, hiszen a mai napom után már igazán rám fér egy kis kikapcsolódás, a Bastiannal való incselkedés pedig az elmúlt hetekben kifejezett kedvenc időtöltésemmé vált. Épp, mint a macskáknak az egerek hajkurászása. Már csak az a kérdés, esetünkben vajon melyik szerep melyikünkké? Ki tudja, talán hamarosan fény derül erre a rejtélyre is.
- Úgy látszik folyamatosan képes vagyok meglepni téged, ez vajon jó vagy rossz dolog? - pislogtam rá kíváncsian, a kérdését hallva azonban elhúztam egy kicsit a számat, sőt még egy amolyan undorodó fintort is vágtam, mint amit a kislányok szoktak, mikor az oviban a fiúk eléjük tartják a döglött kukacokat, vagy otthon anyu a kelbimbót.
- Láttad mi megy odabent nem? Az a sok bájgúnár, ostoba sznob, a kellékfeleségével, akik sorra döntik magukba a piát, idegesítő hangon trécselnek, vagy épp belém vájják a karmaikat, úgy vonszolnak egyik társaságtól a másikig, mondván, „Édesem, muszáj, hogy bemutassalak ennek vagy annak”. Nézd meg, még harci sebesülést is szereztem... - fordítottam felé a bal karomat, ami még mindig vörös egy cseppet, s amin ott éktelenkedik egy halvány karmolásnyom. - Talán perelnem kellene fizikai bántalmazásért, ám csak a lelkem szenvedett nyolc napon túl gyógyuló sebeket, a testem nem. Így aligha nyerhetnék, nem igaz? - túrtam bele a hajamba, miközben ismét nekidőltem a falnak. - Röviden, az ott bent, az stresszel engem, de már nem sokáig, hamarosan megpattanok. Legalábbis remélem.

Ahogy elhallgattam Bastian indítékait, akaratlanul is kirobbant belőlem a nevetés, mikor megjelent lelki szemeim előtt a kép a menekülő férfiról, nyomában néhány kiéhezett nővel, akiknek a teste kell, de menten, azonnal.
- Szegény, szegény barátom, micsoda problémák. - kicsi hiányzott hozzá, hogy a könnyeimet ne kezdjem el törölgetni, ám igyekeztem hamar megnyugodni, visszafojtani a nevetést.
- Más inkább örülne, hogy ilyen kapós a nők körében, te pedig menekülsz? Egy sem nyerte el a tetszésed? Vagy csak túl ártatlan vagy ehhez? Tán csak... - közelebb hajoltam hozzá suttogva. - nem vagy még szűz? - a kérdés végén megjelenő gonosz kis kuncogás elárulhatta számára, hogy nem gondolom komolyan, egyszerűen csak viccelődéssel kívánom oldani a hangulatot.
- Na, de komolyra fordítva a szót, becsülendő, hogy tisztességes maradtál, és nem éltél vissza a helyzettel. Nálam ez mindenképpen piros pont.

Hamarosan szóba került a közös munka, én pedig elégedetten húztam ki mind a néhány centim.
- Mindig is tudtam, hogy ász vagyok, de folytasd csak, jól esik hallanom. Ismételd el, hogy is volt az a rész a profizmusommal? - úgy látszik, ma tényleg nem tudok komoly lenni. Uram segíts!
- Ha megint akadna egy ilyesmi ügy, most már tudod hol találsz. - mosolyodtam el halványan, pillanatokkal később pedig az arcom láng vörös lett a zavartól, és a kapott bóktól.
- Izé... kö... köszönöm. Te... te sem festesz rosszul. - ezt most komolyan én mondtam??? Mi a fene ütött belém?


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 22.04.14 15:10





Nem szándékoztam megjegyzést tenni Lea csipkelődésére, mindössze a reakcióm egy halovány mosoly volt. Tény, hogy a nyilvánvalót állapítottam meg.  
- Eddig jónak mondanám. - Szeretem a meglepetéseket, kivéve akkor nem, mikor a bíróságon a másik ügyvéd szeretne meglepni. Azokat a meglepetéseket igazán nem tudom díjazni.
- Viseld büszkén a sérülésedet, ez is csak arról árulkodik, hogy túlélted a bent lévőket. - Mégis mit mondhattam volna azt, hogy örüljön, hogy ennyivel sikerült megúsznia? Én sem vagyok oda értük, de a szakmám megköveteli, hogy erőt vegyek magamon és kilépjek a jól megszokott közegemből és olykor-olykor megjelenjek az efféle eseményeken. Nyílt titok, hogy a főnököm szeretné gyarapítani a tehetős emberekből álló ügyfélkorét. Ezek az emberek pedig sok mindenre képesek, zsarolásra, sőt még gyilkosságra is, ha a pozíciójukat érzik fenyegetve.
- Egy kis karmolásért még tudtommal senki sem perelt, szerintem nem lenne túl sok esélyed ha bíróság elé vinnéd az ügyet. - Sőt, még csak szándékos testi sértésről sem lehetne beszélni, mert az elszenvedett sérülését nem lehetne komolynak nevezni.
- Ami azt illeti én is szeretnél minél hamarabb eltűnni innen. - Látták, hogy megjelentem, sőt beszéltem is pár "nagykutyával" ezennel sikeresnek is könyvelném el a mai estét. Sőt, szerintem még túl is teljesítettem magamat.
- Nem érzem helyénvalónak veled megvitatni a szexuális életemet. - Egyrészt mert nő, másrészt pedig mert közöttünk munkakapcsolat van és sosem szerettem a munkát a magánélettel keverni.
- Huszonkilenc éves vagyok, ezért eléggé különös lenne ha még mindig az lennék, nem gondolod? - Ezen akaratom ellenére is elnevettem magam. Hirtelen elő jöttek a rég elfelejtenek hitt emlékek az, hogy az első alkalomkor mennyire izgultam, de szerencsére már azóta nagyon sokat fejlődtem.
- Nem akartam én lenni az a bizonyos harmadik felé. Egyébként sem kezdenék olyan nővel, akinek az ujján van gyűrű. - Az a bizonyos gyűrű... Reflexszerűen tekintetem Lea ujjára tévedt. Remélhetőleg nem voltam túl feltűnő, de eddig még nem nem tűnt fel, hogy lenne-e rajta eljegyzési gyűrű. Szerencsémre nem találtam szembe magam egy hatalmas gyémántgyűrűvel. Különös, mármint az, hogy egy ilyen gyönyörű nőt még senki sem akart a feleségének tudni.
- Oh, szóval azt szeretnéd hallani, hogy mennyire értékelem, hogy ennyire profi munkát végeztél? - Akár azt is mondhattam volna, hogy azok akik profik szerényebben viselkednek, persze ez inkább rám jellemző.
Következő kijelentésére mindössze aprót bólintottam. Nem akartam közölni vele, hogy az első lenne, akit felkeresnék, mert már így is a fejébe szállt a dicsőség.
- Ez érdekes. A bíróságon nem jöttél zavarba, pedig nagyon is sokan figyeltek téged, de egy apró kis ártatlan bókomtól... - Inkább nem fejeztem be, nem akartam még jobban zavarba hozni attól, hogy közlöm vele mennyire elpirult.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 22.04.14 17:31





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Öt perccel ezelőtt még, ahogy megpillantottam magam előtt Bastian jellegzetes színű íriszeit, a mosolyát, úgy éreztem egyszeriben csak madarat lehetne fogatni velem örömömben, hisz kiutat láttam a személyében a tébolyból, a benti elmegyógyintézetből. Azt gondoltam, akár csak a közös munka során, most is el tudunk majd egy kicsit beszélgetni, nevetgélni, ugratni a másikat, csipkelődni, épp mint azokon az estéken, amiket az irodájában töltöttünk a mappák fölött, esetmegbeszélés címszóval. Nem volt olyan rég, mégis úgy tűnik mintha csak évszázadok teltek volna el azóta, a jókedv, a tréfálkozás pedig immáron egy feneketlen sírba temetve várja a feltámadást, ami talán sosem jön el. Megváltoztak a dolgok, legalábbis most, a Seasons hátsó kijárata mellett, egy homályosan pislákoló utcai lámpa fénye alatt nagyon úgy fest. Az a Bastian, akit megismertem ez alatt a néhány röpke nap leforgása alatt, vidám természet volt, ám ez a mostani, a kinyalt, frakkos pasas, még csak meg sem közelíti. Pár perce beszélgetünk csak, ám ez eddig egyetlen poénomat sem vette, távolságtartóan válaszolgatott, a képén pedig jó ha egyszer láttam mosolyt, talán kétszer. Furcsa, pedig az ember azt gondolná, ha olyasvalaki, mint ő megnyer egy ekkora ügyet, csak még boldogabb lesz, ünnepel, majd kiugrik a bőréből, mégsem ezt tapasztalom. Ennyire megváltoztatta volna a partin töltött néhány órácska, azzal a rengeteg sznobbal egy légtérben? Vagy mindig is ilyen volt, csak én ismertem félre?

- Úgy látszik, ma nem vagy rám hangolódva. - sóhajtottam egy keserű mosollyal az ajkaimon. Azt hiszi, hogy a fejembe szállt a dicsőség, csak mert a közreműködésemmel nyert meg egy ügyet? Ennyire nem értette, hogy az előbb csak viccelődtem, kicsit sem gondoltam komolyan az egos dumát? Meg ez az egész a karmolással és a perrel, az is csak egy ügyetlen vicckísérlet volt a részemről, belőle mégis azonmód kibújt az ügyvéd. Rosszul áll a hold, vagy mi?
- … sem jöttem zavarba! - fejeztem be helyette én a mondatát, miközben igyekeztem elfojtani egy gúnyos kis kacajt. Ezt bezzeg észrevette, az összes többit illetőleg viszont vakon van? Megáll az ész! Gyorsan össze kell szednem magam, és eltüntetni az arcomról a pírt, nehogy elégedetten hátradőljön és azt higgye, érdekel a bókja.

- Fogadj el egy jó tanácsot egy tapasztalt pszichiátertől. Mielőtt még máshoz is odamennél ma éjszaka beszélgetni, legalább két pohár whiskyt dönts be, hátha az segít a humorérzékeden. - léptem el a faltól. - Vagy ha nem teszed, hát térj vissza a többi karót nyelt kriptaszökevényhez és kerüld az élőket, főleg engem, mert én még élni akarok. - ezzel gondosan kikerültem, épp mikor az ajtó ismét kinyílt és egy újabb pincér jelent meg egy szál cigivel.
- Legyen olyan jó, és hozzon az úrnak egy adag életkedvet, olybá tűnik ugyanis, hogy híján van belőle. - mosolyogtam bájosan a pincérre, majd visszatértem az épületbe a többiek közé. Tikk... takk... tikk... takk... már csak tíz perc és végre valahára elhúzhatok innen. Legalább már azzal nem kell bajlódjak otthon, hogy visszahívjam, biztos nem is volt fontos, amiért keresett.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 23.04.14 0:21





Hosszú, fárasztó napokon vagyok túl. Úgy érzem lelkem kicsiny darabja veszik oda egy-egy komolyabb ügy befejeztével. Annyi szörnyűség történik a világban, nekem pedig ott kell lennem, hogy a jók oldalán harcoljak, hogy a gonosz elnyerje méltó büntetését. Fárasztó munka, de mégis nincs annál a sikerélménytől jobb érzés, mikor a meggyötört ügyfelem hálálkodva veti magát karjaim közé. Ha emlékeztetnem kell magam, hogy miért dolgozok ilyen keményen, akkor mindig az ilyen pillanatokra gondolok. Nem tagadok, rám férne már az alvás is, de ahelyett, hogy kényelmes ágyamat élvezném ahelyett mégis itt kell lennem. Pech.
- Ne haragudj... - Őszintén sajnálom, hogy ennyire rossz társaság vagyok most. Remélem ezzel nem rontom az esélyeimet, sem pedig az eddig rólam alkotott véleményét, mert úgy érzem eddig nagyon is jól éreztük magunkat együtt.
- Nem éppen a legjobb pillanatomban sikerült összefutnunk. - Tény, hogy jobb lett volna, ha ismét az irodámban találjuk egymással szembe magunkat, ahol elménk összecsapna egy újabb érdekes eszmecserére az éppen aktuális üggyel kapcsolatban. Gyönyörű és okos, pont az esetem.
- Sajnálom. - Mást nem is tudtam volna mondani. Igaz volt, tényleg túl karót nyelt voltam, ezért nem is csoda, hogy inkább úgy döntött vissza megy a terembe. Miután beszéltem pár szót a pincérrel arról, hogy nyugodtan gyújtson csak rá, mert semmi szükségem nem lesz arra a bizonyos italra. Vezetni szeretnék nem is olyan sokára hazafelé, ezért egy pohárkával sem szeretnék inni. Túl sok olyan esetem volt már, ahol az ittas sofőr mások életét vette.
Pár pillanatig eltűnődtem. Lea az egyetlen ember itt, aki mellett tényleg jól tudnám érezni magam, viszont ehhez össze kell szednem magamat, nem akarok rossz társaság lenni. Utána mentem.
- Megtisztelnél egy tánccal? - Nyújtottam felé kezemet, miközben kérlelő szemekkel néztem rá. - Ha másért nem is, legalább azért mondj igent, mert talán jól éreznéd magad és köztudottan olyankor gyorsabban múlik az idő. - Vajon eléggé meggyőző tudtam lenni? Ez nekem dupla haszon lenne, mert talán ma már egyik nő sem akarna felszedni, ha meglátnak vele, na meg Lea is megmenekül.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 23.04.14 1:28





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Épp, mint az óvodában, mikor Jeremy Harrington elvette a délutáni szundi előtt a plüssnyulamat, ezúttal is elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, kerülni fogom a férfit, ma este már nem beszélek vele többet, ha pedig mégis, csapjon belém a mennykő. Rosszul esett, hogy a történtek ellenére Bastian olyan komoly, távolságtartó, ahogyan az is, hogy most nem volt meg köztünk az egy húr, ami eddig. Furcsa volt, mintha csak egy másik univerzumban ébredtem volna fel, ahol a dolgok szöges ellentétükké váltak. Bastian, a mosolygós, jó kedélyű hapsi, akivel órákig képes voltam elbohóckodni, most egy kinyalt, karót nyelt ficsúr, Deb, aki a hétköznapokban annyira jó fej és könnyed, most fel s alá rohangászik egy csapat beképzelt majom között, hogy kapcsolatokat szerezzen, én pedig... jesszusom. Talán én vagyok mindhármunk közül a legrosszabb. Lea Hudson, a nagyszájú pszichiáter, aki talán még önmaga is kezelésre szorulna, egy puccos ruciban, kényelmetlen cipőben feszít a diliház közepén, képén bárgyú mosollyal, miközben a megváltásban reménykedik. Pont én nézek furcsán Bastianra, mikor én sem vagyok különb? Argh! Fájdalmas gondolat, maradjunk inkább az univerzumnál és a ténynél, hogy hamarosan távozhatok innen.

Gyorsan megráztam a fejem, hogy egy kicsit kitisztulhassanak a gondolataim, majd egy viszonylag nyugisabb sarokba sétáltam, menet közben elvéve egy újabb pohár pezsgőt az egyik pincér tálcájáról. Néhány perc, idebent azonban semmi sem változott, maximum a zene lett valamivel kellemesebb. Kortyoltam az italomból, majd amikor észrevettem Bastiant, aki felém közeledett, újra elismételtem magamban a fogadalmamat. Ha szóba állok vele, csapjon belém a mennykő. El is fordultam az ellenkező irányba, ám az ablaküvegben világosan láttam tükröződni Őt, ahogy a kezét nyújtja felém, és táncolni hív. Istenem, az a nézés....
- Nekem befellegzett. - motyogtam sokkal inkább magamnak, mintsem neki, miközben letettem a poharamat az asztalra, majd felé fordultam, még mindig kicsit duzzogva.
- Egy tánc... de csak mert úgy gyorsabban telik az idő, és nem támad le még több hiéna. - fogtam meg a kezét és hagytam, hogy felvezessen a parkettre.

Egy lassabb számot játszottak épp, így a karjaimmal átfontam a nyakát és hagytam, hogy a zene ritmusára vezessen, miközben minden igyekezetemmel próbáltam kerülni a tekintetét.
- Akarsz... beszélni a problémádról? Mármint, amit említettél, hogy nem épp a legjobb pillanatodban találkoztunk. - bukott ki belőlem a kérdés.
- Természetesen, mint orvos kérdezem, és számíthatsz a diszkréciómra.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 23.04.14 2:12





Nem akartam így viselkedni vele. Szerintem nem voltam bántó, sem pedig sértő, csak éppen olyan semleges. Bizalmasabb is lehettem volna vele, megerőltethettem volna magamat. Annyi mindent máshogy csinálhattam volna, de még hinni szeretnék abban, hogy nem késő ezt helyrehozni. Eddig nagyon is jól éreztem magam a társaságában, nem lehet ennek csak így vége, mindössze azért mert most kedvtelen vagyok. Ennek még kell, hogy legyen folytatása. Ezért is mentem utána, habár reakciójából ítélve talán jobban tettem volna, ha nem tettem volna meg. Tényleg azt hittem, hogy visszautasít, de ehelyett mégis elfogadta a felé nyújtott kezemet. Próbáltam nem túl feltűnően mosolyogni mikor szembetűnővé vált a kezeink közti méretbeli különbség. Olyan apró kézfeje van, igaz Lea is alacsony, de valahogy pont ettől találom olyan aranyosnak, tündérinek.
- Sajnálattal hallom, hogy csak ezért vagy hajlandó velem táncolni. - Azért remélem, hogy ezt nem fogja kínzásként megélni, sőt talán még jól is tudná érezni magát velem. Nagyon is csinos, de hiányzik róla valami, amitől még gyönyörűbb lehetne... Nem mosolyog, pedig kellene neki. Biztosan nem tudja, hogy olyankor milyen gyönyörűnek találom.
Most tudok csak annak örülni, hogy tudok táncolni. Iszonyú ciki lenne most bénázni, vagy éppen a lábára lépni, de határozott mozdulatokkal vezettem immár a tánctéren táncolva. Úgymond tényleg le kellett néznem rá, hogy a szemébe tudjak nézni.
- Azt hittem már így is eléggé unatkozol, de azt sosem gondoltam volna, hogy még ennél is jobban szeretnél, mert bizony az én problémáim nagyon is unalmasak. - Persze ezeket a bizonyos problémáimat megosztatom vele is, elvégre nincsenek titkosítva, egyáltalán nem nagy titok.
- Remélem is, hogy számíthatok a diszkréciódra, mert ezt a konkurenciának nem kellene rólam tudnia. - Próbáltam olyan komoly képet vágni, mintha csak a bíróval szeretném elhitetni, hogy az ügyfelem annyira ártatlan, mint a ma született bárány.
- Mindössze arról van szó, hogy már nagyon fáradt vagyok... Hiányzik az ágyam és az, hogy Vendi hozzám bújjon. - Aztán, mikor már elpanaszoltam problémámat kapcsoltam, hogy bizony a macskámnak nagyon is női neve van, hiszen a cica kislány, ezért még jó, hogy efféle neve van, de ezt Lea könnyen félreértheti. Hiheti azt, hogy tényleg arra vágyok, hogy az a bizonyos nő bújjon hozzám, de inkább korrigálnám ezt.
- Mármint a macskámat hívják Vendinek. - Akit már nagyon rég nem láttam, kész szerencse, hogy a bejárónő gondoskodik róla, mikor a munka maga alá temet. Hiányzik az, hogy Vendi dorombolva bújjon hozzám, egészen megszoktam, hogy úgy alszik el, hogy simogatom, majd aztán végre én is aludhatok.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 23.04.14 3:41





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


- Képzelem mennyire sajnálod. - forgattam meg a szemeimet, mikor pedig észrevettem, milyen jót is derül azon, mekkora köztünk a méretbeli különbség, fújtam felé, akár egy morcos kiscica. Épp elég ciki nekem, hogy ilyen kis töpszli vagyok, de hogy még egy langaléta felhőkarcoló ki is nevessen érte... Szegénykém, nem tudja, hogy a bunkóságot Lea államban még mindig halálbüntetéssel jutalmazzák? Ej - ej ügyvédkém, nem áll túl jól a szénád!
- Nézzenek oda, még a végén kiderül rólad, hogy egy álruhás Fred Astaire vagy. - avagy lefordítva.... „Nidda, ez tud táncolni!?!” Elismerően pillantottam rá, a szívemről pedig azonmód le is gördült a méretes kő, a félelem, hogy ezután a tánc után talán örökre kerekesszékbe kényszerülök majd. Ki gondolta volna, hogy a jóképű ügyvédúr, akinek már ez eddig is sikerült épp elégszer meglepnie, újabb vonzó tulajdonsággal áll elő? Pláne ezek után, hogy pár perccel ezelőtt még azt kívántam, bárcsak sose látnám többet azt a karót nyelt ábrázatát.

- Unalmasak vagy sem, mikor letettem az esküt és felcsaptam pszichiáternek felvállaltam azt is, hogy az efféle problémákat is meghallgatom és ha tudom orvosolom, vagy legalábbis megpróbálom, legjobb tudásom szerint, lehetőleg gyógyszermentesen. Szóval hajrá, kezdj bele, már nem tart sokáig ez a szám. - lépkedtem továbbra is a zene ritmusára, a diszkréciós megjegyzésére pedig csak bólintottam. Naná, majd első dolgom lesz odasétálni valamelyik ellenfeléhez és elújságolni neki, mivel tudna Bastian ellen támadni legközelebb. Hajjaj, férfi logika...
- Szóval... fáradt vagy.... - nyögtem ki végül néhány másodpercnyi kínos csend után, mialatt próbáltam megemészteni a tényt, hogy van egy Vendi is a háttérben. Ezek szerint ennyire félreismertem volna? Rosszul vettem a jeleket, a pasinak pedig mindvégig barátnője volt, nem is akart tőlem semmit? Már persze úgy értve, barátságot. Hehhe... mi mást? Hisz munkakapcsolat van kettőnk között és.... és egy Vendi.
- Hát... szökj el minél előbb innen... Vendihez. - miért ütött ez ennyire szíven? Ajjaj Lea, szedd össze magad, nem vehet észre rajtad semmit! Na, de miket is gondolok, nincs is mit észrevenni!

A totális összeomlástól végül maga Bastian mentett meg, és a mondat, ami egyszeriben csak megkönnyebbült kacagásra késztetett.
- A.... a macskád??? Vendi a macskád!?! Uram isten. - miért is örülök én ennek annyira?
- Mármint... persze, hogy a macskád, mi más lenne? Nem mintha nem lehetne a barátnőd, persze lehet az is, de.... - na ebbe aztán szépen belezavarodtam. Szerencsére a szám hamar véget ért, én pedig menekülésszerűen pucoltam vissza a pezsgős poharamhoz, amiből kortyoltam is egy keveset.
- Elég meleg van idebent, nem gondolod? És már az órám is letelt... most már megléphetek...


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 23.04.14 19:47





Valóban sajnálom. Ritkán szoktam valamit sajnálni, mert nem szokásom olyan dolgokat mondani, vagy tenni, amit később sajnálhatnék. Rosszul indítottam, de remélem még nem késő helyrehozni. Úgy hiszem még az is jobb a kínos csendnél, ha megtáncoltatom. Régen táncoltam már, de azért a lépések még mindig a kisujjamban vannak.
- Azért ilyet túlzás lenne rólam állítani. - Halkan felnevettem. Ez most amolyan bók volt részéről? Vagy csak éppen azt akarta velem finoman közölni, hogy nem táncolok olyan bénán, mint gondolta volna? Azért még tartogatok számára meglepetéseket.
- Hinnéd, hogy inkább a latin-amerikai táncokért vagyok oda? Most sajnos esélyem sincs ezt bebizonyítani. - Cha-cha-cha, szamba, rumba ki van zárva, ezek az emberek csak lötyögni tudnak a kellemes ritmusú zenére.
Ahogy kérte bele kezdtem, fogalmam sincs, hogy mire számított, de tényleg őszintén elmeséltem neki, hogy most mi is a legnagyobb problémám. Elmondhatatlanul fáradt vagyok már, mégis a munkám most is megköveteli, hogy itt legyek, de már nem sokáig. Túl vagyok azon a bizonyos pofaviziten. Egyre csábítóbb a lakásom és Vendi gondolata, nem is beszélve a kényelmes ágyamról, amit már úgy hiányolok.
- Már a szökési útvonalon gondolkozok. - Ha ki is osonnék a hátsó bejáratnál azért mégis valahogy feltűnésmentesen el kellene jutnom az autómig is. Remélhetőleg sikerülni is fog, mert már nagyon húz a szívem haza.
- Oh, szóval másra számítottál. - Gondoltam, hogy azt hiszi, hogy a barátnőmről beszélek, ezért is közöltem vele, hogy mindössze a macskám hiányzik. Nincs barátnőm, most nincs, de vajon Lea vágyna erre a posztra? Mármint nagyon is meglepettnek, zavartnak tűnt. Nem is tudom hová tenni ezt a reakciót. Talán megkönnyebbült volna attól a hírtől, hogy nincs barátnőm? Meglehet.
- Esetleg hazavihetlek? - Tettem fel egy egészen ártalmatlan kérdést. Nem ittam, ezért nyugodt szívvel vinném haza, persze csak akkor, ha nem veszi tolakodásnak részemről.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 24.04.14 0:53





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


- Bastian Montgomery és a latin - amerikai táncok... - újabb információ, újabb tény, amit esküszöm, soha az életben még csak ki sem néztem volna belőle. Na de mégis ki tenné? Tapasztalatok bizonyítják, hogy a férfiak 90% - a ódzkodik a különféle táncoktól, maximum szórakozóhelyeken hajlandóak produkálni valamit, ott is többnyire csak azért, hogy felszedhessenek közben egy csajt, erre most itt egy ritka példány velem szemben, amit képtelen vagyok elhinni. Nem csoda hát, ha úgy meredek szegény szerencsétlenre, mintha csak most látnék életemben először fehér embert. - Hát ezt... jó tudni. Talán majd máskor, más helyen letesztelem a tudásodat, úgy vigyázz. - és tényleg, mert erre bizony baromi kíváncsi vagyok.

- Hát tény, hogy Vendi címszó alatt, nem épp egy macska volt az első, amire asszociáltam. - ismertem be halkan, miközben minden erőmmel azon voltam, hogy palástoljam annak tényét, mennyire megkönnyebbültem a tudattól, hogy nincs barátnője. Mert ugye.... nincs barátnője? Na, de.... már megint. Álljunk meg egy nyúlfarknyi másodpercre, mi a francért érdekel engem, hogy Bastiannak van e barátnője? És ha igen? Mi úgyis csak munkakapcsolatban állunk egymással, vagy mi, és.... és ez zavar. Vagyis... dehogy zavar! Istenem kezdek belegabalyodni ebbe az egészbe.

Kétségbeesetten menekültem le a táncparkettről egyenesen a pezsgőspoharamhoz, amiből aztán kortyoltam is egy keveset, legbelül pedig azért imádkoztam, hogy nyíljon meg alattam a föld és rejtsen el, mert eszméletlen kellemetlenül érzem magam jelenleg. Ez az egész izé, ami van köztünk.... ez a furcsa valami, amit nem tudok mire vélni, és ez a hely....
- Hogy? Bocs, kicsit elkalandoztam... - tértem gyorsan észre, mihelyst meghallottam a hangját.
- Igazán nagyon kedves tőled, de nem volna szívem élni a lehetőséggel most, hogy tudom, mennyire vágyódsz az ágyad után. Majd fogok egy taxit. - bármennyire is jó volna még egy kicsit beszélgetni vele, ha egyszer ennyire álmos, úgy sem sokra jutnánk.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 24.04.14 20:00





Hihetetlenül hangzik, ugye? Tudok táncolni, sőt két éven át én lehettem a sakk klub elnöke. Akármennyire cikinek is hangzik én voltam a bálkirály is. Nagyon, de nagyon sok hihetetlennek tűnő dolgot műveltem a múltban, de az akkori tetteim végett vagyok az, aki most vagyok. Ha beálltam volna a foci csapatba, akkor biztosan a sport karrier felé kacsingattam volna, de jobb ez így. Inkább lettem ügyvéd, így legalább volt lehetőséget Leat megismerni.
- Ez amolyan burkolt randi meghívás lett volna részedről? - Mert ha szeretné letesztelni tánc tusdámomat, akkor ha én nem teszem meg azt a bizonyos első lépéseket így neki kell kezdeményeznie. Eddig kizárólag munkakapcsolat volt kettőnk között, ezért is érzem ezt annyira bonyolultnak. Szimpatikusnak találom, de nem lehetne közöttünk semmi sem, csak mert nem lenne helyes? Szigorúan véve nem vagyunk munkatársak, akkor most hogy is van?
- Azt hittem annyira már sikerült kianalizálnod, hogy rágyere magadtól is arra, hogy nincs senkim sem. - Sosem siettem haza mikor vele együtt az ügyön dolgoztunk, sosem említettem meg, hogy lenne valakim. Azt hittem számára is nyilvánvaló volt, hogy ez a kettőnk között vibrálás úgy nem jött volna létre, ha lenne valakim. Vagy csak ezt én érzékeltem? Lea ebből semmit sem vett volna észre? Vajon rosszul értelmeztem a felém küldött jeleket? Mégis olyan zavartnak tűnt, ahogy elhagytuk a tánc parkettet, ilyennek még nem igazán láttam.
- Lea, nem a kezedet akarom megkérni, csak haza szeretnélek vinni, erre nyugodtan mondhatsz igent, persze ha nem élnél ezzel a lehetőséggel azt is meg tudom érteni. - Semmit sem szeretnék ráerőltetni, viszont mégis jobban érezném magam ha én vihetném haza. Ha velem van, akkor biztonságban tudhatom.
- Szóval? - Nyújtottam felé kezemet annak reményében, hogy belém karolva végre elhagyhatjuk ezt a helyet.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 25.04.14 2:36





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Mióta csak az eszemet tudom, azt hallgatom a szüleimtől, a barátaimtól, és a munkatársaimtól, hogy egy szép napon bizony az a hatalmas nagy szám fogja majd rám hozni a végromlást, s lám csak lám, a nostredamusi jóslatnak is tökéletesen illő jövendölés úgy tűnik, épp a mai este folyamán készül beteljesedni. Egyetlen egy röpke megjegyzés arról, hogy alkalom adtán szívesen letesztelném a tánctudását, és bumm, az ügyvédúr máris felteszi számomra a világ egyik legzavarbaejtőbb kérdését. „Ez amolyan burkolt randi meghívás lett volna részedről?” Hát mi tagadás  alaposan meglepetett ezzel, ezért is pislogtam rá akkora szemekkel, mintha csak nyuszifüle nőtt volna, vagy épp harcsa bajsza. Ez most valami rossz vicc akart lenni részéről? Bastian Montgomery komolyan azt várja tőlem, hogy én kezdeményezzek, tegyem meg az első lépést helyette??? Ugye rosszul látom? Komolyan kihaltak volna ebből a világból az igazán tökös, határozott férfiak?
- Szegénykém, nagyot csalódsz majd, ha felvilágosítalak, cseppet sem erről volt szó? - mert azt aztán lesheti, hogy én lépjek helyette. Már amennyiben jól érzékeltem a tőle érkező jeleket, és csakugyan van köztünk valami bonyolultabb is, mint holmi munkakapcsolat. De... mi van akkor, ha tévedtem, és ő nem is úgy van vele, mint ahogy gondolom? Öregem, bele fogok hibbanni ebbe a pasiba.

- Nézd el nekem drága Bastian, de az utóbbi időben nem túl sok időt fordítottam arra, hogy elemezgesselek, hisz minden erőmmel azon voltam, hogy segíteni tudjak neked a peredben. - leszámítva persze azokat az eseteket, mikor épp egymás vérét szívtuk, lopkodtam a kajájából, vagy épp hülye sztorikat osztottunk meg magunkról a kislámpa fénye mellett, egy rakat akta társaságában.
- De most már ezt is tudom rólad. - tehát facér, most ennek tulajdonképpen örülnöm kellene? És ha igen, hogyan tovább?
- Nem sajnálod? Mármint, ettől a tudattól hirtelenjében lelkifurdalásom támadt, hisz épp itt lenne számodra a remek alkalom arra, hogy becsajozz, erre te mégis velem beszélgetsz és nem ismerkedsz. - magas labda. - Félénk vagy? Mert ha esetleg kinéztél volna valakit, és kellene egy szárnysegéd, rám számíthatsz. - na erre vajon mit lép?

- Nem a kezemet? Milyen kár, pedig csuklóig akár még neked is adtam volna. - tréfálkoztam jókedvűen, hála a pezsgőnek és a jó társaságnak.
- Elég nehezen lehet nemet mondani olyasvalakinek, aki így néz az emberre, ráadásul még a kezét is nyújtja. - karoltam bele kacagva, ám aztán fenyegető pillantást küldtem felé.
- De esküszöm neked, ha bealszol a volán mögött és kinyiffanunk, én megkereslek a túlvilágon, csak, hogy újra kinyírhassalak. - ez aztán a komoly fenyegetés, de hát na, ő hangoztatta mennyire álmos, ki hitte volna, hogy még így is kínlódni akar velem egyet hazáig?


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel

Vissza az elejére Go down

Seasons Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához