welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

holy water cannot help you now (+16/+18)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: holy water cannot help you now (+16/+18) 24.08.14 20:03



angelique agus lorraine
holy water cannot help you now

Halk nyögés közepette, akár egy jóllakott macska elégedettségével nyújtóztattam ki a délelőtti alvást követően elgémberedett tagjaimat az ébredést követően, miközben arcomra talán évek óta először kúszott gondolatan mosoly, ahogyan megpróbáltam a lehető legóvatosabban felkelni az ágyból, hogy a mögöttem alvó szőkeséget még csak véletlenül se keltsem fel álmából. Alighogy felkeltem magamra kanyarítottam a vékony selyem köntöst és hangtalan léptekkel kisiettem a szobából és a konyhába vettem az irányt, ahol a hűtőből előhalászva a narancslevet töltöttem magamnak egy pohárba. Az első korty után rögtön úgy éreztem, hogy valamelyest elkezdett tisztulni a fejem, ugyanis nagyon úgy tűnt, hogy Angie egyike volt azon személyeknek, aki kizárólag a legrosszabbat volt képes kihozni belőlem, nem mellesleg pedig nem is kellett ehhez nagyon ügyeskednie, hiszen egyetlen érintésétől úgy éreztem, hogy testem a porba vész, hacsak nem segít megkönnyebbülni. Az első néhány napban még mondhatni könnyedén ellenálltam, aztán megadtam magamat az ő akaratának, mit sem ért heves tiltakozásom és magyarázkodásom, hogy ennek egyáltalán nem lesz jó vége, aztán a falak leomlottak, végül pedig megadtam magamat a csábításának. Habár talán nem is nevezném annak. Egyszerűen csak így alakultak a dolgok, pedig én nem akartam… De igen. Nagyon is vágytam ezek után az érzések után. Hiába annak, hogy minden erőmmel igyekeztem elfelejteni azt aki voltam, hiába igyekeztem elzárni azt a nőszemélyt, aki egyszeriben volt egy ördögi némber, egy olcsó prostituált, akiért bárki fizethet, felülkerekedett rajtam, én pedig jólesően fürödtem a gyönyörbe, mintha víz vagy levegő lett volna, éppen annyira volt ezekre szükségem. A pohárral a kezemben kényelmesen elhelyezkedtem a nappaliban lévő egyik kanapén. Tekintetemet a házak mögött lebukó napra szegeztem. Figyeltem az érkező repülőket, valahol pedig reménykedtem benne, hogy Christian mihamarabb haza tér. Hiányzott. Valahol mégis csak üresnek éreztem a lakást nélküle, éppen evégett néhanapján – amikor egyedül voltam – belopóztam a hálószobájába, magam sem tudtam volna megfogalmazni, hogy miért… egyszerűen csak jólesett, mintha itt lett volna, s nem pedig egy távoli országban, amiről azt sem tudtam pontosan, hogy hol helyezkedik el. Azt mondta csak néhány napról van szó, azonban már lassan két hónapja semmilyen hírt nem hallottam róla – tulajdonképpen azóta, hogy egyáltalán elment… Aggódtam, nem telt el úgy egyetlen nap sem, hogy meg ne gyóntam volna az aznapi bűneimet – amikből jócskán akadt – és ne imádkoztam volna azért, hogy Ő rendben legyen. Felsóhajtottam. Lepillantottam a földön fekvő kutyára, aki mintha hozzám hasonló gondokkal küzdött volna, talán csak átérezte a helyzetemet, magam sem tudtam volna megfogalmazni, alighogy lelógattam az egyik kezemet már ugrott is fel és sietett megszaglászni, nem sokkal később pedig már az ölemben pihengetve együtt figyeltük a távolban ragyogó hatalmas gömböt. Olykor csöndesen beszéltem neki, mire felkapta a fejét és majdhogynem kérdő tekintettel rám nézett. Határozottan okos kutya volt, hallgatott a nevére és az elmúlt pár hétben szobatiszta lett, erre különösen büszke voltam, hogy ilyen rövid időn belül sikerült belé nevelni. A falon csüngő órára pillantottam. Már jócskán elmúlt öt óra is, inkább a hat felé közelített a ketyegő, bennem pedig valamiért furcsa idegen érzések keringtek, nyugtalanítóak. Pontosan az a fajta, amit az ember nem tud megnevezni, de tudja, hogy valami nemsokára történni fog. Ez a gondolat annyira meglepett, hogy már csak akkor révedtem fel mélabús kábulatomból, mikor megéreztem, hogy Angie hűvös ujjait a nyakamon. Jólesően hajtottam oldalra a fejemet.
– Azt hittem már sohasem ébredsz fel. – Dünnyögtem somolyogva, miközben hagytam, hogy a kutya felugorjon az ölemből, majd pedig kisvártatva elszaladjon, minden bizonnyal a ház urának szobájában találta meg a legkényelmesebb helyet magának, elvégre mégis csak onnan szaladt ki a legtöbbször.


A hozzászólást Lorraine Síne MacRae összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 27.08.14 0:13-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 26.08.14 11:37


Lorraine & Angelique



Egyes esetekben jobb, ha bizonyos szituációk csak a fantáziánkban válnak valóra. Tényleg vannak ilyen dolgok, de határozottan sokkal izgatóbb meg is tapasztalni milyen élvezetes lehet esetenként a fantáziánk szüleménye. Sokáig csak a gondolattal játszadoztam el, hogy milyen lehet vele összegabalyodni, de még engem is meglepett mennyire élvezetes vele együtt lenni. Olyankor Lorraine egészen másmilyen, felszabadultabb. Képes átadni magát az élvezetnek. Gátlástalanul tudja élvezni a szexet, mintha csak aktus közben mutatná meg az igazi énjét. Benne sokkal több rejlik, de szép lassan elő fogom csalogatni a kis csigaházából, mert tudom, hogy valahol mélyen egy igazi ragadozó lappang benne.
- Kifáradtam. - Indokoltam meg lustaságom, miközben sejtelmesen mosolyogtam, holott nem láthatja, mivel háttal álltam neki, kezemmel óvatosan simogatva kecses nyakát. Esküdni mernék, hogy izmosabb lett a nyelvem, mióta rajta kamatoztatom nyelvtechnikámat. Hiába nagy a kanapé, mégsem mellé heveredtem, sokkal inkább másztam rá a szó szoros értelmében. Vele szemben ülve kényelmesedtem el az ölében, ezután óvatosan füle mögé tűrtem egy kósza tincset. Nem zavartattam magam, meztelen voltam, de biztosan nem zavarja fedetlen testem látványa miután módszeresen elégítettük ki egymást nem is olyan rég, milliméterről milliméterre végig csókolva egymás minden egyes porcikáját.
- Emlékszel arra, mikor azt mondtam, hogy néhány hiba túl jó ahhoz, hogy csak egyszer kövessük el? - Akkor pont erre gondoltam. Nevezzük hibának, vagy bárminek azt, ami közöttünk zajlik, pontosan nem is tudom, hogy mivel is tudnám definiálni, de az már biztos, hogy mindez azért van, mert nagyon is vonzódunk egymáshoz. Más körülmények között nem is csinálnék ebből ekkora ügyet, mert ez csak szex, de úgy egészen más a helyzet, hogy Lory konkrétan az egyik páciensem lett. Nos, az már biztos, hogy nem alkalmazok mindenkinél efféle módszereket, sőt eddig még egyetlen egy betegemmel sem bújtam ágyba, szóval Lory nekem az első, remélhetőleg az utolsó is. Nem szeretnék ebből rendszert csinálni, ez is csak megtörtént valahogy, mégpedig úgy, hogy egyikünk sem volt elég erős ahhoz, hogy ellen álljon a csábításnak.
- Mi lenne ha segítenék kibújni a köntösödből? - Fülébe suttogtam, miközben apró csókokkal hintettem be a finom bőrt a nyakán. Közben kezem is felfedező útra indult a köntöse selyem anyagán, egészen addig míg kezem alá nem siklott. Szinte abban a pillanatban, ahogy hozzá értem melléhez mellbiombója megkeményedett hideg kezem érintésére. Akaratlanul is elmosolyogtam ezen magam miközben még mindig nyakát csókolgattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 27.08.14 0:12



angelique agus lorraine
holy water cannot help you now

– Oh – vettem tudomásul sóhajtva tettetett ártatlansággal, miközben nagyokat pislogva néztem rá egy ma született bárány tekintetével – hosszú napja volt, Dr. Reyes? Esetleg egy nehezen kezelhető beteg? – Hangom számomra is meglepően pimasznak és kéjencnek tűnt. Élveztem az elmúlt néhány napot és hetet, elsősorban azért, mert már nem is emlékeztem arra, hogy mikor éreztem magam utoljára ilyen felszabadultnak magamat, mintha a bennem felgyülemlett feszültség egyszerűen köddé vált volna. Nem emlékeztem arra a dátumra, de nem is állt szándékomban az emlékeim között túlságosan hosszasan kutakodni, félő volt ugyanis, hogy nem találtam volna ilyen emléket egyhamar vagy pedig az utána következő események sokkal fájdalmasabbak lettek volna. Nem állt szándékomban ezt a csodálatos estét sem elrontani semmivel, illetve azt az estét aminek elébe nézünk. Egészen egyszerűen csak az én drágalátos doktornőm érintését szerettem volna érezni bármely testrészemen és nem akartam volna elengedni mindaddig, amíg újra verítékben nem úszva, kimerülten nem terülünk el az ágyon, pulton vagy esetleg a fürdőkádban. Nem számított, hogy hol vagy mikor... Igazán romlottnak és feslettnek éreztem magamat, ez az érzés pedig nem csak hogy felszabadító volt, hanem egyben üdítő is, az elmúlt hetek ezt nagyon jól tanúsították, ugyanis egyre kevésbé aggasztott mások véleménye és alkalmanként pedig konfliktusba is belekeveredtem a munkatársaim között jobbára a férfiak miatt, akiket a kollégáimnak nevezhettem, mert ha megbámultak nem jöttem zavarba még csak el nem pirultam, de még a szemeimet sem sütöttem le, hanem hogy ha úgy tartotta kedvem flörtöltem velük, míg máskor egészen egyszerűen tudomást sem vettem róluk. Élveztem ezt a fajta adottságot, hatalmat. Újra nőként mertem tekinteni magamra, nem pedig egy elhasznált rongyként, aminek évekig éreztem magam. Mintha... visszakaptam volna valamit, amit már nagyon régen elveszítettem, s ha jobban belegondoltam egy kissé talán igaz is volt.
– Mindeddig nem volt fogalmam arról, hogy látnoki képességeid vannak – jegyeztem meg némi cinizmussal a hangomban – akkor sejted, hogy talán nem is olyan sokára erre is hibaként fogok tekinteni és talán egy harmadik orvossal már nem fog megtörténni. – Egy kissé elkomorodtam. Nagyon is tisztában voltam azzal, hogy így lesz. Előbb vagy utóbb mindig így történt. A felelőtlen viselkedésemnek mindig meg lett az ára, most sejteni sem mertem, hogy mi lesz az. Nem sokára fel fogok ébredni ebből a ködfátyolból, s szívhatom a véremet a hibáim miatt, de most egyszerűen csak olyan jól esett őket elkövetni, mert mindeddig túlságosan is arra koncentráltam, hogy megpróbáljak helyesen cselekedni. Éveken keresztül, ha őszinte akarok lenni. Most egyszerűen nem akartam azzal törődni, hogy mi lesz majd holnap vagy egy hét múlva, majd akkor aggódom emiatt, most azonban...
Fölösleges fejtörést okozott, amivel nem akartam terhelni magamat, merthogy szívesebben markoltam Angelique combjait vagy éppen túrtam szőke tincsei közé.
Fogaim az ajkaimba mélyedtek, miközben még inkább felkínáltam neki a nyakamat, szinte beleremegtem az érzésbe.
– Talán... lehet, szemérmesen tiltakoznék. – Nyögtem jólesően két elhaló sóhaj közepette. Persze, nagyon jól tudtam, hogy ellenállásom nevetségesen rövid ideig tartott, elég volt pusztán egy kicsit érzékenyebb helyre tapintani és már is homokvárként dőlt össze minden valamire értékelhető ellenállásom.
Hideg ujjai nyomán mindenhol libabőrös lettem és még is egyszerre éreztem azt, hogy felforrok belülről.
– Mi lesz a ma esti program? Közös fürdés? Esti fürdőzés?

viselet Razz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 28.08.14 7:30


Lorraine & Angelique



Volt abban is valami megmagyarázatlan báj, hogy milyen kis szégyenlős volt, de azt hiszem kezd elszemtelenedni, mert még így sosem pimaszkodott velem. Mégis mit fogok mondani a doktor úrnak ha vissza jön? Nem csak elrontottam, de még meg is rontottam.  Gondolom nem pont erre számított Chris, mikor azt kérte tőlem, hogy tartsam Loryt szemmel, míg távol van. Én sem terveztem előre azt, hogy összegabalyodunk egymással, ez egyszerűen csak megtörtént kettőnk között. Az a legjobb ebben, hogy ezért Chris még csak nem is bírna hibáztatni, mert kettőnk közül nem csak én voltam az, aki engedett a csábításnak. Még a végén kiderül, hogy Lory nem is olyan kis szende teremtés, mint eddig gondoltuk. Eddig mindkettőnket könnyedén az ujja köré tudott csavarni, vajon ez nála tudatos, vagy erről Lory sem tud? Nagy hatást gyakorol másokra. Nem is tudom mi lenne a legjobb hasonlat rá, talán olyan, mint egy szivacs. Beszívja a körülötte lévőket. De, ezért nem lehet hibáztatni, ehhez mindig két ember kell, feltéve ha nem erőszakról van szó. Ezt mindketten akartuk.
- Egy nehezen kielégíthető beteg. – Lory nem olyan volt, aki már csak attól elélvezne, hogy hozzáérek. Úgymond meg kell küzdenem azért, hogy orgazmusa legyen. Még ki kell ismerem érzékeny pontjait, hogy mit kell tennem azért, hogy sikítozva markolja a lepedőt.
- Pedig vannak. – Mindezt egy sejtelmes mosollyal arcomon közöltem vele, ahogy eléggé feltűnően végig néztem azon a selyem köntösön, ami még rajta volt.
- Látom, hogy nem sokára meztelenül fogsz lenni, sőt sikítozni fogsz a gyönyörtől. – Remélhetőleg most a kutya nem kezd hangos ugatásba, mint a múltkor mikor Lory hangosan sikongatott, miközben kényeztettem.
- Akkor lesz harmadik orvosod, ha már nem szeretnéd, hogy továbbra is az orvosod legyek. Annyira rossz orvos tán csak nem lehetek, hogy úgy érezd más orvost szeretnél. – Persze ez nem erről szól, hanem arról, hogy mi már nagyon is átléptük azt a bizonyos orvos- beteg kapcsolatot. Mégis ennek ellenére úgy gondolom, hogy tudom kezelni, hogy képes vagyok külön választani a magán életemet és a vele való munkát. Nem olyan könnyű, mint ahogy hangzik, de menni fog.
- Na és meddig, fél percig? - Ismerem már annyira, hogy tudjam Lory is akarja. Semmi olyat nem tennék, amit nem akarna, de hamar becsődölt az eddig is elég gyenge ellenállása, mikor nyakát kezdtem el csókolgatni, kezem pedig formás mellére tévedt.
- Nekem jobb ötletem van. - Ez az ötlet neki is nagyon tetszeni fog. Bármilyen előzmény nélkül szálltam ki öléből, hogy elé térdeljek. Egyszerűen megragadtam mindkét lábát a térdhajlatánál fogva, hogy a kanapéról lejjebb húzzam magamhoz. Szép lassan, finoman kezdtem csókolgatni térdétől kezdve haladva felfelé egyre inkább megközelítve belső combját. Nem akartam semmit sem elkapkodni, elvégre mennyi az esély arra, hogy az ház ura pont akkor toppanna haza, mikor egymást kényeztessük? Nagyon kevés, de azért sosem lehet tudni.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 28.08.14 22:07



angelique agus lorraine
holy water cannot help you now

Nem bírtam megállni, hogy el ne nevessem magamat, egész egyszerűen tűzhányóként robbant ki belőlem hallva a feleletét, amely láthatóan is nem kevéssé mulattatott.
– Csapnivaló jósnő vagy, Angie! – Jelentettem ki szórakozottan, továbbra is széles mosollyal az arcomon néhány másodperccel később, amikor úgy éreztem, hogy képes vagyok egy egész mondatot kipréselni magamból anélkül, hogy ismételten ne nevetném el magamat. Amennyiben azt állítottam volna ebben a pillanatban, hogy fülig ér a szám, egyáltalán nem hazudtam volna, tényleg így volt és elképesztően jó érzés volt szívből nevetni, éppen ezért ragadtam meg minden értékes, sokaknak talán semmit mondó pillanatot, amikre majd komorabb napjaimra emlékezhetek. – Ettől függetlenül nagyon valószínű, hogy igazad van. – Szögeztem le végül. Természetesen ebben a helyzetben ez volt a lényegesebb és nem is állt szándékomban megkérdőjelezni, mert nagyon jól tudtam én is, hogy igaza van, fölösleges lett volna ellent vetni neki, mert a végén mindenképpen az ő igaza bizonyult volna be, én pedig képtelen lettem volna rácáfolni.
– Te is nagyon túl tudod, hogy itt egyáltalán nem arról van szó, hogy jó vagy rossz orvos. – Egy kis ideig elnéztem mellette. Nem tudtam, hogy mi egyebet kellett volna még mondani. Jelen pillanatban tényleg nem ez volt a kardinális kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy képesek lettünk volna újra kialakítani a korábbi viszonyt, amit egy páciens és a doktora megengedhet magának egymás között. A magam részéről egyáltalán nem voltam erről meggyőződve, mint sok más dologról az ő esetében. Mindenesetre nem akartam, hogy ez a kérdés gátat verjen most kettőnk közé, elvégre ez még a jövő zenéje volt, kár lett volna ezzel foglalkozni – még inkább, hogy tönkre tegye ezt az estét, ami elé néztünk. – De akárhogy is lesz, most csak te és én létezünk. – Halványan elmosolyodtam, miközben egyik kezemmel a dús hajába túrtam.
– Túlbecsülöd az ellenállásomat. – Legszívesebben most rögtön lerángattam volna magamról még a köntöst is, mert úgy éreztem magam benne, mintha Afrikában lettem volna bebugyolálva több rétegnyi ruha alá, fölösleges volt ráadásul még meleg is.
Kíváncsian vontam össze a szemöldökömet és érdeklődve vártam a fejleményeket, pontosabban, hogy mit forgatott a ravasz kis fejében. Természetesen nem kellett meglepődnöm, elvégre Angie nagyon is lényegre törő volt ezen a téren és egyáltalán nem tétovázott csak, ha arról volt szó, hogy kínozni akar, de jelen pillanatban egyáltalán nem bántam volna, hogy ha egy kicsit gyorsabban halad. Kissé lejjebb csúsztam a kanapén és kényelmesebben elhelyezkedtem, miközben széjjelebb tártam a combjaimat, ahogyan egyre lejjebb haladt. Vérem száguldott az ereimben, lélegzetvételeim egyre szaporábbak lettek, ahogyan átadtam magam az érzésnek. Szégyentelenül tárulkoztam ki előtte, mintha semmi rossz nem lett volna ebben a dologban, pedig tudatom egy rejtett zugában éreztem, hogy ennek még meglesz az eredménye, de nem állt szándékomban tiltakozni, fölösleges lett volna, mert könnyedén porig rombolta ellenállásomat. Tulajdonképpen nagyobb hibának éreztem azt, hogy Dr. Fisher esetében olyan nevetségesen és naivan viselkedtem, éppen mint egy éretlen csitri, utána már mindegy lett volna újabb együtt töltött éjszaka, különösen most tűnik hibának, hogy akkor nem mentem bele több alkalomba. Ujjaim a kanapé szélébe markoltak, mintha csak nem bírtam volna több kínt elviselni – tulajdonképpen nagyon így is tűnt, hogy nem vagyok képes ennél is többel megbirkózni.
– Angie, kérlek, ne kelljen könyörögnöm! – Egész testem azért áhítozott, hogy végre a vágytól remegve elélvezhessek. – A reggeli után ennyi jár. – Amikor ugyanis ádáz némberként úgy döntött, hogy nem fejezi be azt, amit elkezdett.


viselet Razz
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 29.08.14 16:11

Lory& Angel

Majdnem négy hétre sikerült az a néhány nap... És nem igen volt lehetőségem még telefonálni sem. Jól meg kell majd hálálnom Agelnek amiért túlteljesítette azt amit megbeszéltünk... Éppen ezért is próbáltam meg elérni telefonon hazafelé jövet az autóban. De esélytelen vállalkozásnak tűnt, ugyanis a harmadik csörgetésre sem vette fel. Valamennyi elszámolással azért neki is tartozom, de úgy tűnik ez rá fog érni később is. Az egy -két napból néhány nap lett, majd hetek. Nem volt olyan egyszerű megtalálni az ürgét és amikor sikerült valahogyan kicsúszott a markunkból. Ez pedig egy olyan feladat volt amit nem lehet csak úgy félbe hagyni. Aztán tűzharcba keveredtünk, ennek nyomán volt bekötözve a vállam, s lilult a szemeim alatt a véraláfutás. Jól verekszem, jól bírom az ütéseket, de ha az embert egy puskatussal arccsonton vágják az nyomot hagy. Az alkaromat végigvágták egy késsel, azon most egy hosszú ragasztócsík díszeleg. Semmi komoly, csak néhány karcolás a siker érdekében. Elememben voltam, régen éreztem már magamat ennyire erősnek, ennyire felpörögve és egyben ennyire instabilnak is. Átbillentem...tudom, és érzem. Mindig így van, de szerencsére már vége. S ahogyan bekanyarodok az audival a garázsba elfog a megkönnyebbülés. Végre itthon...
Halkan nyitok be, mert ugyan nincs késő, de a fene se tudja hogy Lory alszik-e még. A kutya azonnal az ajtóban terem, nem ugat, mintha az a pár nap elég lett volna arra, hogy megjegyezzen, viszont hatalmasat nőtt, már egészen kutya formája van, sokkal inkább kutya, mint szőrgombóc.
Leguggolok hozzá, s vigyorogva, suttogva üdvözlöm, mekkora kontraszt ez ahhoz képest ahonnan jöttem. Megpaskolom a kis dög fejét, és még elidőznék nála egy kicsit, fürödve a szeretetében, de ismerős neszek csapják meg a fülemet. Felpillantok, s női ujjakat pillantok meg a kanapéba markolva, az agyam még nem fogta fel teljesen, de a tudatalattim ösztönösen reagált, és hevesebb szívritmusra ösztökélte a bennem dobogó vörös szervet.
Azonban a következő szavak félreérthetetlenül visszhangzanak a hatalmas térben: Angie, kérlek, ne kelljen könyörögnöm!
Az eddig tárva-nyitva álló bejárati ajtó dörömbölve, hangos csattanással vágódik az ajtófélfának, de akkora erővel, hogy nem tud a helyére kattanni a zár, hanem visszapattanva ismét kivágódik és a fallal találja magát szembe. Mindeközben és pár öles lépéssel szelem át a szobát. Az agyam pontosan ezen mondat elhangzásáig bírta cérnával. S ahogyan szembekerülök a látvánnyal hirtelen nem tudom, hogy kinevessem őket, vagy mind a kettőt felráncigáljam a hajánál fogva. A dühöngő bika hozzám képest édes, foltos kis bocinak tűnhet jelenleg, ahogyan ökölbe szorított kézzel nem messze tőlük megtorpanok, hogy rögzítsem a látványt.
- Még is mi a k*rva élet folyik itt?- Nem szokásom ordibálni, ha pedig felemelem a hangom az azt jelenti, hogy éppen a tűrőképességem határát súrolom. S az önuralmam nagyon nem a régi, főleg most nem, hát még így. Kék szemeim ezúttal sötéten, szinte feketén izzanak fel, ahogyan végignézek Loryn...Rohadtul nem vagyok oda az ötletért, hogy bárki előtt meztelen legyen. Igen féltékeny vagyok, rohadtul, dühös, haragos pillantásomat az ő kékjeibe fúrom.
- Öltözz fel!- Hörgöm rekedten morogva, sokkal halkabban és fenyegetőbben, mint eddig bármikor. Aztán Angelre pillantok aki szintén teljesen meztelenül térdel a kanapé előtt. Gyönyörű mondhatom! Igazából a látvány az is lenne, két nő egymással játszik... ha nem lennék ennyire rohadtul pipa! Ha nem lenne mögötte az ami van! Ha nem azért bíztam volna Lorit rá, mert abban reménykedtem,hogy vele nem szűri össze a levet. Hogy hangoztatta, hogy mekkora hiba volt amit tettem most itt találom a betege bőrét csókolgatva. Vele kapcsolatban nem marva féltékenység olyan szinten, elvégre semmiben sem egyeztünk meg, semmit sem beszéltünk le. Csak néhány alkalommal henteregtünk aztán el kellett utaznom...
- Mi a büdös p*csát csinálsz Angel?- Már nem kiabálok, csak mérhetetlen düh szivárog ki a hangomból. Nem szokásom ennyit káromkodni, ezt azt hiszem mind a két nő tudhatja, nem szokásom dühösnek lenni. Sokkal inkább hidegnek és komolynak, maximum fenyegetőnek. De a tombolás, az messze áll tőlem. Most viszont rohadtul kiakadtam, úgy mar a féltékenység belülről, mintha savval öntöttek volna le, ki be nyitogattam az öklömet pótcselekvésként, hogy nehogy eldurranjon még jobban az agyam. Minden izmom görcsösen megfeszült, a meglőtt vállam ütemesen lüktetett, ahogyan a megvágott karom is. Az állkapcsom szinte rángatózott az idegességtől.
Habár a fekete pólóm elrejtette a lövés nyomott, borostás állam és egyéb kötéseim tanúskodtak arról, hogy bizony nem nyaralni voltam és sejthették, hogy ez közrejátszik az amúgy sem fényes helyzet kezelésében. Említettem már, hogy kiskoromban dühkezelési gondokkal küzdöttem?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 01.09.14 23:29


Lory & Chris & Eli



Mindkettőnknek jó kedvünk van, ezt már most megállapítottam. Erről biztosan kielégített vágyaink gondoskodnak, s azok a vágyaink, amiket perceken belül fogunk csillapítani. Mert mindig ugyan az a vége, egyikünk - leginkább Lory - beadja a derekát mikor már képtelen ellenállni a benne lakozó vágyaknak.
- Szeretem azt hallani, hogy igazam van. - Soha senkitől sem vártam semmiféle megerősítésre, visszaigazolásra, de azért mégis csak dagad a májam mikor így nyíltan tudtomra adják azt, amit már egyébként is tudok. Jót tesz a büszkeségemnek az már biztos.
- Jól áll nekem a rossz doki szerep, nem gondolod? - Nagyon jól tudom, hogy miről beszél, ezért is próbáltam másra terelni a figyelmét, még mielőtt rátörne a rossz kedv. Ezt mindketten akartuk, de nekem azért mégis csak a körülményekre tekintettel kellett volna lennem, de egyszerűen nem tudtam, jobban mondva nem is akartam ellenállni a csábításnak.
- Csak te és én. - Ismételten utána szavait, amolyan biztatásképpen. Fogalmam sincs arról, hogy pontosan mivel is lehetne definiálni azt, ami jelenleg közöttünk zajlik, de most lényegtelen is lenne ezen töprengeni. Most csak az számít, hogy mindketten jól érezzük magunkat egymás társaságában, s hogy Lory mostanában nagyon is sokat változott. Szerintem nagyon is jó irányba. Nem a kettőnk közötti szex a fontos, hanem az, amit ezáltal elértünk már. Mintha azóta lenne több önbizalma és hite magával kapcsolatban, mióta először összegabalyodtunk.
Szép lassan haladtam selymes bőrén ajkammal egyre feljebb és feljebb, kiélvezve belső combja minden egyes négyzetcentiméterét. Kérlelő hangját hallva csak lassítottam. Azt akartam, hogy még ennél is jobban szenvedjen, s vágyjon rám. Újból megízleltem volna odalent, hogy ha hátam mögül nem hallom meg Christian hangját. Upsz, hát erre aztán tényleg nem számítottam. Lehetett volna akár kellemes meglepetés is, de amilyen dühös képet vág most úgy érzem, hogy nagyon is ünneprontó fog lenni, legalábbis elrontja a szórakozásunkat. Fel is álltam miután kiadta Lorynak a parancsot. Érdeklődve figyeltem, hogy vajon engedelmeskedni fog-e, na meg azt is, hogy mennyire függ tőle.  
- Inkább azt kellene kérdezned, hogy mit csináltam volna, ha közbe nem avatkozol. - Álltam előtte teljesen meztelenül egy csepp szégyenérzet nélkül. Szánom bánom minden bűnömet, blabla... Talán tényleg nem ez volt életem legjobb döntése, de az már biztos, hogy az egyik legélvezetesebb, legalábbis a hátunk mögött lévő napok nagyon is csodásak voltak. Jól éreztük magunkat, egészen mostanáig.
- Vigyáztam rá, míg távol voltál. Remélem most nem arra készülsz, hogy a fejemhez vágd mennyire nem helyes ez. - Tettem, amit tenni szerettem volna, de előttem már Chris is engedett a vágyainak. Szóval pont tőle nem várnám el a szentbeszédet és a többi süket dumát arról, hogy az orvosaként ezt nem tehetném meg. Ez az első olyan eset, mikor képtelen voltam a magam ura lenni, most először léptem át az orvos - beteg viszonyt.
- Szeretnéd, ha elhagynám a lakásodat? Vagy jobban vágynál egy édes hármasra? - Miért is ne legyek ennyire pofátlanul vakmerő? Az a legszebb az egészben, hogy már külön - külön megesett, hogy lefedtünk egymással, akkor miért ne élvezhetnénk egymás testét egy élvezetes édes hármas menetben?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 05.09.14 0:13



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

Egy idő után a doktornőm közelében egyáltalán nem esett nehezemre feloldódni, mintha csak hóember lettem volna a perzselő afrikai hőségben, éppen olyan könnyedén adtam meg magamat neki. Nem küzdöttem ellene túlságosan sokáig, mivel nem láttam igazán értelmét. Belefáradtam abba, hogy saját magam ellen folytattam esélytelen küzdelmeket, hogy olyan dolgoknak mondjak ellent, amelyekről noha tudtam, hogy hiba, de még is leírhatatlanul vágytam utánuk, a tiltás ellenére is. A saját szabályaimat nem voltam képes betartani. Nem értettem, hogy miért kínoztam magam értelmetlenül, hiszen egyetlen embernek se lehet azt mondani, hogy ne vegyen levegőt anélkül, hogy ne fulladna és halna meg. Nagyon kedveltem Angie-t, ezt nem is tudtam volna letagadni, hiszen minden érintését elragadtatással fogadtam és tiltakozásom semmit sem ért ellene. Az őrület, amelyben részesített szinte nevetségesnek hatott, mintha csak egy álom lett volna és még is megtörtént, mindennek a tetejében minden egyes átkozott másodpercét élveztem tudván, hogy minden momentumára emlékezni fogok, mert az elmúlt hetekben valósággal úgy éreztem, hogy felfedeztem magamban valami fontosat, valami lényegeset, még ha az csak áltatás is volt, s bár nem tudtam pontosan meghatározni mi volt az, de nem is éreztem szükségesnek, hogy válaszokat keresgéljek, mert egyáltalán nem számított semmi. Egyszerű volt felelőtlennek lenni, felszabadító érzés volt, amelynek Dr. Fisher dühös hangjával szakadt vége. Testem rögtön reagált, megfeszültem, akár egy íjhúr. Tompán néztem fel rá, s egy ideig azt hittem, hogy csak a képzeletem szülötte, így nagyokat pislogva meredtem rá – talán még a számít is eltátottam, habár ebben nem voltam biztos. Zord tekintete, amelyet az enyémbe fúrt, biztosított arról, hogy valóságos volt. Utasítását hallva is képtelen voltam megmozdulni, beletelt néhány másodpercbe mire képes lettem összeszedni magamat és megigazítani magamon a köntöst. Tétován ültem feljebb tekintetem pedig közötte és a másik között ingázott, de tulajdonképpen itt megrekedtem a cselekvésben. Tulajdonképpen a gondolkozásban is. A vágy a kielégülés után még mindig sajgott bennem, éppen úgy ahogyan a hitetlenség is, hogy most itt volt. Fogalmam sem volt, hogy merre induljak inkább. Angie szavai szórakoztattak, még mosolyt is csaltak a szám szegletébe. Elképesztően pimasz volt. Ellenben a férfival, akit láthatólag egyáltalán nem nyűgözött le a látvány, legalább is egyáltalán nem úgy tűnt. A dühös egyáltalán nem volt jó kifejezés arra, amilyennek most tűnt. Én pedig nem tudtam eldönteni, hogy mihez kezdjek magammal... Tekintetem, ahogy végig siklott a férfin, aggódó lett. Fáradtnak, kimerültnek tűnt – a kötései pedig ijesztőnek hatottak számomra. Még is az édes hármas gondolatára felkaptam a fejemet, mert már nem egyetlen alkalommal eljátszottam a gondolattal, míg Angie aludt – valamivel még is csak el kellett ütnöm az időt kutyasétáltatás közben.
– Nem akarom, hogy elmenjen – jelentettem ki csöndesen, habár eltökélten, mert komoly szándékomban állt befejezni az előbb abba hagyott jelenetet, ha nem is itt, akkor a szobámban minden féleképpen. Ennél többet nem tudtam hozzáfűzni. Mit mondhattam volna? Angie tűzbe hozott? Hogy ő nem utasított vissza, amikor józanul erre volt szükségem? Dr. Fisher távozását megelőzően hiába próbálkoztam csak egy kicsit is felkelteni az érdeklődését, nem történt semmi sem. Nem úgy tűnt, hogy érdeklem őt bármennyire is. Csalódott és frusztrált voltam, Angie pedig itt volt és engedett. Nem sokáig tiltakozott. Habár most úgy éreztem, hogy én használtam őt ki, mint egyfajta pótlék, de ez végül is nem teljesen volt igaz, hiszen ismerte a helyzetemet. Talán Christian ellen volt egyfajta kicsinyes bosszú? Talán. Előéltem tekintetében ez nem meglepő. Önző voltam és erkölcstelen. Habár valahol mélyen még is szégyenkeztem, hiszen mindkét orvosommal történt egy s más...


viselet Razz || huh ez szörnyű lett...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 06.09.14 18:20

Lory& Angel

Mit mondhatnék? Nem számítottam arra, hogy egy ilyen látvány fog itthon fogadni. És igen azonnal méregbe jöttem, ugyanis vasmarokkal szorította a gyomromat a féltékenység. Az én hülyeségem. Ugyanakkor viszont visszagondolva arra, hogy Angel még is, hogyan nyilatkozott a hibámról most elégé meg lep, hogy ő majdnem ugyan olyan helyzetben van most mint akkor én. Elvégre megfektette a betegét. Nem tudom, hogy min szörnyülködjek jobban el, Lory könnyűvérűségén vagy Angel következetlenségén. Egy hiba az egy hiba... más után elkövetni ugyan azt a hibát az már más kérdés.
Addig meredek Lory meglepett majd pedig zavart arcára, míg fel nem veszi magára a köntöst. A szemeim szikrát hánynak és pontosan elmondják, hogy még is mit gondolok erről az egészről.
Angel feláll és természetesen nem öltözik fel. Miért is tenné? Hiszen már láttam meztelenül... nem is egyszer.
Szenvtelen válaszára megrándul az arcom ugyan, de figyelmen kívül hagyom. Ha nem tenném vagy meztelenül vágnám ki a lakásomból vagy megfojtanám... Úgyhogy inkább sehogy sem reagálok. Amúgy is pattanásig feszült idegeimnek már csak egy nagyon kicsi kell,hogy elszálljanak otthonról.
- Nem, tudod te azt magadtól is rohadtul. Vagy ha elfelejtetted volna akkor emlékeztetlek mit mondtál nekem! Hova tűnt a kicseszett orvosi etikád?- A hangom mély, a szemem színe szinte már fekete a dühtől ami belülről marcangolja a testem. És a legrosszabb az egészben, hogy fogalmam sincsen mit kezdjek a helyzettel ugyanis legszívesebben mind a kettőt kipenderíteném a lakásomból miután leszedtem a fejüket. De ezt még sem tehetem meg hiszen Loryért én vállaltam felelősséget.
Majdnem rávágom, hogy takarodjon, igen legszívesebben nem csak őt, de a kanapén kuporgó barnát is jól seggbe rúgnám. De hát férfi ilyet ugye bár nem tesz...
Azonban Lory megszólal nekem meg rá siklik a pillantásom, parázsló pillantásomat a kékjeibe fúrom. P*csába...
- Csináljatok amit akartok...- Hörrenek dühösen.- Nekem kell egy k*rva fájdalomcsillapító...- Elfordultam tőlük, s idegesen a hajamba túrtam, sajnos pont a rosszabbik kezemmel aminek egy szisszenéssel adtam csupán hangot. Előveszem a zsebemből a kulcsom, és a bárszekrényhez lépek, előveszem a whiskys üveget, meg egy levél fájdalomcsillapítót és mind a kettő a konyhapultra pakolom. Előveszek egy poharat és ledobom a felsőmet, hogy leellenőrizzem a kötés milyen állapotban van. Nem vagyok éppen a legjobb passzban, a testemet több helyen zúzódások borítják, melyek ugyan már nem fájnak annyira, de nem nyújtanak szép látványt. Pohárba töltöm a whiskyt és mellé kipattintok egy fájdalomcsillapítót is. Megdörzsölgetem borostás államat, s kicsit megnyomkodom a zsibbasztóan fájó kékes-lilás-zöldes foltokat a szemem körül... P*csába már! Hogy az embernek már itthon sincsen nyugalma. Félig háttal ülök a két érintettnek, ugyanis amerikai konyhás a lakás. Folytassák vagy menjenek a hálóba, nekem mindegy, de ez az én lakásom és nem hagyom, hogy kisajátítsák maguknak...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 08.09.14 19:56


Lory & Chris & Eli



Ez felettébb érdekes. Lory nem is kicsit lett ijedt, mikor Chris feltűnt a színen. Látszott rajta, hogy mennyire függ még tőle, ezért is engedelmeskedett neki, mikor a doki azt parancsolta, hogy öltözzön fel. Ezen még változtatnunk kell. Neki kellene arról döntenie, hogy mit szeretne, nem pedig mások parancsát követni. Most egy egészen kicsit úgy érzem, hogy a doktor úrral együtt úgy bánunk vele, mintha csak egy marionett báb lenne, akit kedvünk szerint rángatunk. Képesek vagyunk arra, hogy manipuláljuk. Mégis arra vágyok, hogy saját döntéseket is képes legyen hozni.
- Talán az orvosi etikám szabadnapra ment. Oh, ezt azért megérthetnéd, te is szoktál adni a kicseszett orvosi etikádnak szabadnapot. - Mérges vagyok rá, miatta kellett félbe hagynunk az intim pillanatainkat. Megértem, hogy nem számított erre, de ettől még nem kellene ilyen mérgesnek lennie ránk. Más férfinak még a nyála is elcsöppenne, ha arra érne haza, hogy a nappalijában két bombázó kóstolgatja egymást.
- Én szeretnék elmenni. - Sejtelmesen mosolyogtam Loryra, ezután végig nyaltam felső ajkamon. Ebből biztosan rájön, hogy valójában nem az ajtón szeretnék kisétálni, hanem egészen máshogy akarok elmenni, már csak az a kérdés, hogy Christian is csatlakozik hozzánk, vagy sem? Lory arcáról szinte le lehetett olvasni, hogy mennyire megmozgatta a fantáziáját az édes hármas gondolata. Sok mindent kipróbáltam már, de a hármas szex élménye eddig kimaradt a repertoáromból. Nem vagyok semmi jónak az elrontója, ha lehetőséget látok bármi új kipróbálására egy percig sem hezitálok.
- Chris szarul nézel ki. Szerintem rád férne egy kis gondoskodás. - Megindultam utána miután Lorynak is intettem, hogy kövessen. Talán időt kellene neki adnunk, hogy leülepedjen benne az új infó arról, hogy mi ketten összegabalyodtunk, vagy csak arra van szükség, hogy még több ízelőtőt adjunk neki, hogy kedvet kapjon egy kis mókához. Christian túl makacs. Nehéz bármiről meggyőzni, ha nem a szabályai szerint szeretnénk játszani, akkor képes lenne magát megfosztani attól az élvezettől, hogy megtapasztalja milyen lehet két ilyen nővel egy ágyban lenni.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 11.09.14 21:33



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

Nyugtalanul szegeztem íriszeimet Angie-re, aki mindvégig olyan könnyedén kezelte a helyzetet, amelyhez foghatót én még életemben nem láttam, s ez tagadhatatlanul csodálatot váltott ki belőlem és nem sokon múlt, hogy el ne tátsam a számat, azonban intésére még is csak tétova tekintettel meredtem rá, továbbra is mozdulatlanná dermedve figyeltem a férfit, aki tulajdonképpen elindította bennem ezt a lavinát azóta az eset óta. Őrlődtem. Vágyakoztam. Mindhiába. Akár úgy is lehetett volna tekinteni, hogy mindez az Ő hibája volt. Egyáltalán nem látszott elragadtatottnak, mi több olyan dühös volt, amilyennek még életemben nem láttam és ez nem kissé rémített meg, mert legszívesebben inkább a szégyentől vezekelve mentem volna a szobámba meggyónni minden bűnömet mindamellett, hogy megpróbáltam volna visszatalálni a jobbik énemhez. Mindeddig elképzelni sem tudtam, hogy egy napon majd káromkodni hallom. Ezek a szavak idegenül csengtek a fülemben, különösen az ő szájából, szinte már bántották a lelkemet, leginkább még is azt röstelltem, hogy én váltottam ki belőle ezt. Leírhatatlanul dühös volt, oly' annyira, hogy szinte már éreztem a megvetést a tekintetében, pedig az talán ott sem volt. Szívem majd meghasadt, látva a sebesüléseit, szívesen gondoskodtam volna róla, hiszen arca megviselt, szinte már kimerült volt. Ez megijesztett. De nem csak ő lehetett dühös! Én is az voltam! Talán jogtalanul és bután gondolkoztam. Talán nem. Sajnáltam. Utáltam. Sok mindent éreztem iránta ebben a szent pillanatban és az érzések hadával nem tudtam mit kezdeni, mert fogalmam sem volt, hogy mi lett volna a helyes, de engedni akartam az őrült vágyaimnak, nem csak az ezt meg előző éjszakákon, hanem azt ezt követőeken is. Sietve keltem fel a fotelből, megragadva a szőke hajú szépséget és húztam magam után és egészen Christianig meg sem álltam. Egyáltalán nem foglalkoztatott azt, hogy útközben a köntösöm újra szétcsúszott lendületes lépteimet követően és éppen hogy csak takarta melleimet. Előtte álltam meg, csípőre tett kézzel. Az első feltett szándékom az volt, hogy arcon ütöm és angolosan távozom, azonban nem voltam képes megtenni, ahogyan tekintetemet végig vezettem rajta, pedig itt hagyott, mint egy zsák szemetet. Nem jelzett sehogy sem. Nem jeleztek sehogy sem, hogy történt-e valami. Egyszerűen egyik napról a másikra csak vártam valamilyen hírt róla, miután néhány nappal később nem tért vissza. Minden tragikus gondolat megfordult a fejemben, olykor talán túlságosan abszurd és groteszk módon képzeltem el, hogy mi történhetett vele. Szemtől szembe viszont újra éreztem, hogy testem még mindig elepedt a vágytól, feszült voltam a nem sokkal korábban abbahagyott, kielégítetlen játszadozás miatt, majdhogynem remegtem.
– Christian! – Csendült fel szenvedélytől átitatott, rekedt hangom a vibráló feszültségben, miközben Angie egyik kezét megragadva irányítottam lábam közé, melynek következtében kis híján felnyögtem az édes örömtől, s miután mindkét kezem teljesen szabaddá vált, ujjaim a férfi combjára csúsztak. – Úgy vélem, ki kell engesztelned, mert ilyen csúnyán itt hagytál. – Nem vágytam se többre se kevesebbre, minthogy Angie-val befejezzem az abbahagyott kis játékot és hogy ezt követően Ő is kedvét lelje bennem. – Mellesleg Angie meglepően hamar elfárad, én pedig telhetetlenebb vagyok, mint ahogyan azt gondolta volna. – A vállam felett szinte pimasz mosollyal pillantottam hátra. – Legalább is, így józanon. – Pironkodnom kellett volna gátlástalanságom miatt, de éppen ebben? Önmagam becsapása lett volna és mindeddig az is volt.
Egyik kezemmel továbbra is a combján támaszkodtam, míg a másikkal óvatosan érintve a lemeztelenített bőrfelületét haladtam egyre feljebb, miközben közelebb léptem hozzá és a nyakát kezdtem el csókolgatni az ajkai felé haladva, aztán elléptem tőle, hogy Angie-hoz simuljak és csak vártam a reakciójára. Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak tőle, nem terveztem előre. Nem tudtam mit fog reagálni. Ő is ki fordult önmagából. Én is. Talán hármunk közül Angie volt az egyetlen, aki épp elmével rendelkezett...


viselet Razz || aláfestő zene 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 12.09.14 14:00

Lory& Angel

Pipa vagyok, ha állat lennék még vicsorognék is. De azt hiszem így is azt teszem. A kutya beiszkolt még az elején a szobámba. Nyilván nem kenyere az ordibálás. Jelenleg ez sem izgat, ami viszont sokkal jobban zavar az a két nő előttem.
- Egyszer adtam. És te hányszor Angel? A helyzetet elnézve nem először.- Nem tudok ezzel a nővel mit kezdeni, jelenleg nem. Legszívesebben kidobnám a lakásomból meztelenül, de megállít benne az, hogy én nem szoktam ilyet tenni. Így viselkedni. Igazából még ordibálni sem nagyon.
Elengedem a fülem mellett a kis megjegyzését, inkább hátat fordítok nekik és leülök a konyhaasztalhoz egy üveg ital és egy szem gyógyszer társaságában. Csináljanak amit csak akarnak, innentől kezdve nem érdekel egyik sem. Loriról meg levettem a kezem, legalábbis fejben már igen. A többit, hogy mit lehet tenni majd meglátjuk. Letépem a vállamról a kötést, s megvizsgálom a lőtt sebet. Kicsit megnyomkodom körülötte a bőrt, gyógyul, húzódik össze és rohadtul fáj.
Az ujjaim között gurigatom a gyógyszert, amikor felcsendül Angel hangja. Felmordulok és az asztalon folytatom tovább a gyógyszerrel való játékot, egészen addig míg Lory meg nem jelenik előttem. Akaratlanul is végigvezetem a pillantásomat a testén, a szétnyílt köntös útján egészen az arcáig. Aztán szemeim visszasiklanak Angel kezeire, melyek történetesen Lory lábai között játszadoznak. Megrezzenek, egyesével simán elbánok velük jobb formámban...de jelenleg nem éreztem magamat a helyzet magaslatán, és a két nő ellen nem tudtam mit tenni. Főleg most nem, valami megdőlt bennem azt hiszem kint Üzbegisztánban két detonáció között. És kellett volna pár nap nyugalom, hogy ismét visszataláljak magamhoz, hogy feldolgozzam az összes halált, és elzárjam jó mélyen magamban egy kis kapszulában a kellemetlen emlékeket, ahogyan mindig teszem.
Térdeim szétnyílnak, szinte meg sem gondolom csak cselekszem, hogy közelebb tudjon lépni hozzám.
Elfordítom a pillantásomat egy pillanatra a szavait hallva. Igazán érzékeny pontot érintett, valóban itt hagytam, és nem állt szándékomban ilyen hosszú időre. A dolgok hirtelen csúsztak ki, érthetetlen és feldolgozhatatlan sebességgel...
Felemelem az egyik kezemet és végig simítok meztelen combján a köntös alá, fel a fenekéig.
- Sajnálom Lory...- Mondtam neki őszintén homlok ráncolva. Rólam bármit el lehet mondani, de, hogy nem vagyok kötelesség tudó azt nem. Mellette kellett volna maradnom és segítenem neki. Ehelyett eltűntem hetekre, magára hagyva, még akkor is utáltam magam ezért, hogy tudtam nem igen tudtam volna mást tenni.- Elhiheted, hogy nem az volt a leghőbb vágyam, hogy heteket töltsek Üzbegisztánban...- Úgy, hogy igazából minden napban benne volt a kockázat, hogy majd felrobbantanak minket, vagy lelőnek...
Szavai egyrészt még mindig dühítettek, másrészről viszont elvesztem. Valahol ott amikor idetoppant ez a két nőszemély, behunyom a szemeimet egy pillanatra, kezem lehullik az oldaláról s összeráncolt szemöldökkel hagyom, hogy közelebb jöjjön.
Francba... lassan megcsóválom a fejemet. Majd a gyógyszerért gyúlok a számba teszem és az itallal együtt lehajtom.
-Szóval piáltok is... remek hatással vagy rá Angel.- Mormogtam cinikus éllel a hangomban és kissé gúnyosan is. Ezzel egyidejűleg felállok, közelebb lépek hozzájuk, s Lory testéhez simulva nyúlok át megragadva Angel tarkóját. Közelebb hajolok és harapva csókolom meg. Egyrészről kíváncsi vagyok, vajon csak én vagyok féltékeny Angelre, vagy ő is? Másrészről pedig dühös vagyok...
- Annyira, de rohadtul pipa vagyok rátok.- Morgom dühösen, de hát úgy tűnik ez senki sem zavar. Kérdés, hogy nekem mennyire jó, hogy a dolgok ilyen irányt vettek. Hogy senkit sem érdekel a véleményem.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 17.09.14 11:03


Lory & Chris & Eli



Mérges, dühös és meglepett. Megértem, hogy nem erre számított miután belép a saját lakása ajtaján, de szerintem kissé túlreagálta a dolgot.
- Ne csináljunk úgy, mintha a világ legnagyobb bűnét követtük volna el. Mindössze csak szórakoztunk! Jobban tennéd, ha örülnél ennek. – Elhiszem, hogy most nehezére esik táncra perdülni az örömtől, de logikusan átgondolva mégis jobb, hogy Lory és én összegabalyodtunk, mintha más valakivel tette volna meg ezt. Mert attól, hogy a doktor úrral él még nagyon is szabad ember, s ki tudja, talán találni fog maga mellé valakit a nagyvilágban, de úgy érzem Lory lelkileg még nem állna készen egy másik, vadidegen embert befogadni az életébe.
Józanul kellene gondolkoznom, mégsem megy. Egyedül csak arra tudok gondolni, hogy vágyaim kielégüljenek, s az élvezetekre, amiket nyújtani tudnak nekem, pedig valakinek kellene a következményekre is gondolni. Úgy látszik ezt senki sem teszi meg, már előre látom, hogy ennek a kis élvezetes triónak miféle végletei lehetnek, remélhetőleg a legrosszabb forgatókönyv, ami a fejemben létezik nem fog valóssággá válni.  Viszont ha mégis megtörténne, akkor lenne csak igazán érdekes a történet, de ez még csak a jövő zenéje.
Lory meglepett. Talán még mindig egy egészen kicsit alábecsülöm, mert róla pont nem gondoltam volna, hogy kezdeményezni fog, hogy ezt a bizonyos lépést meg meri tenni. Azt hittem, hogy az imént lepett meg, de tévedtem, mert akkor sokkal jobban ledöbbentett, mikor kezemet vénuszdombjára vezette a férfi szeme láttára. Szavait hallva kis híján elnevettem magam, de inkább szavak helyett cselekedni kezdtem. Eleinte csak finoman simogatni kezdtem, ezután középső ujjamat ajkai közé csúsztattam, így jobban oda fértem csiklójához. Apró körkörös mozdulatokkal, alig – alig hozzá érve kezdtem el izgatni.
Kis híján már majdnem meghatott az a kis csevej, amit kettőjük között zajlott. Nem vagyok ostoba szőke liba, már ebből is rá sikerült jönnöm, hogy közöttük valójában jóval több van, mint azt állítják, sőt mint amit saját maguknak is bemernének vallani. Jóval többet éreznem egymás iránt. Na és én mit érzek? Semmi sem, érzelmekről részemről biztosan nincs szó, mindössze az élvezetek, a velük való szórakozás marasztal még mindig itt.
- Mindenkire jó hatással vagyok. – Szinte már szempilla rebegtetve újságoltam, noha Chris már egy ideje nagyon is jól tudja, hogy miféle hatással tudok lenni az emberekre. Azért mégsem iszunk mi annyit, mindössze esetenként nem ártott egy kis lazítás, ami alkohol formájában talált ránk. Egy kis szórakozás senkinek sem árt, főleg Loryra fért rá néha egy kis szíverősítő, mert ha nem is mondta, akkor is tudtam, hogy mennyire aggódik a ház uráért.
Az előzményekre való tekintettel nem hittem volna, hogy mégis úgy dönt, hogy tényleg édes hármasra vágyna, de miután ilyen agresszívan csókolt meg, abból nagyon is úgy tűnt, hogy nem lenne az ellenére, ha egyszerre ilyen két gyönyörű nő játszadozna a férfiasságával.
- Biztos vagyok benne, hogy valahogy ki tudnánk engesztelni. – Kezdetnek mondjuk egy nagyon is izgató csókkal. Lory felé fordulva tapadtam ajkaira. Szenvedélyesen faltam ajkait, miközben kezemmel egyik formás mellét kezdtem markolászni.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 18.09.14 18:22



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

Vágytól elhomályosodott tekintettel néztem Christian világos íriszeibe, s egy pillanat erejéig a szokásos gyengéd mosoly jelent meg szám szegletében. Nem nehezteltem rá azért, hogy el kellett mennie, hiszen a kötelességét teljesítette, sem pedig azért, hogy tovább kellett maradnia, de én kétségtelenül aggódtam az életéért és féltem attól a naptól, amikor majd egy katona megjelenik az ajtóban, oldalán egy pszichológussal és közli velem, hogy sajnálatos baleset következtében… A gondolat is kétségbeejtő volt, ennél fogva el sem mertem képzelni, hogy milyen lett volna, ha ez esetlegesen a valóságban is megtörténik. Kelletlen rosszérzés lett úrrá rajtam. Nem akartam mondani már semmit sem, egyszerűen csak éreztetni szerettem volna vele, hogy végre itthon van. Habár a lakását az elmúlt néhány napban, hétben Angie-vel inkább mocskos dolgokra használtuk, sem mint olyanokra, amelyek célra vezetőek lettek volna a kezelésemben, de ennek ellenére úgy éreztem, hogy határozottan jó irányba haladtam, azonban erre nem vettem volna mérget, de már nem voltam olyan ijedt és kétségbeesett, mint korábban. Lerázva magamról a kéretlen gondolatokat, hajoltam előre, hogy megcsókoljam a fedetlen mellkast, közben pedig csípőmet még inkább Angie kezének toltam. A korábban érzett feszültség ismét erősödni kezdett, különösen, amikor még Christian kezét is megéreztem a kezemen, mire akaratlanul is felsóhajtottam. A mennyekben éreztem magamat. Egyszerre voltam irtózatosan gyönge és még is majdhogynem túlcsordultam az energiától. Angie teste hátulról simult az enyémnek kerekded melleivel, miközben ujjai továbbra is a szemérmemen mozogtak, egyik kezemmel ösztönösen markoltam meg az övét, hogy végre mihamarabb a csúcsra jussak, úgy éreztem, hogy lábaim nem bírtak volna egy perccel sem tovább megtartani, evégett is támaszkodtam neki az előttem álló férfinak. Sóhajaim egyre szaporábbak lettek. Egy kissé összevontam a szemöldökömet, amikor Christian Angie-t csókolta meg, szinte rosszalló tekintettel meredtem rá, miután elszakadt tőle – végre valahára, merthogy bosszantóan hosszúra nyúltak a másodpercek, s mindössze csak egy hajszál választott el attól, hogy egészen véletlenül ne nyomjam meg az egyik kötést – nem véletlenül volt rajta, tehát fájt volna neki és jelen pillanatban nagyon is jogosnak éreztem volna, de nem akartam elrontani a szórakozást, mivel ennek ellenére nagyon is jól mulattam – jobban, mint korábban bármikor egy hasonló helyzet során. Hagytam, hogy Angie maga felé fordítson, nem különösebben ellenkeztem a csók ellen, felvéve az ő ritmusát adtam át magamat neki, akár tálcán is felkínálhattam volna magamat, éppen evégett végül mégis csak kibontottam a köntösömet és lassan simítottam le a vállaimról, míg nem a selymes anyag le nem hullott a lábaimhoz.
– Kár lett volna ennél jobban felöltözni, nem igaz, Christian? – Kérdeztem szemtelenül, miután egy pillanatra felé fordultam, azonban nem sokkal később vissza is fordultam a nőhöz és folytattam azt, amit elkezdtünk. Ujjaim puha hajzuhatagába markolt, másik kezemmel pedig végig simítottam az oldalán, miközben magam felé húztam. Szerettem érezni, ahogyan az ő teste az enyémnek simult, már csak a bőrintésének tapintása is extázist váltott ki belőlem. Néha – élcelődésem ellenére is – legszívesebben elolvadtam volna érintése nyomán, mert akárhonnan is néztem nagyon jól kitapasztalta, hogy mi az, amit igazán szeretek. Elszakadva a szájától haladtam egyre lejjebb egészen a kebléig, hol az egyiket, hol pedig a másikat a számba véve. Természetesen nem állt szándékomban megfeledkezni a vendéglátónkról, mindent megtettem annak érdekében, hogy tökéletes rálátása legyen mindenre, nem akartam, hogy véletlenül is kimaradjon bármiből. Végül erőt véve magamon elszakadtam a nőtől és a férfi felé fordultam. Tekintetem végig siklott rajta, mintha azt próbáltam volna eldönteni, hogy tulajdonképpen mihez is kezdjek vele. Összefacsarodott a szívem, ha csak arra gondoltam, hogy mi minden történhetett vele… Nem akartam szavakba önteni, de elképzelhetetlenül hiányzott. Egy kissé talán még most is tartottam attól, hogy csak egy álomkép és valójában nincs is itt.


aláfestő zene 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 24.09.14 13:50

Lory& Angel

Nem mondanám, hogy a helyzet elnyeri elsőre a tetszésemet, sőt még mindig vannak fenntartásaim hiába simítanak végig az ujjaim Lory combján. Ez az egész nagyon nem helyes, egyikünk szempontjából sem egészséges, de férfi legyen a talpán aki képes két ilyen nőnek ellenállni. És esetleg megkockáztatni, hogy elrontsa a kedvüket. Nincs is rosszabb, mint két idegbajos nő társaságában, hát még ha az egyikkel együtt lakik az ember. Pontosan ezért igyekeznek a férfiak a nők kedvében járni, mert sokkal jobb egy elégedett nővel együtt élni, mint egy hárpiával. Persze vannak határok... De most férfiasan bevallom, hogy a formás idomok és az ostrom sikerrel járt, két gyönyörű nő legyőzött. Habár nem állítanám, hogy a küzdelem fair és egyenlő volt.
Sajnálom, hogy itt hagytam, és nem mondom, hogy örülök a fejleménynek, ami abban az időszakban jött létre míg nem voltam. Azt hiszem, hogyha nem kell elmennem most nem tartanánk itt. Semmiképpen.
Feladom, lehajtom a gyógyszert az itallal, s közelebb lépek hozzájuk. Angit húzom először magamhoz, egy csók erejéig, de a testem Lorynak simul. A csók kicsit hosszabbra sikeredik, mert tagadhatatlan, hogy a szőkeségnek mesteri a nyelvmunkája.
Elkapom Lory kissé bosszús pillantását s bármennyire is kicsinyesen hangzik, de azért elégedettséggel tölt el, hogy nem hagyja hidegen ha egy másik nő ajkai érintik az enyémet. Főleg ha ilyen hevesen. Hátrébb lépek, s figyelem őket, miközben még egy pohár italt töltök magamnak, azt hiszem most nekem van szükségem egy kis fájdalomcsillapítóra.
Most pedig, hogy már sikeresen elnyomtam magamban az "ez nem helyes" érzést, már tudom is élvezni két gyönyörű nő egymásnak simuló látványát.
Felmordulok Lory szavaira, s megforgatva a szemeimet csóválom meg a fejemet. Játékos Lory... Nem tudom, hogy melyik énje vesz le jobban a lábamról. Hátulról végigsiklik rajta a pillantásom elidőzik formás fenekén, lehajtom a poharamba öntött italt, és pont akkor teszem le, amikor megfordul.
Így most előröl is szemügyre vehetem formás testét. Egy pillanatig csak állok és szívom magamba a látványát, furcsa de rohadtul aggódtam érte. Féltem, hogy visszaesik, hogy mit csinál, hogy nem tartottam be az ígéretemet, megőrjített a tudat, hogy semmit sem tudok róla...
Közelebb léptem, s ezzel egyidejűleg kinyúltam ép kezemmel, elkaptam a tarkóját és durván magamhoz rántottam. Teste az enyémnek csattant, s csupán azért nem olyan erősen, mert a másik kezemmel megtartottam a csípőjét. Ajkaimat durván tapasztottam az övére, az elmúlt hónapok minden aggodalmát és hiányérzetét bele vegyítve. Kezem a csípőjéről a fenekére siklott, s belemarkoltam a formás idomokba nem törődve a fájdalommal, ami végigáramlott a karomon.
Szó szerint erőfeszítésbe telt, hogy elszakítsam magam tőle, s tőlem teljesen szokatlanul egy pillanatra magamhoz húztam csókot lehelve a homlokára. Hogy után azonnal ellépjek mellette s a másik nőt megragadva a pultra ültessem Angiet. Régen túl voltam azon, hogy a sérüléseimmel foglalkozzak, s nyilván az ital és a gyógyszer is elkezdte kifejteni a hatását.
Angei combját a nyakamba húztam, a pult elég magas volt ahhoz, hogy nekem se kelljen megrogyni és igazándiból neki se kelljen nagyon kinyújtóznia, hogy a lába kényelmesen pihenjen a vállamon. Végigcsókolgattam a belső combját, harapdálva haladva édes puncija felé.
A csípőjébe markoltam közelebb rántva magamhoz, s a csípőcsontját és a köldökét is útba ejtettem, kikerülve azt a bizonyos érzékeny pontot. Hogy aztán nyelvemmel váratlanul csapjak le édes nektárjára.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 29.09.14 11:44


Lory & Chris & Eli



G
yengéd érintések cirógatták selymes bőrömet, ahogy egymást csókolgattuk hol az egyikkel, hol pedig a másikkal. Christian követelőzve, mohón csókolt, míg Lory finoman, szenvedélyesen, mindkettőt élveztem, már csak ettől is bizseregtem.
Kíváncsi lennék arra, hogy mi lett volna akkor, ha Christian visszajön, de időközben nem gabalyodunk össze a dögös kis barnával. Jelen pillanatban nagyon is úgy érzem, hogy erről az egészről én tehetek, hogy Lory képes lett az eddigiektől is jobban kibontakozni, s élvezni az életet. Mert elakadtak, de én megadtam nekik azt a bizonyos löketet, ami ahhoz kellett, hogy képesek legyenek továbbra is közeledni egymáshoz. Noha ez csak is kizárólag az én véleményem és az is lehet, hogy rosszul közelítem meg a dolgokat, de most mégis így hiszem.
Részemről szó sincs féltékenységről, mindössze zavar, hogy ha nem velem foglalkoznak, ezért leplezni sem tudtam sértett pillantásomat mikor engem csaknem hanyagolnak. Nagyon is egymásra cuppantak, majdnem feleslegesnek éreztem magam, mint egy nem kívánatos harmadik fél. Szeretem ha figyelnek rám, de mindig veszélyes a hármas ebből a szempontból. Egyiküknek sem kellene úgy érezni magát, hogy bárki is hanyagolja a másikat az élvezetek közepette. Noha izgató volt látni, hogy szemem előtt milyen szenvedélyesen csókolóznak, de azért én sem akarok kimaradni a jóból. Az egyik percben még azt figyeltem, hogy hogyan falták nyalták egymást, aztán hirtelen a pulton találtam magam Christian fejével a lábaim között. Megtámasztottam magam a pulton, látni akartam hogy a doktor úr hogyan kamatoztatja a nyelvtechnikáját. Már csak attól nagyokat sóhajtoztam, hogy a combomat csókolgatta, mindeközben kezemmel intettem Lorynak, hogy jöjjön hozzám közelebb. Érezni akartam ajkai édes ízét miközben Christian a fellegekbe repít. Megannyi számtalan mocskos terveim vannak még velük kapcsolatban, garantáltan mindhárman élvezni fogjuk.  



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 03.10.14 21:53



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

A meztelenebbnél is meztelenebbnek éreztem magamat vizslató tekintete alatt, s nem egészen egy pillanatra a szokásos mára már reflexszerű mozdulat kényszerét is éreztem, hogy lentebb hajtva a fejemet mindössze félszeg tekintettel nézzek fel rá, azonban erőt vettem magam, s álltam a tekintetét, mi több még feljebb is emeltem állat. Hetek óta először most ismételten furcsán bizonytalannak éreztem magamat és elképzelhetetlen módon vágytam arra, hogy legalább, olyan tekintettel igya a látványomat, mint ahogyan én az övét, hiszen nem is volt kérdéses, hogy mennyire örömemet leltem benne. Egyetlen pillanatra sem hezitált, amikor megragadta a karomat és magához rántott, s ekkor tudatosult bennem igazán, hogy tényleg itt volt, velem… velünk. Ahogyan ujjaim a mellkasáról a nyakára vándoroltak, úgy igyekeztem még közelebb kerülni hozzá. Testem az övének feszült, hogy még inkább érezhessem őt, s még az sem zavart kivételesen, hogy lábujjhegyre kellett állnom. Bolondos leány lettem volna, ha megtagadtam volna a csókját, éppen azzal a kétségbeesett hévvel faltam ajkait, mint ahogyan ő az enyémeket. Úgy éreztem, soha többé nem lennék képes arra, hogy eltávolodjon tőlem, annak ellenére, hogy tulajdonképpen semmilyen közünk nem volt egymáshoz. Az orvosom volt, most a lakótársam, ha mondhatjuk így, de egyfajta felügyelettel is rendelkezett felettem továbbra is. Nem tartozott nekem semmilyen elszámolással semmiért sem és még is, ahogyan hozzám ért… Nem akartam iránta érezni semmit sem, pedig tudatom legmélyén már tudtam, hogy réges régen belesétáltam ebbe az álnok csapdába és evégett hagytam magam teljesen elveszni minden érintésébe. Amikor elszakadt tőlem mondani akartam valami olyasmit, hogy rémesen hiányzott ám ahogyan felpillantottam rá, miután homlokon csókolt nem tudtam volna mondani semmit sem, de tulajdonképpen időm sem lett volna, elvégre Angie már ott volt és habár láthatóan nem mutatta, de bosszús volt avégett, hogy egy pillanat erejéig most kikerült a képből, amelynek eredményeként szinte kedvem lett volna mosolyogni ezen, azonban kivételesen nem tettem… Mint ahogyan általában, természetesen az orvosnőm most sem elégedett meg a kevesebbel, merthogy ő mindig többre vágyott, mint amennyit kapott, ezért pedig tulajdonképpen nem is hibáztattam, úgyhogy intésére egy pillanatig sem hezitálva sétáltam át a pult túlsó oldalára, feltűnően nyugodt mozdulatokkal, ugyanis az elmúlt hetek során kiismertem, hogy ha húzom az időt, az bizony ki tudja akasztani, s nem egy alkalommal tettem meg – ennek eredménye volt az is, hogy még mielőtt Christian nem állított, nem elégített ki, pedig megtehette volna. Egy ideig csak nyugodt tekintettel bámultam, azonban egy idő után már képtelen voltam erőt venni magamon. Ujjaimmal a hajába túrtam és fejét oldalra döntve kezdtem el kényeztetni a nyakát, hol apró csókokkal kényeztettem, hol pedig finoman haraptam. Körmömmel a bőrét karcolva simogattam, míg nem elértem formás melleit, amitől egy pillanatra muszáj volt elszakadnom, ugyanis a csípőmet már így is a kelleténél jobban nyomta pult szegélye. Mögötte térdeltem. Végül lentebb hajoltam és szenvedélyesen csókoltam meg, s míg egyik kezemmel hol az egyik, hol pedig a másik mellét kényeztettem, olykor pedig hagytam, hogy kóricáljanak el ujjaim az egész testén, addig a másik kezemmel igyekeztem magamnak örömet okozni, merthogy az előbbi befejezetlen ügyünk még mindig lezáratlan téma volt és még mindig frusztrált voltam emiatt, mostanra pedig nem úgy tűnt, hogy bármelyikünk esetében ki mit csinál magával vagy éppen mással. Habár mi tagadás, legszívesebben lefogtam volna Angie kezeit és felé térdeltem volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 12.10.14 17:34

Lory& Angel

Nem hiszem, hogy Angie el lenne hanyagolva, hiszen a kettőnk között zajló jelenet pár másodpercig tart csak csupán. És ugye bár eddig egymással voltak elfoglalva. A hármas már csak ilyen, főleg ha csak egy farok van, elég nehéz mindenkinek kapnia belőle, nem igaz? És egyszerre nem is mehet a dolog. Kicsit hiányzott azonban a szende Lory, melyet néhány pillanatba még is láttam megvillanni. Nem gondoltam volna, hogy ez vár itthon, és őszintén nekem nem is volt annyira az ínyemre a dolog, mint a csajoknak. Nem repestem, nem lelkesedtem, hogy két ilyen nő az enyém lehet, hiszen tombolt bennem a féltékenység, melyet igyekeztem elnyomni, tekintve, hogy egyáltalán nem jogos. Valamint a fájdalom és a fáradtság, de hát két ilyen nőnek lehetetlen ellenállni.
Homlokon csókolom Loryt, de még mielőtt kommentálhatná a dolgot, már magamhoz is húzom a szőkeséget, s felültetem a pultra. A combjaira hajolok, apró csókokkal elborítva a bőrét. Hogy aztán a lábai közé vessem magam. Lassan kezdtem, hiszen ha már így alakult, miért ne játszadozzunk egymással? Miért kapkodjunk, nem igaz? Szívesen vettem volna, hogyha mind két nő már úszik a nedvességben mire odáig jutunk, hogy beléjük hatolok. Felpillantok, kékjeim a két nő játékát figyelik, hogy aztán egyszer csak kinyúljak, megfogva Lory magát kényeztető kezeit.
- Azt hiszem elegen vagyunk, hogy más okozzon neked örömömet. Bőven lesz még lehetőséged magad kényeztetni máskor.- Közben elkezdem a pult másik oldaláról magam felé húzni, hogy ezzel ösztökéljem arra, hogy a pultra másszon Angie felé térdelve. Ha megteszi, és már a másik nő felett térdel, akkor belemarkolok a hajába, erősen fogva a tincseit hátra vonom a fejét, s miközben ujjaim Angiebe csiklóján játszadoznak, ajkaim most Lory ajkait csókolják megízleltetve vele a másik nőt.
Aztán ismét vissza hajolok a szöszkét kényeztetve a nyelvemmel, egyik kezem végigsiklik Lora hátán, s visszahúzom a hasán keresztül. Megállok a mellénél és tenyerembe veszem a formás halmokat, majd megcsípem az érzékeny bimbókat... Két buja nő. Általánosságban ez minden férfi titkos álma, s valóban eléggé izgató. Farmerom majd átszakítja a férfiasságomat, izgalmam jele bizony tagadhatatlan.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 19.10.14 0:35


Lory & Chris & Eli



Ez valami egészen új élmény számomra, részese lenni valaminek, ami egyszerre három embernek képes örömet okozni… Ezt egyszerűen képtelen is lennék szavakba önteni, hogy miféle érzéssel tölt el. Az újdonság mindig izgalmas, pláne a mostani helyzetünkben. Izgatottságot és kíváncsiságot érzek főként még most, noha minden bizonnyal nem is olyan sokára az a bizonyos bizsergető kielégültséget okozó érzés fogja átjárni testemet, de haladjunk szép sorjában. Itt is vannak szabályok, bizonyos lépcsőfokok, amiket meg kell tenni az élvezet elérése érdekében. Mindkét féllel élvezetes ágyba bújni, legalábbis az eddigi tapasztalataim ezt támasszák alá. Ezért úgy vélem, hogy most sem fogok csalódni bennük, habár még a vak is észrevenné, hogy közöttük többről van szó, mint némi testi vonzalom. Ezek után már csak az a kérdés, hogy az, hogy engem is bevonnak a kis játékokba az miféle hatással lesz rájuk a továbbiakban. Tipikus viselkedés ez részemről, még meztelenül is képes vagyok azon elmélkedni, hogy milyen következményekkel fog járni a triónk. Vajon közelebb hozza majd őket, vagy nélkülem folyassák ott, ahol már előttem is elkezdték? Esetleg én fogok lenni a kedvenc játékszerük? Bevallóm ez sem lenne ellenemre, habár azt jobban szeretem, ha nekem vannak játékszereim, de valakinek, valakiknek a játékszerének lenni is lehet pont olyan élvezetes, nemde?
Ínycsiklandozó desszertnek éreztem magam a pulton fekve, mintha tényleg én lennék a világon az egyik legkívánatosabb nő - ez szinte teljesen biztos - ahogy Christian és a barna hajú szépség egyszerre kényeztettek. Nem tagadom ezt a bánásmódot bármikor képes lennék elviselni, sőt naponta többször is.   
Christian nagyon is pontosan jól tudja, hogy hová kell nyúlnia, vagy éppen nyelvével merre kell kalandoznia ahhoz, hogy örömet okozzon nekem és meg is teszi, csak nem olyan tempóban, ahogyan azt elvárnám tőle. Ismét játszadozik velem, feszegeti a határait, mégis olyan élvezetes a kínzása, így is eléggé szaggatottan jutottam levegőhöz. Már akkor éreztem, hogy nagyon közel vagyok a kielégüléshez mikor Lory fölém térdelt. Kezeimmel selymes bőrén kalandoztam, egészen addig míg combjaihoz nem értem. Nyelvemet finoman húztam végig megduzzadt csiklóját. Sok mindenben mások vagyunk, de abban azért mégis hasonlítunk egymásra, hogy mindketten a lehető legtöbb élvezetre vágyunk, ezért nem finomkodtam vele. Igyekeztem figyelni arra, hogy a lehető legjobb technikámmal kényeztessem, de bevallom nehéz volt úgy, hogy közben vonaglottam a pulton attól, amit Christian művelt velem. Nyelvemmel kitartóan csiklóját ostromoltam, csak néhány másodperc elejéig hagytam abba, míg hangos sikolyok és nyögések közepette Christian ficánkoló nyelvétől el nem élveztem.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 26.10.14 17:28



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

Képtelen lettem volna akár egyetlen másodperccel is tovább bírni. Egyik kezemmel Angie csípője mellett támaszkodtam meg. A közelgő gyönyörtől eszemet veszítve ringattam magam felette és némán könyörögtem azért, hogy ne most hagyja abba, hiszen végre olyan közel jártam a beteljesüléshez, hogy testemet szüntelenül árasztották el a remegés andalító hullámai, miközben szinte doromboló macskaként feszültem Christian kezének. Másik kezemmel görcsösen kapaszkodtam a pult szélébe tartván attól, hogy ha csak egy pillanatra is elengedem, előrebukom vagy pedig összeroskadok a kéjes remegéstől, amely mostanra már nem csak az ölemet feszítette, hanem az egész testemben szüntelenül áramlott végig. Az alattam lévő nő nyögését hallva én sem bírtam sokkal tovább cérnával, hangos nyögés közepette vetettem hátra a fejemet, míg nem hagyott alább a mámor érzése, amit követően megéreztem, hogy testem minden elgyötört porcikája egy pillanatnyi pihenőért kiáltozott; legszívesebben leheveredtem volna a kényelmes kanapéra és mély álomba szenderedtem volna, azonban, amint tekintetem a most alattam fekvő nőre, majd Christianra tévedt már nem is éreztem olyan vonzónak az ötletet, ennél fogva nem is esett nehezemre elvetni azt. Elégedettnek éreztem magam, most, hogy végre megkaptam azt, amit nem sokkal korábban Christian félbe szakított, azonban mostanra már jóval többre vágytam, nem akartam megelégedni azzal, amit kaphattam, hanem önző módon még többért áhítoztam és ezt el is akartam venni magamnak. Kéjsóvár pillantást vettem Angie-ra, s miután átemeltem a lábamat felette, lenéztem rá, mint aki hirtelenjében nem tudja eldönteni, hogy mihez kellene most kezdenie. Tulajdonképpen valóban így volt. A fejemben már jóval korábban megterveztem, hogy mit fogunk csinálni este, merthogy nem sokkal ezelőtt még szándékomban állt nem egy bűnt elkövetni vele az éjszaka során – csakhogy történt egy kis változás, ami felett nem tudtam csak úgy szemet hunyni. S mégis szórakozott mosolyra húztam a számat, ami késik nem múlik, gondoltam magamban. Ujjaim közé fogva arcát, hevesen csókoltam meg, majd lassan haladtam egyre lejjebb, míg számba nem vettem telt melleit, aztán elhajoltam, immáron egy „kegyetlen” vigyorral a szám szegletében, aztán elfordultam.
Ezt követően könnyedén csúsztam le a pultról, miközben egy ujjamat a nadrágjába akasztva fordítottam magammal szembe. Az igazat megvallva átkozottul gonosz akartam lenni hozzá, szerettem volna egészen lassan kínozni és hagyni, hogy addig szenvedjen míg a türelme végére nem ér, noha így is úgy látszott, hogy mindössze csak egy hajszálvékony vonal választotta el attól, hogy ne szakadjon el nála a cérna. Még is én kaptam magam azon, hogy mohó, szinte már tolakodó módon igyekeztem megszabadítani a nadrágjától.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 02.11.14 20:46

Lory& Angel

Túl gyönyörű és túlságosan is ellenállhatatlan volt ez a két nőszemély ahhoz, hogy most foglalkozzam a következményekkel. Azon felül, a bivaly erős fájdalomcsillapító, alkohollal keverve, már el is érte azokat a csatornákat melyek a fájdalomcsillapításért felelnek. Így a fájdalom, főként a vállamban és bordáimban enyhült.
Elégedetten figyelem, ahogy Lory felmászik a pultra, sőt kezemmel segítek is neki, mert láthatóan reszket a teste. De fog még ennél jobban is reszketni, ha rajtam múlik. Amint fent van a pulton, hátrafeszítem a fejét a hajánál fogva, és egy gyors, de alapos csókot lehelek a szájára. Aztán visszahajolok a szőkeség combjai közé, s abbahagyom a szórakozást, és úgy nyalom, hogy minél hamarabb elérhesse a gyönyör kapuit. Aztán élvezettel nézem, hogy mind a két nő szinte egyszerre rándul össze és nyög fel kéjesen. Szabad kezem Lory testén kalandozik, míg a másik Angie combjába mélyed.
Ahogyan Lory leemeli a lábát és Angie mellé ül, én is felemelem a fejem. S nyelvem helyét ujjaim veszik át az érzékeny részen, hogy utána a szűk résbe csusszanjanak.
Szemeimet Loryra és Angiere tapasztom egészen addig, míg a barna meg nem indul felém, s le nem csusszan a pultról. Ahogyan maga felé fordít abbahagyom, a szőkeség izgatását. Hiszen abban a pillanatban minden figyelmemet élvezi. Szinte mindig így van ez ha a közelben van. Képtelen vagyok nem fél szememet mindig rajta tartani. Nem tudok soha egy pillanatra sem megfeledkezni a jelenlétéről.
Lepillantok, figyelemmel kísérve, ahogyan reszketeg ujjakkal, kapkodva igyekszik megszabadítani a nadrágomtól, amitől mosoly kerül az ajkamra.
Kilépek a nadrágból, s egy mozdulattal szabadulok meg az alsómtól is. Hősiesen meredező teljességemben állok Lory előtt.
Ujjaim begyével simítok végig arcának élén a tőlem telhető legnagyobb gyengédséggel, másik kezem a fenekére siklik, éppen, hogy csak ujjbeggyel érintve a finom bőrt. Hogy aztán egy hirtelen mozdulattal belemarkoljak a formás hátsóba és így egészséges kezemmel magamhoz rántsam. Meredező férfiasságom a hasának feszül. Legszívesebben most azonnal a pultra dönteném, és hátulról a magamévá tenném, de hát ez az este nem a kapkodásról szól.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 10.11.14 14:30


Lory & Chris & Eli



Szégyenérzet nélkül élveztem a helyzetet, ahogy Christian játszadozik velem , s én a fölöttem térdelő élvezetre éhes gyönyörű nőt elégítem ki nyelvemmel. Éreztem, ahogy fölöttem megremegett, ettől még jobban izgalomba jöttem, na meg attól is, hogy Chris nyelvtechnikája eléggé alapos. Nem dohányzok, de egy ilyen orgazmus után mindig szívesen szívtam el egy nikotin rudat, de úgy érzem még a rágyújtással ráérek, hiszen még csak ez volt a bemelegítő kör, ha fogalmazhatok így.  Testem még mindig az orgazmus hatása alatt volt, nehezemre is esett feltápászkodni a pultról, de megérte. Elégedett mosollyal arcomon figyelem, hogy Lory mégis mit művel. Azt kell, hogy mondjam nagyon türelmetlen, ezzel bizony meglepett, hiszen ahhoz képest, hogy a kezdetekben milyen volt, nagy változáson ment át, ez kimondottan a tetszésemre volt. Már nem az a szégyenlős nő, akit megismertem, merem remélni, hogy ezt valamilyen szinten én értem el nála.
Leszálltam a pultról. Hagytam, hogy egy kicsit egymással játszadozzanak, míg megízleltem a whiskys üveg tartalmát. Most egy ital jól esett. Mindez csak néhány kósza másodpercig tartott, mert rövidesen ismét csatlakoztam.  Lory mellé léptem, fejét magam felé fordítottam, hogy ismét megízlelhessem ajkait, mohón, követelőzve. Ez után csuklójánál fogva megragadtam így arra kényszerítve, hogy velem együtt térdeljen le Christian elé. A férfinak nem volt semmi szégyenkezni valója méretei miatt, sőt elég nagy volt a farka ahhoz, hogy egyszerre két nő nyelvvel, szájjal való kényeztetését is élvezhesse. Úgy éreztem itt az ideje annak, hogy viszonozzam neki az a gyönyört, amit az imént élhettem át. Számmal kényeztetni kezdtem Chris meredező farkát, arra számítva, hogy Lory is hasonlóképpen fog cselekedni, közben egyik kezemmel a mellettem térdelő nő testét simogattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
126
Join date :
2013. Apr. 21.
Tartózkodási hely :
Dr. Fisher otthonában



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 15.11.14 23:38



angelique, christian agus lorraine
holy water cannot help you now

Alig észrevehető mosoly játszott szám szegletében, ahogyan megelevenedett elmémben az első találkozásunk képe. Akkor is a figyelme kitüntetett középpontjában voltam, azonban most már közel annyira sem volt ijesztő, szinte kihívó tekintettel néztem fel világoskék íriszeibe, miközben a tőlem telhető leggyorsabban igyekeztem megszabadítani a még rajta lévő ruhadaraboktól, majd miután teljesen lemeztelenítve állt előttem engedtem a kísértésnek, tekintetem mohón siklott végig testének minden egyes porcikáján, mintha kizárólag csak magamnak szerettem volna tudni, mintha az emlékezetembe akartam volna vésni az elém táruló látványt. Szívem hevesen dübörgött a mellkasomban. Szemeimet lassan újra az arcára emeltem. Könnyedén vesztem el a tekintetében, szinte egészen egyszerűen magába szívott az örvénylő kéksége, nekem pedig nem volt egyáltalán erőm, hogy ki is másszak belőle, nem is akartam, ha őszinte akartam volna lenni. Élveztem, hogy most kizárólag csak engem figyelt. Valahol mélyen meg voltam győződve arról, mi több talán valahol még tudtam is, hogy amit teszek – amit teszünk – az semmilyen mértékben sem helyes, azonban ezek a gondolatok hiába valóvá váltak, amint leheletfinoman megérintette az arcomat. Gondolataim kétségbeesett madárként röppentek szerte szét. Ajkaimba harapva éreztem meg keménységét a lábaim között, szinte még a lélegzetem is elakadt egy pillanatra. Ujjaim rövid hajába siklottak. Szerettem volna szavakkal megtörni a csöndet, most szerettem volna elmondani, ami a lelkemet gúzsba szorította, de képtelen voltam; nem csak azért, mert Angie maga felé húzott forró csókba, hanem mert fogalmam sem volt arról, hogy mit mondhattam volna neki. A helyzet nevetséges volt, mi több katasztrofális, nem pusztán csak a szőke hajú nő, hanem még az egyéb hozzá hasonló problémaforrások miatt is. Nem állt szándékomban tiltakozni a nő csókja ellen, könnyedén adtam át magamat neki. Nem úgy, mint néhány héttel ezelőtt, amikor inkább tartózkodtam, s megijedtem a helyzettől. Egyik kezemmel a hajába túrtam, hogy még közelebb vonhassam magamhoz, hogy hajába markolva húzzam hátrébb a fejét, hogy elmélyítsem ajkaink játszadozását. Leheletében éreztem az alkohol mámoros ízét. Amikor ellépett tőlem bosszankodó kifejezés ült az arcomra, egészen addig, míg a földön nem térdelve találtam magamat. Nem éppen pironkodó tekintettel bámultam, ahogy Angie nyelve játszadozni kezdett a férfi ékességével. Vágyam fokozódott. Én is akartam a magam részét belőle. Kissé előbbre csúsztam a térdeimen, hogy kényelmesen hozzáférhessek én is. Ujjaimmal kissé erősebben markoltam meg Christian férfiasságát, mint szerettem volna, ezt követően pedig a súlyos golyókhoz érintettem ajkaimat, nyelvemmel finoman szinte alig hozzá érve kóstolgattam, majd én is a meredező hímvesszőre hajoltam, ahol néha megéreztem Angie ajkát és nyelvét. Szabad kezem, amely egy ideig tétlenül hevert testem mellett most Angie-n talált némi fogást, ujjaimmal a melleit cirógattam.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
105
Join date :
2013. May. 05.



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 25.11.14 20:55

Lory& Angel

Valóban nem panaszkodhatok, két ilyen nő van meztelenül a közelemben. Igazán édes ez a hármas. A fájdalomcsillapító és az alkohol is megtette már fájdalom és agytompító hatását. Így bátran emelgetem a törékeny női testeket kedvem szerint.
Mikor Lory elém siklik, nem bírom megállni, hogy ne fektessek rá egy picit több figyelmet. De éppen, hogy csak egy ici-picit többet, hiszen amint Angi lesiklik a pultról, a két lány ismét egymásnak szentel egy kis figyelmet. Ujjaim azonban továbbra is Lory feneként simogatják, s élvezettel nézem csókjukat. Hiába, azt hiszem minden hetero férfinak megrándul az ágyéka ha két nőt lát csókolózni. Azt mondják, hogy egy nő akkor a legszebb amikor boldog, vagy éppen élvez. Valóban igazuk lehet, de azért az sem egy utolsó látvány amikor előttünk térdelve kényeztetnek. Hát még ha ketten csinálják. Reszketve szívtam be a levegőt, majd pedig hördülve nyögtem fel, mikor Lory is beszáll és a férfiasságomra markol. A hozzám közelebb eső széken támaszkodtam meg, mert bizony van azaz ostrom amit már nekem is nehezemre esik elviselni. Mármint persze jó értelemben véve. Szabad kezem ujjai Angie hajába túrtak, igazán nehezemre esett megállni, hogy ne markoljak a hajába, s irányítsam kedvemre az ütemet, ahogyan a férfiasságomat szopta.
Nem bírtam levenni a szememet a látványról, s akármennyire is ágáltam ez ellen a hármas ellen tudva-tudván, hogy nem tesz jót Lorynak még annyira se mint az eddig történtek, most ebben a pillanatban egy cseppet sem bánom. Mert még egy olyan férfinak is mint én ritkán akad része abban, hogy két ilyen nő kényeztesse az ajkaival.
S bár órákig bírnám ezt a fajta játékot elviselni, vágyom még másra is. Így hát felhúzom magamhoz Angiet, hajába markolva rántom közelebb, s durván, súrolósan csókolom meg. Hogy aztán letérdeljek majd lefeküdjek a földre. Mivel, hogy padló fűtés van, talán jobb, mint az ágy. Megfogom a csípőjét, s magamra ültetem, férfiasságomat szűk kis puncijába segítve. Hördülve nyögök fel, ahogyan tövig belé siklok. Majd megragadom Lory kezét és magamhoz húzom, ösztönözve, hogy átvesse a lábát rajtam, s így felém helyezkedjen, Angievel szemben. Amint ezt megteszi, ujjaim mind két oldalról a combja tövénél mélyednek bele bőrbe, magamhoz szorítva szinte s nyelvem a résébe siklik. Feltett szándékom volt, hogy őt is eljuttassam a csúcsra a számmal, miközben a szőkeség meglovagol. Senki se mondhassa, hogy nem tudok egyszerre két nőt kielégíteni...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
100
Join date :
2014. Jun. 13.
Age :
30
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18) 12.12.14 11:46


Lory & Chris & Eli



Akár a háttérben meghúzódva is szívesen végig néztem volna testközelből azt, ahogy ők ketten örömüket lelik egymásban, de túl nagy volt a kísértés, képtelen is lettem volna most visszavonulni, hogy látványukra saját magammal játszadozzak. Minek is tenném? Velük élvezetesebb ez az időtöltés. Ahogy kettőjükre néztem végig futott a fejemben az a gondolat, hogy Lory tudhat-e arról, hogy miután oda adta magát a férfinak azután én is beadtam neki a derekamat? Erről soha egy szót sem szóltam neki, hiszen attól tartottam, hogy ennek tudtában nem nyílna meg előttem, vagy esetleg előtört volna belőle a női féltékenység, a rivalizálás és végleg elvágok kettőnk között mindent. Szóval tartottam a számat, főleg akkor mikor nagyon is átléptük az orvos - beteg kapcsolatunkat.
Olyan mocskosnak éreztem magam, hogy egyáltalán nem szégyenlősködve tapadtam Lory ajkaira Christian szeme láttára, ezt persze azzal tetéztük, hogy ezután alig pár másodpercre rá máris a férfi előtt térdeltünk, s azt tettük a szájunkkal, amit a férfiak igazán élveznek. Volt valami fülledt erotika abban, hogy miközben Christian férfiasságát kényeztettük időként össze - össze ért a mellettem térdelő nővel nyelvünk, s ajkaink. Éreztem, hogy odalent ismét úrrá lesz rajtam az a bizonyos bizsergető érzés, már csak attól is, hogy Chris előtt térdelek. Minden olyan gyorsan történt, mire észbe kaptam a doktor úr ismét irányítása alá vett. Hogy ha valaki, akkor Ő az, aki képes erre. Viszonoztam a durva csókot, de mire feleszméltem a mámorból már a szoba kéjes nyögésemtől volt hangos. Férfiasságát teljesen magamba fogadva mozgattam rajta csípőmet, csak akkor lassítottam a tempón, mikor már Lory velem szembe került. Dupla élvezet volt számomra. Egyrészt nézhettem, hogy Lory mennyire örömét leli abban, amit Christian művel vele a nyelvével, másrészt élvezhettem férfiasságát magamban. Olyan csábító volt az elém táruló látvány, hogy egyszerűen úgy éreztem muszáj hozzá érnem az előttem ringó feszes mellekhez, s közelebb hajolva hozzá még mindig folytatva a férfin való lovaglást csókoltam ismét telt, puha ajkaira.
 



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: holy water cannot help you now (+16/+18)

Vissza az elejére Go down

holy water cannot help you now (+16/+18)

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Lakónegyed :: Dr. Fisher lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához