welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Today at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Lyna Frei
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 
Timur Theodor Volkov
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

The Venetian - Hotel, Étterem és Casino

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.04.13 14:29

Zoe Beatrix Demine rendőrnéninek – Még az utcán.

Kifejezetten kellemesen indult a reggel. Az éjszakai munkát hamar letudta, nem volt semmi felakadás, és a maradékot is el tudta tűntetni. A kellemes félhomályt megtörte, amikor elhúzta a függönyöket, a friss kávé illata terjengett a levegőbe, halk zene szólt a hangfalakból. Wade pedig éppen a nyakkendőjét kötötte, és mikor végzett vele, fel akarta csatolni a karóráját, viszont nem találta a megszokott helyén. Megnézte a fiókokban, a zakója zsebében, és a lehetséges előfordulási helyeken. Némileg aggódó arccal ült le a konyhába, és lassan kevergette a kávéját. Sejti, hogy merre találhatja meg.
- Kellemetlen, nagyon kellemetlen. Ha jól sejtem, elfelejtettem visszavenni, mert kicsit zavart a fűrészelés közben.- egy húzásra megitta az időközben kihűlt kávéját, felvette a zakóját, elrakott mindent, amire szüksége lehet, és elindult, vissza tegnapi színhelyre, és miközben vezette a bérelt kocsit, addig átpörgette a tegnapi munkáját.
Nem volt nehéz megbízás. Hirtelen felindulásból meg lett szurkálva egy nő. Bár lehet mégse volt annyira hirtelen, hiszen az üzletfele tette meg, jobban mondva a kliense. Egy újabb örömlány halála, aki nem sok mindenkinek fog hiányozni. Ennyi könnyített a munkáján, ismertebb személyekkel több gondja volt. De egy ilyen lány nem jelentett semmit. Vagy mégis? Otthagyni az óráját? Rég nem követett el ilyen amatőr hibát. De végre megérkezett, és kifejezetten rossz látvány fogadta. Rendőrség, tömeg, mentők. Ez megnehezíti a gond nélküli bejutást. Leparkol, majd leállítja a motort, és némileg ideges arccal közelíti meg az összegyűlt embereket, hogy közéjük furakodva kérdezzen a hozzá legközelebbitől.
- Itt meg mi történt?- bár csak álca kérdés volt leginkább, a tekintett jobban lekötik a szervek.



Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: újabb ügy.. 09.04.13 15:03

Kora reggel volt, amikor is rögtön kapott egy telefont, hogy menjen ki egy helyszínre, most azonnal, mielőtt még ellepik a helyet a riporterek és a szomszédok. Gyorsan felöltözött, mindent a helyére tett, majd elindult arra a bizonyos helyre. Miután odaért, látta, ahogy egyre több ember gyűlik össze, amint a lezárt területre ért, felcsillogtatta a jelvényét, s beengedték őt.
- Helló srácok - mikor beléptem az ajtón, ezzel csodálatos és laza köszönéssel kezdtem, és már mindenki arcán láttam azt, hogy nem engem vártak oda, mint nyomozó.
Felvett egy gumikesztyűt, s körbenézett a lakásban, majd beszélgetett néhány kollégával, és nem sok információval szolgáltatták őt ki, és ahhoz képest, hogy ez egy igazi bűntény helyszíne. Se holttest, se semmi nyom... De akkor minek kell egy gyilkosságis nyomozó, ha nem gyilkosságról van szó? Ez furcsa. Mintha valaki a hülyéjét járatná a rendőrséggel, aki próbálja a tökéletes bűntény bemutatni, és végrehajtani. Aztán amikor továbbnézelődött, észrevett valamit a nappali asztalán, és odament, meglátta, hogy az egy karóra, azonnal csettintett egy helyszínelőnek, hogy ez egy bizonyíték, tegye el, vizsgálják meg, majd ezután végzett a helyszínen, és elindult kifelé. Egyre nagyobb tömeg volt, de észrevett egy túlzott ideges szempárt, aki nagyon figyelte a rendőröket, kíváncsiságból odament hozzá, hátha látott valamit, hallott valamit.
- Jó reggelt, uram! Demine nyomozó vagyok. Elnézést, hogy megszólítom, de láttam, hogy itt áll, és mintha valami zavarná Önt. Ismerte az itt lakó hölgyet? Vagy tud esetleg valamit? - eléggé meglepett, hogy tök kedvesen szóltam ehhez a férfihoz, nem szokásom ez a nagy illem, de láttam, hogy ideges, és inkább vártam válaszát.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.04.13 15:14

Nem lett okosabb azoktól a válaszoktól, amiket kapott. Mivel senki se tudott semmit, és nem is láttak, így marad a remény, hogy tényleg nem a lány miatt vannak itt. Kit érdekelhet egy utcalány? Lehet, vannak barátai is, de akkor is eltűnt személyként kezelnék, és nem csapnának ekkora műsort. Legfeljebb akkor, ha nem ez az első eset, hogy eltűnik, esetleg kap fenyegetést, nos, az esetben már indokolt lehet ez a fajta csődület. S a nézegetésből egy dolog ragadta ki, hogy egy nő kezdett el feléjük sétálni, és nagyon reménykedett, hogy nem Ö lesz a kiszemelt… tévedett. De legalább a meglepődést nem kellett megjátszani.
- Hogyan? Hogy én? Nem, nem, semmi gond, a régi munkahelyemről ragadt rám, hogy ha ilyen esetet látok, mármint amikor a szerv kivonul, akkor próbálok tájékozódni arról, mi is történt. Tudja hölgyem, régebben a kötelékbe tartoztam jó magam is. Mint helyszínelő. Tehát röviden, csak a volt munkám miatt vagyok itt, nem pedig az áldozat az oka. Feltéve persze, ha van áldozat.- barátságos, és közvetlen hangnemet ütött meg, miközben beszélt, és inkább elmondta azt is, hogy mit dolgozott, mert ha le is ellenőrzik, akkor a története igazolást nyerhet, és utána már talán könnyebben betud surranni.
- Tudnak már valamit? Tanuk, gyanúsított?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: ügy... 09.04.13 15:36

Elég hamar válaszolt kérdésemre, s ez kissé meglepett, és mintha hirtelen nyugodtabb lett volna az egész férfi... Tökéletes választ adott, de azért egyre kíváncsibbá vált a nyomozónő.
- Ó, értem, tehát ex-kolléga. És itt Vegasban, vagy máshol? Nos, egyelőre még semmi biztosat nem tudok mondani, és még tart a nyomozás, de hát ezt Önnek is tudnia kell, ha dolgozott ebben a szférában.. - na, nem mintha annyira érdekelte volna ez, de azért próbáltam kicsit ijobban megismerni őt. Próbált közeledni szóbelileg a férfihoz, mert valami azt súgta neki belülről, hogy ez a jóképű valamit titkol, de ezt most egyelőre hanyagolja.. de még eszembejutott egy kérdés, amit mindenképp fel kell tennem neki.
- Még valami, megkérdezhetném a nevét? Csak tudja, hogy tudjam, hogy ki is Ön.. - kérdeztem ezt gyorsabb módba kapcsolva, majd aztán közben odajött egy helyszínelő, és kezében volt a karóra a bizonyítékos zacskóban, de alá kellett írnom, hogy elvihessék a bizonyítékot, - Elnézést kérnék, egy pillanat, és itt vagyok, ne menjen sehová - majd ezután odafordultam a kollégához, és aláírtam a papírt, végül visszafordultam a férfi felé...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.04.13 15:45

- Máshol, Vegasba jöttem, mondhatni meg találni a szerencsémet, játszani, élni, kikapcsolódni. Mindenkinek kell egy kis szünet, csak Én jóval hosszabbtávra terveztem ezt.- közölte nyugodt, és továbbra is közvetlen hangon.- Igen, tudom, hogy nem jellemző a szakmára, hogy már az elején megtalálnak mindent, és az ügy meg is van oldva.- remélhetőleg nem is lesz, ha tényleg a nő miatt vannak itt, akkor csak az óra lehet az, ami némileg gondot jelenthet. Elegáns, ám de hamis Rolex. Még rendőr korában szerezte, egy utcai árustól, ezért se hiszi, hogy valaha is le lehet nyomozni.
- Wade Roosevelt…- elhallgatott, amikor a megérkezett a helyszínelő, zacskóban az órával. Az arca nem rezdül, de a lábujjai azok már összeszorultak, és a pupillája is összeszűkült.
~ Hm, ez pech.- gondolta.- Persze, nem sietek, ismerem az eljárást, néha több a papírmunka, mint a tényleges nyomozás.- legalább egy kevéske ideje lesz gondolkodni, és persze hátulról is megnézni a nyomozóhölgyet.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: .. 09.04.13 16:21

Gondolkodott pár másodpercig a nyomozónő, majd rápillantott ismét a férfira, s beszélni kezdett ismét, de közben épp telefonon hívta őt az egyik technikus az őrsről, és miközben vele beszélt, intett a fickónak, hogy még várjon picit.
- Tehát az eltűnt nő egy örömlány volt, és nem hallottak felőle tegnap délután óta.. Hm, és a többi kolleginája sem tud róla semmit? Öhm, rendben. Köszönöm az információkat, amikor megyek vissza, viszem a kedvenc cappucinódat, és még egyszer köszönöm, majd találkozunk - majd letette telefont, majd hozzászólt a férfihez.
- Mr. Roosevelt. Köszönöm szépen, hogy válaszolt a kérdéseimre, s szeretném, ha továbbra is kapcsolatban maradnánk, ha nem gond. Ja, és tudom, hogy hallotta az előbb hallottakat, amiket a telefonban beszéltem, szóvalszeretném, ha ezeket az információkat nem újságolná el senkinek sem, oké? S még valamit szeretnék kréni, hogy mint kolléga, maradjon közöttünk, de ha netán ismerős lenne ez az ügy, például hallott ilyenről már, kérem, keressen fel az irodámban, vagy ha elakadnék, akkor is kérhetem a segítségét? Lehet, szükség lesz egy pici szakmai tapasztalattal rendelkező személyre, aki külsősként talán más véleményt is tud mondani. Nagyon köszönök mindent, most viszont mennem kell, és várom Önt az őrsön, ha arról van szó, viszlát - majd kezet rázott vele, a végén már annyira izgult, mert a férfi szemei elbűvölték őt, s emiatt már hadarta a legvégét.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.04.13 16:41

~ Na igen, állandóan telefonálnak az embernek, folyamatosan ébernek lenni, és ha véletlen valamit elront, akkor leteremtik érte. Nem annyira hálás hívatás a szervnél dolgozni.- mégse ez volt az ok, amiért otthagyta, egyszerűen gyarló ember Wade is, és részben a pénzért. Rendőrként nem alapozhat meg magának egy normális életet, egy olyat, ahol nyugodtan hódolhat a hobbijának, és fogyaszthatja a kedvenc italait.
- Természetesen nem fogok beszélni róla, még ismerem a szokásokat, ha csak újak nem jöttek közbe. S persze, át fogok nézni pár régebbi ügyet, és telefonálok néhányat, talán lesz valami, amivel segíthetem a munkájukat. Bár lehet csak pihenésre volt szüksége a lánynak, és ezért tűnt el, nem gondolja? És állok rendelkezésükre Ms… még a nevét se tudom. Kit keressek az őrsön?- barátságosan elvigyorodott, mert hát tényleg kellene egy név, amihez az arcot tudja társítani. Oh, és mielőtt megy, ezt odaadnám.[/color][/b]- belenyúlt a zakójába, és egy névjegyet vett elő, amit a nyomozóhölgy felé nyújtott. A civil kártyája, név, cím, telefonszám, a másik fajta kártya, nos, az csak azoknál van, akiknek dolgozik is.
- Viszlát.- gyengéden kezet rázott a hölggyel, majd ha nem tartják fel, elindul a kocsija felé. Szerencse, hogy nem látni az arcát, amire elég nagy harag ült ki. Beülve a kocsiba, ráadta a gyújtást, kifújta a levegőt, majd elindult a lakása felé, út közben pedig dühből néhányat rávert a műszerfalra.
- A kur*@ életbe…
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 11.04.13 19:54

Olivia

Még hogy nő-e vagy férfi? Micsoda kérdés, erre egész egyszerű volt a válasz, és nem kellett ahhoz újra szemügyre vennem őt.
- Ne aggódjon, száz százalékig nő vagy. – Rámosolyogtam, és ezután végleg elszállt belőlem a mogorvaság, helyette átvette helyét a vadász, aki igyekszik minden adandó pillanatot kihasználni. Ez pedig kedvező helyzetnek tűnt, hisz egyikünk sem viselt fölösleges ruhadarabokat , és nem kellett az unalmas ismerkedési szokásokat sem körbejárni. Nem kellett az, hogy tudjam a nevét , egyelőre nem izgattak a formaiságok. Azon sem lepődtem meg, hogy eddig nem volt dolga igazi férfiakkal, így ezen a mondatán egyáltalán nem csodálkoztam.
- Látod, ez lehet a gond, nem találtál még rá az emberedre, pedig csak jól ki kell nyitni a szemeidet, és biztosíthatlak , hogy ott lesz az orrod előtt egy hús vér, igazi férfi. – Szemtelen mosolyommal egyértelművé kívántam tenni a helyzetet, hogy magamra gondolok, de egyelőre nem kínáltam magamat tálcán az estére, legyen ő a kezdeményező. Azért nem tudtam nem megfigyelni alakját, formáit, de éppen csak egy pillantásra volt elegendő időm, mert gyorsan maga elé kapta a törölközőt, azzal elfedve előlem mindent.
- Csak óvatosan, a végén még balesetet okozol. – A lökést nem véltem támadásnak, inkább nevetve sétáltam ki a fürdőszobából.
- Nem kérdezte, de attól még alkothatok véleményt. -
Nem tudtam, hogy mit akar a nő, hol szeretne aludni, de jobbnak láttam tisztázni a helyzetet a recepciónál. Már a farmeromat húztam fölfelé, mikor javaslatával egészen meglepett, nem hittem volna, hogy egy vad idegen nő, képes lenne egy hozzám hasonló alakkal ilyen kompromisszumokra. Igaz, fogalma sem lehetett arról, hogy honnan jöttem, mi a foglalkozásom, és mennyire lehetek veszélyes, de ez nem is számított, mert rá egyáltalán nem jelentettem veszélyt.
- Hm ez egy elgondolkodtató ajánlat. – Abba hagyva az öltözést, félre dobtam a farmeremet, és immár alsónadrágban léptem elé.
- Nincs gondom azzal, hogy egy ilyen csinos nővel aludjak egy fedél alatt, ahogy a társasága is kedvemre való. Azonban nem kimondottan rajongok az ilyen meglepetésekért, és nem tetszik a szálloda vezetése. Ekkora baklövést még nem tapasztaltam, de – Államat dörgölve pillantottam az ágyra, majd felmértem a kényelmesnek tűnő kanapét is, aztán visszafordultam a nőhöz.
- Miért is ne? Aludjunk együtt, és nincs ellenemre, ha megosztozunk az ágyon, de ha Önt ez kellemetlenül érintené, átvállalom a kanapét. – Micsoda úriember veszett el bennem, ilyen felajánlásokat sem tettem sűrűn, igaz általában nem volt rá szüksége, mert a nők az ágyamban aludtak.
- Ha már szobatársak leszünk, Carlos Espozito. – Kezemet nyújtva felé, álnéven mutatkoztam be, mert nem szándékoztam felfedni valódi kiléetemet, megkockáztatva azzal, hogy a rendőrség a nyomomba eredjen. Ha nyújtotta kezét, akkor kezet ráztam vele, aztán visszahúztam sajátomat az oldalam mellé.
- Nem vagy éhes? Én majd megveszem az éhségtől, rendelhetnénk egy kis kaját, és elmesélhetnéd nekem, hogy miért töltöd egyedül az estédet, egy idegen férfi társaságában. – Felkeltette a kíváncsiságomat az, hogy ujján láttam a gyűrű nyomát, de férj sehol sem leledzett. Kezembe vettem a telefont is, majd csak a válaszát vártam, hogy mit rendeljek a szobaszervíztől.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 11.04.13 20:17




- Hmm... - esek gondolkodóba egy pillanatra - igaza lehet - drámai sóhajt követően csak felvont szemöldökkel hallgatom végig a pasast, ki gyakorlatilag azt kezdi el bizonygatni, hogy ő a tökéletes pasi. Na nem tagadom, tényleg irigylésre méltó külsőnek örvendhet, és felesleges lenne tagadnom azt, hogy ne, néztem meg alaposabban is magamnak. A gond csak az, hogy Jasonnek hála, még mindig nem békültem ki a férfiakkal. Mármint... félek tőlük valamilyen szinten, mivel van bennem egy kis téveszme, hogy talán az is, akit a legközelebb közel engedek magamhoz, ugyan azt fogja tenni, mint ő. Verni.
- Nem gondolja, hogy egy kicsit... hogy is fogalmazzak? Nem gondolod, hogy "túl szerény vagy"? - váltok rögtön tegeződős módszerre, miközben mutatom a kis macskakaparásokat az ujjaimmal, hogy egyáltalán nem gondolom komolyan a szerénységét, sőt, ellentétesen. Igaz szimpatikus férfi, de még inkább fáradozok a kiismerésével, mielőtt még a vállára borulnék és puszipajtinak fogadnám. Lehet, hogy túl bizonytalan vagyok, de szerintem ez érthető.
- Balesetet? Én? Aha, nyilván, na kérlek, mássz ki innen, különben jaj neked! - tessékelem ki széles vigyorral a fürdőszobából, hogy gyorsan megköthessem magam előtt rendesen a törülközőt úgy, hogy az ne essen le, és ne is mutasson többet a kelleténél.
Mikor kivágtázok a fürdőszobából, már rég farmerban bolyong a szobába, mire rögtön fel is vetem az ajánlatomat. Felesleges lenne éjjelek évadján ezzel foglalkozni majd reggel.
- Hidd el, nekem sincs ínyemre az, hogy ilyen csúnya átverés szenvedő alanyai lettünk, meg is fognak lakolni miatta, én mondom, de ezt az éjszakát bírjuk ki. Nekem menni fog - vonok vállat, ahogy feltűnően szemügyre veszem. Látom rajta, hogy nem akar nekem rosszat, így talán meg is bízhatok benne anélkül, hogy jobban ki akarnám ismerni. Biztos vagyok benne, hogy nem akar majd éjjel felnégyelni, és egy kukás zsákba pakolni, hogy nemes egyszerűséggel kihajítson a kutyák elé. Nem is venném jó néven.
- Persze, ha már nagyon kényelmetlennek találod a kanapét, akkor lehet róla szó, hogy mellém költözz - kacsintok rá mosolyogva, ezzel is jelezve, hogy eszem ágában sincs a kanapén aludni. Megfordulva már el is tűnök a fürdőben, hol gyorsan magamra kapok egy alsóneműt, a bordó selyem hálóinget és a hozzá illő szintén selyem anyagú, vékonyka lepelszerű köntöst is, ami inkább dísz, mint köntös. Ennek ellenére egy igen csinos darab, amit talán nem egy idegen férfi előtt kellene felvennem. A gond csak az, hogy alkalmi ruhában nem fogok tudni aludni, így marad ez, vagy semmi....
Halvány mosollyal csattogok vissza hozzá, s mikor bemutatkozásra nyújtja a kezét, én is így teszek.
- Olivia Anne Silverman - mutatkozok be én is, majd kihúzva a hatalmas kézből az én aprócska kacsómat, már szorosabbra is fogom magamon a köntöst, hogy ne lásson túl sokat belőlem. Mondjuk lehet, hogy ez csak egy berögzült mozdulat, de akkor is, védenem kell a nőiességemet nem?
- Nem is rossz ajánlat. Rád bízom, lepj meg. De ha lehet ne egy fél disznót rendelj oké? - vigyorodok el, s keresztbe tett lábbal már le is huppanok a kanapéra, minek meglapogatva az oldalát, a karfát és a háttámlát, elkönyvelem magamban, hogy talán még kényelmesebb is, mint amilyen az ágy lehet. De nem, semmi pénzért nem aludnék kanapén! Az pasiknak való, nem nőknek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 11.04.13 21:11

- Te most tényleg engem mustrálsz?- Nevetve vettem észre, hogy szemügyre vett, ami persze nem zavart, sőt igazán jól esett a hiúságomnak.
- Tetszem? Elmondhatod, nem fogok megsértődni. – Mosolyogva pillantottam rá, de ennél rámenősebb nem akartam lenni, már csak azért sem, mert sokan nem szeretik, ha valaki úgy teper, mint egy gép. Csak mindent szép sorjában.
- De, úgy érzem, és tudod, sokszor nem is tudok igazán kibontakozni, olyan rossz, hogy ez így van. – Tettetett sóhajjal hajtottam le a fejem egy pillanatra, de aztán igazán jót nevettem, kezdtem élvezni az idegen nő társaságát. Kicsit már rám is fért néhány normális szó, egy-egy mosoly, mert az utóbbi időben az életem másról sem szólt, csak a menekülésről, az életben maradásról és a munkáról. Kezdett minden leterhelni, már vágytam valami másra, ami egy kicsit elterelhetné a gondolataimat a mindennapi stresszhelyzetekről.
- Valóban? Igazán nagylelkű vagy, az ajánlatodat mindenképp szem előtt tartom majd. – Kezdtem úgy érezni, hogy ez a nő vevő lenne velem bármibe belebonyolódni, mindez csak idő kérdése. Míg elsétált vissza, a fürdőszobába, addig elküldtem Reyesnek egy sms-t, a telefonomat pedig töltőre tettem, hogy ne merüljön le. Ahogy a fürdő felé pillantottam, kellemes látványban volt részem, ez a nő egy igazán dögös hálóing és köntös együttesben libbent elém, ami azonnal megmozgatta a fantáziámat.
- Húh, te aztán tudsz valamit, hogy ilyen rucikat hordasz magaddal. – Láthatta, hogy mennyire tetszik, amit látok, nem is akartam elrejteni előle a véleményemet. Azért a bemutatkozást már nem akartam eltolni, így ez meg is történt, és végre, én is megtudtam a nevét.
- Örülök Olivia, hogy az én fürdőkádamat választottad, ezzel bearanyoztad az estémet. – Kacsintva ráztam vele kezet, majd visszahúztam sajátomat.
- Jól van, bízd ide. – Rákacsintva már tárcsáztam is a recepciót, majd roston sült halat rendeltem rizzsel és sajtmártással, hozzá pedig egy üveg bort is, kezdetnek.
- Már meg is van, pár perc, remélhetőleg. – Mosolyogva dobtam félre a telefont , de már kopogtattak is az ajtón, odaléptem, és mikor kinyitottam az ajtót, egy fiatal srácot láttam, aki egy üveg bort, és két poharat hozott fel.
- Uram, az italt máris felküldték, a vacsora fél óra múlva érkezik. – Egy kiskocsin betolta az italt, fejemet vakarva figyeltem a ténykedését és azon agyaltam, mit adhatnék neki. Ahogy sejtettem, pakolást követően máris elém lépett, és felém tartotta a tenyerét, amibe szokás valamit beletenni. Farmerembe nyúlva nem találtam pénzt, csak egy rágót , meg egy papírfecnit, de aztán eszembe jutott, hogy a tárcám ott van a kisasztalon.
- Egy pillanat. – Máris kivettem belőle pár dolcsit, aztán a srác kezébe adtam.
- Fél óra múlva, ha jössz a kajával, hozz még egy palack bort. – Súgtam oda, majd becsuktam utána az ajtót és visszasétáltam Oliviához.
- Cabernet Savignon, jól mondom? – Kezembe emeltem az üveget, töltöttem két pohárba, aztán az egyiket átnyújtottam neki, és letelepedtem mellé , a kanapéra.
- Egészségedre – Koccintás után kortyoltam az italból, egyik kezem közben a kanapé támlájára fektettem, és kicsit közelebb ültem Oliviához.
- Azt hiszem, szép esténk lesz. – Egyik kezemmel bátorkodtam megérinteni az arcát, és ha nem húzódott el, akkor egy simítással egybekötve, hajszálait a füle mögé söpörtem.
- Észbontóan szexi vagy ebben a cuccban, kellemetlen helyzetbe hoztál, mert megkívántalak. – Be kellett vallanom, de nem zavart a dolog, már csak arra vártam, hogy zöld lapot adjon nekem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 12.04.13 21:14





Halk szusszanással rázom meg a fejem, majd elmosolyodok.
- Miért, talán nem szabad? Neked majd kieshet a szemed, én viszont nem vehetlek alaposabban szemügyre? - a biztonság kedvéért azért még egyszer végig nézek rajta, egészen a lábujj hegyétől, a feje búbjáig.
- Aha, attól félek én is, hogy pont amiatt sértődnél meg mert azt mondom, hogy tetszel. Amúgy nem tudom, még nem döntöttem el - vonom meg finoman a vállamat, odafigyelve arra, hogy ne legyen túl tróger a mozdulatom. Mondjuk nem is tudnék olyat produkálni, táncos létemre nyugodtan állíthatom, hogy minden mozdulatom kifinomult és nőies.
Miközben arról beszél, hogy mennyire nem tud kibontakozni, csak felvont szemöldökkel, aprókat bólogatva figyelem.
- Nem tűnsz egy elesett teremtésnek, már ne is haragudj - harapom be alsó ajkam szélét, ahogy mosolyogva a szemeibe pillantok, miközben közlöm vele a szomorúnak nem mondható tényt.
- Ugye ugye? És ez egy nagyon jó ajánlat, szóval tényleg gondold meg - mutatok rá vigyorogva, s ezzel már sarkon is fordulok, hogy visszatáncolhassak a fürdőszobába, hol magamra öltöm a hálóingemet. Nem tart tovább a művelet egy-két percnél, és már tipegek is vissza hozzá. Megjegyzésére csak félrebiccentem a fejem.
- Ezt hogy érted? - nézek végig magamon.
- Csak egy hálóing. Nő vagyok, nőies darabokat szeretek hordani. Csupán erről van szó - fogom két ujjam közé a selyem anyagot, s összedörzsölve azt, halványan elmosolyodok. Sokkal kellemes egy ilyen darab simogatása, mint egy durva, keményé, vagy akár egy pamut pizsamáé. Így hát alap, hogy ilyenben alszok.
- Nem volt ám tervbe véve! Ennek ellenére hidd el, én is jobban örülök neked, mint a senkinek, akivel amúgy tölthettem volna a napot. Még a macskámat is otthon kellett hagynom - húzom el kelletlenül a számat, ahogy lepillantok a padlóra. Már megszoktam, hogy a lakásomban itt-ott mindig volt egy szál fehér szőrszál, hála a macsekomnak, ki mindig a nyomomban volt. Hiányzik a kis szentem, de Mabel gyerekei beleszerelmesedtek, így adtam nekik még egy-két napot. Nem mellesleg szerintem a hotel tulaja se lett volna oda az ötletért, hogy egy macska kerüljön a falak közé.
Ahogy rám kacsint, én úgy kapom el róla a tekintetemet, mintha attól vélnék, hogy a fülem tövéig pirulok, aminek persze meg lett volna az esélye, és meg is van, csupán nem látom az arcomat, hogy erről megbizonyosodjak.
- Remek - az ötlet, hogy mit is együnk, igen tetszetősnek bizonyul. Imádom a halat, szóval nincs ellenemre a választás. Míg várjuk a vacsorát, én kényelembe helyezem magam a kanapén, s már pattanok is fel, mikor valaki kopog az ajtón. Ám mielőtt odatipeghetnék az ajtóhoz, Carlos már ott is terem, és egy idegen, kocsis srácot enged be, aki egy üveg borral a kezében érkezett. Persze, szokásukhoz híven már várja is a pénz, mire csak megforgatva a szememet fújtatok egyet. Sok pénzéhes bolond.
- Jól - vigyorgok, ahogy elkezdi kitölteni az italt, de azért elhúzva a számat, felteszem a kérdést.
- Nem azt mondták, hogy az evés ivás is benne van abban az összegben, amit fizetni kell a lakásért? - lépek oda Carlos mellé, hogy hallhassa amit kérdezek, elvégre nem beszélek túl hangosan, hogy még csak véletlenül se szűrődjön ki sehova ez az aprócska kíváncsiságra utaló kérdés. Ahogy megkapom a poharat, már vissza is ülök a helyemre, amit pár perce már előmelegítettem magamnak, s ismét keresztbe téve a lábaimat, csak halvány mosollyal figyelem a férfi alakját, ahogy leül mellém.
Amint megtörténik a koccintás, már kortyolok is az italból, mi remélhetőleg felejteti velem a gondolatot, hogy rettegek a férfiak túlzott közelségétől. Talán ez a pillanat az, mikor érzem a késztetést, hogy kicsit elhúzódjak tőle. Félek... rettegek. Pedig nem tűnik agresszívnek. Arra viszont reagálni se tudok, mikor megsimítva az arcomat, a fülem mögé tűr egy hajtincsemet. Egész testemben megremegek az érintéstől, mi bár igen kellemesen hat, de mégis megjelenik Jason fenyegető tekintete az elmémben.
- Me... megkívántál? - és ezzel már összébb is fogom magamon a selyemköntöst, hogy még csak véletlenül se lássa meg a foltokat, vagy épp a mellemet, elvégre... miért is mutogatnám egy idegennek?
De valóban zavarna, hogy láthatja? Kíváncsi, de rettegéssel teli pillantással keresem meg az íriszeit, hogy valamiféle őszinteségre leljek benne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.05.13 19:36

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.06.13 10:55

Wanda

Egy újabb csillagoktól mentes, forró, mocskos esővel és egy újabb megbízatással teli nap, amihez őszintén szólva semmi kedvem. Reggel óta veszett szédülés és hányinger kínoz, s már csak az hiányzik, hogy ne lelőjem vagy leszúrjam a kinyírni valót, sokkal inkább telibe okádjam. Persze ez nem tántorítana vissza, így is megadnám neki a végső döfést, de sokkal kellemetlenebb lenne maga a szituáció, főleg a hírekből visszahallani.
" Egy ismeretlen elkövető ellen folyik eljárás, ki először gyomortartalmával megszégyenítette, majd xy milliméteres pisztolyával fejbe lőtte a gazdag, már már multimilliomos bankárt!" És ennek örömére, még Tim is körberöhögne nem egyszer, nem kétszer, sokkal inkább sokszor...
Betörve a hatalmas, gazdag hotel elektronikai részlegébe, már meg is célzom azon sarkot, mely monitorokkal, és egyéb kellékekkel van ellátva csak, hogy megbuherálva a kamerákat, kiiktathassam azokat. Nem játszom el a filmekben annyit látott, "lőjük szét vagy tapasszuk le a kamerát" játékot, mert jobbára épp emiatt buknak le a legtöbben. Elég nagy térfigyelő rendszerük van ezeknek, valamint minden egyes apró készülék egész termeket, folyosókat lát be. És ha szétlövök egyet, attól még a kamera rögzített, és nem maga a központi rendszer hibásodik meg, hanem a készülék. Így a felvett szalagokon ott lesz az arcom... ami ugye nagy gáz lenne.
A létező összes kamera vezérlését leállítva kitörlöm az elmúlt két órában felvett filmeket, valamint előreláthatólag a következő négy órára meg is bénítom az egész rendszert csak, hogy véletlenül se kezdjen el újra működni még akkor se, ha valami ziccer következtében megakadnék. Amint ezzel megvagyok, már csattogok is kifelé a szobából, hogy a számomra kijelölt emeletre induljak el, na de nem a lift segítségével, sokkal inkább a lépcsőházéval. Mellesleg most nem is tenne jót az, ha az amúgy is liftező gyomrommal egy efféle készüléket meglátogatnék.
Kimért, határozott léptekkel fordulok le az egyik sarkon, hogy ott feltépve az ajtót, már kocoghassak is felfelé a hetedikre...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.06.13 11:35

Tiberio magángépe ma éjfélkor szállt le Vegas repterén. Most is -mint mindig-, egy egész biztonsági személyzet kísérte az útján, de amint kilépett a gépből, én vettem át a hat fős személyzet helyét, és gondoskodtam arról, hogy biztonságban eljusson abba a hotelba, ahol én is munkát vállaltam, mint takarító. Ha Mexikóból ide utazik -többnyire azért, hogy ellenőrizzen engem, és szemmel tartson-, mindig ezt a hotelt választja. Ezért is adtam be a megannyi hotel közül ide a jelentkezésemet. Amikor a nagyfőnök itt van, minden lépését szemmel kell tartanom. Ha valami történik vele, az az én lelkemen fog száradni, és a családja egész biztos, hogy nem hagyná annyiban a dolgot. Nem akarok arra a sorsra jutni, mint annak idején apa is, így jobban teszem, ha továbbra is pitbull szerepben maradok, és jó pofit vágok mindenhez, és úgy teszem, mint aki élvezi, hogy embereket öl azért, hogy Tiberio sértetlen maradjon és tovább éljen, mint röpke ötvenöt év. 
Egész napos műszakom van ma. Na, persze nem csak a személyi testőr eljátszásában, hanem itt a hotelban is, mint szorgalmas takarítónő.
 
-A csudiba! - Vakkantom szinte hang nélkül, amikor a szőnyeg sarkát sikeresen bekapja ez az... izé, aminek még mindig nem tudom a nevét, és ami majdnem olyan, mint egy porszívó, csak könnyebb, zsinór nélküli és nincs hangja. Magamban szitkozódva leguggolok ehhez a bizgentyűhöz, hogy megigazíthassam a kis bakit, ám amikor újra felállok, hogy tovább tolhassam, szemet szúr valaki az emelet végén. Nem láttam még erre, és megkérdőjelezném, hogy a hotel lakója-e. Azok általában a liftet használják, és nem fárasztják magukat hét emeletnyi lépcsőzéssel, ráadásul azt se láttam, hogy mikor hagyhatta el a szobáját. Na meg, a másik fontos szempont, hogy aludnia kéne már... 
Kisöprök egy kósza rövid szőke tincset a szememből, majd amikor eltűnik a folyosó végén, megragadom az alkalmat arra, hogy kövessem, persze, mindezt a legkisebb feltűnéskeltés nélkül. Mintha csak erre vezetne tovább az utam a takarításban...
 


ruha
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.06.13 12:13

Kék szemeim vadul cikáznak ide-oda a kamerák által vetített képeken, s az egyiken oly lelkesen takarító lánykán akad meg a tekintetem. Végigmérve egyszer majd még egyszer nem csak a lányt, de a kamera helyzetét, számát is, kénytelen vagyok megállapítani, hogy ő is azon az emeleten van, amelyiken most jelenleg én, szóval elkerülhetetlen, hogy ne vegyen észre. Vagy furcsának fog tűnni neki, hogy valaki éjjelek évadján sétálgat a folyosókon, vagy inkább gyanúsnak, és rögtön a nyomomba is ered.
Épp ezért merem venni a bátorságot, hogy egy pillanatra megállok, mikor elérem a folyosó végét, ahol lekanyarodhatok a következő lépcsőház részleghez. Tim megmutatta nekem az egész épület alaprajzát, minden szintjét. A gond csak az, hogy felesleges volt, elvégre fejvadászként már nem térképeken tájékozódok, sokkal inkább fejben... feltöröm a számítógépes rendszert otthon, lementem a hotel adatait, és voilá! Meg is vagyunk vele. Így már azt is tudom, hogy hány szoba, hány mellékhelyiség de azt is, hogy hány csésze van az egész épületben. Amikor tekintetem találkozik a szösziével, már ki is vágom magam előtt az ajtót, és battyogok tovább de csak annyira, hogy az ajtó takarásába érhessek. Zsebemből előkapva egy kést, megforgatom azt a kezemben. Szinte megjelenik előttem a kép, ahogy azt belevágom a lány mellkasába, miközben az segítségért kiáltva elnémul, szemei fennakadnak, nekem pedig innentől kezdve nem is lenne más dolgom, mint letörölni a véres pengét, lelökni az alsóbb lépcsőszintekre, s azt színlelni, hogy ő maga okozta a halálát. Nem is rossz gondolat. Ennek ellenére mégis kénytelen vagyok elvetni. Lehet, hogy gyakorlatilag immúnis vagyok minden emberi érzelemre, és képes lennék egy öregasszonyt is hideg vérrel kibelezni - egy gyereket azért nem bántanék - ennek ellenére mégse akarom ennek a lánynak a vesztét okozni. Éljen csak boldogan, talán valakinek hatalmas fájdalmat okoznék a halálával. Lehet, hogy nap, mint nap ezt teszem, de vannak akik jobban megérdemlik a halált, mint az életet. Nem vagyok biztos benne, hogy ez a lány esetében is így lenne.
Hozzásimulva a falhoz, a kés vad pörgetésével várom a lány érkeztét, mivel biztos vagyok benne, hogy mihamarabb meg fog itt jelenni. Biztos bogarat ültettem jelenleg a fejébe azzal, hogy nem elég, hogy megjelentem a folyosón, de még meg is álltam, hogy ránézhessek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.06.13 12:51

Ahogy újra felállok, találkozik tekintetem az idegen férfiéval, ami mintha csak azt sugallná, hogy "gyere és kövess, had lepjelek meg valamivel az emelet végén" 
Összeráncolt szemöldökkel biccentem oldalra a fejem, amikor valami gyanús csillanás villan a szemeiben, majd egyszerűen csak hátat fordít, és tovább masíroz. 
-Ki vagy te? - Kérdezem csak magamtól sutyorogva, de ekkor már tudom, hogy mit kell tennem. A lábaim szinte maguktól visznek előre, hogy minél hamarabb beérjem a furcsa alakot. Az emelt felénél -amikor a szőnyeg újra beakad-, úgy döntök, hogy itt az ideje, hogy véget érjen az egyik műszakom, és kezdetét vehesse a másik, a jobban fizető, a veszélyes, amit ki nem állhatok, de mégis muszáj csinálnom. 
A gépet félre tolom a fal mellé, és miután körbenézek megdöbbenve tapasztalom, hogy a kamerákon nem villog a kis piros pötty, tehát valaki kikapcsolta őket, és készül valamire. Kezdem sejteni, hogy ki lehet az. 
Apa világéletemben azt tanította, hogy ebben a munkában mindig résen kell lennie az embernek, és akár tetszik neki, akár nem, ha szükség van rá, a fegyverét is használnia kell. Akárhányszor csak a fekete pisztoly a kezembe kerül, újra és újra elborzadok, és kiráz a hideg tőle. Utálok ránézni, a kezembe fogni és használni még az olyanokkal szemben is, akik tényleg megérdemlik, hogy valaki fellépjen ellenük. A fejvadász ösztöneim azonnal bekapcsolnak, ahogy közelebb érek a kiszemelt célhoz, mégis türtőztetem magam, és nem kapom elő a harisnyakötőmből a pisztolyt. Még nem... Helyette inkább hozzálapulok az egyik falhoz, és ahhoz hozzásimulva kezdek el oldalazni, mikor is szembe találom magam a "betolakodóval", aki a velem szembe lévő falhoz lapulva áll, kezében egy kést forgatva. 
-Ki maga, és mit akar? - Csendül fel a hangom, miután kékjeim eleget cikáztak a kés, és a pasas arca között, és végül megragadta az arcán.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 25.06.13 15:32

Mindig is imádtam szórakozni az emberekkel, valamint ilyen módon tőrbe csalni őket. Olykor rá fér az emberre egy kis móka kacagás, igaz ott már gond lehet, ha csak úgy tudja elérni, hogy a másik szemében látja a rettegést. Azt nem tudom, hogy most konkrétan erre hajazok-e vagy sem, a lényeg a lényeg... nem akarom, hogy ez a lány szemtanú lehessen, valamint besúgó, miután kinyírtam azt a valakit. Simán a rendőrök kezére adhat, ezt pedig szeretném inkább mellőzni.
Lassú, kimértek a lépteim, nehogy az egész emeletet felzavarjam. Nem hiányzik még csak véletlenül se, hogy egy egész takarító brigád rám vesse magát, és nekiálljak kitérni a felmosófákkal, partvisokkal mért csapások elől. Nem, hogy nem lenne vicces - jó az lenne - de még csak véletlenül se hasznos, s úgy felhergelne pillanatok alatt, hogy elpattanó idegekkel, könyörtelenül lelőnék mindenkit.
Az ajtó mögött nekitámaszkodva a falnak, legyőzve a kegyetlen émelygést, arra várok, hogy a manócska végre rám nyisson, s értetlen tekintettel bámuljon rám. A legtöbben ilyen képet szoktak vágni, majd remegő szájjal futásnak erednének, de még idejében eltudom kapni a csuklójukat, és ha kell, egy életre elhallgattatom őket. Persze csak akkor, ha másként nem tudok elég hatást gyakorolni rájuk.
Legnagyobb meglepetésemre viszont még csak véletlenül se olyan reakciót produkál a lány, mint amire reméltem. A kést olyan játékosan forgatom a kezemben valamint az ujjaim között, mint a cirkusz nagy mesterei, akik el is hajigálják azokat. Persze én is képes vagyok rá, de nekem koránt se az a célom, hogy melléjük célozzak, és még csak véletlenül se találjak el senkit. Sőt! Pont ellenkezőleg.
- Tudod szépségem, a fogtündér vagyok - csillogtatom meg a fényben a kés hibátlan, borotva élesre edzett pengéjét - mutasd, melyik kis pimaszt kapjam ki a helyéről?! - lépek elé gyors mozdulattal, hogy a kés hegyét a nyakához nyomhassam, miközben szabad kezemmel belököm mögötte az ajtót, s annak szorítom neki vékonyka alakját.
- Leszel szíves nyugton maradni itt a hátsódon, takarítani tovább ebben az igen csak idegborzoló rongyban jó? És hagysz engem dolgozni... hidd el, nem leszek hálátlan - bizonygatom vadul villogó szemekkel, megállás nélkül az arcát fürkészve.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 28.07.13 10:35

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
599
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
23
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 02.09.13 22:20

Desmond Drescher

Időre volt szükségem! Viszont azt nem tudom mennyi idő után lehetne semmisség tekinteni a történteket. Mindketten hibáztunk, de képes vagyok neki megbocsájtani, mert a nélküle eltöltött idő újra rávilágított arra, hogy mennyire képtelen vagyok nélküle élni. Abszurd, de ébredéskor Desmond az első gondolatom, ahogy lefekvéskor az utolsó is egyben. Ezt nevezik szerelemnek, nem igaz? Mikor annyira szeretsz valakit, hogy képtelen vagy másra gondolni, ezért érzem magam a boldogságtól méterekkel a talaj felett, vagy iszonyúan a padlón. Megőrjít, mégis nekem rá van szükségem! Már éppen azon voltam, hogy felkeressem és megbeszéljem ezt vele, habár az időzítés nem alkalmas. Akárhogy is nézzük egy jótékonysági gálán vagyunk és külön jöttünk. Külön! Ezen van a hangsúly, na meg azon hogy a fülemet megütő pletyka mennyire lesújtott. Sírni szerettem volna, sőt inkább elbújni a világ elől és csak zokogni, de nem adom fel ilyen könnyen! Nem fogom hagyni, hogy ma bárki is a közelébe férkőzzön, pedig van ám felhozatal. Szánalmasak ezek a nők, akik mind Desmond kegyeiért versengenének egymással. Számomra nem vetélytársak, Ő már az enyém és az már biztos, hogy senkivel sem fogok osztozkodni rajta!
- Hát nem csodálatos? Ezek a nők még arra is képes lennének, hogy egymást puszta kézzel fojtsák meg csak azért, hogy veled eltölthessenek egyetlen egy éjszakát. - Mert minden pletyka arra utal, hogy Desmond Drescher feleséget keres magának, ki nem akarna férjez menni egy ilyen jóképű, izmos, szexi férfihez akinek nem mellékesen a bankszámlája is nagy, vagy inkább fogalmazzak úgy, hogy nem csak az nagy neki?
- Tudod mikor én időt kértem tőled azzal nem számoltam, hogy majd egy ilyen idióta eseményen fogok azzal szembesülni, hogy feleségre vágysz. Na és milyen lesz a befutó? - Cinikus mosolyomat felvéve nyomtam el erősen magamban kitörni vágyó könnyeimet. De azért mégis meg szerettem volna maradni a szerepemnél, ezért azok a nők felé mutattam akik nem túl távol tőlünk egy helyre gyülekeztek. Mintha csak egy lottó sorsoláson lennék és ezek a nők arra vágynak, hogy a nyertes számok lehessenek, ezzel csak az a bökkenő, hogy itt csak egy nyertes szám lehet.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
649
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
28



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 08.09.13 19:32



Cassandra Drescher  ♥

- Kész tények elé állítasz fiam? - Könyörgöm... Eszméletlenül idegölő napok óta azt hallgatnom, hogy ideje volna megtalálnom a számmora tökéletes nőt, na és persze aki a család érdekeit is szem előtt tartja és megfelel az elvárásoknak. Én már megtaláltam ezt a nőt. És nem vagyok hajlandó továbbra is titokban tartani...
- Igen apa. Nősüljek meg? Rendben van. Megnősülök. Mondhatni az időzítésed tökéletes, mint mindig. Hajlandó vagyok eleget tenni a kérésednek, amennyiben beleegyezel.... Elmondom mi fog történni a ma esti rendezvényen. Te és Lily bejelentitek, hogy felbontjátok a házasságotokat valami új reményében. Persze csak formálisan és hivatalos, a többi engem nem érdekel. Én pedig bejelentem, hogy megnősülök. Mégpedig Cassandrat fogom elvenni. Egész pontosan ma fogom megkérni a kezét. Te és Lily pedig a legszebb mosolyotokat fogjátok elővenni mindehhez. Mert őszintén szólva nem érdekel mit gondoltok. Most még nem... - Tartottam egy kis szünetet. Mert ez most piszkosul sok és sokk lehet a számára. Na és persze az egészségére is oda kell figyelnünk. Épp ezért nem engedhetem meg, hogy túl soknak bizonyuljon a whisky vagy hogy túl erősen legyen megkötve az a mindig elegáns és tekintélyes nyakkendő.
- Amennyiben nem járulunk hozzá? - Ez most komoly? Igen. Ez csakis az én apám lehet. Idegesnek tűnik, hiszen már abból a baromi kényelmes bőrfoteljéből is felkelt. Ilyenkor szokott csak igazán ingerült lenni, amikor valaki megzavarja munka közben. Nem tűri el senkitől sem. Még tőle sem... Legalább ennyiben hasonlítunk, talán.
- Lényegében a döntésed semmin sem változtat leszámítva persze a világra szóló botrányt. Mert ma mindenképpen megfogom kérni Cassandra kezét, Ti pedig mérget vehettek rá, hogy igent fog mondani. Amennyiben nem adjátok a belegyezéseket és egy-egy büszke aláírás... Nos, onnantól kezdve neked többé nem lesz fiad, ahogy nekem sem lesz többé apám. Elmegyünk innen. Ti pedig soha sem fogjátok látni felnőni az unokáitokat. A képlet roppant egyszerű. Figyelj elmagyarázom... Lilyre íratod mindennek egy bizonyos részét idézőjelben az üzletre hagyatkozva. Nem hivatalosan pedig együtt maradtok. Igazad van. Nem lehetek veletek ennyire önző. Épp ezért szeretnéd ha Ti is megtapasztalnátok milyen titokban élni. Ha pedig tényleg szereted és nem csak keféled, ahogyan én gondolom, akkor teszel ellene. További kellemes estét, apa. Azt hiszem mindent megbeszéltünk. Az ünnepségen találkozunk. - Aminek nem mellékesen egy egészen kicsikét belepiszkáltam a meghívottak listájába. Szóval, mindenki ott lesz, aki számít. Már csak annyi a szépséghibája a dolognak, hogy mindkettőnknek egyedül kell megjelennie. De természetesen tiszteletben tartom Cassandra döntését, ugyan akkor pedig bízom is benne.
Ahogy azt vártam mindenki arról beszél, hogy feleséget keresek magam mellé. Szóval gondolom most minden lotyónak potenciális áldozata lettem. Lehetne ez a helyzet ennél nevetségesebb? De várjuk csak ki az est fénypontját, hiszen az még hátra van. Egész héten ezzel az egyetlen estével voltam csak elfoglalva, hogy minden az elképzeléseim szerint alakuljon, ami nem volt egyszerű Cassandra tudta nélkül végigcsinálni, de mégis csak könnyebb volt így, hogy az utóbbi napon egy kis távolságot tartottunk. Eléggé érdekes lett volna ah felkeres az irodában és kiderül, hogy nem vagyok ott, sőt be sem mentem dolgozni napok óta. Mert vagy otthon dolgoztam vagy itt voltam...

- Neked most nem épp időre van szükséged, amiért elhitetted velem, hogy eldobnád az életedet egy képzelt terhesség miatt? - A pofám leszakad, amiért ezekkel a szavakkal fordultam felé, de nem akarom, hogy idő előtt megsejtsen bármit is. Ugyan akkor figyelmen kell. Jobban mondva vigyáznom kell a számra.
- A befutó. Nos, a befutó egy elbűvölően szép nő. Olyan akire mindig is vágytam. Valaki olyasvalaki, aki a hibáimmal együtt szeret. Sőt, még a hibáimat is szereti bennem. Aki akkor is szeret, amikor dühös vagyok vagy amikor megbántom. Aki úgy is elfogad, hogy tudja sosem kérek bocsánatot, de ugyan akkor látja mennyire bánom minden egyes szavamat, mikor a szemembe néz. A befutó itt áll előttem. Igézően zöld szemekkel, amiknek én sosem tudtam ellenállni és amikor azt hittem, hogy soha többé nem fogom látni őket, akkor kikészültem. Mindig gyönyörű és vonzó. Igaz, hogy sosem azt teszi, amire megkérem. De én mégis csak Őt tudom szeretni. - Igaz, hogy nem tud csendben maradni. Nem tudja megállni, hogy ne tegye fel a kérdést, még akkor is, ha tudja mennyire nem fogok neki örülni. Sosem hagy magamra, még akkor sem, ha ezzel csak neki akarok jót. Ő az a nő, aki tényleg mindig kitartott mellettem. Lényegében a tökéletes ellentéte annak, amit egész életemben kerestem. De éppen ezért olyan különleges.
- Táncolj velem... - Léptem hozzá közelebb mosolyogva. És ez úttal nem vártam arra, hogy belém karoljon, hanem egész egyszerűen ez úttal a kezét fogtam meg. A mai este csakis rólunk fog szólni és én mindent megfogok tenni, hogy a kedvében járjak, hogy örömet okozzak neki.ebbe az is beletartozik persze, hogy táncolni fogok. Ha kell akkor egész éjjel csak vele fogok táncolni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
599
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
23
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.09.13 1:04

Ha megtehettem volna, akkor most otthon feküdnék az ágyba, mély önsajnálatba esve. De nem tudtam volna sehogy sem kimagyarázni miért nem akarok ma itt megjelenni, mikor ez a mi családunknak kötelező eseménynek számít, nincs olyan, hogy nem vagy jelen. Néha tényleg érdekel, hogy Eric és Lily vajon tényleg ennyire vakok? Vagy csak szemet hunynak a dolgok felett? Mert az már biztos, hogy nem veszik észre azokat a dolgokat amik körülöttük zajlanak. Ahogy azt sem, hogy mennyire szét vagyok esve mostanában, még szép hogy nem tűnt fel nekik. Mit is gondoltam, mikor ilyeneken jár az eszem? Csak magamat csapom be azzal, ha azt feltételezem, hogy érdekli őket az, hogy mi van velem. Ezért is vettem fel az egyik legszebbnek ítélt ruhámat, és sminkem, hajam is tökéletes, hiszen ezt várják el tőlem és persze a kinézetemmel is azt tükrözöm, hogy minden rendben van velem, még akkor is ha valójában nem ez az igazság. De itt csak a látszat számít, ha a felső tízezer tagja vagy akkor csak csinosnak kell lenned és mosolyognod kell, nincs is más dolgod. Jézusom, hogy ezek az emberek mennyire felszínesek, utálok közöttük lenni, de mégis meg kell tennem.
- Nem hiszem el, hogy tényleg képes voltál erre. - Nagy levegőt vettem, most igazán nem sírhatom el magam, pedig nagyon is fájt amit most hozzám vágott. Szóval akkor ennyi volt... Vissza tért a régi Desmond, aki gondolkodás nélkül képes fájdalmat okozni nekem. Ha ez tényleg így van nem lesz más választásom mint vissza menni a lakásomba, mert nem fogok szemtanúja lenni annak, hogy valaki mást fog helyettem választani. Őszintén kedvem lenne zokogva lerogyni a padlóra és csak elsüllyedni jó mélyre. Nem kellett volna felkeresnem a társaságát és feltartani a nagy feleségkereső projektében.
- Te most rólam beszélsz? - Az elmondottak alapján ítélve nagyon is rólam van szó, szeretném hogy rólam legyen szó! Nem is élném túl ha valaki más kezére kerülne az a bizonyos gyűrű. Én egyszerűen nem lennék képes végig nézni azt, hogy mással is képes lenne boldog lenni.
- Még ha akarnád sem kérhetnéd meg a kezemet. Elfelejtetted, hogy senki sem tud arról, hogy együtt vagyunk? - Ma ilyen sírós napot tartok, mert szemeim könnybe lábadtak, de azért mégis tartom magam. Nem szeretném lesírni a sminkemet. Nem is számítottam ekkora meglepetésre a mai nap folyamán, ahogy ilyen őszinteségi hullámra sem tőle. Minden annyira egyszerűbb lenne ha nem lenne titok az, hogy mi egy párt alkotunk.
- El sem hiszem, hogy tényleg önszántadból akarsz velem táncolni. - Visszamosolyogtam rá, mert ezen csak mosolyogni tudok. Most nem kell azért nyúznom, hogy egy-két szám elejéig legyen a táncpartnerem, de az még jobban meglepett, hogy megfogta a kezemet, csak úgy ennyi ember előtt. Most biztosan minden nő aki Desmondra pályázott engem átkoz mert szeretnének a helyemben lenni, ahogy az is biztos ha tekintettel lehetne ölni akkor már régen halott lennék.
- Szeretlek. - Annyira rég mondtam már neki, hogy éppen itt volt az ideje újra tudatni vele, hogy még véletlenül se feledkezzen meg erről. Persze csak suttogva közöltem vele mikor már szemben álltam vele és hozzá simulva táncolni kezdtünk arra a lassú számra ami éppen szólt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
649
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
28



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 09.09.13 14:31

- Én sem. Szégyellem is magam... De nem akarom, hogy ez az este ma egyedül csak rólam szóljon. - Engem is bánt a kialakult helyzet még mindig. Különösen, hogy nem akar erről beszélni. Tudom, hogy meg kellene értenem és próbálom is, de én szeretném ha ebben a fájdalmában is osztozna velem, ha mindig elmondaná ha fáj valami, ha nem vállalna mindent magára. Én csak annyit kértem, hogy ne taszítson el magától, mégis azt kezdtem érezni, hogy távolodunk egymástól napról-napra egyre jobban. Azt pedig nem tudnám elviselni. Valamit tennem kellet. Tudnom kell, hogy még mindig szeret és ha ez valóban így van, akkor semmi akadálya sincs annak, amire most készülök. Fontosnak tartom tisztázni, hogy mégis milyen hatással vannak a történtek a kapcsolatunkra. Ha kell, akkor nagyon türelmes leszek vele, de szükségem van rá. És én most az egész életemet készülök felajánlani neki, csak neki.
- Látsz itt még más nőt rajtad kívül? Mert én egyet sem. Én csak téged látlak. - Készen állok megfogadni, hogy hűséges leszek... Sőt, megesküdni rá, hogy soha még csak nem is fogok más nőre nézni. Mert nekem nincs szükségem másra. Nekem egyszerűen nem kell más. Épp ezért még csak rá sem tudok nézni más nőkre. Nem számít, hogy milyen szépek, nem számít melyik családokból vannak itt, Nem érdekel, hogy az üzlet, nem érdekel semmi. Én már megtaláltam, amit kerestem. Rajta kívül pedig semmire és senkire sincs szükségem. Ilyen egyszerű.
- Elfelejtetted, hogy én vagyok Desmond Drescher? Bármit megtehetek. Már meg is tettem. Tőled pedig csak annyit szeretnék kérni, hogy ne sírj. - Mert ma igazán nincs okunk rá. Legfeljebb akkor tudom elviselni a könnyeket az arcán ha örömétől származnak. Most még nekem is vigyáznom kellene a számra, hiszen Ő még nem tudja, hogy az ünnepély előtt beszéltem az illetékes személyekkel, talán Lilyvel sem ártott volna leülni kicsit társalogni, de miután elveszem a lányát bőven lesz még időnk bájologni. Szeretném ha jóváhagynák a döntésemet, de erre a nyitóbeszéd után kerülhet sor. Ők ugyan még nem tudják vagy csak nem akarták elhinni nekem, de a döntésük semmiben sem befolyásolhatja szándékaimat. Ma itt mindenképpen fel fog kerülni a gyűrű Cassandra ujjára, akár tetszik, akár nem. De tekintve, hogy a címlapokra fogunk kerülni, én a helyükben mosolyognék.
- Ma egész éjjel csak veled fogok táncolni. - Mindent megfogok tenni a boldogsága érdekében, hogy a kedvében járjak. Ha ezzel csak annyi kell, hogy táncolnom kell, akkor táncolni fogunk. Ezzel pedig nem csak magamat fogom meglepni, hanem egyaránt mindenki mást is.
- Szeretlek. - Ahogy hozzám simult úgy adtam egy csókot a homlokára, ami pedig a vallomásomat illeti... Nos, egyáltalán nem voltam azon, hogy mások még véletlenül se halljanak meg efféle kényes részleteket a beszélgetésünkből. Nem suttogtam. Úgy mondtam ki, mint bármi mást. Hangosan, büszkén és határozottan. Pontosan úgy, ahogy Desmond Drescher tenné.
- Ülsz mellettem? Fenn tartottam egy helyet. Tudod, a befutónak. - Azt hiszem lassacskán mindenki megérkezik, aki számít és hamarosan a nyitóbeszédet is elkezdik minden bizonnyal. Azt pedig tudom garantálni, hogy itt ma nem az lesz az érdekesség illetve a szenzáció, hogy ki milyen jótét lélek, bár ami azt illeti ma jó magam is az voltam, méghozzá nem is kicsit. elvégre ez nem egy akármilyen nap. Sok mindenért köszönettel tartozom. Én ez úttal így hálálom meg.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
599
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
23
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 10.09.13 3:09

El is felejtettem, hogy mennyire képes csak úgy pár szavával fájdalmat okozni nekem, régen nagyon sokszor bevetette nálam ezt a taktikát, de mára már ettől elszoktam, mert már egy jó ideje nem akar szánt szándékkal megbántani. Most mégis miért tette? Kezdődik minden elölről? Mert én már nem bírnám ki, ha még egyszer mindenen át kellene mennünk, ezért nagyon remélem, hogy csak meggondolatlanul szólalt meg.
- Pedig egyedül csak is rólad szól a mai este, mindenki azt suttogja, hogy majd ma fogod kiválasztani a jövendőbelidet. - Akármerre megyek mindenhol ez a pletyka tárgya, sőt volt aki a mosdóban hisztérikus rohamba tört ki, mert annyira beképzelte magának, hogy mi lenne ha rá esne a választás. Mindenki megbolondult körülöttem ettől a hírtől, de csak én vagyok kétségbeesve és csak remélni tudom, hogy nincs semmi valóságalapja. Tényleg képes lenne feleséget választani, engem pedig elkönyvelni a múlt igen szórakoztató részének?
- Azt hiszem nem hallottam az előtt jól amit mondtál, megismételnéd? - Nem akarom elhinni, hogy ez tényleg valóság és csak rám vágyik még azok után is... Volt a kapcsolatunkban pár hullámvölgy, de egyik sem volt akkora hogy ne tudtuk volna együtt leküzdeni. Azért mégis hallanom kell még egyszer, mert tényleg azt hiszem, hogy csak álmodok.
- Hogy is felejthetném el? Ezek csak örömkönnyek. - Halkan felnevettem, egyetlen pillanat alatt éreztem úgy, hogy az a nyomasztó teher ami eddig velem volt, hirtelen eltűnik és végre nem érzem azt a fojtogató érzést. Mert megijedtem mikor meghallottam a pletykát, de most hogy már tudom, hogy nem akar lecserélni ezért már nincs is okom az aggodalomra. Pedig én mennyire meg voltam rémülve, hogy eleget fog tenni Eric kérésének és keresni fog magának valaki olyat akivel titkolózás nélkül együtt lehet.
- Egész éjjel? - Meglepődtem és nem is szándékozom leplezni mennyire meglepett ezzel. Desmond sosem szeretett táncolni és az is kész csoda volt, hogy ha egy-két szám elejéig el tudtam csábítani a tánctérre, most pedig teljesen saját akaratából áll elém azzal, hogy egész éjjel táncolna velem. Egyszeriben nem is tudom mire vélni ezt.
- Ha ilyen hangosan mondod ki, akkor bárki meghalhatja. - Tudtommal még mindig titok az, hogy mi egy pár vagyunk és már belém annyira berögzült, hogy bárhol máshol ahol nem vagyunk kettesben suttogva kell a tudtára adnom, ahogy neki és hogy szeretjük egymást. Ezért is ért váratlanul, hogy a kelleténél hangosabb volt.
- Szerinted tudnék nemet mondani egy ilyen remek ajánlatra? - Még szép, hogy szeretnék mellette ülni, ahogy az egész estét is csak is kizárólag vele szeretném eltölteni, de ez nem lehetséges mert itt kell még lennénk, pedig szívesen lennék most vele kettesben egészen máshol.
- Van valami baj? Olyan furán viselkedsz. - Persze tudom, hogy mostanában külön töltöttük napjainkat egymástól, de ettől még észreveszem, hogy a szokásosnál jobban feszült.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
649
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
28



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 10.09.13 9:56

- Igen, éppen ezért nem egyedül rólam szól ez a mai este. - Részben igazak a pletykák, részben. Tényleg belefáradtam már egy hatalmas titokban élni. Ami pedig a jövendőbelimet illeti... Már megtaláltam, akit kerestem. Alapos voltam. Mindennek volt értelme. Most már tudom mi mindenre képes. Tudom képes volna hátba szúrni ha a helyzet úgy kívánja. Elhinni a hazugságaimat ha azt akarom. Képes megbocsájtani. Feltétel nélkül szeretni. Mellém állni még ha nem is akarom a tudtára adni, hogy mi a probléma, Ő akkor sem tágít mellőlem. De mindenek előtt képesek vagyunk együtt megoldani a problémáinkat. Neki olyasféle dolgokat is elmerek mondani, amit másoknak nem, mert akkor elszabadul a pokol. Tudja rólam, hogy bármire képes még sincsenek előítéletei. Nem kérdőjelezi meg a döntésemet. Kitartó és makacs. A minap pedig az életét adta volna azért, mert úgy érezte, hogy már nem kell... Én pedig egy világra szóló idióta lennék, ha mindezek ellenére képes volnék Őt nem szeretni.
- Akkor most jól figyelj. Te vagy az egyetlen nő az életemben, akit feltétel nélkül szeretek. Azt szeretném ha velem maradnál... - Számtalan nő megfordult már az életemben. Majd ahogy jöttek úgy mentek is. Én pedig rájöttem az utóbbi időben, hogy nem az számít, akivel eltudnád képzelni az életedet és képes volnál élni, hanem az, aki nélkül már a holnapodra is lehetetlenként tekintesz. A minap amikor ott álltam a fürdőben és azt kellett látnom, hogy eszméletlenül fekszik a kádban véresen...Úgy éreztem, hogy az életem igazán értelmét veszítette, hogy már semmi sem fontos.
- Egész éjjel csak a tiéd vagyok. - És most már mindig. Mindig vele leszek. Minden este mellette fogom álomra hajtani a fejem és minden reggel azért fogok felkelni, hogy láthassam. Mert az életem csak így teljes. Mindig is hiányzott valami az életemből, amit többnyire mindig tudtam pótolni hosszabb-rövidebb időre. De attól a naptól fogva, hogy beköltözött a villába mindez már kevésnek bizonyult.
- Nem érdekel. Azt akarom, hogy mindenki hallja. - Hamarosan pedig hallani is fogja mindenki. Én viszont arra a pillanatra várok, amikor előtte is világossá válik minden. De ha nagyon nem megy, akkor majd rásegítek kicsit. De azért most még türelemmel leszek néhány röpke percig. Inkább arra összpontosítok, hogy ne lássa rajtam mennyire szeretek táncolni. De most mégis szívesen teszem. Ma este bármit hajlandó vagyok azért megtenni, hogy boldognak lássam.
- Hát nagyon remélem, hogy nem. - Mindvégig ebben bíztam, hogy amikor majd végre ez a nap is eljön, akkor minden az elképzeléseim szerint fog alakulni. De ha mégsem, hát az sem érdekel. Nekem csak annyi számít, hogy mindenki tudja meg végre, hogy kinek számon azt a bizonyos jegygyűrűt. Adok még a szüleinknek néhány röpke percet. egész pontosan a nyitóbeszéd utánig fogok várni a bejelentésökre. Majd ha Ők valami oknál fogva nem lennének rá képesek, akkor majd megteszem én helyettük a kezdőlépést.
Megálltam egy pillanatra, de egy szót sem szóltam és nem engedtem elhúzódni. Ellenkezőleg, közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Ezt amolyan figyelmeztető lövésnek szántam a nagyérdeműnek. A szám véget ért mi pedig helyet foglaltunk, hogy végighallgassunk egy nagy rakás sületlenséget, amit köszöntőnek hívnak. Miért nem egyből azzal kezdi, hogy kitől milyen összeget várnának?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
599
Join date :
2012. Jul. 06.
Age :
23
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino 11.09.13 5:49

Tényleg nem tudok mit gondolni. Annyira félek attól, hogy képes csak úgy mindent eldobni magától, azt amit eddig együtt éltünk át, csak hogy találjon maga mellé egy másik nőt, amit majd az oltár elé vezethet. Vajon tényleg képes lenne rá annak tudtában, hogy nekem ezzel mekkora fájdalmat okozhat? Nem akarok bele törődni, hogy nekünk csak ennyi jutott, mert jön helyettem egy csinosabb, vonzóbb nő aki majd az ujjai köré csavarja.
- Ugye mondanom sem kell, hogy most mennyire összezavarsz. - Ha nem kizárólag róla szól az este, akkor mégis kiről szólhatna még? Talán arról a titokzatos nőszemélyről, akit kinézett magának? Nem arról van szó, hogy kétségbe lennék esve, mert ez már annál jóval több. Aztán hirtelen kitisztulni látszik a kép. Hogy pont én? Reméltem, de csak reméltem hogy ezt fogja mondani, de nem voltam biztos benne, mert mostanában kezdtünk egymástól eltávolodni köszönve annak, hogy időt kértem tőle. Már azt gondoltam, hogy megelégelte a viselkedésemet és képes lenne lemondani rólam.
- Komolyan gondolod? - Úgy ért ez, mint egy arculcsapás, de egyáltalán nem volt fájdalmas, inkább csak észhez térített. Most már biztosan nem fogok rá neheztelni a történtek miatt. Nem szeretnék a múltra gondolni, mikor még előttünk áll az egész jövő és ha mindketten úgy szeretnénk akkor a jövőnket is együtt élhetnénk le. Őszintén ennél többre már nem is tudnék vágyni, csak az kell nekem, hogy mellettem maradjon az a férfi, akiért képes lennék bármire. Tény, hogy sok mindent elvett tőlem amit szerettem, de mégis szeretem és akármi is történik azt akarom, hogy sose múljon el a közöttünk lévő szenvedély.
- Ez azt jelenti, hogy még az éjszakát is együtt töltsük? - Tudom sokat akarok és kevéssel be sem tudom érni. De annál rosszabb nincs is mikor együtt töltsük az egész estét és mégis külön szobában kell álomra hajtanunk a fejünket. Szeretném ha velem aludna, hogy ha felriadok akkor ott legyen mellettem és ha fél álomba lennék és kezem őt keresné akkor ne csak a hideg lepedőt érezzem, hanem azt hogy ott van mellettem.
- Mindenki? De hát Lily és Eric is itt vannak. - Még mindig meglepetten állok a dolgok előtt, túl hangosan vallott nekem szerelmet és van pár olyan személy a teremben akiknek ezt még nem kellene hallaniuk. Tényleg túl sok ember vesz minket körbe és ha továbbra sem veszi le a hangerőt, akkor mindenki arról fog pletykálni, hogy az imént mit mondott nekem és már le is kerül napirendről a feleség keresős téma.
- Titkolsz valamit előlem? - Még nem állt össze teljesen a kép és érzem valamit elhallgat előlem. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért gyanakszok ennyire, egyszerűen ismerem már annyira, hogy tudjam van valami a háttéreben. Elmondhatatlanul élveztem vele a táncot, de mégis feszélyezve éreztem magam, talán csak azért mert magamon éreztem a szúrós tekinteteket. Meglepetten néztem rá, már éppen hátráltam volna mikor közelebb húzott magához, de túl hirtelen történt minden. Vissza csókoltam, de csak ekkor jöttem rá, hogy mit is tettünk.
- Körbe néztél már a termen? Te is látod a sok sugdolózó embert? - Ezt már akkor kérdeztem meg tőle mikor leültünk és valamennyire képes voltam felocsúdni a kezdeti sokkból. Még mindig nem akarom elhinni, hogy képes volt ennyi ember előtt megcsókolni. Minden jel szerint úgy fest, hogy a mai nap folyamán már nincsenek titkaink mások előtt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: The Venetian - Hotel, Étterem és Casino

Vissza az elejére Go down

The Venetian - Hotel, Étterem és Casino

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Similar topics

-
» Fáradt ninja étterem
» Uroniko étterem
» Paradise Casino

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához