welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
EOF - Empire of Fantasy
Vendég
09.12.17 8:27
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Hill (780)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Andres Nathaniel Blake
 
Candice Westmiller
 
Zooey A. Benedict
 
Lyna Hill
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 29.10.12 3:59

Már teljesen elvette a kedvem attól, hogy akár megpróbáljak valami pozitívra gondolni és élvezni ezt a szép reggelt ezzel a folytonos vissza feleselésével és szájalásával. Annyira imádom az ilyen kis nyápic alakokat, akik leginkább szájkaratéban legyőzhetetlenek, de a közel harcban elég hamar padlót fognak. Szinte már hallom is, ahogyan újból és újból szapulni kezd. Ennyit arról, hogy ez is csak egy egyszerű meló lesz, hogy begyűjtöm az elkóborolt vadat és vissza dobom a menhelyre.
- Veled nem lehet minden rendben, komolyan mondom többet kellene kussban lenned, legalább akkor értelmesebbnek nézel ki. - Nagyon nincs ínyemre, hogy így beszél velem, de az iránta táplált dühöm elmúlik, mikor bevágom a rendőrségre, addig is pedig próbálom magamról leszarni, hogy milyen jelzőket vagdos a fejemhez. Mint ha érdekelne, hogy pont mit gondol rólam. Aztán pedig olyat tett, amit ki sem néztem volna belőle. Ahogy szembesültem sérülésemmel úgy kapott el a bosszú vágy. Egyszerűen nem engedhetem meg, hogy ez megtorlás nélkül maradjon. Elborult elmémmel, pisztollyal a kezemben lőttem rá. Sajnálatos módon azzal, amelyikkel nem megy annyira a célzás, mivel a másikat megsebesítette, de azért még így is büszkeséggel tölt el, hogy még így is bekapott egy golyót, amit csupa szívből küldtem neki.
- Legközelebb mással szórakozzál. - Lépek oda hozzá, elégedetten lenézve rá, most már a fájdalom sem akkora a karomban, hogy őt szenvedni látom, ez az egész adott egy akkora adrenalin löketet, amitől ideglenesen elmúlt a fájdalmam.
- De azért lásd, hogy mennyire jó fej vagyok adok választási lehetőségeket. Vagy itt helyben elvérzel, vagy beviszlek a kórházban ahol az ellátás után őrizetbe vesznek, vagy egyből megyünk a rendőrségre, ahol ugyan az a végkifejlet. - Nálam csak ez a három opció érvényes, de azért még is csak élve ér nekem bármit is a bőre, halottan már semmit sem kezdek vele, viszont azt sem szeretném, hogy össze vérezze az autómban a kárpitot.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 31.10.12 23:20

Valahogy annyira nem így terveztem ezt a rohadt napot, hogy korán reggel, fejvadászok nyomuljanak a nyomomban, és rendőrséggel feladással fenyegessenek... Csodálatos, mit mondjak, minden magamfajta erre vágyik egy álmatlan éjszaka után... Gratulálok Ash, zseni vagy... Nem vagyok egyszerű eset, és látom is a vadász arcán, hogy ő is úgy gondolta, egyszerű meló lesz. Hát boccs. Végigmérem két fájdalom hullám között, nem sokkal magasabb nálam, és csak az izomzata miatt termetesebb nálam, de még nem izomkolosszus, és sajnos a fájdalomküszöbe is elég magas lehet. Ch, kellemetlen.

- Kib*szottul nem érdekel a véleményed, seggfejkém. Vagy a Blöki jobban tetszett? - vágok vissza, és a vörös ködön át, sikerül is szemügyre vennem a lábam. A nadrágom szára egy merő vér, csavarni lehetne belőle, és érzem, fanyar, kesernyés szagát is. Hogy miért pont a kedvenc farmerem kellett tönkretennie... Nyomorult kutya, ki nem állhatom a fejvadászokat. Egyedül az vigasztal, hogy neki is rohadtul fog fájni, mégha most hajtja is az adrenalin, lesz pár kellemetlen perce miattam, főleg ha összevarrják a szúrásom, ami majdnem teljesen átbökte az alkarját. Kellett neki szorongatnia...

- Nem lesz legközelebb... - horkanok fel, mert ezt nem fogom annyiban hagyni, ha ezt megúszom, meg fogom ölni ezt a korcsot, nem érdekel mennyi időbe telik, vagy mennyi erőfeszítésbe, ezt veheti akár egy ígéretnek is. Meg fogom találni a módját... Mi legközelebb maximum ennek a korcsnak a temetésén futhatunk össze, ahol leköpöm a sírját.

Veszek pár mélyebb levegőt, és szitkozódva felhasítom a nadrágom szárát, hogy lássam a közvetlen sebet, és hát elfintorodom. Ez meghaladja az én orvosi tudományaimat, szóval jöhet az elvérzéses halál... Ha bevisz, az egyértelmű lesz hogy félig meddig hivatalos személyre támadtam, és ezt nem mosom le magamról... Kellemetlen lenne szóval, mit döntsek? Nem akarok rendőrségre kerülni, de ha meg itt maradok, tuti itt fog csövelni mellettem, míg ki nem nyúlok... Kék szemeimmel felnézek rá, és az érdektelenség mintapéldánya néz vissza rám.
- Akkor vársz, amíg megdöglöm... - ciccegek, és leteszem a fejem a földre. Pokolian fáj a lábam, és ezt a fejemben érzem a legjobban, a szédülésről inkább ne is beszéljünk...

//Azért ne hagyj megmurdálni lécci XD//
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 01.11.12 2:59

Ez a fickó képes volt belőlem félig meddig előcsalogatni a szunnyadó állatot. Nem jó, nagyon nem jó. Bajjós előérzetem van, mert ha továbbra is így folytassa, abból semmi jó sem fog kisülni, már csak azért is, mert ismerem magam és tudom, hogy milyen hirtelen tudok dühbe jönni. Persze próbálom magam kontrollálni, de van amikor nem megy és félő, hogy most nem fog menni. Se vicces, sem pedig beszédes kedvemben nem vagyok, ezért azt jobban értékelném, ha nem szólna hozzám, de mint tudjuk az élet nem kívánságműsor.
- Mik ezek a beteges hajlamok részedről, hogy becézgetsz? - Elhúzom a számat, sőt még rosszallóan megcsóválom a fejemet is. Nem tudom, hogy még is mit gondol magáról ez a fickó, de sosem leszünk puszi pajtások, vagy nem fogunk össze melegedni, hogy csak így szólítson. Még szerencse, hogy erős gyomrom van, más különben már telibe hánytam volna.
Csak rá kell nézni és kivehető, hogy nem egy lukra játszunk.
- Kurvára remélem, hogy nem lesz legközelebb, mert semmi kedvem még egyszer azt az ocsmány pofádat látni. - Feszült és idege is vagyok egyben, legszívesebben most azonnal kicsavarnám kezéből a kést és azzal belezném ki, amivel megsebzett, de azért még is csak élve kell nekem, mondhatni, hogy drágább az élő hús, mint a halott. Pisztolyomat közben eltettem, össze ráncolt homlokkal néztem magam előtt kezemet, amiből szivárgott a vér, de még sem közelítette azt a sebet, amit én okoztam Ashernek. Tombol bennem az ideg és már kezem reszketéséből látom, hogy itt bizony ennél nagyobb vérfürdőt is csapni fogok. Ezek után is csodálom, hogy ekkora a pofája. Oda lépek hozzá, kirúgom kezéből a kést, amit elkobzók tőle.
- Remélem össze esel a fájdalomtól, akkor legalább kussban lennél. - Épségben lévő kezemmel szorítok egyet vérző lábán, ahogy csak tudom megszorítóm a sebet, csak azért, hogy fájdalmat okozzak neki. De nem sokáig csinálom ezt, mert még a végén megdöglik itt nekem és tényleg semmit sem kapok azért a pofátlan pofájáért.
- Olyan szép időnk vagy, nézzünk körbe egy kicsit. - Ingerülten szólalok meg, ahogy megtudom, hogy nem tervez innen semerre sem menni, sőt még le is fekszik, remek! Lábainál fogva megfogom, - nem törődve most kezemmel, sem pedig az egyre jobban elhatalmasodó fájdalomérzettel - kezdem el húzni végig a füvön. Egyenesen az autóm irányába cibálom, ha mást nem berakom a csomagtartóba és a rendőrség előtt kiterítem, mint egy szőnyeget.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 02.11.12 18:31

Hogy hogy kerültem ide? Azt én is szeretném tudni. Nem mondanám, hogy ez az éjszaka olyan volt, mint a többi. Semmi lerészegedés, semmi nők, még mindig új volt a hely, a helyzet, az állapot, és én még jóóó darabig nem is fogok lenyugodni. Legalábbis amíg százra nem veszem, hogy nincs gond, nem követettek, most sem áll senki a sarkunkba, vagy tud róla egyáltalán, hogy itt vagyunk a környéken. Ma sem aludtam, mint már jó néhány éjjel ezelőtt. Persze volt, hogy kis híján leesett a fejem, mégse tudtam megmaradni a Motelben. Nyomasztott. Nev jó szokásához híven elhúzott nőket hajtani, - de jó lenne nekem is ilyen gondtalan élet - én meg.. rossz szokásomhoz híven csak jártattam a fejemet. Mihez is kezdjünk... Mi lesz a következő úticél, meddig maradhatunk itt büntetlenül amíg feltűnést ne keltenénk, vagy úgy egyáltalán, lesz e ennek az egésznek valaha vége!? Kicseszett egy helyzet! - dobtam a lábam elé a cigimet, már vagy egy komplett csikkhalom felett ülve és jóóó alaposan beletapostam a fekete betonba a talpam alatt. Nem tudom mióta ülhettem itt. Benn, valami parkban, és valami susnyás sűrűjében, hogy senki ne vegyen észre. Most nem voltam kíváncsi a fürkésző tekintetekre, vagy a lenéző, fintorgó pofákra, amiért félig elterülve egy rozzant padon töltöttem az éjszakát. A nap valahogy felkelt.. vagy legalábbis úgy sejtem, hogy mégis bealudhattam közben, mert a környék valamivel zajosabbá vált, én meg egy orbitális ásítással karöltve előre dőlve támaszkodtam meg a két térdemen. A csikkeket figyeltem. Nem is tudom mit vártam tőlük, talán csak annyit, hogy életre keljek, a fejem visszaugorjon a szokásos mederbe, és ne legyek már ilyen tompa végre. Ekkor hallottam meg valamit a távolban. Beszéltek. Na oké, elsőre szarok bele, hát koptassák a szájukat ha nekik az esik jól így kora reggel, még ha a hangfoszlányokból az is tűnik fel, hogy nem épp szívélyes a helyzet, de aztán.. ahogy ránéztem az órámra a bal kezemen, ekkor volt ott mééég valami ami komplett kitisztította a fejemet.

"...mivel fejvadász volnék..."....

Na ekkor volt, hogy minden izmom görcsbe rántott, és fel is füstölt a fejemben a "lépj le azonnal" szokásos bogara, mégis azután olyan jött amire nem számítottam. Kiáltás... majd fegyver, és egy test újabb üvöltéssel terül el a fövenyen. Nem vagyok ijedős gyerek, sose voltam az, mégis a derekam mögé kaptam, ellenőrizve a két pisztolyomat, ha egy ilyen igazi, megkent szarházival akadok össze, nem gondolom meg kétszer, hogy beleeresszek e egy sorozatot. Felkeltem. Csak lassan, és egész óvatos léptekkel közelítve meg a hátam mögötti bokrokat, csak mint egy besurranó macska, csak úgy, mint régen, és úgy emelve el az egyik ágat, másik kezem a gatyám hátán szorítva a pisztolyomat néztem meg a jelenetet. Hogy mit kerestem itt? Az isten tudja! Ha az eszemre hallgatok egy pillanat alatt lelépek, de talán a szó maga, na meg az a másik három emléke, aki elég pofátlan volt ahhoz, hogy a föld alá rakjam, az késztetett cselekvésre.

Még mindig a pisztolyom szorongatom amikor figyelem a jelenetet. Az a barom, akiről első pillanatra látszik, hogy ugyanaz az elszánt állat, mint akikkel már én is összefutottam régen, végül mégis teljesen más fellépésre késztet. Elengedem a pisztolyt a hátam mögött, és megigazítva a kabátomat, hogy semmi fel ne tűnjön, amikor azt a megruházott szerencsétlent a lábánál fogva kezdi húzni, én magam elé emelt kezekkel lépek ki a bokrok takarásából. Lassú vagyok. Semmit nem kapkodok el. Csak lassan... Meg kell.. figyelnem. Hogy veszíthetek? Még az is meglehet. De veszély nélkül nem élvezet az élet!

- Hé... - teszem meg az első lépést enyhe oldalazással felé, csak hogy rám figyeljen - Hé.. Te ott! - veszem már erősebbre a hangot ahogy lassú léptekkel lépkedek közelebb - Nem kéne azt a fickót... - mutatok a földön fetrengőre, de még mindig nem állok meg, csak lassan... figyelve.. óvatosan közeledek - szóval talán kórházba kéne vinni. - tartom még mindig magasan a kezeimet - Elég.. rossz bőrben van. - pillantok a fetrengő szemeibe, kölyök még, egy eléggé.. elkeseredett kölyök, de nem is pazarlok rá több időt, inkább alig néhány méterrel megállva előtte visszanézek a másik szemeibe.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 04.11.12 0:52

Hoogy rohadna meg az összes nyomorult, fejvadász, hogy minek kell ezeknek is az embereket cseszegetniük...A földön heverve, olyan magasnak tűnik, hajam persze telemegy mindenféle szeméttel és levéllel, meg a ruhám sem ússza meg szárazon ami azt illeti. A lüktetés kezd elborítani, a lábsebek kellemetlenül fájnak, és nagyban akadályoznak is ami azt illeti. Elhúzom a szám a megjegyzésére, beteges, meg a kisfaszom a beteges....
- Mekkora seggfej vagy...még nem találkoztál igazán beteges alakokkal ha már ez fáj ... - gúnyolódok kicsit, de szavaim élét jószerint elveszi a nyögés, amit hallatok, mert megmozdítottam a lábam, és éles kín hasított belém, és mint a forró ólom, perzselte végig az az idegszálaim, és ért el az agyamig. Kurva élet...hogy fájhat valami ennyire? Fogalmam sincs...

- Ne aggódj, maximum a pokolban találkozunk újra, évekkel később te nyomorult korcs... - köpöm felé a szavakat, tele gyűlölettel, de jelen helyzetben nem tehetek ellene semmit. Ha előveszem a másik bicskám, azt is elkobozza, hadd higgye hogy csak egy volt nálam, így később még lehet esélyem ellene. Bár, nem sok... Felkiáltok, mikor csuklón rúg, és elrepül a késem, amit összeszed. Ez a fájdalom sokkal kisebb, és sokkal kevésbé fáj, csak max egy két napig fogom érezni, tovább nem. Kissé lejjebb hajol, de nincs benne köszönet, mert rászorít a vérző lábamra, és felüvöltök, mert rohadtul fáj. Odakapok, és próbálom lefeszegetni a kezét a lábamról. Hullámokba tör rám a hányinger kesernyés, undorító érzése, nem sok hiányzik hozzá hogy kihányjak valamit.

- Kur*aanyád...- nyögöm halkan, de érzéssel mikor elereszti a lábam a sebem körül. Még a víz is kivert, nagyon fájt a dolog, és ezzel a jelenettel nem kis feltűnést keltett, remélem nem hívta senki a zsarukat... Nagyon nagy szívás lenne, főleg hogy kiütve kapnának meg. Egy pillanatra lehunyom a szemem, hogy megszüntessem a világ forgását, de ekkor megrándul a lábam, és ismét felüvöltök, mert húzni kezd a füvön át! Micsoda egy állat...Ám ekkor idegen hangokra leszek figyelmes, aki ezt a nyomorultat szólongatja. Odapillantok, és egy ismeretlen fiatal férfit pillantok meg, de már első ránézésre is úgy tűnik, nem átlag polgár, de nem tudom mi más lehetne. Kétkedve pillantok rá, nem értem mit akar, de ha eltereli ennek a seggfejnek a figyelmét, már a barátom. Ahogy a támadóm félrepillant az idegenre, kirántom a kezéből a bal lábam, és oldalra gördülök, és izomból térden rúgom, hogy kimenjen alóla a lába. ezek után tuti ájultra fog kínozni, de már nem érdekel, minél több fájdalmat visszaadok neki, még a halálom előtt. Most már úgyis mindegy. Oldalamra fordulva igyekszem magam alá húzni a lábam, és felkönyökölök.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.11.12 11:19

Ennek nem így kellett volna történnie, hozzá szoktam már a gyors és precíz munkához, erre itt ügyetlenkedek ezzel a szerencsétlennel, mint egy béna kezdő, pedig már egy ideje jártas vagyok a szakmában. Azok a végtelennek tűnő évek alatt, minden olyan simán ment, mint ha minden forgatókönyv szerint ment volna, erre jön egy ilyen söpredék és elcseszi az eddigi nyerő szériámat.
- Nem szeretek találkozni hozzám hasonlóval. - Már csak azért is felnevetek. Igaz, ami igaz, olykor nagyon el tud szállni az agyam és a józan ítélőképességem, de azért tenni is kell valamit és Asher eléggé azon van, hogy kihozzon a béketűrésemből. Ennyit a laza könnyen jött melóról, csodálom, hogy egy ilyen senki ennyi gondot tud számomra okozni, de ebből is látszik, hogy még engem is érhet meglepetés.
- Már megint szájalsz, kurvára befoghatnád már a pofádat, nem volt elég, amit eddig kaptál? Kezdem azt hinni, hogy erre gerjedsz, te elcseszett fasz. - Már rég elhagyott a jó modorom, nem mint ha eddig is túl sok lett volna belőle, de Asher képes kihozni belőlem a legrosszabb énemet, amitől még a Sátán is a falat kaparná a pokolban. Akármennyire is nincs kedvem, na meg persze gusztusom hozzá, de még is hozzá érek vérző lábához, csak azért, hogy megszorítva még nagyobb fájdalomban részesítsem. Elhúzom a számat, mikor megérzem kibuggyanó meleg vérét, ami beteríti az egész tényeremet. Elkapom kezemet, mikor megérzem, hogy hozzám ér, azért nem akarok ennyire össze melegedni vele, hogy egymás kezét fogdossuk. Elégedettséggel tölt el, hogy hallgatom jajveszékelését, szinte zene füleimnek ezt hallani. Nem érek rá egész nap vele szórakozni, de nem is hagyhatom itt, mert még a végén elvérzik, ezért megragadva a lábánál fogva magammal húzom. Nagy feltűnést keltünk, de jelenleg teljesen hidegen hagy minden és mindenki. De senki sem sietett túlságosan a segítségére, vagyis úgy volt, ameddig valaki a semmiből elő nem bukkant. Először nem is figyeltem rá, csak folytattam Asher húzását a földön, de mikor csak mondta tovább ingerülten felé fordultam.
- Foglalkozz a saját dolgoddal! - Ordítok rá, kezd eléggé sajogni megsérült kezem, egyáltalán nem tesz jót neki ez a terhelés, hogy húznom kell magammal ezt a szerencsétlent, mint egy cementes zsákot. Egy pillanat sem volt talán, hogy nem figyeltem oda, de egyensúlyom megrogyott, ahogyan lábamban lüktető érzést éreztem és már lent is találtam magam a földön. Magamban morgolódva felkeltem.
- Takarodj innen, ez is miattad van, keress magadnak mást akin segíthetsz. - Ingerülten meredek rá, kezemet rávezetve a fegyverem markolatára, ha netalán kellene akkor elő tudjam venni, gyanakodva tekintek az idegen pasasra, aki csak nem akar kitakarodni a képből.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.11.12 20:11

Ügyes... - igen, ez az ami első pillanatra átszáguldott az agyamon és még fel is vigyorognék, persze csak fejben, ha nem szorítana az idő, na meg az ösztön, hogy mindent villámgyorsan felmérjek. Egyetlen rántás.. egy rúgás, épp a megfelelő helyre és a térdhajlatban már meg is adva magát a test, önkéntelenül terült el a fövenyen. Kis híján vigyorogtam. Igen, zseniális lépés a kölyöktől, messziről látszik, hogy nem kezdő a figura mégsem ez volt most ami az első sorban érdekelt.

Gyors voltam. Mindig gyors vagyok, ezért is vagyok még életben, és ha egyszer valaki gyorsabb lesz nálam... hát akkor Astala Vista... Talán.
Amíg a fickó felfogta, hogy mi is az új helyzet, és talpra kecmergett nekem sem állt nehezemre lelépni azt a néhány métert. Amíg ő nem figyelt, és szitkozódva a stukkert markolászta engem még mindig ott sejtve a háttérben, én szemvillanás alatt takarodtam el a képből, és kerültem egyenesen a háta közepébe. Még hallottam a mondatok utolsó végét a fülemben, de amikor a végére ért, teljesen felocsúdva, én is engedtem hallani valamit a fülében. Méghozzá egy kattanást, ami egyenesen az én mindig hű társam adott ki magából éppen a kisagy közelében, és a golyó a helyére került a csőben.

- Már ne haragudj... de hogy is mondtad? - kérdeztem meg enyhén összehúzott szemekkel, minden részletre figyelve, és ha már tét, menjünk biztosra, még ha normál esetben nem is lenne a legésszerűbb megbíznom bárkiben, de az ellenségem ellensége a barátom alapon, már repült is a másik pisztoly a kölyök kezébe. Na, most ugrálj, kicsi huszár!

- Én a helyedben meggondolnám miket is beszélek... - folytattam már engedélyezve magamnak egy gyenge mosolyt a háttérben és amíg a fiú is rendbe szedi magát, merő véletlenségből, másik kezemmel a fickó már messziről virító véres karjára kaptam.

- Szóval.. hogy is volt az... hogy imádjuk a fájdalmat? - szorítottam bele élesen, csak egy hosszú pillanatra, nem akartam, hogy beájuljon itt nekem, vagyis.... De, neeeem, dehogy is. Csak éppen szerettem játszani az étellel.. helyett azzal, aki szintén játékos fajta.

- Kérem a szíjadat! - löktem oda a következőt már a kölyöknek, akitől csak reméltem, hogy nem áll neki most keresztkérdéseket feltenni. Nem állunk jól. A hátsó hisztériázós részleget tekintve a zsaruk már biztosan útban vannak ide. Ennél már csak egyet reméltem jobban. Azt, hogy biztos hátvédként még közben is rendesen a célra tart. És hogy az a cél, nem én leszek...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 07.11.12 0:47

Persze, hogy nem bírja ki, hogy ne okozna még fájdalmat. Vigyorgok kínomban azon, hogy mennyire ideges, nekem már mindegy, de ne legyen neki se jó napja. Élveteg kis mosollyal figyelem, ahogy egyre inkább elkapja a harctéri idegesség.
- Félsz hogy visszavág a tükör mi? Hát a helyedben én is félnék - kuncogok fel, csak hogy ne üvöltsek a kíntól, ami akár egy csorda vadló vágtázik végig az ereimben, és szántja fel maga után az érfalakat. A lábam egyre nehezebb, mintha kellemetlen, ólmos súly húzná lefelé, mely sosem akarná elereszteni, le akarna húzni a mélybe, és ott tartani örökre. Még a gondolattól is kiver a víz, ami azt illeti.

- Ch, neked nem teljesen tök mindegy mit csinálok? Szakadj meg, ha még azt sem tudod elérni hogy a célpontot befogja a pofáját, te balfasz - köhögök fel, mikor a váratlan pálfordulás történik, és a megjelenő idegen, nekem oszt lapot, velem szimpizik, nem ezzel az átkozott korccsal. Mikor kimegy a lába a fejvadásznak, feljebb tornázom magam, és repül felém egy fegyver, amit ügyesen elkapok, és még a levegőben megperdítem. Hatásvadász mozdulatnak tűnhet, pedig nem az. Kezembe simul egy gyönyörű pisztoly, és nincs kétségem afelől hogy csőre van töltve, így felülök rendesen, és jobbommal egyenesen tartom a fegyverem, előre szegezve ahogyan azt kell.

Figyelem, hogy ismeretlen segítségem közelebb sétál, és a támadó fejéhez szegezi a fegyvert, a kisagy körül. Hát, kellemetlen lenne neki ha most meghúzná a ravaszt, de ki a faszt érdekel úgy mégis?! Kaján kis mosollyal nézem, ahogy megmentőm megszorítja a vadász vérző alkarját, és közben felém szól. Ennél nagyobb örömet kevés minden okozna, engedelmesen kihúzom hát a szíjam a nadrágomból, és közelebb araszolok, enyhén eltorzult arccal de hősiesen. Átadom neki a szíjat ha kéri, már így is több időt vesztegettünk, mint kellett volna, és az sem lesz egy leányálom mire én ebből lábra állok.

- Csak szájkarate mester ez, nem más - jegyzem meg, az idegennek és közelebb húzom magam egy fához, és annak mentén felállok. A nadrágom szára cafatokban, csurom véresen, lábam hasogatóan és sajogva tudatja velem, hogy nem kellene terhelnem. Vadászomtól elkobozom a késem, amit felszedett mert az az enyém, másik kezemmel újra biztosan tartva a fegyvert, nem idegen tőlem, viszonylag jól tudok lőni, ilyen távolságból, még a légy jobb szemét is röptibe kilőném. Messzebbre már nehezebben megy.
b
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 15.11.12 1:09

Hallgatnom kellett volna a megérzéseimre, mert bevallom más volt az egész, mikor bele vágtam, jobban éreztem magamban az adrenalin löketet, ami valamiféle izgalommal együtt kavargott az ereimben. De, amilyen makacs vagyok, hogy még a saját megérzéseimre sem hallgatok, ha ellenkezik az akaratommal. Most pedig, mint egy lankadt fasz, itt toporzékolok egy helyben ezzel a valamivel, inkább képződménynek mondanám, mint emberek. Hatalmas hiba volt lábon lőnöm, jobb lett volna fejbe, de ami késik... Még talán megajándékozom egy elbűvölő kilenc milliméteressel lövedékkel a két szem között.
- Inkább attól félek, hogy nem leszek képes vissza fogni magamat és itt helyben kinyuvasztalak, mikor akármilyen rossz bevallani, de élve kellesz. - Mély levegőt veszek, próbálok nem oda figyelni kezemből csordogáló vérre, mert attól csak még jobban dühbe jövök, ami valljuk be, egyikünkre nézve sem lenne túl szerencsés dolog.
- El fogom érni, hogy befogd a szádat, örökre! - Már ott tartok, hogy köpök a pénzre, amit a bőréért kapok, inkább itt helyben lepuffantom, elvégre úszkálnak tőle nagyobb halak is a tengerben. Mindössze egyetlen másodpercig voltam figyelmetlen, ami talán a vesztemet fogja okozni. Ahogy feltápászkodok megérzem a pisztoly csövét, ami nagyon nem tetszett. A faszomnak kell bele avatkozni a dolgomba. Ez is biztosan valami buzeráns, aki azt képzeli magáról, hogy csak úgy bele pofátlankodhat mások dolgába.
- Oh már megbocsáss, nem hittem, hogy süket lennél! Annyit mondtam, hogy takarodjál! - Egyre inkább ingerültebb leszek, ami nem csoda. Valahogy akkor sokkal poénosabb, ha nem rád fogják a pisztolycsövet. Kikerekedett szemekkel nézem, ahogy a földön döglődő fazonhoz vág egy pisztolyt! Egyre jobb a helyzetem, de nem mozdulok, egyelőre. Felszisszenek, kurvára fáj, ahogy sebzett kezembe markol. Fejem le akar robbanni a helyéről, sőt mint ha már véltem volna csillagokat is felfedezni, eléggé közel voltam az ájuláshoz, de még időben leállt a sanyargatásommal, ami nagy kár, már majdnem kezdtem élvezni.
- Sokkal jobban imádom a fájdalmat, ha egy bögyös nőcske okozza, nem vagy az esetem sajnos, de talán a szöszkénél bepróbálkozhatnál, szép párt alkotnátok együtt. - Fejemnek szegezett egy kibaszott pisztolyt, még sem vagyok hajlandó abba hagyni a szájalást, már csak azért sem, mert ha tényleg bele röpíti a fejembe a lövedéket, nem fogom úgy megdögleni, hogy az életemért könyörgök, mint egy fartúró.
- Imádom az ilyen drámai befejezéseket, mert remélem befejeztük, mert kezem unni a szereposztást. - Dühtől fortyogva szólalok meg, arcomon magamra erőltetett műmosolyom, amit csak kizárolgat Asher láthat, tekintve hogy a hős megmentője éppen a hátam mögött ácsorog, úgy látszik nem unatkozik.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 15.11.12 20:33

Valahol azért megeresztek egy gyenge mosolyt a háta mögött, ahogy még mindig szitkozódik. Amatőőőr! Vagy csak piszok dühös, de ez már nem segít rajta, pápá picim, így jártál, legközelebb ne légy figyelmetlen vagy csak... ne játssz azzal amire azt hiszed megszerezted és örökre a tiéd marad. Mindig akadnak vetélytársak!
Mienk a győzelem... egyelőre, mert olyan hülye nem vagyok, hogy egy pillanatra is elveszítsem a figyelmemet, a szemem folyton jár, hol ezt a balfaszt figyeli, hol körbe, csak hogy folyamatosan szemmel tartsam a terepet, de azért egy kis tanulópénz nem fog megártani a hozzám képest még majdnem kölyöknek, és rászorítok a vérző kezére, hadd szokja mi az, a fájdalom. De! Mivel kinyírni nem akarom, már ha nem kezd el hősködni közben, ezért azt se hogy elterüljön itt nekem, és annál nehezebb dolgom legyen, elcipelni valami csendesebb helyre.

- Bocs, épp nem az a célom, hogy a kedvedre tegyek. - fűzöm hozzá csak felületesen, de szemem közben már a kölykön, intek neki a szíjáért, és alig néhány rövid perc után már a kezemben is az öve.

- Remek. Akkor talán mégis csak a kedvedre teszek. - teszem hozzá, miközben meglököm, hogy a fiú és egyben a fa felé lépkedjen, pont oda, ahol talán nem is olyan régen, egy padon ezt a kelllemes... kis éjszakát töltöttem, és a pisztoly csövét egy szemernyi pillanatra sem eresztve a koponyájától - még ha alig két méterre ott is a segítségem - egyetlen mozdulattal lököm le a padra. A fiúra pillantok. Csak egy rövidet, egy biccentést várok, hogy érti a dolgát, amíg én a fegyvert leeresztem és szépen összekötöm a mi kedves delikvensünk kezeit.
Amennyiben megkapom, fel is használom az övet, hogy a fickó kezeit jóóó szorossan össze, majd a vaspadhoz kötözzem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 11.02.13 22:16

Nem az én napom ez a mai, ezt már régen eldöntöttem. Hasogató lábban, és hasogató tudattal létezem, míg megmentőm, meg nem jelenik. Isten tudja ki ez az ember, de hogy nekem csak jót tesz az is biztos, akkor meg minek firtassam? Végigmérem a rendőrség, veszett vérebét, nem is érdekel mi a neve... Úgyis meg fogom tudni nem sokára.
- Most már, egészen biztos vagyok benne, hogy képes leszel visszafogni magadat - mosolyodok el fájdalmasan, így valahogy azért másabb a helyzet, hogy egy kellemes kis pisztolyt tartok a kezemben, egyenesen erre a nyomorultra szegezve. Kellett neki belém kötni, ha tetézni akarnám a bűneim, most szemrebbenés nélkül főbe lőném... De most csak elmenekülni szeretnék, és bekötni végre a lábam, és beszedni annyi gyógyszert, hogy ne lássam a világmindenség összes csillagát.

- Lehet, de nem ma. Ma te fogsz kussolni, seggfej! - vágok vissza neki, ezért meg fogom ölni, nem most, hanem később, de el fogom érni, hogy egy koporsóban fekve találkozzam vele legközelebb. Tekintetem a kéretlen segítőmre villan, majd vissza erre a vadászebre, akit túlságosan is hosszú pórázon tartanak, mert rohadt mód nem tetszik amit művel. Fog ez neki még jobban is fájni, a kurva anyját! Kicsit elégedettséggel tölt el, ahogyan elkerekednek a szemei, de hát ez van kérem, a szerencse forgandó, és most éppen nekem kedvez, meg kell hát ragadni, mielőtt elhagyna a hűtlen ribanca.
- Ez van, ezt kell szeretni, és szájalj csak ha jól esik... - vonok vállat, leszarom én magasról, mit mekeg, az sem érdekel igazán, ha felfordul. A nemi hovatartozást, nem vele fogom megvitatni, nem most, és nem itt. Meg amúgy is semmi köze nincs hozzá, hogy ki vár engem otthon, férfi vagy nő.

Az idegent vizslatom, és csak vigyorgok egyet, mikor az övem kéri, szó nélkül oldom ki a nadrágomból, és adom neki oda, és felhúzott fegyverrel fedezem a társam, ahogy szorosan a vaspadhoz erősíti ennek a seggfejnek a kezeit, és mikor ezzel végez, közelebb sétálok, már amennyire fájós lábam engedi, és megmotozom. Elveszem az iratait, nem nagy dolog, de hátráltatja ha nem tudja magát azonnal igazolni, hogy kicsoda ő, addig az ő keze is meg lesz kötve. Aztán az idegenre nézek.
- Szerintem már csak a magányra vágyik... Hagyjuk itt... - pillantok a park felé, ahol lassan oszolnak a népek, de azért még elegen kíváncsiskodnak, ami több mint kellemetlen, és mennünk is kellene.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 12.02.13 7:29

Iszonyúan fáj a karom, de befogom a szám, de csak is a magam érdekében. Nem kell, hogy tudja az ellenség a gyengeségeimet, de már ezzel elkéstem, szembe szúrt neki. Persze ki nem venné észre karomat beborító élénkvörös vérem színét? Egyelőre még bírom, ahhoz még nem vesztettem elég vért, hogy elveszítsem az eszméletemet, de ha továbbra is itt szórakozunk, akkor előfordulhat, hogy magatehetetlenül össze rogyok.
- Élvezd csak ki a mostani helyzetet. Nem fog mindig ekkora szerencséd lenni. - Még is honnan jött a másik fickó? Na az meg még ennél is jobban érdekelne, hogy miért játssza el a megmentő szerepét. Piszkosul jól tud időzíteni, ami a vesztemet okozta.
- Tudod mit? Inkább lőjél le, mert már baromira unlak. - Határozottan nézek Asher szemébe, félelem nélkül. Ha le akart volna lőni, akkor már rég megtehette volna, de még mindig élek. Feleslegesen tartsa rám a fegyvert, ha végül nem meri meghúzni a ravaszt.
- Micsoda meglepő fordulat, eddig is ünneprontó voltál, miért is változtatnál rajta? - Ennél jobb már nem is lehetne ez a nap, már olyan közel voltam ahhoz, hogy felvegyem érte a jutalmamat, de ehelyett majd üres kézzel végzem és vérző karral. Ha ezt túl élem, garantálom hogy meg fogom kezdeni a hajtóvadászatot.
- Elmondhatatlanul hálás vagyok ezért. - Vágom rá cinikusan. Legszívesebben hátra fordulnék és megpróbálnám elvenni tőle a fegyvert, amit a fejemhez szegez, de ekkor ugrik be, hogy a rokkantnál is van fegyver, ezért semmivel sem próbálkozok. Csak haladok a pad felé, ahová lökdös. Utálok engedelmes lenni, de még is megteszem és csak tűröm, hogy a padhoz kötözzenek.
- Még találkozunk. - Nézem Asherre, akit élve fogok megnyúzni az miatt, hogy elcsórta a tálcámat. Habár a másik férfival is leszámolnék, mindennek eljön az ideje.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 19.02.13 21:38

Egy mukk nélkül nézem és tűrőm, ahogy ezek itt ketten még mindig egymás nyakára mennek, komolyan, mint az egymásra eresztett vérebek, és még el is mosolyodnék a gondolaton útközben, ha nem több figyelmet érdemelne az, hogy arra koncentráljak amit csinálok, és nehogy valakik.. valamiylen módon, vagy épp ez a seggfej.. hátulról meglepjenek. Mindig szerettem biztosra menni, minden tekintetben. Megtanítottak az évek.. és a rutin.

Amint a szíj a kezembe kerül, a gatyám hátába tűröm a fegyverem, és amig a másik fickó kellően fedez, jóóó alaposan összekötöm ennek itt a kezeit, még az öklei közé is becsúsztatva a bőrt, hogy egy percig se szabadulhasson ki, csak mikor ideérnek a rendőrök. Hogy pipa lesz? Na igen, azt le mertem volna fogadni, de hogy őszinte legyek, most rohadtul nem érdekelt. Elég sok szarrágó van már a nyomomban, most eggyel több vagy kevesebb, már baromira nem oszt vagy szoroz.

Mihelyt minden oké volt, egy percig még azon is eltűnődtem, hogy az én övemmel a száját tömjem be, de aztán letettem róla. Egyrészt hadd szitkozódjon kedvére, legalább annál vörösebb lesz a feje, és annál hamarabb higgad le, másrészt kellet az valami egészen másra.
Elhátráltam, amikor a fiú közelebb bicegett és hogy mit akart vele? Revansot venni? Lazán megagyalni? Nem tudott meghatni, tegye scak kedvére, most legalább kiegyenlítettebbek a viszonyok, mégis csak átkutatta és papírokat vett el tőle. Ügyes! - mosolyodtam el csak a háttérben, ha a zsaruk rátalálnak az biztos, hogy elviszik bilincsben és lesz még egy-két kellemes órája amíg azonosítják, remélhetőleg olyanok között, akiket ő kapott el korábban, vesztére.

- Mehetünk! - lököm oda a szőkének, de mivel úgy nézem még minidg eléggé biceg és tocsog is a vérben rendesen, nem törődve a másik további fenyegetőzésével, kifűzve most az én övemet, a sebe fölött a lábát elkötözöm hogy kevésbé vérezzen – így is rizikó lesz végigszáguldani vele a városon – aztán feltámogatva a motorra, elhúzok vele valami nyugodtabb helyre.

(Folyt. ITT...)


JÁTÉK VÉGE, SZABAD JÁTÉKTÉR
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.03.13 14:11

( INNEN - ide)


Nem volt ellenvetésem, még akár egy nagy karika fuvar is jobb, mint otthon a négy hal drága, de néma társaságában. Felpattanva hát mögé karoltam ismét bele, a pisztolyra, amihez megint hozzányomódtam így csak egy mosoly kúszott fel a képemre, hisz már nem volt titok, vagy éppen kíváncsiság ami afelé hajtott volna, mert már megnéztem.

- Nahát, mi ez a természetmánia? - cukkolom, ahogy begurulunk a parkba, nem sokszor voltam itt, amikor idejöttem is inkább csak ihlet reményében. Sosem voltam az a kézen fogva andalgós figura, tanulni sem volt mit, és kutyám se volt, hogy kihozzam rohangálni, se kölyköm akit megfuttathatnék... A szalon béli kollégáimmal inkább beülünk egy sörre, vagy valahova biliárdozni. Kezdek elférfiasodni ejjnye!...
- Nincs...de, jártál már itt, hogy ennyire nyílt terepre mersz jönni? - kezdjük újból a kíváncsiskodást...aztán vagy megorrol vagy nem. De miatta nem szeretnék golyót kapni a seggembe, még szükségem lesz rá! No meg ezek után, már önkéntelenül is, mint valami elcseszett bűntárs mérlegelem a helyzetet.... Igazából tetszik a park, főleg így, hogy sötét van, mégis pár lámpa azért annyira világosságot csinál, hogy átlásd a helyet. Miközben leszállok a motorról futtatom végig a tekintetem a helyen, egy futót mintha látnék az egyik kis úton, de egyébként néma minden. Majdnem mintha be se jöttünk volna a városba, vagy egyáltalán annak közelébe...megnyugtató, és nem feszélyez, most, hogy némiképp még inkább felengedtem, a visszafelé vezető úton. Na igen...a szél hamar kitisztítja a gondolatokat. És mit ad Isten, úgy döntöttem tojok rá mi lesz....még egy eléggé kényesen kibukott kérdésre se toloncolt haza, akkor csak nem lehetek olyan pofátlan!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.03.13 15:37

Hallom a fülemben a szavait, de nem igazán érzem szükségesnek, hogy járjon a szám. Egy kósza mosoly fut csak fel az arcomon, és csak fejben térek ki arra, hogy mire is készülök. Mintha azt mondtam volna korábban egy napig Nevil életét élem, vagy nem?? Hát akkor hadd szóljon! Utánunk a vízözön…

- Csak egy rövid megálló… - felelek aztán mégis csak ennyit, ahogy elérve a kedvező terepet le is teszem a lábaimat, és félig fordulva csak hátra felé kérdezek rá van e bármi baja a dologgal.
Az érkező válasz félsiker, megtűzve egy újabb kérdéssel, de csak rövid hezitálás után válaszolok neki.

- Mondjuk.. – próbálok nem nagyon kitérni az átlőtt lábú gyerekre akit néhány hete összeszedtem, végül is nem lényeges. Neki segítség kellett én meg szeretem szívatni a fejvadászokat, épp elég is volt ennyi az okok tekintetében. Mégsem éreztem szükségét ezt megosztani vele. Talán mert tanultam az előbbi kis bakiból, nem hülye lány, és nem kellenek az újabb meglepetések. – De egy a lényeg, meg ne mukkanj! – nézek zorddul a szemeibe miután leszállt a motorról.. ha.. leszállt, őt követve én is megtettem, és előre lépve kettőt csak hogy kellően felmérjem a terepet, vissza már enyhén mosolygó fejjel fordultam felé nyújtva a kezemet.

- Velem tartasz? – kérdeztem enyhén suttogó hanggal a szemeibe, talán még a szemöldököm is megemelkedett de a sűrű sötétben nem sokat láthatott belőüle. Deja vu…
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 05.03.13 17:54

Rövid megálló? Nocsak, nem körbefurikázunk a városban? Pedig be se fizettem efféle túrára...Na, jó, hagyjuk a cinizmust, amúgy is ha belemerülök, hát onnan nem jövök ki egyhamar, tudniillik az a fajta vagyok, akit ha egyszer elkap a gépszíj, imádok cinikus, és gúnyos lenni...de mindenkinek kellenek hibák! gy aztán nem is válaszolok, csak bólintok, bár tény, kíváncsi vagyok, hova is akar még vinni. Furcsa fazon, de egyre jobban bírom, és ki se tudom ismerni...bár, ez nem meglepő ennyi idő után, amit én vele letöltöttem. Mégis újra és újra meglep...
Kitérő válasza meg se lep, nem számítottam jobbra, igazából ez is csoda, hogy válaszol rá, nem azért, mert orrol rám - ha még orrol rám...de nem hinném - hanem mert megint olyan kérdés, ami kényes. Nem kiidegelni akarom én ezzel, se elb*szni a kedvét, csak mint mondtam...elővigyázatosság. Még egyszer a sittet cuki réparuhában állva nem akarom megnézni....Viszont a zord válaszába, pontosabban utasításába beledermedek, majd dacos szemekkel nézek rá. Most meg mégis mi van??! Minek hozott ide ha fogjam be?! Meg mégis mi az hogy meg se mukkanjak?! Nem értem mire érti...hogy ne kotyogjak erről senkinek, hogy jelenleg fogjam már be, mert túl sokat kérdezek, vagy hall valamit, és fogjam be? Szerencséje, hogy a nem régi kis bakim kissé óvatosabbra intett, és így csak magamban morgolódva fonom össze a karom a melleim alatt, és nézem ahogy előre lépdel. Mosolyára viszont felengedek, és visszamosolygok rá, kérdésére felvonom a szemöldököm, de végül sóhajtva a szemem forgatva, de vigyorogva lépek mellé, elfogadva a felém nyújtott kezét. Fogalmam nincs mit akar, de azért remélem nem a halakkal alszok, ahogy azt régi jó gengszterfilmekben szokás mondani. Az a tó igen nagynak, és mélynek tűnik....tudok úszni, de golyóval a fejemben nehéz lesz...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 14.03.13 15:20

Mikor felé nézek, látom a megjelenő dacot az arcán a gyenge fény árnyékában, és nem is tudom ez késztet e mosolygásra, vagy csak a puszta tény amikor felé nyújtom a kezemet. Tetszik ez a lány! Egyre jobban! Sőt, még az előző kis incidens ellenére is.. tudnám szeretni.. értékelni, ha lenne valaki akiben bízhatok, akihez fordulhatok ha nyakig ér a szar, de ez eddig csak egy néha felmerengő álomféle volt. De ne szaladjunk ennyire előre…
Mikor a kezembe csap, én is már szabadabban mosolyogok fel. Kedvezően felmértem a terepet, néma csend, sehol senki, és ki is szúrtam egy sötétebb helyet, ahol.. de megintcsak ne rohanjunk előre…

- Ne csináld mááár.. élvezni fogod! – kacsintok rá, ahogy forog a szeme, remélem, de hogy én fogom abban száz százalékig biztos vagyok. Vagyis remélem..
Minden további szó nélkül szorítok rá a kezére, és megszokásból adódóan a szemem minden egyes percben figyeli a környezetet, ahogy őt magam után húzva az előbb kiszemelt hely felé, a tó irányába lépkedek. Semmi gáz! Vagy előjel, hogy bármi veszély is lenne ezért ahogy odaérünk egy elég... nagydarab fa lombjának árnyékába, csak ekkor engedem el és vetkőzni kezdek.

- Én most úszom egyet. – dobom le a pólómat és közben már a bakancsommal szenvedek. – Remélem velem tartasz, de a te döntésed. – pillantok egy szemvillanás alatt újra körbe, megint a megszokás, de semmi változás – Csak annyi a lényeg, hogy csendben légy… - hajolok hozzá közelebb, bele a szemeibe, és mosolyogva fűzöm hozzá a következőket. – Ha jól csináljuk, senkinek se tűnik fel, hogy lemossuk a sivatag homokját. – kacsintok rá csak úgy röptében és egy kósza csókot nyomva a szájára már tolom is le a gatyámat, hogy csupaszon a tó felé lépkedjek.

- Döntsd el.. - suttogom még bele már messziről, hátramenetben lépkedve a szemeibe és félhangosan felszisszenek ahogy a kissé hűvös víz végignyal a bokámon. B*ssza meg! Mikor lettem ennyire finnyás!? Ezért nem tökölve tovább fordulok egyet és nagy csobbanással beledobom magam a vízbe. Ennyit arról, hogy csendesek leszünk.. De nem baj.. Ha mégis bármi balul ütne ki.. a fejemben már kész volt a menekülési terv.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 14.03.13 18:12

Ha jobban belegondolok halvány lila puszedlim sincs, mégis mit gondoljak róla...mármint, eddig rohadtul bejön a stílusa, és az hogy a dolgai ellenére milyen lazán veszi a helyzetet...de amint még a bárban mondta, most épp az öccse életét próbálja ki egy napra, mert jár neki...Szóval akkor nem ilyen lenne igazából? Mégis őszintének érzem, és folyton meglep....
- Élvezni? Na kíváncsi vagyok! - vonom fel kétkedőn, de egy vigyorral a szemöldököm, mutatva, mutasson csak újat! Rohadt kíváncsi vagyok mit akar itt este a parkban, bár ha belegondolok nem sok lehetőség van...biztos nem picsi-pacsizni....Szóval vagy kicsinál - mosolyából nem erre következtetek, ami megnyugtat - vagy gyanútlanul lépkedve utána hirtelen a tóban találom magam.. - ezt kinézem belőle- Ám az nem ahogy a fa alá húz, és vetkőzni kezd.
- Természetmánia...ez már biztos... - suttogom halkan nevetve, mikor látom rángatja a bakancsát a lábáról lefelé, de nem kerüli el a figyelmem, hogy ismét körbenéz. Feszélyez, nem az, hogy meglátnak, és menekülhetünk a lelkiismeretes fakabátok elől, azt talán még élvezném is....Na, ezzel a gondolattal inkább most stop! Még egy éjszakára se akarok kikötni a sitten...így alaposan meggondolom az ajánlatot. És azt, vajon járhat-e erre rosszakarója...végül aztán ahogy tovább beszél újra rá figyelek.
- Milyen költői vagy...verseket is írogatsz unalmas perceidben? - cukkolom, de végül ahogy látom elindul, és végigsiklik rajta a tekintetem megnyalom a szám. Hmm...szexi látvány nem mondom! Így sóhajtva végül, de a kellemes izgalommal a gyomromban kapok a pólóm széle után, és dobálom le én is a cuccaim, könnyedén bújok ki a bakancsból, mivel be se fűztem teljesen még a kanyonban, és immár ha nem is világító bőrrel - a tetoválásaim szépen a sötétbe olvasztanak - indulok meg felé, de látom ő szépen belecsobban..nesze neked csönd. De ezen is csak némán nevetni tudok, ami el is hal ahogy térdig a vízbe érek, azt a k*rva!! Megáll bennem az ütő egy pillanatra, hát...ez rohadt hideg...ha lenne, most lefagyna a pöcsöm! De meglátva ahogy felé fordul, inkább nem mutatom a pillanatnyi lefagyásom, ha meg észrevette, és kiröhög, vízbe fojtom! Erre a gondolatra elvigyorodok sunyin, végül csak belegázolok, és odaúszok hozzá.
- Vannak még ilyen szórakoztató ötleteid az estére? - kérdezem vidám hangon, annak ellenére, hogy még kicsit fázom, mert nem szoktam meg a vizet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 14.03.13 19:09

- Városi gyerek vagyok.. Voltam... - vigyorgok a szemeibe amikor beszól, de eszemben sincs feladni egy percig sem a tervemet. Hogy csináltam e már iylet? Nem.. nem hinném. Józanul legalábbis biztosan nem, az meg hogy piás legyek.. úgy igazán piás az utóbbi nyolc évben, max csak a négy fal társaságában adatott meg, vagyis elég erős a gyanúm, hogy igen. Először fogok ekkora hülyeségbe. Mégis élvezem! Egyszerűen… tetszik ez az élet, és egyre irigyebb vagyok Nevil-re, de ez most nem az az idő amikor ezen keseregjek.
Megint beszól, és ha más nem, ez azonnal elveszi a figyelmemet, a terepről.. körülöttünk, és egyből vigyorra áll a szám.

- Hm. Nem is rossz ötlet! Ki tudja, talán még híres leszek! – poénkodok, belemenve a játékba és határozottan tetszik. Ő is.. na meg a szövege, talán pont ezért is volt az a csók.. – villan fel a fejemben – vagy csak épp csábítani akartam, hogy tartson velem? Hm. Ki az istent érdekel!? – nevetek már nem hangosan, csak fojtottan elmerülve a már egész kellemes vízben és néhány csapás megtétele után visszafordulok hogy őt nézzem, vajon megteszi e vagy csak lerakja magát kinn a fövenyre és megvárja amíg végzek. Hm. Mondanom se kell melyik lenne a kellemesebb, de nem kell csalódnom amikor látom már térdig a vízben, gyér a fény, ahhoz hogy lássam a testén a reszketést, de nem adja fel vagy fordul vissza csak lassan úszik felém, amire megintcsak vigyorognom kell.

- A kérdés, hogy kinek mi a szórakoztató.. – vigyorgok még mindig a szemeibe, itt jobbak az esélyek, mert legalább a szemét látom a gyenge fényben, mégis egy következő mosoly után nézek el a távolba, és kiszúrva a tó másik végén egy félreeső helyet, visszanézek rá. – Gyere! – inkább lehalkítom a hangom mint suttogok, és elindulva a kinézett hely felé, a lehető leghalkabban úszni kezdek. B*ssza meg! De rég voltam már huszonéves. Csessze meg..
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 14.03.13 21:38

Igazából még soha nem csináltam ilyet...ilyen csak a filmekben van! Tuti...legalábbis azt hittem a mai napig, aztán mégis itt állok, cukkolom, ő pedig dobálja le a ruháit, hogy egy külvárosi parknak a tavában csobbanjunk. Hogy bejön ez a rossz fiús miénk a világ stílus? Igen...jelenleg marhára, kirángat a hétköznapokból, és még ha ilyen jó a társaság, rohadtul meg is éri!
- Hát azt talán hátrány lenne, tekintve hogy a rajongóid lehet stukkerral törnének rád a dedikáláson.. - mondom, poénnak szánva de annyira ezen nem nevetve, bár mivel nem hinném, hogy írói pályára lép, azért valahogy mégis vicces. - Úgyhogy maradj csak velem ilyen költői, még talán értékelem is. - kacsintok rá talán még komolyan is gondolva, már a értékelem részét, bár talán a jutalom jobb szó lett volna, de remélem így is érti a cukkolást, és a huzavonát.
Ahogy leeszem a cuccaim és belegázolok a vízbe, nem kellemes, ahogy az sem amikor nyakig belemerülve úszok felé, nem voltam sose finnyás, de ami hideg az még nekem is hideg. De megállom nyavajgás nélkül, azért annál tökösebbnek tartom magam, minthogy ennyitől picsogni kezdjek.
- Hát, eddig megegyezik az ízlésünk...szóval csak nem fogok csalódni... - nézek a szemeibe, egy helyben tartva magam a vízben, mondhatom, így még hidegebb van, hogy alig mozgok, így kapva kapok az alkalmon és úszok mellette, nem tehetek róla, halkan nevetek ahogy próbál halkan úszni de néha nem sikerül neki.
- Tartsunk egy kis pihenőt, nem fárasztó ez a halk úszkálás?.... - csipkelődök élvezve, hogy mellúszásban lazán úszok, mint a néma kacsa, ő ellenben mellettem csak próbál halk lenni. Tényleg felettébb szórakoztató. - Ha szívrohamot kapsz, előre szólok nem húzlak ki, és enyém a motorod. - röhögök már halkan, de kíváncsi vagyok, mégis hova úszunk, van célja is, vagy csak vidraleckéket vesz.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 18.03.13 1:45

A szavai először óvatosságra intenek, de aztán képes vagyok felülírni a gondolatot. Nem rám pályázik, ezt már nyilvánvalóvá tette, és különben se hagyom hogy elrontsa most a tervemet, a jókedvemet és minden mást, amit beterveztem. Ami jórészt abból áll, hogy itt vagyunk és pont! Lesz ami lesz, rohadtul nem tervezek előre, csupán a menekülési útvonalak kattognak itt a fejemben, ha bármi baj jönne közbe. Nem hagyhatom hogy a zsernyákok akár csak hangoskodásért bevigyenek…
Mégis újra elvigyorodok már útban a víz felé, félig talán már benne, amikor folytatja és nem is hagyom ki a ziccert a mondanivalóból.

- Hm. Kíváncsi lennék mennyire! - nevetem el a dolgot de mivel hideg a víz, inkább egy nagy csobbanással sokkolom le magam egyszerre mint hogy valami idióta, vinnyogós kukacként másszak be és kattogjanak a fogaim mindvégig útközben. Hogy nem sikerült halkan? Hát nem! Mégsincs itt vagy egy egész század hogy egyből levadásszon ezért nincs gáz. Persze hogy nincs, hát még akkor amikor ő is vetkőzni kezd, és nem is telik olyan sok időbe, mire megjelenik ő is itt mellettem.

Ez külön öröm! - villan fel a fejemben, de nem mondom ki, inkább csak a szemeibe nézve kihívón megemelkedik az egyik szemöldököm, de aztán ki is nézve egy távoli helyet, azonnal el is indulok, talán csak úgy a brahi kedvéért ha már itt vagyunk ahol, nem fog megártani egy kis testmozgás, és csak a víz alatt kapva a kezéért, hogy tartson velem, el is engedem amikor látom, hogy nem kell nagyon győzködjem.

Éés újra szívózik! Amiii.. TETSZIK! Határozottan tetszik ahogy piszkálódik velem, és talán ezért is van, hogy hirtelen csobbanással teszek egy gyors visszafordulót, hogy egyenesen szembe és szorosan az orra elé kerüljek, és egy helyben "csapkodva" a víz alatt, így nézzek a szemeibe.

- Hm! - tartom enyhén összehúzott kajánsággal a szemeit - Még meggondolom megkaphatod e. - tartom a hangom tettetett komolyságát, de már nem tudom kikerülni hogy a szám ívében egy kóbor mosoly bejátsszon a képletbe. Hogy megcsókolnám? Hát hogyneeee! Sőt! Még annál is több amit tennék vele, deee.. ott az a korábban kinézett hely és... Egy utolsó pillantással le az ajkaira, csak hogy végigsimogassam a szemeimmel, hirtelen fordulok el hogy újra induljak a cél felé.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 18.03.13 12:34

Örülök, hogy annak ellenére, hogy megint a kis dolgával húzom, nem esik nekem, és nem is lesz olyan távolságtartó, és hideg mint kint a kanyonban. Lehet kezdi megérteni, hogy tényleg nem a bőrét akarom? Ásszti! Mindenesetre nem mondom hogy öröm ujjongok, de tényleg örülök neki. Így én se feszülök meg újra, várva mikor lesz megint morgós, helyette tovább gördítem a mondanivalóm. Nem is gondoltam, hogy kihagyja ezt a labdát, így csak mosolygok rá, habár háttal van nekem, és csak azután válaszolok neki, mikor feljön a víz felszínére, és én már befelé gázolok.
- Hát tudod csak a költői kis elszólás minőségétől függ...és hogy mennyire is tetszik nekem... - sose mondtam hogy igazságos, hisz ami másnak szép, azt én ehet körberöhögöm, vagy csak legyintek rá, de épp ezért adom neki kihívásképp a jutalom ígéretét...hmm...naaagyon is kedvem lenne megjutalmazni, már csak azért is, mert már tudom mire képes...és szívesen játszadoznék még vele!
Ahogy már a kis hely felé tartunk amit vélhetően kinézett, erősen kell kalimpáljak a víz alatt, hogy megálljak, ahogy hirtelen előttem is van, ismét nem épp halkan, de ez is csak szélesíti a szemtelen vigyort a képemen, de amint látom ez őt nem zavarja, addig meg minek fogjam vissza magam?!
- Meggondolod? Öregem...ha épp megfulladsz, nem hinném hogy épp ezen fogsz gondolkodni...meg, akkor már tenni se tudsz elene...de hidd el jó kezekben lesz... - kacsintok rá, hangom a végén dorombolóba megy át egy sejtelmes kis mosollyal. Kedvem támad megnyalni a szám, ahogy néz, de nem moccan, ám türtőztetem magam, és minduntalan maradok, ahogy ő is....kivárom...de ő csak megfordul, és úszni kezd tovább, mire hirtelen gyerekes?! Ja az! gondolat ötlik az agyamba és utána úszok, hamar beérve, majd egy kis lökéssel a vállaira csimpaszkodom, és kinyomva magam rajta a víz alá nyomom, de nem akarom, hogy reflexből azt higgye megfojtom, így el is eresztem, amint átúsztam felette, és beelőzve ezzel kacarászva halkan tovább úszom. Megfordulok azért, hátha netán buborékok jeleznék, még ennyit se bírt ki, és bluggy bluggy Titanicot játszik.
- Finom a víz?... - kérdem ahogy feljön, hangom kissé talán gyerekes vidámsággal, és pimaszsággal is cseng, de ez számomra kihagyhatatlan volt!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 18.03.13 15:13

Hmmm.. ez egész biztató! Mosolygok csak a sötétben a víz a hajamból az arcomba folyik, aztán már csak csöpög, de sokkal jobban lefoglal hogy őt figyeljem együtt tart e velem, mint hogy tovább kattogjak a mondottakon. Nem is tart csak alig néhány percig mire már ott van, velem szemben, és ekkor szélesedik csak ki a mosolyom. Nem neki játszom, egyszerűen boldog vagyok. Néhány órát.. Azt hiszem. De legalább felszabadult amit piszok rég nem éreztem ezért is nem állok meg, ha már lúd legyen olyan kövér amennyire csak lehet, ezért magammal rántva ki is nézek egy távoli helyet. Hogy minek? Hm, lennének ötleteim. Persze majd mindent eldönt az adott pillanat, hisz ez a szép a ma estében. Csak élni.. az életnek! Mint egy laza és kötetlen tinédzser gyerek, és most rohadtul nem foglalkoztam vele hogy ebből én már k***rva rég kinőttem. Ez most nem érdekelt. Majd holnap visszabújok a felelősségteljes és meggondolt köntösbe!

Nem is mondom hogy a gondolataimba veszek, félig még egészen erre jár a fejem amikor meghallom, hogy megint beszól. Elvigyorodok. Csak így úszás közben, ami igen, kényelmetlen, mert mindig is jobban kedveltem a hevesebb tempókat, mégse hagyom hogy kikezdjen velem, ezért is váltok hirtelen irányt és kerülök közvetlen elé hogy a szemeibe nézzek. Tetszik... Amit látok.. a lány.. és úgy maga a helyzet, mégsem csókolom meg, talán csak most én játszom vele, vagy csak szeretném elhúzni a pillanatot, a lehető legjobban kiélvezni az estét, minden egyes percét, és őt, hogy itt van velem. Sajnáltam. Sokszor megtettem már de most tényleg sajnáltam a tényt hogy egyszer majd mennem kell, tovább.. és ő nem jöhet velem. El tudtam volna viselni a társaságát, akár többször is, akár így vagy akár csak vigyorogva együtt elszívni egy cigit, de ez most nem az az idő hogy ezen kattogjak. Sokkal inkább tetszenek a szemei a gyér fényben, meg a szövege, amire megint csak vigyorognom kell.

- Megfőztél... Viheted! De vigyázz rá... - vigyorgok szélesen alig centiméterekre tőle, a szám beszél, de a szemem már sokkal inkább őt vizslatja, az arcát.. a száját.. a testemben a vér egész kellemesen áramlani kezd, mégse lépek. Ellököm magam mielőtt elveszteném a fejem, de a letörölhetetlen vigyor a képemen még mindig dolgozik, csak remélve hogy nem tántorítottam el, továbbra is velem tart, és már hallom is a csapkodást, nem látszik de fülelek, amikor hirtelen lökés a vállamon, nagy levegő és már el is nyel a víz. Mégse esem kétségbe, már tolom is fel magam és ahogy újra levegőhöz jutok újabb vigyorral rázom meg a fejemet, de már kész is a haditervem.

- Isteni! - lököm oda a felcsengő nevetésére ami már több, mint isteni és hirtelen galádsággal húzva össze a szemeimet teszem hozzá a következőt. - De te finomabb vagy... - gurgulázik a hangom eltökélten azzal nem érdekel a környezet, hogy én mondtam, hogy csendben kéne lenni, hirtelen lököm el magam, öles csapásokkal megközelítve kapom el a derekát útközben hogy magamra rántsam, rá teljesen a mellkasomra, és nem kérdezek, nem érdekel tetszik e, vad eltökéltséggel csókolni kezdem. Hogy ellenkezik? Ha megtenné figyelek. De minden egyes porcikám kiélezett, azt diktálja revans, de a vérem érzi ez teljesen más, sokkal több annál, ahogy útközben őt is sodorva magammal úszom tovább míg partot nem érek, a lábam megtámaszkodik a homokon és még mindig szorosan tartva lépked kijebb, egészen addig amíg félig már kilógva a vízből a parton végig nem fektetem és teljes testemmel fölé nem helyezkedek. Csak ekkor válok el, már lihegve, engem is megindított ez az utóbbi pár perc, és vizesen.. sárosan, belevigyorogva a képébe fut az arcán végig még egyszer a szemem.

- Úgy tűnik kiszolgáltatott helyzetben vagy... - préseli még mindig a testem, de amíg le nem lökdös eszemben sincs hogy elengedjem, sőt, egész... élvezetes dolgokra is képes lennék vele. Revans.. - kattog még mindig a fejemben, de ez már rohadtul nem az. Ez már színtiszta élvezet..
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 18.03.13 16:38



Most, hogy látom felszabadultan, és egyre többet vigyorogva, nevetve, sőt még visszaszólogatva nekem valahogy...sokkalta fiatalabbnak és gondtalanabbnak tűnik, még ebben a sötétben is. Bár nem mondom, most tényleg úgy viselkedünk, mint a kamaszok, akiken épp rajta a zsongási hóbort, de tetszik! Én alapból kissé ilyen vagyok, ha épp nem a gúnyosabbik, netán kukacoskodó énem tűnik fel jobban. Mindig attól függően, hogy hozhatom magam a leggázabb szituációkba, ahhoz tehetségem van. Ám most nem, most hogy itt ökörködök vele, és ráncigálom a bajszát teljesen el vagyok lazulva...lehet később megbánom, hogy ennyire elengedtem magam, talán érzelmileg is, hisz józan eszem rohadtul tudja, hogy ez csak egy éjszaka, reggel kipukkad a buborék, és csak egy piszok jó emlék lesz, lehet csattanni fogok kissé ha ez az egész elmúlik, de legalább most a jelent nem veheti el tőlem senki. na jézus...ömlengek itt mint valami tini...Terra komolyabban ha kérhetem! - szólok rá magamra, mielőtt a gondolataimmal még jobban elszaladna a paci, holott józan fejjel meg tudom ítélni, mi is lesz ebből.
- Oh gondom lesz rá ne aggódj, a kocsim mellé pont kell egy bicikli is... - vigyorgok, nem ragozva a témát, meg minek? Úgysem fog megfulladni, na meg nem is szeretném! Nem mondom, már az megmozgatja a fantáziáját az embernek ahogy rá tud nézni, így velem sincs ez másképp, nehezen állom meg, hogy azt a pár centit ami köztünk van ne tudjam le...de a kis szemét most ő szívózik velem, de éélvezem én! Ha nem élvezném, már rég itt hagytam volna a francba...Viszont valami oknál fogva rohadtul bejön a stílusa! És megint az a vigyor! Valahogy roppantul örülök, hogy miattam vigyorog így, és ezt bizton állíthatom, még csak egoista se leszek emiatt. Bár...én is vigyorgok mint a tejbetök, pedig alig szólt hozzám...aztán máris lopakodik be a fejembe a sunyi kis gondolat, mire meg is valósítva már előtte úszok, nézve mikor jön fel.
Egyszavas válaszára felnevetek, halkan, már amennyire hirtelen szabályozni tudom a hangom, de ahogy a következő mondatát hallom...ahogy elhal a hangja...bizseregni kezd a bőröm, és máris nem olyan hideg a víz. Főleg ahogy utánam veti magát, mire kis híján felsikkantok, de még időben moderálom magam, és próbálom lehagyni, de késő...megragad, én pedig megfordulok a karjában, hogy szemben legyek vele. Csókjára meglódul a vérem, még jobban, már ez a kis - rohadtul pici - elkapásos dolog is megdobta, de a vadsága...beindít, nem is kicsit! Ujjaimmal a hajába túrok, és markolom meg erősen, miközben mohón viszonozom, fogaim meg-meg harapják az ajkát, hol a nyelvét ingerkedőn, és szívom meg a puha húst...Derekára kulcsolódik a lábam másik kezemmel a hátába kapva kicsit a körmeimmel kapaszkodok meg.
Észre se veszem ahogy kiérünk, csak amikor földet ér a hátam, és ő rám nehezedik, lihegve válok el tőle, valahogy már k*rvára nem fázom!
- Azt hiszed?... - hangom kissé rekedtebb a vágytól, amit felszított bennem, de a vérem csak nem hagy nyugodni na neeem...ennyitől még nem fogom megadni neki magam...valahogy a kis úszás közbeni elkapás meglódította a fantáziám, így kezemmel a mellkasának feszülve gurítom le magamról, és gördülök föléje. - Ahhoz hogy kiszolgáltatott legyek, először el kéne kapj... - miközben a szavakat búgom, ágyékommal a férfiasságának simulok, és húzom végig magam rajta érzékien, lehajolva a nyakához. Szavaim végeztéül végignyalok a nyakán a őre alatt futó kis éren, finoman a bőrébe harapva majdnem a torkán. Élvezem ahogy vizesen a testem az övének feszül, szívesen maradnék így rajta...de még nem...mint mondtam, el kéne kapjon...
Még egy pillanatra kihívóan pillantva a szemeibe pattanok fel felvonva a szemöldököm. Kíváncsi vagyok tud-e még futni ez az öreg róka...Gyerekes? Hülyeség, Leszarom! Perverz módon rohadtul be tud indítani, ha elkapnak....
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Park 18.03.13 18:51


Ééés megint szövegel! - vigyorgok mint a rohadt tök, komolyan mondom fogalmam sincs mikor vigyorogtam utoljára ennyit, de rohadtul nem érdekel! Egyszerűen csak élvezem! Ahogyan azt is hogy itt van a közelemben és szabadjára engedve a megindult véremet tapogatom le szemmel az arcát. De nem csókolom meg. Még.. nem. Egészen addig míg nem kezd ő bele egy újabb.. aljas kis játékba, amit vigyorogva veszek tudomásul, de máris revansra szomjazik a vérem. Na meg rá is, ez nyilvánvaló, ezért is nem állok egy percig sem ellen amikor megfogalmazódik az kellemes kis gondolat a fejemben és azonnal engedelmeskedek is neki.

Isteni a csókja íze... Forró és meleg, és.. legfőképpen kellő vadsággal válaszol nekem, ami csak még inkább beindítja a véremet és az önállóan válaszol neki. Menekült! Hát hogyne tette volna, de annál élvezetesebb ha menekül a vad, de most, hogy a karjaim között ragadt eszemben sincs kímélni. Nem ellenkezik.. Ami csak még erőteljesebb odaadásra késztet, tovább hergelve a véremet, kapar a lábam támaszték után, többet akarok.. mééég.. többet, BELŐLE, és ahogy érzem a két lába engedelmesen ölel körbe, ahogy harap.. újabbakat nyelve veszek még erőteljesebb eltökéltséget. A háta a homokon! Én meg rajta, már minden erem éget, megtehetnééém, hogy azonnal nekimegyek, mégis inkább eltépve magam vigyorral kényszerítve vissza a véremet emlékeztetem hogyan is áll a helyzet. Na igen. Kis híján már áll... Sőt! Mégis csak támaszkodok a teste két oldalán, a víz csöpög, a hajamból körvonalazva az arcát, ahogy felette terpeszkedek, a testem sáros, akárcsak az övé is összekenve és kezd.. egész izgalmassá válni a helyzet. De még hogy!
A hangjára mégis elvigyorodom.. megint, ahogy egy pillanatra sem engedem a szemeit, és sötét van, nem látok mindent teljesen, de le merem fogadni, hogy készül valamire. Érzem minden porcikámban és ahogy hirtelen indulatot vesz, engedek is neki, hogy én kerüljek a hátamra, és ő helyet szorítson egyenesen rajtam. Egy pillanatig sincs ellenemre, hát még ahogy dörgölőzni kezd, nem mondom hogy nem áll meg egy pillanatra a szívem, sebtében kihagy egy ütemet, de aztán még nagyobb vérlöket igyekszik bepótolni a kimaradt szünetet. Ookééé.. helyben vagyunk.. - nyelek egyet ahogy két kezem a derekára fonódik és a szemeibe pillantva tíz ujjam még a dolog hatásaként mar bele, de közben közelebb hajol és belém harap, nem tudok ellenállni.. felnyögök ahogy megint száguldani kezd a vérem az eddigiek vagy hússzorosával az ereimben és a mellkasom is egyre inkább emelkedik. Lehunyom a szemem... Élvezem amit velem művel... élveznééém.. még, ha nem pattanna fel egy pillanat alatt és megriadva emelkedik fel a fejem, de a szeme nyilvánvalóvá teszi, hogy itt, nem lesz élvezet. Itt... - esek vissza elgyötörten de a szám közben vigyorog, egy hatalmas adag levegőt szívva a tüdőmbe és begyűjtve az eltökéltséget, hogy igen, veszélyes.., igen, őrültség... de IGEN, minden egyes percét megéri küzdeni érte, ezért is szedem össze magam, lököm fel a testem, és szemem már azonnal a környezetet lesi, ahol semmi hang, semmi mozgás még mindig, ki is szúrom merre mehetett, na igen, a gyakorlat észrevesz minden kis zajt vagy mozgást a háttérben, és óvatos, szinte hangtalan lépkedést elnyomva az előbbiekben megremegő bokor fele, egy pillanat alatt kerülők mögéje, és átölelő karokkal kényszerítem vissza háttal a testemre.

- Szóóóóvaaaal.. szöknél!?? - kérdezem csak egész halk, lehalkított hanggal, kéjes vággyal a feje mellett a fülébe, szinte már perzselő leheletem csiklandozza a fülkagylóját, ahogy a nyakára simuló nyelvem végül leérve a kulcscsontjára egy forró csókkal halmozza el, és csak ezután térek vissza az arcára, orrommal simítva végig a fülét már csak egész halkan, szinte hangtalanul suttogok bele. - Ez elszomorííít... - hal el a hangom a végére, de érzem, hogy nyelnem kell, és az őt ölelő egyik kezem - míg a másik továbbra is tartja szilárdan, ha újra szökni készülne, - vándorol fel végig a hasfalon, ügyelve a korábbi sérülésre és öleli körbe a tenyerem azt a már korábban is kóstolgatott ínycsiklandó mellett.
Ha megint szökni fog... engedelmeskedem. Még soha nem kényszerítettem semmit egy nőre. De ha nem...


(18+??? Wink )
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Park

Vissza az elejére Go down

Park

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 10 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10  Next

Similar topics

-
» Hullócsillag Park
» Central Park, Manhattan
» -= Park =-
» Smaragd Park
» Flushing Meadows–Corona Park

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Egyéb helyszínek-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához