welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Shadowhunters FRPG
Vendég
14.10.17 12:26
Gimnázium
Saige Hannigan
05.10.17 14:47
Happy birthday
Michael Quenell
04.10.17 12:09
Cassidy & Mason
Mason Nicolson
04.10.17 10:39
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (450)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Benjamin Tate Hunter
 
Mason Nicolson
 
Leslie Shay Hastings
 
Holden Samuels
 
Emily Hastings
 
Derick Stackhouse
 
Zooey A. Benedict
 
Rebekah Walker
 
Austin Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 28.05.13 17:08

    Én már semmit nem értek. A park előtt meglehetősem boldognak tűnt, és boldogságra mostanra elillant. Oké, nagyrészt én tehetek erről, de azt egyáltalán nem gondoltam volna, hogy ilyen szinten ki fog akadni. Tény, hogy néha-néha provokáltam, de gondoltam venni fogja a lapot. De úgy tűnik, hogy ezt bebuktam.
    Be kell valljam, hogy ez az enyhe bunkózása bejön. Látszik, hogy mennyire talpraesett és határozott tud lenni…és nekem pont egy ilyen valaki kell. Meg kell küzdenem érte, szó se róla.

- Már elmondtam…és a mai nap folyamán nem is egyszer. – tetszik és kész. Nem változott azóta a véleményem, mióta találkoztunk. És nem is fog változni.
- Ismerlek már…bizony. – kétlem, hogy ezt most komolyan kérdezte volna, de kérdezett, én meg válaszoltam egy óriási vigyor kíséretében. De ez hamar el is illan.
- Igazad van. – már megint! Nem leszünk így jóba…basszus! A végén még tényleg elbízza magát. Mertem volna nemet mondani…abból is csak a baj lett volna. – Ez a bosszúnak egy másik módja. De mondtam, nem az én tervem volt. – mi tagadás, nem én találtam ki. Mondhatni, hogy sikeresen hozzájárultam az egyik bérgyilkos munkájához. Punktum.
- Na, most meg nekem van igazam?! – ezt jobb azért, ha nem felejti el. De jól megleszünk így, hogy mindegyünknek igaza van. Akkor nem is kéne vitáznunk, viszont ma párszor megtehettük volna. De nem tettük…hála annak, hogy létezik az a mondat, hogy „Hagyjuk ezt.”. Ámen.
- Köszönöm a frissítést, de nem volt szükséges. Nem hazudtam eddig sem. – a füllentés már más tészta. Egyszer lebuktam, meg talán másodszor is, meg talán most harmadjára is…de jobb lenne, ha abban a hitben élne, hogy nem köszöntem én meg semmit. Nem akarom elijeszteni tőlem, hiszen nem egy gyilkos vagyok, meg nem én kértem azt, hogy öljék meg Sofiat. Akkoriban rohadt dühös voltam, és semmit sem bántam meg. Most így utólag visszagondolva………nem, még most sem bánok semmit.
    - Úgyis tudod, hogy mit szeretnék. – szorosabban fogom a kezét, persze egyáltalán nem annyira, hogy fájjon neki…csak érezze, hogy nem akarom elengedni. - Maradjunk…akarom mondani; legyünk együtt. – rég voltam már ennyire ideges, és izgatott. Nem voltam én ilyen sosem. Hogy Lyna hogy tudott így megváltoztatni ennyi idő alatt, azt egyáltalán nem értem…de jobb is, ha ez az ő titka marad.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 28.05.13 18:17

Az a baj, hogy már én is túlságosan jól ismerem. Ilyen rövid idő alatt ilyen jól azt hiszem még senkit sem sikerült kiismernem. Nem azt mondom, hogy egy nyitott könyv volt nekem meg olvasnom kellett, de elejétől fogva látszott rajta, hogy valamit nem mond el nekem, amit pedig kellett volna. Mindenkinek vannak titkai, de azért ezt mégis csak soknak érzem. Bizonyára nem lehet valami könnyű, mégsem tudom sajnálni. Egy kívülállónak mégis csak könnyebb dolog van, mint most nekem. De ha most hagyom magam és engedek neki, akkor már egyáltalán nem leszek kívülálló és úgy még kevésbé mindegy már. Nem tudom engem mardosna a bűntudat és minden egyes nap eszembe jutna, hogy kinek álltam én most a helyére. Azért csöppet tartok a jelenlegi helyzettől. Azért nem hibáztathatom, hogy minek kellett elmondania, bár kétlem hogy ettől most kisebb súly volna a dolognak.
- Igazad van. Te csak aláírtad a halálos ítéletét. - Nem fogja nekem azt most bemesélni, hogy nem tudta. Mivel észrevételeim szerint nem hülye és képes elszámolni kettőig, ahogy azt is tudja mi jön a kettő után. Nem bonyolult. Így már nem is olyan nehéz összeilleszteni a kirakós darabjait. De még mindig volna valamit, amit nem értek... De rá fogok jönni, mert ő majd szépen ezt a kérdésemet is megválaszolja. Ez is csak nekem megy...
- De akkor a tegnap estéd az miről szólt? - Mindketten jól tudjuk melyik részére gondolok. Az hogy a szobájában mi történt azt nekem se kell lerajzolni. Én is ott voltam. De itt nem. Nem úgy tűnt mint aki túlságosan bánkódna most viszont már egy ideje ezt hallgatom, na meg azt, hogy mennyire szerette, amit legszívesebben belé fojtanék. Mert akit én szeretek azt nem... Vagy ha nála ennyit tesz a nagy szerelem, akkor engem inkább ne szeressen.
- Csak most. - Tettem hozzá halkan. Nem lényeges. Már amúgy sem számít. Megtudtam, amit akartam anélkül is, hogy kimondta volna és nekem ez elég, bőven. Miben különbözne attól mintha kimondaná nyíltan, hogy igen, bassza meg örültem neki. Jót röhögtünk a haverokkal és nem a legkevésbé sem bánom. Ma is ugyan úgy lapátra tetetném ha tehetném. Megköszöntem-e? Igen.
Azt hiszem ettől azért már padlót fognék, de anélkül is tudom, hogy kimondaná és a szemebe nézne közben. Azt ki sem bírnám, de ő sem.
Tisztán hallottam minden egyes szavát csak épp nem akartam elhinni. Megint csak a kezünket figyeltem. Nagyon is tudom már mit jelent, mikor valaki szorosabban fogja meg a kezedet. De ez nem ilyen egyszerű...
- Annyira jól ismersz már. Mond meg te, hogy most mit fogok tenni?! - Mert én még mindig nem tudom. Azt igen, hogy mit szeretnék, de hogy mit kellene...

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 28.05.13 20:06

    Igaz, hogy a mai nap során nem először, de szívesen beleolvasnék a gondolataiba, mert nem igazán tudok kiigazodni Lynan.
    Ez a mostani „igazad van” nem hangzott túl őszintének. De azért a szívemre veszem. Lassan strigulákat kéne huzigálnom, hogy hányszor is mondja ezt nekem egy nap. Nem hiába, tényleg mindig igazam van…és sajnos neki is, de jobb, ha erről nemigen tud.
- Mondhatjuk így is. – látom nemigen érti, hogy mi van. De mindegy is. Nem fogok itt órákon át magyarázkodni. Ezt a témát is hanyagolni kellene már, de úgyis nyaggatna még ezzel.

- Hát az, hogy ott ültem a bárban, az csak azért volt, hogy felejtsek, hogy kikapcsoljak kicsit. – erre meg jött ő, és hopp…minden elszállt. – A nálunk történtek pedig… - szemébe nézek, és megcirógatom az arcát. - …rólunk szóltak. – az lenne a minimum, hogy ettől elolvadjon, de nekem már egy mosoly is megteszi. – És a mostaninak is rólunk kéne szólnia, és nem rólam. – ez már csak egy apró megjegyzés részemről. Nem azért jöttünk ide, hogy az én múltamról pofázzak. Azt nálunk is megtehettem volna…sőt, akár a bárban is. Viszont ha már a bárban elmondtam volna, nem hinném, hogy itt ülnénk a fűben.
- Nem, még most sem. – súgtam oda neki. Nem kell mindenről tudnia. Kegyes hazugságok mindenféle kapcsolatban kellenek.
- Itt maradsz velem. – és talán huzamosabb ideig együtt maradunk. Ebben a pillanatban viszont nem ez lett volna a legmegfelelőbb mondat, úgyhogy megtartom magamnak.
- Felejtsük el ezt az egészet, és had induljak tiszta lappal nálad. – hm, bevallom, ez is valami „Hagyjuk ezt.” megoldás volt, egy kis enyhe utalással. Egy zseni vagyok…és ezt Lyna is értékelhetné.
    És igen, belegondoltam abba is, hogy nem olyan egyszerű erről a kis „balesetről” megfeledkezni, de nehogy már erről szóljon egy kapcsolat, hogy én hol, mikor, merre, és mennyit ültem…rácsok közt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 28.05.13 20:52

Mondhatjuk így is... Hát végül sokféleképpen mondhatnánk még, de remélem most nem fogunk előkapni egy szinonimaszótárat így ölettem meg a barátnőmet címszó alatt.
- Megnyugtatlak, hogy sosem fogod elfelejteni. - Nem azért mert én azt mondtam és még csak nem is azért, mert titkon boszi vagyok és most épp leátkoztam, de még csak médium sem vagyok, csak tudom. Bár már nem egyszer értek hasonló rágalmak, de az hogy jól nézek ki még nem minden. Eszem is van és alkalomadtán eléggé vág is. Tudom nem volt szép tőlem ezt mondani, de ez az igazság. Én nem hazudtam. Ugyan akkor ezt senkinek se kívánnám, hogy minden egyes nap ezzel keljen és hajtsa álomra a fejét, hogy évekkel ez előtt még volt mellette valaki és nem csak ilyenkor, aztán meg volt nincs. Tény, hogy én nem tudnám megtenni. De az is tény, hogy még akkor is belepusztulnék a hiányába, hogy tudom mit tett velem.
- Szeretném ezt hinni, de én már nem tudom ezt sem... - Ugyan elmosolyodtam egy pillanatra, de ez sem tartott sokáig. Tudja mit kell mondani... Tudja mit szeretne hallani egy nő, az egyszer biztos. Más esetben most még talán el is pirulnék. Nagyon szeretném elhinni, de én már tényleg nem tudom, hogy mit higgyek. Már abban sem vagyok biztos, amit mind eddig határozottan állítottam. Amiben annyira bíztam... szépen elillant minden. Olyan szépen, ahogy jött. Aztán meg itt hagyott egy csomó kétellyel.
- Szerinted miért hazudott? - Valami sejtése biztosan van, hiszen mindennek van valami előzménye. Kell, hogy legyen. Mert ha tényleg szerette volna a leányzó, akkor nem tesz ilyet. Nem tudta volna megtenni. Értelme sem lett volna. Ez még egy óriási kérdőjel a számomra, amire talán már sosem fogok választ kapni. Meglehet ő sem tudja, biztosra legalább is aligha. Aki pedig választ tudott volna adni és nem csak nekem, már nem beszél.
- Itt maradok veled és? - Nem érzem még teljesnek ezt a dolgot. Attól mégis mi fog megváltozni, hogy most itt maradok vele? Mert én őszintén nem tudom.
- Elárulnád mégis hogy felejtsem el? - Tessék, mondja csak meg és én megteszem egy szó nélkül, elfelejtem. De gondoljon csak bele, ő évek óta nem szabadul az emlékétől.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 15:06

    - Kösz a bíztatást. – lehet, hogy igaza van, sőt…viszont nem akarom azt, hogy minden pillanatban arra emlékezzem, hogy dutyiban voltam. És legfőképp arra nem akarok emlékezni, hogy kinek a hülyesége miatt. Persze a másikat mindig könnyebb szar helyzetbe hozni…na de ennyire? Nem is értem, hogy mi járhatott ekkor Sofia fejében. A másik dolog meg az, hogy egyáltalán nem tudtam volna kimagyarázni magam se a rendőröknél, se a bíróságon, ugyanis; nincsenek olyan testi adottságaim, mint Sofianak…voltak annó. – Marhára megnyugodtam. – lehet nem kéne sajnáltatnom magam. Ami történt, megtörtént, és hál’ istennek vége is lett, mondhatni, hogy egész hamar.
- Ezt sem? Miért, mit nem hittél még el idáig? – kérdezem kissé meglepetten, hiszen ez idáig semmivel nem volt nagy gond. Tényleg nem értem a nőket…egyszer elhisznek valamit, fél percre rá meg nem. Magukat hergelik, vagy mi a franc? Lehet, hogy csak megint én érte őt félre; már megint.
- Látod, ezt én is szerettem volna tudni…egyáltalán nem ilyennek ismertem meg. De úgy tűnik, hogy egy kétszínű ribanc volt. Ennyit számított neki az a pár év, amit együtt töltöttünk. – megint fűirtásba kezdek, annyira felhúz már ez az egész. És az, hogy mi mennyit voltunk együtt remélem imponál Lynanak, már csak azért is, hogy lássa, hogy tudok én hűséges is lenni, ha nagyon muszáj…nem azt mondom, hogy amikor Sofiaval voltam, akkor nem volt félrekufircolás, mert hát mi tagadás, volt…nem is egyszer, nem is kétszer, nem is tízszer…de ugye amiről az ember nem tud, az nem fáj neki.
    Ideje bevetnem a legromantikusabb énemet. Igen, olyan is létezik…valahol a lelkem mélyén úriember lennék ugyebár. Erről nekem is jó lenne tudnom, de hát ha Lyna ezt mondta, akkor az biztosan úgy is van. Áh, ez még mindig megmosolyogtat.

- Itt maradsz, és … - gatyámba megtörlöm a kezem, mert hát picit zöld lett a fű miatt; majd végigsimítom kezem az arcán, a szemébe nézek, és elmosolyodom, végül megcsókolom…lassan, de annál szenvedélyesebben. A csók után megpróbálkozom befejezni a mondatom több-kevesebb sikerrel. - …és együtt leszünk. Mielőtt megkérdeznéd; igen, úgy, mint egy pár. – én nem erőltetek semmit, viszont perpillanat annak tudnék örülni a legjobban, ha Lyna beleegyezne ebbe.
És azt hiszem, hogy ezzel a csókkal meg is válaszoltam az utolsó kérdését...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 16:30

- Azzal nem tudok szolgálni. - Amúgy sem vigasztalni vagy megnyugtatni próbálom... Az biztosan valahogy... Nem tudom, egészen másképp hangzana. Nem érzem úgy, hogy ez az én dolgom lenne. Mondanám, hogy sajnálom, de akkor azzal én hazudnék. Én még magamnak is ellent tudok mondani, az nem probléma, csak hogy tényleg semmi olyat sem tudok most kinyögni, amitől bármi is jobb lenne. Szerintem még a legjobb szándékkal és ha még meg is erőltetném magam, akkor sem jönne több annál, hogy bassza meg... Miért pont velem történik mindez? Erre viszont szerintem még Dr. Freud sem tudna választ adni nekem.
- Sajnálom. - Csak kibukott belőlem, hogy hogyan történt senki se kérdezze. Ugyan akkor tegnap még nem tűnt ilyen idegesnek, mi változott? Nem úgy tűnt, mint akit annyira mardosnának az emlékei, hogy még aludni sem tud tőle, most meg már lassan nem marad fű a parkba és azért jelentik fel. Nos, azt hiszem lassan a történet végére érünk és én végighallgattam csak azt tudnám, hogy az amit tőlem kér ezek után... Megérdemli? És itt most nem az én véleményem volna a mérvadó. Ezt neki kéne tudnia. Nekem pedig látni rajta és érezni, de én lassan már azt sem hiszem el, amit a saját fülemmel hallok.
- Nem úgy értettem. - De most már mindegy. Nem fogok magyarázkodni. Azért ő is megpróbálhatna engem megérteni miért nem ugrok a nyakába azonnal könnyes szemekkel meghatódva?! Persze minden csakis rólunk szólt, plusz-mínusz egy. De azt ugye felejtsük is el. Azért kíváncsi volnék mégis kivel töltötte az éjszakát velem vagy a másikkal? Mert az egy dolog, hogy én voltam ott, de ki tudja, hogy ő mit látott amikor rám nézett? De erre már egész biztosan nem fogok rákérdezni. Az már nem menne...
- Én is tudok kétszínű ribanc lenni... - Na erre most kíváncsi vagyok. Vagy erősen rácáfol vagy elengedi a füle mellett. De szerintem attól, még hogy valaki úgy viselkedik mint egy kétszínű ribanc attól még nem feltétlenül az és még tud szeretni. A dolog mögött mindig sokkal több minden rejlik, mint amit enged látszani. Szóval biztos nem csak azért volt mellette évekig, mert jól mutattak együtt.
- Volt bent nálad akár egyszer is? - Én biztosan bementem volna, attól függetlenül, hogy rácsok mögé juttattam és ha már megtettem, akkor csak azért is bementem volna, hogy lássam.
És... Csak figyeltem, hogy ez úttal mire készül. Mindig ez van. Na és most ettől kéne elalélnom és hanyatt vágnom magam. Szerintem nem lehet mindent ennyivel elintézni és újra minden szép és jó. De akkor miért nem húzódok el? Azért mert én akarom, hogy ne engedjen elmenni és akkor a józan eszem csődöt is mondott. Rám nem jellemző módon kissé bizonytalanul és kétkedve, de visszacsókoltam. Esélyt akar? Rendben. Legyen, de jobb ha tudja nálam nincs második lehetőség. Mert az első hibát túlságosan könnyen követi a második és a harmadik.
- Akkor akár beszélhetnénk arról, amiről akartál. - Mert gondolom, legalább is remélem, hogy nem csak azért jöttünk ide, hogy ezt meghallgassam, mert köszönöm. Nagyon kimerítő volt. Amúgy meg azt hiszem most én következem. Eleget kérdeztem már, persze azért még fogok. De én már túl sokat is hallottam, most ő jön, már ha volna még kérdése.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 17:41

    - Jól van, nem kell magyarázkodnod. – elmosolyodom egy fél pillanatra. Én lennék itt az egyetlen most, aki magyarázkodhatna, de fölösleges lenne. Ez a „nem úgy értettem” már olyan sablonszöveg. Persze sok mindent ki lehet vele magyarázni, de unalmas egy szöveg…én amondó vagyok, hogy a „Hagyjuk ezt” sokkal találóbb…persze csak, ha én mondom.
Az meg érthető, hogy nem fog megsajnálni, pedig örülnék ám neki. Muszáj lesz azt elfogadnom, ami van…

- Azt nagyon kétlem. – még hogy ő kétszínű, na meg ribanc?! Neeeem, egyáltalán nem nézem ki belőle. – Ennyi erővel mondhatnám ezt én is. – jaj, de vicces hangulatomba kerültem hirtelen. – Amúgy meg annyi féle jelzőt tudnék rá mondani. Egy nyelvtanár pofán verne a szókincsem miatt, vagy inkább zavarba jönne. – ah, nézzük csak mi is volt Sofia egy személyben; álszent lotyó, pénzéhes szuka, egocentrikus cafka. És én belé voltam este, atya ég! Nem értem, hogy hogy lehettem ilyen vak.
- Na, az kellett volna már csak. Azok után, ahogy a bíróságon rám nézett…az a büszke vigyor…undorító volt. Biztosan megfordult a fejében, hogy bejöjjön, de hétszentség, hogy… - ott fojtottam volna meg, vagy valami…de nem ment volna ki sérülésmentesen. Erről meg jobb, ha Lyna nem tud. - … nem néztem volna jó szemmel. – talán sütit kellett volna neki sütnöm, hogyha bejött volna?! – Ebből is látszott, hogy mennyire egy érzéketlen tuskó. – tessék, itt egy újabb jelző rá. Lassan új szótárt lehetne róla elnevezni.
    A csókjától hanyatt tudnék vágódni…őrjítő! Mások gyógyszert vesznek különféle bajaikra, nekem meg itt van Lyna.

- Jó, akkor mondom is. – eljött az ideje egy újabb meglepinek. Úgyis régen okoztam már neki egy kellemes meglepetést… - Költözz hozzánk. – már előre hallom, hogy mit fog kérdezni, de inkább meghagyom neki azt az örömöt, hogy újból kérdezhessen. – Láthattad, hogy hely az bőven van. – biztosan azt gondolja, hogy túl gyors a tempó. De ha jobban belegondolunk, fölöslegesen járkálnánk éttermekbe, parkokba, vagy tudom is én hova, azért, hogy megismerhessük egymást. Ott egy óriási ház, ahol szinte minden van...hát van annál jobb hely ahhoz, hogy jobban összemelegedjünk?! Elárulom…nincsen.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 18:45

- Nem is állt szándékomban. - Egyáltalán nem érzem szükségét annak, hogy bármiért is magyarázkodnom kelljen. Nem tartozik jó szokásaim közé és nem is fogok. Már eddig is briliánsan kiforgatta a szavaimat, szóval gondolom ezután is menni fog, én pedig nem fogok minden kis hülyeség miatt magyarázkodni. Utálok... Én tudom mindig, hogy mit szeretnék kifejezni a szavaimmal, az meg ha ő nem érti meg nem az én hibám, szóval nem is nekem kell helyrehozni. Az annyit tesz, hogy vagy nem is figyelt rám vagy ő valahogy egészen máshogy vélekedik a kialakult helyzetről. Egyáltalán nem úgy ahogyan én, akkor pedig magyarázhatom a végtelenségig.
- Hát akkor ne tedd... - Mert tényleg tudnék. De mint mindent azt is ki kell érdemelni, én pedig megválogatom az embereket magam körül. Mert én mondhatom magamra, hogy kétszínű ribanc vagyok ha úgy érzem vagy ha jól esik, de ez még nem azt jelenti, hogy bárki más is megteheti. Egyébként nem gondolom, hogy kétszínű lennék, e mindenki azt látja meg a másikban, amit keres és amit látni szeretne és csak jóval később azt ami a valóság.
- Azt hiszem ezt inkább már nem akarom hallani. - Anélkül is vannak róla elképzeléseim, méghozzá bőven. Színesebbnél színesebb kiadásokban. Amit egy nő szinte már bóknak vesz, annyiszor hallja, hogy már szinte még csak megbántódni sem tud rajta. Valahogy engem már a ribanc sem tudna sérteni, hát még ezt a nőt. Szerintem ő már el is pirulna ha még egyszer újra hallhatná, hogy egy kétszínű ribanc.
- Abel, lásd be hogy neked ez nem megy. - Ha már eddig képes volt őszintén mindent elmondani, anélkül, hogy kértem vagy nyaggattam volna, akkor miért most kell ilyen apró hazudozásokba kezdeni mikor már túl van a nehezén? Semmi értelme és én sem értékelem túlságosan. Mikor már szinte látom rajta, hogy mit akart volna igazán mondani és még a szava is elakad, mert majdnem kicsúszott a száján az igazság és akkor hirtelen elgondolkodik, hogy mit is mondhatna inkább helyette. Tudom, hogy szíve szerint azt mondta volna, hogy megfojtotta volna vagy valami hasonló vagy még rosszabb. De már úgy is mindegy, nem? Akkor legalább merje kimondani azt amit gondol.
- Érzéketlen tuskó csak egy férfi tud lenni. - Ez viszont így igaz. Egy nőben mindig szorul egy kis érzés még ha nem is mutatja, de ott rejlik. Ha úgy akarnám ő sem látná. Bár az a legnehezebb. Elrejteni valaki elől, amit érzel.
- Na és azt tudod, hogy hol...? - Ezt meg már én nem akartam kimondani. Remélem, hogy anélkül is tudja mire szerettem volna célozni, mert tényleg nem szeretném bővebben is kifejteni. Legszívesebben tényleg elfelejteném, hogy tudok róla és mindarról, ami történt.
- Hogy mi van? Nem. Felejtsd el... - Ezt most ugye nem komoly? Nálam ez még a túl gyors tempónál is gyorsabb. Ez még túl korai. Most derült csak ki igazán, hogy mennyire nem ismerem és hogy valójában szinte semmit sem tudok róla, ami igaz is. Erre költözzek hozzá? Nem!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 20:07

    - Azt hiszem, hogy most neked kell egy frissítés. Sajnálom, nem úgy értettem…emlékszel? – muszáj felvennem Lyna stílusát, egyrészt mert vicces, másrészt mert imádom ezzel húzni az agyát. Visszakérdeztem, volna szívesen, hogy hogyan is értette, de el tudom képzelni. Ilyen kis apróságokon most nem fogok fennakadni.
- Cifra a lista, szó se róla. – lehet még én is belepirulnék, ha ki kellene mondanom azokat a szépséges szavakat.
- Mi nem megy, hm? – nem igazán értem. Ha arra gondol, hogy ,,akadozva” mondom el azt, amit szeretnék, azt mondhatni, hogy az ő érdekébe teszem. Na meg persze az enyémbe is, hiszen ha megtudná, hogy mikre is gondolok, tuti, hogy kettyósnak nézne, meg még talán el is menne…ezúttal tényleg. Titkon még azt hinné, hogy én is valami bűnöző vagyok. Ezen sem lepődnék meg…mert úgy szokott lenni, hogy aki börtönben volt, az általában gyilkos, rabló, meg anyám tudja mi marad, és ők már nem is lehetnek jó emberek. És őszintén szólva, Lyna helyében én se szimpatizálnék ilyen emberekkel…mindaddig, míg nem csalódnék egy kellemeset. No, de ez mér teljesen más dolog, még a végén magam ellen kezdenék el beszélni.
- Nekem bárki az tud lenni. – lehet, hogy már megint igaza van basszus. De én ezt már ki nem mondom. Tény, hogy a tuskó nem pont női jelző, de szebbet most nem találtam a szótáramban. Mondhatnám azt is, hogy ez a szó tetszett meg.
- Biztosan valahol Finnországban. De őszinte leszek, nem nagyon érdekel. – ott van jó helyen, ahol van. – Lehet nincs is… - ha már ő nem mondta ki, akkor én sem fogom. Milyen jó, hogy fél mondatokból is megértjük egymást ennyi idő alatt, heh.
    Hasonló reakcióra számítottam tőle. Nem mondhatja, hogy nem vagyok határozott meg magabiztos. Általában szoktam tudni, hogy mit akarok, és ez most is így van, csak éppenséggel legalább tíz lépéssel előrébb haladtam.

- Jól hallottad. - valahogy szükségem van arra, hogy valaki mindig legyen mellettem. Akkor szoktam elzülleni, hogyha nincs mellettem senki, vagy csak leveset vannak velem. Olyan vagyok, mint egy kisgyerek; állandóan igénylem a figyelmet, meg a törődést. Nem mintha viszonzatlan maradna...
- Gondold csak végig milyen jó lenne. Nem kell össze-vissza találkozgatnunk; bármikor együtt lehetnénk. – ezt az egészet nem úgy kellene elképzelni, hogy az én szobám egyik felét kapná meg. Neeeem, az az én szentélyem. Az egyik vendégszoba az övé lenne, aztán azt csinálna vele, amit akarna. – De ha nem, hát nem. – pedig arany élete lenne mellettem. A kisujját se kéne nagyon megmozdítania. – Én nem erőltetek semmit.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 29.05.13 21:33

- Na most kéne beledobnod abba a medencébe. - Nem hittem volna, hogy a tegnap után valaha még ezt fogom mondani, sőt kérni tőle. De az most biztosan lehűtene kicsit. Meglehet azt is elfelejteném, hogy miért borultam ki annyira. Na jó, azt biztos nem.
- Csak közölném veled, hogy a rövidtávú memóriám igen jó egészségnek örvend. Igen, emlékszem. De attól még, hogy azt mondtam, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy szándékomban is állt volna magyarázkodni is. - Nem szoktam, sokkal inkább másoktól hallani és hallgatni. Annyira unom már...
Nem úgy értettem. Ezen mégis mit nem lehet érteni. Ez a rólunk szólt dolog kétségkívül szépen hangzott, túl szépen is. De ezek után,hogy már ezt is tudom, kétségbe vonnám a dolgot, hogy mindvégig velem volt és nem valahol egészen máshol járt. Ezt nem tudom elhinni. azt, hogy ezt sem már én sem tudom mire értettem. Valószínűleg arra, hogy egyre bizonytalanabb vagyok több dologban is, viszont nem szeretnék beszélni róla.
- Igen, gondolom volt időd elgondolkodni rajtuk. - Egy biztos, az idő nagyon kegyetlen tud lenni velünk és senkit sem kímél. É pedig akkor nagyon nem lettem volna a helyében. Szerintem én szépen ki is készültem volna. Nem csak a bezártság, hanem magam miatt is. Mert odabent tényleg egyedül maradsz az elméddel, a gondolataiddal, az emlékeiddel.
- Te tényleg nem tudsz hazudni. - Most nem mondja már, hogy csak nekem tud, mert azt nem veszem be. Viszont eddig tényleg úgy állunk, hogy nem megy. Viszont ennyire azért nem szeretem se a tejszínhabot, se a cuki piros masnikat, hogy mindent ennyire alaposan becsomagolva és habosan adja elő. Mondja csak ki, hogy legszívesebben helyben megfojtotta volna. Már úgy sem változtat semmin, de legalább elmondhatja, hogy őszinte volt. Ellehet dönteni.
- Csak ki ne mond kérlek. - Tudom, hogy attól semmi sem változik, de akkor sem akarom hallani. Igen, most én kérem rá. Tudom, hogy mindketten ugyan arra gondolunk... Gondolni sok mindent lehet. Gondolod, csak ne mond ki. Meglehet abban próbálok reménykedni, hogy ha nem mondjuk ki, akkor nem is igaz, pedig tudom hogy igen.
- Biztos, hogy csak erről van szó? - Neki sem erőssége az udvarlás, ahogy látom. De mégis, egyből a közepébe? Na és mi van akkor ha tényleg elhamarkodjuk és rosszul döntök? Nem akarom megbánni...
- Hagyd ezt abba. - Mosolyodtam el jó ideje először. Tudom, hogy csak azért csinálja, hogy meggondoljam magam. Hogy aztán azt mondhassa mennyire tudta és hogy neki mindvégig igaza volt? Francokat. Ennyire könnyen, azért nem adom magamat.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 30.05.13 17:11

    - Jól van már, nem kell így felkapni a vizet! – mégis mi a franc ütött belé? Szinte egész végig egymást utánoztuk, erre meg kiakad. Medence nincs a közelben, de egy tószerű izé van. Ha így folytatja, ott fogja végezni. Istenemre mondom! De nemigen ugranék be utána, csináljon amit akar. Na jó, ennyire szívtelen nem tudnék vele lenni. Szívesen csinálnák én cirkuszt ide a parkba, mert ahogy elnézem, lennének nézős rendesen. Talán pénzt is szedhetnénk be. Akkor meg azért jelentenének fel…nekem nem szabad parkokba járnom. Állítólag békés helynek mondják. Meg a nagy lófaszt…békés hely egyenlő óriási káosz. Csak úgy mint az embereknél. Általában a legcsendesebb emberekből válnak a legkeményebb gyilkosok, meg elmebetegek.
    Talán jobb is lenne, ha befognám végre. Elvégre már így is többet beszéltem, mint egy nő. Lynan lenne a sor, de perpillanat nem tudnám miről faggatni. Ilyen se nagyon volt, hogy ne tudnám magam feltalálni…a fűtépés is uncsi már. Meg amúgy is, tiszta zöld a kezem, és ahogy elnézem, a gatyám is.

- Neked tényleg nem. – kész, vége, megadom magam. Tudok én hazudni, maximum hamar lebukok. A társaságtól meg helyzettől függ.
- Ne aggódj, nem mondom ki. Tudom mire gondoltál. – semmi ronda meg rossz nincs abban, hogy valakit eltemetnek. Előbb-utóbb mi is a föld alatt leszünk, de most erre fel kéne készítenem őt?! Ki kell élvezni az élet minden másodpercét és kész. Lehet hazafele menet elüt egy autó, vagy tudom is én mi, aztán lehet nem úszom meg. Akkor aztán hiába bánhatok akármit is. Hm…mióta lettem én ilyen negatív?! Lehet nekem se ártana egy medencébe landolás.
- Hazudnék én neked? – azt hiszem, hogy ezzel a kérdéssel ki tudnám üldözni a világból. Ah, ennyi bajom legyen. Szeretem Lyna különféle reakcióit. – Persze, hogy csak erről van szó.
- Nem hagyom. – mosolyodom el Lyna után. Végre, hogy mosolyogni látom... – Akkor mondok jobbat. Költözz oda átmenetileg. Mondjuk egy hétre. – aztán kettőre, háromra, négyre, és így tovább. Előbb-utóbb meglesz ez, érzem.
    Na, úgy hallom a gyomrom be akar szállni a beszélgetésbe. Pedig nem is vagyok éhes, hiszen nemrég ettünk. Nemcsak a nőket, de már a gyomrom se kezdem érteni. Lehet, hogy már tényleg velem van a gond.

- Hm… - ez valami új idegölő szokás lett nálam, hogy hümmögök. Régebben nem nagyon csináltam. – … mit szólnál, ha … - ezt meg már csak azért csinálom, hogy megint húzzam kicsit Lyna agyát. - …ha elmennénk valahová ebédelni? – biztos valami rosszabbra számított, de hát nincsenek is annyira rossz dolgaim.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 30.05.13 20:16

Következőnek mi jön? Már hárpia is leszek? Miért van az, hogy ami eleinte a legjobban tetszett benne most az vagyis azzal tud a leginkább bosszantani? Ez mindig így megy? Igazából fogalmam sincs. Én nem csak egy bizonyos tulajdonságot keresek valakiben, amivel szimpatizálok. Egész egyszerűen vagy imponáló a szóban forgó személy számmora vagy nem. Nekem ehhez nem kell túlságosan sok idő, hogy megtudjam állapítani. Mondjuk ha már két perc elteltével ö9sszekapnuk valamin vagy csak simán az idegeimre megy, akkor magától értetődően nem jósolok túl fényes és hosszú jövőt kettőnk számára, sőt nem is beszélhetünk olyasmiről, hogy kettőnk, mert csak vagyunk én és ő. Viszont, hogy valaki ennyire tudja, hogy mit szeretek és mit nem, mit akarok hallani és mit nem, hogy mikor mit kellene mondani és mit nem, hát ez már bosszantó. A vicces az még a dologban, hogy még ha tudja is hogy nem volna tanácsos kimondania, mert azon tuti kifogok akadni, akkor is megteszi. De még tisztességesen haragudni sem tudok rá.
- Akkor mi lenne ha meg sem próbálnád? - Sokkal jobban tudnám értékelni és talán még örülnék is neki. Szerintem hiábavaló ferdíteni ha már egyszer többségükben úgy is lebukik, mert már sikerült valamennyire kiismernem? Talán. De akkor is. Ha már kérdezek valamit, akkor arról tényleg a véleménye érdekel és nem azt kértem, hogy azt mondja, amit én hallani szeretnék. Nem érdekel ha nem is tetszik, de akkor is tudni akarom.
akkor ezek szerint soha nem is próbálta meg felkutatni a helyszínt. Mondjuk talán én sem tettem volna, hiszen hiába is tenné fel azokat a bizonyos kérdéseket, amik már jó ideje illetve azóta is foglalkoztatják, már úgy fog rájuk választ kapni, nem kaphat. Szóval így kell elfogadni és beletörődni a történtekbe, megválaszolatlan kérdésekkel. Kétséges, hogy én ezt valaha is eltudnám fogadni.
- Lássuk csak... Az eddigiek alapján, igen. - Határozottan emlékszem ilyen dolgokra, bár tudom, hogy ő ezt erősen cáfolni fogja. Már szinte hallom előre, hogy aljas rágalom. Mert ő nekem soha sem hazudna, mert nem akar és ha akarna sem tudna. De nincs kizárva, hogy ez úttal előáll valami új lélegzet elállító és frappáns válasszal.
- Ez miben különbözik az előző ajánlattól? - Igen, ez az. Kezdek újra belerázódni... Igen, gondolom abban a néhány napban minden szép és jó lenne. Minden úgy történne, ahogyan én szeretném. De ez nem ilyen egyszerű és nem megy ilyen könnyen.
Mit szólnék ha? Áh, ez rosszul kezdődik, mindig.
- Hihetetlen vagy. De én inkább valami édesre vágyom. - Ha ezt most félreérti és még szóvá is teszi én kicsinálom. Igen, itt a park közepén, aztán elmegyek szépen és feladom magam.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 31.05.13 18:41

    Komolyan mondom, hogy lassan kezdem azt hinni, hogy belém lát és előre tudja, hogy mit akarok mondani, és csak direkt szivat. Már értek mindent. Titokban ő egy boszorka. Titokban még el is átkozott már szerintem. Jéééééézus! Mindjárt keresek egy seprűt, aztán megpróbálom elkergetni azzal. Akkor tuti lebukna. Mégiscsak el kéne gondolkoznom a cirkusz ötletén. Nálam jobban csak az itteni közönség röhögne igazán.
De már azt is kezdem hinni, hogy valaki onnan fentről küldte őt nekem azért, hogy ki legyek képezve hisztire meg durcira. Köszönöm.

    - Nem is próbálkoztam. – oké, tényleg kezdek félni tőle. Lehet tényleg csendbe kéne lennem, mert úgy tűnik, hogy jót már nem is tudok mondani. Ha igazat mondok az a baj, ha füllentek az a baj. Gondolom ha csendben lennék, akkor meg az lenne a baj. Nők…
- Mi a manó?! – kérdezem óriási meglepettséggel. Ha most el kezdi nekem mondani, hogy valójában mi is az a manó, akkor falnak megyek. Nem tudom, hogy hogy fogom kivitelezni, de megoldom. – Ezt ugye most nem gondoltad komolyan? – ha erre azt meri mondani, hogy komolyan gondolta, előjön a sértődős énem. Akkor aztán engesztelhet rendesen. Egy hisztis nőnél már csak egy sértődött férfi a rosszabb.
- Hát, hogy egyelőre egy hétről lenne szó. – ó, ha tudná, hogy többről! Sunyi vigyor lesz a pofázmányomon, gondolom erre is rákérdez, hogy mi a bajom. - Kielégítő válasz volt, mi?
    Imáááááádom, hogy tele van kérdésekkel. Csoda, hogy eddig még nem kérdezte meg tőlem, hogy miért zöld a fű, vagy épp miért van előttünk ez a tó.
Hát mindjárt belepirulok a kis bókjába. Hihetetlen úriember vagyok, na ezt már nevezem!

- Tessék, itt vagyok. Fel se kell állnod. – jobb lesz, ha futásra kezdek el készülni. – Vagy nem lennék elég édes számodra? – guggolásba helyezkedek, mert érzem, hogy ebből jó kis kergetőzés lesz…és úgy nemigen tudnék elszaladni, ha a földön ülök.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 01.06.13 19:09

Ünnepélyesen... Feladom! Itt már úgy sem lesz az amit én mondok. De még ezért sem tudok rá neheztelni, hiszen mintha csak magamat hallanám, ami már egyre bosszantóbb. Hogy tud két ember ennyi mindenben hasonlítani egymásra? Pedig én mindeddig annyira hittem abban, hogy nincs még egy olyan személy ezen a világon, mint én. De ugyan akkor sosem gondolkodtam el azon, hogy mi van ha mégis, mert nem tartottam lehetségesnek. És most tessék... Utálom mikor valaki ismétel és magamat hallom vissza... Bár az én számból valahogy úgy hangzott volna, hogy nem én voltam! Az már bizonyos, hogy füllenteni azt nem tud, nekem legalább is. De akkor ez azt jelentené, hogy én sem tudok neki? Mert még nem igazán próbáltam, így ezt sem tudhatom.
- Mi a manó? Hát ezt én sem tudom pontosan. Az olyan alacsony kicsi gonosz szerzet és mivel ez egyikünkről sem mondható el igazán, így szerintem nincs is miről beszélnünk a manók kapcsán. - Magyaráztam nagy komolyan persze mindvégig mosolyogva. Arról viszont fogalmam sincs, hogy ez mennyire volt kielégítő válasz a számára. Hogy én honnan tudok ilyeneket? Azt még kifelejtettem azt hiszem, hogy rendkívül okos és rafinált kis lények.
- Mi történik abban az esetben ha azt mondom, de igen? - Egyébként nem. Annyira azért nem gondoltam komolyan. de szeretem tudni és ismerni a lehetőségeimet. Az még nem bűn. A hibákat általában a rosszul meghozott döntések vonják magukkal, szóval tulajdonképpen csakis mi tehetünk róluk, csak nem lássuk be, hiszen mi akartuk azt, mi választottuk.
- Majd kettő és három és így tovább, igaz? - Őszintén nem tudom miért csinálom. Általában ez ellen foggal körömmel harcolnék, hogy én aztán biztos nem! Nekem aztán senki sem fogja megmondani, hogy mit és mikor csináljak. Majd kioktatni sem fog ha nem tetszik neki, hogy hogyan kellett volna azt csinálnom. Talán mégsem kéne... Á, a francba. Annyira utálnám magam, ha most nemet mondanék később pedig már bánnám, hogy úgy döntöttem. De nekem ez akkor is túl gyors. Minden olyan gyorsan történik. Én pedig nem akarok abba a hibába esni, hogy csak hagyom magam és sodródom az árral és nem veszem észre a nyilvánvalót. Úgy veszítenivalóm nem igazán van. Mert mi történhet? Maximum csalódom.
- Javíthatatlan vagy. - Jó látni, hogy van ami nem változik. Úgy látszik ő még nem tudja, hogy a nőknek köztudottan azok a férfiak tetszenek, akik megjavíthatóan. Szóval akkor én most a lehetetlent fogom megkísérelni végrehajtani?
- Nem félsz attól, hogy túl mohó leszek? - Bármire is készül nem fog sikerülni, mert én nem engedem. Ez úttal gyorsabb leszek nála. Ez után merje nekem azt mondani valaki, hogy nem vagyok elég lehengerlő. Gondolom nem erre a válaszra számított és így nem is igazán volna miért felvennie a nyúlcipőt, vagy mégis? Nem, én nem fogom bántani. Futni pedig most túlságosan is a nehezemre esne. Ezért egy váratlan pillanatban a meglepetés erejével csapok le rá és döntöm hátra a fűbe.
- Az édességgel csínján kell bánni. - Kérdés, hogy én tudok-e?! Vagy inkább, hogy akarok-e? Hm, ezt még ráérek eldönteni, azt hiszem. Na jó, remélem.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 01.06.13 20:21

    Én nem tudom, hogy mióta lettem ennyire vallásos, de soha életemben nem mondtam ki Jézus nevét ennyiszer egy nap alatt. Lassan majd azt fogom észrevenni, hogy templomban ülök és imádkozok. Ah, oda olyan bűnös lelkeket nem engednének be, mint én vagyok. Hónapokig gyónhatnék nyolc atyának, mert mindegyiket szívrohammal vinnének el a mentők, miután hallanák a sztorijaimat.
    És ezennel bejelenteném, hogy a mai nap felakasztom magam egy fára. Lyna szivat, mint az állat, de valahogy éreztem, hogy ez lesz. Hozzá kell ehhez szoknom. Igaz, hogy kölcsönösen piszkáljuk egymást, de ez már több a soknál. Nem akartam egy izmosat káromkodni, azért jött a manó a számra. Erre tessék, megkapom definícióját.

- Hát köszönöm szépen. Ma is tanultam valamit. – ha ezt is komolyan veszi, és kezdek keresni valami kötelet. Ha nem árulja el, hogy mik is a manók, akkor a mai nap hülyén halnék meg.
- Akkor ki kellene engesztelned, mert megsértődöm. – azt inkább már nem is merem mondani, hogy meddig lennék durcás. Persze csak megjátszanám magam, mert mindig is szerettem látni, hogy valaki hogyan is teper azért, hogy hozzászóljak. Lehet Lynanal nem tartana sokáig a szótlanságom, mert tuti, hogy kérdésekkel zaklatna, és egyszer úgyis feladnám a csendben maradást. – Vagy mondjam inkább azt, hogy ápolgatnod kellene a lelkemet? – jaj, szegény pici én, mindjárt megsajnálom magam.
    Azt már tudom, hogy számolni azt tud, viszont annak nem igen örülök, hogy nem úgy számol, ahogy én szoktam…a kettő után a tíz jön. Ő megtanította nekem, hogy mik is a manók, nekem meg lehet meg kéne tanítanom őt számolni, mert ez így nem állapot.

- Az már csak rajtad áll. – meg rajtam, de ez már teljesen mellékes. Én azon leszek, hogy minél tovább legyen nálam. Fel se tűnne neki, hogy több hete, hónapja nálunk lenne. Mert, hogy nem magára fog figyelni, az hétszentség.
- Hm, talán szeretnél javítani rajtam valamit? – nem értem. Hirtelen hihetetlen vagyok, rá fél percre meg tönkrementem volna? Hogy lehetséges ez?
- Dehogy félek! – valami rosszat szimatolok. Biztosan tervel ellenem valamit. A víz messze van tőlünk, úgyhogy amiatt nem aggódom.
    Éreztem, hogy valami hasonló fog történni. Igaz, hogy én futni készültem, de azt kell mondjam, hogy ez a hanyatt vágódás ezerszer jobb, főleg így, hogy Lyna rajtam van. Na most legyen mohó…

- Ahogy mondod. Viszont én nem ártok fogaknak… - ekkor adok a szájára egy puszit. - …és egyáltalán nem hizlalok. – ekkor belemarkolok a fenekébe, és mielőtt azt hinné, hogy megúszta azzal a szájrapuszival, lágyan megharapom az alsó ajkát.
    Viszont most kéne engem leborítani egy hordónyi vízzel. Két okból is. Az egyik az, hogy kezdenek újra visszatérni a Sofias emlékeim, mert annó valahogy mi is így kezdtük…A másik pedig az, hogy beindult a fantáziám…
Szívem szerint most kisziszegnék egy szót, de valahogy nem menne. Ezt én tartanám korainak, és nem szívesen dobálózom vele; úgyhogy ez még bőven várhat.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 04.06.13 14:27

Ezt most nagyjából úgy hangzott mintha csak azt mondta volna, hogy basszus tényleg? Komolyan? Miket nem mondasz? Ha ezt most nem mondod én esküszöm hülyén halok meg. Vagy legalább is valami ilyesmit takarhat. Ami azt leszámítva, hogy vicces egyáltalán nem meglepő. Én is valami ilyesmit gondolnék fordított esetben annyi különbséggel talán, hogy én szóvá is tettem volna. De akkor eredeti volt azt meg kell hagyni. Nekem igazán nem szokássom az ilyen és ehhez hasonló napi bölcsességeket osztani és ismertetni napi szinten merő jó szándékból, de hát na... Ezt mégsem hagyhattam ki és mondhatom megérte. Viszont annak nagyon is tudok örülni, hogy nem merültünk bele még ennél is jobban a témába és nem vont kérdőre, hogy mégis honnan a fészkes fenéből tudom, hogy az gy is van, ahogy én állítom. Na akkor én tuti besírtam volna. Manóval még nem volt dolgom, bár ha igaz a mondás... Még most sem késő.
- Na és hogy lehet téged kiengesztelni? - Ezt kérdeztem, de igazából arra gondoltam, hogy na arra várhatsz drága. Komolyan mondom a férfiaknál minden a szexel egyelő... Ha épp megvan bántva és játssza a sértődötten, mert jól esik neki... Francokat, mert tudja hogy azt mi követi. Ha éppen önsajnálatába merült és vigasztalódna. Na többnyire az is az ágyban történik vagy épp ahol. Röviden ha jó kedve van azért, ha nincs akkor azért. Teljesen mindegy. Még hogy a férfi szívéhez a gyomrán keresztül vezet az út... Tudományosan is elbaszott egy tény és én ismerek egy sokkal rövidebb utat is, de ha biztosra akarsz menni, akkor tudod mit kell tenned. Így talán ezt a kérdést fel sem kellett volna tennem, de azért érdekelne az ő verziója is.
- Biztos vagy ebben? Felhívnám rá a figyelmed, hogy én nem babusgatok. - Azt hiszem erről már esett szó és nem is volna szabad egy könnyen elfelejtenie, mert akkor az azt jelentené, hogy nem hagytam magam utána kellően mély nyomot és akkor bizony én lennék szomorú. Mindenesetre tanácsosabb volna ezt a dolgot újra átgondolni.
- Miért? Talán szeretnéd, hogy megpróbálkozzam a lehetetlennel is? - Mert akkor kétségtelenül azt fogom tenni. Ugyan is felmerülni látszanak rajta az akarat súlyos hiányai. Én egyébként sem várnám el tőle, hogy miattam megváltozzon, csak azért mert én azt akarom. Szerintem ezt nem az én dolgom eldönteni. Én esetleg csak segíthetek jobb belátásra bírni ha szeretné, mert abban tudok...
- Pedig kéne. - Mi az hogy nem? Pedig most már végső ideje volna. Hm, valamit nagyon rosszul csinálhatok ha még nem remeg egész testében és nem könyörög az életéért. Hát ezt nagyon elrontottam. De talán még helyrehozható a hibám.
- Nem, te csak a józan eszemnek ártasz. - De annak nagyon. Mégis mi ütött belém? Pontosan azt teszem, amit nem szabadna és pontosan úgy ahogy nem kellene. De ha már elvette azt ami az enyém volt, most én is elveszek tőle valamit. Mit sem törődve azzal, hogy hol vagyunk éppen csókoltam meg ismét hosszasan, szenvedélyesen miközben egyik kezemmel a hajába túrtam. Vesszek meg, de nem bírtam ki.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.06.13 16:52

    - Nem fogom felfedni a titkot. Tapasztald ki. – úgyse olyan nehéz meló megfejteni a titkot, de szerintem sejti is. Azért kíváncsi lennék, hogy hogyan és mivel próbálkozna.
Hm, egy nőt mivel lehet kiengesztelni? – Valami ajándékkal, mert hát mivel mással…pff. De ha jól emlékszem Sofianak még egy csokit se vettem mikor bedurcizott. Egyszer úgyis megenyhülnek, a hiszti meg durci utáni csöndet meg kifejezetten szeretem. De pár nap, aztán úgyis folytatódna minden úgy, ahogy előtte volt.

- Miért, téged hogy lehetne? – ez már csak puszta kíváncsiságból érdekel.
    Most lehet, hogy én vagyok hülye; de ha valaki másnak a lelkét ápolgatja, az nem egyenlő a babusgatással. Lehet csak nekem jelent mást a két szó. Inkább meg se szólalok erről, hanem válaszolok egy kis sunyi mosollyal a képemen.

- Még engem se babusgatnál? – mintha már kiveséztük volna már ezt, de hátha meggondolta magát azóta. Ah, ebben egészen biztos vagyok.
    Na jó, ez már tényleg több a soknál!! Szóval lehetetlen esetnek tart. Gyönyörű…ha most ő fiú lenne, és egy jó haver úgy bemutatnék neki… ehelyett csak hátat fordítok neki, és újból fűtépésbe kezdek.

- Hagyjál... – mormogtam halkan, mint egy sértődött kisfiú. Azt hiszem, hogy már kezdheti is a kiengesztelésem. Alig várom…de valami azt súgja, hogy semmit nem fog tenni.
Már megint próbál rám ijeszteni, hogy félnem kéne. De mégis mitől? Azt már kezdem megszokni, hogy szinte minden egyes gondolatomat előre tudja…lehet kelleni fog nekem az a seprű.
    Szóval piszkálódik. Remek. Általában lepörögnek rólam ezek, de most muszáj leszek visszaszólni neki. Lehet sértő leszek, de úgy tudtam, hogy eddig mindig vette az ökörségeimet.

- A midnek ártok? – kérdeztem vissza felhúzott szemöldökkel. Ezért megérdemelnék tőle egy pofont, de beszólásokban ő sem jelenthet hiányt. Hjaj, nagyon bírom Lynat. Az egész kapcsolatunk arról fog szólni, hogy hogyan piszkáljuk egymást.
   Csókjától még mindig megveszek, viszont a hajtúrást lehet nem kéne itt…attól csak még jobban beindulok…tudjuk mi történt a legutóbbi ilyenemből..
Viszonzom csókját, s közben megfogom kezét, majd a mellkasomra teszem, mégse a földre, mint ahogy eredetileg tervben volt.

- Merd mondani, hogy nem vagyok édes. – suttogtam ajkaira. Én nem tudom mit fogok csinálni, ha kimondja…
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 05.06.13 18:44

- Á, ünneprontó. - Naaa, nem. Nem fogom kérlelni, mert akkor már mindjárt az lesz, hogy hagyjam abba a hisztit. Igazából nem is volt ez akkora csalódás- Félig-meddig ezzel már igaza is adott nekem. Tapasztaljam ki? Gondolom nem bonyolult, viszont annál igényesebb.
- Nem fogom felfedni a titkot. Tapasztald ki. - Ez már több is mint gyerekes és bosszantó, de valamit valamiért drágaságom. Hogy engem hogy lehetne kiengesztelni. A kérés jó, nagyon jó. De nem tudom rá a választ, még neki sem. Eddig vagy túl kevesen próbálták meg vagy egész egyszerűen még senkinek sem sikerült vagy ha mégis... Hát akkor nem is nehezteltem rá igazán csak kérettem magam egy kicsit, mert ahhoz volt kedvem, mert megtehettem. Ez két okból is hasznos dolog. Mert kideríthetem hogyan kísérelné meg azt, hogy ténylegesen kiengeszteljen. A másik lehetőség ha viszont még csak meg sem próbálná. Az meg azért jó, mert abból megtudhatom mennyire is kellek neki, valószínűleg nem eléggé. Nem vagyok hirtelen haragú, haragtartó viszont igen.
- Ha megmutatod hogyan kell, talán. - Mosolyodtam el sejtelmesen. Ez most komoly? Mert hát nagyon úgy hangzott, de akkor én miért mosolygok ilyen jót rajta? Babusgatni... Elég nagy gyerek ő már ahhoz, nem?
- Ahogy akarod... - Hagytam rá a dolgot. Ha valóban ezt szeretné és ő inkább füvet irtana ki vagyok én, hogy ebben megakadályozzam?! Nem értem mire jó ez az egész? Miért kér tőlem olyasmit, amit igazából nem is szeretne?
Nem rossz, nem rossz. Mondhatom jó kis taktika és alkalomadtán én is előszeretettel alkalmazom másokon így nem áll jogomban megszólni, de ugyan akkor eleget tenni sem neki.
- Fogd be! - Inkább még mielőtt valami más is kibukna belőlem. Persze értem, hogy csak húzni akar, viszont lássuk be elég pocsék volt az időzítése, de az enyém sem volna jobb. Viszont tényleg nem most akarom kitapasztalni hogyan is tudnám őt kiengesztelni. Bár tény, hogy nálunk minden előbb történik mint egy normális kapcsolatban az lenni szokott és egészséges volna.
- Nem akarod... - Mindketten tudjuk, hogy nem akarja, hogy nem ezt akarja hallani. Más helyzetben már rég kimondtam volna ugye csak azért is. De nem tudok hazudni. Nem is akarok. Ezt most pont én mondom? És mintha már hallottam volna valahol, csak aztán bele ne bukjak.
- Azt hiszem jobb volna indulni, nem gondolod? - Ha elfelejtette volna az imént még éhes volt. Én pedig továbbra is ragaszkodom az édességemhez, mindkettőhöz.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.06.13 19:40

    Lefagytam. Lassan listát kellene arról vezetnem, hogy miknek is hívott egy fél nap alatt. Előbb-utóbb úgyis ki fog fogyni a nevekből…de akkor meg kitalál újakat. Most nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. De lehet, hogy meg kéne hajolnom előtte, hogy ennyire kreatív…khm.
    Oké, eddig azt hittem, hogy én vagyok a papagáj, de fordult a kocka. Jó ez így, hogy egymást ismételgetjük. Valaki hallana minket, azt hinné, hogy két elmebeteg kiszabadult a diliházból és itt a park egyik árnyékos helyén romantikázik.

- Most ezt muszáj?! - és ezt úgyis a ,,mégis mit?” kérdés fogja követni, de azért bátorkodom megkérdezni. Ezt már rég megspórolhatta volna, ha válaszol. De ha nem, hát nem.
Nem tudok rá haragudni, és még a vizet se tudom nagyon felkapni. Pedig már rég megtettem volna, ha mással lennék.

- Te vagy az ápoló kettőnk közül. – hujaj. Imádkozom, hogy ne kérdezze meg, hogy én mi vagyok. Hazudni nem fogok…talán. Mondjuk annyira nem ciki, hogy nem csinálok semmit, hiszen pénz az csak úgy hullik az ölembe; apámtól.
    Akarja a franc, hogy hagyjon, ez csak úgy kicsusszant. Amúgy is tudja, hogy engem nem kell komolyan venni, párszor már mondtam neki. Bevallom, azt hittem, hogy hatásosabb lesz. De úgy tűnik, hogy Lynat tényleg nem hatja ez meg.

- Nem fogom. – ha valóban azt szeretné, hogy kussoljak, akkor szerintem tudja, hogy hogyan tudja ezt elérni. És nem, nem arra gondolok, hogy a kezével fogja be a számat; és nem is arra, hogy egy maroknyi füvet nyom bele. Nem vagyok én marha, olyan értelemben, hogy füvet eszegessek. A végén még kérődzni kezdenék, az meg aztán kurva guszta lenne. Eleinte úgy tűnt, hogy cirkuszt alapítunk…farmot nem igazán szeretnék.
- Ha úgy van, akkor mondd csak. De magadat vernéd át ezzel, nem engem. – elmosolyodom egy pillanatra. Úgyis tudja, hogy igazam van, nem kell ezen nagyon filózni.
- Szóval nem voltam elég neked?! – szégyen gyalázat! És még ő kérdezte, hogy mi van, ha mohó lesz. – De ha nagyon akarod, menjünk. – szívesen felállnék, de sajnos ő engem akadályoz ebben. Nem mintha zavarna, hogy rajtam van, de elvégre nekem kéne őt felsegítenem, és nem fordítva. Milyen mókás lenne, ha most ő próbálna felszedni a földről. rendesen hanyatt vágná magát.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 05.06.13 21:06

Őszintén? Igen, muszáj. Miért? Mert vele egész egyszerűen másképp nem lehet szót érteni és hát valahogy tartani kell a lépést is. Untatja? Bosszantja. Mert engem már mindkettő és remélem őt is, méghozzá nagyon!
Nem, nem volna muszáj. Ha képesek volnánk úgy viselkedni mint két értelmes felnőtt személy, nem mint két civakodó kis kölyök, csak hogy nem megyünk még árulkodni.
- Nem tudom, muszáj? - Van nekem egyáltalán mellette más választásom? Mert nem igen hagy. De azért tehetnénk egy próbát csak úgy mint a normális emberek. Ki tudja? Talán még menne is. Akár az is lehet, hogy még jó is lenne.
- Akkor mint az ápolód iszonyatosan sajnálom, hogy épp nekem kell ezt veled közölnöm, de a te bajodra csakis egyfajta gyógymód létezik, de azt pokolian nehéz beszerezni, viszont csak egyszer kell, hogy sikerrel járj. - Na még szép, hogy magamról beszélek és milyen ügyesen kampányolok a jó ügy érdekében. Veszettül kíváncsi vagyok rá, hogy milyen gyorsan veszi a lapot, mert mondjon ki mit akar szerintem kurva jól adtam elő, végül is nekem ez a dolgom.
- Rendben. Szóval kettőnk közül én volnék az ápoló, te pedig a...? - Néztem rá kérdőn. Erről az egyről eddig még nem esett szó. Szó mi szó nem úgy tűnik mint aki nap mint nap beleszakad a nagy munkába. Sokkal inkább az a ficsúr, akinek még csak a kis ujját sem kell mozdítania, mégis dől a lé. Várjunk, nekem ennek akkor most örülnöm kéne vagy sem? Mert hát én nem viselem valami túl jól ha valakinek semmi dolga és csak a hátsóját mereszti viszont borzasztóan lusta. Szóval remélem nincs túlságosan oda a sportért, mert akár tetszik akár nem nekem igen is ugrani fog a kényelmes kanapéról és nagy képernyő elől ha én úgy akarom.
- Te most azt mondtad nekem, hogy nem? - Jól hallottam? Mi az, hogy nem? De igen. Még szép, hogy marhára befogja vagy én fogom be. El lehet dönteni, de a módszert már nem lehet megválasztani. Az érdem szerint történik.
- Ha azt mondom, hogy időnként annyira tudlak utálni azzal nem hazudok... - Miért? Az ilyen helyzetekért. A nem várt dolgokért, a medencés buliért, a törölközőért... Tovább is van, mondjam még?
- Te meg mégis miről beszélsz? Még hozzád se láttam. - Nyaltam végig szám szélét mintha csak azt akartam volna közölni vele, hogy már farkas éhes vagyok és ő lesz a főfogás.
- Netán vársz valamire édesem? - Fejemet kissé oldalra döntöttem kérdőn mindvégig szélesen mosolyogva. Továbbra is rajta foglalva helyet és egy tapodtat se mozdultam. Csak nem azt akarja mondani, hogy nekem innen most fel kéne kelnem??

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 09.06.13 15:11

    Ez már kész kabaré kezd lenni. Nem elég, hogy papagájt játszik, de még úgy is tesz, mintha nem tudná, hogy mi is a helyzet.
- Én is ezt kérdezem tőled. – hát ez remek. Azért csak tudhatná, hogy muszájból mondja el ugyan azt, mint én, vagy sem.
    Ennyire burkoltan rég hülyéztek le. Voltam én már vadbarom, idegbeteg állat, elmebeteg majom, de ennyire orvosi nyelven még nem mondták még soha.

- Kösz… - a bazdmeg már ki se csúszott a számon, inkább visszaszívtam. Még a végén klinikai esetnek címkézne meg, és ő sértődne be. A nők már csak ilyenek…ideje lenne megszoknom. De értem én mire megy ki a játék. – Szóval azt akarod ezzel mondani, hogy téged baromi nehéz beszerezni? – hát, mit ne mondjak…nem volt hú de nehéz, de azért könnyű sem megszerezni őt.
- Én pedig a…beteg? – vagy most nem azt tervezzük, hogy ápolósdit játszunk? Mert ugye van az ápoló, neki meg kell egy beteg…vagy tévedek?
    Úgy tűnik, hogy az imám nem jött be…fasza. Felhagyok a vallásommal, ami igazából sose volt. Valahogy éreztem, hogy elő fog bújni ez a kérdés, de azt kell mondjam, hogy egyelőre jól kibújtam alóla, és nyertem egy kis időt ahhoz, hogy kitaláljam, hogy mit fogok neki mondani. Hogyan is lehet azt költőien mondani, hogy egy lusta pöcs vagyok? Hm, na erre kellene valami szépet találnom az irodalmi szótáramban, ami a fejemben van valahol.

- Baj van a hallásoddal, Szívem? – heh, na persze. Jól hallotta, azt mondtam, hogy nem fogom be. Ha tényleg akarja, hogy kussoljak, majd gondoskodik afelől. – Lehet, hogy a cukrászda helyett a fülészetre kéne mennünk? – ezt már csak úgy csipkelődés gyanánt bököm oda neki. Azt nem is merem, megkérdezni, hogy kimossuk-e neki itt helyben, mert víz az van. Lynanak szerintem már vízundora van, ami érthető is valamennyire.
- Utálni? Engem?! Ugyan már. Ezzel csak magadnak hazudsz. – már rég nem lenne itt, ha utálna. Sziszegje csak ki ennek az ellentettjét…
- Te veszed sietősre a figurát. Én aztán ráérek. - pedig már kezdtem beleélni magam, hogy tényleg mohó lesz. Erre semmi. Hiába nyalogatja itt nekem a száját…csak nem magát akarja kóstolgatni, mert akkor már régen baj van. Bízom benne, hogy valami merényletet tervez ellenem. Természetesen valami kellemesebbet.
– Hm, talán azért nem estél még nekem, mert nem kívántam jó étvágyat? – én marha! Egy magamfajta úriember nem lehet ennyire illetlen!
    Nem értem. Az előbb ő kérdezte, hogy indulunk-e, de ugye ahhoz előbb fel kéne állni. Most azt várja, hogy kapjam fel? Mert azt fogalmam nincs, hogy hogy tudnám kivitelezni. Felülnék, és összekulcsolná lábait derekamnál…törökülésből még csak-csak fel tudnék állni, de nincs garancia arra, hogy ő ne zupáljon hanyatt. És akkor aztán fordul a kocka, mert neki kéne engem felállítania…és most nem olyan értelemben gondolom, khm.

- Á nem. – elmosolyodom, kezeim a combjai külső részére teszem, és simogatni kezdem. Ezt vehetné célzásnak, hogy innen bizony fel kéne állni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
777
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Park 11.06.13 12:57

Nagy kár, hogy nem én voltam a gyorsabb és nem én tettem fel elsőként a kérdést, így a választ sem követelhetem elsőként tőle. De ettől még nekem alkotmányos jogom nem felelni, hanem csendben maradni. Kivételesen még jól is esik egy kis nyugalom. Amúgy sem tudnám most mivel sújtani, szóval lehet örülni. Egy újabb pont oda. De egyáltalán számolja ezt még valaki, mert nekem a harmadik után már nem szokásom és annyira szeretne győzedelmeskedni felettem, hát csak tessék. Meg van engedve.
Ügyes kisfiú. Most meg is tapsolnám, hiszen ennyit minimum megérdemel azok után, hogy olyan okosan rátapintott a lényegre. Viszont a jutalompontjait már beváltotta. Ő is mohó volt...
- Szóval azt akarod ezzel mondani, hogy azt hiszed az éjjel történtek után már is a tiéd vagyok? - Komoly erőfeszítés kellett ahhoz, hogy ezt ki tudjam mondani nevetés, de még kuncogás nélkül is. Nos, ez esetben el kell keserítenem, mert nincs igaza. Ez nálam nem úgy működik, hogy azé aki elveszi... Bár fogalmam sincs, hogy ezt a tévhitet lehet-e még orvosolni. Nekem úgy nincs meg hozzá a diplomám, de attól még szívesen megpróbálnék segíteni rajta.
- Persze szívem, legközelebb a köpenyt is felkapom, rendben? - Na, nem! Azt nem. De most mégis mit mondhattam volna? Helyeseltem volna inkább, hogy úgy van? Akkor meg azon volna a fenn akadás, hogy "betegnek" tartom. Bár kész, hogy valami valahol nincs rendjén, de ennyit még igazán el lehet viselni és akkor már ismerjük be, hogy én sem vagyok normális, mert még mindig itt vagyok. Szóval ki is vagyok én, hogy ítélkezzek?
- Mit szólnál hozzá ha ehelyett a fenébe küldenélek el? - Vajon számított erre a kis fordulatra? Fogalmam sincs. De ez is majd mindjárt elválik. Ennyire még senki sem volt képes ki hozni a sodromból és ami a legszebb az egészben, hogy neki pillanatok alatt sikerül és még csak leplezni sem tudnám a látszatot. Szerintem tökéletesen kivehető a tekintetemből, hogy olyankor feltudnék robbanni, de minimum tüzet tudnék hányni.
- Akkor valamit jól csinálhatok. - Mert én olykor nagyon is tudok hinni ezekben a kis hazugságokban, szóval csak nem csinálhatom olyan rosszul. Néha még önmagamat is megtudom téveszteni ha arról van szó, hogy mit is akarok vagy mit is kéne tennem pontosan. De nem már, hogy ne tudjak hazudni, mert ezt neki nagyon nem kéne látnia rajtam. Amúgy is minden adandó pillanatot megragad hát még ha el is árulom magam?! Nekem akkor végem!
- Nem. Talán azért nem estem még neked, mert én nem vagyok Sofia?! Talán azért nem estem még neked, mert nekem nem áll szándékomban kefélni egy park közepén fényes nappal?! Van még kérdésed? - Egyértelműen jobb lenne ha nem volna, de őt ismerve... Befogná? Nem hiszem. Én befogtam? Talán. Az attól függ.
Mindezt bájosan mosolyogva közöltem vele, bár a tekintetem valami egészen más tükrözött. Mint mondtam röpke pillanatokra még magamat is megtudom téveszteni, kár hogy nem tart tovább. Ő pedig... Mi tagadás, élvezi, hogy cukkolhat.
Azért nem estem neki.... Azért nem folytattam tovább, mert tudom, hogy később már képtelen volnék parancsolni magamnak. Hm, érti már miért volnék olyan mohó? Én nem hiszek ebben a múlt megismétli magát maszlagban, de mégsem szeretném.
Én nem fogok senkinek sem az árnyéka lenni. Én nem akarom rá emlékeztetni. Nem akarom, hogy folyton arra gondoljon amíg velem van, hogy Sofia így, Sofia úgy. Sofia most biztosan nem ezt mondaná. Sofia ezt biztosan másképp csinálná. Azt pedig végképp nem akarom hallani, hogy olyan vagyok, mint Sofia! Jelen körülmények között tehát csakis rajta múlik, hogy meddig fogjuk bírni egymás mellett. Tagadni sem tudnám, hogy mennyire nem közömbös a számmora.
Hm, már értem. Köszönöm, így már sokkal könnyebben megy a felállás innen és a savanyú képemnek tényleg jót fenni egy kis édes. Szó nélkül felálltam majd vártam, hogy az uraság is feltápászkodjék.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Park 11.07.13 23:48

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 26.07.13 2:27

Polina Rudenko

Már szinte sötét van, ilyenkor szeretek a legjobban a parkban sétálgatni. Ha nem ez lenne a zsebesek kedvenc időszaka akár még tökéletes pillanata is lehetne az életemnek. Szerencsére tudom, hogy melyek azok a területek amiket jobb elkerülni, így talán nem lesz baj ha átvágok a parton, erre rövidebb nekem és most mindennél jobban szeretnék gyorsan hazaérni mivel nagyon fáradt vagyok. Régen aludtam olyan helyen amire rá lehet fogni, hogy ágy, ezért most mindent megadnék azért, hogy kényelmes fekhelyen alhassak. Ráadásul az idejét sem tudom annak, hogy mikor aludtam ki magam rendesen. Akkora táskák vannak a szemem alatt, hogy már szinte hozzájuk szoktam, sőt úgy vélem férfiasan keretezi az arcomat, de szívesen lemondanék róla. Azt hiszem megérdemlem a pihenést, az a szó annyira érdekes mivel egy orvos nem is ismeri még hírből sem. Most is műtéteket kellene végrehajtanom és betegségekkel kellene megbirkóznom, de a dokinak is pihennie kell. Nem arról van szó, hogy nem szeretem a munkámat hiszen ez a mindenem, hogy emberi életeket mentsek meg nap mint nap, azonban a csodadokinak is ki kell aludnia magát ahhoz, hogy frissen és üdén mentse meg a halandók sérülékeny testét. Én vagyok a gépezet karbantartója ha úgy tetszik.
Kihalt a hely, erre már nem jár senki, belerúgok egy kavicsba, ami hangosan elgördül a többi kövön. A kabátomba belekap a szél és ki tuja hova vinné ha nem lenne szorosan a testemre csavarva. Erősebben körbefogom magamon majd a barna hajamba túrok és szigorúan a földet nézem, mert dacolok a széllel és igyekszem minél kevesebb konfrontációval megúszni a hazajutást. Ahogy így megyek hazafelé, egyszer csak megüti valami a fülemet. Felnézek és körbetekintek, de nem látok semmit és a halk morajlást sem hallom már. Tovább indulok, de ismét hallom azt a különös zajt, most már kezdek biztos lenni benne, hogy emberi hang, de egyenlőre nem törődöm vele. Biztosan csak a szél hozza felém egy pár beszélgetését, viszont ahogy ismét teszek két lépést egyre hangosabbá vált és megértettem, hogy segítséget kérnek. Jobban körbenézek és észreveszek egy nőt aki a a földön ült és a bokályát fogja.

- Ne mozduljon, orvos vagyok, azonnal ott vagyok és segíttek.
A leggyorsabban igyekeztem eljutni a pórul járt nőhöz, hogy tudjak rajta segíteni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 24.08.13 13:12

Van abban egy cseppnyi realitás, hogy ne mászkálj a parkban, ha már lement a nap, de az a baromi nagy helyzet, hogy sokkal közelebb van a motel, ha átvágok rajta, mintha az egészet meg kellene kerülnöm és most igazán semmi kedvem sincs egy órát gyalogolni. Oké, megtehettem volna, hogy teszem azt megkérek valakit, hogy hozzon el, vagy hívok egy taxit, de az a helyzet, hogy olyan cuccok is vannak nálam, amiket még véletlenül sem akarom, hogy bárki is meglásson, vagy le akarjon nyúlni. A délelőtt egészen jól telt, felmértem a terepet, megnéztem magamnak a pasit és a melója alapján szépen le lehetett szűrni, hogy mi a szánere. Tuti biztos vagyok benne, hogy ügyvédkém bármikor lelkesen megdöntené a titkárnőjét az iroda asztal tetején, csak nincs elég bátorsága hozzá, hogy saját magát adja. Na nem baj, ez már igazán az ő dolguk. Nekem épp csak annyi volt a teendőm, hogy szépen hazalibbenjek, magamhoz vegyem a jól megszokott vastag keretes szemüveget, és szépen kicsípjem magam. Most is ezt viselem, magas sarkú elegáns cipő - rommá fogja törni a lábam -, rövid, de nem túl kihívó barack színű szoknya, a hozzá passzoló kosztüm felsővel, ami alatt egy fehér blúz virít. A legtöbb ruhám valahol átmenetet képez a szolid és a kurvás között, már csak azért is, mert ha ki akarsz pakolni egy pasit, akkor mégsem öltözhetsz fel teljesen nyakig begombolva. Kell valami kis villantás. Nem volt nehéz dolgom, egyszerűen csak épp véletlenül neki koccanni az ebédidejében, és úgy esni, hogy a térdemen apró horzsolás jelenjen meg. Innentől már egyenes út volt egy röpke kávé az ebédidődben, majd egy vacsorát is megbeszéltünk, amit én nagyon visszafogottan elfogadtam. Igazából kellemes étterembe vitt, mondhatnám, hogy akár még jó fogás is lehetne, ha szükségem lenne bármilyen fogásra is. Unatkoznék egy pénzes pasi mellett. A vacsi végeztével persze elváltak útjaink, de nekem ennyi épp elég volt. Sok mindent kikotyogott a házáról, meg ilyesmikről, ami nekem épp elég. A kulcsát nem volt nagy kunszt lemásolni, amíg kiment a mosdóba és a munkahelyi azonosító kártyáját is lazán kikaptam a zsebéből, amíg búcsúcsókot váltottunk. Több igazából nem is kell. Holnap bőven lesz dolgom, megcsináltatni a kulcsot és amíg melózik, körbenézni kicsit a lakásában. Az elbeszélése szerint, bőven lesz onnan mit elhozni.
Szóval a táskámban ott van a kulcsainak lenyomata és a belépő kártyája, amit nem igazán akarnám, hogy bárki is lásson, teszem azt egy véletlen táskabaleset, vagy kiborulás alkalmával. Ha pedig valaki zargatni akarna a parkban... hát meg tudom ám védeni magam. Ügyesen és erősen rúgok, no meg van egy okos kis gázspray is a táskámban. Azért persze mindettől függetlenül gyorsan szedem a lábam, és kissé idegesít, hogy a nagy csendben a cipőm rendkívül hangos koppanásokkal ér minden alkalommal a betonhoz. Húsz perc kb. és otthon vagyok. Vagyis hát a motelben, mert kb. fél évente költözöm, van hogy gyakrabban, azért túl sokáig nem hasznos egy helyben maradni. Időnként még Las Vegasból is távozni szoktam pár hónapra, csak hogy kicsit elüljön a hírem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Park

Vissza az elejére Go down

Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
5 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Similar topics

-
» Hullócsillag Park
» Central Park, Manhattan
» -= Park =-
» Karakter bazár - Játékosok keresik
» Smaragd Park

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Egyéb helyszínek-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához