welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Whataya want from me?
Eric Crawford
Yesterday at 18:51
Városháza
Grace Kendra Handrick
Yesterday at 12:11
Grimm
Timur Theodor Volkov
18.11.17 0:33
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Crystal Haynes
 
Drake Combton
 
Lyna Frei
 
Ifj. Jack Daniels
 
Daisy McFly
 
Zachary M. Boild
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

First morning

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Dec. 21.
Age :
27
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: First morning 31.12.15 0:48

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Dec. 21.
Age :
27
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 31.12.15 0:57



Alexis & Michael







N

apsugár? Nem tudom ki vagy, de a szívembe loptad magad. Próbáltam kinyitni a szemem, de csak résnyire ment, semmi mást nem láttam, csak két hatalmas kék szemet. - Köszönöm, én kékszemű hercegem, hogy hazahoztál. És szinte már aludtam is rögtön tovább. Nem igazán ébredtem fel semmire, ha mégis ki se bírtam nyitni a szemem. Nem tudom hány óra és mi ez a zaj? A telefonom cseng, de én ma szabad vagyok. Rutinos mozdulattal nyúlok az éjjeli felé, hogy felvegyem a telefonom. Claire hív. - Halló? „ - Úr isten! Jól vagy?”  - Attól eltekintve, hogy szétmegy a fejem jól, miért? „ – Hol vagy???” – Micsoda? Várj, nemsokára visszahívlak. Lenyomtam és ekkor láttam meg a rengeteg hol vagy elveszve üzenetet. Egy dolog szaladt át a jelenleg mocskosul másnapos fejemen, hol a büdös francba vagyok??? Kinyitottam a szemem, ismeretlen bútorok, ismeretlen a fal színe, és az ágynemű sem az enyém. ISTENEM HOL VAGYOK???!!! Lassan megfordultam az ágyban, mert halk szuszogást hallottam a hátam mögül. A legnagyobb meglepetésemre Mr. Bosszantó feküdt mellettem. Nem hiszel el már megint?! Felemeltem a paplant és nem a saját ruhám volt rajtam. Istenem… A párnába temettem az arcom és úgy kezdtem faggatni. - Hol vagyok? Mit keresek itt? Hogy kerültem ide? Miért nincs rajtam a ruhám? És hol a cipőm? Még egyet nem akarok elveszíteni. Hogy mi? Ő hozott ide mert elaludtam a taxiban? A ruhám meg sikeresen lehánytam? Nem hiszem el… Nem tudnék most azonnal elsüllyedni? Egyre mélyebbre temettem a fejem a párnába és egyre vörösebbnek éreztem az arcom. Ennyire nem üthettem ki magam… Vagy mégis? Enyhe rosszullét kerülget ami egyik pillanatról a másikra várt elkerülhetetlenné. - Mosdó, mosdó, mosdó! Rohantam a megadott irány felé. Ez nagyon kellemetlen… Minden maradék alkohol kijött belőlem. Leültem a csempére és a falnak dőltem. Olyan jó hideg, muszáj felkelnem? Nem tudom meddig ültem itt csukott szemmel és vártam a csodát, de egyszer arra lettem figyelmes, hogy valaki felsegít a padlóról. Michael az, segít kitántorognom. Leültem egy székre. - Azt hiszem most már kvittek vagyunk. Ez után már illik tegeződni. Alexis vagyok. Te mikor lettél ennyire kedves? Már meg ne sértődj, de én csak a bunkót ismerem… Megéreztem a frissen fővő kávé illatát. - Hmmm, kávé, én is kérek. Szólj ha kész. Nagy nehezen felkeltem elvánszorogtam az ágyig és bele vetettem magam. Michael inge volt rajtam ami gond nélkül felcsúszott a fenekemről, elő tárva a fekete és vörös csipke bugyim. Nem nagyon zavartattam magam, túl rosszul voltam ahhoz, hogy érdekeljen… Különben is ilyen pofival már különbet is láthatott az én hátsómnál…




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 31.12.15 20:48



Alexis & Michael

Kék szemű herceg? Így se hívtak mostanság, picsa részeg, biztos csak az az oka, legalább ennyire nem vagyunk jóban, főleg, hogy az utóbbi időben Ő hánytatott engem és nem igazán örült nekem a legutóbbi alkalommal se. Ő viszont épp a bárpultról készült leszédülni, a sokkal pocsékabb élmény lett volna, nem csak másnapra. A bokája se lehet száz százalékos, minimum megrándult, de reggel, ha megpróbál ráállni ez is kiderül. Mindenesetre remélhetőleg sikerült kitombolnia magát, mert egy szó nélkül raboltam el a barátnőitől, remélem nem aggódnak annyira, amilyen állapotban vannak jó, ha magukról van képük. Én a fejemből se láttam ki napokig, nem mondom, hogy büszke vagyok rá, mert nem vagyok, de szükségem volt rá, ennyi.
- Jól van hercegnő, akkor ideje aludni. - Mintha mondani próbált volna valamit, valószínűleg azt, hogy rosszul van, nagyon rosszul... - Ne, ne, ne, ne... - A következő pillanatban kijött belőle minden, röviden parádésan lehányt mindkettőnket. Ezt nem hiszem el. Bassza meg... Oké, erről ennyit, ahogy a ruháinkról is, legalább erősen bízom benne, hogy egyelőre ennyi és nem jön még, mert azért kicsit már zabos lennék. Megtörölgettem az arcát, levetkőztettem, magamról is levetettem az ingem és egy kupacba dobáltam őket, lehúztam róla a cipőjét. Tuti reggel ennek nem fog örülni, de nem is én kértem, hogy hányjon le mindkettőnket. Gyorsan kerestem egy inget, nagy nehezen belebújtattam, aztán szépen betakargattam. El sem hiszem. Hát akkor, jó éjt napsugár.
- Buu, jó reggelt napsugár. - Néztem rá hatalmas kék szemeimmel, az este láthatóan odáig volt értük, de most van egy olyan érzésem, hogy más sokkal jobban érdekelné. Az én ingem van rajta, az én ágyamban aludt, az én lakásomban és aligha emlékszik bármire is. - Nyugalom hamupipőke, itt lesznek valahol... - Oké, szóval lehetett volna durvább is a buli és most az a jó jel, hogy a cipője még megvan? - Az a helyzet, hogy lehánytál, a ruháidat is, az enyémet is, szóval kénytelen voltam rád adni valamit. - Nem vagyok biztos benne, hogy ezt a választ is szerette volna hallani, de kellemetlen. Már megint? - Folyosó végén jobbra. - Amikor már úgy éreztem kissé sokáig van el jobban láttam megnézni nem fulladt-e bele a WC kagylóba. Először csak halkan bekopogtattam, hogy minden rendben van-e, de miután semmi életjelent nem kaptam kifelé bementem hozzá. Felsegítettem a hideg padlóról, kivizettem és leültettem.
- Örvendek. Bár a kék szemű herceg is nagyon hízelgő volt, maradjunk a megszokottnál, még mindig Michael. - Az arckifejezéséből ítélve nem hiszem, hogy sok emléke lehet, ööö... Akkor most sikerült elszólnom magam? De ennyi neki is jár. Legyen miért fájjon a feje. - Meeert józan vagyok? - Vontam fel a szemöldököm. Tudom, sűrűbben kellene. Kelleni is fog. Kétlem, hogy még sokáig ilyen elnézőek lesznek a kollégák, szóval előbb-utóbb le kell állnom és abba kell ezt hagynom. A két kávésbögrével a kezemben indultam meg utána, most mi van? - Lehánytál. - Tájékoztattam róla, ha hirtelen megfeledkezett volna róla.


Szavak száma || megjegyzés || Valami by valaki || ©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Dec. 21.
Age :
27
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 31.12.15 22:35



Alexis & Michael







F

eltámaszkodtam és megfordultam, hogy átvegyem a kávét. Hát mit ne mondjak eddig észre sem vettem, hogy félmeztelenül van. Még a szám is tátva maradt. Na nem, ezt nem teheted velem!!! Nem így és nem most… Felkaptam az első kezembe eső dolgot, ami a párnája volt és hozzá vágtam. Nem érdekel. Kérle, nagyon szépen kérlek, vegyél fel egy pólót. Fülem tövéig elvörösödve kaptam fel a másik párnát és szorítottam a fejemre. Halkan nyöszörögtem. - Ugye már elmentél??? Válasz azonnal jött és én felnéztem, nem kellett volna. Hatalmas kék szeme tíz centire nézett szégyenlős zöld szemembe. Éreztem ahogy egyre vörösebb leszek és egyre jobban ég az arcom. Atyám atyám atyám, kérlek ne nézz így rám… Nem is tűnt fel mennyire dögös még nem állt előttem félmeztelenül és nézet mélyen szemembe. Hamar elkaptam tekintetem és belenyomtam a párnába amilyen mélyen csak tudtam. Hallottam halk lépteit ahogy távozik. Komolyan elment zuhanyozni, oké. Amint le tudtam higgadni rájöttem, hogy nincs mibe hazamennem. Ó basszuuuusss… Így begomboltam ingét és ruhát készítettem belőle. Rögtön jobb, máris nőnek érzem magam. És kicsit jobban is. Felkaptam a kávés bögrém és úgy döntöttem hálám jeléül készítek valami reggelit. Eléggé éhes vagyok már én is és gondolom pár napja már ő sem evett. Kinyitottam a frizsider ajtaját és kutatni kezdtem bármi ehető után. De a legtöbb dolog már megromlott. Volt viszont némi ehető dolog, így készítettem palacsintát. Hm milyen öntettel? A rumos gondolatára elfogott a rosszullét. Oké az akkor ki marad… Tovább kutatva találtam egy kis vanília fagyit. Tökéletes, gyorsan kikevertem a tésztát és megsütöttem. Végeztem mire Michael kilépett a fürdőből. Még mindig félmeztelen. Nem hiszem el… Legszívesebben a palacsinta sütőbe vertem volna a fejem, de épp forró volt és nem volt kedvem újabb sérülést okozni magamnak, a bokám már így is fáj. Csak azt nem tudom miért… Kortyoltam a kávémba és kezdtem összerakni az estét. Táncoltam a pulton és… leestem! Tényleg, ezért fáj a bokám. - Hogy hogy mit? Reggelit… Éhes vagyok és gondoltam te se ettél már egy pár napja… Emeltem fél védekezően a tányér palacsintát. - Köszönöm kérdésed, azért mert józan vagyok? Sűrűbben kellene kipróbálnod. Nyújtottam rá a nyelvem és nevettem. - Vanília fagyit?

Click me Wink




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 01.01.16 2:02



Alexis & Michael

- Most komolyan? - Most komolyan zavarban van? Nem, nem mondja komolyan, hogy zavarban van. Azonnal hercegnő, de örülnék neki, ha a forró kávé nem a hasamon vagy a mellkasomon végezné, mert az fájni fog, plusz nyoma is maradna és nem, nem örülnék neki. De ha már így alakult Ő sem fogja ennyivel megúszni, annyi párna meg nincs. Letettem a kávékat az éjjeli szekrényre, lehajoltam hozzá, a párnába bújva most úgysem fog leesni neki, hogy honnan is beszélek. - Persze. - Amikor felemelte a fejét nagyjából fejmagasságban volt a hasammal, aztán felnézett rákvörösen, akkor pedig az imádott kék szemeimet fúrtam az övébe, ha az egyáltalán lehetséges még inkább elvörösödött. Oké, ez még hasznos lehet. De most abbahagyom, legyen elég a másnapossága. Én még ráérek folytatni, miután most már biztos vagyok benne, hogy nagyon is hatással vagyok rá, két dupla után pedig valósággal odáig van. Oké, össze kell ezt még hozni. Én józanon, Ő pedig részegen vagy mindketten részegen. Érdekes szituáció. Kíváncsi lennék. Talán egy másik alkalommal. Elvonultam zuhanyozni, csak pólót felejtettem el vinni magammal. Esküszöm, véletlen volt, de akkor is ki kell mennem pólóért, ha azt akarja, hogy felvegyek valamit. Hmm, mi ez az illat? Komolyan, reggelit csinált? - Te mikor lettél ilyen kedves? - Néztem rá még mindig a hajamat törölgetve. - Ööö szerintem nem. - Az én vagyok. Józanon.. Ő józanon egy picsa. - Szerintem még mindig hat az este, de félre értés ne essék. Tetszik. - Mondom, én, össze kellene ezt egyeztetünk. Így egész... Elviselhető. Jó. Több annál. - Valóban, ki is fogom, mivel nem engedhetem meg magamnak a munkanélküliséget, de egyelőre még nem vagyok abban a stádiumban, hogy érdekeljen. - Sőt, még csak abban az állapotba sem, hogy akarjak, de azért már fontolgatom. Talán összejön.
- Éhen halok. Mindent megtaláltál? - Dobtam félre a törölközőt és Alexis legnagyobb örömére elmentem egy pólóért. Viszonylag, nincs is akkora kupi, leszámítva az üres üvegeket, ki kéne vinnem őket. Visszafelé összeszedegettem őket és mentek is a kukába. - Egyébként ügyes. - Mutattam az ingemre, ami most már inkább ruha. Fogalmam sincs hogy csinálta, bár nekem amúgy is cuki volt, így se rossz.


Szavak száma || megjegyzés || Valami by valaki || ©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Dec. 21.
Age :
27
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 01.01.16 3:01



Alexis & Michael







É

rtetlenül meredtem rá a kijelentése hallatán. - Mi az, hogy még mindig hat az este?! Kikérem magamnak… Én egy alapból kedves ember vagyok, csak te vagy mindig részeg mikor találkozunk, és részegen baromi bunkó vagy. Egyébként köszönöm, de valamiben haza is kell mennem… És el is ment az étvágyam. Tessék a tied lehet… Csúsztattam elé a palacsintám. Még, hogy csak azért vagyok kedves mert részeg vagyok… Felháborító… Látszik, hogy nem ismer… Látná egyszer magát részegen, esküszöm legközelebb felveszem, hogy tudja ő is milyen szemét olyankor… Betrappoltam a hálóba, felkaptam a koszos ruhám, elővadásztam a cipőm és gyors léptekkel elviharzottam. Köszönöm, hogy vigyáztál rám… De a reggelt nem. Viszlát Michael… Bevágtam magam után az ajtón és szinte futva tettem meg a távot az első taxiig. Leintettem, beültem és könnyek között megmondtam a címet. Hazaérve Nathaly kérdezgetett, de csak annyit kértem, hogy hagyjon most békén. Lezuhanyoztam és átaludtam a  napot. Másnap reggel még mindig szomorúan mentem dolgozni. Az első utam a recepcióhoz vezetett. - Szia Claire. Hogy állok szabadsággal? Egy hónap? Hogy bírom kivenni? Hetekben? Kezdhetem hétfőn? Akkor a következő négy hetet szeretném így kivenni. Köszönöm. Alig beszéltem ezt meg már is betántorgott egy üveg whiskyvel. Mi az, hogy megihatod – e itt?   - Természetesen nem! Hogy gondolta azt Michael?! Ez egy kórház nem kocsma! Szakadt ki belőlem dühösen és felháborodva… Hogy érti, hogy neki ez így nem megy és nekem ehhez semmi közöm???!!! Kikaptam a kezéből az üveget, beledobtam a szemetesbe és szemrehányóan a szemébe néztem. - Tudja mit? Igaza van! Nekem ehhez semmi közöm! Viszlát! Majd Clairhez fordultam. . - Kérlek írj ma be betegnek, holnaptól a megbeszélt szerint. Nagyon köszönöm drágám. Kiviharzottam könnyek között, alig, hogy kiléptem tárcsáztam anyámat. - Szia mama, hogy vagy? Én? Jól köszönöm… Nem bánod ha a következő hetet otthon töltöm? Mi? Á, dehogy, semmi baj, csak hiányzol. Rendben, köszönöm mama. Holnap reggel indulok. Szia. Válaszoltam kérdéseire szipogva. Könnyeimmel küzdve hazamentem. Nathaly ma a pasijánál van, így nyugodtan tudtam csomagolni anyához. Hagytam neki egy cetlit, mert holnap csak délután megy haza. Reggel hívtam egy taxit és elutaztam egy hétre New Yorkba, hátra hagyva azt akit túl közel engedtem, pedig nem lett volna szabad…




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: First morning 07.01.16 18:12



Alexis & Michael

Talán egy másodpercig megfordult a fejemben, hogy utánamenjek, de aztán inkább elfojtottam, már rég nem élnek bennem olyasféle kényszerérzetek, hogy helyreakarjak hozni dolgokat, már rég nem érdekelnek. Túl a harmincon, pontosabban harminchárom évesen eljutottam arra a pontra, hogy bassza meg mindenki, legszívesebben lelépnék mindent magam mögött hagyva, de az csak filmekben menő, a valóságéban már nem válik be. Különben is, mégis ki a francnak kellene vagy akár hiányozna egy alkoholista? Biztos nem neki. Szóval jobb lesz, ha ezt is csak csendben lezárjuk és pontot teszünk a végére még mielőtt jobban belebonyolódnánk, nem lenne jó vége, velem nem igazán szoktak jó dolgok történni, de ha mégis, az is csak egy csúfos kudarc kezdete. Én már nem remélek, fejbe lőttem, hogy legalább Ő ne szenvedjem, ha már nekem nincs választásom, nem hiszek, mert rohadtul nincs miben, legfeljebb abban, hogy ma is a detoxikálóban fogok magamhoz térni és magasról teszek mindenre, mindenre és mindenkire. Nagy vonalakban ennyit kaptam az életemtől, sorozatos kudarcokat, de legalább az alkoholt kitalálták már, ha nem így lenne, most megtenném. Nem bírom már tovább józan fejjel elviselni sem magam, sem pedig az életem. Szánalmas, de úgy látszik számmora ezt dobta a gép.
Aztán mégis csak úgy döntöttem, hogy megkeresem Alexist, legalább beszélek vele, még ha nem is kérek bocsánatot, mert abban az utóbbi időben nem vagyok valami jó, plusz most abban az állapotban sem, de legalább beszélek vele, elmondom, elmondom, amit valakinek muszáj, nem várom, hogy ettől majd bármi is megváltozzon, sem megértést, se semmi mást, de legalább kimondtam, valaki meghallgatta, ennyi. Ma már biztos nem lesz bent, majd inkább holnap reggel.
A kora reggeli órákban sétáltam be, igen, a saját lábamon, még megtudtam állni, pár órával később már nem biztos, hogy menni fog, szóval most kell. A megszokáshoz híven egy üveg whisky volt a kezemben, amit hűen kortyolgattam, már csak egy két ujjnyi volt az aljában, elég csúnyán néztek rám, amikor megkérdeztem, hogy esetleg ezt még megihatnám-e, az üveg pedig a kukában landolt, oké, akkor nem, nyilvánvalóan nem. - Az egy rohadt drága whisky volt. - Méh a jobb napokra volt tartogatva, hát ha már a jobb napok nem jöttek el, sőt már nem is nagyon számítok rájuk, vigasztalódjunk vele a pocsékabb napokon, akkor is kell valami és a bárszekrényem nagy részét már kipusztítottam néhány nap leforgása alatt, hát ez szomorú.
- Nézd Alexis... - Fogtam meg a vállát. Tudom, hogy egy bunkó voltam, azt is, hogy megbántottam, de most nem erről akarok beszélni, főleg, hogy többet valószínűleg találkozni sem fogunk. - Ennek semmi értelme. Jobbat érdemelsz egy elkeseredett piás fickónál, akinek már az ég világon semmi célja az életével. Neked erre nincs szükséged... - Bőven elég, ha magam gyötrődök napról-napra, nincs miért még valakit magammal rántanom. - Törődj a saját életeddel, ne velem és nem az enyémmel. - Alexis dühösen viharzott el, hát ez nem ment épp a legjobban, de őszintén nem is számítottam volna másra és annyira nem is érdekel.


Szavak száma || megjegyzés || Valami by valaki || ©


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: First morning

Vissza az elejére Go down

First morning

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Morning Star Pub

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Lakónegyed :: Michael Quenell lakása-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához