welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Shadowhunters FRPG
Vendég
14.10.17 12:26
Gimnázium
Saige Hannigan
05.10.17 14:47
Happy birthday
Michael Quenell
04.10.17 12:09
Cassidy & Mason
Mason Nicolson
04.10.17 10:39
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (450)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Benjamin Tate Hunter
 
Mason Nicolson
 
Leslie Shay Hastings
 
Holden Samuels
 
Emily Hastings
 
Derick Stackhouse
 
Zooey A. Benedict
 
Rebekah Walker
 
Austin Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Worship bár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 14.05.13 17:14

Csendes. Persze. Mert utálom a dokikat. Bármivel is dolgoznak. Szavakkal, vagy szikével. Csakhogy ezt nem vágom a fejéhez, helyette idegesen méregetem. Végül ő újra kérdez én pedig fogalmam sincs miért, de válaszolni akarok neki. Győzködöm magam, hogy abból még semmi rossz nem származhat, ha megtudja a nevem. Szórakozni van itt, nem azért, mert a jó doktort akarja játszani, nem igaz,
- David - mondom kisebb hezitálás után és próbálok úgy tenni, mint aki el is hiszi, hogy nem lesz itt ettől semmi baj.
- Igen... Carly... - gondolkozok el egy pillanatra. - Doki, aki arra hivatott, hogy az agyamban turkáljon - beszélek, magam sem tudom, honnan szedve a bátorságot a szavakhoz. Persze tudom én, hogy nem ezért van itt. Győzködöm is magam, hogy tényleg elhiggyem, de elég nehezen megy.
- Lenne más. Ezerszer jobb dolgom - intek arra, amerre tényleg dolgom lenne. Hogy ennek ellenére mégis miért maradok mégis? Talán azért, mert saját magam szeretném próbára tenni. Megkeresni a határt, hogy meddig bírok itt ülni mellette és hagyni, hogy kérdéseket tegyen fel.
- Jobb lenne, ha nem tudnám, hogy ki vagy. Már kezdtem azt gondolni, hogy nem is utállak annyira, amíg ki nem derült, hogy... az vagy, aki - beszélek újra végigmérve őt.
Oké, ezt sürgősen abba kellene hagynom! Csak azért csinálom, mert minden alkalommal azt várom, hogy meglátok valamit, ami miatt menekülőre foghatom. Amiért jogosan tűnhetek el a fenébe és órákkal később nem lennék a saját szememben egy gyáva barom, aki még felnőtt fejjel is úgy tart az orvosoktól, mint a rossz kölykök az ágy alatt lakó mumustól!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 14.05.13 19:05

Nos, nem tudom mennyire jött kapóra ez a kis személyeskedés, de végül is elárulta keresztnevét, ami talán egy jó jel.
- Örülök, David. Á, én csak beszélgetek, nem turkálok. És egyébként is, jelenleg csak iszogatni vagyok itt, nem pedig hivatalosan - próbáltam kicsit másfelé irányítani a beszédet, de nem biztos, hogy sikerül.
Az is jó már, hogy valamit mond, ami kicsit hosszabb mondat, és már jobban is érzem magam. Vagy ez elhamarkodott kijelentés lenne?!
- Akkor tessék, mehetsz. Nem kell itt maradnod velem, hogy kínosnak érezd magad - pici mosolyt eresztettem David felé, hátha valamit kibök, ami bántja a lelkét, vagy valami. Nem tudom, mire számítok ezzel kapcsolatban, de próbálkozom.
Nocsak, úgy érzem, hogy fél tőlem, pedig nem is tudom, egyáltalán nem kellene. Nem fogom őt bántani, vagy elküldeni pszichiáterhez, aki beutalja őt egy elmegyógyintézetbe, én annál jobban végzem munkámat. Amikor már én sem tudok segíteni egy egyénen, akkor fordulok más kollégához, és kérek tanácsot, illetve átadom neki az embert.
- Sokan utálnak engem. Sok ellenségem is van. Szóval, nem hiszem, hogy te leszel az első, vagy utolsó sem. - mondtam el neki, hogy lássa be, hogy nekem sincs olyan tökéletes életem, mint azt ő gondolná. Van néhány bűnöző, akikről nekem kellett írnom jelentést, hogy mégis mit miért tettek, és hajjaj, ez csak egy kevés infó, meg ezután kaptam pár fenyegetést is. Figyelem David mozdulatait, és észrevettem, hogy megint csak odakukkol a srác felé, és tuti, valami készül.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 14.05.13 19:33

Néha bólintok párat, de semmi többet nem szólok. Nem bírom rávenni magam arra, hogy beszéljek. A bólintásnál többre nem futja. Valamiért nem bírom utálni annyira, mint amennyire szeretném. Talán azért, mert ennek a helynek köze sincs ahhoz, ahova eddig mindig elráncigáltak, amikor orvosról volt szó. Viszont ahogy eljutok addig, hogy nem idegeskedek miatta és amiatt, hogy mit olvas ki szavak nélkül is a fejemből, már elterelődik a figyelmem. Nem tudom miért gondolok újra arra a baromra és miért kell annyira próbálkoznom, hogy itt maradjak. Egyáltalán miért akarok én annyira maradni? Miért akarom bizonyítani, hogy nem futamodok meg?
De az egész késztetés, hogy maradjak azonnal eltűnik, amikor összeakad a tekintetem vele. Látom, hogy pontosan tudja, hogy ki vagyok. Úgy emlékszik minden mozdulatra és tettre, ahogy én. Látom, hogy megjelenik egy nagy vigyor az arcán és anélkül, hogy megtenné az első lépést, tudom, hogy ide fog jönni. Csakhogy én azt nem várom meg. Egy utolsó pillantás Carlyra, egy amolyan "ez van" mosoly és már ott sem vagyok.
Egy perccel később már a kést markolom újra, csakhogy már úgy, hogy tökéletesen látható legyen. Ő pedig jön, velem szemben. Mintha ő is belátná, hogy ezzel még tartozok neki. Amikor már csak egy lépés választ el minket, nem hezitálok, hanem megmártom benne a csillogó pengét. Nem vigyorgok, mint valami hülye, nem érzek elégedettséget... csak állok ott, a szemeit nézem. Majd kihúzom a kést az oldalából és már megyek is. Vissza a pulthoz, miközben a vért a késről a ruhámba törlöm, de továbbra is a kezemben szorongatom. Még fél füllel hallom, hogy egy nő felsikít és nekem csak ekkor terül szét a mosoly az arcomon, egy amolyan őrült tekintettel vegyítve.
Hogy egy pillanat múlva miért pont Carly előtt kötök ki? Nem tudom. Nem gondolkozok, csak cselekszek. Ahogy akkor is, amikor megragadom a karját és nem kérdezve, minden illemet félretéve magam után húzom.
- Itt vége a bulinak - mondom nem is tudom kinek és ahogy hátranézek Carlyra, még mindig ott virít a mosoly az arcomon. - Lépjünk!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 04.06.13 11:04

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 16.06.13 18:05

Lábammal dobolva az asztalon ücsörgök a megnyűtt, ezer évesnek kinéző kanapén, miközben legnagyobb unalmamban egy keresztrejtvény kitöltésével szorgoskodok. Nem vagyok túl jóba az ilyenekkel, és bár tökéletesen megfejtem az egész feladványt, mégis kiszolgáltatottnak érzem magam, mikor hosszabb ideig vagyok kénytelen gondolkodni egy-két megfejtésen. Mondjuk ezt csak arra fogom, hogy rohadt meleg van, és a hideg zuhany alatt kellene ácsorognom, mintsem beleizzadni a kacifántos kérdésekbe. Egészen addig tart a morfondírozásom, míg hangos vihogás töri meg a nyugodt, kora esti csendet, s mire felpillantok, anyámat és egy állítólagos pasiját pillantom meg. Aha, a gond csak az, hogy nem tart sokáig meglátnom az általában mindig gebe, csinos anyámat, mivel jelenleg akkora, mint egy...mint egy igazi ámbrás cet. Elkerekedett szemekkel bámulom a jómadarakat, miközben kiesik a kezemből a toll, s állam is úgy költözik egyre lejjebb és lejjebb, mintha szörnyeteget látnék... mondjuk ebben van valami.
Anyám öt hónapja nem tolta haza a seggét, most pedig úgy néz ki, mintha keresztbe nyelt volna le egy hordót. Értetlenül pillantok egyik áldozatomról a másikra, ők pedig ugyan ezzel a tekintettel vissza rám, anyám arcán halovány pirulással. Mintha hancúrozás közben nyitottam volna rájuk.

- Ez.... ez micsoda? - mutatok rá hasára, mi a fehér feszes ruha alatt puffadozik, s kifelé forduló csúcsos köldöke is rátesz még egy lapáttal.
- Mmm hát igen, tulajdonképpen ezért is jöttünk haza.
- Haza? Ti? Anya, itt csak te laksz, meg én. Nem az - mutatok rá az undorító, mindig zsíros hajú faszira, ki felszegve az orrát, előadja köpcös nagyúr őfelsége szerepét. Komolyan mondom, ha ez az ember nem lenne, meg kellene teremteni.
- Kicsikém
- ül le mellém nagy nehézségek árán, én viszont ahelyett, hogy ott maradnék, inkább arrébb húzódok annyira, amennyire csak tehetem. Nem akarok testi kontaktusba keveredni vele.

- Hamarabb is elszerettük volna mondani, de nem voltunk felkészülve rá.
- Hát most meg én nem vagyok felkészülve! És soha nem is leszek! - tiltakozok hevesen - hány kölyköt vársz? Négyet? Ötöt? Esetleg hatot?
- Csak kettőt.
- Csak? Csak kettő? - vinnyogok fel mint egy macska - épp elég. Nekem egy testvér se kell, nemhogy kettő! Főleg nem attól az embertől - hadonászok felé a tollal.
- Biztos vagyok benne, hogy jól kifogtok jönni!
- Igen? Én meg biztos vagyok benne, hogy nem! - ezzel már pattanok is fel az ágyról, hogy aztán fürge léptekkel elhagyjam a házat, s alig fél óra múlva egy bárban bukkanjak fel, hol egy nagy korsó sör és egy annál kisebb, viszont erősebb whiskyvel próbálom a túlvilágra száműzni magam, ha sokáig nem is, egy kicsit biztosan. Nem akarok én még egy, bocsánat kettő felesleget az életembe! Ezeknek se kellett volna haza jönniük. Csak felidegesítenek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 16.06.13 21:21

Nagy izgalommal ültem le a bárpulthoz, és visszamosolyogtam a csaposra, mikor megemelve a kezét némán üdvözölt. Lassan már fél éve voltam a városban, de még nem jártam ezen a helyen, mindössze hallottam a többiektől, hogy mennyire hangulatos és árban is egészen normális. Nem mintha olyan eget rengetően sok szabadidőm lett volna arra, hogy bárból bárba járjak, a munka – amiből szerencsémre, vagy sem, egyre több volt – lefoglalta szinte minden időmet, és mire odajuthatnék, hogy elmenjek szórakozni, inkább választok egy forró fürdőt, hogy aztán friss hullaként dőljek a párnáim közé.
Valamit valamiért, szokás mondani.
- Mit adhatok? – lépett oda hozzám.
- Egyelőre semmit, köszi, még várok valakire – mosolyogtam el magam féloldalasan, miközben keresztbe tettem lábaimat.
De a ma este egészen más volt.
Erich jóvoltából megismertem egy férfit. Semmi extra dologra nem kell gondolni, nem sokszor volt esélyünk találkozni, de nem rég felkeresett azzal, hogy elmehetnénk együtt valahová…
Pillantásom az órára esett. Tíz perccel múlt nyolc óra…
Nos… a stílusos késés még nem bűn, nem igaz? Valószínűleg csak én voltam ennyire precíz, hogy pontosan érkezzek…
Bolond lettem volna elutasítani az ajánlatát. Úgy értem a fenébe is, ez a srác megtestesítette mindazt, amiről egy nő álmodhat. Normális állása van, vezető pozícióban, okos, művelt, nem utolsó sorban jóképű, nem dohányzik… soroljam még?
A bárpult mögötti tükörben ellenőriztem gyorsan a külsőmet. Semmi extra, csak egy sima, világoskék blúz, sötét farmer, a hajamat pedig kiengedtem, így az hullámosan omlott a vállaimra és a hátamra. Sohasem szerettem a túlzott megjelenést.
Tekintetem minduntalan a bejárat felé kaptam, mikor hallottam, hogy belép valaki. Sorra érkeztek az emberek, párok, kisebb csapatok, de Mick… sehol.
Újabb tíz perc. Táskámból kikotortam a mobilom, hogy ránézhessek, nem-e üzent, vagy hívott, de semmi…
Biztosan dugóba keveredett. Nem ritkaság itt.
Egy ismerősebb alakon ragadt meg a szemem, s mire ténylegesen felismertem, már be is fészkelte magát az egyik árnyékosabb sarokban lévő asztalhoz. A pultos srác szó nélkül vitte ki neki az italokat. Gondolom nem ritkán járhat ide.
Jól emlékeztem rá, hiszen az első ügyem volt. És mint olyan, aki szigorúan tárgyilagosan tekinthet az ügyfeleire, nem csupán a per miatt maradt meg. Hatalmas nagy lelkiismeret furdalással éltem meg az ügyét annak ellenére, hogy felmentettem. Nem vesztettem, ugyanakkor semmit se nyertem. Pedig tudtam, hogy butaság, hogy nem rendelkezhetek akárki sorsa felett, nem irányíthatok mindenkit a jó útra, akkor is bántott. Hiszen a papírjait elnézve nem egy ostoba emberről volt szó, aki még ahhoz is hülye, hogy egyáltalán éljen. De ha volna benne egy cseppnyi erőfeszítés is, hogy többre vigye, már rég nem itt tartana. És ahogy látom… majd félév elteltével se változott semmi.
Ez volt az én kudarcom.
Elszakítottam tekintetem az alakjáról, hogy az órámra nézhessek. Nyolc óra negyven.
A csalódottság kellemetlenül kezdte el mardosni a mellkasom. Egyre inkább tudatosult bennem a dolog, hogy nagyon csúnyán felültettek.
- Biztos nem kérsz semmit?
Felpillantottam a tetovált fickóra. Sóhajtottam.
- Egy gin tonic lesz…
 
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 16.06.13 22:28

- Most miért viselkedsz így Jonah - tudakolja már-már hüppögve az anyám, ki minden szó nélkül eltűnt az életemből, majd fél év múlva terhesen, tetőtől talpig márkás és drága holmikban bukkan fel. Ez több, mint abszurd, és rohadtul nincs kedvem hozzá.
- Elmentél d*gni egyet a pasiddal, hogy az feltápoljon pénzzel, csilli-villi ruhákkal, és aztán visszajöhess és azt mond, hogy minden rendben lesz, csak egy kicsit terhes vagyok, és nem is egy, hanem két kölyköt várok... meg még mit nem! Nekem egy r*hadt kölyök se kell koloncnak a nyakamba, nem, hogy kettő! Úgyhogy leszel szíves innentől kezdve rólam leszállni, mert, hogy én nem fogok velük foglalkozni még akkor se, ha hat lábuk nő és nyolc szemük, és kib*szottul viccesen fognak kinézni. Lesz*rom őket! Veletek együtt - hosszú monológomat követően már trappolok ki a szobából, majd a nappaliból is, ám még visszafordulok egy szóra - és ha irtó cukik, meghalok drágák lesznek, akkor se!
Gyors, mi több fürge léptekkel hagyom el a külvárost, hogy a hosszú útszakaszt futólépésben tehessem meg a bárig. Nincs ellenemre soha egy kis séta, most pedig végképp szükségem van rá, hogy ez az izzasztó, pocsék Vegasi levegő kifújja belőle a hülyeséget.
- Kösz - intek a pultos srácnak, ki biccentve egyet már tovább is lép. Csak ekkor látom meg a pultnál pipiskedő, magát igazgató szőkét, kinek tükörképét sasolva a tükörből, kis híján belefulladok a sörömbe, mikor felötlik az a pár kínszenvedéses óra, nap, amit a társaságában kellett töltenem. Ennek ellenére mégis hálás lehetek neki. Drámai sóhaj-nyögés kombinációval egyenesedek fel, és szökdécselek oda hozzá, hogy lehuppanva egy pultra, belevigyoroghassak az arcába.
- Jé, egy szőke! Ezer éve nem láttalak... - biccentem félre a fejem, s kaján vigyorral a képemen belekortyolok az itókámba.
- Mi szél hozott erre egy ügyvédet? Az ember azt hinné, hogy az ilyenek még éjjelek évadján is csak a papírokkal vannak elfoglalva. Vagy szimplán elsumákolod? - érdeklődök lelkesen. Nem állt szándékomban ezen az estén senkivel se hosszas beszélgetésbe kezdeni, de ez a lányka kifejezetten tetszik nekem.


A hozzászólást Jonah C. Brendan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 18.06.13 11:01-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 17.06.13 12:38

Nyolc ötvenkor már tényleg úgy voltam vele, hogy nem érdekel. Nagyon nem érdekel. Pontosabban nem kellene, hogy érdekeljen, mégis állandó jelleggel ott kapirgált a fejemben.
Az a fajta ember voltam, aki szerette megtudni a miérteket. Racionális gondolkodásom lévén szerettem mindenre választ kapni, vagy megkeresni azt. Nem tudtam elfogadni, ha nem volt. És most nem volt. Egész egyszerűen gondolni se tudtam mire, hogy mi oka lehetett arra…
Túlságosan munkamániásnak tűnhettem a szemében? De akkor miért hívott el? És mégis, miért nincs annyi bőr a képén, hogy legalább egy sms-t elküldjön, miszerint a mai estéből nem lesz semmi? Én kérek túl sokat? Gondolom, jót szórakozik otthon, amint elképzeli, hogy várakozom rá – nem kis ideig. Vagy, ami még rosszabb, eszében sincs.
Nem tudtam dönteni melyiket választanám inkább.
Egy húzásra felhajtottam a gin tonicot, majd a poharat visszatéve az asztalra már nyúltam a táskám után, hogy elhúzhassak innen mielőbb, mikor meghallottam magam mellett azt a kissé rekedtes, ismerős hangot. Oldalra pillantva láthattam is, amint a gazdája túlontúl vidáman helyet foglal mellettem.
Már épp azon voltam, hogy valami normális üdvözlést nyögjek, ki, mikor is megelőzött. Az ég felé emeltem a tekintetem egy pillanatra. Már csak az hiányzott, hogy hallgathassam a gúnyolódását.
- Miért is reménykedtem abban, hogy bármi értelmes is elhagyhatja a szádat, szöszi fiú…
Aztán belekezdett abba az elméletkibontásba, amit sok ember tényleg így ítél meg. Az ügyvédek munkamániás robotok, akik még csak hírből sem ismerik a szórakozás fogalmát. És ahogy hallgattam – pont tőle – egyre inkább felbosszantott. A fenébe is.
- Semmit nem tudsz rólam, Jonah. – mondtam ki direkt a nevét, mert szinte biztos voltam abban, hogy neki már halvány lila gőze sincs az enyémről. – Attól, mert normálisan végzem a munkámat… - hajoltam közelebb. – Mert ugyebár nekem van, még tudok szórakozni!
Tudtam, hogy a gin tonic kezdte átvenni bennem az irányítást, és az beszélt belőlem – na meg ugye a nem kissé kellemetlen csalódás a felültetésem végett, de meg kell, hogy mondjam, ő is rendesen rátett egy lapáttal azzal, hogy állandóan kekeckedett velem. Gyanítottam, hogy alapból ilyen lehet a természete, viszont nem adtam okot arra, hogy így szurkálódjon.
Időközben a pultos elém tolt még egy adaggal, holott nem is kértem. Ennyire látszódott volna rajtam, hogy szükségem van erre?
De ha már itt volt…
- És te? Ha már ilyen szépen kérdezted.  
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 18.06.13 10:57

Reménykedtem benne, hogy majd a csaj elég jó "jelenség" lesz ahhoz, hogy ne egy búval b*szott szamárként viselkedjek egész este, vagy segg részegre igyam magam a hülye anyám miatt, amiért az képes volt hazaállítani Mobidick hű másaként. Nem tetszik nekem ez a gyerekes dolog, az pedig főleg nem, hogy egyből két kis taknyot is készhez kapok. Nem fogok én szarban meg hányásban fürdeni csak azért, mert ők elfelejtettek idejében védekezni. Nem fogok belemenni ebbe a játékba, ha kell kiköltözök egy híd tövébe, ha nekem arra van szükségem, hogy nyugodalmas éjszakákat végig alhassak. 
- Nem tudom, talán mert titkon reméled, hogy van bennem még annyi emberség, hogy emberhez méltón viszonyuljak másokhoz - vonok vállat - de azzal, ahogy a legtöbben élnek ezen a cseszett világon, és képesek másokhoz viszonyulni, őszinte leszek... nem fogom adni a szépet senkinek.
Váratlanul ér a letorkollása, s lesütött szemekkel inkább csak a poharam formájával, annak peremének élével kezdek el foglalatoskodni, mintha olyan piszok izgalmas lenne. Közben legszívesebben a fejéhez vágnám azt. 
- Ha normális ügyvéd lennél, és tényleg a hivatásod szerint élnél, valamint lelkiismeretes, jó modorú ember, akkor most ezt nem vágtad volna a fejemhez - nézek rá végül halálra vált arccal, tömör komorsággal a hangommal. Soha nem szerettem azokat az embereket, akik az alapján különböztetik meg embertársait, hogy kinek milyen munkája van. Nem mellesleg lehet, hogy neki igen szép állása van, de lehet, hogy ezerszer olyan jó ember vagyok, mint ő. Lehet, hogy néha nem erről teszek tanúbizonyságot, de ez az alap természetem, a lelkemmel viszont nincs gondom. Ha múltkor képes voltam egy vak lányt hazakísérni, akkor csak nem lehetek olyan rossz nem?
- Tudod, attól még, hogy az ember jobb rétegben nőtt fel a másiknál, az nem jelenti azt, hogy jobb is nála. És igen, nincs munkám, mert nem végeztem el az egyetemet. De most épp ezért mentem vissza. Azért, hogy a végén nekem is legyen munkám, és beleröhöghessek egy magadfajta, másokat emberek tömkelege előtt szégyenbe hozó alak arcába. Mert ez lesz a célom, igen! Vigyázz, talán pont én foglak egyszer kitúrni az állásodból. Vagy a másik, a harmadik esetleg a negyedik - szemeim kis híján szikrákat szólnak, és jelen pillanatban tényleg lerí rólam az, hogy utálom a lányt még annak ellenére is, hogy segített nekem. Nem vagyunk és soha nem is leszünk puszipajtik... vagy épp ez az, hogy azok leszünk? Nem tudom...
- Hogy én? Nem is tudom, hogy ezek után merjelek-e terhelni a magam kis gondjaival... a végén még ezekkel lenne tele a sajtó. Majd megvitatom én a csinos kis pszichiáteremmel jó? - kortyolok bele az italomba - hoznál még egy kört kérlek? - lököm oda a srácnak, mire ő már ténykedik is a tőle telhető leggyorsabban. Szeretem ezt a pontos kiszolgálást.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 18.06.13 12:18

- Igazából igen, tényleg ezt remélem. – mondom ki mindenféle meggondolás nélkül, miközben már a második kör tonicomat nyalogattam. – És ha teljesen őszinte akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy attól a perctől fogva ebben reménykedem, hogy megkaptam az ügyedet. És csak mondom, senkitől nem várom el azt, hogy tegye a szépet. Én sem szoktam, akkor miért is kérném mástól?
Láttam, hogy picit, vagy sem, de telibe találtam a szavaimmal. s voltam olyan hülye, hogy még abban a pillanatban szinte rögtön megbánást is érezzek emiatt, holott nekem volt igazam. Mert tényleg nem tudott rólam semmit, és ennek ellenére dobálózott. Azt hiszem, Erich csak annyit mondana erre, hogy még mindig túlságosan is naiv és jólelkű vagyok ahhoz, hogy csak úgy leperegjen rólam egy ilyen arckifejezés.
Felsóhajtottam. – Sajnálom, nem akartam… - kezdtem bele halkan, de a folytatást félbeszakították az ő szavai. Egy pillanatra levegőt is alig kaptam, ajkaim elváltak egymástól. Lelkiismeretes? Jó modorú?!
- Tudod, nagyon gyűlölöm, ha valaki a mögé bújik, hogy milyen háttérrel rendelkezik! Nem egy olyan ismerősöm van, akik a nulláról indultak, és sikeresebbek, még nálam is! Fogalmam sincs miért kellene vezekelnem azért, mert a szüleim éppenséggel vagyonosak, nem mintha az ő pénzüket herdálnám jelen pillanatban is…
Aztán meg csak folytatta. Magamfajta, másokat szégyenbe hozó alak… úgy néztem rá, mintha csak most látnám először, és egyáltalán nem volna szimpatikus a látvány. Eddig is sejtettem, hogy nincs rólam jó véleménnyel, de most már egészen biztos voltam benne. Annak ellenére, hogy ötletem se volt mivel is váltottam ki ezt belőle. Vagy mindössze a keserűség szavait hallom az övéi mögött?
Miért van az, hogy akárhányszor találkozunk, mindig védekezésre kényszerít?
- Tudod mit? Tedd meg! Talán én örülnék neki a legjobban, ha konkurenciává válnál, mert legalább látnám azt az akaratot, amit eddig sikeresen elrejtettél előlem! Mert én, a szívtelen, munkamániás szőke liba, tudok örülni mások sikereinek! De persze mit is hordok itt össze, te sokkal jobban ismersz, nem igaz?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 02.08.13 15:50

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
11
Join date :
2013. Jun. 22.
Tartózkodási hely :
somewhere over the rainbow



TémanyitásTárgy: Mr. Hannigan&Miss Elswood - A lonely night 06.08.13 3:55

A mai nap meglehetősen tanulságos a számomra. Egyrészt megtanultam, hogy még most is tudnak olyan kijelentéseket tenni nekem saját magamról, amelyek vérig sértenek, annyira igazak, másrészt pedig rádöbbentem, hogy ezentúl jobban át kell gondolnom, hogy kikkel indulok el szórakozni. Az már egyszer biztos, hogy nem szabad szexi, szingli emberekkel kimozdulnom, mert garantáltan egyedül maradok pár percen belül, hiszen annyira megszállottan keresik életük párját, hogy még egy majom meghívására is igent mondanának. Ezzel szemben én nem igazán foglalkozom ilyesmivel mostanság. Félek, hogy még a végén elterelődik a figyelmem arról, amiért itt vagyok. Ez persze nem azt jelenti, hogy befásult lennék, vagy elutasító, csak én velük ellentétben nem görcsölök ezen; ha jönnie kell, jönni is fog.

Brayden néhány mondatban vázolja a helyzetet, hogy hát igen, az a lány a sarokban nagyon szimpatikus neki, és hogy nem bánnám-e, ha csatlakozna inkább hozzá. Őszintén szólva, meg sem lepődöm már az ilyesmin, és mint egy igaz barát, engedem, hogy magamra hagyjon – immáron többedik alkalommal. Miután egyedül maradok, székhelyemet áthelyezem a pulthoz, így legalább a közelben van a megfelelő mennyiségű alkohol, illetve ott talán még társaságot is találhatok, ha már így kicsíptem magam. Farmer sortom kiemeli hosszú lábaimat, hát nélküli felsőm törékeny, formás alakomat hangsúlyozza, magassarkú cipőm pedig korrigálja a magasságomat, így nem csoda, hogy páran meg is bámulnak, amikor felülök a bárszékre. Gondolataimba merülve üldögélek, míg a pultos srác keveri az italomat, majd elmosolyodom, amikor elém rakja a koktélt – melyet csak nekem készített. A gesztus elbűvölő, az íze már kevésbé, azt is megkérdőjelezem, hogy van benne alkoholmentes ital, de jelenleg ez sem izgat túlzottan. A jégkockákat kavargatva bámulok ki a fejemből, tekintetem oda-vissza ugrál az emberekről a bárban. Furcsa ez a város, itt valahogy mindenki annyira felszabadultnak tűnik; nem is illek ide jelen pillanatban. Nagyot sóhajtok, majd elkezdem felmérni a terepet a pult másik végében is. Jégszín szemeim hirtelen villannak fel, ahogy meglátok egy igencsak jóképű úriembert az itala fölé hajolva. Mikor felpillant, lágyan rámosolygok, ha pedig reakciója nem lesz elutasító, magabiztos léptekkel megyek oda hozzá, és veszem kezembe végre egyszer az irányítást.

- Magányos este? - kérdezem szelíd, együtt érző hangon, miközben felülök a mellette álló székre - Remélem, nem baj, ha csatlakozom. Fay vagyok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 07.08.13 17:34

Ki gondoltam volna, hogy egy végrendelet lebonyolítása ilyen hosszadalmas és macerás folyamat? Hiszen minden ott áll a papíron feketén, fehéren. Komolyan nem értem mit akarnak még? Mi kell még? Őszintén szólva én magam is elképedve hallgattam végig mikor az ügyvéd felolvasta. Majd szerintem az állkapcsom is kiakadt a pillanatra mikor közölték velem, hogy én vagyok az egyedüli kedvezményezettje az apámnak. Tény, hogy én vagyok az egyedüli fia, az egyetlen gyereke. Meg gondolom azért az is nyomott valamit a latba, hogy az anyám egy ideje már más karjaiban kereste a boldogságot. Hát nagyon remélem, hogy megtalálta. Nem szeretnék egy napon arra eszmélni, hogy az ajtómban áll és könyörög, hogy had jöhessen vissza, nagyon nem. Hiába Ő az anyám... Mindig is csak egy kitartott volt. Pazar érzés lehetett szembesülni a csúnya ténnyel, hogy most aztán semmije sem maradt leszámítva azt a lecsúszott barmot. Mindent tönkretett. Neki köszönhetem, hogy ma már nekem sincs családom. Egyedül vagyok egy hatalmas házban. Van pénzem, van kocsim, van állásom. Mindenem megvan, csak épp egyedül maradtam. De akkor inkább a magány, minthogy egy ilyen kétszínű lotyó, aki az anyámnak tartja magát egyengesse az utamat. Egyengette az öregemét eleget, egyenesen a sírig kísérte. Azért tudott valamit az öreg... Némi pénzen, amire az anyám jogosult volt mint házastárs valamint néhány bútoron, egy-két régi fényképen kívül mindent elvett tőle. Sosem voltunk igazán jóban. Sosem törtem azon magam,hogy minél jobb viszonyt alakíthassak ki vele, de azért mégis csak a fia voltam, Ő pedig az apám volt. De miután mindent papírnak utánanéztem, mindent kikértem, hogy a végrendeletet ne tudják megtámadni ma le is zárták az ügyet. Én pedig megkönnyebbültem. Már csak néhány kínos perc maradt hátra a költözést illetően.
- Még egy kört legyen szíves. - Intettem a pultosnak. Azért kíváncsi volnék, hogy egyáltalán tudott-e még valaki a titkos széfekről, bankszámlákról Vegas különböző bankjaiban, amiket a napokban fel kellett keresnem, hogy a nevemre tudjam íratni. Bármi volt is, karácsony, születésnap engem az apám sosem tudott meglepni. Mindig csak az számított, amit ÚűŐ mondott. Folyton csak az elvárásairól papolt, a kötelességeimről. Én pedig már nem is álmodtam arról, hogy egyszer majd esetleg leül mellém és megkérdezni, hogy na és Te kisfiam mit szeretnél? Francokat...! Hát most bepótolta, úgy hiszem. Kamatostól megfizette a tartozásait.
Amíg vártam, hogy újratöltsék a poharamat felpillantottam majd tekintetem egy csinos hölgyön pihent meg. Engem nézett. Mosolygott. Tudtam, hogy valami még hiányzott eddig a mai estémből. Halványan elmosolyodtam. Nem is kellett ennél többet tennem...
- Nos igen. De mint tudod az ilyen magamfajta magányos férfiak mindig egyedül érkeznek. De soha sem egyedül távoznak. - Újfent elmosolyodtam majd diszkréten végigmértem tekintetemmel. Mi tagadás, tényleg csinos.
- Ha Te nem teszed meg, talán megtettem volna én. - Ez is egy olyan dolog, amit ma már nem fogunk megtudni. - Raven vagyok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Worship bár 04.10.13 21:57

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Worship bár

Vissza az elejére Go down

Worship bár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Testvérvárosok :: Winchester-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához