welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

The two Hanna together -Hannah & Hanna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
24
Join date :
2016. Jan. 13.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: The two Hanna together -Hannah & Hanna 21.02.16 14:39


Hannah& Hanna

Már napok óta idegesített a szomszédom, aki megállás nélkül eltorlaszolta a folyosót, így meggátolva engem, hogy siessek a munkába. Valami bútorokat rendelt és nem tudott jobb helyet találni nekik átmenetileg, mint a lépcsőház. Eleinte még kedvesen kértem meg, hogy tegye el őket az útból, de semmi haszna nem volt. Mivel a munkahelyemen már a főnököm is figyelmeztetett, hogy többet ne késsek el, úgy döntöttem a kezembe veszem a dolgot és majd én intézkedem a bútorokról.
Hétvége van és ma nem kell bemennem a munkahelyemre, így áthívtam magamhoz a legjobb barátnőmet, Hannah-t, aki eddig még nem érkezett meg. Gondoltam kedves leszek és intézkedek róla, hogy ne kelljen átfurakodnia magát a szomszéd bútorain, így gondolkodás nélkül fogom az egyik késemet a konyhából és kilépek az ajtón.
Az előbb említett szomszédom éppen a folyosón van és telefonál valakivel. Letrappolok a lépcsőn és odalépek a hatalmas kanapéhoz, ami az első akadály. A szomszéd még csak rám sem hederít, csak magyaráz valamit a telefonjának. Én addig fogom a késemet, hatalmasat lendítek rajta és belemélyesztem a kanapé puha anyagába egy puffanó hang mellett. Erre már a kopasz kanapé tulajdonos is reagál. Megfordul és leteszi a mobilt, majd kiáltva felém fordul, hogy mégis mit képzelek, mit művelek. Rá sem hederítve felszabom a kanapé anyagát egy hosszú csíkban. A szomszéd még csak a közelembe sem mer jönni, amin nem is csodálkozom. Biztosan úgy nézek ki, mint aki félőrült, főként késsel a kezemben.
- Ha azt mondom, hogy tüntesse el a r*hadt bútorait az útból akkor azt úgy értem, hogy most rögtön. - mondom idegesen, miközben a karfát kezdem el szabdalni.
Hallom a bejárati kapu nyitásának hangját. Gondolom Hannah érkezett meg, vagy egy másik szomszéd. Akárhogy is biztos szemtanúja lesz valaki annak, hogy mit művelek, de ez sem állít meg a cselekedeteimben. Most a másik karfát kezdem el szabdalni, míg a szomszéd már azzal fenyegetőzik, hogy kihívja rám a zsarukat, mert nem vagyok normális.
Csak a zsarukat ne.-gondolom. A kést benn hagyom az anyagban, majd feltápászkodom a bútor mellől. A szomszédomra nézek, most már kissé nyugodtabb fejjel. Semmi kedvem nincsen a zsernyákokhoz, a héten már így is túl sokszor keveredtem bajba. Nem tudom, hogy hirtelen mit kéne tennem. Nem vagyok a legjobb a bocsánat kérésben és most már csak reménykedem, hogy aki az előbb lépett be a folyosóra az a barátnőm. Sokszor neki kellett már kimentenie a bajból, aminek nagyon is hálás vagyok, hiszen én nem vagyok valami ügyes abban, hogy kimentsem magamat a pácból.
Így most már minden reményem a barátnőmben van, nehogy megint a sitten végezzem.
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2016. Feb. 16.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna 21.02.16 17:11



Hannah & Hanna







S

 zinte észre sem vettem, ahogy elrepült az idő, és a nap lassan átkúszott felettem nyugatra, délutánba hajlott az óra már, de én csak álltam tiszta festékesen a vásznam előtt és törtem a fejem mi is hiányozhat. Talán rám férne egy jó kávé, hogy észhez térjek és koncentrálni tudjak, mi hiányzik a kirakós darabjából. Hmm, kávé… Kávé! Basszus Hanna! Megígértem, hogy ma szakítok rá időt és kidugom a nózim végre a műteremből. A telefonom néma üzemmódban volt, kapkodva rángattam ki a farzsebemből, ismét csak basszus, egy csomó nem fogadott hívásom van tőle… Összekaptam a cuccaim és rohanni kezdtem a kijárati ajtó felé, az ajtó mellett egy hatalmas fali tükör áll, mivel ismerem magam, tudom, hogy képes vagyok elfeledkezni arról mit csináltam tíz perce, és hogy nézek ki. Szerencsémre elrobogva mellette ismét megzavarta a perifériás látásom néhány folt az arcomon, visszaléptem, oké a karomon, a ruhámon, a hajamban??? Azt, hogy csináltam? Így nem mehetek emberek közé, gyorsan vissza az emeletre, be a fürdőbe és sikáld, ahol éred. A lefolyóban vörös víz folyt, mint a vér, hé, lehet, hogy ez hiányzik a képről. Oké Hannah, erre most nincs időd, a ruha a szennyesben landolt, kinyitottam a szekrényt, és ami kiborult, jó lesz az, nincs időm másra. Ügyetlen kis copfba fogtam kusza tincseim, belenéztem a tükörbe és egy „jó lesz ez így” legyintéssel nyugtáztam a kinézetem, felkaptam a bőrdzsekim a kulcsaim és már vágtam is be magam mögött az ajtót. Nem hiszem el, sikerült taxit fognom, az ég is úgy akarja, hogy odaérjek… Belépve a tömbház ajtaján ordibálás csapta meg a fülem, jaaajjj Hanna, már megint mit csináltál?! Nagy léptekkel haladtam fel a lépcsőkön, mikor megláttam a szétdarabolt kanapét, és barátnőm, amint kétségbeesett arccal bámul az áldozatára. Kivettem a kést a bútorból, és beszúrtam a nadrágom és a derekam közé hátra, jó helyen lesz az ott most.
- Menj be! Majd én megoldom… Fogtam meg a vállát, és néztem szigorúan aggódó szemébe. Amint tiszta volt a terep mély levegőt vettem és megindulta a kopasz felé.
- Jó napot drága uram. Ugyan, maga sem szeretné belekeverni a rendőrséget, túl sok papírmunka, feleslegesen ennyiért… Szerintem ezt meg tudjuk másként is oldani.
- Mosolyogtam rá a lehető legcsábosabban, amit csak elő tudok venni, egész közel léptem hozzá, és megragadtam a gallérját.
- Maga kihagyja a zsarukat az egészből, cserébe megígérem, hogy nem okoz több gondot a leányzó. - Oké a flört mindig beválik, csak arra nem számítottam, hogy nyomatékosítása ként le is fog kapni. Oké, sok békát kell megcsókolni a hercegig ezt bevallom, csak kissé meglepett. Beléptem Hanna lakásába, ledobtam a táskám és leültem a fotelba.
- Elintéztem, és most főzd azt a kávét! Egyébként miért is kellett tönkretenned? Néha azért gondolkodhatnál barátném, szerintem a sáros és koszos cipő nyomokon jobban bosszankodott volna, ott legalább nem kellett volna megcsókolnom. - Töröltem meg undorodva a szám.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
24
Join date :
2016. Jan. 13.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: The two Hanna together -Hannah & Hanna 21.03.16 14:45


Hannah& Hanna

Túlságosan is a szokásommá vált az, hogy  előbb cselekszem és csak utána gondolkozom. Legalább egyszer az életben megpróbálhatnék előbb gondolkozni és csak utána cselekedni. Ám ez az én életem, ami egyenlő azzal, hogy képtelen vagyok a változásra. Mások talán tudnak változni, velem azonban más a helyzet. A hirtelen ötletek amik eszembe jutnak először mindig jónak tűnik. Aztán mikor véghez viszem azokat az ötleteket utána csak magyarázkodhatok a zsaruknak. Szerintem engem már kávéval és fánkkal a kezükben várnak a rendőrök az őrsön, olyan szóval, hogy: " Hé, nézzétek ki jött be megint. Ez nem Hanna? Mi újság van? "
De eltévedtek a gondolataim. Nem is csodálkozom, hiszen a döbbenet és valószínűleg  a kétségbeesettség érzései vonulnak végig rajtam. Ilyenkor pedig nem tudok tisztán gondolkodni, sőt inkább gyakran elkalandoznak a gondolataim a rossz helyzetekben. A szomszédom idegbeteg és őrült arcába bámulok, mintha valami lassított filmet néznék. Belül ezen a gondolaton nevetnem is kéne, de minden gyorsan visszatér a rendes sebességbe, amikor meglátom Hannah-t.
Hála istennek! Itt a barátnőm, megmentésre készen. Akkor mégis kihagyom a délutáni kávézást a fakabátosokkal. Szegényeim, mit veszítenek.
Hannah kiveszi a rongáló eszközömet az áldozatból, majd berakta hátra a nadrágja és dereka közé. Jobb is eltüntetni a bizonyítékot. Felém fordul, majd megfogja a vállamat. Őszintén nagyon megnyugtat azzal a komoly tekintettel az arcán. Szól, hogy menjek vissza a lakásomba, ami remek ötletnek hangzik. Bár nem szívesem hagyom ott a barátnőmet, hogy egyedül birkózzon meg az őrült pasassal, de a lábaim mégis elindulnak vissza a lakásom irányába.
Nem sokkal később Hannah is követi a példámat, majd belép az otthonomba. A táskáját ledobja majd lepattan a fotelba. Mivel amerikai konyhám van, ezért a nappali és a konyha között nincs semmi választófal. Én a konyhasziget mögött állok, készen arra, hogy elkészítsem a kávét.
- Tudod milyen meggondolatlan vagyok, ha fölmegy bennem a pumpa.-próbálok magyarázkodni.
Megfogom a kávéfőzőt, majd teletömöm zaccal. Két csészét bekészítek és elindítom a masinát. Hannah felé fordulok, majd mosolyogva megköszönöm neki a segítséget:
- Azért hálás vagyok, hogy időben ideértél. Ha késel, szerintem engem már csak a sitten kereshettél volna. Bár a zsernyákokkal is lehet egy jót kávézni.- nevetem el magamat.
Hannah-t ismerve eltudnám képzelni, hogy még a zsarukat is simán lekenyerezné egy-egy kedves mosollyal.
-Miért? Lekapott?
Próbálom nem kiröhögni, de szerintem nem sikerül. Elképzelem, ahogy a kopasz, krumpli szomszédom lekapja az én szép barátnőmet. Hát, eléggé nevetséges látvány lenne.
- Őszintén mondom, hogy nagyon sajnálom. Biztos szörnyű lehetett.- a kávéfőző befejezte munkálatait, így kiveszem a két csészét.- És mesélj! Mi jó történt veled ma, azon kívül, hogy engem kellett kimentened a bajból?
A felső polcból előveszem a cukrot, majd a sajátomba rakok kettőt.
- Kérsz bele cukrot?
Már sokszor kávéztunk együtt, de képtelen vagyok megjegyezni, hogy mások hogyan isszák a kávéjukat. Egyszerűen nem megy. Az agyam azon része, melynek ezt az információt el kéne raktároznia ilyenkor mindig kikapcsolja magát.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2016. Feb. 16.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna 29.03.16 19:36



Hannah & Hanna







A

 legnagyobb meglepetés volt számomra, amikor a falnak nyomva találtam magam, egy idegen pasi nyelvével a számban, aki még csak nem is néz ki jól… Oké, dögös vagyok és meggyőző, de tényleg nem számítottam rá, hogy a nyelvével a számban fog végződni ez a beszélgetés. Ott már nekem is kezdett nagyon elég lenni, mikor a blúzom alját kezdte babrálni, oké, szeretem a barátnőmet, de azért nem ezt úgy nem teszem meg most érte, ha nem gond… Sokszor húztam már ki a bajból, és soha nem szóltam érte, hisz ő ilyen és tudom, hogy nem azért teszi mert rosszat akar, csak heves a természete, ahogy ezé a kopasz rondaságé is, úgy nézem. Kerek szemekkel próbáltam kiszabadulni karjaiból, ebből ennyi elég is volt mára. Legalább benyelt volna előtte egy Tic Taccot vagy valami, mert a rohadó hús nem a kedvencem bocsi. Pár perc erőteljes próbálkozás után, sikerült elmenekülnöm és beiszkolnom Hanna lakásába, el sem hiszem, hogy megmenekültem, kihúztam a kést a hátam mögül, ledobtam a kis kávézóasztalra és lehuppantam sokkos állapotban a fotelba.
- Mi? Ja igen… Pocsék volt… Ha nem szabadulok ki mást is akart volna. Nevetve dőltem hanyatt, lassan megszokom már a hirtelen indulatokat amiket egy pasiból vált ki egy helyes pofi és pár kedves szó. Mindig elfelejtem milyen hatással is vagyok a férfiakra, talán túlzásba viszem, de valahogy meg kellett mentenem a drága barátnőm fenekét a sittől.
- Ugyan, semmi baj, már kezdem megszokni, hogy mindig bajba kerülsz, ez a te védjegyed.
- Nevettem miközben hozzávágtam egy kispárnát hátulról amit mellőlem kotortam elő.  
- Csak a szokásos, dolgoztam egy újabb festményen, totál elfeledkeztem az időről, bocsánat, hogy késtem, de úgy nézem a te napod izgalmasabb volt. Egy cukrot kérek, köszi, szóval mesélj csak. - Dőltem előre a csészémmel a kezemben, jelezvén, hogy hallani akarom a szaftos részleteket. Vigyor, ami arcomon jelent meg mindent elárul, gyerünk kislány mesélj csak nekem jelentést hordozott magában. Szeretem, amikor beleéli magát, hogy miért is akadt ma épp ki, és előad nekem egy görög drámát, minek nekem televízió, itt van Hanna, akivel minden nap történik valami szappanoperába illő.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
24
Join date :
2016. Jan. 13.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: The two Hanna together -Hannah & Hanna 03.04.16 17:28


Hannah& Hanna

Hannah a legjobb barátnőm, amiért nagyon hálás vagyok. Ő nem vet meg és elfogadja azt, aki vagyok. Ami jó érzés tud lenni az álca után, amit nap mint nap a világ többi részének kell mutatnom. Mindig jókat tudunk beszélgetni és jókat is szoktunk szórakozni. Nem mellesleg mindig kiment engem a bajból, amire gyakran rászorulok. Akárcsak ma a szomszédom esetével. Végül is ki mondta, hogy a folyosóra tegye le a bútorait és egy kész erődöt építsen belőle, amitől az emberek se ki se be nem tudnak közlekedni. Úgyhogy szokás szerint kézbe vettem az irányítást és új szabást adtam az akadályt jelentő kanapénak. Eddig sem volt túl jó kapcsolatom a szomszédommal, de ezek után majd el kell viselnem a ronda képén azt a vicsort, amit gyakran használ a szerinte "utcai huligánok" felé. Ha Hannah nem lett volna itt ma, biztos hogy bevisznek engem az őrsre. Ami ha úgy vesszük, már a második otthonommá vált.
Miután a barátnőm a segítségemre érkezett én besiettem a lakásomba. Kinek hiányzik, hogy tovább hallgassam a szomszéd kiabálását. Engem szinte rögtön követett Hannah a lakásba, majd a késemet a konyhapultra dobta. El is tettem az egyik fiókba, hogy ne legyen szem előtt a rongálóeszköz. Hannah elintézte, hogy a pasi ne hívja ki rám a zsarukat, úgyhogy most már megérdemli azt a kávét, amiért ide is jött valójában.
- Képzelem mennyire lehetett kellemes az a csók. Amennyire öreg, annyira perverz is a pasi.- próbálok nem hangosan felnevetni, de egy halk kuncogást azért elejtek.
A baj az én védjegyem. Hát igen. Néha úgy érzem, ha nem keverek egy kis zűrt magam körül, akkor belehalnék az unalomba. Ha a rosszaság olyan lenne mint a drog, akkor én bizony függő vagyok.
Míg hátat fordítok neki, hogy elkészítsem a kávét egy gyengébb tárgy érkezik a hátamba. Lenézek a földre, és látom, hogy az egyik díszpárnám ott hever a padlókövön.
- Kösz. Azt hiszem ezt megérdemeltem.- nevetek fel.
Felveszem a párnát a földről és rádobom a kanapéra. Legalábbis megpróbálom, de amilyen ügyetlen vagyok ma csak az egyik újságomat repítem le a kávés asztalról. Erre csak megcsóválom a fejem és lenyugtázom magamban, hogy ma kétbalkezes vagyok.
Végighallgatom Hannah-t, majd egy mosollyal nyugtázom, hogy megint egy művön dolgozik. Annyira engem nem foglalkoztat a művészet és a festmények, de ha Hannah-ról van szó, akkor szívesen figyelem, ahogyan fest. Néha csak azért megyek át hozzá, amikor fest, mert tényleg érdekel a végeredmény, néha azonban csak azért megyek, hogy szórakozhassak rajta, amikor a lábujjhegyétől a feje búbjáig tiszta festék lesz.
- Semmi gond. A lényeg, hogy idejében ideértél, hogy kiments a bajból.- mondom míg belerakom a cukrot a kávéjába.
A pulttól elsétálok a barátnőmig, a két kávéval a kezemben, majd az övét átnyújtom neki. Leülök vele szemben a kanapéra, majd a kávémat kevergetve nekikezdek mondókámnak. Remélem előre felkészül, hogy ez elfog tartani egy darabig, hiszen én képes vagyok ódákat zengeni akár arról is, hogy lementem a boltba tejet venni.
- Az egész ott kezdődött, hogy a szomszéd úgy döntött, hogy felújítja a lakását néhány új bútorral. Bár nem tudom minek, hiszen soha senki sem látogatja meg. Aztán annyi esze nem volt, hogy nem fér be minden a lakásba a régi bútorok miatt, így az új kanapét átmenetileg a folyosón tárolta. Az elején még kedves voltam és megkértem, hogy keressen az említett bútornak egy másik helyet, mert így nem tudok időben beérni a munkába. Persze ő úgy csinált, mintha ott sem lennék és nem hallotta volna, hogy mit mondtam. A főnök már figyelmeztetett is, hogy többet ne késsek el, mert a végén még el kell bocsájtania. Így ma a kezembe vettem a dolgokat és egy kés segítségével elintéztem a kanapé sorsát. Ezek után már nem kell aggódnom, hogy elkéshetek, hiszen most már csak a szeméttelepre viheti el. De abba már nem gondoltam bele, hogy hívni akarja a zsarukat. Pánikba estem, mert a héten már egyszer meglátogattam az őrsöt és ma már nem lett volna kedvem hozzá. De szerencsére megérkeztél, az én megmentőm!- mondom dramatikus hangon.- Szóval körülbelül ennyi a lényege a mai esetnek.
Kifújom a levegőt, majd belekortyolok a kávémba. Az igazat megvallva ez a kávéfőző nem a legjobb, így nem túl finom maga a kávé sem, de jobb mint a semmi. A szervezetemnek minimum szüksége van napi egy kávéra, különben nem tudom olyan energikusan átvészelni a napot.
- Te hogy haladsz az egyetemmel? Minden rendben megy ott?-kérdezem érdeklődve.
Én sosem voltam az az egyetemista típus. Az iskola nem nekem való. Én nem lennék képes több mint egy órát csak ülni és jegyzetelni. Nekem folyamatos mozgásban kell lennem. Hiperaktív vagyok, amiről szerintem minden közelebbi ismerősöm tud. Így tökéletes az is, hogy pincérnő vagyok. Mindig rohanás van, egész nap nem állok meg. Ez kell nekem.
Azonban szeretek hallani az egyetemről másoktól. Szívesen végighallgatom Hannah-t, hogy hogy telnek a napjai az iskolában. Ő inkább való egyetemre. Főként, hogy a festészet a vérében van.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2016. Feb. 16.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna 07.04.16 17:00



Hannah & Hanna







A

z én legjobb barátnőm, már meg sem kellene lepődnöm azon, hogy milyen akaratos és irányítás mániás tud lenni. Esküszöm, el kellene tiltani a konyhai vágó eszközöktől, de ő akkor is kitalálna valamit, hogy elérje célját, más nem bökőt faragna a fogkeféjéből, vagy összetörne valamit, amit anyagba csavarva hasznosíthatna vágó, szúró eszközként. Na, jó, ezeket a gondolataimat inkább nem osztom meg vele, nem akarok ötleteket adni, az tuti, hogy ő túlélni a börtönt is, bár sose engedném, hogy bekerüljön, attól elvetemültebb nőszemély vagyok én, ezt a mait is gond nélkül elintéztem. Na, jó nem teljesen baki mentesen ment, hisz a nyelve a számban landolt, és én is landoltam volna rosszabb helyen, ha nem kapcsolok és fogom menekülőre a dolgot. Szerencsére a jó öreg Hannah, ott bent kapcsolt időben és parancsba adta a karjaimnak és a lábaimnak a menekülési vész tervet. Bele telt egy kis időbe, amíg a nyálas, kopasz, ronda békát el tudtam szakítani puha ajkaimtól, csessze meg az másoknak van tartogatva, olyanoknak akik ki is néznek valahogy és nem apám generációjának tagjai. A lehető leggyorsabban osontam be Hanna lakásába, és huppantam le, konkrétan kiröhögött, amikor elmeséltem neki, hogy mi történt, nem tudtam megállni, hogy ne vágjak hozzá egy díszpárnát, egy kis most nagyon utállak fintorral kísérve, de én sem bírtam megállni röhögés nélkül a műveletet, amit véghezvitt, hogy visszadobja a párnát, ami az asztalt súrolva vert le pár katalógust.
- Hááát ez nem jött össze. Nevettem, de úgy tényleg a hasamat fogva és fuldokolva, már – már a könnyeim sercentek elő. Nem tetszett a drága barátnőmnek, de ezen árki borult volna a nevetéstől, letörölgettem könnyeim és megpróbáltam levegőt kapni újra. Előre dőlve a térdemre támasztva kezem, fogtam a bögre kávémat és próbáltam nagy érdeklődő szemekkel figyelni, mondjuk, ez már nagyon megy nekem, hisz egyetemre járok, valahogy ott is úgy kell tennem, mintha baromira érdekelne az anyag. De úgy gondoltam cukkolom kicsit Hanna-t és úgy tettem, mintha lebuknék az unalomtól, még kicsiket horkoltam is, majd mikor befejezte és felnéztem nagyon csúnyán nézett rám.  
- Bocsi, tudod, hogy csak ugratlak, mindig érdekel, amit mesélsz nekem, sosem unalmas, és khm, majd ha egyszer megöregszünk lesz mit mesélnünk, hogy amikor öreganyád megmentette a drága Hanna néni picsáját a börtöntől…
- Próbáltam kicsit viccesre fogni a dolgot és sikerült is, ő már csak ilyen, indulatos és nem gondolkodik, de talán pont ezért vagyunk mi a legjobb barátnők, mert mindig ott vagyunk a másiknak.  
- Az egyetem? Semmi különös, még mindig ugyan azok a sótlan fapofák járnak oda, akik akkor se tudnák mi a művészet, ha nyakon vágnám vele őket… - Zsörtölődtem, az újabb idióta tanárom miatt, aki okosnak és tehetségesnek tartja megát, pedig egy lapát földben több az értelem és a műveiből gyújtanák máglyát boszorkány égetéskor…






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
24
Join date :
2016. Jan. 13.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: The two Hanna together -Hannah & Hanna 10.04.16 15:57


Hannah& Hanna

A díszpárnámmal való bénázásra a barátnőm rögtön ki is nevet, mire kinyújtom rá a nyelvemet. Persze, ha bénázok rögtön ott van, hogy kinevessen. Azért én is megeresztek egy vigyort a saját szerencsétlenségemen, mert be kell vallanom, hogy tényleg vicces volt, ahogy néhány katalógus levisz a párna magával a földre. Az iskolában sem voltam valami jó a kidobóban, így nem is kellene csodálkoznom, hogy egy párnát nem bírok visszadobni a kanapéra.
Figyelem, ahogyan már potyognak a könnyei a nevetéstől, így nevetve megszólalok:
- Ennyire azért nem volt vicces.
Miután leültem elé és végigmeséltem a történteket Hannah úgy tett, mintha ledőlne az unalomtól a fotelból és még horkolást is tettetett. Erre csak csúnyán néztem rá. Azt hittem, hogy már hozzászokott ahhoz, hogyha elkezdek valamiről beszélni, akkor engem semmi sem állíthat meg. Minden apróságot el szoktam mesélni ilyenkor kezdve attól, hogy milyen volt az időjárás egészen addig, hogy mikor vettem levegőt. Szeretek túlzásokba esni. Emlékszem, amikor legutóbb egy estére beraktak az őrsre és kikészítettem a zsarukat azzal, hogy elkezdtem mesélni arról, hogy milyen volt a napom a munkahelyen. Lehet, hogy azért is engedtek ki, hogy megszabaduljanak a sok csevegésem elől.
Próbáltam sértődött fejet vágni, de nem bírtam ki nevetés nélkül, amikor végighallgattam Hannah bocsánatkérését.
- Mert a jövőbeli unokáid arról akarnak majd hallgatni történeteket, hogy hányszor mentetted meg a seggem a bajból.-nevetek hangosabban.- Szerintem ők is megöregednének, mire végigsorolnád, hogy mikor milyen bajból húztál ki.
Végighallgatom az egyetemről és úgy tűnik, hogy valaki megint felidegesítette a drága barátnőmet.
- Kit kell megverni?-kérdezem rögtön.
Ezt a kérdést egyszerre gondolom komolyan és nem is. Ha olyan napom van és a személy elég indokot ad arra, hogy megverjem, akkor tényleg megteszem. Hannah kedvéért meg főként megtenném. Ha valaki bántja a barátnőmet vagy csak felidegesíti, akkor elég nekem egy szó és már ugrok is, mint egy harci kutya.
- Tudod, hogy csak szólnod kell és én már megyek is megverni akárkit, akit kell.-mondom neki. - Bár a végén még neked kéne abból a bajból is kihúznod.
Ez valószínű. Tekintve, hogy ma is ő mentett ki a bajból és még jó néhányszor neki is kell majd, a jövőt látva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2016. Feb. 16.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna 14.04.16 16:15



Hannah & Hanna







F

uldoklom a nevetéstől és hasamat fogom, fáj, már tényleg nagyon fáj. Ez a legjobb hasizom erősítő gyakorlat és még jól is érzem magam közben. Minek kellene nekem konditerem bérlet mikor itt van nekem Hanna, aki állandóan megnevettet a szituációival. Hát én sem vagyok a legjobb célzó, de azért ennyire félre még sose sikerült dobnom bármit is. Meg kellene már szoknom ügyetlenkedéseit, de bezzeg amikor rosszban kell sántikálni olyan pontosan döfi azt a kést, mint egy profi késdobáló. Bele borzongok az emlékbe, amit az a kopasz, dagadt okozott ma nekem, sokáig lesznek tőle rémalmaim az tuti.
- De ennyire vicces. Öltöm ki rá finoman és viccelődve a nyelvem. Tudja, hogy soha nem sérteném meg, elég indulatos és utólag gondolkodó típus. Bár lehet, hogy pont ezt kedvelem benne ennyire, hogy őrült, mint én, az én dilis barátnőm. Esküszöm, most úgy megszeretgetném, de szerintem nagyon meglepődne, és orvos után érdeklődne. Egyikünk sem az túlzott érzelem kinyilvánító fajta, jó ez nem teljesen igaz, majd akkor fogalmazok úgy, hogy nem vagyunk ölelkező és puszit adó típusok. Kávéja isteni, mint mindig, szeretem, ahogy elkészíti, talán ezért is járok ilyen sűrűn ide, na meg persze, hogy kirángassam az aktuális hülyeségéből. Felcsaphatnék Hanna védő nőjének, securiti-jének, vagy valami ilyesmi, csak úgy fest, én az öklöm helyett az ajkaim használom. Fuj, fuj és fuuujjjj… Nem baj, én túlteszem magam rajta de Hanna-ért megérte kicsit kockáztatni. Tudom, hogy ő is megvédene minden körülmények között.  
- Szerintem az unokáink nagyon fogják élvezni a dilis nagymamáik kalandjait, mese könyv sem kell hozzá, csak egy bögre kávé.
- Emelem fel a bögrém nevetve, szerintem ez egy olyan barátság, ami mindent túlél, legalább is szeretném ezt hinni. Mikor ide költöztem sosem gondoltam volna, hogy össze fogok barátkozni egy őrült némberrel, de nem bánom, szeretem őt, egyetlen barátom sem érzem annyira közelinek, mint őt, mintha ha nemlétező testvérem lenne, ha született volna, azt akarnám, hogy olyan legyen, mint ő.
- Tudom drága, de nem ér annyit az egész, hogy megint a sittről hozzalak ki. Majd megoldom azzal az ártatlan műmosolyommal. Látod? - Vigyorgok rá idétlenül. Kicsit cukkolom, de tudja, hogy nem sértésnek szánom szavaim, ő ilyen, elfogadtam már az évek során.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
24
Join date :
2016. Jan. 13.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: The two Hanna together -Hannah & Hanna 22.04.16 17:47


Hannah& Hanna

Azt már tudtam, hogy ügyetlen vagyok, de hogy ennyire? Egy párnát nem vagyok képes oda dobni, ahova szánni akartam. Pedig csak négy méterre álltam a kanapétól.
Kicsit sértődötten nézek a barátnőmre, hiszen az úgy nevet ki, mint hogyha minimum az év poénját meséltem volna el. Nem is baj. Megérdemli, hogy jól szórakozzon rajtam, miután kimentett a bajból. Megint. Regéket és ódákat lehetne írni arról, hogy hányszor mentett már ki a bajból Hannah. Hosszabb lenne még a Harry Potternél is a történetek egybe írva. Így ötletnek nem is rossz. Ha lenne bennem bármilyen írói készség, kiadhatnám könyvként a sok baromságot, ami az életemben történik. A könyv címe lehetne: a két Hanna egymásra talál. Vagy valami hasonló. Nem tudnék jó címet adni a könyvnek. De író sem lehet belőlem. A könyvek gyönyörű bizonyítékai lennének a zsaruknak, a sok törvényszegésről, amit eddig elkövettem, de ők nem tudnak róla.
- Ha annyira nőne bennem a művészi véna talán még én magam fogok írni egy könyvet a sok bolondságról, amit elkövettünk.-nevetek fel, majd iszok még egy korty kávét, bár fintorgok közben.- Kávét emlegetve. Sajnálom, hogy csak ilyen rosszal tudok szolgálni. Vettem egy új kávéfőzőt, de szerintem szörnyen rossz.
Csak mosolygok a sitt szó hallatán. A zsaru pajtásaim nekem sem hiányoznak. Nem szeretném a látogatásukat napi szintre emelni.
- Érted még a rendőröket is bevállalom egy napra.-kacsintok rá. - Igen. Gyönyörű nézni azt a bamba fejedet.
Nem bírom ki nevetés nélkül. Az a műmosoly olyan vicces és egyben ijesztő, akár Wednesday Addams az Addams Familyből.
- Ha így nézel a végén még úgy maradsz.-kuncogok bele a bögrémbe. -És akkor nem tudsz majd kimenteni a bajból a csinos kis arcod nélkül.
Persze csak poénkodom. Hannah akár szép, akár nem. Nekem nem igazán számít, addig, amíg olyan jó fej barátnőm, mint most és amilyen eddig is volt. Pár éve vagyunk jóban és azóta is boldogítjuk egymást. Nem mondom ezt gyakran, de szerintem ez a barátság sokáig fog majd tartani. Legalábbis reménykedem benne. Talán akkor nem fog örökké tartani ez a dolog kettőnk között, hogyha én elüldözöm a sok baromsággal, amit elkövetek az életben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2016. Feb. 16.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna 04.05.16 16:57



Hannah & Hanna







B

arátnak lenni elég strapás foglalkozás is lehet, ha nem jól választunk hozzá partnert. De Hanna más, vele még a strapás részek is viccesek, legalább fejleszthetem művészi tehetségem a színjátszás irányába, amikor vakarom ki a nagy halom …… alól, csak, hogy ne legyek vulgáris és prosztó a szavak használatában. Valahogy mindig bele kerül valamilyen szituációba, amiből persze én, mint legjobb barátnő, próbálom kivakarni, amin aztán egy csésze borzalmas kávé mellett jót nevetünk. És valóban nem a legfinomabb kávé, amit valaha ittam, de tőle még ez is elviselhető lesz, mert olyan édesen próbálja, hogy jó legyen, és nekem megfeleljen, hogy már attól kevésbé lesz ihatatlan lötty az egész. És az ötlet miszerint talán, esetleg, egyszer kiadja az egész összes eddigi kalandunk és próbálkozásaink a nem börtönbe kerülésre megmosolyogtat, sőt hangos nevetésbe kezdek és egy párnát nyomva a képembe hajolok előre a térdemre és nevetek bele.
- Segítek, esküszöm. Nyögdécselem, miután végre valamilyen szinten kapok levegőt és fel tudok egyenesedni, letörlöm könnyeim és még mindig kicsit kacagva bámulok rá.  
- Hát esküszöm ma nagyon megérte eljönni, rég nevettem ennyit, hiányzott már az a hülye fejed.
- Gyerekes ugyan, de nyomatékosítva mondandóm rányújtom nyelvem és csak nevetek tovább lábaimat szorosan felhúzva mellkasomhoz. Szeretek mások számára kényelmetlen pozíciókban ücsörögni. Sok érdekes és bámuló arckifejezést láttam már kitekert pozícióim láttán, de Hanna már kiröhögte épp elégszer magát rajtam, vagy nem szól már érte, vagy magában nevet egy jót, a dili szőke csajon, aki sosem tud sokáig egy helyben maradni.
- Kedves vagy, de inkább felhasználom a bamba tekintetem, minthogy börtönbe kerülj miattam, és egyébként is, az a veszély engem nem fenyeget, hogy ne tudjalak kimenteni, más nem előnyben részesítem a csinos kis alakomat, megbarátkozok a dekoltáltabb pólókkal és rövidke miniszoknyákkal, a tűsarkúról már nem is beszélve. - Magyarázok, és közben vigyorogva mutatok végig magamon várva nevetésének harsogását a nagy boci szemek után.






Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: The two Hanna together -Hannah & Hanna

Vissza az elejére Go down

The two Hanna together -Hannah & Hanna

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» [Miniboss] Hanna
» Hannah Charpentier
» Part 14 / 1

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Magán játékok-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához