welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
18.11.17 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Drake Combton
 
Lyna Frei
 
Ifj. Jack Daniels
 
Daisy McFly
 
Zachary M. Boild
 
Jennifer Ariadne Lively
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
50
Join date :
2014. Apr. 07.



TémanyitásTárgy: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning 04.12.16 11:18

I believed in your confusion
Dylan Hanning talán soha életében nem volt még olyan zaklatott, mint most, ezekben a pillanatokban. Ujjai olyan erősen fonódtak Audijának kormánykereke köré, hogy már – már teljesen elfehéredtek, állkapcsa megfeszült, akár egy ragadozónak, ami épp támadni készül. Úgy ám, arról már nem is szólva, hogy, ha valóban létezne ilyen, Mr. Hanning az összes őt körülvevő embert egyetlen pillantással küldené a pokol legmélyebb bugyraiba, tekintete jeges, már-már vérfagyasztó. Már megint az a Nő…
- Mégis hogy lehet valaki ennyire….? – csapott rá dühében a kormányra, miközben felkanyarodott egy kivezető útra, s ezzel megindult a külváros felé.
- Makacs, ostoba, idegesítő, vakmerő… argh, erre nincs is szó! Hogy az Isten verne meg Maya Sandoval! – ezzel a gázba taposott, hogy minél előbb a lányhoz érhessen.

Minden két nappal korábban kezdődött, amikor Dylan Hanning mit sem sejtve még az eljövendő incidensről épp az irodájában tárgyalt japán üzletfeleivel. Mióta elküldte a lányt, hogy testőrei biztonságba helyezzék, amíg Kimberlyvel kitalálnak valamit fenyegetőik ellen, a férfi folyamatosan csak a munkájába ölte minden szabadidejét. Ridegebbé, kegyetlenebbé vált, mint valaha, sorra pusztította el vetélytársait, tette tönkre azok cégét, befektetéseit, hogy ezzel is bebizonyítsa, aki ujjat húz vele, az bizony alaposan megjárja. Szinte minden nap feltűnt egy – egy újság címlapján, hol legújabb sikere, hol pedig a bosszantó firkászok által koholt legfrissebb nőügye miatt, ám a férfi mindezekre ügyet sem vetett. Végre úgy tűnt, újra kézben tart mindent, ám ez a törékeny illúzió pillanatok leforgása alatt foszlott szét, mikor egyszer csak megszólalt a telefonja, a testőre pedig arról értesítette, hogy Maya megpróbált megszökni a tengerparti villából, ahol elbújtatták.
Ahogy az autó bekanyarodott egy kihaltabb útra, az addig feszült, gyilkos indulatú Dylan ajkain néhány röpke pillanatra pimasz kis vigyor suhant át. Lelki szemei előtt megjelent a kép, ahogy a maximum ötven kilós, törékeny testalkatú nő képes padlóra küldeni egy nálánál háromszor nagyobb gorillát egy vacak – pusztán harmincmilliós – kínai vázával, majd túljárni másik két őr eszén, hogy aztán olyan apróságon bukjon el a szökése, minthogy a kiszemelt autóból kifogyott a benzin. Igen, ahogy a férfi agyában leperegtek a képek, valóban komikusan festett az egész, ám a tudattól, hogy a szeretett nő már megint veszélynek készült kitenni magát makacssága miatt, szívében jeges félelem keletkezett.
- Csak kerülj a kezeim közé… - sziszegte maga elé, s ezzel még inkább a gázra taposott.

Néhány órával később az Audi csikorgó kerekekkel állt be a villa elé, ami előtt már három testőr várakozott jelentésre készen. Dylan mérgesen szállt ki a járműből, s indult meg a bejárat felé, miközben emberei máris magyarázkodásba fogtak.
- Uram, nem tudjuk hogyan történhetett…
- Mi mindent elkövettünk, de…
- A kisasszony egyszer csak…
- Elég! – fordult meg hirtelen, mire mindhárman elhallgattak, s hirtelen megtorpantak. – Inkompetens marhák, egyszerű volt a feladatuk, mégis csődöt mondtak. Takarodjanak innen, ha jót akarnak, még a városból is… - a mondatát inkább nem fejezte be, hisz a vége úgyis teljesen egyértelmű. Jaj annak, aki szembe kerül Dylan Hanninggel. Az új emberek hamarosan úgyis megérkeznek, ám addig egészen más feladatok várnak rá, egészen pontosan megbüntetni egy engedetlen nőt…

Ahogy belépett az ajtón, egyből észrevette a nappali kanapéján duzzogó szőkeséget, aki épp úgy festett, akár egy kislány, akitől a szülei elvették a legkedvesebb játékát. Ez néhány röpke pillanatra meg is lágyította a férfi szívét, ám azután összeszedte magát, s kifejezéstelen arccal, lassan indult el felé.
- Miért Maya? Miért Tetted? – csak ennyit szólt, ezt is borzasztó nehezen, mert bár arca, s hangszíne nem árult el semmit, tekintetéből egyértelműen kiolvasható mennyire felkavarta a lány közelsége, a félelem, ami a szeretett nő elvesztésétől él benne és a harag, amit annak ostobasága miatt érez. Nem is vezetett volna 12 órát, ha nem ijedt volna meg, hogy a szöszi újabb próbálkozásra készül. De vajon miért???
     



Outfit: Mr. Hanning
Song: Tom Waits - Bad As Me
Notes:  Twisted Evil  
you were so completely torn
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning 15.12.16 2:11






Dylan & Maya

Csak akkor hiányzol, amikor lélegzem!
El vagyok szigetelve a külvilágtól, de ennek ellenére még így is eljutnak hozzám a hírek a nagyvilágból. Bárcsak soha ne tettem volna. Bárcsak soha ne került volna a kezem ügyébe azaz átkozott újság, amiben az a cikk volt... Dylan volt a képen valami olcsó lotyóval. Fogalmam sincs, hogy hányszor olvastam el azt az átkozott cikket. Szerintem, vagy tizedjére, mikor már véglegesen és totálisan kiakadtam. Valami elpattant bennem. Vegyes érzelmek kezdtek felszínre törni és azt hiszem, hogy legalább egy ember lesz, akinek nem fog tetszeni az, amire készülök. Teljesen úgy éreztem, hogy elárult. Mégis hogyan volt képes rá? Mindazok után, ami keresztül mentünk... Akkor minden szava hazugság volt? Valamiért nem áll össze a kép, de most túl feldúlt voltam ahhoz, hogy értelmesen tudjak gondolkozni. Miért tartott olyan közel magához? Miért akar minden áron megmenteni? Azt hittem, hogy tényleg fontos vagyok neki, vagyis abban a bizonyos értelemben fontos. Naiv voltam, mikor azt feltételeztem, hogy valaha bármi is lehet közöttünk. Míg én itt be vagyok zárva, addig Dylan odakint vígan éli a kis életét, láthatóan csinos nők között. Mégis ezek után mire tudjak gondolni? Az a vicces az egészben, hogy úgy érzem, mintha megcsalt volna... Persze nem vagyunk együtt, ezért ez a megcsalás mint ellene felhozott vád nem állja meg a helyét.
Sehogy se bírtam nyugton maradni. Úgy éreztem, hogy tennem kell valamit. El kell mennem innen. Minél messzebb akarok lenni tőle, sőt még azt is fontolgattam, hogy örökre megpattanok, esélyt sem adva neki, hogy kimagyarázza a dolgot. Na, nem mintha tartózna bármiféle magyarázattal, de mégis annyira bonyolult és zavaros az egész. Habár tényleg nem vagyunk együtt, de úgy éltem meg a történteket, hogy elárult. Úgy, mint eddig még soha senki. Bíztam benne. Őszintén egész életemben Dylan volt az egyedüli személy, akiben képes voltam megbízni, egészen idáig.
Talán fél óra sem telt el azóta, hogy elolvastam a cikket, mikor megszületett bennem a végleges döntés. Megyek. Bármi áron, de meglépek. Eleinte úgy tűnt, hogy simán menni fog, aztán a hirtelen jött ötletem csúnya kudarcba fulladt. Azt hittem, hogy mindenre gondoltam, de mint kiderült voltak olyan tényezők, amikkel még én sem számolhattam. Így történt az, hogy újból a luxus börtönömben találtam magam. Dráma királynőket megszégyenítően vonultam vissza a nappaliba, hogy elfoglaljam a kanapét. Valójában nem is az volt a legrosszabb, hogy sikerült elkapniuk, hanem az, hogy pontosan jól tudtam, hogy ez miféle következményeket fog vonni maga után. Szólni fognak Neki. Pont azért akartam meglépni, hogy ne keljen vele újból szemtől szembe lennem, erre pont az ellenkezőjét értem el a kis akciómmal.
Ahogy megpillantottam dacosan karjaimat mellkasom előtt összefontam. Talán védekező mechanizmus volt, talán csak nem akartam, hogy feltűnjön neki, hogy miféle hatást váltott ki belőlem. Abban a pillanatban, ahogy megpillantottam szívem vadul kezdett el dobogni. Remek. Most még saját magamra is mérges voltam ettől. Ezt a hatást csak Dylan váltotta ki belőlem. Képtelen vagyok magamnak parancsolni, ha róla van szó. Elhatároztam, hogy nem fogok megszólalni, bármiféle kínzásnak alávethet, de meg sem fogok mukkanni. Hát ez az elhatározásom úgy fél másodpercig volt életképes.
- Talán itt kellett volna maradnom, és élvezni a bezártságot, miközben te látványosan jól szórakozol? - Elfordítottam a fejemet. Nem akartam rá nézni, ahogyan azt sem akartam, hogy lássa rajtam, hogy mennyire felzaklatott a cikk, amit olvastam. Habár ez egyértelmű lehet, elvégre ez volt a kiváltó oka annak, hogy úgy döntöttem meg akarok szökni. Legközelebb sikerülni fog.

for: Dylan   //   word count: xxx  //   notes: kiss me //   outfit: ruha //   music:




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
50
Join date :
2014. Apr. 07.



TémanyitásTárgy: Re: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning 30.12.16 1:32

I believed in your confusion
A légkör már akkor fagyosnak volt mondható, mikor a felindult férfi átlépte a ház küszöbét, ám Maya rideg, távolságtartó viselkedése, s a kérdés, az a számon kérő, már-már vádló kérdés egyenesen a férfi elevenébe talált. Mi tagadás, Dylan Hanning megdöbbent a lány szavaitól, olyannyira, hogy hosszú-hosszú percekig képtelen volt bármit is mondani. Csak állt ott, zsebre dugott kezekkel, szólásra nyílt szájjal, ám szemernyi hang nem sok, annyi sem jött ki a torkán. Mi az ördögről beszél mégis ez a nő? Miféle szórakozás? Amióta Maya távozott az életéből, nem szól az másról, mint munkáról, bosszúról és túlélésről, melyeket egy csokorba köt össze a rettegés… Hisz bármikor elveszítheti… A csend lassan kínos mértékben kezdte belengeni a szobát, a férfi ettől pedig csak még feszültebbé vált. Idegesen túrt bele a hajába, miközben néhány lépéssel közelebb sétált a kanapéhoz, és a rajta neki háttal duzzogó Mayához.

- Fogalmam sincs miről beszélsz… Talán, ha beavatnál… - mintha csak nem is a hírhedt Dylan Hanning szólalt volna meg, nyoma sem volt hangjában erőnek, határozottságnak, könyörtelenségnek, sokkal inkább tűnt elveszettnek, tanácstalannak, sebezhetőnek. Szerette volna megérteni, mégis mi késztette arra a lányt, hogy fittyet hányva a veszélyre, mely őket fenyegeti, mindarra a komoly előkészületre és háttérmunkára, mely a rejtőzését volt hivatott szolgálni és minden másra, egyszerűen megpróbáljon megszökni és eltűnni az életéből. Szeretett volna belelátni Maya gondolataiba, még, ha csak néhány röpke másodperc erejéig is, hogy valamiféle támponthoz jusson, az élet azonban nem adott számára ekkora sanszot, nem könnyítette meg a férfi dolgát.

- Miért sodortad magad még nagyobb veszélybe, mint amekkorába már most is vagy Maya? Mi volt a terved mond? Az elkötött autóval irány valamelyik határ? Vagy visszajössz és belevigyorogsz a támadóid képébe? Vagy fel akartál szívódni? – Dylan hirtelen elnémult, ahogy egy fájdalmas gondolat suhant át elméje legsötétebb részein. Mi van akkor, ha Maya előle akart elmenekülni? Ha a lány nem is a rá leselkedő vésztől, sokkal inkább Tőle retteg? Lehetséges lenne, hogy Maya Sandoval szemében ő maga a szörny, akitől oly kétségbeesetten próbálta óvni?  
     



Outfit: Mr. Hanning
Song: Tom Waits - Bad As Me
Notes:  Twisted Evil  
you were so completely torn
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning 03.01.17 17:16






Dylan & Maya

Csak akkor hiányzol, amikor lélegzem!
Hallottam, hogy néhány lépést tett felém, de még mindig képtelen voltam felé fordulni. Továbbra is háttal neki duzzogtam. Belülről mardosott az érzés. Még mindig úgy éreztem, hogy elárult, de valójában esélyt sem szerettem volna neki adni, hogy kimagyarázza magát, mert jól tudtam, hogy akkor meglágyulok és képes lennék megbocsájtani neki. Már így is kételkedni kezdtem abban, amit az újságban olvastam, elvégre talán csak azért írták azt, amit, hogy több példányban fogyjon el a szám, de ugye sosem lehet tudni... Na és, mi van akkor, ha az újságban leírtak mind igazak voltak? Akkor sosem bocsájtok meg neki, még akkor sem, ha valójában sosem volt közöttünk soha semmi. Semmi olyan, amit szerettem volna.
- Valóban fogalmad sincs? - Nem bírtam tovább hallgatni. Már az is jobb lenne, ha ordibálva esnénk egymásnak, csak végre tudjam meg az igazságot. Még akkor is, ha tartok attól, hogy kiderül, hogy van valakije. Lassan végre képes voltam felé fordulni, majd mutató ujjammal a dohányzó asztal felé böktem. Ott volt az újság, amiben olvashattam azt a cikket, ami arra ösztönzött, hogy szökjek meg innen. Túlságosan felkavart érzelmi állapotban voltam ahhoz, hogy racionálisan gondolkozzak, ezért buktam bele a kidolgozatlan tervembe.
- Nem volt tervem, csak minél messzebb akartam jutni innen. - Vallottam be lesütött szemekkel. Ennyi vallomás éppen elég volt jelenleg. Mit kellene tennem? Mindent bevallani neki? Tartok attól, hogy hangosan felnevetne, ha kiderülne, hogy azért akartam megszökni, mert féltékeny lettem attól, amit az újságban olvastam róla. Képtelen lennék úgy tovább a "foglya" lenni, hogy valaki mással van. Mégis hány hónapig, esetleg évig kell még arra várnom, hogy ne legyek veszélyben, s végre szabad lehessek? Önző lennék, ha Dylan boldogsága útjába állnék, mert előbb, vagy utóbb biztosan találni fog magának valaki, könnyebben, mint én a négy fal között.

for: Dylan   //   word count: xxx  //   notes: kiss me //   outfit: ruha //   music:




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
50
Join date :
2014. Apr. 07.



TémanyitásTárgy: Re: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning 24.01.17 12:37

I believed in your confusion
Olykor még a legbátrabb, legerősebb férfiakat is megérintik a tanácstalanság, a reménytelenség, a félelem jeges ujjai, torkon szorítják, hogy eszébe juttassák, hiába minden, pénz, siker, hatalom, akkor is csak egyszerű halandó lények, apró pontok az univerzum végeláthatatlanságában, akikre egy szép napon ugyan az a vég vár, mint a sors által kevésbé kegyelt társaikra… az elmúlás, a halál. Mialatt Dylan Hanning padlógázzal hajtott több millió dolláros Audijával a luxus villa fellé, ahol Mayát rejtette el, háta mögött hagyva cégét, milliárdos befektetőit, gondosan kiépített birodalmát, egyetlen dologra volt képes gondolni csupán, egyetlen személyre, akit soha semmi pénzért sem volna képes megvásárolni, és, aki a világon mégis mindent jelent számára. Rettegett a gondolattól, hogy a lány valami butaságot követett el, hogy nem ér oda hozzá időben, vagy, ami talán még ennél is rosszabb, Maya épp tőle akart elmenekülni, hogy többé soha ne találkozzanak. Az a távolságtartó magatartás, az a ridegség, amivel fogadták csak tovább erősítették a férfi rossz érzéseit, fokozták szívében a mardosó kínt.

Dylan Hanning, a férfi, aki eddigi élete során képes volt szembenézni mindennel és mindenkivel, aki határozottságával és könyörtelenségével kivívta a tiszteletet üzleti és magánéleti körökben, akit a háta mögött a világ mázlistájának gúnyoltak ellenlábasai ezekben a pillanatokban mégis elesettnek, gyengének, zavarodottnak érezte magát. Fogalma sem volt róla mi üthetett a lányba, bármit megadott volna valamiféle fogódzkodóért, segítségért. Végül a sors megkönyörült rajta, Maya a dohányzóasztal felé bökött, a férfi pedig azonnal megpördült saját tengelye körül, hogy a jelzett irányba fordulva tekintete megakadjon egy ott heverő újságon. Összevont szemöldökkel lépett az asztalkához, amiről felvette a lapot, majd érdeklődve lapozgatni kezdte. Nem tudta mit kellene keresnie, így minden egyes szalagcímet átfutott, majd egyszer csak megállt a cikknél, ami ismét Őt emlegette.

- Dylan Hanning, a jóképű milliárdos playboy, Sasha Woodseen angol szupermodell társaságában múlatta az időt az idei Howards gálán. Mint az köztudomású Hanning évről – évre jelentős összeggel támogatja a Jeffrey Howards Alapítványt, elősegítve ezzel a gyermekotthon fejlesztését, az árvák ellátását, taníttatását. A gálát most rendezték meg ötödik alkalommal… blablablablabla…. Számos híresség tűnt még fel az est folyamán, úgy, mint Leonardo DiCaprio, Johnny Depp… blablabla… – futotta végig gyorsan a sorokat.
- … Az est folyamán többen is arról suttogtak, hogy a gyönyörű szupermodell és az üzletember között szinte szikrázott a levegő, meghitten bújtak meg a terem egyik rejtett zugában, később pedig feltehetőleg együtt távoztak a helyszínről. Hanninget mostanában számtalanszor összehozták már színésznőkkel, modellekkel, énekesnőkkel, ám úgy tűnik most végre komoly az ügy. El kell ismernünk remekül mutatnának együtt, reméljük hamarosan hivatalos bejelentésre is sor kerül majd. – ahogy a férfi az utolsó sor végére jutott ábrázata olyanná vált, akár egy éretlen kamaszfiúé, aki életében először lát fedetlen női testet. Szava elakadt, néhány pillanatig pusztán csak pislogásra volt képes, majd egyszeriben csak kirobbant belőle a nevetés, az a régi Dylan Hanning féle nevetés, amit egy – egy megnyert számítógépes játék parti után lehetett tőle hallani annak idején.

- Milyen kár, hogy sosem voltam nekrofil… – bukott ki belőle nevetés közben, ám aztán meglátva Maya értetlen arckifejezését igyekezett gyorsan összeszedni magát és rendezni a vonásait.
- Bocs… khm. A napokban annyi hülyeséget írtak már rólam, hogy egy idő után nem követtem. Emily mondta ugyan, hogy egész nap csörgött a telefon és az újságírók akartak tőlem valamit, de tárgyalásom volt, így kiadtam, hogy intézze el és ne zaklasson, csak, ha nagyon fontos. Most már értem miért… - túrt bele a hajába, majd nekidőlt a falnak és összefonta mellkasa előtt a karjait.
- Be kéne perelnem a magazint, mert ez már sértő… jobb nőt nem találhattak volna? Pont ezzel az agyhalott ropival kellett összeboronálniuk? Egész este az agyamra ment… - sóhajtott fáradtan. Most látszott csak meg rajta igazán, hogy nem aludt már egy jó ideje, hogy megállás nélkül vezetett egész idő alatt. Kisfiús vonásai ismét nyúzottá, kimerültté, megviseltté váltak, habár tartásán ez mit sem mutatkozott meg, elvégre Dylan Hanning mindig igyekszik tartani az erő látszatát, csak így maradhat életben az üzleti világban.
Néhány pillanat kellett ugyan, hogy sikerüljön elmélyében rendeznie az új információkat, ám, ahogy elérte a felismerés, döbbenten pillantott fel a lányra.
- Te ezért akartál…??? Azt hitted….?  
     



Outfit: Mr. Hanning
Song: Tom Waits - Bad As Me
Notes:  Twisted Evil  
you were so completely torn
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning

Vissza az elejére Go down

Why? - Ms. Sandoval & Mr. Hanning

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Bárhol, bármikor-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához