welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Today at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Lyna Frei
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 
Timur Theodor Volkov
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Paris - Hotel, Étterem és Casino

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2012. Dec. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 02.04.16 18:17




Mia & Mason

- Ugyan kérlek, csupán felmegyek oda, aztán közlöm a hölgyekkel, hogy egy estére az leszek, akit csak akarnak, aztán induljon a licit, véleményem szerint ez egy igen csak kihagyhatatlan alkalom lenne. Jótékony célra áldozom be magam, értékelhetnéd. - Csak aztán nehogy visszanyaljon a fagyi, mert az kissé kellemetlen lesz, de ennyi kockázatot vállalni kell a kívánt siker érdekében, majdcsak megoldom valahogyan ezt is. Annyira végül is nem végződhet vészesen, bízzunk benne, hogy nem fog elszabadulni a pokol és nem lesz szükség a biztonsági szolgálatra, mert a nők az öltönyömön kívül mást is leszaggatnának rólam, remélem csak túlzok, remélem.
- Minden jól fog alakulni, ügyes leszel. Gondolj bele, hogy már korábban is milyen jól ment, pedig milyen tapasztalatlanul vágtál neki, a sikerre koncentrálj, ne a lehetséges akadályokra és akkor menni fog ez. - Kicsit magamra emlékeztet, amikor egyedül kaptam meg az első igazi ügyemet, nem feszült voltam, inkább egy túlpörgött idegbeteg, aki erőnek erejével mindent jól akar csinálni, egyből száztíz százalékot akartam nyújtani, maximalistaként akartam kezdeni.
- Szakmai ártalom, beletanulsz. - Nemsokára Ő is hasonlóan fog beszélni, amit persze nem fog észrevenni magán, de majd felhívom rá a figyelmét, ami pedig a játékot illeti ennyi lazán belefér, sőt akkor viszont már legyen tétje a dolognak.
- Rendben. - Hmm, ez a része könnyen ment, egész könnyen rábólintott arra, hogy akárhová velem jönne abban az esetben, ha nyerek, márpedig így kell, hogy legyen.
- Legyen. - Bólintok rá a titokzatos ötletére, majd néhány másodpercig csendben morfondírozok azon, hogy én mit is kérhetnék cserébe.
- A kocsim? - Kérdeztem vissza, bevallom kissé meglepett a javaslat, vagyis hogy hirtelenjében a kocsim lett az egyik tét, lehet túl komolyan vette ezt a játszunk nagyban jelmondatot, kellett nekem arról pofáznom, hogy ennyi kockázatot vállalni kell a siker érdekében, miért pont a kocsim? - Legyen. - Nyújtottam felé a kezem, hogy hivatalossá tegyük a dolgot.
- Azt hiszem elfognak lopni. - Pillantottam Mia háta mögé. - Valamiért az az érzésem, hogy lóvé van a láthatáron, hat óránál, mindent bele, vagyis gombolj e róluk egy pofátlan összeget. - Miának pedig van hozzá elég jó beszélőkéje, hogy kellően jó belátásra bírja őket a jótékonykodással kapcsolatban, sőt szerintem kellő akaraterővel bármiről képes lenne meggyőzni az embereket.

music:Zeneszám címe|words: szavak száma

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
189
Join date :
2013. Mar. 06.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 02.04.16 19:21


Mason & Mia
 

Meglepetten pislogtam rá. Most kellene nekem is bevallanom, hogy én is akartam rá licitálni? Ha már Mason volt az a szerencsés, aki múltkor a legtöbbet fizetett értem.
- Ami azt illeti én ezt értékelem is, de ugye tisztában vagy azzal, hogy a licitálok nem azért fizetnek, hogy bármilyen szexuális szolgáltatást nyújts annak, aki végül megnyeri a licitet? - Mert, ha erről lenne szó, akkor mikor rám licitált az előző jótékonysági liciten, akkor... Lefeküdtünk volna egymással, de nem tettük meg, mert nem erről szólt az, hogy Mason adakozott.
- Persze mindketten felnőttek vagytok már és el tudjátok dönteni, hogy mit akartok kihozni az estéből. - Kissé sután, de magyarázkodni próbáltam. Nem mondhatom meg neki, hogy mit tegyen azzal a nővel, aki végül a legtöbbet fogja fizetni érte. Habár bevallom, meglepett a felismerés, hogy még a gondolat is zavar, hogy talán most az én közreműködésemmel fog valakivel ágyba bújni. Mégis miért? Semmi okom féltékenynek lenni. Semmi sincs közöttünk, mindössze csak együtt dolgozunk egy nagyon nemes projekten.
- Ugye tudod, hogy milyen sokat jelent nekem az, hogy ennyire bízol bennem? - Még nem éreztem azt, hogy valaki ennyire támogatna. Hisz bennem, én pedig elhiszem neki, hogy sikerülni fog. Kitartó leszek, már csak azért is, mert Mason nem kételkedik bennem.
- Biztos vagy benne? - Azért mégis csak rákérdeztem mielőtt a kezemet nyújtottam volna felé kézfogásra. Szinte már zavaró, hogy ennyire biztos magába. Máskülönben miért ment volna bele, hogy az autója legyen a tét?
- Azon leszek, de remélem, hogy te is. Nem sokára kezdődik a műsor, legyél a közelben. - Halványan rámosolyogtam, majd megindultam a potenciális adakozók felé. Elcsevegtünk néhány percig, majd engem hívott a kötelesség. Még mindig izgultam, de nincs mit tenni, ezzel jár, ha az este házigazdája vagyok. Megragadtam a mikrofont és felmentem a színpadra. Előadtam azt a bevezető szöveget, amit mindenki várt tőlem, de biztosra vettem, hogy amit a legjobban várnak - legalábbis a hölgyek - hogy megkezdődjön a licit és szexi férfiak foglalják el a színpadot. Felkonferáltam pár vállalkozó szellemű delikvenst, majd Mason következett.
- Hölgyeim... - Szólaltam meg, de eléggé nehéz volt túlkiabálnom a begerjedt nők sikongatását.
- Ő itt Mason Nicolson, az egyik leglelkesebb támogatóm. Olcsón nem adom oda. - Már pörögtek is a tétek, egyre magasabb és magasabb volt az összeg. Talán a határ a csillagos ég.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2012. Dec. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 04.10.16 18:43




Mia & Mason

- Sőt, kifejezetten értékelem ezt az apró betűs részt, de ha mégis meggondolnám magam ebben a döntésben nem vagyok megfizethető. - Ezt az egy dolgot had döntsem már el magam, hogy esetenként kit szeretnék az ágyamba csábítani vagy épp egy hotelszobába, ami nem épp felel meg az én stílusomnak, de ha a helyzet épp adja magát, akkor az egy kivételes eset lenne, de ez semmiképp sem a licit összegétől fog függeni. Ez pusztán merő jótékonyság. Meglepően jól csinálja, mindössze némi pénzbeli löketre lenne szükségünk, ami egy magánvállalkozásban sosem jön rosszul, ezeknek az embereknek pedig van miért a zsebbe nyúlniuk.
- Természetesen ez így van, bár nem kimondottan ilyesféle szórakozás céljából vagyok itt. - Épp neki próbálok segíteni és eddig még csak el sem gondolkodtam rajta mégis hogyan fog végződni az estém, sőt az esténk vége még nagyon messze van, addig pedig még sok dolgunk van, neki például jól kell szerepelni az itt jelenlévő emberek között, mert a kedves nagyérdeműre mindig szükségünk lesz.
- Jó vagy abban, amit csinálsz. Eltökélt, sőt meg is leptél kicsit bevallom, ezután semmi okom nincs nem megbízni benned, valahol nagyon is nagyra becsüllek azért, amit csinálsz. - Ez így is van. Ennél nem sok önzetlenebb dolog van a világon, Ő pedig abszolút tisztességgel végzi. - Ügyvéd vagyok, Cassidy. Még szép, hogy biztos vagyok a döntésemben. - Kacsintottam rá egy örömittas mosollyal az arcomon. Még nem nyertem, de azt érzem, hogy fogok. Ez s munkám, csakis biztos lehetek a dolgomban, más különben, ha nem lennék az nagyon nem lenne jó az ügyfeleim számára. - Ne aggódj, nem futamodok meg. - Most már legalábbis biztosan nem, egyébként sem jellemző rám. Szeretem a kihívásokat, főleg, ha az egy ilyen csinos nő irányából érkezik.
Oké, nem hiszem el, hogy erre most komolyan rászedett, de rászedett. A jótékonyságért mindent, nem igaz Mason? A legolvasztóbb mosolyomat elővéve lépkedtem fel a emelvényre, köszöntem meg Cassidy-nek a meghívást, majd a hölgyek irányába fordulva igyekeztem minél több szempárt rabul ejteni. Az összegek csak úgy záporoztak, némelyik rendesen meg is lepett... - Azt hiszem hivatást kellene váltanom. - Jegyeztem meg viccesen, miközben Cassidy-re pillantottam, aki nem győzte bemondani az érkező összegeket. - Megengeded? - Kértem el Cassidy-től a mikrofont, akkor ideje fokozni a dolgokat, na és persze a számjegyeket. - Mindent bele hölgyeim, ez jótékonyság. Én pedig ráadásképp valamelyik szerencsés hölggyé leszek egy vacsora erejéig, egy üveg borral, egy szál virággal... - Kétszázezernél jártunk, amikor lassan kibújtam a zakómból és a karomra terítettem. - Egy kellemes sétával, sőt még a zakómat is felajánlom. - Cassidy hangja zárta le a licitet, amikor bemondta a végösszeget, kétszázötvenezer dollár. - A hölgy a korall koktélruhában, jöhet a zakómért...
- Iszonyú sok munkába fog ez még neked fájni, de jut is eszembe, akkor melyik nap is az enyém, amikor velem tartasz anélkül, hogy kérdezősködnél? - Tisztában vagyok vele, hogy egy nőnek az a legnagyobb ellensége, ha nem kérdezhet, de a megállapodás, az megállapodás, és mi megegyeztünk.

music:Zeneszám címe|words: szavak száma

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
189
Join date :
2013. Mar. 06.
Age :
26
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 05.10.16 10:53


Mason & Mia
 

Akarva, akaratlanul is eszembe jut az este, mikor Mason a legtöbbet licitálta értem, ezért volt szerencsénk együtt tölteni egy éjszakát. Egy olyan éjszakát, ami szerintem mindkettőnk számára eléggé emlékezetessé sikeredett. Akkor éjjel sikerült közelebb kerülni egymáshoz, de nem olyan értelemben... Inkább csak úgy fogalmaznék, hogy jobban megismerhettük egymást egy vacsora keretein belül.
- Ó, Mason! Azt nem ígértem, hogy szórakozni is fogsz. - Kissé lágyabb hangon súgtam oda. - Ma az a lényeg, hogy minél többen licitáljanak rád... - Néhány szívverésnyi időre elhallgattam, csak néztem az előttem álló férfit, mielőtt újból megszólaltam volna.
- De talán azt megígérhetem, hogy ha a mai este után kárpótlást fogsz követelni rajtam, akkor mindent megteszek azért, hogy kárpótoljalak. - Alsó ajkamra harapva igyekeztem vissza tartani a belőlem kikívánkozó nevetést. Egyetlen egy pillanatra sikerült elképzelnem, hogy egy idősödő dáma licitál rá a legtöbbet és az egész estéje azzal fog telni, hogy próbálja elhárítani a hölgy közeledését.
- Ha tovább folytatod, akkor annyira zavarba fogsz hozni, hogy kénytelen leszek elpirulva mutatkozni a színpadon. - Nem vagyok az a könnyen zavarba jövős lány, de úgy tűnik, hogy ez sokban attól is függ, hogy ki szájából hangzanak el a bókok.
Valójában nem is értem, hogy miért hittem azt, hogy Mason majd feszengeni fog a színpadon, talán csak azért, mert én egészen furán éreztem magam, miközben emelkedett a tét mikor rám licitáltak. Hozzám képest Mason profin csábítsa el a közönség női tagjait, eddig még nem is láttam ekkora ovációt. Mason lehengerelte a közönséget, csak úgy kapkodtam a fejem a tétekre, alig győztem szusszal, minden olyan gyorsan zajlott.
- Kétszázötvenezer dollár! Gratulálok a szerencsés hölgynek! - Nagyokat pislogtam Masonre. Legszívesebben a nyakába ugrottam volna, de tartani kellett magam a felső tízezer kíváncsi szempárjai előtt. Büszke voltam rá, és persze nagyon hálás, hogy közre járul abban, hogy az álmaimat valóra váltsam.
- A mai szereplésed után bármelyik napomat szabaddá tudom tenni neked, szóval csak rajtad múlik, hogy melyik nap rabolnál el szívesebben. - Halványan rámosolyogtam, most is túl sokan figyelnek minket, még a végén pletyka tárgyai leszünk, ha netalán az emberek többet látnának a munkakapcsolatunk mögé.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
216
Join date :
2012. Dec. 12.
Age :
32
Tartózkodási hely :
Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 07.10.16 23:59




Mia & Mason

- Cassidy? Kapd be... - Ugyanazon lágy hangon, mosollyal a képemen közöltem vele a pillanatnyi álláspontomat a helyzetről, rövidke ismeretségünk alatt most ez is kicsúszott a számon, ami inkább némi csipkelődésnek mondható inkább, mint bármiféle negatív szándéknak, egyszerűen csak most élvezi a kialakul helyzetet, élvezze is, hiszen az az Ő estéje, megdolgozott érte, ezek után, ha akarná sem engedném, hogy feladja a harcot, mert nagyon is jó úton haladt eddig, ezután sem lesz könnyű, de határozottan az az érzésem, hogy a megfelelő ember kezében van az irányítás, jobbra nem is bízhattuk volna. Eltökélt, határozott, igazi nő, ha akar valamit, akkor akár elő is kaparja a hozzá kellő eszközöket, őszintén bevallva szimpatizálok is valahol ezzel a vonásával, kevesekben van meg ilyen mennyiségben.
- Abban biztos lehetsz. Ne izgulj, megtalálom a módját. - Ült ki egy sunyi vigyor a képemre. Erre megint csak annyit mondhatok magyarázatképp, amit szoktam is az esetek nagy részében: ügyvéd vagyok. Az a munkám, hogy megtaláljam a módját még a legelkeserítőbb helyzetekben is a kiútnak és nem hencegésképp, de azt hiszem jó vagyok benne.
- Ma bármit is csinálsz, csak ne legyél kételkedő, szóval határozottan legyél zavarban. - Ezt inkább viccnek szántam, mintsem komolyan. Persze fontos, hogy jól, hogy nagyon jól szerepeljen, megnyerje az embereket magának, mindenek felett ez a legfontosabb.
- Remek, akkor nyolcra érted megyek. - Körülbelül egy óra kocsikázás fog még ránk várni, de épp időben fogunk odaérni, hogy hová? Egy árvaházba szeretném elvinni, mert szerintem nagyon is jó hatással fog rá lenni, ha látni is fogja mindazt, amit elszeretne érni, illetve, ha látja annak fontosságát, az csakis motiválhatja, abból pedig sosem lehet eléggé elég. - Szép estét, Casidy! - Mosolyogtam rá jelentőségteljesen, mert közben megérkezett a zakóm a esti bérlője, akinek még sok ígéretet kell beváltanom a mai este folyamán.

music:Zeneszám címe|words: szavak száma

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
779
Join date :
2012. Apr. 17.
Age :
28
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 08.10.16 0:02

Szabad játéktér.

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Az álmokat nem kergetni kell, hanem megvalósítani.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
5
Join date :
2016. Dec. 26.
Age :
47
Tartózkodási hely :
L.A.



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 15.01.17 14:48


Miss Rivera # Mr. Fuller


Felső osztálybeli, magas beosztású hivatalnokként teljesen egyértelmű, hogy a város egyik legdrágább hotelében szállok meg. Természetesen van hátsó szándékommal is. Hol ismernénk meg a város krémjét, ha nem egy gála esten? A hotel igazgatója tart egy zártkörű, de hatalmas rendezvényt, ahova a város elitje hivatalos. Nem úgy, mint az én meghívóm. Honnan is ismerne egy ilyen ember a Brit titkosszolgálat eddig valaha legjobb kémjét? Természetesen sehonnan és nekem se kéne ezeket az egyszerű embereket megismernem, ha nem ebbe a szennyes városba száműztek volna. Minél messzebb otthonról. Egy európai országot jobban támogattam volna. Mindenesetre piszkos üzletek ide vagy oda, de a meghívó már a kezemben pihen, amit át is adok a jegyszedőnek. Kimért biccentés és lakcipőm máris a bálterem márványpadlóját érinti. A pompa és a giccs mérhetetlen mértékben terül szét a teremben. Az én ízlésemnek sok, de én nem is ilyen eseteket tartanék. Elfogadom a felkínált pezsgőt, majd belekortyolok, miközben hideg kék szemeim a tömeget fürkészik. Természetesen legalább arcról ismerem az itt egybegyűltek többségét, de nekem most olyan emberre van szükségem, aki könnyen zsarolható vagy vesztegethető. Ki kell építenem a saját kapcsolati hálómat, ha a felszínen akarok maradni. Egy cápa tenger nélkül éhen hal, itt az ideje, hogy megteremtsem a saját vadászterületemet.
Senki lévén nem mehetek csak úgy oda bárkihez, így bármennyire nem fűlik hozzá a fogam az itteni hatóságok vezetőjéhez és kicsit sem szép feleségéhez lépek oda. Arcomon nyoma sincs az undornak sem semmilyen más érzelemnek csak egy hűvös és száraz félmosolynak.
- Üdvözlöm az urakat és a hölgyet. Ha megengedi.. – nyújtom kezemet az övéért. Tudom, hogy itt nem szokás kéz csókkal üdvözölni a hölgyeket, de ezzel is ki akarom fejezni, hogy én nem ebből az ocsmány országból származom.
-Uraim engedjék meg, hogy bemutassam új börtönigazgatónkat Drake Fullert.– nem mondja ki a teljesen nevemet. Legszívesebben kijavítanám modortalanságát és egy lesújtó pillantásban részesíteném, de most csak hagyom, hogy undort kifejező izmaim bizseregjenek arra késztetve, hogy lefitymálóan felhúzzam ajkam. Mindezt csak magamban játszom le. Kezet nyújtok az uraknak, majd elkezdődik az udvarias és unalmas monológok tárháza.
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
5
Join date :
2016. Dec. 21.



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 31.01.17 11:34

Általában keményen begörcsölnek az arcizmaim az ilyen esteken, a sok műmosolygás, aminek persze igazinak kell tűnnie megteszi a hatását. Most azonban erről szó sincs, ez a fiatal ügyvéd, Greg, igenis vicces. A képtelenség határát súrolja egy ilyen mondat, a férfi pedig egy természeti anomália, de a kifejezetten kellemes fajtából. Történeteket mesél, de nem a szokásos, száraz és unalmas bírósági históriákat, mint a többiek, akik szeretik magukat a nap hőseinek beállítani. Greg képes mindenben megtalálni a humort is. Szüksége is van rá, mielőtt besavanyodik vagy teljesen elszáll magától. Kár, hogy mélyebb kapcsolatot nem alakíthatok ki vele. Eszembe sem jut, hogy egyszer szükségem lehet rá, egóm nem engedi, hogy a lehetőség halvány gondolatával is foglalkozzak. Engem soha nem fognak rácsok mögé lökni.
Ma nem azért vagyok itt, hogy potenciális árut keressek. A rendezvényt én szerveztem, és nem azért, hogy magamat fényezzem, de ez a giccsparádé tökéletesen illik a szállodához és annak igazgatójához is. Vagyis leginkább a feleségéhez. Greg sajnos nagyon hamar magamra hagy, némi bájcsevejt kell folytatnia a főnökével és annak haverjaival. Kötelező rossz a munkájában, ő csak így hívja. Miközben a vendégek között sétálok, mindenkire mosolygok, aki igényli, annak van pár kedves szavam is, közben persze ellenőrzöm, hogy minden a helyén legyen, semmi se legye kifogyva, és minden alkalmazott tudja, pontosan hol kell lennie, mit kell csinálnia. Főleg a pezsgős tálcát hurcoló pincérek. Hihetetlen, hogy ezek az uraságok mennyit képesek vedelni…
- Ó, hát tudtam én, hogy ebben is a te kezed van! – Először fel sem fogom, hogy a negédes hang hozzám beszél, csak akkor állok meg és nézek a nőre, mikor az gyengéden a csuklóm köré fonja csontos ujjait. Azonnal felismerem a rendőrfőnök feleségét, aki kissé eltávolodva férjétől és társaságától könnyedén betámadhatott. – Remélem, minden rendben zajlik a jövő heti kerti parti ügyében. – Kicsit sem követelőző a hangja, de ismerem annyira, hogy tudjam, ha a buliján, aminek a megszervezésére engem bérelt fel, nem lesz minden úgy, ahogy ő azt elképzelte, akkor… nos, nem tudom, pontosan milyen hisztit csapna, eddig mindig meg volt elégedve velem. Cseppet sem foglalkozom vele, se a stílusával, amíg kifizet, jóban leszünk. Persze sokat dob a dolgon, hogy jó egy éve én voltam, akinek köszönhetően a férje egyik legdrágább kincse, egy old timer motorkerékpár eltűnt a garázsukból. Azóta valahol Dél-Afrikában szeli az utakat. A dolog azóta sem került nyilvánosságra, a felszín alatt próbálnak nyomozni; nehogy kiderüljön a szégyen, miszerint pont a rendőrfőnököt lopták meg, ezzel nevetség tárgyává téve.
Már ki tudja hányadszor elsorolja nekem, hogy milyen extrákat is szeretne a kis partijára, és ki tudja hányadszor, most is teljes megértéssel hallgatom végig. Igazából levegővétel nélkül löki a szövegét, esélyem sincs udvariatlanság nélkül megszólalni. Közben ugyan már elengedte a karomat, de mivel lassan elindul vissza a férjéhez és annak társaságához, nincs más választásom, mint követni. Pedig ha vannak férfiak, akiket kerülni szeretnék, akkor ezek bizony ők lesznek. Az unalom mintapéldányai. Vagyis nem, annál már sokkal rosszabbak, nincs is megfelelő szavam rájuk. A garázsaikat mondjuk nagyon szívesen, egytől egyig kipakolnám. Ahogy a kis csapathoz érünk rögtön feltűnik az új arc, de nem azért, mert olyan meglepő lenne – az ilyen összejöveteleken mindig akad pár száz belőlük -, hanem egyszerűen mert új.
- Kedvesem – hihetetlen, hogy ez a nő soha nem fogy ki a negédes hangból -, had mutassam be neked Drake Fullert. A börtön új igazgatója. – Engem persze már elfelejt bemutatni, olyan mosollyal néz a férfire, mintha csak a Megváltó érkezett volna ide. Sajnos érkezésemre felfigyel a társaság egy másik tagja is, és ahogy megszólít, az igazgatónak szánt mosolyom már nem is marad olyan őszinte.
- Miss Rivera, mint mindig, most is rendkívül jól teljesített. Mindennél nagyobb örömet szerezne nekem, ha mégis megfontolná az évfordulós ünnepélyre tett ajánlatomat. – Az alak, egy dagadt pöcs, nemrég került az egyik bank vezetői székébe, sajnos már hónapok óta ostromol az ajánlataival. Persze mindet megfelelően tálalja, aki nem akarja, nem veszi észre, hogy igazából mit is szeretne. Nekem volt szerencsém nem is olyan rég kettesben maradni vele, és volt pofája teljesen egyértelműsíteni, hogyan, mit és milyen pózban is szeretne velem csinálni. Most is, ugyan nem túl feltűnően, de arcomról kényelmesen a dekoltázsom felé siklik a tekintete, és nem átallja még az ajkát is megnyalni kicsit. Imádom ezt a sötétkék, pánt nélküli hosszú ruhámat, melynek nincs mély kivágása, de most úgy érzem, mintha a bolygó legkurvásabb gönce lenne rajtam. Legszívesebben pokrócot tekernék magam köré, elegáns kontyba fogott hajamat kiengedném és összekócolnám, csak hogy ez az ember még felém se nézzen többé. Nem is értem, gyönyörű felesége van, mellette még vagy két szeretője… hát sosem elég? Szánalmas.
- Sajnos továbbra is tele vagyok megrendelésekkel. – Olyan kedvesen és valóban szánakozónak tűnő hangon mondom mindezt, hogy a féleszű még el is hiheti, tényleg sajnálom, hogy nem én fogom a házassági évfordulójára szánt kis partiját megszervezni. Menekülő ösztönöm már akkor bekapcsolt, mikor eme díszes kompániához jöttem, cseppet sem hiányzik, hogy a beszélgetés ürügyén rám tegye a hájas kezét ez az ember. Inkább a börtönigazgatóra koncentrálok, akinek idő közben tovább fecseg a rendőrfeleség.
- Mr. Fuller. – Én bizony mindenkit félbeszakítva szólítom meg, rám is irányul minden tekintet, de cseppet sem zavartatva magamat folytatom. – Az imént hallottam, hogy a főügyész is önt keresi, szeretné bemutatni néhány kollégájának. – Én ezzel ki is vágtam magamat ebből a helyzetből, hihető sztorival pedig a pasast is, már ha vevő rá. Már pedig miért ne lenne, látom rajta, hogy alig tudja az érdeklődést magára erőltetni. Pedig jól próbálná titkolni a szánalmat, amit a társaság iránt érez. Végül is, majdnem sikerül is neki. Elnézést kérve a többiekre mosolygok, majd lassan elindulok, mintha csak a főügyészhez szeretném kísérni Drake-et. Nem az én dolgom, hogy bárkit bárkinek is bemutassak, vagy ide-oda kísérgessek, és nincs is eszemben ezt tenni, de megsajnáltam ezt a férfit. Van benne valami nem ide való büszkeség, még képesek lennének azok az idióták megrontani a friss és valószínűleg még tiszta elméjét.
- Sokszor látok olyat, hogy valaki nem szívesen beszél másokkal – kezdem neki csevegő hangon, már ha úgy döntött, hogy él a lehetőséggel és mellém szegődik – de ön… próbálja titkolni, de szinte kiabál érte, hogy valaki mentse meg ettől a társaságtól. – Én jót szórakozok az egész helyzeten, kicsit talán a másik kényelmetlenségét is viccesnek találom, na de nem annyira, hogy ezzel meg is sértsem. Mindannyian kerülünk ilyen helyzetbe.
- Az ügyészt csak kitaláltam – bár nem hiszem, hogy ezt most már ki kellene mondanom, szerintem rájött magától is -, de ha szeretné tényleg megmutatom merre találja.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
5
Join date :
2016. Dec. 26.
Age :
47
Tartózkodási hely :
L.A.



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino 05.02.17 0:12


Miss Rivera # Mr. Fuller



Egy undorító város mocskos parádéja. Eltudnék ennél sokkal kellemesebb időtöltést is képzelni. Ezeknél a ficsúroknál még néhány rabtársam is szórakoztatóbb volt. Ettől függetlenül nem kívánom ismételten a társaságukat, sőt az igazat megvallva senki társaságát nem kívánom. Azt hittem, mint meghurcolt hadifogoly lesz pár nyugis évem, amiben szövögethetem a tervemet és élvezhetem a gasztronómia csodáit. Naiv voltam, nem, az nem, csak azt mertem feltételezni, hogy egy ország, ami hagyta kioltani a családom életét, egy ország, amely hagyta, hogy börtönben rohadja, egy ország, amiért az életem legszebb éveit áldoztam, majd megbecsül és értékeli az eddig ÉRTÜK felhalmozott tudást. Buta, buta gyermeteg álmok volt részemről. Az emberek csak fenyegetést tekintenek a hozzám hasonló nagyszerű elmékben. Ahelyett, hogy értékelnék, megbecsülnék és vigyáznának rájuk és, ma ezen a „csodálatos” esten találkozhatom ugyanezen hasonszőrű bandával, egy sokkal ostobább, egy műveletlen, egy undorító ország, gusztustalan teremtményeivel. Szerencsésnek mondhatom magam, sőt legyen a tortán tejszínhab is, még mosolyoghatok is. De gyűlölök mosolyogni. „Bájos” társaság gyűlt, ma itt össze, de legalább a dekoráció kellemes. Megkínzott elmémet legalább a kiállított darabokon tudom pihentetni, sőt talán még értékes falatot is tudok magamnak szerezni. Bevallom őszintén, nehezemre esik figyelni ezekre a haszontalan emberekre és érzem, hogy az undor is kezd kifejezést ölteni az arcomra. Legszívesebben a poharamban lebegő fogpiszkálót szúrnám az úr szemgolyójába, de azt hiszem, az modortalanság lenne. A gondolat és a fejemben lepergő képek azonban hamiskás sarokmosolyt csalnak az arcomra. Elégedett merengésemből egy idegen hang szakít ki és ismét az a modortalanság, amiért nem mondják a teljes nevemet. Nem tehetek róla, hogy ebben a civilizálatlan környezetben ez nem szokás, de a mai nap ezt utoljára néztem el. Pislogok egyet, hogy gondolataim elterelődjenek a gégetörésről, majd nyújtanám kezem egy kézcsók erejéig, amikor valami disznóféle elrabolja a hölgy figyelmét. Olyan pofátlanul méri végig a kisasszonyt, hogy legszívesebben lenyeletném vele a nyakkendőjét. A társaság többi tagja azonban úgy elfordul a rögtönzött párostól, mintha ott sem lennének, micsoda szemhunyás. A feleség szavaira egy percig nem figyelek, helyette Miss Riverát figyelem meg. Tényleg bájos teremtés, bár van benne valami különös, ami bizsergeti a nyelvemet, pedig még nem sikerült megízlelni. Bevallom felkeltette az érdeklődésemet és mély megkönnyebbüléssel tapasztalom, hogy Ő is kiszúrt engem. Azt kell feltételezzem, hogy Ő is egy báránybőrbe bújt farkas, aki nem éri jól magát a barmok között.
- Hálás lennék, ha elkísérne Miss Rivera. – válaszolom is, cseppet sem foglalkozva a társaság döbbent tekintetével vagy azzal, hogy az a perszóna egy ócska történet közepén tartott. Kezet nyújtok minden úrnak, hogy érezzék nem óhajtok visszajönni a társasághoz. A sertésképű alaknak a kezét alaposan megropogtatom, hogy célzásnak vegye egyetlen hölggyel sem illik így bánni. Arcára egyértelműen kiül a fájdalom, egy kicsit meg is görnyed, amit egy panaszos jajjgatás is követ. Undorító egy alak.
- Ha megengedi… – nyújtom is át a karom, hogy így vezessük át egymást a termen. Egyesek számára a stílusom lehet, hogy régimódi, de a mostani időkben az emberek már nem tudják mi az igazi udvarisasság.
- Nem gondoltam volna, hogy ilyen rosszul álcázom a megvetésemet a kompánia irányában. – tényleg abban reménykedtem, hogy nem nyilvánvalóak az érzéseim, de úgy tűnik kijöttem a gyakorlatból. Az ügyész invitálása természetes, hogy kitaláció, egy percig sem kételkedtem ebben a tényben.
- Köszönöm az éleslátását. Tényleg hálás vagyok, hogy kihúzta a fejemet a hurokból. Megengedi, hogy cserébe a társasága legyek egy csekély ideig? Persze míg csak rám nem un. – arcomon most egy őszinte mosoly jelenik meg. Nem álltatom magam azzal a ténnyel, hogy egész este szórakoztatni tudnám a kisasszonyt, de reménykedem benne, hogy még pár percig élvezhetem a társaságát.
- Engedelmével, Drake Brent Fuller vagyok, a mai napi elkötelezettje. – emelem kézcsókra kacsóját, már ha engedi ez az érdekes nőszemély. Nem gondoltam volna, hogy az első nagy találkozóm alkalmával egy ilyen gyöngyszemre bukkanok. Csak csalódnom ne kelljen.
- Ha jól vettem ki a társaság beszélgetéséből Ön rendezvényszervező. Röstellem, de nem értek ehhez az új, de divatos szakmához. Ismertetné, ha megkérem? – stílusom roppant modoros, amit az a könnyed kézmozdulat is megerősít, ami arra utal, hogy közelebb osonhatnánk az italpulthoz, ezzel is eltávolodva a társaságtól.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Paris - Hotel, Étterem és Casino

Vissza az elejére Go down

Paris - Hotel, Étterem és Casino

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
9 / 9 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9

Similar topics

-
» Fáradt ninja étterem
» Uroniko étterem
» Paradise Casino

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához