welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Motel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Motel 21.09.12 17:05

A recepció, a folyosók és az az előtti rész...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 22.09.12 18:10

- Akkor még is csak tudok valamit. - Médium az nem vagyok így még a jövőbe se látok - de nem is kell - de egy naiv buta kislány se vagyok. Általában jó emberismerőnek bizonyulok. Tudom mikor kérdezősködjek, fecsegjek - amit nem szeretek túlzottan és idegesítőnek is tartom de attól még nekem is megy - és persze, hogy mikor fogjam be. Nem kért sokat Vegas-hoz képest. Itt a legtöbb ember nagyzol de ő nem, így nem volt nehéz doglom. Errefelé csak ez a hotel van persze vannak még de azok már inkább a városon kívül és ez sem olyan rossz. Nem lóg senki a nyakadon, lohol a nyomodban egész álló nap, hogy bosszantson még ha nem is ez a szándéka, de csak ennyit ér el a koslatással.
- Én is. - Válaszoltam mosolyogva miután lekászálódtam a motorról.
- Nem tudom, de ha van valami ötleted azt meghallgatnám. - Mivel kérdésre nem túl nyerő kérdéssel felelni inkább ezt az utat választom. Egy ilyen nap után már, hogy ne volnának elképzeléseim de nem létfontosságú az élvonalban lenne pláne ha az az ötlet jóval meghaladja az enyémeket.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 25.09.12 14:26

- Kétség sem férhet hozzá. – mosolyodom el enyhén elrántva az állélemet, pusztán elismerésem jeléül, de nem is biztos hogy csak az esze miatt teszem, hisz most tudok csak rá odafigyelni teljes egészében és tényleg! Rendkívül mutatós a lány!

- Hát akkor talán eeeegy…- állok neki veszttül forgolódni magam körül, hátha megpillantok egy helyet, de semmi – Egy ital? – találok vissza mégis a szemeibe és még mindig a motor kormányát szorongatva emelem meg kérdőn az egyik szemöldököm.- Feltéve ha tudsz valami jó helyet, mert én ugye… - rántom meg a vállam, persze cseppet sem nemtörődöm módon, mint inkább a tehetetlenség enyhe sugallatával - új vagyok itt. – mosolygok a szemeibe szélesen. Hogy örülnék e neki? Kétség kívül. Mi is lehetne kellemesebb egy végtelenül hosszú út után meginni egy pohárkával egy ilyen kedves társaságban? Vagy legalábbis egyelőre annak tűnik. Nemigen találok jobb eshetőséget.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 02.10.12 20:48

Tetszik ez az egyetértés ami pillanatnyilag kettőnk között uralkodik, bár cseppet sem meglepő. Várható volt. Sokkal inkább az lett volna meglepő ha erre a kis szóváltásra nem kerül sor. Nem olyan sokszor, de azért előfordult már és nem szeretek meglepődni ezért inkább számítok egy-két - bizonyos... - eshetőségre.
- Jól hangzik. - Mosolyra húzódnak ajkaim amolyan elismerésként. Vajon tudta, hogy ez lesz? Ennek most jól beletaláltam a közepébe, de valahogy nem bánom, hogy az esti sétámból kicsivel több is lett. Legalább unalomra már nem panaszkodhatom. Azért mégis csak furcsa ez az egész, de már az elejétől fogva annak mondható és én mentem bele a dologba szóval egy szavam se lehet, bár még mindig nem tudom honnan ez a hirtelen jött bátorság, de gyakrabban is megmutatkozhatna vagy túl korai volt ezt kívánni?
- Hogy tudok-e? Amennyit csak akarsz! - Ez itt Vegas. Gondolom nem kell bemutatni. Itt annyi a Club, Bár meg minden efféle... szóval ahol ital kapható, hogy ha mindegyikében csak egy pohárkával csúszna le mire a végére érnék garantáltan önkívületi állapotban kerülnék és akkor még úgy hiszem finoman fogalmaztam. Nem bírom megállni, hogy ne mosolyodjam el még jobban, már csak az hiányzik, hogy zavarba jöjjek- Az maga volna a tökély!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 06.10.12 0:49

A szavaira csak gyengén elmosolyodom, viszonzásként az ő mosolyára. Tetszik ahogy mosolyog. Olyan.. magával ragadó, és eszemben sincs elszalasztani vele egy italt, ha már beleegyezett.

- Rendben. - vágom rá győzelemittasan. - Akkooor... megtennéd, hogy vársz rám egyetlen percet? - emelem fel a mutatóujjamat, majd újra két kézzel szorítva rá a kormányra sztenderre állítom és átemelve a lábamat megcélzom a nem is olyan messze, mögöttem álló fekete autó, elülső ablakát. Bekönyökölök. Nem sokat, csak néhány szót váltok Nevillel, átadok neki némi pénzt, néhány instrukciót, hogy foglaljon le egy szobát egy hétre... egyelőre csak egy hétre, meglátjuk mennyire biztonságos itt, és hogy ééén, pedig elmegyek ezzel a lánnyal itt mögöttem... - hajolok félre, hogy mellettem rálásson - csak megköszönni a szívességet. Mindenttudóan vigyorog rám, én meg hogy letöröljem a fejéről azt a utálatos képet, lazán vállon bokszolom.

- Állj már le! - vigyorgom vissza aztán felemelkedek - Akkor majd... jövök. - dobom még oda egy fejbiccentéssel, figyelmen kívül hagyva a további szavait és inkább megcélzom újra a lányt és a motoromat.

- Hát akkor... - dobom át a lábam újra és visszahúzva állóba már fel is brummognak a lóerők. - Hová megyünk? - mosolygok egyenesen a szemeibe, miközben kezemet újra felé nyújtom, hogy megint csak felsegítsem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 09.10.12 22:11

- Egyetlen perc... Persze. - Vonom meg a vállam... Ha mind ezt most én mondtam volna, nos még magamnak sem hinném el, de mivel egy férfi száját hagyták el ezek a szavak talán hihetek az egy percben. Nálam az jó esetben is öt vagy inkább tíz lenne. Nem tehetek róla, mindig közbe jön vagy eszembe jut valami, amit úgy érzem muszáj azonnal megtennem.
Nem szokásom mások dolgába avatkozni - nekem is van bőven elég és én sem bírom ha valaki más úgy véli, hogy okosabb nálam és beleszól, hol ott nem kérdeztem - épp ezért elfordítom a fejem és körbe nézek. Körbepillantok, megnézem, hogy hova is navigáltam. Na igen, nem egy túlzsúfolt hely, de azt hiszem pontosan ilyet is keresett.
Másodsorban pedig jó volna eldönteni vagy inkább kitalálni, hogy hova is kalauzoljam arra az italra. A külvárosban nem annyira ismerem ki magam. Tudom, hogy van egy-két kávézó - egyszer-kétszer azért megfordultam erre is, bár nem efféle célokból - és valahol egy bárnak is kell lennie.
- Legyen meglepetés. - Egyszerűen rámosolygok majd a segítségével ismét felülök mögé a motorra. Hát van ízlése azt meg kell hagyni. Harley Davidson... Az első kanyarnál törném össze magam.
A végcél bizonyos értelemben még nekem is meglepetés, de ha itt a Hotel akkor egy kávézó vagy egy Bár sem lehet túl messze, mi pedig nem látjuk a fától az erdőt. Én sem tudhatunk mindent, de azért tegyünk egy kört.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 15.10.12 17:44

- Hát akkor legyen meglepetés. - egyezem bele, bááár.. eszemben sem lenne vele alapból sem ellenkezni, csak finoman rászorítok a kezére, és ahogy visszaül mögém, kellemesen a hátamnak dőlve, megvárom amíg a kezei újra körbefutnak a hasamon.

- Kapaszkodj! - szólok oda neki, még egy kóbor mosollyal az arcomon, de szemem közben már az utca egy szem kijáratát pásztázza végében a zölddel, és egy kicsit kövérebb gáz meghúzásával, tudom, hogy még elérem. Amit viszont nem vettem számításba, hogy a kislány talán kevésbé kapaszkodik erősen, ezért ahogy éreztem csúszni a kezét a hasamon, még fél kézzel kapok érte, még mielőtt leesne és azonnal húzom is a féket a másik oldalon.

- Jajj, ne haragudj... - nevetem el az egészet, hisz nem lett baj, és ez kész szerencse, deee.. - Kapaszkodj erősebben! - támasztom meg a motort két oldalt a lábamon, és ahogy így egyensúlyt veszek, szilárd elhatározással nyúlok a két kezéért hátra a két oldalamon, és teljesen a hátamra húzva a mellkasát, szorítom magamon egymást fedve össze, újra a hasamon.

- Ne félj tőlem... nem harapok. - vigyorodom el megint, azzal ahogy érzem elkényelmesedik újra megmarkolom a lóerőket.

- Biztos, hogy most jól kapaszkodsz? - kérdezem egy negyed fejfordulattal hátra, de ahogy a feje szinte már pihen a vállamon egyből megcsap az illata. Isssteneeeem....
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 15.10.12 22:08

Hát ez könnyen ment, túl könnyen. Tapasztalatom szerint a férfiak többsége nem igen szeret meglepődni - még ha ezt nem is mutatják ki attól még így van - és így a meglepetéseket sem. De ezzel egyáltalán nincsenek egyedül. Nem vagyok tál számító ebből adódóan nem bonyolult váratlan helyzetek elé állítani. Na és ez pont egy ilyen helyzet és én csak úgy hagytam magamat sodródni az árral és csak bízhatok abban, hogy nem fogom megbánni. Az ember kiismerő technikám még fejlesztésre szorul.
Megpróbálom nem a véletlenre bízni és kezeimet egyből körbe fonom hasa körül még mielőtt az egyik kanyarnál le találnék szédülni.
- Azon leszek. - Láthatóan na meg érezhetően nem eléggé. Úgy látszik már is megfeledkeztem arról, hogy ez nem a nyugdíjas vonat és a sebességkorlátozás is hidegen hagy minket. Tudhattam volna, hogy nem fog vacakolni, nyilvánvalóan a piros jelzőlámpával szálltunk harcba ugyan is még zöld volt, de ez most nem jön össze. Még érzem ahogy kezem hirtelen engedett a szorításon és csúszni kezdett, de mondhatom minden olyan gyorsan történt és csak néhány mély sóhajt követve tudtam megszólalni.
- Legközelebb kérlek inkább szólj előre ha ilyesmire készülsz. - Nem azt kérte, hogy fogjam mint görcs a libát csak, hogy kapaszkodjak. De hát egy motoron ülve mindenképpen kell kapaszkodni akár hússzal, akár ötvennel akár százzal megy.
- Merem remélni. - Mert ez úttal nem leszek szívbajos és olyan közel helyezkedem és simulok hozzá amennyire csak tudok és persze még szorosabban fogom össze két kezem remélve, hogy most nem ő fog leszédülni a levegő hiányától.
- Ennél jobban már aligha menne, szóval igen. - Azért túlzásba sem szeretném vinni. Végtére meg majd elválik. Egy biztos, én most már el nem engedem még oda nem érünk akárhol is legyen a végcél.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 18.10.12 22:24

- Rendben. – mosolygok még a bajszom alatt – Ezzel meg én leszek azon. – teszem hozzá csak úgy mellékesen, de a következő gázlökettel igyekszem azért finomabban indulni. Hozzá kell szoknom, hogy ülnek mögöttem, talán… kevésbé tapasztalt emberek, most nem a magam ura vagyok. Hát akkor… hajrá! – indul meg finoman a moci, és rendben megállok a közben pirossá válló lámpa tövében.

- És most már… elárulod merre is menjek? – duruzsolom csak párhuzamban a halk motor szívével, de jól tudom, a vállamon a feje, minden egyes szavamat tisztán veszi. Milyen emékezetes egy helyzet! Alig fél órája hasonló tanácstalansággal álltam ott egy másik kereszteződés kis híján zöldjében, és ugyanígy vártam az engem átkaroló kéz válaszát. Fura egy lány… Csendes. Nem az a fajta, mint akivel eddig bármikor is dolgom volt, akivel beszélgettem, vagy aki csak így lazán felpattanna mögém, megmutatni azt ami kell. Egész.. érdekes egy helyzet. Mi lesz ebből? Egy dolgot viszont biztosan reméltem. A jövőben nem kell majd minden egyes szót harapófogóval húznom ki belőle, mert akkor nem lesz túl változatos az az ital a közelében. Persze.. adjunk a dolognak egy esélyt! Miért is ne!?

- Szóval..? – kérdezek vissza megint, ahogy az ujjaim már viszketnek a gázon, és az az egy szem kocsi is mögöttem megint türelmetlen. Deja vu!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.10.12 17:15

- Rendben. - Általában nem vagyok ennyire egyetértő lélek, de hát nem volna okos dolog olyas valakivel vitába szállnom, akit most látok életemben először... Még is egy Harley-n ülök mögötte. Mellékes. Nekem annyi bőven elég ha ezek után egyetlen karcolás nélkül megúszom a dolgot, vagy ezzel már túl sokat akarnék? Most nem fogok azon rágódni, hogy magamat okoljam, hogy miért nem tudtam rá tapadni és jobban kapaszkodni, hiszen nem is ismerem és ilyenkor az volna a normális ha távolságot tartanék, nem? Vagy már ezzel is elkéstem?
- Persze. Kerüljük meg a Motelt. Amerre tetszik. Oly mindegy. - Azt én már nem tudhatom, hogy merről van közelebb, de azt igen, hogy nem sokkal a Motel háta mögött és, hogy teljesen mindegy merről közelítjük meg és még ha nem is volna igazam... akkor is maximum visszakeverednénk ide.
Fél szemmel hátrapillantok majd halkan felnevetek... - Deja vu... - Azért ezt már teljesítmény félóra leforgása alatt. Tudunk valamit. - Valaki már nagyon türelmetlen. - Egy ugyan olyan szituációba keveredni egy némileg ugyan olyan helyen... és most itt vagyunk. Hát ez az út is vezet valahova...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.10.12 18:25

- Ooké, akkor egy balos. - ismerem el hangosan is, és amint a lámpa zöldre vált, már sokkal óvatosabban, - mint ahogy meg is ígértem - húzok rá a gázra a kezemben és veszem be a következő kanyart. A nevetése még eljut a fülembe. Csilingel, és komolyan mondom, tetszetős. Igazán az, kíváncsi leszek milyen lesz közelebb, még ha fizikálisan ennél közelebb már nem is nagyon kerülhetne. Illetve de. Deee....

Nem is tart sokáig az út, míg kis híján a szememet nem veri ki egy hatalmas nagy villogó tábla, hirdetve, hogy itt bizony inni lehet. Hát akkor.. ne fogjuk vissza magunkat!

- Erre gondoltál? - kérdezem csak vissza a hátam mögé, de nem is tudom válaszol e csak a tükörbe nézve lehúzódom az út jobb oldalán és berakom magunkat az útszélre. - Már ha megfelel. - fordulok most ténylegesen hátra, két lábam támasztja a motor súlyát, és a kezem felé nyújtva várom, hogy leszálljon mögülem.

(Folyt. ITT... )
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 25.02.13 17:18

Gabe Cool


Húsz perce már a motoron ülve figyeltem a motel cégértábláját mély slukkokat szívva a cigiből. A legszívesebben hátraarcot vettem volna, de a kurva életbe is, nem lehetett. Dolgom volt itt, méghozzá Gabe. A büdös picsába! Morogtam magamban még egyet, és eldobva a csikket valahova oldalra, még egy utolsó pillantást vetettem Günterre, aki az autóban valami halálosztós faszságot hallgatott. Sosem értettem a németeket!

További két percembe telt, mire végre elhatároztam magam; koppanó, ideges léptekkel indultam meg, belöktem a motel ajtaját is, aztán a recepciós felé fordultam, aki bárgyú mosolyt küldött felém. Hogy dögölne meg a szívélyességével! Vagy csak nekem volt gyilkos hangulatom? Egy baszd meget azért még megengedtem magamnak, elé lépve pedig a pultra könyököltem egy ringyós mosollyal a képemen, kicsit behajolva elé, hogy rálássak az asztal lapjára, meg hogy lássa a mélyen dekoltált felsőmből kivillanó melleimet. Nem volt kedvem meglepetésekhez. Paranoia?! Ugyan, dehogy!

- Estét! Érdeklődnék, hogy bizonyos Gabriel - bizonytalanodott el egy hangom egy időre, de megköszörültem a torkom. Mi a franc volt velem? - ..Sadik hányas szobát bérli? Azt elfelejtette megemlíteni a telefonba - mint egy rossz kurva, kicsit helyezkedtem, hogy a faszfejnek tökéletes rálátása nyíljon a mellekre, ami valószínűleg hatott, mert még a kérdésemet sem hallotta meg, nem hogy gondolkodott volna. Komolyan, ezeknek a seggfejeknek nem jut ki egyetlen jó dugás sem? Szemeket forgatva nyúltam be az álla alá, és felfelé tolva azt a tróger képét a szemeimbe irányítottam a pillantását.

- Ne baszakodjunk! Sadikot keresem.. Vagy Turner. Ne akard, hogy kiheréljelek, pöcsfej! - egy rohadj meg mosollyal a bőrtokból előhúztam a vadászkésemet, amit egy csuklómozdulattal a fából készült pultba állítottam, végighúzva ujjamat a penge mentén, mert azért lássuk be, nem akartam idő előtt elvérezni. - Mozogj, Ollókezű! - ameddig amaz elhűlve, sokkot kapva a számítógép adatbázisában keresgélt, addig én körbenéztem. Merre, hogyan tudnék a leggyorsabban elpucolni innen, és Vinnie szavai visszhangzottak a fejemben. Reméltem, tudja, hogy ez nekem kurvára nem játék! Ökölbe szorult a kezem a nem várt találkozástól is, és a parkoló felé fordultam, hogy még egyszer csekkoljam Güntert, amikor egy ismerős alak.. kicsit hosszabb hajjal közeledett az ajtó felé.

- Bassza meg! - morogtam az orrom alatt, hagyva már a recepcióst a nyugdíjas tempójában kiszedtem a kést a fából a biztonság kedvéért...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.02.13 1:35

Még mindig azon a kölykön járt a fejem. Nem is tudom mi fogott meg benne, talán csak a "betyárbecsület" ahogy hallottam már mindenfelé, mégis valahogy úgy éreztem, segítenem kell. Úszott a vérben! És talán az volt bennem, hogy ha nekem lesz egyszer szükségem segítségre... Az ellenségem ellensége a barátom, vagy nem!? Mégis.. így visszagondolva nem feltétlenül volt jó ötlet, és ez rohadtul nem tetszett. Nem szoktam véghez vinni a nem.. annyira jó.. ötleteket. Ezért vagyok még életben.

Leparkolva a motel parkolójában még mindig egy szó nélkül dobtam sztenderre a motort. Nem kiabáltam, nem vigyorogtam, mi a fenének örüljek!? Oké, hogy otthagytuk megkötözve a seggfejet, de a revans lehetősége nem biztos hogy hiányzott még a fejünkre.
Csak magam előtt figyelve a járda kövét koptattam a lépteimet, és hogy Nevil itt van e? Fogalmam sincs, de ami biztos, hogy muszáj lesz megfürödjek. Úszok a vérben még ha nem is az én vérem, de nem lenne jó ha feltűnést keltenék. Fű alatt tartottam a motel bejárata felé, enyhén összehúzva a kabátomat, még jó, hogy errefelé nemigen kérdezősködnek és egy percig se figyelve a recepciós pultot csak löktem be az utamat álló üveget, és már fejből ismertem a járást a lépcső felé. Ha odáig rendben eljutok, ha a surmó nem hívja a rendőrséget, már nyert ügyem van. - villant át a fejemen, amikor valami hirtelen megfogott. Nem tudom mi volt a beállt csend, de mintha a légy zümmögése is megállt volna a falon, és én csak ekkor emeltem oda a fejemet.
Furcsa volt. Egy nő a pult mellett, nem is olyan.. rossz nő, ahogy így hátulról végignézem, és az én szemeim résnyire húzódva szorultak össze. Na nézd csak, csak nem szerencsém lesz? - futott át a fejemen, hogy a lány teljesen betakarja a képet előttem, és egy elnyomott sóhajjal indultam tovább a betervezett úton. Lépcső.. szoba.. zuhany... Mihamarabb és mielőbb!


A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 26.02.13 3:09-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.02.13 2:43

Erre nem lehetett felkészülni. Még ha egy hetem is lett volna rá, ugyanolyan idegbeteg lettem volna. A szabad kezem ökölbe szorult, és éreztem, ahogy a szar egyre jobban lepi el a fejem, fasza kis bomba voltam már, és kurvára nem kellettek ide fizikusok, ha én is kész voltam robbanni. A picsába, ezt nem hiszem el.

Valószínűleg a recepciós a pillantásomra fejezte be még az addig dolgát is, és nem neki szólt, de legszívesebben apró darabokra vagdostam volna valakit a vadászkéssel. Véres, bűzös és nagyon gusztustalan lett volna a trancsírozás, de leszartam! Muszáj voltam levezetni a feszültséget, és már le is kellett hunynom a szemeimet, nehogy a fickó fejét vágjam bele a pultba, amiért Gabriel miatt voltam ennyire durván ideges. Egy szót sem szóltam, csak lélegeztem. Nagyokat, hogy képes legyek arra, amit elterveztem, és ahogy elment mögöttem Sadik, csak egy hajszál választott el attól, hogy nehogy késdobálót játsszak. Bassza meg, nem voltam cirkuszi mutatványos!

Egészen addig, ameddig meg nem indult megint, nem mozdultam, csak aztán. Egy ötvenest dobtam a fószernek, valamiféle bocs morgása közben, hogy csak nyugalom, ne szarja össze a pelust, csak én vagyok az, és lassan, marokra fogva a vadászkés markolatát indultam meg, már messziről tudva, hogy a vörös szar a ruháján nem meggylé. Mi a lószart csinált?! Hagyva, hogy a lépcsőn felmenjen, minden egyes lépésemmel egyre közelebb jutottam hozzá, és ahogy elfordult a lépcsősor, kikerültünk a recepciós látóköréből, megszaporázva a lépteimet már csak pár lépcső választott el tőle. És persze, hogy kurvára nem tudtam magam visszafogni! A tőr repült, egészen mellette el, beleállva pár fokkal feljebb a lépcsőbe, a markolat pedig ide-oda rezegve igyekezett egyre kisebb lendülettel egyenesen megállni.

- Mi a lószarba keveredtél már megint, elárulnád, seggfej?! - ideges voltam, de kurvára. Na és akkor? Leszartam! Megálltam ott, ahol voltam, felnézve rá, csípőre dobott kezekkel. Így talán nem fogok nekiesni a torkának. Talán! - Szarul nézel ki. Elbaszták a véradásod? Csak mert ki nem nézném belőled a jótékonykodást - morogtam nem túl kedvesen.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.02.13 19:10

Megint eljártak a gondolataim. Azon a fickón kattogott a fejem.. Anthony Abramova..- ismételtem fel a nevet fejben, ahogy a papírokban olvastam amit az a szőke gyerek elemelt tőle, és azon gondolkoztam talán érdemes lenne utánanéznem. Hol bukkanhat fel.. hol tehet keresztbe.. nem szeretném hogy meglepjenek, és bár piszok nagy ez a város, és ha kell egy pillanat alatt lécelünk le, mégse volt kedvem megint pakolni. Belefáradtam... Rohadtul már ebbe az egészbe és jól tudtam hogy ez az egész nem úgy megy, hogy oké! Végeztem. Szarok bele.. , mégis néha elkapott az az érzés. Egyedül Nevil tartott életben.. A hülye és idióta rohadt feje, de mégiscsak a családom. Az egyetlen akire számíthatok és az egyetlen akivel közös a vérem. Ez volt az egyetlen ami itt tartott még ebben a tetves életben.

Túlontúl elveszhettem a gondolataim között. Túlságosan is, mert nem figyeltem. Éreztem a háttérben a közelséget, mégse vettem a fáradtságot vagy az indíttatást(?) hogy hátra nézzek, elvégre túl bizakodó voltam! Senki nem követett, a motelnek csak egyetlen bejárata van, a tűzlétrák védettek és... HIBA! Kurva nagy hiba és ez csak akkor világosodott meg, amikor a kés suhogását éreztem és azonnal reagálva ugrottam félre amint az belevágódott a lépcsőbe előttem. Pillanatok alatt kellett felmérnem a helyzetet! A rutin azonnal dolgozott, a kezem a markolaton, a fegyver csöve magam elé emelve a hátam a falon, csak a szemeim pásztázták a környezetet és farkasszemet is néztem az előbbi feketével. Egyből villant a fejemben hogy ő állt ott háttal a recepciós pult előtt, és most nekem dobálgatja a késeket. Mégse lőttem! Nem szokásom, hogy valakibe kérdezés nélkül egy egész tárat eresszek, még ha elég meleg is a helyzet de a másik kezem már erősen fogta a másik markolatot az átellenes oldalon és ha újra veszély fenyeget eszemben sincs egy pillanatig sem habozni! De akkor....

Lassan tisztultak ki a fejemben a szavak. Nem is a szavak, inkább az a hang. Emlékeztetett valamire. Valakire... DE AZ NEM LEHET! - válaszolt is azonnal a fejem, amikor összeszedve minden lélekjelenlétemet, már kitisztult aggyal néztem a fekete lány szemeibe. Ledermedtem.. Első körben. Úgy a másodikban még mindig szorítottam a ravaszt a pisztolyon, nem tudtam mire véljem, Toretto embere? Megtaláltak? Vérdíj!? Nevil!!! Figyelmeztetnem kell! Azonnal el kell tűnnie, még ha én bele is döglöm ebbe az egészbe! - cikázott át a fejemen az egész egyszerre, de egy pillanatig sem engedtem a tartásomon.

- Rita... - tört ki csak halkan suttogón az ajkaim között, magába foglalva a hitetlenséget, a meglepettséget, a régen látás örömével vegyes feszélyezettséget, a félelmet, és még valami más, kíváncsi öntudatot is. Egész.. sokrétű volt az összes verzió ami lejátszódott a fejemben. - Te mit keresel itt!!? - emeltem már magasabbra a hangomat inkább már vádaskodva a dolog felett, és ekkor volt először amikor megengedtem a szememnek, hogy fél szemmel még mindig őt figyelve, de felmérjem a környező terepet. Sehol semmi.. sehol senki. Ebben biztos voltam. Teljesen. Szóval csak egyedül jött? Ő akarja elvinni a fejemet? Hát abból nem eszel Galambom!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 26.02.13 19:42

A hirtelen mozgását csak egyetlen szemöldök összevonással jutalmaztam. Mi a faszért akar nekem itt paintballosat játszani? Kurvára a háta közepébe állíthattam volna azt a kibaszott vadászkést, de nem tettem. És Vinnie kiakadna, ha mégis erre szánnám magam. Miért kell engem belerángatni mindig ilyen szarokba? Megroppantottam a nyakamat nyugodtan, de a kezem, az öklöm már azért imádkozott, hogy hadd csattanjon Gabriel arcán, de még nem volt itt az ideje. Hagytam neki időt. Gondoltam neki is ugyanolyan csodaszámba mentem, mint amennyire én őt megvetettem, de azért ebben nem voltam biztos. Már ami engem illetett. Ahogy ő engem, úgy én is őt végignéztem. Ugyanaz a test, talán kicsit izmosabb, ugyanaz a stílus és ehhez még hozzájárult a vérbankos halloween-es szerelés.

- Raina. Maradjunk abban - mindenféle érzelmet, félelmet és a múltat felidéző szart kihagytam a szavaimból, de nem mozdultam, csak őt figyeltem, hogy végre mikor fogja a pisztolyt elpakolni. Tudhatná, hogy inkább a két kezemmel estem volna neki. - Ne szarj be, csak én vagyok. A bébiszitterem odakint vár - feljebb léptem a lépcsőn, nem izgatott, hogy még mindig fogdosta-e a stukkert, vagy lenyugodott végre, kiszedtem a lépcsőbe ágyazódott acélpengét visszacsúsztatva a bőrtokba azt.

- Vonszold be a segged a szobádba, és majd megbeszéljük, mit keresek itt - nem volt kedvem kíváncsi fülekhez, sem pedig olyan bizonyítékhoz, ami kettőnket össze tudna kötni valamilyen szinten. Nyolc rohadt hosszú éve, hogy azon szarakodunk már Vinnie-vel, hogy a lehető legtöbb ember számára ismeretlen legyek és nem fogom most elbaszni a kiváltságos helyzetem. - Ha lehet, még ma, mert seggbe rúgnak, ha nem pofázom. Szóval nincs időm rád - hogy mi a jó francért beszéltem ennyit, nem tudtam, de úgy látszik, inkább a számat járattam, mint hogy a kezem lóduljon meg felé, csak hogy kiéljem az agresszióm.

- Raina... Maddox már, ha kíváncsi vagy - ismételtem el neki unottan, csak hogy megjegyezze, és ne keverje össze ezt az egészet a múlttal. Utáltam volna nosztalgiázni. Utáltam volna megint a bátyám temetésén lenni odabent.. mélyen a gondolataimban. De ha még mindig csak bámészkodott, elindultam, és ha nem akarta, hogy mint valami baszott kísértet végigmásszak az épületen, egyszer csak muszáj lesz irányokba terelni engem. Remélhetőleg.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 27.02.13 1:14

Összehúztam a szemeimet. Nem mondom, hogy mindent értettem, sőt! Rohadtul nem értettem semmit, de a fegyvert nem voltam hajlandó leengedni. Hogy neurotikus vagyok? Aha, csinálja azt végig valaki amit én az elmúlt nyolc évben és akkor majd meglátjuk ki lesz az aki be van szarva!

- Rita, mit keresel te itt.. - ismételtem meg valamivel már kevésbé támadva, de még mindig nem válaszolt a kérdésemre. Most se, de már meg se lepődöm ezen. Semmit se változott a modora az évek alatt, sőt, még mondhatom, hogy rosszabb is lett!
Amikor közelebb lépett mégse hátráltam el vagy estem neki. Csak lejjebb engedtem a fegyverem, és feszülten figyeltem ahogy kirángatja a tört a lépcső oldalából, és ahogy végzett, mégis valami kibukott belőle. Nem az amire kíváncsi voltam, de valahol már fél siker. A szoba. Kérdés miért mutatnám meg neki merre is van a testvérem..(?)

- És mi van ha azt mondom, hogy előbb bizonyítsd, hogy nem Toretto küldött, hogy nem a bőrömre fáj a fogad, hogy besöpörd a vérdíjat, és különben is! Hogy a fenébe találtál meg?? - vett valami hirtelen értetlen magasságot a hangom, ahogy félig a helyére tuszkolva a fegyveremet egy tapodtat se mozdultam vagy követtem. Csak álltam ott.. a hátamat a fal félig bevédve, a derekamnál a vadászkésem, és fél lábbal ez egyik felsőbb lépcsőre lépve figyeltem, hogy visszafordul e. Ha nem.. nem érdekel. Akkor egy pillanat alatt tűnök el innen és akárki is van vele, innen tuti hogy elvezetem jóóó messzire. Csak, hogy ez a hülye (Nevil) biztonságban legyen..


A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 27.02.13 15:18-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 27.02.13 2:29

Ingerülten sóhajtottam a szavaira, de nem is foglalkoztam vele. A pisztolya sem izgatott túlságosan, és ha nem is itt, de valahol nekem is volt. De azt hiszem, hogy Sadikkal szemben semmit nem értem volna a kilencmillisekkel sem. Talán ha egy tankkal és ágyúval jöttem volna. De hát késő bánat, nem igaz?!

Felfelé menet azonban nem hallottam léptek zaját, és a hangja a fülemben megállásra kényszerített. De nem fordultam meg felé, csak hagytam, hogy az a tehetetlen düh, amit ott éreztem... kikötve, megalázva és feltépett, vérrel szennyezett testtel - soha nem vágyom oda vissza. Többé nem! Még egyszer nem!

- Tényleg tudni akarod? - elfojtott düh csengett ki a hangomból, letéptem magamról a bőrkabátot, megfordulva pedig azt Gabe mellkasához vágtam, és csak hogy jó rálátása legyen, felhúztam a felsőmet, kivillantva a melltartómat is, de a lényeg a hosszú hegen volt, ami végigfutott a bordáimon ferdén. - Ez elég bizonyíték? Elmondjam azt is, milyen volt a kés? Hogy mártotta belém Toretto egyik embere?! - minden egyes kérdésem egyre haragosabban, hevesebben hangzott, elé érve visszaengedtem a felsőmet a helyére. Nem kell látnia tovább, ennyi bemutató elég volt.

- Ha nagyon tudni akarod, pénzt ajánlanék. Korábban érdeklődtem a vérdíjról... de a főnököm az én fejem tépné le, ha bajod esne - elfintorodtam, visszavettem a dzsekit is. - Akinél dolgozom, elég sok helyre elér a keze. Egyéb kérdés? - inkább elléptem tőle, mielőtt még bűnbe esve az arcán csattant volna az öklöm, amiért ennyire értetlen volt! Mégis hogy a picsába feltételezhette rólam, hogy annak a fasznak dolgozom?! Feljebb léptem pár lépcsőfokot is, csak hogy még távolabb kerüljek tőle. A francba is már!

- Feldobtam Torettoékat nyolc éve. - az öklömet hol összezártam, hol kinyitottam, csak hogy valamivel lefoglaljam magam és a gondolataim. Vinnie mindig elintézte helyettem is a problémás egyéneket, de.. most kedvem lett volna nekem is vérben úszni. Ahogy Gabriel tette. Most kurva irigy voltam rá emiatt!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 27.02.13 15:45

Hisztéria.. Na igen, ez volt az ami először visszaköszönt, ahogy a régi elfeledett emlékek amiket leművelt ha valami nem tetszett neki. Már akkor se fülött ehhez a fogam és most, hogy megint kitörni készül a helyzet most sem volt jobb.
Aztán egy kabát csapódott a mellkasomon, amit én zsigerből kaptam el, de mégis minden egyes percben figyelve, ha esetleg lépni kéne. Nem voltam szívbajos. Ha Ritát kéne ártalmatlanítani? Hogy menne e? Reménykedtem benne, más választásom nem volt, és ha a túlélés a tét...
Aztán a dolog mégis változott. Egy sebhely. Egy igen.. kemény sebhely, volt már gyakorlatom benne, de ez az egész még nem mondott el semmit. Ő viszont megtette helyette. Ha egy szó is igaz belőle egyáltalán..

Először a sebhelyet néztem, és csak azután talált vissza a szemébe a szemem. A kabát kitépve a kezemből, ő meg csak szövegelt tovább, ahogy régen is tette. Egy szót se szóltam, nem éreztem szükségét, és csak akkor szólaltam újra meg amikor úgy tűnt befejezte az egészet.

- Mit műveltél..!? - kérdeztem aztán a szemeimet összehúzva amikor úgy tűnt vége a menetnek. Nem is váratott sokáig a válaszom. A szemeim kitágultak vagy kétszeresére, és eltartott egy ideig amíg újra beszélni kezdtem. - Hogy mit csináltál!?? - vett fojtott idegességet a hangom - Mondd te hülye vagy??? - sikerült az egész agresszívebbre, ahogy lelépve azt a pár lépcsőfokot, szúrós szemekkel odakerültem egyenesen eléje. - Rita, te nem vagy tiszta! Van fogalmad arról hogy ki a fasszal húztál te ujjat!? - engedtem már el magam, pedig ami azt illeti utoljára már elég régen tettem. - Te nem vagy magadnál... - túrtam bele a homlokomnál a hajamba ahogy csak fél fordulatot véve el tőle megint kattogni kezdett a fejem. - A kurva életbe... - nyökögtem már a fogaim között, de már nem is volt hangja se csak valami kétségbeesett sugallat ahogy tudatosult az egész, hogy még egy gonddal több áll előttem. A kurva életbe...


A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb 28.02.13 16:23-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 27.02.13 21:49

Kurvára nem kellett volna belekezdenem! Arra a rohadt munkára kellett volna koncentrálnom, a picsába is, de mintha a falnak beszéltem volna, Gabe csak azzal volt elfoglalva, hogy hülye voltam. Nem érdekelt a dühe, sem az, hogy felháborodott azon, amit csináltam. Megtettem, ez van.

- Látom drámatagozatos voltál az utóbbi nyolc évben - jegyeztem meg szárazon őt nézve egészen közelről a kifakadása után, és nem, egy kicsit sem éreztem magam jobban. Cseszettül nem tudtam, Vincent mi a picsáért engem küldött, amikor nagyon is jól tudja, hogy nem kéne a közelébe eresztenie. A szemeim végigkövették a profilját, ahogy elfordult.

- Megvolt az okom rá, miért voltam akkora faszfej. Elégedett vagy?! Vagy szeretnél még elszidni egy ideig? - nem tudtam, Güntertől mennyi időt kaptam, hogy lerendezzem az ügyet - Gabe pedig holnap pontosan fél órával dél után megjelenjen Vinnie-nél. Reméltem, hogy nem kezd bele az anyáskodásba, mert a nem létező istenemre mondom, az kurvára fog neki fájni. Meg nekem is.

- Cserébe kaptam azt a kurva heget Toretto-tól és a bátyám is halott. Azt hiszem, tudom, mibe mártottam bele magam - fejemet hátraejtettem neki a falnak a mennyezetet figyelve egy ideig, azon igyekezve, nehogy megint azt lássam magam előtt, ahogy megtudtam akkor, a bátyám nem él már. Elegem volt a múltból, bassza meg a nosztalgiázás. - Most már áttérhetnénk az üzletre? Vagy esetleg még csöpögjünk egy kört, mint valami balfasz Rómeó és Júlia?! Csak mert nem hiszem, hogy nem bírnám ki okádás nélkül. És már így is kurva szarul nézel ki - ugrottam vissza a jelenbe egy hirtelen témaváltással, megtűzve a nem szokványos bókkal és kurvára hálát rebegtem volna valakinek, ha Sadik végre elállna a múlton való merengéstől.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 27.02.13 22:55

- Nnnneee... cinikuskodj Rita.. - préseltem már a fogaim között, ahogy most is mint régen, ugyanúgy reagált. Mintha megállt volna az idő. Az isten b*ssza meg! - mérgelődtem fejben, valahogy ideges járkálással töltve meg a lépteimet, nem mintha azzal bármin is változtathatnék. Már semmit nem értettem. Egyszerűen megjelenik itt, a semmiből, és közli, hogy kicsinálta Toretto-t, azt a mocskot aki elől már én is vagy 8 éve menekülök. Rohadtul nem volt róla fogalmam, hogy kit féltettem jobban. Őt... vagy saját magamat.

- Ok!? Miféle ok!? - kaptam vissza felé ahogy tovább folytatta, némiképp befejezve az ideges járkálást előtte. Nyugtattam magam! Próbáltam. Nyolc éve.. nyolc tetves éve volt ez, valamikor azután lehetett, hogy leléptem. Hogy miért léptem le? Talán pont azért hogy MEGVÉDJEM! A kurva életbe választanom kellett! Vagy cipelem magammal egy ország-világon át, vagy eltűnök az öcsémmel, és legalább neki lehet normális élete. A kurva életbe! - rúgtam már kis híján bele bármibe.. ami a lábam ügyébe kerül, de még időben lehunytam a szemeimet csak egyetlen rövid pillanatra amíg új erőt veszek, és visszaemelhetem rá őket.

- Kurvára nem kellett volna ezt tenned.. - váltott a hangom ha nem is szelídbe, de beletörődőbe. Nincs mit tenni. Nyolc év telt el, ahogy ő is mondja. És ha még itt van.. életben.. akkor vagy nagyon ügyes, vagy.. vagy valami jó helyre tette be a seggét. Okos lány.. Ezt mindig is szerettem benne.. - mosoyodtam volna el, ha a feszültség nem akarná épp szétcseszni a fejemet, de ekkor kúsztak csak be az utolsó szavai. Egyből ledermedtem.

- Hogy mi?? - vett hirtelen hitetlenséget a hangom - A bátyád... meghalt? - kérdeztem már egész óvatosan, már egy cseppet sem hergelve és éreztem ahogy a hátamon végigfut a a hideg. Emlékeztem még rá.. Minden egyes percre. Hogy mennyire szerette. Szinte már rajongásig odavolt érte, és az utolsó percek.. amikor elindultunk a bankba és ő szinte reszketve ölelte át.. örökre megmaradt a fejemben minden egyes perce. Azt hittem biztonságban hagyom.. Azt hittem biztonságban lesz.. - ráncoltam a szemeimet - És most...(?)

Nem lepett meg azzal amikor hirtelen váltva vetíteni kezdett. De én nem dőltem be neki. Soha nem dőltem be a trükkjeinek, régen se, és most sem tudott átverni.

- Sajnálom Rita... - mondtam ki még ennyit, nem mert szükségét éreztem, hanem mert egyenesen kellett. Ha Nevil kinyiffanna.. bármennyire is agyon tudnám verni néha... nem tudom mihez kezdenék. De talán ennyi kellett hogy a szemeibe nézve lassan és kimérten bólintsak egyet, és minden további szó vagy ellenkezés nélkül ellépkedve előtte megcélozzam az ajtót...

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 28.02.13 0:54

Ha értettem volna, hogy a fickók az életemben miért akartak volna valamennyire irányítani, már nem itt lennék. Csináld ezt, csináld azt, ne legyél hülye, már megint mit basztál el Raina... Rita.. és így tovább. Csak unottan sóhajtottam fel, erősen elgondolkodva azon, hogy ebben a pillanatban szükségem lett volna egy cigire. Ha már nem tölthettem ki a dühömet rajta. Ökölbe szorult kezekkel néztem a járkálását, de én aztán le nem fogom állítani.

- Az én indokaim. El tudom dönteni, mi fontos és mi nem - nem érdekelt a válasza vagy a véleménye. Már nem, de azért csak beszéltem, és a franc essen belé, nem kellett volna mindent elé tárnom, mint valami baszott hittérítő a híveinek. Morcos voltam, és ingerült amiatt, hogy már megint nem tudtam tartani a pofám. És már nem tudtam segíteni a kimondott szavakon, inkább mentem volna, hagyva a múltat ott, ahol volt. Nyolc éve a lövöldözés kellős közepén és azután. Szótlanul bólintottam a bátyám halálát illetően, aztán megint, amikor sajnálta.

- Ja, én is. De most már baszhatom. A föld alatt van - érzelemmentesen válaszoltam neki farkasszemet nézve vele, reméltem, hogy azzal ösztönzöm is, és ahogy megindult, minden feszültséget leadó mély sóhajt engedtem ki magamból. Most már csak az üzlet.. az időpont, a pénz, az időpont.. Vinnie volt hátra. Megkönnyebbültem! Részben, de ezt még magamnak sem akartam beismerni. Követtem őt, de valami nem hagyott nyugodni.

- Elárulnád, mitől vagy csurom vér, Piroska? Vagy találgassak? - az sem érdekelt volna, ha másnak a szobájába másztunk volna be, a lényeg, hogy nem akartam, hogy mindenki tudjon a dolgainkról. És az a retekképű lenn a recepción reméltem, hogy nem hívja ki a zsernyákokat. Akkor baszhatnánk. Megtámaszkodtam a fal mellett, ha már az ajtónál voltunk elnézve megint a férfi profilját vártam, hogy kinyissa azt. Mégis mi a lószarért csinálom? Még jó, hogy a seggét nem nyaltam körbe a pillantásommal!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 28.02.13 16:45

Nem lepett meg amikor nem kaptam válaszokat az okokat illetően, mindig makacs volt, és ahogy elnéztem ez a dolog azóta csak erősödött benne. - fintorodtam el, de csak alig láthatóan, igyekezve nem tenni fel újabb kérdéseket. Ha ő egyszer megmakacsolja magát akkor.. mellette bankot lehet robbantani. - éltem a régi, hülye hasonlattal, ami felidézett bennem néhány nem annyira kívánt emléket. Ezért is hagytam tovább a fenébe az egészet. Még mindig csesztetett, de már nem érdekeltek az indokok. Megtörtént.. megtörtént. Ez van. - mérlegeltem fejben, egy oltári nagy sóhajtást eleresztve, amikor eljutottak a fejemig a következő szavak.
Hogy mi?? A bátyja!?? - dermedtem azonnal le és valahogy már másképp néztem a szemeibe. Ezernyi dolog kevert a fejemben. Nem mondott semmit, ezért az enyém töltötte ki a miért-eket. Miattam? Miattam volt ez az egész? Nevil miatt... Én hülye, mi a faszért gondoltam, hogy azzal, hogy lelépek, minden el lesz intézve!? Hogy őt nem találják majd meg.. hogy nem ártanak neki, hogy kihúzzanak belőle mindent, hogy hol vagyok.. hová tűntem, és Nevil.. A kurva életbe! - sütöttem el megint fejben, de kezdett már rohadtul rendszer lenni belőle, és rohadtul nem oldott meg semmit! Ahogy az se, ha nekiállok itt töketlenkedni a múlton, itt, kinn a folyosótérben, ezért egyetlen biccentéssel jeleztem, hogy oké, húzzunk el a szobáig.

Egy büdös szót se szóltam. Egyrészt rohadtul nem volt kedvem beszélni, másrészt vagy ezernyi kérdésem lett volna. Ez a kis tetves.. incidens felborította bennem az egész életet, a múltat, a hiú ábrándokat amikbe eddig kergettem magam, és most baromira nem tetszett, hogy újra farkasszemet kellett vele nézzek! Nem, nem a felelősség elől futok. Egy percig se menekülnék, ha egyszer én vagyok a vétkes. Ez sokkal inkább.. elkeseredés. Valami olyan féle, ami eddig erőt adott. Hogy legalább otthon minden rendben... Hát kurvára nem úgy alakultak a dolgok!

Még mindig teljes csöndben dugtam a helyére a kulcsot és fordult el a zárban, amire megkönnyebbülve vettem tudomásul, hogy Nevil nincs itt.. lelépett. Így sokkal könnyebb volt.. Nélküle. Ha nem tesz fel hülye kérdéseket.
Mégis a szavai voltak amik helyrerántottak.

- Hogy ez!? - emeltem fel a két könyököm a kilincset egy percig sem eresztve, ahogy végignéztem magamon. - Csak egy fejvadász... - tettem hozzá visszaeresztve - De ez nem az én vérem. - löktem be az ajtót egyetlen mozdulattal ahogy az az ócska szar beragadt a keretbe. Nem fejedelmi hely.. de sosem engedhettem meg a fényűzést. Sokkal inkább biztonságos legyen a hely helyette.

- Akkor most beszélj! - fordultam meg beérve a szoba közepére, hogy egyenesen a szemeibe nézzek. - Miről van szó... - húztam össze csak lágy kíváncsisággal a szemeimet, ahogy a kulcs egyetlen hajítással végezte a rozzant ágy közepén.



A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 01.03.13 16:44-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 28.02.13 23:10

A korábbi elméletem, miszerint minimum az arcába csapódik az öklöm, valahogy már nem tűnt olyan jó ötletnek. Vagyis de, még mindig kedvem lett volna megtenni, amiért így viselkedett! Mennyivel könnyebb lett volna, ha az egészet nagy ívből leszarta volna! Mennyivel jobb lett volna, ha golyót kapok, vagy minimum a lángoló dühét, de mindez elmaradt. Akkor okom lett volna védekezni és támadni. Inkább az utóbbit választottam volna.

És mindez elmaradt, és a korábbi mérgem már valahogy háttérbe szorult, mégis azok a francos múltbéli képek felelevenedtek bennem, és a kurva élet, hogy nem hunytam le a szemeimet! Nincs az az isten, hogy én még egyszer akarjam látni azt a baszott kést, amivel pingáltak engem. A picsába, a picsába, a büdös picsába - mantráztam magamban, elnehezedő lélegzettel még Gabe mögött menve, és csak most örültem, hogy előttem volt, és inkább beszélni kezdtem valami balfaszságot, mint hogy a múlton rágódjak.

- Nyálazd le magadról a vért. Már így is sokkot kapott tőlem a recepciós - félmosolyra húzódott a szám, de semmi alapja nem volt. Lehet, hogy kicsit elvetettem odalent a sulykot, de leszartam. Meg akartam tudni, hogy merre van Sadik. Néztem, ahogy eltűnik az ajtó mögött, és pár pillanatra rá én is követtem, betolva a helyére az ajtót. Jobb az ilyen dolgokat zárt helyiségekben megbeszélni. Túl sok szem és fül kószált Vegasban, hogy csak úgy bármiről dumáljak nyílt terepen.

- Akinek dolgozom, kellene neki egy ember. Azt ne kérdezd, hogy mégis mire, elfelejtettem érdeklődni. Túlságosan is el voltam foglalva azzal, hogy ne ordítsam le a fejét a nyakáról. Néha eléri pedig - kezdtem bele, és ahogy megemlítettem Vinnie-t, kicsit megráztam a fejem egy újabb szarkasztikus mosoly kíséretében. Tényleg idegesítő tudott lenni! - Azt mondta, hogy a munkához a legjobb emberek kellenének neki, és mindketten tudjuk, miben vagy jó - néztem a szemeibe az ajtónál maradva, aztán inkább az ágyon lévő kulcsokat kezdtem nézni. Könnyebb volt. Múlt nélküli.

- Holnap kellene vele találkoznod megbeszélni a részleteket - fejeztem be egyelőre ennyit elárulva neki. Még nem végeztem, de tudni akartam, hogy mit gondol. És hogy én mit? Az mellékes. Kurvára leszarta Vincent, hogy rohadtul nem akartam itt lenni, hogy inkább foglalkoztam volna azokkal a fasz vendégekkel a pultnál. - És rohadtul nem fogadja el a nemleges választ. Még tőlem sem - néztem vissza rá újból, de nem láthatott rajtam semmilyen érzelmet, holott tudtam, hogy én is szívnék, mint a torkosborz, ha Gabriel nem megy bele az egészbe.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Motel 01.03.13 0:08

- Remek... - morogtam csak az orrom alatt - akkor kereshetünk másik szállást is.. - folytattam tovább befelé lépkedve, de csak a szoba közepén - miután hallottam csapódni az ajtót a háta mögött - fordultam újra szembe vele.

Egy büdös szó nélkül hallgattam. Még ha nem is láttam értelmet benne. Miért pont één.. kellenék annak az embernek, és főként mire!? A dolog nem kicsit volt gyanús, talán a képemen is meglátszhatott, ahogy csak résnyire húzott szemekkel méregettem, mégis megvártam míg mindent kiad. Nem szerettem a felesleges kérdéseket.
Aztááán.. amikor végzett, csak egy lassú sóhajt vettem... hangosan felkoppanó bakancsokkal lassan lépkedni kezdtem, és amint elértem az ágyszélet csak lassan csúsztattam le a kabátot a karjaimon és esett le mögém a földre. Csak ekkor fordultam vissza és néztem fel a szemeibe.

- Azt hiszem... nem fog meglepni a dolog, ha azt mondom... - tartotam csak egy lélegzetnyi szünetet - túúúl kockázatos. - ragadtam ott a szemeiben, holott feltűnt hogy ha tehette nem nézett rám. És a múltunk tekintetében.. én nem is hibáztattam érte. - Rita, hisz ismersz... - emeltem fel a két kezem, hogy aztán maguktól essenek vissza. - Egy valaki... valamire felbérelne.. - beszéltem csak egész lassan - fogalmam sincs hogy ki.. fogalmam sincs hogy mire, és elvárja... elvárod.. - helyesbítettem - hogy egy meghatározott időpontban jelenjek meg egy bizonyos helyen. - fejeztem be a mondandómat, de én is ismertem őt! Okos lány. Ha egy kicsit is végiggondolja, tisztában lehet vele, hogy ez az üzlet nem.. az a kecsegtető fajta amire megengedhetném magamnak, hogy igent mondjak. Túúúl... semmitmondó, és túl nagyok a lékek.

- És az egyetlen kapocs te vagy. - állapodtam még végül csak a szemeiben és nem hagytam, hogy másfele nézzen. - Vagyis a kérdés... hogy azok után ami történt.. - kezdtem el újra lépkedni de talán csak valami bevett szokás, vagy csak a feszültségem leplezése volt, de az is lehet, hogy a cipő koppanásai a néma csendben csak megnyugtattak. - bízhatok e benned. - fordultam vissza felé, ahogy megálltak a lábaim és felé fordulva álltam meg vele szemben. Semmivel sem közelebb mint eddig, és semmivel se távolabb. Nem változott semmi. Csak egy kérdés lógott a levegőben.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Motel

Vissza az elejére Go down

Motel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Külvárosi Hotel-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához