welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Whataya want from me?
Eric Crawford
Yesterday at 18:51
Városháza
Grace Kendra Handrick
Yesterday at 12:11
Grimm
Timur Theodor Volkov
18.11.17 0:33
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Crystal Haynes
 
Drake Combton
 
Lyna Frei
 
Ifj. Jack Daniels
 
Daisy McFly
 
Zachary M. Boild
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Seasons Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 26.04.14 21:05





Valójában nem gondoltam volna, hogy tényleg képes lenne elhívni egy randevúra, habár már arra is volt példa, hogy a bátrabb nők elém állva nyíltan beszéltek az efféle szándékaikról, mégis vagyok annyira régi módú a randevúk terén, hogy szerintem a férfinak kell kezdeményeznie. Túl korainak érzem még megtenni ezt a lépést. Mármint nem vagyok abban biztos, hogy Lea igennel felelne, akármennyire is magabiztosnak tűnhetek, azért még én is tartok a visszautasítástól, elvégre nincs arra garancia, hogy tényleg bármi többet szeretne tőlem, mint munkakapcsolat. Hihetetlennek tűnik, hogy még én is tarthatok a visszautasítástól? Akármennyire szeretném a külvilágnak mutatni a magabiztos férfi látszatát, azért ha a nem a munkámról, hanem a magánéleti kapcsolataimról van szó, ott már nem vagyok ennyire magabiztos.
- Csalódásról szó sincs, elvégre nem lehetek mindenki esete, ezért azon sem csodálkoznék el, hogy ha neked nem tetszenék. - Ez, most miért mondtam? Egyszerű. Reménykedtem abban, hogy Lea meggondolatlanul fog majd megszólalni, hogy olyan információt fog majd velem tudatni, amiből tisztán kivehető lehet, hogy nagyon is az esete vagyok. Lényegében arra számítok, hogy elszólja magát, ezért is próbálok rajta alkalmazni fordított pszichológiát. Noha, nem hinném, hogy a saját fegyverével legyőzhetném, mégis úgy gondolom egy próbát megér.  
- Egyébként is időpocsékolás lenne engem elemezni, eléggé unalmas vagyok. - Huszonkilenc éves koromra eddig még egyetlen egy hosszúnak mondható kapcsolatom sem volt, mintha el lenne átkozva a magánéletem, mert már évek óta romokba hever... Ez olyan lenne, mint amikor azt mondják, hogy akinek a kártyában szerencséje van, annak a szerelemben nincs? Mármint az én magánéletem azért ennyire silány, mert a munkámban nagyon is sikeres vagyok? Szeretnék valamiféle egyensúlyt vinni már az életembe, mert ha így haladok, akkor nekem tényleg az agglegény élet marad, na és Vendi.
- Kedves tőled, hogy segítenél barátnőt találni nekem, de azt hiszem álmaim nőjét nem itt kellene keresnem. - Próbáltam finoman fogalmazni, habár itt a többség nőnemű egyed hozományvadász, vagy már sikerült pénzes férjt találniuk maguk mellé, vagy most akarják becserkészni szerencsétlen áldozataikat. Őrült lennék azért, mert szeretnék abban hinni, hogy egyszer találok egy olyan nőt, aki nem a pénzemért akarna velem lenni, hanem azért, aki valójában vagyok? Egyszer talán sikerrel járok.
- Csak csuklóig? - Mohónak tűnhetek, habár sosem voltam az, vagyis nem vallanám annak magam, mégis vannak olyan estek, mikor nem tudom beérni annyival, amennyit mások tudnának adni számomra.
- Ígérem túl fogod élni a mai estét. - Jókedvűen nevettem fel már csak azon, amit mondott. Megkeresne és még egyszer megölne, ez cseppet sem volt burkolt fenyegetés, még sem tudnám kinézni belőle, hogy ártana nekem. Nem is tudom... Ha rá nézek, akkor a nőiesség, kecsesség, szépség, sőt talán még az arátlanság jut eszembe róla. Lea valóban ilyen lenne, vagy csak én ragaszkodok ehhez az elképzelésemhez annyira? Akárhogy is legyen szeretnék magam meggyőződni róla, úgy hogy kiderítem.
- Azért a biztonság kedvéért, hogy ébren maradjak szóval kell tartanod, menni fog? - Nem vagyok annyira álmos, hogy vezetés közben elaludjak, mindössze élek azzal a lehetőséggel, hogy jobban megismerjem, amíg haza viszem.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 28.04.14 2:25





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Bastian, Bastian, Bastian, hát komolyan azt gondoltad, hogy most jöttem a 620 - as falvédőjéről, hogy bedőlök egy ennyire elcsépelt, mondhatni már - már gyermeki trükknek, mint a fordított pszichológia? Nem is tudom eldönteni, tulajdonképpen ezen most megsértődjek, vagy inkább aranyos húzásnak találjam, amiért megpróbálkoztál vele. Merész, ezt aztán el kell, hogy ismerjem, ám, hogy mennyire okos, az már egészen más kérdés. Megkísérteni a saját pályámon....
- Szép kísérlet ügyvédúr, de nálam nem válik be. Azt javaslom a furfangos keresztkérdéseket, ügyes - bajos próbálkozásokat inkább tartogassa a tárgyalóterembe, ott talán nagyobb sikere lesz. - jelentettem ki mindezt, egy bájos mosoly kíséretében, miközben legbelül mélyen ölni tudtam volna azért, hogy akár csak egy pillanatra is, de belelássak a fejébe és megtudjam, mi lesz a következő lépése. Tudom nagyon jól, hogy hosszú még az éjszaka, így résen kell lennem, nehogy Bastiannak sikerüljön belőlem kicsikarnia néhány meggondolatlan szót, elvégre már így is többet bénáztam előtte, mint kellett volna. Ha mindebből nem jött rá arra, hogy.... nos, nem is fontos. Szóval, ha még most sem tudja, merre hány méter, akkor itt jobb is behúzni a vészféket.

- Unalmas? - vontam össze a szemöldökömet, kétkedő pillantást vetve a férfi felé. Ez most vajon egy újabb ügyes kis csel arra, hogy megpróbáljon kihúzni belőlem néhány biztató szót, valamiféle pozitív visszajelzést, mielőtt még bármiféle cselekvésre is szánná el magát velem kapcsolatban, vagy tényleg ennyire önbizalom hiányos lenne? Lássuk csak... Egy jóképű, fiatal ügyvéd, akinek pénze is van, hírneve is, ráadásul befolyásos körökben mozog és a nők csak úgy bomlanak utána.... hm - hm... nem látom okát annak, hogy kételkedjen önmagában. Szóval trükk lenne? Esélyes, de száz százalékra nem mernék megesküdni rá, hisz, előfordulhat, hogy tévedek, hogy vannak rejtett körülmények, amikről még nem tudok, és Bastian tényleg olyan, amilyennek mutatja magát.
- Maradjunk annyiban, hogy én másképp látom, de az elemzésen még dolgozom. - kacsintottam rá végül. Az idő előbb vagy utóbb minden kérdésemre választ nyújt majd.

- Talán igazad van, itt inkább hiénákból bőséges a választék, sem, mint kedves, őszinte nőkből, akiket melléd tudnék elképzelni. - tűnődtem el hangosan. Nem tudom, hogy ez tulajdonképpen, hogy is jött, mármint az, hogy mellé ilyesmi nő kéne, de ahogy ránézek, ahogy elhallgatom, szinte biztos vagyok abban, hogy így van. Nem tudok elképzelni mellé egy vad, kihívó valakit, mert ő sem az. Visszafogott, megfontolt.... talán egy ügyvédnő passzolna hozzá. Ó te jó ég, milyen vicces is lenne, két dudás egy csárdában.
- Talán adj fel egy apróhirdetést, „keresem Hamupipőkét” jeligével, vagy nézz szét a munkahelyeden, könyvtárban, vagy múzeumban. A kifinomult, intelligens, khm... fajtád béli nők ilyesmi helyeken bujkálnak. Esetleg színházban, hangversenyeken, koncerteken. - mit tudom én, sosem mozogtam ilyen körökben, mert a sznoboktól mindig is herótom volt.

- Csak csuklóig. Miért az nem elég? - viccelődtem, a rosszkedvem pedig szépen lassan elmúlni látszott. Tényleg csak ő kellett hozzá, megáll az eszem.
- Hát nagyon remélem, mert végrendeletem az még nincs, és gyónni sem voltam már egy ideje, szóval elég rosszkor jönne a halál perpill. - ch, gyónás... jó vicc. Sosem tartoztam a vallásos egyedek közzé, mindig is inkább a kézzel fogható, logikailag megmagyarázható, levezethető dolgokban hittem, ezen pedig a közeljövőben nem is szándékszom változtatni.
- Tartsalak szóval? De hát mégis mivel? Sosem voltam igazán jó a sztorizgatásban, sem pedig a viccmesélésben, de.... - és ekkor ütött be a Gebasz, méghozzá nagy G - vel. Ahogy Bastian és én megindultunk kifelé, egyszer csak a tekintetem megakadt egy barna hajú, barna szemű, fekete frakkos férfin, aki egy pohár pezsgővel a kezében, egy kisebb társaság közepén beszélgetett, és akivel a lehető legkevésbé sem lenne szerencsés összetalálkoznom.

- JézusBuddhaSpongyabob! - nyöszörögtem hirtelen hátat fordítva a kis csoportnak, majd az értetlenkedő Bastian felé fordultam.
- Ugye mi barátok vagyunk? Kollégák? Vagy valami olyasmik? Egyszóval... számíthatok rád, ha bajba kerülök ugye? Remek! - meg sem vártam a válaszát, az idő most szorít. - Mert most bajban vagyok, és csak te tudsz kihúzni belőle. - vettem egy mély lélegzetet.
- Látod ott azt a pasit, a társaság közepén? Ne forogj feltűnően! Nos... fogalmazzunk úgy, hogy... khm... ex.... akivel baromira nem kéne összefutnom. Ha észrevesz, abból egy roppant kínos beszélgetés lesz részemről, amire nem vagyok felkészülve, úgyhogy.... nem tudom ügyvédkém, hogy csináld, de juttass ki innen feltűnés nélkül és.... cserébe az adósod leszek. - hurrá, a napom fénypontja!
- Csak gyorsan!


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 29.04.14 19:22





Egy próbát igazán megért, még ha gyanítottam is, hogy nem bírom ilyen könnyen rászedni. Mégis bátorkodom azt hinni, hogy nem vagyok közömbös számára, mármint abból ítélve, hogy mennyire zavarba tudom hozni az ártalmatlan bókjaimmal. Noha most nem sikerült semmi olyat kicsikarnom belőle, ami most a legjobban érdekelne, attól még nem fogom feladni a próbálkozást. Egyszer úgyis elszólja magát, nem lehet mindig résen, hacsak nem nekem sikerül előbb beszámolnom neki arról, hogy számomra nem közömbös.
Kérdésére mindössze egy bólintással felelek. Napról napra ugyan az a monoton menet szerint zajlik az életem. Megbeszéléseken veszek részt, tárgyalásokon jelenek meg a bíróságon, majd a nap végére szinte már hullaként esek be az ágyba. Ez nagyon nincs így rendben, viszont változtatni nincs időm ezen, túlságosan zsúfoltak a mindennapjaim. Ezek után nem csoda, ha úgy érzem, valami, vagy inkább valaki hiányzik az életemből.
- Pedig nagyon is érdekelne, hogy ezt hogyan látod. – Mármint inkább az, hogy engem hogyan lát, de azt hiszem, hogy ez nem a legjobb időzítés és helyszín ahhoz, hogy kiszedjem belőle, amit tudni szeretnék. Hogy megrémiszt-e, hogy Lea minden mondatomat, tettemet akaratlanul is elemzés alá vonja? Nem különösebben, hiszen nincs előtte titkolnivalóm, ezt pedig már emlékeim szerint a legelső találkozásunk során is közöltem vele. Őszinte embernek tartom magam, ezért nincs titkolnivalóm, leszámítva azokat a titkokat, amiket az ügyfeleim osztanak meg velem.
- Szóval neked már sikerült elképzelned, hogy milyen nő passzolna hozzám? – Mert nekem még nem sikerült, persze megvannak nekem is a kis elképzeléseim, de egy idő után nehéz ezekhez a „kritériumokhoz” ragaszkodni. Valahogy nekem sosem volt esetem, talán azért mert nekem nem a külsőség számít, hanem az, hogy a személyisége, belsője is legalább olyan vonzó legyen számomra, mint maga a külső. Ilyen nőt pedig nem sikerült találnom. Hiszek abban, hogy a külső meg fog a belső megtart.
- Annyira azért még nem vagyok kétségbeesve, hogy társkereső hirdetést adjak fel. – Konkrétan nem azzal van a baj, hogy nem tudnék magam mellé nőt találni, hanem szerintem inkább azzal, hogy nagyon válogatós vagyok. Nem tudnám beérni azzal, hogy felszedek egy gyönyörű nőt, aki végett mindenki irigyel. Nekem olyan nő kell, akivel intellektuális beszélgetésekbe is tudnék bonyolódni, egy olyan nő, aki nem mindig a külsejével van elfoglalva, de azért mégis figyel a megjelenésére. Egyáltalán létezhet az én „álomnőm”?
Nem akarok válaszolni, inkább csak megcsóváltam fejemet, mert még a végén tényleg mohónak tartana, mert nem akarok beérni annyival, amennyit adni akarna.
- Bízz bennem, ma egyikünk sem fog meghalni. – Vagyok annyira felelősség tudó, hogy ha úgy érezném, veszélyes lenne vezetni, akkor nem ülnék be a volán mögé, pláne nem úgy, hogy Lea is ott ülne mellettem. Tény, hogy álmos vagyok, de ennél jóval fáradtabban is vezettem már, szóval nem fog balesetünk lenni. Nem fogunk felcsavarodni az első villanypóznára.
- Gondolj az első beszélgetésünkre. – Még, hogy sosem volt jó a sztorizgatásban? Ha ezt nem Lea állítaná, akkor el sem hinném.
Meglepetten pislogtam rá, ahogy hadarva ledarálta mondanivalóját. Nagy nehezen magamban tartottam a nevetést, nem akartam felvonni magamra annak a személynek a figyelmét, aki elől szeretne meglógni. Csak én érzem a helyzet komikumát?
- Biztosan nem szeretnél odamenni hozzá? – Pszichológus, aki a saját problémái elől menekül? Érdekes. Láttam rajta mennyire nem szeretne túlesni egy kínos beszélgetésen ezért egyik karommal magamhoz ölelve próbáltam testemmel takarni, így haladva a kijárat felé.
- Ez könnyebb volt, mint hittem. – Mikor kiértünk a teremből elégedett mosollyal arcomon engedtem el. Ijedségének nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Noha érdekelne, hogy miért kellett efféle cselhez folyamodnunk mégsem akartam faggatózni és bele ártani magam a magánéletébe






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.04.14 1:30





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


- Hát, ha nem is pontosan azt, hogy milyen nő illene melléd, azt egészen biztosan tudom, hogy milyen nem. Ez alatt a néhány nap alatt, mióta munkakapcsolatban állunk... - direkt fogalmaztam így, kíváncsian várva, hátha sikerül elcsípnem tőle valami reakciót, fintort, bármit, amiből kikövetkeztethetem, hogy csak ennyiben merül e ki a mi kis viszonyunk, vagy lappang e a mélyben más is a részéről. - sikerült valamennyire megismernem téged, belelátni a hétköznapjaidba, így pedig bizton állíthatom, hogy valami nyugisabb természetű, talán egy kicsit hóbortosabb lány passzolna melléd, aki nem keresi a feltűnést, de képes kirángatni téged az íróasztalod mögül, megadni számodra a békét, de olykor az életörömöt, a pörgést is. - nem tudom érti e mindazt, amire ki akarok lyukadni. - Annyi biztos, hogy nem üresfejű cicababa, hisztis partiarc, vagy teszem azt, dominánsabb kaliber, mert az első kettő mellett nem tudnál relaxálni, az utolsó pedig megenne reggelire. - és gondolom még mindig inkább ő szeretne lenni a férfi a kapcsolatban, sem, mint a kedves párja.
- Ne is legyél kis herceg, hiszem, hogy egy nap megtalálod még a hozzád illő lányt, aki remélhetőleg majd nem épp az egyik ügyfeled lesz. - elég kínos is volna, ha álmai nőjét épp védenie, vagy teszem azt, perelnie kellene.

- Rendben bízom benned.... max, ha beüt a krach beperellek. Vannak ügyvéd ismerőseim. - viccelődtem, mert persze tisztában vagyok azzal, hogy Bastian felelősségteljes férfi, aki nem sodorná veszélybe sem magát, sem pedig engem azzal, hogy úgy ül volán mögé, hogy nem elég éber. Csak rá kell nézni a kisfiús arcára és az ember lánya máris biztonságban érzi magát. Jézusom, már megint miken agyalok?

- Ezt most komolyan kérdezed? - pislogtam úgy Bastianra, mintha csak afelől érdeklődött volna, hogy, ha lezuhanunk valami őserdő kellős közepén, és nem talál semmiféle élelmet, felfalhat e engem elsőnek. - Ó, dehogynem szeretnék odamenni hozzá, alig bírom visszafogni magam, hogy most rögtön faképnél ne hagyjalak és oda ne sétáljak smúzolni egyet. - forgattam meg a szemeimet. - Jesszus, figyelmeztess, hogy, ha esetleg elkapnának gyilkosságért, még csak véletlenül se téged kérjelek fel védőügyvédnek. - szerencsére azonban a szépfiú még időben kapcsolt, így a mellkasába fúrva az arcomat, sasszéztam ki a teremből, elkerülve a kellemetlen találkozót és azt a barmot, akire a lehető legkevésbé sem vagyok kíváncsi.
- Az adósod vagyok Montgomery, így, hát teljesítem egy kívánságodat. Már persze értelmes határok között. - szögeztem le gyorsan, közben körbepillantottam a parkolóba.
- Tényleg kénytelen leszek veled menni, mert egyetlen taxit sem látok.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 02.05.14 12:26





Megpróbáltam magamra mosolyt erőltetni, mikor arról beszélt, hogy közöttünk munkakapcsolat van. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy közöttünk mindössze jelenleg csak efféle kapcsolat van, de ettől még reménykedhetek abban, hogy ennél több is lehet közöttünk. Mármint mindketten egyedülállóak vagyunk és szerintem kölcsönösen vonzódunk egymáshoz, kell ennél több? Nem szerettem sosem tétlenkedni, de kapkodni sem, ezért megvárom a legmegfelelőbb alkalmat, hogy elhívjam egy randevúra.  
Nekem valahogy úgy tűnt, hogy Lea nem egy ismeretlen nőt írt körül, akit el tudna mellettem képzelni, hanem saját magát. Tényleg így lenne, vagy csak én szeretném annyira, hogy így legyen? Akárhogy is, de szerintem egy próbát megérne.  
- Azt hiszem ebben nagyon is igazad van. - Kezdtem helyeslő bólogatásba. Nem azt mondanám, hogy válogatós vagyok, hanem nagyon kevés nő létezik, aki felérne az elvárásaimhoz, habár nem is akarok olyan sokat, csak egy hozzám passzoló társat, aki jóban és rosszban egyaránt kitart mellettem.
- Sosem lehet tudni, nemde? - Azért én is jobban szeretném, ha mondjuk nem egy olyan ügyfelembe esnék bele, akit mondjuk gyilkossággal vádolnak. De, miért is mindig rólam beszélünk? Ezzel most ki szeretné puhatolózni, hogy milyen nőre vágynék, vagy csak terelni szeretné azt, hogy vissza kérdezzek, hogy neki milyen férfiak az esetei?
- Ha már halott vagy nem tudsz beperelni, meg egyébként is semmi esélyed sem lenne, hiszen ha be is perelnél, akkor magamat képviselném, ellenem nem lehet sok esélyed. - Ezzel nem akartam önelégült seggfejnek tűnni, de Lea is nagyon jól tudja, hogy mennyire jó vagyok a munkámban és eddig még nem igazán fordult elő velem olyan, hogy veszítettem volna.
Egyáltalán nem kérdeztem komolyan az imént feltett kérdésemet, őszintén azért kérdeztem rá, mert kíváncsi voltam Lea reakciójára. Egyértelműen kiderült, hogy tényleg nem szeretne a volt barátjával találkozni, ez pedig bennem egyre több és több kérdést vet fel, mondhatni nagyon is kíváncsi lettem. Most mégsem kezdek bele a kérdezősködésbe, inkább a lehető leghamarabb kimentettem.
- Ami azt illeti lenne is egy kívánságom, meg nem is. - Nem szeretném, ha azért jönne el velem randizni, mert az adósom. Azt akarom, hogy majd ha felteszem azt a bizonyos kérdést azért bólintson rá, mert tényleg szeretne velem eltölteni mondjuk egy meghitt vacsorát, itt azon van a hangsúly, hogy kell, hogy akarja.
- Valamiért én ezt egyáltalán nem tudom bánni. - Finoman megérintettem hátát menet közben, ahogy az autómhoz közeledtünk. Úgy viselkedtem, mint ahogyan a nagy könyvben is meg van írva, ezért kinyitottam neki az autó ajtaját.
- Kisasszony foglaljon helyet, helyezze magát kényelembe. - Bentley típusú személygépjárműm kényelmét aztán tényleg lehet élvezni. Miután Lea beült az anyós ülésre becsuktam az autó ajtaját, majd átsétáltam a kocsi másik felére. Beszálltam, bekötöttem magam, biztatásul rámosolyogtam mielőtt még beindítottam volna a motort.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 04.05.14 15:48





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Valami azt súgja, a ma éjszaka folyamán Bastian és köztem a dolgok érdekes fordulatot fognak venni, már csak az a kérdés, vajon jó vagy rossz irányba? Mert lássuk be, az este nem indult zökkenőmentesen, szépen beolvastam neki a karót nyelt viselkedéséért, a stílusáért, ám azóta egyetlen rossz szavam sem lehet, korrigált a dolgon, megtáncoltatott, elbeszélgettünk, ráadásul még a kínos helyzetemből is ügyesen kimenekített, hogy aztán a méregdrága kocsijával hazafurikázzon. Tegyük hozzá, fáradtan! Kellhet ennél több? Nos hát, ami azt illeti, talán kellhet, de, hogy lesz e belőle bármi is, vagy megmaradunk ott, ahol most vagyunk, az még a jövő zenéje.
- Lenne is egy kívánságod, meg nem is? Ez úgy hangzik, mint valami magyar népmese. - kacagtam fel jókedvűen. Hogy is volt a sztoriban? Istenem, de régen volt már, mikor az óvodában Mrs. Feelding elmesélte. Valami olyasmi rémlik, hogy, legyen is a hercegnőn ruha, meg nem is, vigyen is ajándékot meg ne is, kocsin menjen, meg ne is. Fene se tudja már, de a lényeg az, elég kreatívan oldotta meg, ha emlékezetem nem csal. De vajon Bastiannal mi a helyzet? Mire vágyik, amit mégsem mer kimondani?
- Tudod mit? Tedd el talonba, majd felhasználod, ha eljön az ideje, elvégre ki tudja, mikor jön jól egy szívesség pszichiáter ismerőstől. - kacsintottam rá. Azért remélem nem valamelyik családtagját küldi majd el hozzám kezelésre baráti alapon.

- Mindjárt gondoltam. - forgattam meg a szemeimet a kis megjegyzésére, ám az ajkaim szegletében ott bujkált egy huncut kis mosoly, mikor pedig megérintette a hátamat.... mintha csak áramütést kaptam volna. Jól esett, mégis fura volt, egyszerű, ám annál több kérdést vet fel a helyzetünkkel kapcsolatban. Te jó ég, mire ennek vége lesz már magamat kell kezelés alá vonnom, úgy érzem.
- Nahát micsoda úriember... - az anyja biztos büszke lenne. - Köszönöm. - ezzel beszálltam, elhelyezkedtem és gondosan becsatoltam magam.
- Hiába mosolyogsz, azért még tartok a vezetési szokásaidtól. - poénból keresztet is vetettem.
- A Fremont Streeten lakom, kell navigálás, vagy oda találsz magadtól is?


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 04.05.14 16:29





Mindig is a szavak emberének hittem magam, hiszen a bíróságokon perdöntő lehet a védőbeszédem tartalma és az is, ahogy elő tudom adni, viszont az ilyen helyzetekben sosem találom a megfelelő szavakat. Egy egészen kicsit zavarban érzem magam, habár minden erőmmel próbálom leplezni előtte, talán kevesebb sikerrel, mint eddig hittem, mert egy pszichiáter akarva, akaratlanul is mindig elemzi a beszélgető partnerét. Fogalmam sincs, hogy engem eddig hogyan elemezett ki, de remélem, hogy csak a legjobbakat gondolja rólam. Leszámítva azt az első gyors, véletlenszerű találkozásunkat semmi rosszat nem tudna felhozni ellenem, jól hiszem?
- Lenne egy olyan kérdésem, amire szeretném, hogy igent mondanál, de attól tartok, ha most feltenném azért bólintanál rá, hogy törlesszél. - Tényleg nem szeretném, ha pusztán azért jönne el velem randevúzni, mert úgy érzi ezzel most tartózik nekem, mert kimentettem a volt barátja elől. Ezt a bizonyos kérdést pedig még nem akarom feltenni, vagy jobb lenne minél előbb túlesni ezen? Vajon mennyi esélye lehet annak, hogy nemet mond és ha igent is felelne, akkor azért tenné, mert nem szeretne a visszautasítással megbántani, vagy tényleg Lea is akarja azt a bizonyos randit?
- Ha netalán elaludnék mégis, akkor hangosan sikítsál, hogy felkeljek. - Viccelődtem, mert nem fogok elaludni a volán mögött. Egy ilyen gyönyörű nő társaságában bűn is lenne akár egy pillanatra is behunyni a szememet. Viszont most jobb ha a szélvédőn át az utat figyelem és nem Lea szépségében gyönyörködök.
- Oda találok, de ha netalán mégis eltévednénk, akkor legalább még több időt tudnánk együtt lenni. - Hogy képes lennék-e szánt szándékkal eltévedni? Nem hiszem, mármint nem fordulnék efféle piti kis módszerekhez, hogy még pár percecskét a közelemben tudjam tudni. Szép lassan, óvatosan elindultam. Még sosem ért panasz a vezetési szokásaimra, mindig betartom a kellő távolságot, ahogyan minden közlekedési szabály, ezért Lea a lehető legbiztonságosabb anyósülésen foglal most helyet.
- Nem akarok nagyon vájkálni a magán életedben, de van egy kérdés, ami nagyon is foglalkoztat és már nem bírom magamban tartani. Mindegyik volt barátod láttán menekülés a reakciód? - Azt is megértem, ha nem válaszol, mert túl személyesnek találta ezt a kérdést. Nem volt eddig túl sok barátnőm, de én mindig megpróbáltam mindenkitől szép búcsút venni, ha nem is maradtam meg mindenkivel azzal a bizonyos baráti viszonyban - már amennyire lehetünk barátok egy kapcsolat után - de azért a köszönőviszonyban vagyok mindegyikkel.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 05.05.14 3:11





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Érdeklődve hallgattam végig Bastian előadását arról, hogy szeretne feltenni számomra egy bizonyos kérdést, amire pozitív válaszban reménykedik, ám tartó attól, hogy csak azért bólintanék rá a dologra, mert tartozom neki, nem pedig azért, mert valóban szeretnék. Elsőre hirtelen azt sem tudtam, vajon sírjak e vagy épp nevessek, hiszen azt gondoltam, annyira már sikerült kiismernie rövidke, ám annál tartalmasabb ismeretségünk alatt, hogy tudja, sosem bólintok rá olyasmire, ami akár csak egy kicsit is, de ellenemre van, maximum akkor, ha annyira fontos, mint a társamnak ez a rendezvény. Na igen, itt megdőlt a szabály, hisz a lehető legkevésbé sem volt kedvem eljönni és bájologni, de beláttam, könnyebben szabadulok, ha túlesek az egészen fogcsikorgatva, és legalább Deb is az adósommá válik. Mindig jó, ha van mivel emlékeztetni az embert, hogy miért kell elnéznie ezt vagy azt, még ha nem is a legetikusabb barátok között.
- Akkor ne tedd fel még azt a kérdést, csak ha már biztosabb lettél magadban. - értse, ahogy jól esik, lehet biztatás, lehet lebeszélés, nézőpont kérdése az egész. Csak tőle függ miként cselekszik, hogyan alakulnak tovább a dolgok.

- Persze, majd sikítok... közvetlen azelőtt, hogy kirepülök a szélvédőn át az útra. - vajon túl késő volna még most gyorsan kipattanni és a mobilomról rendelni egy taxit, ami egészen biztosan épségben szállít haza? Persze, tudom én, hogy csak viccel, legalábbis... szívből bízom benne, ami pedig azt illeti, hogy el is talál e a házamig... na az már a következő kérdés.
- Azért csak ne tévedj el, ha lehet. - szó, ami szó, ez azért elég aranyos szövegre sikeredett tőle, ami valami megmagyarázhatatlan, különös oknál fogva arra késztet, hogy komolyan fontolóra vegyem, érkezés után felhívjam e magamhoz, teszem azt egy bögre forró csokira, vagy teára. Ha annyira szeretne velem még több időt eltölteni, talán még igent is mondana, viszont jelen körülmények között.... okos döntés volna részemről? Majd elválik, hosszú még az út.

Az utolsó kérdését hallva csak nem bírtam ki, keserű mosoly kúszott fel az ajkaimra, miközben magamban elkönyveltem, az ürge tényleg vérbeli ügyvéd, még akkor is faggatózik, mikor ő maga is érzi, hogy nem kéne.
- Nem... nem mindegyik láttán, de Ő más. - meredtem magam elé.
- Tudod, eléggé elcsesztem a dolgokat, amikor szakításra került sor. Ő aznap éjjel nagy reményekkel érkezett, közölte, hogy beszélni akar velem, és nem hagyta, hogy előbb én mondjam el, amit szeretnék. Én szakítani akartam, mert fojtogatóvá vált számomra a kapcsolat, a komolyság, az egész szituáció, ő ellenben a lakáskulcsát akarta odaadni nekem azzal, hogy költözzünk össze. - tényleg ciki volt.
- Summázva, ő kulcsot nyújtott felém, én pedig bevágtam utána az ajtót. Azóta pedig kerülöm. Kezdetben virágokat küldött, hívogatott, hogy oldjuk meg, beszéljünk, de én nem reagáltam.... még azóta sem. Nem hiányzott volna most egy találkozó.


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 07.05.14 13:26





Megkérdezzem, vagy ne kérdezzem? Legalább akkora ügyet csinálok ebből, mintha legalábbis a kezét szeretném megkérni, holott csak randevúra szeretném meghívni. Minden kezdet nehéz... Ezért nehezen tudom rávenni magam arra, hogy elhívjam. Talán még túl korai lenne, vagy csak tartok a visszautasítástól? Azt hiszem mindkettő. Tetteink, szavaink következményekkel járnak. Nézzük csak... Ha elhívnám és nemet mondana, akkor eléggé kínos lenne vele a további munka, viszont ha a válasza igen lenne, nos akkor idővel kiderülne, hogy mit tartogatna számunkra a jövő.
Szavaira rábólintok. Szeretek biztosra menni, de abban még nem vagyok biztos, hogy Lea is legalább úgy szimpatizálna velem, mint ahogyan én vele.
- Jól bekötötted magad? - Azért oda pillantok, hogy a biztonsági öv tényleg ott legyen, ahol lennie kell. Nem fog kirepülni a szélvődön, ha úgy érezném nem lennék képes biztonságban haza vinni, akkor nem is engedtem volna beülni mellém az autóba, sőt még én sem ültem volna volán mögé. Megbízhatóság a második nevem, ezért mellettem garantáltan biztonságban tudhatja magát.
- Semmit sem ígérek. - Azért önző dolog lenne részemről, ha csak azért tévednék el, hogy minél több időt tudjak vele eltölteni. Tény, hogy szeretnék többet együtt lenni vele, de nem ilyen körülmények között. - A Fremont Street már csak percekre van. - Szomorkás ábrázattal mondtam, inkább magamnak, mint neki. Ha pedig minden lámpánál zöld lesz a jelzés, mint eddig akkor még a vártnál is hamarabb búcsúzunk el egymástól.
- Hű, hát erre aztán tényleg nem számítottam. - Ilyenkor mit is tudnék mondani? Meglepett, nagyon is. Semmi közöm sincs ehhez, de csak nem bírtam szó nélkül hagyni a dolgot.
- Azt hittem te olyan nő vagy, aki nem menekül el a problémái elől. - Hogy ez miatt kiábrándultam-e belőle, vagy csalódtam-e benne? Nem. Elvégre nem tudom a pontos részleteket, ahogyan azt sem, hogy mit élt át abban a kapcsolatban, ami miatt szó szerint kimenekült belőle.
- Mármint ne érts félre, de már csak a szakmádból kiindulva jutottam erre a következtetésre. - Próbáltam magyarázkodni, hogy ne úgy érezze, hogy elítélném az miatt, amiért nem beszélte meg a volt barátjával a dolgokat.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 11.05.14 3:09





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Vajon csak nekem tűnt úgy, vagy Bastian ábrázata tényleg szomorkás vonásokat öltött abban a pillanatban, ahogy a tudtomra adta, hogy hamarosan otthon vagyok? Tényleg rossz érzéssel tölti el, hogy nemsokára el kell válnunk egymástól, vagy csak én szerettem volna, hogy ez így legyen? A tudatalattim, leghőbb vágyaim űznének ördögi játékot velem, vagy a már részemmé vált pszichiáteri szemem az, ami kiszúrta az apró jeleket? Más esetben szentül meg volnék győződve arról, hogy inkább az utóbbi, mármint csak a képzeletem terelget tévútra, ám az a hangsúly, mely a tekintetéhez párosult... elbizonytalanít. Istenem, mit kellene most tennem? Lecsapjam a labdát, vagy tegyek úgy, mintha mi sem történt volna?
- Nagyszerű. - böktem ki végül halkan, ajkaimon egy halvány mosolykezdeménnyel, mely az avatatlan szem számára mindössze csak fáradtságról tanúskodott volna részemről, ám Bastiannak, aki az utóbbi néhány hétben elég sok időt töltött velem, feltűnhetett, hogy igazán mégsem olyan őszinte az örömöm. Hiába szerettem volna kereket oldani arról a partiról, most, annak tudatában, hogy már csak pár percünk van együtt, mégsem tudok örülni a szabadságomnak. Nem szeretném, hogy lelépjen, hiába mondta el annyiszor, hogy fáradt. Vajon ettől önző lennék? Minden bizonnyal, mégsem érdekel.

Nem tudom megmondani, mennyire volt jó ötlet beavatni Bastiant a szakításom körülményeibe, s abba, miért is kerültem el annyira az exemet a partiról kifelé menet, ám ez most már nem is számít, ami történt, megtörtént, a férfi pedig egészen biztosan kérdezősködni fog, nem hiába ügyvéd a szentem. Csak ültem ott, a luxuskocsi anyósülésén, védtelenül, kiszolgáltatottan, hisz nincs hová menekülnöm, nincs hová bújnom a véleménye elől, nem tehetek mást, mint, hogy meghallgatom, miközben titkon abban reménykedek, hogy nem gondol majd rólam rosszat ezután és talán, csak talán, nem riasztom el. Szörnyű lenne, ha végül azért nem lépne, mert félne attól, hogy Őt is így utasítom majd el. Te jó ég, már megint miken gondolkozom? Elvégre az sem biztos, hogy ő....
- Bonyolult jelenség vagyok... mondhatni. - mosolyodtam el végül keserűen, ahogy összeszedtem a gondolataimat.
- Az élet bármely más területén adódjon gond, munka, család, stb., zuhanjak el százszor, ezerszer is, végül mégis mindig felkelek a padlóról, megrázom magam és folytatom, szembeszállok bárhol, bárkivel, nem zavar, ha küzdenem kell, épp ellenkezőleg, de.... - vettem mély lélegzetet. - ami a szerelmet, egy kapcsolatot illet.... ott meg vagyok lőve. A különcségem miatt nem bukkantam még rá a megfelelő férfira, aki el bírna viselni ilyennek, amilyen vagyok, és, akit én szintúgy meg tudnék tűrni magam mellett a hóbortjai ellenére. Az exemről egy darabig úgy véltem, a személyében végre megtaláltam a nagy Ő – t... te jó ég milyen röhejesen hangzik ez.... na mindegy... viszont aztán, ahogy egyre inkább rám telepedett, nem hagyott kibontakozni, érvényesülni, levegőhöz jutni... egyszerűen úgy éreztem dobbantanom kell mellőle. - és lehet ezekkel a szavaimmal végleg elástam magam. Bravó!


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 26.05.14 4:38





Szeretnék vele több időt eltölteni, de azt hiszem, hogy ennél majd lesz sokkal, de sokkal megfelelőbb alkalom is erre. Legalább is nagyon remélem, hogy lesz még alkalmunk kettesben lenni és jobban megismerni egymást. Az eddig együtt töltött időnk ráébresztett arra, hogy Lea nagyon is olyan nő, akire kíváncsi volnék, akivel többet is el tudnék képzelni, mint puszta munkakapcsolat. Intelligens és gyönyörű, ennél többre nem is lenne szükségem. Nem is tudom, talán túl sok mindent képzelek be a mosolya mögé, de nagyon nem tűnt őszintének, mintha Lea sem szeretné, hogy ilyen hamar elbúcsúzzunk egymástól. Tolakodás lenne részemről ha búcsúzáskor megengedném magamnak azt, hogy megcsókoljam? Fogalmam sincs, hogy Lea szeretné-e ezt. Mármint arra sikerült rájönnöm, hogy szimpatikusnak tart és nagyon is közvetlen velem, de ez még ugye nem feltétlenül jelenti azt is, hogy bármit is szeretne tőlem, pláne nem azt, hogy megcsókoljam. 
- Azt kell mondanom, hogy ebben nagyon is hasonlítunk. - Szorítottam rá a kormánykerékre egy pillanatra. Talán nem kellene azzal untatnom, hogy mennyire szerencsétlen vagyok, már ami a szerelmi életemet illeti. Valahogy nem is tudom... Talán csak nem a megfelelő nővel hozott össze a sors. Leginkább a katasztrofális jelző illeti a kapcsolataimat, mégis sikerült mindenkitől baráti viszonyban elválnom.
- Érhető, hogy ki szerettél szállni egy olyan kapcsolatból, amiben elnyomva érezted magad, szerintem ezért téged senki sem hibáztathat. - Ezért szerintem senkit sem lehet hibáztatni, sőt szerintem ez leginkább a másik fél hibája. Ha hagyta volna levegőhöz jutni akkor talán még a mai napig is együtt lennének. Önző módon mégis tudok ennek örülni, hogy az a férfi volt olyan balfácán, hogy elrontott mindent.
- Azt hiszem megérkeztünk. - Állítottam le a kocsit a ház előtt, próbáltam annak a látszatát kelteni, hogy egyáltalán nem vagyok csalódott, hogy ilyen hamar megérkeztünk.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 06.06.14 19:25





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Az élet egyik nagy igazsága, hogy minden ember bizonyítani akar valakinek valamit, állítson bárki bármit, kamuzzon akármekkorát. Még a legmagabiztosabbnak, leghatározottabbnak tűnő ember is azzal a megszállottsággal, kényszerűséggel küzd, hogy megmutathassa, mennyire sikeres, mennyire önálló, mennyire hatékony. Ez a megállapítás mindenkire igaz, hiába is igyekszünk becsapni magunkat, már egészen kicsi korunktól fogva ott lakozik bennünk. Figyelemre éhesen tesszük meg első lépéseinket, csillogó tekintetünkkel keresve szüleink elismerő pillantását, ejtjük ki első szavainkat, melyek aztán egy életen át ott élnek a szülői emlékezetben, ám épp ugyan így sóvárgunk dicséretükre az első bilizés, óvodai vagy iskolai nap után, mikor azt meséljük lelkesen, mi minden történt velünk, mennyi kalandban volt részünk. És ahogy telnek - múlnak az évek, ez egyre csak fokozódik és fokozódik bennünk. Jön a gimnázium, az érettségi, majd az egyetem, s már nem csak a szüleink számára akarunk bizonyítani, hanem a barátok, tanárok, későbbi főnökök, beosztottak, munkatársak számára is. Minél idősebb valaki, annál nagyobb a kör, főleg, ha egyszer csak a semmiből betoppan az a bizonyos nagy Ő is, akit mindennél jobban szeretnénk lenyűgözni. Ugyan ebbe a hibába estem bele én is, mint esendő emberi lény. Mióta csak az eszemet tudom igyekszem bebizonyítani a szüleimnek, hogy képes vagyok önállóan élni, ellátni magam, sikereket elérni a munkámban, a magánéletemben, egyre csak hajtva és hajtva az újabb eseteket, kihívásokat, megbízatásokat. Sokak szemében épp ezért roppant mód karrieristának tűnhetek, és hát lássuk be, talán igazuk is van. Fontos számomra a munkám, az elismerés, de hát, ki nincs így ezzel ebben a mai világban? Az exem azonban ezt mégsem volt képes megérteni. Á dehogy. Egyre csak a házasságot emlegette, a családalapítást, azt, hogy az esküvő után feladhatom a praxisomat, és nem kell már dolgoznom, ezzel pedig végérvényesen elvágta magát nálam. Egy dolog, hogy folyton rajtam lógott, nem hagyott egy perc nyugtot sem, de hogy még azt is elviseljem, hogy a konyhába kényszerítsen, míg ő éli az életét, azt nem, nem engedhettem meg. Persze idővel majd én is szeretnék családot, de nem így, ilyen hatalmas áldozatok árán. Vajon találok majd egy akkora marhát, aki elfogad így? Aki képes kompromisszumokat kötni, és nem csak magával törődni?

- Te vagy az egyetlen, aki így látja a dolgot, mindenki más, a közös ismeretségi körünkből, azt mondta, át kellene gondolnom ezt az egész szakítást, lemondani erről - arról, hogy kompromisszumot tudjunk kötni és tovább lépni, csak mert a párom mellett biztos jövőm lenne, bejárás elit körökbe, mit tudom én. - forgattam meg kissé a szemeimet.
- Persze, hisz minden kislány vágya jól férjhez menni és palotában élni, ezért pedig sokan feladják önmagukat. Ezt várták tőlem is, de nem ment, és talán soha nem is fog. - már megint túl sokat beszélek, ezzel pedig biztos halálba untatom. Miért van olyan érzésem, hogy amint kiszálltam, Bastian padlógázzal húz el a sunyiba és többet nem is keres? Vagy csak rémeket látok?

- Igen, itt lakom. - bólintottam miután az autó begördült a megfelelő címre, majd kicsatoltam a biztonsági övet.
- Tartottad magad a szavadhoz, tényleg épségben hazahoztál hercegem, ez piros pont. - olyan kár, hogy ennyire hamar megérkeztünk, nem szívesen válnék még el tőle, de hát, azt mondta fáradt és.... Jaj, már megint kifogásokat keresek.
- Nos hát, köszönöm a fuvart és, hogy életben tartottál a partin. - ne bénázz már, a jó ég áldjon meg! A kezem a kilincsre siklott, s már épp nyitottam volna ki magam előtt az ajtót, mikor egyszer csak felülkerekedett bennem valami. Bátorság? Öngyilkos hajlam? Ki tudja!
- Mond csak.... nincs kedved felugrani pár percre indulás előtt? Mondjuk egy teára, vagy forrócsokira....?


To: Bastian
Outfit: Ruha


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
103
Join date :
2013. Feb. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 08.06.14 22:52





Elég hamar sikerült olyan bizalmai kapcsolatot kialakítanunk egymás között, hogy Lea képes annyira megnyílni előttem, hogy a múltjáról mesél. Ezt valamiféle elismerésnek is vehetem, hiszen nem lehet neki könnyű erről beszélni, főleg úgy, hogy elvégre nem kimondottan ismerjük egymást, mármint eddig csak szakmai dolgokról diskuráltunk egymással, mellőztük a magánéletünket a beszélgetésekből. Na nem, mintha nekem lenne most magánéletem, inkább a munkámra koncentrálok. Aztán egy szép napon ha így haladok azt fogom észre venni, hogy odahaza nem vár rám senki, csak az ügyekkel kapcsolatos akták.
- Nem ilyen módszerrel kellett volna a tudtára adnod, de végül is jól tetted, hogy nem hagytad magad. - Egy egészen kicsit önzőnek is érezem magam attól, hogy ennek most örülök. Ha ott lenne az ujján az eljegyzési gyűrű, akkor nem lenne esélyem nála. Persze attól, hogy nincs gyűrű az ujján még így sem biztos, hogy van nála esélyem, de azért így mégis csak több, mintha már menyasszony lenne.
- Senkiért sem érdemes megváltozni, ha valaki tényleg szeret akkor az úgy szeret, ahogy vagy, a hibáiddal együtt is. - Talán ez egy egészen kicsit közhelyes volt részemről, de tényleg így gondolom. Ha egy napon olyan szerelmes fogok lenni, hogy eljegyzem azt a nők, aki elcsavarta a fejemet, akkor inkább mindenben támogatnám, de sosem követném el azt a hibát, hogy megfosszam a szabadságától. Példának okáért itt van Lea, ha megkérném a kezét az még nem jelentené azt, hogy onnantól kezdve tárgyként kezelném, ami a tulajdonom és megszabnám neki, hogy mit csinálhat és mit nem. Felőlem azt tehetné, amihez csak kedve lenne, ha az boldoggá tenné, feltéve ha hűséges lenne hozzám és a fárasztó munkanapjaim végén karjaimba zárhatnám.
- Mindig tartom magam ahhoz, amit mondok. - Tőlem őszintébb embert keresve sem lehetne találni, talán egyszer ez a fene nagy őszinteségem fog a sírba vinni.
- Ugyan, legközelebb is szívesen tenném. - Mármint legközelebb is remélem, hogy én hozhatom majd haza, de nem egy partiról, inkább egy vacsoráról, ahogy csak mi ketten lennék, na jó nevezzük nevén: randi.
- Miért is ne? - Nem hinném, hogy Lea rám vetné magát, amint átléptük a küszöböt, nem úgy, mint azok a nők tették volna velem a partin. Hiába vagyok fáradt, az ajánlata csábítóan hangzott, ezért le is állítottam az autó motorját.
- De ugye a bejárat előtt nem fog rád várni egy újabb ex pasi, aki elől is meg kellene, hogy mentselek? - Nagyon nem vagyok az ilyen késői órákban humoromnál, mégis próbálkoztam, talán nem kellett volna. Inkább kikapcsoltam a biztonsági övet, majd kiszálltam az autóból. Szerettem volna ajtót nyitni neki, de Lea gyorsan kipattant az anyósülésről, ezért mivel mást nem tehettem megvártam, hogy mutassa az utat.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
59
Join date :
2014. Mar. 16.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 09.06.14 12:43





Come closer
Deep down
you might like what I've found!


Ahogy elhallgattam Bastiant, rá kellett eszmélek arra, bizony akadnak még a világon viszonylag normálisnak is nevezhető fickók, elvégre a nézetei, a hozzáállása a témához egytől - egyig arra engednek következtetni, hogy ő nem tárgyként kezelné a partnerét, nem helyezné a saját érdekeit, karrierjét a másiké elé... Ritka manapság az ilyen. A foglalkozásomból adódóan nap mint nap találkozom olyan elkeseredett asszonyokkal, akik nekem sírják el a bánatukat arról, hogy úgy érzik a férjük már nem kívánja őket, hogy elveszett a házasságukból a tűz, a szenvedély, a férj meg csak dolgozik, dolgozik és dolgozik, látástól mikulásig. Ezután szoktak jönni többnyire azok a fájdalmak, mennyi mindenről is mondott le az adott hölgy a párja kedvéért, milyen karriert adott fel cserébe azért, hogy biztos hátteret nyújthasson a kedvesének, egy üres bábot, aki főz, mos, takarít, gyereket nevel, vacsorákat, partikat ad, ha be kell vágódni a férj egyik barátjánál, főnökénél, elviseli az üres fecsegéseket az ostoba, sznob kirakatfeleségekkel, majd hazamegy és vagy fáradtan dől az ágyba, gyengédség nélkül, vagy sírva fakad, amitől a férje csak pipa. Rossz elhallgatnom az ilyesmit, főleg mivel tudom, ha annak idején nem alázkodik meg ennyire, nem hagyja, hogy a férfi fölé helyezze magát, hogy elnyomja minden vágyát, álmát, most egészen másképp állnának a dolgok. Én soha, soha nem akarok beleesni ebbe a hibába, ezért is mondtam végül búcsút annak a majomnak.
- Milyen igazad van. - bólintottam helyeslően a szavaira.

Felderült az arcom, mikor Bastian végül elfogadta a meghívásomat a forrócsokira és leállította a kocsiját, mikor pedig felhozta, reméli nem várakoznak még a lakásom előtt egyéb ex - barátok is, akik elől meg kellene mentenie kuncogva pattantattam ki.
- Mi az, egy után feladnád és sorsomra hagynál? Ejnye - ejnye szép hercegem ez bizony nem mutatna jól az érdemeid mellett. - húztam kicsit az agyát, miközben elindultam a ház felé.
- Mellesleg nem, tudtommal nem akad más, akitől tartanom kellene. Legalábbis egyelőre... - ez utóbbit értse ahogy jól esik. Elővettem a kulcsomat és kinyitottam a kaput, majd a tekintetem egyből a lift felé siklott, amin egy cetli díszelgett.
- Remek, tehát megint nem működik. - sóhajtottam, és a lépcső felé lépkedtem.
- Ilyenkor hatalmas szerencse, hogy nem a tizediken lakom, csak a másodikon. - magyaráztam miközben sorra vettem a lépcsőket. Nemsokára már a megfelelő emeleten is voltunk én pedig a 12D előtt megálltam és a zárral kezdtem babrálni.

- Előre szólok, nem vártam vendéget, szóval bocs a kupiért. - motyogtam miközben kinyitottam az ajtót és hagytam, hogy bemenjen, majd becsuktam magunk után.
- Hát ez volna az. - ezzel már le is rúgtam azokat a kényelmetlen cipőket, amik egész este kínoztak, a kabátomat pedig felakasztottam a fogasra az ajtó mellett.
- Nos akkor tea vagy forrócsoki? - indultam ki a konyhába, ám közbe visszafordultam felé.


Notes: Kövit már a lakásomba írd Smile
To: Bastian
Outfit: Ruha[/color]



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 09.06.14 15:12

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 20:57

I love you Emily & Dean I love you



Furcsálltam Emily hívását, és még most sem értem, hogy miért nem lehetett telefonon elmondani, amit akart. Vagy miért nem hív magának egy taxi? Megőrjít ez a nő, de mégsem akarom, hogy máshoz üljön be, még ha taxiról is van szó. Mégis dühösen ülök be az autóba és hajtok a megadott címre. Kint várok, de semmi. Próbálom Emilyt csörgetni, de ki van kapcsolva. Sóhajtok egyet, jellemző. De már attól el kap a féltékenység, hogy kivel volt ebben a hotelban és, hogy miért csinálja ezt velem, hogy iderendel, hogy lássam azt, hogy az ügyfelével enyeleg. Még mindig ülök a kocsiban és a visszapillantó tükörbe is belenézek, hátha meglátom, de semmi. Már most felszökött a vérnyomásom az egekbe, komolyan mondom egyszer megölöm ezt a csajt. Tovább hajtok keresek egy parkolót, majd leparkolva elindulok vissza a hotel bejáratához. Bemegyek a recepcióra és ott toporzékolok a pultnál, mert sehol senki. Az ujjaimmal kezdek el dobolni, mire végre valaki megjelenik.
- Üdv. Emily Thorne-t keresem. - Mondom egyhangúan és kicsit türelmetlenül, mire a szőke nő rám mosolyog, majd egy szoba kulcsot nyújt felém, amire felvonom a szemöldökömet.
- Mr. Dylon már várja Ms. Thorne a szobában! - Mondja kedvesen, én pedig köpni-nyelni nem tudok. Most ez komoly? El is várja tőlem azt, hogy akkor nyissak rá, mikor épp valakivel kettesben van? Nincs hangulatom ehhez és pár pillanatig még vacillálok, mire a nő elmondja, hogy hol találom a liftet és melyik emeletre kell mennem. Nem akarom, ezt az egészet végig csinálni, így eljövök a pulttól és megindulok kifelé. Végül az ajtó előtt megállok, ha erre megy ki a játék, akkor kénytelen vagyok végigjátszani, mellesleg lehet, hogy egy nővel vár fent. Nem tudom eldönteni, hogy mit csináljak, így még egy kicsit vacillálok. Sóhajtok egyet és végül úgy döntök, hát legyen. Odamegyek a lifthez, beszállok és megvárom míg a kívánt emeletre érkezek. Benyitok és nem számítottam arra, hogy üres lesz a szoba. Beljebb megyek, persze az ajtót mögöttem becsukom, de nincs meg. Az erkély ajtó nyitva, így arrafelé megyek és kilépek az ajtón.
- Te komolyan erre költöd a pénzem? És mit akartál elérni ezzel? Hogy rád nyissak, amint egy csávóval henteregsz? - Morgok rá, dühös vagyok, féltékeny, de örülök neki, hogy nem találtam itt senkit. Vagy van, csak elbújt, és amíg elvonja a figyelmem, akkor fog kiosonni. Elkap a féltékenység, ha csak arra gondolok, hogy bárki is megölelte őt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
56
Join date :
2014. Dec. 09.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 21:21

A napokban munka mellett mást is csináltam. Meglepetést akarok szerezni Deannek, hiszen ha belegondolok ez lesz az első közös olyan karácsonyunk, amikor nagyjából minden rendben van köztünk, meg az üzlet is szépen virágzik. A kisebb gondok pedig nem számítanak.
Ráadásul most, hogy édesanyámat is meglátogattam rég, rá kellett jönnöm arra, hogy tényleg Dean az egyetlen olyan, akit még családtagomnak tudhatok, és megismer. Én pedig vele szeretném eltölteni az ünnepeket, vagy legalább is 2 napot vele, és csak vele lenni. Pihenni. Jól tudom, hogy utálni fogja, de majd csak feloldódik. Ezért is választottam ki az egyik hotelt a városban, mert így ha valami olyan üzleti ügy jön, akkor tud intézkedni, oda menni, amit sajnálni fogok, de teljesen elszakítani úgy se tudnám a munkájától. Így talán könnyebb lesz majd lecsillapítanom, amit még tényleg fogalmam sincs, hogyan fogok.
Gondosan elterveztem mindent. Elmentem a lakására, amikor nem volt otthon, és szedtem össze neki ruhákat. Bejelentkeztem a hotelbe, szobát foglaltam, rendeltem pár dolgot, és már csak az utolsó lépés kellett, vagy is a helyszínre csalni Deant. Tudom egyik menet se lesz vele sétagalopp, amint belép a szobába, de a remény hal meg utoljára.
Eljött hát a nap, így felhívtam, a hotelhez rendeltem, hogy jöjjön értem. Aztán belebújtam egy csinos ruhába, és türelmetlenül vártam a megérkezését. Nem egyszer pillantottam az órámra, fel alá járkáltam a szobába, de Dean még sehol. Végül annyira izgultam, és aggódtam már, hogy ki kellett mennem a friss levegőre mielőtt rosszul lennék. Talán 3,4 percet voltam kint, nem is tudom. Az ajtó hangját sem hallottam, így elmaradt a meglepetés előugrási attrakcióm. de arra feleszméltem, hogy Dean kérdések zúdít rám, nem is akárhogyan. Először nagy szemekkel néztem rá, és köpni nyelni nem tudtam. Féltékeny? Ez most tényleg az lenne? Tényleg? De ..de miért?
Hál istennek ezek a kérdések csak a fejemben születtek meg, és nem ejtettem ki őket. viszont megszólalnom, valamit mondanom muszáj neki.
- neked is szia- köszöntem neki.
- Egy arra költöm a saját pénzemet, amire akarom. És jelen esetben, erre akartam, meg rád. A következő két napra, amit szeretnék veled tölteni, nem pedig más férfival. És a rohadt életbe is, soha nem akarnám, hogy rám nyiss valakivel, mert tudnám, hogy az illető csak addig élne most már - árultam el szinte neki mindent, még azt is, hogy most már tudom , hogy talán féltékeny azokra a férfiakra, akikkel vagyok.
- úgy,hogy tádá meglepetés- fordultam felé széttárt karokkal mint egy mutatva valamit, ami a szoba lenne, és én, meg az üres fa a nappaliban. Mosolyogtam ,rá néztem, és vártam , hogy kitörjön a vihar, mert tudom, hogy az lesz, de valahogy majd csak sikerül lecsillapítanom.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 21:44

Egyszerűen bosszant ez a nő, hogy csak így játszadozik a szabadidőmmel, mert egy taxival is haza tudott volna menni, miért kellek én ehhez. Azért várok egy kicsit a szálloda előtt, majd ezt megunva bemegyek, mire meglepetésemre egy kulcsot kapok. Felmegyek, de Emilyt sehol sem találom, így kimegyek az erkélyre, hol rábukkanok a nőre.
- Megmondtam már, hogy ne költsd rám! - Fenyegetően lépek közelebb hozzá, nem akarom, hogy rám költse a pénzét. De ugyanakkor nagyon is jól esik, ahogy az is, hogy nem akarja más férfival tölteni ezt a két napot hanem velem. Nekem ez nagyon nagy szó, mert eddig mindig egyedül töltöttem az ünnepeket, ugyanis a bűnözők is szünetelnek ünnepekkor. Most végre én is lazíthatok, de az teljesen ledöbbent, hogy azt hiszi, megölném az ügyfelét. Ami szemmel valószínűleg megtörténne, de egy ujjal sem nyúlnék a fickóhoz.
- Mi az, hogy már csak addig élne? Minek nézel te engem? Egy pszichopata gyilkosnak? - Emelem fel egy kicsit a hangomat, mert ez kiborít, hogy ilyet kinéz belőlem. Nem vagyok gyilkos, bár nem esik nehezemre senkit sem hidegre tenni, de azért nekem is van eszem, és mindent okosan csinálok. Egyelőre csak a drog ügyleteimben kellett ilyet alkalmaznom, de ezeket jobb, ha Emily nem tudja. Így is azt hiszi, hogy normális vagyok, pedig vannak olyan ügyeim, amikből nem ez derül ki.
- Honnan veszed, hogy itt fogom veled tölteni ezt a két napot? - Szűkítem össze a szemem, bár ezt nem láthatja, de a hangomból érzékelheti, hogy mennyire kérdőre vonom, hogy csak úgy tervezgeti a szabadidőmet. Közelebb lépek hozzá, azért hideg van ehhez a ruhához, pedig irtóra bejön. Leveszem a kabátom és a vállára terítem.
- Gyere be! Megfázol! - Parancsolok rá és félre állok, hogy be tudjon menni előttem, azért attól, hogy bűnöző vagyok, még ismerem az illem szabályokat. És így legalább hátulról is meg tudom nézni, már ha elindul be a szobába.
- Amúgy sincs itt semmilyen cuccom! - Morgom neki, hogy eléggé hiányos a szervezése, hogy még erre se gondolt. Ha bement, akkor én is bemegyek utána, majd becsukom az ajtót, jól lehűlt a levegő idebenn is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
56
Join date :
2014. Dec. 09.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 22:00

Persze, persze, mondta már. De hahó itt vagyok én is, így nem csak ráköltöm, hanem magamra is. De ez eszébe nem jutna. De egyelőre próbáljuk meg higgadtan kezelni a dolgot, nem azért jöttem ide, és intéztem el ezt a két napot előre, hogy vitatkozzunk és veszekedjünk.
- Ha nem vennéd észre én is itt vagyok, így nem csak rád költöm a pénzem, hanem magamra is - jegyeztem meg neki szépen, nyugodtan, kimérten. De valahol tudom, hogy csak idő kérdése és robban a vita bomba.
Az újabb kirohanása most már egyértelművé tette azt, hogy féltékeny. És észre se veszi. Nem is tudom, hogy mikor láttam tőle ennyire igaz, és nem álcázott érzést. Bár már a múltkori vitánkkor is éreztem, hogy valami más, meg amúgy is más volt, de most végképp. Ezek szerint érezne ő is valamit? Cler miért nem vagy itt a fejembe, hogy helyre rakd a kis kép kockákat, hogy végre teljes egészében lássak?
- Nem, nem nézlek gyilkosnak, csak egy féltékeny pasinak – böktem ki neki végül várva a reakciójára. De persze már is folytatja. Teljesen nyugodt voltam, mindig végig hallgattam, és csak azután szólaltam meg, hogy ha ő már végzett a kis mondandójával.
- Nem veszem, hanem remélem. töltsd, velem kérlek – most már szépen is kértem. Nagy kis cica szemekkel néztem rá, hogy megessen rajtam a szíve, erre legalább a kabátját megkaptam. Kezdetnek nem lesz ez rossz.
- Igen is uram – kuncogtam, majd bele kapaszkodva a kabátjába, amiből magamba szívtam az illatát gyorsan betipegtem a nappaliba.
- Ebben most tévedsz. A nappaliban vár egy táska, a ruháiddal, dolgaiddal. Így most már tényleg csak el kell döntened, hogy maradsz velem, és eltöltünk két napot, mint a rendes emberek. Pihenünk, kihasználjuk a szálloda lehetőségeit, felöltöztetjük azt a szerencsétlen csupaszfát, együtt alszunk, megfeledkezünk mindenről. Az üzlet miatt sem kell aggódnod. Cler tud mindent, ha gond van azonnal telefonál. rajta kívül pontosan senki sem tudja, hogy hol vagyok, hogy te itt vagy velem. Téged pedig bármikor elérnek az embereid telefonon, és ha kell, akkor tudsz menni, én pedig itt foglak várni – szépen lassan közöltem vele a dolgokat, hogy elsőre is felfogja. És mire a végére érek az elejé meg is eméssze.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 22:26

Most sarokba szorított, mert az igaz, hogy ő is itt van, de részben rám költött, az előbb mondta. Nem tudok rá mit mondani, csak bosszankodok és forrok a méregtől. Morgok is és inkább a kilátás felé nézek. Csak, hogy lenyugodjak, de nem sikerül, mert megint azt olyanokat gondol rólam, amiktől feláll a hajam. Nem vagyok gyilkos, csak ha nagyon megköveteli a munka és az is azért van, hogy a bőröm mentsem, vagy épp megmutassam a hatalmamat az embereimnek. Ilyen is ritkán fordul elő. Az, hogy minek nevezett egyből felcsattantam és tiltakoztam, amivel csak jobban elárulom magam.
- Nem vagyok féltékeny! - Kiabálok rá dühösen, ökölbe is szorul a kezem, pedig nagyon is az vagyok, majd megesz a penész, hogyha mással van. Ezért sem akarom, hogy már úgy dolgozzon, mint régen. Azt akarom, hogy csak velem foglalkozzon, de mégsem akarom. Sóhajtok egyet, végül is maradhatok, ez a két nap amúgy is azzal telne, hogy ülök a kanapén vagy az ágyon.
- Jó. Úgy is rám fér a pihenés. - Vonok vállat, hogy úgy tűnjön beleegyezek azért, mert ha már itt vagyok, akkor miért ne maradjak. Pedig nagyon is maradni akarok és legszívesebben a karjaim közt tudnám és csókokban mondanám el, hogy mennyire örülök, hogy végre valaki velem akarja tölteni az ünnepeket. Ráadtam a kabátom, hogy ne fázzon meg, mert nem akarom, hogy beteg legyen.
- Te feljöttél hozzám, mikor nem voltam otthon? - Vonom kérdőre, mert utálom mikor ezt csinálja, pedig annak örülnék a legjobban, hogyha várna haza valaki, mikor hazaérek, de nem mondhatok neki ilyeneket. A táskámra pillantok, majd a fára, azt hiszem, hogy muszáj leszek ebbe beleegyeznem.
- Nem vagyok egy nagy ünnep párti. - Húzom el a számat, mert egyáltalán nem vagyok oda a karácsonyfa díszítésért. Azt se tudom, hogy utoljára mikor díszítettem fát. Leülök az ágyra, mert nem fogok ebben részt venni. Inkább nézem, ahogy ő megcsinálja.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
56
Join date :
2014. Dec. 09.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 30.12.14 22:43

Csak elmosolyodom, amikor elfordul, meg kitör belőle a düh. Tényleg igaz. Tényleg féltékeny.
- Persze, hogy nem vagy – mondom halál nyugodtan, és oda sétálva megfogom a kezét, majd szépen kisimítom, mert ökölbe szorította.
- Most pedig szépen enged ki az öklödet, mielőtt ki megy belőle az összes vér te nem féltékeny mackó - kuncogtam, majd adtam neki egy puszit, és elengedtem.
Látom rajta, hogy kezdi megadni magát, és ez is arra utal nekem, hogy akar maradni, akarja ezt. Velem akar lenni, tényleg velem . Tudom , és érzem, mert túl könnyedén adja meg magát ennek a tervnek, amit ellene eszeltem ki, de egyben neki is.
- Igen rád, és rám is. Ráadásul még nem sikerült megünnepelnünk azt sem, hogy milyen jól sikerült az üzlet. Pihenés alatt pedig merem remélni, hogy velem tartsz és kihasználjuk a szálloda adta lehetőségeket – rámosolygok, majd nehézkesen leveszem a kabátját, de csak azért nehezen, mert még szívesen hagytam volna magamon. Szeretem magamon tudni a dolgait, na meg az illatát is.
- Fel – válaszoltam röviden neki. Nem köntörfalazok, máshogy nem tudtam volna ruhát, meg dolgokat hozni neki. De kellettek ezek, mert hát két napig még sem lehet meztelen, meg a hotel köntösében, bár meg kell mondanom,hogy csábító ajánlat lenne.
Amikor leül, úgy mond érzem, hogy nyertem, mert talán megadta magát.
- Ne lustálkodj – léptem oda hozzá és kezénél fogva húztam felfelé, és a fa felé.
- Azt hiszed egyedül ezt az egészet én fogom csinálni? Mert nagyon tévedsz, ha igen. Ácsi fel szépen, gömb a közbe, felakasztod szépen, és aztán jöhet a következő – öltöttem rá gyerekesen nyelvet, majd finoman megcsókoltam.
- Mit szólsz, ha minden egyes gömbért kapsz egy csókot? – néztem rá kíváncsian,majd fogtam magam ,és szépen neki fogtam a díszítésnek.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 31.12.14 10:36

Dühös vagyok, honnan jött rá, hogy féltékeny vagyok? Talán elárultam magam, csak amennyire ideges voltam, észre se vettem? Most már úgysem tudom visszaszívni, csak menteni a menthetőt. Nem válaszolok neki, csak morgok, majd mikor becézgetni kezd, meglepetten ránézek. Honnan jött neki ez? Még jó, hogy senki más nem hall minket.
- Nem vagyok mackó! - Morgok, mert a mackó alatt lehet arra asszociálni, hogy dagadt és szőrös vagyok, ami nem igaz. Meg nem szeretem ezt a becézgetést, mivel nem az én stílusom. És ez ünneplés meg pláne nem az én reszortom. Csak tudnám, hogy miért tud rávenni ilyenekre.
- Mit akarsz, egy üveg pezsgőt? - Vonom fel kérdőn a szemöldököm, mert igaz, hogy nem ünnepeltünk, de nem is volt rá idő és miért kéne ezt megünnepelni.
- Majd meglátom. - Válaszolok arra, hogy a hotel lehetőségeit kihasználom-e. Még nem vagyok benne biztos, hogy az ágyból kiszeretnék mozdulni, mert én ha pihenek, akkor azt az ágyban teszem. Nem azért pihenés, hogy mászkáljak összevissza. Megint elkap a düh, hogy csak úgy felmászkál a lakásomba. Nem is tudom, hogy miért adtam neki kulcsot. Nem szólok rá semmit, mert végül is most azért vagyunk itt, hogy pihenjünk. Ezért is foglalok helyet az ágyon és nézem azt, hogy majd feldíszíti a fát. Sajnos ez a tervem nem jön össze.
- Azért vagyunk itt! - Kicsit nyafogok, mert nem akarok fát díszíteni, ennek ellenére hagyom magam, hogy a fához húzzon. A gömböt a kezemben tartva nézek vissza magamra benne.
- Ez baromság! - Majd felé fordulok és ekkor kapok hirtelen egy csókot. Azt hiszem ezt úgysem fogom megúszni, így jobb ha gyorsan túl esek rajta. Felrakom a velem szemben lévő ágra, végül is nekem annyira mindegy, hogy hogyan néz ki ez a fa.
- Nem kenyerezel le ezzel. - Veszek fel még egy gömböt és azt az előző mellé teszem. Nekem jó, így ha Emilynek nem tetszik, akkor ott hagyom, csinálja egyedül.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
56
Join date :
2014. Dec. 09.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 31.12.14 11:11

Csak jót mosolygok azon, hogy továbbra is morog, mint egy medve. De ő nem medve. Valóban nem az, de jelenleg most ahhoz hasonlít a legjobban, és én ezen most jól szórakozom.
- Tényleg nem vagy mackó, de még is úgy morogsz – kuncogtam.
- Úgy,hogy mackókám ne morgolódj, mert nem áll jól, bár így is cuki vagy – kuncogtam tovább az orrom alatt. Nem érdekelt, hogy nem tetszik neki, vagy egyéb. Most már tudom, hogy mivel lehet meglágyítani, és rávenni dolgokra. Elárulta magát.
- Nem, vagy is igen, az is jól esne ez alatt a két nap alatt, bár nem csak egy üveg – válaszoltam neki lazán. Furcsa , hogy ennyire nyugodt tudok lenni. Valami talán megnyugtatott volna? Talán ennyire hatással lenne rám az, hogy szinte, ha nem is szó szerint, de beismerte azt, hogy féltékeny?
- Persze, időnk , mint a tenger Dean, és úgy is jössz velem, ha pl lemegyek úszni, vagy elmegyek szaunázni ugye? – néztem rá kérdőn. Mert, hátha jól belegondolunk, mind kettőhöz alul kell öltözni, és előbb utóbb a köntösből is ki kell bújni, akkor már pedig szemlátomást legeltetheti a szemét bárki rajtam. Arról nem is beszélve, ha egyedül megyek, bármikor kikezdhetnek velem.
Látom, hogy megint dühös, de nem érdekel. Nem fogok vele vitatkozni, veszekedni, akármennyire is akarja. Nyafog, mint egy kis gyerek, és ettől csak még jobban azt teszi, ami ellen küzdök egy ideje: ne szeressek bele teljesen, de szerintem már késő.
- Nem baromság, rajta gyerünk, csináld szépen – kacsintottam rá, és halkan kuncogtam, ahogy felrakta az első díszt a fára.
- Dehogy is nem – kuncogtam, és nem engedtem elmenni, a kezébe adtam egy újabb díszt, majd mögé állva, megfogva a kezét irányítottam szépen arrébb,hogy ne egymás mellé pakolja.
- Látod, szétszórtan. Egy ide, egy oda. Ne egymás mellé. gondold azt, hogy épp a lőtéren vagy, és gyakorolsz, csak épp nem találod el a céltábla közepét – elengedtem, de előtte belefújtam a nyakába.
- Ez eddig csak egy csók, mert egyet már kaptál. ha kell még tessék dolgozni – kacsintottam rá, majd tovább folytattam a munkát ügyelve arra, hogy ne szökjön meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 31.12.14 11:35

Látom rajta, hogy nagyon jól szórakozik rajtam, amit kevésbé bírok elviselni. Csak tudnám minek jöttem el ide, már rossz döntés volt feljönni ide.
- Hagyd abba, mert elmegyek! - Komolyan mondom és tényleg azon vagyok, hogy felkapom a kabátom és elmegyek. Nem akarom, hogy mackónak hívjon, nem vagyok a mackója.
- Nem vagyok mackó és nem vagyok cuki! - Morgok továbbra is, pláne nem vagyok cuki, mert tényleg itt hagyom, ha nem hagyja abba. Nem akarok nyálas, romantikus párként tűnni, mert egyáltalán nem is vagyunk együtt, amit azért a lelkem mélyén nagyon is bánok, de nem mutatom ki. Így is elárultam magam, csak tudnám, hogy mikor és miért.
- Részeg akarsz lenni? - Ráncolom össze a homlokomat, mert nem értem, hogy egy üveg pezsgő miért ne lehetne elég nekünk ez alatt a két nap alatt. Én amúgy sem szeretem a pezsgőt, inkább whiskeyt innék, de ha már ünnepelni akar, akkor az illik hozzá.
- Dehogy megyek. - Mondom a szemeibe, nem biztos, hogy van ezekhez kedvem és nem ő fogja megmondani nekem, hogy mikor, kivel mit fogok csinálni. Nem tudom, hogy most miért ennyire nyugodt, mikor veszekedni akarok, csak azért sem adja meg nekem azt, amit akarok. Sóhajtok egyet, nincs más választásom, akkor azt kell tennem, amit akar. Csak tudnám miért?
- Ne sürgess! - Szólok rá parancsolóan, nem megy nekem ez a fa feldíszítés, kell nekem egy kis idő, míg megszokom. Csak az ellenségeim ne lássák meg, hogy ezt csinálom, az embereimről nem is beszélve. Esne a renomém, ha ez kiderülne. Utálom ezt az egészet már most. Hagytam, hogy irányítsa a kezem, de nekem akkor sem tetszik így.
- Akkor is hülyeség! Én ezt nem csinálom! - Morgolódok és behúzom a nyakam, mikor belefúj, majd visszamegyek az ágyhoz, akár tetszik neki, akár nem. Eldőlök rajta és a plafont kezdem el bámulni. Nekem egyáltalán nincs kedvem fát díszíteni, nem is értem, hogy miért kényszeríti rám. Még a csók sem érdekel, mert azt bármikor kaphatok, amikor akarok. Feljebb csúszok az ágyon, hogy a telefont elérjem és felhívom a recepciót, hogy egy behűtött pezsgőt kérek, és elmondom a szoba számot. Mikor leteszem a kagylót, úgy maradok az ágyon, hason fekve, mert nagyon is kényelmes az ágy és pihenni akarok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
56
Join date :
2014. Dec. 09.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel 31.12.14 15:45

Nem mégy el gondoltam magamban, úgy se tenné meg, ha meg még is vissza tudnám ráncigálni. valahogy úgy érzem, hogy most már erre is meg van az eszközöm. Így egyelőre nem szóltam semmit sem, csak jót mosolyogtam az orrom alatt.
- De cuki vagy, szívdöglesztő, veszélyes, jó az ágyban, hm… - beharaptam az ajkamat, és úgy néztem rá. Talán egy kis kiegészítéssel elfogadja, de lemerem fogadni, hogy ebben is találni fog valami ki fogást, ami nem tetszik neki. Mert, ha belegondolok, és vissza, akkor nem volt azt hiszem semmi sem, amire azt mondta, hogy tetszik neki, vagy elfogadja.
- Azok is lehetünk, de beérem egy kis becsípéssel– kuncogtam.
- Talán ekkora bűn? – kérdezem tettetet komolysággal.
- Jó, akkor nem jössz. megyek egyedül – ezt se így akartam mondani, de úgy sikerült, mert azért nekem is van egy türelmi határom, amit kezd átlépni ezzel az állandó tiltakozásával. Ez nem tetszik, az nem tetszik. Hagyd abba, mert elmegyek. Már várom, hogy mikor mond megint nemet. Csak épp azt nem értem, hogy még miért nem indult el, ha ennyire nem tetszik neki semmi sem.
- Nem sürgetlek – forgatom meg a szemeimet, majd ránézek és látom rajta, hogy mennyire utálja ezt az egészet. Ettől elszomorodom, és kezdek mérges is lenni. miért kell ezt csinálni? Miért nem tudja csak úgy elfogadni, és részt venni ebben az egészben? Senki sem tudja, hogy itt van. Esélyünk sincs ismerősbe futni ezen a helyen. Egy zárt szobában vagyunk, ahová nem lát be senki sem. Tényleg csak MI vagyunk itt. De nem, ő tiltakozik, nyüszög, és morog.
- Persze, te ezt nem csinálod- sóhajtottam fel, és felraktam az utolsó díszt a helyére, majd néztem mit össze nem fetreng az ágyon. Végül nem tudom, hogy miért, de megfogtam a kabátját, és hozzá vágtam.
- Ha ennyire nem tetszik, fogd a kabátod ott az ajtó és viszont látásra. Elrendeztem mindent, olyan helyet kerestem, ahol nem ismer minket senki sem, erre te csak morogsz, tiltakozol, fenyegetsz, hogy elmégy. Hát tessék, ott az ajtó és menj. Én meg majd eltöltöm egyedül ezt a két napot itt. Szórakozok, másokkal miközben igénybe veszem a szálloda szolgáltatásait. Lehet még egy pasit is felszedek, vagy egy nőt, csak hogy ne legyek egyedül, mert le merem fogadni, hogy nem csak én tölteném egyedül az ünnepeket. És csodákra képes két magányos lélek, ha egymásra talál. És, ha csak ott fetrengeni akarsz, akkor megyek én, majd kérek magamnak másik szobát – a végére kicsit elcsuklott a hangom. Mérges vagyok, és csalódott, hogy legalább most nem tud egy kicsit normálisan viselkedni. Ráadásul az is bánt, amit most a fejére olvastam, mert egyikhez sincs kedvem. Sőt, már az egészhez nincs kedvem. Ha most nem állít meg, akkor komolyan mondom hazamegyek, és bezárkózom, elzárkózóm a világtól. Így hát, amint befejeztem a kis monológomat felkaptam a kabátomat, csak azt a hülye táskát nem találtam, így össze visszadobáltam mindent, így akadt a kezembe Dean ajándéka is.
- Jah, jut is eszembe, ezt a tiéd- dobtam hozzá a fejéhez a dobozt, majd végre megtaláltam a táskámat , és kész voltam arra, hogy tényleg menjek. Mindez persze pillanatok alatt zajlott le, így, amikor meg volt mindenem az ajtó felé indultam , és a könnyeimmel küszködtem, hogy egy se most induljon el.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Seasons Hotel

Vissza az elejére Go down

Seasons Hotel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához