welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Happy birthday
Michael Quenell
03.03.18 11:44
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Hill (781)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 

Share| .

Vegas egyik eldugott utcája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 30.03.14 20:39

never you mind death professor

A szőke lány veszettül káromkodik, különböző kaliberű és hosszúságú, kedves megszólításokkal illet és hogy őszinte legyek, meg is lepődök ezen. Sosem gondoltam volna, hogy egy látszatra ilyen jól nevelt lány ennyi különböző szitkot ismer... Még engem is legyűrt, pedig én is tudok úgy káromkodni legalább tíz percig, hogy nem ismétlek szavakat. Igazából ha nem félnék attól, hogy valamelyik habzó szájú, bolhás korcs beleharap a seggembe (hogy csak a seggemről beszéljünk...), most biztos lemásznék és megkérdezném a lányt, nem akar-e a feleségem lenni, de aztán jobban belegondolva... Még a macskáimra sem tudok vigyázni. Nem hogy egy nőre. Vagy pasira. Vagy ami még rosszabb, gyerekre. Szerintem ha bármelyikből is a kelleténél több lenne a kis lakásomban, tuti azon paráznék, hogy amikor nem figyelek oda, benyalják a narkotikumaimat, vagy esetleg felfedezik az ágy alá rejtett kartont, amiben a különböző, szado-mazo szexhez használt játékszereimet tartom. Meg a másikat, amiben a házi pornókazettáimat. Meg ki tudja még, mit.
Jó, talán kicsit túlságosan is nagy balfasz vagyok, ahhoz képest, hogy szerencsétlen kis köcsögök majdnem meg lettek fosztva a férfiasságuktól pár korcs által. De mégis ki hagyná ki az alkalmat, hogy lecicabogarazzon egy vadidegent, és ezzel felnyomja a vérnyomását? Mert én biztosan nem.... De már látom a kis szöszin - szó szerint kicsin... mennyi lehet, százhatvan centi? - hogy felment a pumpa benne, s erre akaratlanul is elröhögöm magam.
A haverja sokkal normálisabbnak tűnik. Chillout, kölyök! A kis törpe is tanulhatna tőle és ahelyett, hogy patton, ülhetne nyugton a seggén és elszívhatna velünk egy cigit, amíg még le nem szakadt ez a rozsdás cucc és senki veséjébe nem állt bele az amúgy is hiányos korlát egy darabja.
- Anyám egy utolsó kurva, ne bókolj neki. Úgyse engedné, hogy megdugd. - Újra felröhögök, de már kibaszottul nincs kedvem vigyorogni, amikor az ökle frontálisan ütközik az állkapcsommal. Vér és reccsenő csont, de már gyakorlott mozdulattal illesztem vissza a csontokat a helyükre és mozgatom meg őket kicsit. Ezúttal a fal felé köpök ki, és már nem lep meg a vér látványa a felszakadt alsó ajkamból, sőt, még csak nem is vagyok meglepve, hogy pofán vágott. Talán az ő értékrendje szerint megérdemeltem. Talán igaza van. Talán ez engem kibaszottul nem érdekel.
Bár az előbb még foglalkoztatott, hogy ez a kis erkélyszerű szar mindjárt leszakad velünk, most dühösen morranva lépek a srác felé, és a droghiánytól remegő ujjaimat a nyakár kulcsolva szorítom őt a falhoz, elég erősen ahhoz, hogy csak akkor szabaduljon, amikor azt én akarom, de hogy azért ne öljem meg. Megkapja még a magáét a kis köcsög azért, mert elpocsékolta a cigimet.
- Nagyon nagy gáz lesz, ha a kis haverod a hullazsákban tér haza? - Még mindig a falhoz szorítva a kis törpét fordulok a haverjához, megnyalva a szám szélét ott, ahol fel volt repedve a bőr; nem akartam én itt kárt tenni senkiben, de ha a kis köcsög nekem pattogni fog, isten bizony lehajítom a picsába a kutyák közé, hogy aztán konyhakéssel vagy kisbicskával kelljen felkapargatni az aszfaltról azt, ami a mocskos kis beleiből megmarad.

x x x

Ez a valami itt fentebb teljesen pontosan 497 szót tartalmaz a word szerint, minden egyes leütés Antónia és Szöszke tulajdonát képezi, az övék, csak és kizárólag nekik íródott erre a TV on the Radio számra. A végére még így megjegyezném, hogy ha a következőben még kevesebb szó lesz, hát én saját magamat dobom a korcsok közé >_<
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 30.03.14 21:04

Axel & Moison


Azért átfutott az agyamon az a gondolat, hogy a srác vajon mivel haragította magára ezeket a korcsokat, és, hogy mért a város legszűkebb utcáját választotta a meneküléshez? De, hogyha már így adódott, akkor inkább én is szedem a csülkeimet, mert nem akarom a mai napon annak a pár dögnek az ebédje lenni. Az meg, hogy most mi van Axellal, az pont nem érdekel, sokkal inkább, hogy magamat védje ma kutyák elől. Viszont, én nem fogok elmenni a rendőr unokatesójához közölni a híreket, az egyszer már fix. Tudja meg onnan, ahonnan akarja, és a közelébe se teszem a lábamat, még azt se kísérlem meg, hogy abba az irányba tekintsek, ahol a háza elhelyezkedik. De azért bízok benne, hogy az a nyomoronc van olyan kondiban, hogy másodpercek töredéke alatt felpattan az aszfaltról, és rögtön futásnak ered. Elég, hogy nap mint nap a külsejét kell bámulom, ami lássuk be, nem a legjobb fényének örvend, de a belsejére még kevésbé vagyok kíváncsi. De mondjuk, ha így halad, akkor a maradványait nekem kell majd valahogy felszednem a földről, hogy akkor legalább már normális temetést kapjon. Vajon mit lehetne majd írni a sírkőre? Vagyis... egyáltalán ki lenne az a barom, aki kifizeti a temetését? Az apja biztos nem, nagyon jól ismerem. A rokonait alig ismeri pár napja, amúgy is, csak örülnek, hogyha megszabadulhatnak már végre tőle. Nekem éppen hogy csak némi cigire van pénzem, nem áll szándékomban annak a köcsögnek a temetésére költenem. Úgyse menne el rá senki, egyszerűbb is, ha inkább szerzek egy lapátot, és a beleit én dobom be a föld alá. Na jó, ilyen morbid gondolatokkal még nem volt dolgom. Viszont, az már csak a tűzlépcsőről tudom megállapítani, hogy él-e, vagy sem. Az biztos, hogy az idegen jókat vigyorog azon, ahogy Axel lélekszakadva mászik fel a lépcsőn. És, jól ismerve a srácot, már abban a pillanatban tudtam, hogy neki fog menni, amikor még csak a földön hevert. Nyüzsgő kis bolhafészek az a srác, komolyan mondom. Még egy villanyoszlopnak is képes nekimenni. Nem túlzok, komolyan megtörtént már. Rendesen be volt akkor tépve, fogalmam sincs, hogy minek képzelhette. Úgyhogy, most se tartja vissza az, hogy előszeretettel, és teljes mértékű dühvel a szemében induljon meg a srác felé. Én azért kósza pillantásokat vetek a lenti hölgyemény felé, aki próbálja becserkészni a dögöket. Végül, ezután az izgalmak után a cigi is előkerül a zsebemből, és elnézve a fenti és lenti izgalmakat egyaránt, szép lassan fogyasztom el azt. Ez a sz*r Axel minden egyes lépése után benyikorog, de őt ez nem tántorítja vissza. És ennél ő többet akar, mint holmi, lépések alapján való megfélemlítés. Ököllel ad a srác állkapcsának, és nem túlzok, hogyha azt mondom, azt a kattanást még én is hallottam. Szinte a földről kell összekapirgálnom az államat ezután a szép ütés láttán. Csak hogy az idegen sokkal tapasztaltabb a verekedésben, és egy határozott mozdulattal a falhoz taszítja a srácot. Erre már én is ugrok, és határozott mozdulattal húzom el a kutyaidomárt attól a hülye gyerektől.
- Tisztában vagyok vele, hogy idegesítő egy lény, és hidd el, nem sok embernek hiányozna, de azért legyél vele kíméletes. -mondom a lehető legnyugodtabb hangnemben. Ha már ők idegesek, legalább egy higgadt ember legyen ebben a trióban. De ajánlom, hogy ne az következzen, hogy én kapom azt a bizonyos öklöst, amit Axelnek intézett volna, mert akkor már engem fog a legkevésbé érdekelni, hogy mozog ez a sz*r a lábunk alatt. Na meg, egy idegileg labilis gyilkossal nem éppen legjobb kekeckedni. De ha akarja, felőlem... van itt éppen elég szúró eszköz...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
22
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 30.03.14 21:25

Szeretek verekedni. Az már más kérdés, hogy tudok-e, de szeretek. Régen jól ment, amikor még nem voltam zselétorta állapotban, és nem remegtem, meg dobtam le pár kilót. Mostmár a futás is nehéz, teljesen leépítem magamat, de nem érdekel. Más se foglalkozik vele, de ha foglalkozna, az se zavarna. Baromság olyasmi miatt utálni, amivel nem ártok másoknak. Kivéve a rablást és a bunyót. Azzal ártok. De most a drogokra célzok. Az én dolgom, nem másé. Ha meghalok, az is az én dolgom. Ha nyomorék leszek és eltörik a gerincem, az is az enyém. Ha kutyák falnak föl, az Anthonyé is, mivel nem említette meg, hogy jön a 101 kiskutya.
Az a csaj, aki lent próbálja összeszedni a kutyáit elég nagy fogyatékos lehet. Egyáltalán minek kell egyszerre ennyi szörnyet sétáltatni? Legközelebb elhozom Colinék kutyáit, és azok lesznek a testőreim. Kár, hogy nem bírnak, és feltűnés nélkül nem tudnám őket kicsempészni a kertből.
Én is meglepődtem azon, hogy az öklösöm célt ért. Azt hittem, hogy kivédi, elhajol, vagy valami. Ehelyett volt kattanás, vér meg minden.
Sajnos nem esett össze, nem röhögött úgy ahogy az előbb, amikor megemlítette az anyját. Elég beteg gyerek lehet, és ezt mondom én. Vehetné kitüntetésnek.
Elkapta a nyakamat és a falnál végeztem. Megfogtam a csuklóját, és közben elvigyorodtam. Ajjaj. Mérges a bácsi, mert bibis lett az álla?
Nevettem is volna, de a szorítás miatt csak tovább vigyorogtam. Haza. Jólvan.
Nem tartott sokáig az igazán veszélyes és adrenalintól dús helyzet, mert Anthony arrébb húzta az agresszív kismalacot.
Úgy néztem rá, ahogy mindig szoktam, amikor nem tetszik valami. Meg tudtam volna oldani egyedül is.
- Szöszke, még nem végeztünk. Bagózzál tovább. Te meg... -
A fojtogatóra néztem, mostmár nem vigyorogva, és már készültem is a folytatásra.
- Azt hittem, hogy többre vagy képes. Mármint hogy lesz fegyver, kés, lángszóró, vagy buzogány De a fojtogatás olyan..sablonos és megszokott. -
Nem akartam annyiban hagyni, de még addig sem jutottam el, hogy kikerüljem Anthonyt. Ahogy lépni próbáltam megmozdult alattunk a cucc, és én gyorsan rácuppantam arra a falra, aminek az imént neki lettem szorítva. Közben minden csak mozgott tovább, és azon kezdtem el gondolkodni, hogy szívtam-e ma valamit.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 31.03.14 8:25

never you mind death professor

Reccs. Komolyan, életemben először fájlalom az állkapcsom, pedig már annyiszor ütöttek meg, hogy azt össze sem tudnám számolni, még ha tizenkilenc kezem is lenne, mindegyiken tíz ujjal. Sajnos ez a sors vár az emberre, ha lelécel a picsába a szülei pénzével, tizennyolc évesen és úgy dönt, bejárja Amerikát, ahol a jelenléte ebben a korban kibaszottul illegális, már ha egyedül tengeti a napjait. Amíg nem váltam itt is hivatalosan nagykorúvá, nem tagadom, hogy legtöbbször elhagyatott épületekben, pincékben és aluljárókban tengettem a napjaimat, vagy esetleg bekönyörögtem magam egy hajléktalanszállóba, vagy valami idő nénikéhez, valami apró segítségért cserébe. Igaz, a nővérem, Ellie hamar utánam jött, hogy kihúzzon a szarból (legalábbis ő ezt állítja, de mindketten tudjuk, hogy igazából élete szerelmét üldözte egészen idáig, meg nem vicces, hogy az érkezése pont egybeesett az egyetem első napjával?) és aztán egy ideig laktam nála is. Pont, amíg össze nem rúgtam a port az akkori nagy szerelmével, aki aztán kipenderítette a szűrömet az utcára, mondván, hogy ő senki drogos fiát nem fogja eltartani. Pedig akkor még nem is voltam függő.
De oké. Nálam szabad mindent, amíg nem viszik túlzásba - ez a faszarcú kis nikkelbolha meg most kibaszottul túlzásba vitte. És szívem szerint már a legelején lehajítottam volna a korcsok közé, de hát ilyen nem teszünk, nem igaz? Ehelyett csak kiélveztem a pillanatnyi csendet, amikor a koponyája a jóvoltomból a falnak koppant, és kivételen bántam, hogy nem vagyok a Marvel valamelyik szuperhőse, mert akkor isten bizony beszakítottam volna a hülye fejével a falat. Persze a kis törpének egyből a segítségére siet a haverja - mi ez, homo-szolidaritás? - én meg odébb leszek húzva. Megint. Pedig legszívesebben.... Grrr.
- De hát még nem ártottam neki semmit. - De akartam. Már el is képzeltem, ahogy szétmarcangolják a kutyák. - Egyébként is, ha ennyire idegesítő, miért nem engeded, hogy eltegyem láb alól?
Persze már megtanultam, hogy költői kérdésre nem várunk választ. Éppen ezért a figyelmem a másik srác iránt ennyire is korlátolódik, és igazából már hajlandó lennék a másikat is békén hagyni, és elegánsan átügyeskedni magam innen a tűzfalra és menni a magam dolgára, de miért is lenne ilyen egyszerű az élet? Megint be kell szólnia. megint. Vajon miért csinálja, ez valami fura új fétis, amiről még nem tudok? Felizgat, ha valakit baszogathatok? Mármint.. izé. Szavakkal, ofkorsz.
Újabb cigit veszek elő, rutinszerűen pattintom el benne a kis mentolos izét. Katt. Egyből szebb az élet. Ignorálva a kis nikkelbolhát gyújtom azt meg, majd egyenesen a pofájába fújom a füstöt, sokkal inkább azért, hogy cukkoljam, mint azért, mert érdeklődnék iránta. Talán a külsőjével még nem lenne gond, de istenemre esküszöm, hogy még a kurváim sem ilyen idegtépőek, mint ő.
- Komolyan mondom, ha ezt túléled, és találok egy buzogányt, saját kezűleg dugom azt fel a seggedbe, de úgy, hogy a szádon át fog kijönni. - És ilyenkor bánja meg az ember, hogy jó a kapcsolata a dílerekkel és nem kell magával fegyvert hordania. Egy golyó és szebb az élet... holtan. ÉS neki tényleg jobb lenne három méterrel a föld alatt, lentről szagolni az ibolyát. Már ha lenne valaki, aki el akarná őt kaparni. Mert homo-szolidaritás ide vagy oda, erősen kétlem, hogy a kis haverja ezt megtenné. Mert egy ilyen világban, mint ez, mindenki többre értékeli a saját életét másokénál.
Talán ha nem nyikorogna alattunk ez a szar, most én mozdulnék, hogy lelökjem róla a kölyköt. De látva, ahogy rácuppan a falra, inkább csak elröhögöm magam, a fogaim közt szűrve a következő provokatív beszólást.
- Na mi van, pókember, fel is szaladsz a falon, vagy csak ölelgetni fogod? - Széles, szarkasztikus vigyort társítok a szavaimhoz, de tekintetem már a menekülési útvonalat keresi a tűzfalon át, hogy ne kelljen belezuhannom a szemetesbe. A szöszi meg a korcsai már eltűntek, bár az ugatás még hallatszik - bár tudom, hogy igyekszik a lehető leggyorsabban eltűnni innen, mielőtt az előbbi incidens megismétlődik. Talán pont ezért is nem tartom olyan vészesnek azt a perspektívát sem, hogy belezuhanjunk a szemetesbe. Elvégre is, legalább túléljük, nem?
Nyiiiik-nyiiiiiik. Nyiiiiik.
Odébb kéne lépni fél lépéssel.
Reeecs. Nyiiiiik-reccs. Reccs.
Aztán mire észbe kapok, már szakadunk is lefelé, félig csúszva a falon, húzva magunk után a fentebbi emeletre vezető létrákat is, és egy pillanatig az is átvillan a fejemen, hogy most meghalok, ha egy rozsdás akármi belém áll. De aztán valamin fennakadunk, és megállunk, másfél méterrel a szemetes fölött. Életben vagyunk. A rozsdás csavarok még tartanak. Még.
Úgy tűnik, a halál is úgy döntött, elszív még egy cigit, mielőtt magával visz minket a pokolba.

x x x

Ez a valami itt fentebb teljesen pontosan 740 szót tartalmaz a word szerint, minden egyes leütés Antónia és Szöszke tulajdonát képezi, az övék, csak és kizárólag nekik íródott erre a Black Veil Brides számra. A végére még így megjegyezném, hogy nem jegyzek meg semmit, haha
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 31.03.14 19:16

Axel & Moison


Soha nem tudtam, hogy Axel mért játssza mindig a nagyfiút, mért megy neki egy nála jóval korosabb, erősebb embernek. Biztos hajtja az adrenalin szerencsétlent. Vagy a drog, attól függ. Minden esetre, egyelőre még próbálja normalizálni a levegővételét, és csupa kedves szóval illeti az idegent, aki látszólag, nagyon összetört ezek hallatán. Na igen, nem lepődök meg azon, hogy Axelt még ő se veszi komolyan. Sokkal inkább leköti a cigije, mintsem, hogy ezt a pattogó nyomoroncot kövesse figyelemmel. Ha tehetem, én is inkább nézem a hangyák araszolását, csak, hogy ne kelljen azt hallgatnom, ahogy mindenfajta hülye "beszólással" próbálja elérni, hogy romba döntse a lelki világomat. Abból meg, persze mindig veszekedések alakulnak ki. Bár... jobban belegondolva, mikor nem? Csak, mi soha nem jutottunk el odáig, hogy képesek legyünk egymásnak esni. De, be kell, hogy valljam, ezt most bepótolja ezzel a bizonyos pacákkal. Szinte nekem fáj, ahogy hallom az állkapcsa roppanását, utána meg a szája sarkában, és immáron már a földön is a vért. Nem tudok rá mit mondani, csak tátott szájjal meredek a haveromra, aki, szerintem nem gondolta volna, hogy az ütés célba talál. És a következményekbe se gondolt bele teljesen. Még akkor se avatkozok bele, amikor az idegen nyakánál fogva tolja a falhoz, erősen szorítva annak. Azért már teszek feléjük egy- két lépést, és, ha már ilyen udvariasan megkérdezte, nemmel válaszolok, és elrántom onnan. Igaz, látom, hogy Axelnek ez az iménti mozdulat nem válik a kedvére, de, ha nem segítek, akkor már rég elszorították volna a gigáját. Ezt követően a nem tetszését szavakban is kifejti, én pedig feltartott kezekkel ballagok vissza a korláthoz.
- Mert még van nem kevés elintézni valója. -meredek rá Axelra, némi burkolt célzással a hangomban. Hát igen, valahogy még le kell beszélnie a rokonnal a lakhatásomat. Igaz, elég nagy kihívás lesz ez a számára, de ki tudja, elég jó ilyen téren a beszélőkéje, talán képes lesz ezt megoldani. Ha nem lennék most akkora pácban, talán megengedtem volna, hogy eljátszadozzon vele egy kicsit, de jelen esetben nem állunk úgy, hogy ezt meg tudjam tenni. De, hogyha az iménti beszólás után ismét nekiesik a pasas, én már nem rohanok a segítségére. Legyen nagyfiú, oldja meg magának, ha már az előbb képes volt ezt bizonygatni. Nagy meglepettségemre viszont, a cigi halászat közepette, egy szép kis szent beszédet tart a buzogány használatáról. Az én tudomásaim szerint a buzogány nem ilyen célra szolgál, de ezek szerint ő máshogy látja ezeket a dolgokat, mint én. Nem probléma, megérdemelné. Ez a sz*r alattunk viszont egyre inkább nyikorog, egyre több ideig hallatva "csodaszép" hangját. Meg kell hagyni, nem tetszik ez nekem, és látom, ez a többieknek sincs ínyére. Axel azzal a lendülettel rá is tapad a falra, és nekem ennyi már elég is volt ahhoz, hogy egy jót röhögjek rajta, immáron igazán indokoltan. A kutyák hangja már elcsendesülni látszik, tekintetemmel keresem is a dögöket. A távolban még lehet látni, ahogy a nő szerencsétlenkedik azzal az öt veszett korccsal. Lassan már itt lenne az ideje, hogy lemásszunk, mert a veszély már teljesen elmúlt, ezért teszek is egy mozdulatot, de abban a pillanatban ez a szerkezet ismét mozogni kezd alattunk. Mindenki próbálja úgy helyezni a súlyát, hogy ez a fém sz*rnak jó legyen, de csak nem hagy alább a csikorgás. És, én már csak annyit vélek felfedezni, hogy a föld egyre inkább közeledik. Erősen ragadom meg a korlátot, de egy nagy rázkódással megállunk, én pedig értetlenül nézek körbe. Nem tudom, hogy ezt minek tudjam be. Talán a szerencsénknek?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
22
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 31.03.14 19:38

Ha választanom kellene a kutyák és a két humorherold között, akkor a dögök közé vetném magamat. Anthony tök olyan, mintha az ő pártját fogná. Mondjuk ez nem meglepő, vesztesek mellé nem áll. Megbízhatatlan, és nem is bízok benne. Aztán meg ő hisztériázik, hogy miért nem vagyok képes bízni benne. Hát ezért.
A falhoz hamar visszakerültem, mivel enyhén szólva belém fagyott a szar a a nyikorgásoktól és mozgásoktól. Nem akarok meghalni, legalábbis nem így.
- Megszólalt az érdekember. -
Én is ilyen vagyok, de magammal csak nem fogok elkezdeni beszélgetni.
Komolyságot erőltettem magamra, és próbáltam úgy csinálni, hogy ne torkolljon az egész egy orbitális röhögésbe.
- Ahhoz kéne egy méretes buzogányt találnod ami fel is fér, de ki is tud jönni a számon, szóval nem túl nagy. -
Elgondolkodva megvakartam az államat. Boldog vagyok attól, hogy sikerült felhúznom. Az már nem számít, hogy neki is engem. Még nézni is jó. Megérné akkor is, ha közben megverne. Látni másokon a dühöt meg a többit felbecsülhetetlen.
Mindkét lámpaoszlopból röhögést váltott ki a falas akcióm, de még mindig nem akarok meghalni.
A pókemberes megjegyzésre nem válaszoltam, de amikor megláttam hogy nem csak én félek a mélybezuhanástól elvigyorodtam és elengedtem a falat.
Ennek és Anthonynak a következtében zuhantunk pár centit, de most nem ijedtem meg. Inkább elkezdtem én is tenni egy-két lépést, aminek a célja az volt, hogy a kutyás gyereket sikerüljön elérnem.
- Na gyere buzikány, repülj együtt Pókemberrel. -
Elvigyorodtam és már ugrottam is kenguru módjára a srácra. Most az orrát akartam betörni, ami részben sikerült, mivel az orráig elért az öklöm az ugrás után, de közben minden megmozdult alattunk újra, és komoly hangatásokkal megspékelve a szemetesbe zuhantunk. A cucc is, mi is. Hassal belecsapódtam a szemeteszsák tömegbe, de előtte még nyekkentem egyet a földetérés pillanatában. Nem láttam semmit csak a sötétséget, de a kurva undorító bűz miatt igyekeztem valami kijáratot találni. Nem tudtam, hogy felettem, alattam van-e valaki, de el akartam húzni a csíkot. Most valószínűleg mindketten ki akarnak csinálni, szóval itt az idő ahhoz, hogy én most szépen eltávozzak. A mellettem elterülő testek látványától elröhögtem magamat, és már kaptam is a szemetes széle felé, hogy kiugorjak és elszaladjak. Van nekem még dolgom, ők meg bűzölögjenek csak tovább. Leszakad a gerincem, a lábam, mindenem fáj, nem kell, hogy még meg is csonkítsanak. Ezzel a kijutással csak az a baj, hogy egyre mélyebbre kerülök a kaja maradék kupacban, és pár centit tudok előre haladni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 03.04.14 20:33

never you mind death professor

- Figyelj, kisköcsög, ha most rögtön nem kussolsz be, nem a buzogányt dugom fel a seggedbe, hanem az első dolgot, ami a kezembe kerül, attól függetlenül, mi lesz az. - És bár az első dolog, ami a kezembe kerül, az az öngyújtóm, amit akkor tapintok ki, mikor kezem a zsebembe süllyesztem, a kis tárgy mégsem végzi a kölyök seggében. Egyrészt azért, mert kár lenne érte, másrészt meg azért, mert ez a szar nyikorgó, fülbántó hangján énekelte alattunk a hátborzongató dalát. Igazából semmi kedvem nem volt belezuhanni egy szemetesbe... De hát mit tehettem? Nem akartam felnyalni az aszfaltot, így inkább nem kockáztattam a leugrást. Még. De ha ez a kis nikkelbolha tovább pattog itt, inkább töröm el valamimet, csak hogy ne kelljen őt tovább hallgatnom. Igazából a szívem leghőbb vágya lenne tőle megszabadulni, de csak azért hagyom békén, mert a haverja ezt kéri. Nem kéri. De olyan szuggeratív hangon válaszol a kérdésemre, hogy inkább békén hagyom. És ha tartozik neki valamivel? Szegény srác ne miattam essen már pofára. Egész rendesnek tűnik. Nem is értem, miért pártolt le egy ilyen kis genya mellett.
Komolyan mondom, hajlandó lennék már akkor leugrani, amikor lejjebb csúszunk vagy fél métert, és nem is értem, hogy ezt miért nem teszem meg. Ez a kis lenyalt hajú, nyálgép kis tetű még mindig pattog (mi a faszért nem tud nyugton megmaradni a kurva seggén? komolyan jót tenne neki, ha valaki jól megdugná, abból legalább tanulna valamit), ráadásul abból, amit észlelek a másodperc töredéke alatt, megint engem akar megtámadni. Hogy még be is szól? Áhh. Ki nem szarja le? Főleg, hogy egyetlen kibaszott szót nem értek, olyan archaikus nyelven beszél. A nagyanyám se használt ilyen szavakat, pedig ő aztán tényleg a dinoszauruszok előtt pár száz évvel született, és kibaszott sokat káromkodott... Még a halálos ágyán is. De amúgy bírtam őt, mindig vett nekem cigit meg sört. Aztán vodkát. Kifizette a jogsimat, amikor csináltam. Párszor letette értem a kauciót, amikor bepakoltak a sittre. Még akkor is befogadott egy időre, amikor a szüleim rajtakaptak az aktuális partneremmel és kipakolták a szűrömet otthonról. Oh, á propos... Milyen jogon buziz le engem ez a kis nyálgép? Még mindig biszexuális vagyok, ezt miért nem lehet felfogni?! mondjuk ő nem tudhatja. és ha rajtam múlik, nem is fogja megtudni, mert amúgy semmi köze hozzá. de fogadni mernék, hogy neki az egyedüli partnere, aki eddig volt, az a számítógépe meg a keze. erre a gondolatra akaratlanul is felröhögök, gúnyosan és röviden, mielőtt az ökle ütközött volna az orrommal... de a vér és reccsenő csont elmaradt, és igazából csak elsiklott a keze az arcom előtt (azért au. tudom, hogy vérzek. érzem. au.), majd egy kibaszott hangos "RRRrrrrrreeeeCCCCCSs" kíséretében már zuhanunk is a szemetesbe. félre akarok ugrani, de elkések, és pár pillanattal később már a kis műmájer mellett fekszem egy halom fekete hullaszemeteszsákon. Az a szerencsém, hogy a kis genya valószínűleg nem túl jártas a szemetesből menekülésben (ellentétben velem, aki anno elég gyakran végeztem ilyen és hasonló konténerekben, ahonnan aztán a hajléktalanok szedtek ki), így könnyedén visszarántom és gyűröm le, valószínűleg szépen a gyomrába térdelve. Szinte ösztönszerűen ragadom meg az első, kezem ügyébe kerülő fekete zsákot, fél kézzel lyukat szakítok rajta, majd a kis műmájer picsa fejére húzom (és bánom, hogy nincs nálam ragasztószalag, még oda is ragasztanám a nyakához), a lehető legmélyebben, ahogy csak lehet, hogy a fejére boruljon a csomag egész tartalma. Ha esetleg a kis haverja közbe akarna szállni, csak legyintek, hogy inkább ne tegye, majd mint aki jól végezte a dolgát, eldöntöm a kis szöszkét a szemetesben a zsákok közé, én magam pedig kecsesen és könnyeden (már amennyire lehet egy szemetesből kiugró drogos kecses és könnyed) pattanok ki magából a konténerből és landolok mellette a földön, leporolva a mindenemet.
Igazából hálát adok az egeknek, hogy egyik testrészembe sem állt bele semmi. A telefonom is megvan még, meg az öngyújtom, meg a cigim - ez utóbbiból ki is veszek egy szálat, majd az ajkaim közé fogom és meggyújtom, ahogy a falnak dőlök és figyelem, vajon a két jómadárnak sikerül-e kimászni a.... szemétből.

x x x

Ez a valami itt fentebb teljesen pontosan 666 - ave satan szót tartalmaz a word szerint, minden egyes leütés Antónia és Szöszke tulajdonát képezi, az övék, csak és kizárólag nekik íródott a Bring Me The Horizon - Go to hell for heaven's sake -re. A végére még így megjegyezném, hogy a net még mindig utál, így a link lemarad. Haha.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
22
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 03.04.14 23:27

Szájhős. Gennyláda. Díler vacsora. Fojtogatni azt tud, de látszik rajta, hogy csak a szája jár. Ha annyira nagy gyerek lenne bemosott volna, de nem. A fojtogatás az jobb. Mondjuk nembaj, így legalább nem kell majd magyarázkodnom Colinéknak. Ütött volna meg esküszöm hogy felkeresem és díszpárnát csinálok belőle. De általában nem veszem fel ezeket a dolgokat, mert vertek már meg, mégse csináltam belőle nagy ügyet. De ez a gyerek...idegesítőbb, mint én.
- Így már mindjárt más. Várj egy kicsit, adj időt ahhoz, hogy rettegni kezdjek. Egyszerűbb lenne, ha elmondanád, hogy mi fog a kezedbe kerülni. Talán egy kés? Valószínűleg az lenne a legjobb, mert..kurvára felvághatnád az ereidet. Amúgy is ilyen öngyilkosjelölt fejed van. -
Még mindig vigyorogtam, a nagy és hatalmas idegességem kezdett elpárologni. Felesleges felhúznom magamat ezen, sokkal jobb nézni ahogy ő idegeskedik.
Lezuhantunk, én meg menekülőre fogtam. Vagyis fogtam volna, de a kutyahuszár visszarántott. Kaptam a fejemre egy szemeteszsákot, kapálóztam, hogy megakadályozzam ezt a rémtettet, de végül rám került a cucc. Hát..azt hittem meg akar fojtani, vagy mi. De nem. Leráztam magamról a büdös szart, nem zavart, hogy nem leszek finom illatú. Megszoktam. Távol áll tőlem a kényesség, és nem most fogom elkezdeni.
Anthonyra néztem, miközben arrébb dobtam az említett fekete méretes szatyrot, aztán az immáron kijutott buzerátorra vetődtem rá a szemeimmel. Lassan én is kimásztam a szemetesből, és megálltam a..még mindig nemtudom a nevét ki előtt. Nem szóltam semmit, inkább csak beleköptem az arcába, és gyorsan vágtatni kezdtem az utca eleje felé, ahonnan jöttem.
- További jó randevút! -
Ezt már csak kiabáltam a távolból, aztán befordultam a sarkon, és még mindig gyors léptekkel meneteltem vissza a nyüzsgő forgatagba. Lassan lassíthatok, de amíg fenn áll annak a veszélye, hogy a ripacs király követ, inkább nem sétálgatok. Megérdemelte. Megütni már nem lett volna értelme, mert kicsit nagyobb darab nálam, Anthony gerinctelen módon átpárolt hozzá, szóval ez a megoldás maradt. Talán ha legközelebb összefutok vele beszerzek pár segédeszközt. Fegyver, kés, lángszóró, akármi jól jöhet.

// Nos akkor én eltávoztam, további jó szórakozást az ifjú párnak  Cool //
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 04.04.14 20:44

Axel & Moison

Komolyan mondom, még egy veszekedésben se voltam ilyen k*rva csöndben. Igaz, hogy akkor vagy én voltam a kezdeményező, esetleg a sértett fél. de most teljesen pártatlan vagyok, csak figyelem az eseményeket. Az se érdekel már, hogy az idegen éppenséggel mit tervez, mit akar feldugni Axel seggébe. A lényeg, hogy én ne legyek szemtanúja. Ha meg már annyira itt akarok lenni, akkor csak szimplán lekeverhetne neki egy- két pofont, az máris élvezetesebb lenne. A számomra természetesen. Köztudott, hogy a nyomoronc odalenne az ötletért, hogy mi kerül a hátsó fertályába. Én viszont csak, a lehető legegyszerűbben szívom a cigimet az erkély féleség legszélén, ami már éppenséggel nem akarja abbahagyni a nyikorgást. De már ez se tántorít vissza, kíváncsi vagyok a fejleményekre. Az előbb képes voltam megállítani az akciót, pedig olyannyira élveztem volna a verést, hogy az hihetetlen. De neem... én kezesbárány módjára segédkeztem. Visszagondolva, ez volt a lehető legrosszabb, amit ilyen helyzetekben tehet az ember. Hisz, ki ne szeretné a látványt, ahogy a köcsög haverját elverik? Én minden esetre végigröhögtem volna az egészet. Utána meg hallgathattam volna fél évig a hisztijét efelől. De, az a hat hónap már pont nem érdekelne, bármit bevállalok, hogy röhöghessek rajta megállás nélkül tíz percet. De látván, hogy itt már semmi izgalom nem lesz, és a kutyás csaj is elvitte a dögöket, megindulok a lépcső felé, de magam mögül egy nagy puffanást, és alólunk meg nagy nyekergést vélek felfedezni. Természetesen fénysebességgel termek ott a korlát mellett, amibe olyan erősen kapaszkodok bele, ahogy csak bírok. Viszont fél úton megállunk, és én csak értetlenül meredek a két srácra. Ahhoz pedig már nem kellett sok, hogy landoljunk, ezért a következő pillanatban a bűzölgő szemét tetején találom magamat. Természetesen fejjel a trutymákba érkeztem, hát hogy máshogy. Nem is én lettem volna, ha nem így történik. Egy ideig még szagolom azt a hihetetlenül mennyei aromát, ami a kukából árad, majd érdeklődve pillantok fel a két srácra. Axel már éppen menekülőre fogja a dolgokat, de olyan mértékben süllyed el a szemétben, hogy ez megakadályozza a kiugrást. Én addig kellemesen felülök, levarázsolom magamról a banánhéjakat, és egyéb ínyencségeket, utána pedig várom a folytatást. Végül is, a nyomoronc fején egy szemetes zsák landol, miközben az idegen kimászik a kukából. Egy ideig eltart, amíg kivarázsolja magát a fekete zsákból, majd ő is így tesz. Végül, én is kiharcolom magamat a talajra, és lesöprögetem a ruhámról a rajtamaradt sz*rságokat. Van egy olyan érzésem, hogy nem csak engem lep meg a tény, hogy Axel, nemes egyszerűséggel pofán köpi xy-t. Tátva maradt a szám, és valami röhögés szerűt hallatok. Hiába, ennél jobb vége nem is lehetett volna az ő kis harcuknak. Csak kár, hogy ezt nem követhetem továbbra is figyelemmel, ezért inkább cigibe fojtom a nem létező bánatomat. Nekitámaszkodva a konténernek várom, hogy a pasas mit reagál az előbb beszerzett köpetre.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 05.04.14 16:54

never you mind death professor

Arhg. Ha tehetném, itt és most tépném ki a mocskos kis beleit, sodornék belőlük kötelet és kötném fel rá, hogy ott dögöljön meg, a kötélen himbálózva. Talán ha éppenséggel nem holtan képzelném őt most el, talán még gondoltam volna arra, hogy visszaszóljak neki, de... Nem szólok semmit. Csupán a szemeteszsákot húzom olyan mélyen a fejére, ahogy csak lehet, nem törődve azzal, miféle mocskok lehetnek benne - legszívesebben még rá is térdelnék, hogy a lehető legmélyebbre süllyedjen a mocsokban, ott ahol a helye van. És tényleg. Talán meg is ütöm párszor - egy pillanatra tökéletesen kikapcsol az agyam, és csak akkor vagyok újra önmagam, amikor már a szemetesen kívül vagyok és az első slukkot szívom a cigimből. Akkor kicsit magamra találok, bár tudom, ha most hozzám érne bárki is, gyökérből tépném ki a karját.
Persze a kis genyát legszívesebben egybemosnám az aszfalttal. Főleg, miután az arcomba köp. Ujjaim momentálisan ökölbe szorulnak, torkomból pedig állatias morgás szakad fel, ahogy kezem az arcomhoz emelem és a pulóverem ujjával letörlöm magamról a nyálát. Milyen szép lenne őt holtan látni. Talán az is a szerencséje, hogy elfut, mint a nyúl, én meg lusta vagyok utána iramodni. Még mindig a falnak támaszkodom. A füst végigkígyózik a légcsövemen. Mindjárt elhányom magam. Hirtelen csend lesz - utálom a csendet.
Ha a kis nyálgép kis haverja nem szól semmit, végül én töröm meg a csendet, a szemembe hulló, kócos hajam mögül morogva rá.
- Ha akarsz, elmehetsz. De ha nem... A sarkon van egy sztriptízbár. Gyere velem.
Válaszra - ofkorsz - nem várok. Majd jön utánam, ha akar.

x x x

Ez a valami itt fentebb teljesen pontosan ### szót tartalmaz a word szerint, minden egyes leütés Antónia és Szöszke tulajdonát képezi, az övék, csak és kizárólag nekik íródott a... nem íródott semmire. A végére még így megjegyezném, hogy kurva éhes vagyok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 28.07.14 5:59

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 19.08.14 16:54



__________________
Craig & Maya

Hangosan kopogott cipőm sarka a macskakövön. Nekem már későre járt, holott lassan már pirkad. Hideg volt, szövetkabátom zsebeibe csúsztattam kezeimet, egyre gyorsabb tempót diktálva, fáradt voltam már, kimerített ez a nap is. Már csak arra vágytam, hogy haza érve az ágynak essek, persze miután elvégeztem a melót. Ma már leszállítottam egy fekete BMW-t, valószínűleg már a műhelyben már megbuherálták, sőt talán már úton is van Dubajba. Már megint a tűzzel játszok, noha már ültem sitten autó lopásért, de jól fizetnek, a pénz pedig mindig jól jön, még ha nem is legális amit teszek. Na jó, már többször, több okból is ültem sitten, de gondolom nem meglepő, ha ezt inkább nem híresztelem magamról. Először is, mert senkinek semmi köze hozzá, másodszor pedig ez az én életem, szóval úgy cseszem el, ahogy csak akarom. Én már sosem fogok megváltozni, ahogyan azt a bizonyos jó utat is kerülöm. Valahogy szükségem van az adrenalinra, minek is lennék jó? Rossznak lenni mindig élvezetesebb. Az pedig mindig kellő adrenalin löketet ad, ha egy lopott kocsival furikázok, még akkor is ha legtöbbször próbálnom kerülni a feltűnést, de úgy nehéz ha a lopott márkás autók már magunkban is feltűnőek. Most is egy BMW-t próbálok keresni, amit lepasszolhatnék. Sötét volt, hátam mögött lépteket hallottam. Ahonnét én jövök ott ez semmi jót sem jelent, ezért megszaporáztam lépteimet, elvégre most nincs nálam fegyver. Ha a zsaruk elkapnának jobb csak autólopás vádjával szembesülnöm, nem kell mellé még illegálisan szerzett fegyveremet is elkobozniuk.  
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 20.08.14 16:12

Craig & Maya



Craig kedvenc időszaka volt az este, amikor a szemek elől a sötétség szinte mindent eltakart. Egy olyan utcában, ahol most járt, ez fokozottan igaz volt. Ezt a barna nőt már korábban kinézte magának és elindult utána. Ma már túl volt a műszakján és elkapta a vágy, a gyilkolási vágy, ami kifejlődött benne és felkavarta az életét. Mikor erre hallgatott, tudott még gondolkodni, sőt általában alaposan kitervelt mindent, de a fő hajtóerő az élvezet volt. Újra és újra átélte azt a pillanatot, mikor először ölt meg egy nőt saját kézzel, kitörve a nyakát. Az a kis családi hétvége a húgai diplomaosztójűt megünnepelve egy vonatúttal indult és ott változott meg minden. Ott lett a mesterszakácsnak másik énje, ott született meg benne a könyörtelen gyilkos.
A könnyű, barna sportcipő nem csinált akkora hangzavart, mint a nők kopogós tűsarkúja, de ha az előtte járó Maya figyelt, hallhatta a léptek zaját. Craig ma este egy sötétkék pulóvert viselt, aminek a kapucniját a fejébehúzta, egész a szemöldökéig. Ebben a sötétben még közelről is nehéz lett volna így kivenni az arcát. Fekete farmert viselt még és zsebében a szokásos fegyvereit. A barnában az tetszett meg neki, hogy egyszerű szépség volt. Csak rúzst látott rajta, semmi erős sminket és mégis csinos volt azzal a csontos arcával. A szövetkabátban is látsoztt a szép alakja, ami nem csontkollekcióra utalt, hanem egy arányos női testre. Craig vidáman követte várva a pillanatot, aminek el kellett jönnie, ha igazán kihalt utcarészhez értek. Vagy esetleg leüti majd az ajtóban és otthon szadizza meg. Udvarolni nem akart. Valahogy erősnek érezte ezt a nőt, túl erősnek, hogy bókokkal akarjon most próbálkozni.
Az utcán nem sok minden volt. Egyetlen kihúzott kuka, amiből még reggel elvitték a szemetet, de a trehány gondnok nem vitte vissza a gyűjtőt a kapu mögé. Kétoldalt egy-egy kutyapiszokgyűjtő és az utca két végén lámpaoszlopok, amik közül csak a legtávolabbi égett jobboldalt. A házakból sem igazán szűrődőtt ki fény, csak egy helyről, onnan is a tévé illanásai látszottak. Craig vidáman haladt a nő a nyomában, mert úgy érezte, ez sima ügy lesz. Ez az utca egy másik hasonlóba torkollt és a többi sem volt sokkal szívderítőbb vagy ellenőrzöttebb, legfeljebb világosabb. A férfi gyorsított a léptein, hogy utolérje Maya-t. A fegyvereit még nem vette elő, de a kezei zsebben voltak, bármikor előránthatta a kését.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 21.08.14 23:17



__________________
Craig & Maya

Mindenki azt hiszi, hogy Las Vegas összes utcáját vakító neon fények világítják be, de arról kevesen tudnak, hogy bizony akadnak még ebben a városban is olyan utcák, ahol nem szívesen mászkálnának egyedül a sötétben. Én mégis jobban szeretek egyedül lenni, mármint ami a munkámat illeti. Ha egyedül melózol, akkor nem kell senkivel sem osztoznod a bevételen és valójában ez az, ami annyira motivál, hogy így több zöldhasú ütheti a markomat. Nem félek, minek is félnék? Egyszer úgyis meg fogok halni, főleg ha továbbra is ilyen alvilági üzletekbe bonyolódok, akkor még a megírtnál is előbb fog valamelyik konkurencia kibelezni. Lépteim hangosan visszhangoztak a kihalt utca öreg macskakövén, de még így is feltűnt, hogy valaki kitartóan a nyomomban liheg. Túl sok horror filmet láttam már ahhoz, hogy tudjam mi szokott ilyenkor következi. A gyanútlan áldozat szerepét pedig most semmi kedvem nincs eljátszani. Nem érzem úgy, hogy az a bizonyos áldozat fajta lennék, ezért bele untam elég gyorsan abban, hogy követnek. Akár el is futhatnék, de ebben a cipőben elég egyszer megbotlanom a macskakövön és máris kimenne a bokám a helyéről. Nem lenne értelme menekülni, ezért inkább bátran hátat fordítottam, hogy szembe nézzek a vár váró veszélyekkel, noha még az sem biztos, hogy veszélyben lennék, de naiv sem vagyok, ezért inkább egyből a lehető legrosszabbat feltételezem.
- Most félnem kellene attól, hogy követsz? - Kiabáltam oda, de a sötéttől nem igazán láttam, hogy kivel is állok szemben, mindössze csak halványan látszott a körvonala. Most tudom csak sajnálni, hogy nem hoztam magammal a fegyveremet, így nem érzem magam kellő biztonságban, de nem is vagyok gyenge nő, aki nem tudná megvédeni magát puszta kézzel.   
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 22.08.14 20:26

Craig & Maya



Craig sejtése beigazolódott, sőt Maya nem csak a bókolással szemben volt erős, ahogy azt a férfi sejtette. Képes volt megállni és szembefordulni a követőjével, sőt fennhangon éreztetni, hogy ő bizony nem fél. A mondatában sok minden benne volt. Okos és egyben erős nőnek tűnt. Ennél sokkal gyengébb áldozatokat is találhatott volna a férfi, könnyebb prédákat. Maya természetessége, az egyszerűségben rejlő szépség mégis vonzotta annyira, hogy vállalja a lebukás veszélyét. Amennyi lebukásra egy ilyen sötét utca mélyén lehetőség van... Persze a szerencse a lánnyal lehetett, néha hallani ilyen történeteket és a sorozatgyilkosok is elkövetik életükben egyszer azt a meggondolatlan lépést, ami miatt végül rács mögé kerülnek. Craig nehéz menetnek érezte Maya legyőzését, de nem lehetetlennek. Kitalált valamit, egy körmönfont taktikát. A léptei sebességén nem változtatott, ugyanolyan gyorsan haladt a nő felé. A válasza a vállai megvonása volt és egy halk mondat, amit zsebre tett kézzel haladva közölt:
- Dehogy, csak nekem is erre van dolgom...
A hangja teljesen közömbös volt, de a zsebében a keze már a kés markolatára helyeződött. Úgy közeledett, hogy Maya bal oldala felé slisszolt, mintha onnan akarná kikerülni. Ha tényleg erre van dolga, akkor nem is állna le. Ezt akarta elhitetni. Valójában azt tervezte, hogy mikor elmegy a nő mellett, elékerül. Utána pedig mikor Maya már megnyugszik és elmúltnak látja a veszélyt, akkor hátrafordul és leszúrja.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 24.08.14 10:52



__________________
Craig & Maya

Alaptermészetemből fakadóan nem bízok senkiben sem, pláne nem egy olyan hapsiban, aki számomra gyanúsan viselkedik. Nem nevezném magam paranoiásnak, inkább csak óvatos vagyok. Már annyi mindenkinek tettem keresztbe az évek során, hogy az is csoda számba megy, hogy még nem ölt meg senki sem. Mondjuk úgy, hogy a sitten sem zsebeltem be túl sok barátot, na meg a munkám sem olyan, ahol túl sok barátot tudnék magamnak szerezni. Sosem tudhatom, hogy mikor küldenek rám valakit aki szeretne „üdvözölni” mondjuk egy nekem címzett golyóval. Még csak huszonöt éves vagyok, szinte még előttem áll az egész élet. Még most elképzelni is nehezemre esik, hogy egy nap feldobom a talpam, pedig az a nap nem is olyan sokára fog lenni, ha folytatom az eddigi életmódomat. Jól tudom, hogy változtatnom kellene, de egyszerűen nem megy, valamiért olyan szűkségem van a veszélyre és az adrenalinra, mint másoknak az oxigénre.
- Micsoda különös véletlen. - Hogy hittem-e neki? Nem. Kihalt az utca, bármelyik kis utcában le tudott volna fordulni, mégis már egy ideje a nyomomban jár, mégis mennyi annak az esélye, hogy tényleg pont erre lenne ilyenkor dolga? Még mindig gyanakodóan figyelem, hiszen a gyanakvásom tartott eddig is életben. Nem tettem semmit sem, habár a legjobb védekezés a támadás lenne, de valóban veszélyt jelent rám nézve, vagy csak én gondolom úgy?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 25.08.14 11:45

Craig & Maya



Maya bizalmatlankodó szavait Craig már válasz nélkül hagyta, mint akit tényleg nem érdekel, ki megy előtte. Ha teljes sikert nem is aratott, egy kis magot elültethetett, hogy talán valóban semmi más indoka nincs ennek az alaknak, csak a közös útvonal. Maya is kiválasztotta valamiért ezt az utat, ezt a városrészt, miért ne választhatná másvalaki ugyanezt? Craig most nem vetette be állandósult vigyorát. Még amikor közel ért, akkor is csak egy közömbös arcot mutatott, amiből eleve nem látszott sok a sötét és a kapucni miatt.
A nő nem csinált semmi különöset, csak állt ott, ahol megfordult az előbb. Craig teljes nyugalommal, gyors léptekkel ment felé és elhaladt a bal oldalán. A terve eddig bevált. Mikor Maya elé került, még lépett kettőt, ez elég lehetett arra, hogy a nő elkezdjen újra felé fordulni és talán megint elindulni. A szakács azonban nem akarta, hogy Maya túl sokat gyalogoljon még ma este... Egy váratlan fordulattal hátraugrott és azzal a lendülettel kést rántva szúrt a nő mellkasa felé. A mozdulat gyors volt és határozott, de egy gyakorlott harcos vagy önvédelemhez értő elkerülhette, sőt viszonozhatta is a támadást. Craig arcán ekkor már megboldogult vigyor jelent meg. Azt érezte, hogy itt hamarosan kialszik egy élet, mégpedig az ő kezei által és ez tüzelte fel a kapucnis szakácsot. Látni, amint a szemekből eltűnik a fény, megáll a mozgásuk és elernyed a test. Roppannak a csigolyák vagy kiömlik a vér, ezek a pillanatok éltették Craiget azóta a bizonyos, vonaton történt eset óta.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 26.08.14 3:53



__________________
Craig & Maya

Sosem voltam naiv liba. Valami bűzlött itt nekem és most nem a közeli szemetes konténerre gondolok. Mindig számíts a lehető legrosszabbra és sosem ér csalódás, vagy bármi váratlan. Valamilyen szinten ezt az elvet is vallom. Az emberek rosszak, aki nem ezt állítja az álszent. Jól tudom, hogy ha az ember nem is minősül állatnak, ettől még az emberek a legbrutálisabb ragadózok, akik valaha is léteztek. Senki sem tud olyan kegyetlen lenni. Nem tartom magam túl jó emberismerőnek, de most piszkosul szerencsém volt, rá tudtam érezni. Valahogy megsejtettem, hogy nem véletlenül jött ez a pasi pont utánam. Szerencsémre még időben hátra tudtam lépni, még mielőtt kárt tudott volna bennem tenni. Mindig éber vagyok, ez az egyik amit a börtönben is megtanultam, aki nem marad éber az halott lesz, ott is számtalanszor próbáltak leszúrni, de egy utcán nevelkedett emberben kibaszottul tombol a túlélési kényszer.
- Mégis mi a franc bajod van? – Nem is ismerjük egymást, akkor megérteném hogy miért akarna kárt tenni bennem, ha mondjuk keresztbe tettem volna neki, de így… Szóval csak úgy az éj leple alatt lecsap valakire aki megtetszik neki? Nem akarok én lenni a következő áldozata, mivel nincsen nálam fegyver ezért nem tettem semmit, mindössze hátrálni kezdtem. Nem akartam neki hátat fordítani, sem pedig futni, jobb ha szemmel tudom tartani, legalább így láthatom, hogy mire készül.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 26.08.14 14:37

Maya & Craig



Craig nem hitte volna el, hogy ez a természetes szépség ült már börtönben is. A stílusa erős volt és a nő egész lényéből magabiztosság áradt, mégse egy komoly bűnözőnek gondolta. Az erő mellett volt benne báj és vonzó kisugárzás is, mint egy életét tudatosan irányító és igényes nőben. Mágnesként vonzotta a szakácsot. A kés elől gyorsan hátra tudott lépni és megpróbált szavakkal hatni a támadójára. A pszichopata szakács nem szokta elmagyarázni az áldozatainak, miért csinálja, mi hajtja, itt a sikátorban viszont kedve támadt válaszolni. Persze közben rárohant Maya-ra, hogy a jobb karjánál fogva elrántsa, a másik kezével pedig elvágja a torkát. Az a bizonyos, ház elé kihúzott kuka most egész közel került a nőhöz, pontosan a bal oldalánál árválkodott, várva a gondnokra, akinek talán holnap vagy ki tudja, mikor jutna eszébe a kiürített tárolót visszavinni a kapu mögé.
- Baj? Nincs semmi baj, édesem - mondta Craig egy óriási mosollyal, miközben támadott. A legnagyobb baj az volt, hogy nem elsőre találta el a nőt a késsel. Bízott a második vagy a harmadik lehetőségben. Ennél nagyobb gondja tényleg nem volt. Maya most már kicsit többet láthatott az arcból, mert a nagy lendülettől hátrébbcsúszott a kapucni. Egy borostás képű, vidáman mosolygó férfit láthatott, akin se harag, se szorongás nem látszott. Mint egy vacsorázni készülő úriember. Csak éppen a beteg vágyait akarta megvacsoráztatni ilyen kifordult módon...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 26.08.14 18:48



__________________
Craig & Maya

Ugye a börtönben nincs fegyverbolt, ahonnét tudnál szerezni magadnak bármit, amivel képes lennél megvédeni magad. Ezért találékonynak kell lenni. Legalábbis a rám támadó sittes tyúkok nagyon is azok voltak. Elképesztő, mennyire egyszerű fegyver készíteni. Mindössze elég egy fogkefe hozzá, öngyújtó és egy zsilett penge és kész is az éles fegyver. Csak meg kell olvasztani a fogkefét és a pengét rá rögzíteni. Ezt onnan tudom, hogy nem is egyszer támadtak meg efféle fegyverrel. Hál Istennek, hogy a puszta kezes harctól sem riadok vissza. Nem az a fajta nő vagyok, aki attól tart, hogy letörik a körme.
- Megőrültél? - Folyamatosan kikerültem a szúrásait, de fogalmam sincs, hogy meddig lesz még ekkora szerencsém. Sikíthatnék, segítségért kiabálhatnék, de nem lenne semmi értelme. Túl kihalt ez a környék, hogy bárki is a segítségemre tudjon sietni. Ahogy hátráltam szép lassan csapdába estem. Vajon van még ebből kiút?
- Miért én? - Miért engem nézett ki magának? Ha már meg akar ölni legalább ennyit tudni akarok. Hát így fog véget érni az életem? Most komolyan egy koszos kis utcában akar meggyilkolni? Milyen közhelyes. Számtalanszor eljátszottam már a gondolattal, hogy hogyan fogok elpatkolni, de sosem gondoltam, hogy ilyen közeli fog lenni a halál pillanata. Nem halhatok csak így meg, nem én igazi túlélő vagyok, ha kell az utolsó leheletemig fogok harcolni. Nem adom olyan könnyen az életemet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 26.08.14 21:51

Maya & Craig



Craig sosem volt olyan savanyú helyzetben, amilyeneket Maya megélt. Nem látszott a lányon, miken van túl, legalábbis ezen az estén Craig nem vette észre. Ha tudta volna, a tény a lényegen akkor sem változtatott volna sokat. A külső alapján szemelte ki ezt a nőt, hogy nekiessen az eldugott utcán. Csinos volt, bájos, egyszerűségében szép és sebezhetőnek tűnt. Most sem kapott elő pisztolyt, kést vagy legalább egy boxert, csak a szavaival küzdött. Craignek nem sikerült megragadnia a lány jobb karját. Különben talán a kés pengéje már mélyre hatolt volna, de így Maya sikeresen elhajolt az elől, sőt ha ügyes volt, akkor Craig kést tartó jobb kezét lefoglalhatta. Csapdába esett, de a kapualj és a kuka azért tartogatott még lehetőségeket magában. A kapun volt egy üvegablak, rácsokkal, akár ezt is fel lehetett használni. A szakácsot kezdte dühíteni, hogy nem bír ezzel az egyszerűnek látszó nővel. A beszélgetés rövid mondatokból állt, de így is hosszú volt.
- Ne hosszabbítsd meg a szenvedésed... - mondta Craig egész estét betöltő mosollyal. Ő még mindig vágyott arra a bizonyos szúrt sebre és a többire, amit a csinos női testtel akart csinálni. Mert ennyi volt neki az előtte masírozó, menekülő nő. Egy test, amit kedvére törhet, szabdalhat, hogy élvezetet találjon benne. A bal kezével megpróbált egy ütést bevinni Maya bordáira, miközben jobbja a kést akarta belefúrni a testbe.
- Szép vagy és kívánatos - adott rövid választ. Ezzel nem sokat magyarázott meg, de a pszichopatákat csak a hozzájuk hasonlók értik meg igazán. A szépség nála az áldozathoz, az élet elvételéhez kötődött, ezért is próbálkozott most a vagdalkozással.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 27.08.14 16:08



__________________
Craig & Maya

Mikor legveszedelmesebb egy vadállat? Amikor sarokba szorítják. Én pedig most nagyon is csapdában érzem magam, sehol sincs egy menekülési lehetőségem. Ha nem találok ki valamit nagyon gyorsan, akkor pillanatokon belül a földre fogok rogyni, ha ez elvetemült alak belém szúrja a kését. Elterülve a macskakövön fogok elvérezni. Csak erre tudtam jelenleg gondolni, de még semmi sincs veszve, még élek, még nem sikerült megsebesítenie. Addig semmi sincs veszve, míg élek.
- Szóval csak fogjam be a számat, ne is ellenkezzek, csak engedjem, hogy megöljél? – Na, azt lesheti! Ha kell a saját két kezemmel kaparom ki a szemeit, vagy marom le a bőrt az arcáról. Miért pont most nincs nálam a fegyverem? Se fegyver, se bicska, mindössze a két öklömre és egy kis szerencsére számíthatok.
- Ezért kell meghalnom? – Sosem hittem volna, hogy egyszer a szépségem fogja okozni a vesztemet. Sok mindent gondoltam, hogy a vakmerőségem, vagy az életmódom, vagy az alvilági ügyem lesznek a sírom megásói, de azt aztán végképp nem, hogy valaki azért akar megölni, mert csinos vagyok. Egy ideig képes voltam hárítani, de aztán sikerült a karomba vágnia. Nem vészes, habár nem lett mély a seb azért már a vérem szépen folyni kezdett. Fájdalmat mégsem éreztem a bennem tomboló adrenalin végett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 27.08.14 21:07

Maya & Craig



Craiget most már kezdte elkapni a gépszíj, nagyon vágyott a ma esti halálesetre, egy újabb élet elandalgásának az érzésére. Maya szavai visszahoztak a földre. Ritkán enged ennyit beszélni egy áldozatot. Még ritkábban válaszolgat. Most is csak egy lelkes bólogatás, vidámságtól tágra nyílt szemek és széles mosoly volt a felelet. Neki bizony sokkal egyszerűbb lett volna egy riadtszemű őzikeként viselkedő szépséget elintézni, mint egy ilyen harcias nőt. Maya szempontja nyilván az volt, hogy túlélje és itt ütköztek az érdekek. A nő pedig láthatóan nem olyan mentalitású volt, akit csak úgy hipp-hopp el lehet intézni. A szakácsnak meggyűlt vele a baja.
- Most már nem mindegy? Komolyan, maradj nyugodtan, akkor kevesebbet szenvedsz! - válaszolt Craig, de ebben a mondatban már benne volt, hogy kissé dühíti a helyzet. Nem a könyörületesség beszélt belőle. Egyébként igen, a szép nőket szerette megtámadni. Első áldozata is ilyen volt. Onnan indult az egész. Még azt se lehet mondani, hogy a sikertelen szerelmi élet állt emögött. Tudott hódítani és szokott is. Egyszerűen úgy alakult, hogy a szokásos formulák mellett igénye volt a szép nőkre holtan is, nem csak élve. Az a vágás Maya karján sok mindent jelentett. Először is egy sebet, ami fájhat és vérveszteséget okozhat. Aztán annak a karnak a körülményes használatát, mert felvágott karral nem harcol ugyanúgy az ember fia vagy lánya. Craig számára már egy kis gyönyörűséget okozott és lefoglalta pár másodpercre, ahogy nézte a vért. Maya kihasználhatta ezt a kis élvezkedést és mivel a szakács késes keze ott volt az ő közelében, akár egy ellentámadásba is kezdhetett. Vagy futhatott, most volt rá esélye, hogy nem lesz rögtön megszúrva.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
171
Join date :
2013. May. 27.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 28.08.14 7:54



__________________
Craig & Maya

Mintha teljesen átszellemült volna már csak a gyilkosság gondolatától is. Mégis miféle elcseszett ember vágyik arra, hogy csak úgy hobbiból megöljön valakit? Igaz, már az én kezemhez is tapadt vér, de akkor nem volt választásom. Akkor is én lettem volna a préda, de születésemtől fogva ragadozó vagyok. Meg tettem, amit meg kell tenni a túlélés érdekében. Most is bármire hajlandó lennék, hogy kettőnk közül végül én kerüljek ki élve. Nem fogom meghazudtolni magam, nem leszek könnyű áldozat, hogy ha meg akar gyilkolni, akkor küzdjön meg érte.
- Azt hiszed megijedtem tőled? - Nem vagyok az ijedős fajta, ha az lennék már rég térdre esve könyörögnék azért, hogy ne bántson. Tombol bennem az adrenalin, ami általában mindig veszélyre sarkall. Ha már ilyen közel érzem magamhoz a halál pillanatát akkor büszkén akarok meghalni, nem mint egy gyáva féreg tenné. Nem fogok könyörögni az életemért, nem fogom neki megadni azt az örömöt. Miután megszúrta a kezemet, lényegében akkor fogtam fel valójában, hogy tényleg ki akarja ontani a véremet. Ezért is ragadtam meg a legelső alkalmat a menekülésre. Szégyen a futás, de hasznos, főleg ha egy pszichopata férfi akar holtan látni. Fogalmam sincs, hogy merre futottam, de élt bennem a remény, hogy gyorsabb lehetek tőle, s akár még meg is menekülhetnék egy kis szerencsével.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája 29.08.14 11:11

Maya & Craig



Craignél sajnos már fiatalon rossz irányba fordultak a dolgok. Maga a tény megmagyarázhatatlan, hogy miért így történt. Nem mindenki válik a halál élvezőjévé, miután végignéz egy verekedést, amit csak az egyik fél él túl. Nála valami nem stimmelt, talán már előtte magában hordozta ennek az életformának a csíráját, de csak egy pszichológus tudná kideríteni, hogy miért, sőt lehet, hogy ő sem, mert Craig nem segítene neki.
- Ha az egér nem fél a macskától, akkor is meghal. Nem ez a lényeg - mondta Craig próbálva rettentő magabiztosnak mutatkozni.
Valójában már kezdtek benne kétségek támadni. A dolgok nem úgy mentek, ahogy tervezte. A lány jól védekezett, lehetett tapasztalata a késes támadás elleni önvédelemben. Gyors volt és még mindig élt. A szakács ennél hamarabb szokott végezni az áldozataival. Annyira nem is dobta fel a játszadozás, a beszélgetés. Ő a lényeget akarta, a harc végét, az utolsó sikolyt, a végső sérülést.
Maya kijátszotta. Elrohant és Craig utánairamodott ugyan, de hála a trehány kukásoknak és a gondnoknak a kuka pont útban volt, meg kellett kerülnie. Csak egy másodpercet vesztett így, de az is létfontosságú lehetett. A kondija nem volt már olyan, mint régen. Csak heti egyszer ment el futni és ha a lány edzettebb volt, simán lefuthatta és elmenekülhetett előle. A szakács dühében fel is lökte a kukát. Az ilyen eldugott utcákon bátrabbak az utcai szemetelők is és pont volt egy hamburgeres gyorséttermi papírzacskó az egyik helyen, ahova Craig lépett. Elcsúszott rajta és majdnem hasra esett. A bal tenyerével támaszkodott meg és négykézlábra esve megütötte a térdét.
- Bassza meg! - morogta dühösen. Utána ebből a pozícióból rohant Maya felé. A kést dobni nem tudta, csak közelharcban használta. Volt nála pisztoly, de az nagy hangzavart csinált volna. A szakács úgy érezte, mégis ez lesz a jobb megoldás. Nem akarta elengedni a lányt. Vallomást tehet, segítséget hívhat, később is felismerheti, ha véletlenül összefutnak. Megállt a futásban. Elővette a pisztolyt és célzott. Tudott bánni vele, de nem volt egy mesterlövész. A hiányos utcai világítás sem könnyítette meg a dolgát és a futó célpont sem. A lány hátát vette célba és miközben egy hangtompító beszerzésén gondolkozott, lőtt egyszer, kétszer és háromszor. Ha nem talált, már nem volt ideje behozni a lemaradást. Elveszteni az áldozatot? Craig nem szerette a sikertelenséget. Nagyon nem szerette, de ma meg kellett élnie. Csak ugye a remény hal meg utoljára.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Ajánlott tartalom



TémanyitásTárgy: Re: Vegas egyik eldugott utcája

Vissza az elejére Go down

Vegas egyik eldugott utcája

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
5 / 7 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Similar topics

-
» Utcák és terek
» Bronx utcái
» Passion in Las Vegas
» Las Vegas külterülete, egy útszéli benzinkút a sivatagban, a várostól nem messze.
» Passion in Las Vegas

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Külváros :: Vegas rosszabbik környéke-