welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Shadowhunters FRPG
Vendég
14.10.17 12:26
Gimnázium
Saige Hannigan
05.10.17 14:47
Happy birthday
Michael Quenell
04.10.17 12:09
Cassidy & Mason
Mason Nicolson
04.10.17 10:39
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (450)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Benjamin Tate Hunter
 
Mason Nicolson
 
Leslie Shay Hastings
 
Holden Samuels
 
Emily Hastings
 
Derick Stackhouse
 
Zooey A. Benedict
 
Rebekah Walker
 
Austin Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

New Age

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 27.01.13 22:34

- Biztosra vettem... - Mosolyogtam vissza szemeibe. Mondhatni ez egy percig sem volt kérdéses. Őszintén szólva az ellenkezőjén sokkal inkább meglepődtem volna, de ezt szinte lehetetlennek tartottam és hát nem ért csalódást, bár azt hiszem ezt még valahogy kihevertem volna... De ez most nem lényeges. Egyébként meg szerintem a legtöbb férfi evvel a válasszal állt volna elő. Nincs ebben semmi különös maximum a végeredmény az eltérő, de hát ez már személyfüggő dolog és még annyi meglepetés érhet. Ezt sosem árt számításba venni...
- Mármint a döntésem? Nem, az általában soha sem az... De én így döntöttem és épp ettől szép az élet... - Vontam meg a vállam egy pillanatra elgondolkodva. De nem, sorozatosan rossz döntéseket hozok és nem zavartatom magam miattuk. Mindegyik egy jó lecke és nem is én volnék ha másképp döntenék. De azt senkitől sem várom, de még kevésbé érdekel, de még kevésbé vagyok hajlandó végighallgatni a kioktatást. Talán nem mindig hozok jó döntéseket a legközelebbi adandó alkalommal már lehetőségem lesz a másik utat választani, mert minden út vezet valahová én pedig hajlamos vagyok a kíváncsiságra és egyszer mindent ki kell próbálni, mert van ami csak egyszer adódik az életben és bolond az aki eldobja magától.
- Na abban a majd csak kilyukadunk valahol dologban nagy vagyok... - Nevettem fel kicsit zavartan. Bizonyítottam már... Majd nekilendültem, hogy mi hamarabb a pohár aljára nézzek, bár ez egy kicsit gyors volt és nem vagyok valami nagy alkoholfogyasztó.... Mármint nincs vele semmi különösebb problémám megiszom, lecsúszik mint bárki másnak csak épp annak mindig következményei vannak...
Érdeklődés kíváncsiság... Egyre megy. Az egyik nem zárja ki a másikat.
- Mééég mindig... - Ennél vagy sokkal több vagy jóval kevesebb kell ahhoz, hogy nemet tudjak mondani. Most vagy nagyon vakmerő vagy nagyon ostoba voltam, de rövidesen ez is ki fog derülni vagy még inkább beborul... Nem tudom. De első lépésben én is csak kezet nyújtok felé a másodikat meg nem én diktálom.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 28.01.13 2:34

Elámulva nézem, ahogy szemvillanásnyi idő alatt borítja magába a martinit, na jó, a szám nem marad tátva, arra azért figyelek, de mégis kellemesen meglep, és nem bírom levakarni a mosolygásomat.

- Akkor azt hiszem jók leszünk együtt! - vigyorodik el a fejem, és ahogy a pohár alja már üresen koppan az asztalon, kinyújtom felé a kezem. Itt a nagy alkalom! A második sör marad, más se hiányzik, hogy azon csússzak meg, hogy megszondáztatnak és bevisznek, de attól függetlenül ugyanilyen sebességgel túrom ki a gatyám zsebéből a rommá gyűrt pénzemet, és vágok ki az asztalra egy tízest.

- Tűnjünk el innen! - mosolygok rászorítva a kezére, és ahogy feláll a székről velem szemben, már feledem is a korábbi óvatos stílust, persze tapló nem vagyok, sosem voltam, de megindulva előre, kellemes sunggal húzom is magammal az ajtó felé, és lenyomva a kilincset mindkettőnket kitessékelem.

- Akkor pattanj! - ülök fel a motorra és szólok már arról fordulva felé, és egyben nyújtom is a kezemet. - És tudod.. kapaszkodj! - mosolyodom el, ha az eddigi belvárosi forgalomnál kis híján leesett, most jön még csak a kemény menet!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 01.02.13 20:54

- Csak azért mert nem áll jól az még nem azt jelenti, hogy egy nő nem bír inni... - Tény ami tény tényleg nem egy vonzó vonás egy nőben, de azért még néhány pohárral igazán belefér a keretbe már annak aki tudja meg bírja meg szorult belé némi mértékletesség. Nem szokásom totál kiütni magam, hogy még másnap se tudjak magamról, de legkevésbé arról, hogy mit csináltál és hogy hol vagy hogy kivel. Semmi szórakoztatót sem találok a dologban. Abból csak a sok kérdés származik amire olykor jobb nem tudni a választ, de erre többnyire már csak akkor jössz rá mikor a tudtodra adták, hogy miért? Mert kellett neked makacskodni... Igaz, régebben én is annyival jobban bírtam az alkoholt, de az akkor volt és azért most sem maradok alul viszont kevésbé szeretek másoknak bizonyítani.
- Hááát, most nem nekem kell irányítanom... - Gőzöm sincs, hogy mit akartam ezzel, de azért jó volt kimondani és talán túl sokat is sejtető. A fene se tudja... De nem fogom minden mondatomon hatszor átrágni magam, mert akkor nem lesznek túl tartalmas szóváltásaink. Nem mintha eddig be nem állt volna a szám, de most én leszek az aki nem kérdez csak ha kérdezik...
- Jó ötlet... - Nem mintha bármi gondom lett volna a hellyel és nem is szeretek az ilyesmin problémázni, de ha már van az embernek választása... Mondhatom hátra sem néztem inkább csak tartottam a tempót egyenesen ki innen és azt hiszem jobb lesz ha a közeljövőben sem tekintek túl sokat hátra...
Feltessékeltem magam a motorra az ő segítségével persze és már cseppet sem óvatoskodva fontam köré karjaimat érthető okokból.
- Tudom, de azért próbálj meg az első gyors kanyarnál nem elveszíteni, oké? - Tudom, az előbb is ezt mondtam. De most majd megpróbálom kicsivel jobban csinálni. Ez már csak ilyen...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 12.02.13 4:21

Tetszik a beszólása, még talán el is vigyorodom, hogy ne állna jól? Szeretem amikor egy nő nem pipiskedik, vagy modoros, hanem csak úgy teszi, amihez épp a kedve szottyan, és talán én is ezért lazultam fel, kihajítva a pénzt az asztalra, és a kezére szorítva kihúzva őt magammal a bárból.. vagy mi volt ez..

- Ha rendesen kapaszkodsz, nem lesz baj.. - nevettem már el a szavait, persze érzem én, hogy végre már nem finomkodik, rendesen megszorítja a hasamat, én meg egy könnyű tolatással kifele, ahogy lábbal is rásegítek, ellenőrzöm a szabad utat és már húzom is a gázt közepesen kövérre, hogy azért megadva a módját rendesen a lóerőknek, ne pottyanhasson le újra mögülem.


( Folytatom, ITT... )
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: New Age 12.02.13 6:08

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.02.13 2:21


Az utolsó simítások. Nyugodt kézmozdulattal simítottam le a fekete szövetszoknya anyagát a combjaimon, végül a körömcipőbe bújtattam a lábaim, de ahogy a táskám felé vettem volna az irányt, az megint eltűnt.
- Shane? Kicsim, nem érek rá most játszani - mosolyogva indultam el az elpotyogtatott darabok útvonalán felszedve a szájfényt, a tárcámat, a zsebkendő cafatokra tépett darabjait, amit a kicsi mindig imádott széttépkedni. Nevetve tettem fel a komód tetejére, amikor a kulcs zörgésével a tudtomra lett adva, hogy komoly tervei voltak az úrfinak, és ahogy megláttam az autós szőnyegén üldögélni a kisfiút a kulcscsomóval játszadozva, mosolyogva guggoltam le hozzá, felhúzva gyengéden őt, hogy a fenekére pakolva a kezem segítsem őt egyenesben maradni. - Azt kérem. Anyának dolga van, de mami a konyhában a kakaód csinálja. Este is ő olvassa majd el a meséd - felállva felvettem, a kicsi keze egyből a felsőmbe markolt, ahogy mindig is, ha éppen "repült" vagy "utazott" a konyha felé. A kulcsot sikerült tőle elkunyerálnom rövid rábeszélést követően, hogyha átadja, akkor a mami a kakaójába tesz majd tejszínhabot is, amivel játszhat cicásat. Mindig megvolt ez a rituálé a részéről, én pedig imádtam nézni, ahogy a pici ujja elmerült a fehér habban.
Nagyjából tíz perccel később sikerült is elindulnom, és további fél órányi vezetést követően leparkoltam, kiszállva az autóból még egyszer végignéztem magamon, az esetleges ráncokat ismét lesimítottam a szoknya anyagán, majd besétálva a helyiségbe kiválasztottam az egyik félreeső szabad asztalt a megbeszélt időpont előtt tíz perccel, és rendeltem egy pohár fehérbort, na meg mivel tudtam, hogy a férfi, akire vártam, hamarosan megérkezik, ezért neki is kértem italt, biztos, ami biztos alapon. A pillantásom az ajtóra tévedt minden egyes újabb vendég érkeztekor, és ahogy végül Mr. Ward is megjelent, egy nyugodt, üdvözlő mosoly siklott arcomra, és amint odaért, felállva a kezemet nyújtva remélhetőleg egy könnyed kézfogással fogadhattam.
- Szép napot, Robert - engedtem el a kezét aztán. - Ne haragudjon, hogy előbb érkeztem, késni semmi esetre sem szerettem volna. Remélem.. önnek is megfelel ez az asztal - még mindig az a mosoly jelezte a kedvem, de komoly maradtam mindvégig, nyugodt, mégis érdeklődő, mert fogalmam sem volt, hogy konkrétan milyen ügyben keresett fel az úr.
- Biztonságosabb így - a férfiről elsiklott a tekintetem a kijárat felé, jelezve, hogy nem akartam senki olyat meglátni itt, aki akár ismerős volt, vagy éppenséggel konkurencia. Helyet foglaltam, ha neki is megfelelt, de még nem tértem rá a lényegre. Úgy gondoltam, hogy találkozásunk okát neki kellene elém tárnia, és különben is akadhatott egyéb tárgyalni valónk is. - Ha nem gond, akkor hamarosan érkezik az itala - avattam be, ahogy megpillantottam a pincért a két pohárral, amit letett az asztalra, miközben a szemben ülőt figyeltem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 20.02.13 21:25

Grace

A vezetés, szabadság. És felelősség, legyen szó egy városról, vagy egy gyönyörű és kényelmes autóról, mint esetemben. Hűvösen simul a kezembe a kormány és a sebváltó, mert csakis ilyen fajta autót vagyok hajlandó vezetni, legyen meg ennek a módja, ezt meg kell adni, tiszteletben kell tartani a hagyományokat. A hagyományok alkotják a múltat, és kihatnak a jövőre is, ki tudná ezt nálam jobban? A könyvek, és a tudás hatalom, és ez barátom, nélkülözhetetlen eleme az életnek. Ahogyan a megfigyelés is, mert mindig tisztában kell lenni azzal, hogy hová tartunk, és nem letérni az útról, hogy az ellenségek galádul kihasználhassanak. Az, hogy vannak ellenségek, azt jelenti hogy van valami, amire már irigykednek, és amit fájlalnak.

Rálépek egy kicsit a gázra, nem akarok elkésni, azt egészen egyszerűen nem engedhetem meg magamnak. A pontosság erény, és sokszor előny is, amit az emberek nem használnak ki, sőt inkább felkínálják a lehetőséget, hogy más megtegye. Mert szinte könyörögne érte, és néha olyan ostobák tudnak lenni, hogy nem látnak túl önmagukon sem, és ez, a legnagyobb előnyöm, velük szemben. Ezért tartok ott ahol, mert előre látni mások tervét jó terv, de előre kitalálni, és elébe vágni, az még jobb.

Lassan begördülök a parkolóba, halk duruzsolással, és nem egyedül leszek, de ez nem is lep meg. Színvonalas helyet választott a kisasszony. Rutinosan beparkolok egy fekete Land Rover mellé, a saját BMV S5-ömmel, és leállítom a motort. Kiveszem a kulcsot, és gyors ellenőrzést tartok. Iratok, pénz, kulcs, boríték, telefon. A legfontosabbak. Kiszállok, és bezárom a kocsit, és lesimítom a fekete halszálkacsíkos öltönyöm, amihez hozzá illő nadrágot, és egyszerű fekete cipőt vettem fel. Kabátot nem, mert nem kell nagy távot gyalogolnom, és most az őreim sem kísértek el, bár tisztes távolságból figyelnek, és ha bármi bajom esne, közbe lépnek. Imádom az oroszokat, annyira megbízható népség... és nem kell nekik sok. Hűvös szél támad, és megborzongok, de kellőképpen ösztönöz arra, hogy elinduljak befelé.

Belépve, körülnézek, és egy udvarias biccentéssel fogadom a pincér köszöntését, engem mindenhol ismernek, ami nem feltétlen mindig jó, néha nagyon nem jó, de ez van, én választottam magamnak. Ajkamon, halvány, kellemetlen félmosollyal lépek beljebb, és indulok el a kisasszony felé, aki megelőzött, és már rendelt is nekem.
- Szép estét, Grace kisasszony, remélem nem kellett sokat várnia rám. Oh, dehogy, a pontosság nagy erény - mosolyodom el, és kezet fogok vele, ez a rend, a kölcsönös tisztelet jele, bár én automatikusan lefelé fordítom egy kicsikét a kezem, ami a fölényemet jelzi, de a nem képzett emberek ebből mit sem tudnak. Az, hogy ez a nő mire következtet, az már az ő személyes dolga, én nem fűzök hozzá kommentárt.
- Ugyan, ne kérjen ennyiszer elnézést Grace, hiszen tudjuk hogy nem emiatt vagyunk itt elsősorban - mosolygok rá, mint egy hiéna, a zsákmányára. Volt már dolgom Ms. Reedel, és tudom mennyire halálos tud lenni. A vérengző anyatigris, hát nem megható? Az erősség, egyben gyengeség is, tökéletesen erős nincs.
- Nos, volt már ideje valamit választani az étlapról? Adjuk meg a módján, végül is vacsorázni jöttünk, nem igaz? - felelek, és elfoglalom a vele szemben lévő helyet, és elhelyezkedek. Az öltönyöm alól vörös nyakkendő és hagyományos fekete ing látszik ki. Egyszerű, de elegáns, a célnak megfelel. Természetesen Armani minden.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 26.02.13 0:59

Mosolyogtam a férfira a kézfogás során is, nem nézve a kezeinkre, holott éreztem azt az egyetlen mozdulatot, mégsem pontosítottam, vagy segítettem neki egyenesben tartani. A főnökök általában nem szokták egyenrangúként kezelni a beosztottakat és ahogy az egyezségünk és remélhetőleg a jövőbeni partnerségünk ezt előrevetítette, kettőnk közül én leszek az, aki dolgozni fog. Nem igen zavart, hozzászoktam már, s közben, hogy ne érezze azt, behódoltam neki, vagy alávetném magam a hatalmának, elmondtam, hogy csak percekkel korábban érkeztem.
- Így igaz. Viszont nagyon szűkszavúan nyilatkozott a személyes találkozásunk előtt - emlékeztettem ugyanazzal a derűs mosollyal, amivel az imént figyeltem őt, mégsem állt szándékomban sürgetni. Sosem szokásom, sőt, a lehető legprecízebb szerettem lenni egészen addig, ami valami balul nem sült el. Onnantól kezdve már csakis a hirtelen döntéseket hoztam meg, de nem panaszkodhattam. Sosem a forrófejűségemről voltam híres. Elhelyezkedtem, ahogy a férfi is leült, hátradőlve a székemen néztem el a borra, majd vissza Mr. Wardra.
- Ön nélkül nem akartam volna rendelni. Nem lett volna túl fair lépés, azt hiszem - jegyeztem meg könnyedén. Én nem éreztem volna annak, és mielőtt még a pincér elment volna, a pincér az étlapokat is kinyitva az asztalra helyezte ránk mosolyogva.
- Ha sikerül majd választaniuk, az egyik kollégám vagy jómagam felveszem a rendelésüket - biccentett még egyet, majd mielőtt bármit is meghallhatott volna, el is sietett egy másik asztalhoz. Ekkor fordultam vissza Robert felé egy ideig hallgatva, de muszáj voltam beszélni. Nem, nem siettem, csak érdekelt a dolog, és főleg a mikéntje. Valószínűleg miérteket nem fogok kapni, ugyanakkor én magam is szerette utánajárni a dolgoknak.
- Ha nem haragszik, vacsora előtt azért szeretném tudni, hogy milyen ügyben volna rám szüksége - néhány embert és esetet kivéve mérlegelni szoktam a felmerülő lehetőségeket, s csak bizonyos személyeknél utasítottam el azonnal a munkát. Legyen szó bármennyi ajánlatról. - A pontos részleteket természetesen a későbbiekben is elég volna elárulnia - folytattam nyugodt hangszínnel, nem zavartatva magam, hogy ő volna az, aki a munkát adná. Nem szerettem köntörfalazni és a legtöbb esetben őszinte voltam, ugyanakkor amikor csendben kellett maradnom, hát megtettem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: New Age 11.06.13 2:35

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 12.06.13 20:21


TO JULIAN


Már úgy ébredek reggelente, hogy rögtön megnézem a mobilomat. Azonban csak nagy ritkán kapok felkéréseket. Az én munkám sajnos nem hiányszakma. Dúskálunk a rosszabbnál rosszabb fotósokban. Akik megspékelik a fényképeiket és máris hatalmas művészeknek érzik magukat. Pedig, ha tudnák, egy kép mögött mennyi munka rejtőzik. A fényviszonyok felmérése, az ideális képminőség. Folyamatosan terepre járni, vagy csak naphosszat a városban bóklászni. Ez az, amire nekem nincs lehetőség. Így aztán csak akkor hívnak, ha valaki nem tudja elvállalni az adott munkát. Mondanom sem kell, nem sok munkám akad mostanság.
A mai napnak sem adok sok esélyt. Nem valószínű, hogy egy üzenet fog virítani a kijelzőmön. Mégis valamilyen oknál fogva arra kényszerítem magamat, hogy kikeljek az ágyból. Még félkómásan kapok az éjjeliszekrényemen lévő telefon felé. Halkan próbálok mozogni, nem szeretném felébreszteni Andrewt. De nem bírom megállni az apró sikkantást, mikor kioldom a billentyűzárat. Ugyanis, mint valami mennyi szavak úgy írja ki a mobilom: Önnek egy új üzenete érkezett!
Képzeletben már rég valami hihetetlenül jó ajánlaton fantáziálok. Majd eszembe jut, meg kéne néznem, mit is írtak igazából. Figyelmesen olvasom végig az üzenetet. Hm, nem egy álom meló, de igazán sok lehetőség van benne.
Végül úgy döntök, elvállalom. Egész idáig panaszkodtam, hogy nem jut nekem munka. Most pedig nem fogom kihagyni, egy délutánra rábízhatom a kis csöppségemet Alicera. Hiányozni fog nekem erre az apró időre is. Majd néha felhívom Alicet, hogy tájékozódjak a hogylétéről.
- Szia, picim- puszilom meg indulás előtt utoljára.- Majd jövök délután. Figyelj rá, jó?
Alicera nézek, hogy bizonyosságot kapjak afelől, hogy rendben lesz minden. Szerencsére a szomszédom csupa szív lány és megbízható. De mégis nehezen hagyom magára a kisfiamat. Majd hirtelen a karórámra nézek.
- Aj, a fra...- kiáltok fel mérgesen és harapom el a mondatom végét.
Nem hiszem el, hogy megint késésben vagyok! Rohanva kapom fel a táskámat a földről és sietős léptekkel indulok ki az utcára. A táskámba kotorászva keresem a cetlit, amire felírtam a címet. Ah, meg is van! New Age, New Age!
Az órámat nézem, mikor belépek a helységbe. Tíz perc késésben vagyok, az még nem olyan sok igaz? Egyenesen a pult felé vezet az utam, ugyanis az üzenetben ez van megbeszélve.
- Egy teát kérek- zuttyanok le a bárszékre.
Miközben a teámra várok, megigazgatom a fülbevalómat, levetem a kardigánomat és szórakozottan kezdek dobolni a pulton. Fogalmam sincs, kivel fogok együtt dolgozni. Engem csak úgy beajánlottak az írónak, én semmit sem tudok róla. Remélem, nem késtem nagyon el.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 12.06.13 21:13



Leesa


Egy jó erős kávé helyre fog tenni. Ezzel a gondolattal kelte, de aztán szólt a csengő. Hohó, megjött az újság! Gyorsan feltettem a jó öreg kotyogóst főni a gázra,m miközben kirohantam egy szál alsóban, miközben a köntösöm alja csak úgy lebegett utánam. Megkaparintva a mai olvasnivalót már tipliztem is vissza a lakásba. A franc aki reggel kint ácsorogva kezd el újsógot olvasni. Igaz, én menet közben már a második oldalt futottam át. A konyhában rutinszerűen kitöltöttem az italt egy bögrébe, a lap hasábjairól le sem véve a tekintetem. És aztán én hülye egyből a kávéba kortyoltam. Prüszkölve köptem ki a mosogatóba, egyben azzal a felismeréssel együtt, hogy nekem máshol jelenésem van. A kávé forró, az újságot át sem néztem, és még fel sem öltöztem. Gratulálhatok magamnak. Hogy tudtam elfelejteni azt a cikket? Ja tudom már, nem érdekel a témája különösebben. De nem büdös a munka, már kell a pénz a számlákhoz legalább. 


Egy óra komoly készülődés... oké, ez túlzás, a fel-alá rohangálást a lakásban nem nevezném komoly készülődésnek. Épp csak a borostámat nyírtam vissza egy naposra. Oké, kettő. De utána már tipliztem is a helyszínre. Elképesztő, hogy még öltözés közben is mindig máshol a figyelmem, félbe hagytam vagy háromszor is a borostaigazítást is mondjuk, mivel mindig kiment a fejemből, hogy de már elzártam a gázt. Én már csak ilyen vagyok, az eszem sosincs ott, ahol kellene járjon. Pech. 
Azért némi késéssel, de megérkezek. Egyszerű pulcsi, farmer párosítással, ahogy szoktam, és mindjárt a pulthoz vettem az irányt. Ide irányítottak. A menedzsernek lassan jönnie kell, ő azt mondta ad nekünk pár percet ismerkedni, míg ő betoppan. De mégis kivel? Nem tudom, hogy néz ki az illető személy, csak a keresztnevét közölték. Hát jó, ha elég őrült vagyok, minden itt lévő nőt végigfaggatok, hogy hogyan hívják. De ehelyett...
- Egy kávét kérek, feketét, egy cukorral. - ülök le az egyik szabad helyre, egy szőke hölgyemény mellé, majd az alkaromra támaszkodva körül is szemlélődök. 
- Szép reggelünk van, az ember még a kávéját sem tudja meginni rohanás nélkül. - ismét a mellettem ülő hölgyikét veszem jobban szemügyre, ahogy neki közben kiszolgálják a teáját. Nem feltűnően nézem, de azt azért kiszúrom, hogy olykor az ajtó felé pillant. 
- Teával édes a várakozás. - jegyzem meg kis mosollyal, miközben a kiszolgáló elém tolja a kávémat. 
- Parancsoljon uram, kesernyésen, ahogy szereti. - mondja kedvesen, ahogy azt már az itteni személyzettől megszoktam. Őket ki nem lehet hozni a sodrukból, beszéljenek velük akármennyire bunkón. Szeretek is ide járni, jó hely. Mondhatni a törzshelyem, ha épp írok egy cikket. Biccentek csak a nőnek, miközben már a kávét kevergetem, hogy hamarabb hűljön. 
- Reggeli vakrandi az éberkóma jegyében, vagy barátnők? - térek vissza mindjárt a beszélgetőpartneremhez. Már persze, ha vevő egy cseverészésre. Mindketten jobban járunk, talán hamar elmegy az idő. Randyt pedig nyakon vágom, ha nem jön meg tíz percen belül. 
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 13.06.13 22:16


TO JULIAN


Lehet, hogy még sem kellett volna elvállalnom ezt a munkát. Fogalmam sincs, mi van Andrew-val. Viszont pénzre szükségünk van, különben nem fogom tudni kifizetni a számlákat. Meg különben is, szeretek portrékat készíteni. Ezért úgy határozok, hogy maradok és elvégzem a feladatomat, feltéve, ha nem rúgtak ki a késés miatt.
Miután megrendelem a teámat, körbenézek. Tippem sincs, ki lehet az író és kivel fogok együtt dolgozni. Remélem, hogy keresni fognak. Mert én nem fogok innen egy métert sem tenni azt biztos. És amúgy sem adtak nekem semmiféle nevet. Mondjuk ez így utólag elég átgondolatlan szervezés, de már ezen nem lehet változtatni. Majd a megrendelő fog minden egyes embert megszólítani, hogy én vagyok- e.
- Akkor látom, nemcsak az én reggelem indult kellemes- mosolyodok el, mikor az imént mellém ülő fickó megszólal.
Én is folyamatosan rohanok, mindig késésben vagyok. Főleg, mióta Drew az életem részévé vált. Egyszerűen képtelen vagyok normálisan beosztani az időmet. Valahogyan sosincs mindenre elég időm. Valószínűleg bennem van a hiba, kissé szétszórttá váltam. A legnagyobb bajom, nem tudom, hogyan változhatnék. Pedig én akarok, úgy legalább több időt tölthetnék a kisfiammal.
- Köszönöm- intézem a szavaimat a pult mögött dolgozó embernek.
Kedves, pedig csak most vagyok itt először. Vagy mindenkivel ilyen kedvesek a kiszolgálók? Ö, azt hiszem csak egy sima pincér vagy mi. Szerintem még félig alszom, ideje lenne felébredni. Mert már én sem értem magamat, pedig ezek az én gondolataim.
- Hogy édes- e nem tudom- vonok vállat, majd megkóstolom a teámat. A cukorért nyúlok és egy keveset szórók bele.- Na most már édes- jegyzem meg mosolyogva.
Úgy látszik valamiféle beszélgetés fog kialakulni köztünk. Ezt alapjában nem bánnám, hamar barátkozom. És nem vagyok egy szégyenlős fajta, de most nem ismeretséget kéne kötnöm, hanem a munkámra koncentrálnom.
- Vakrandi?- ismétlem meg elgondolkozva és kortyolok egyet a teámból.- Hm, végül is igen. Reggeli vakrandi.
Nagyon úgy tűnik, hogy egy beszélgetős férfit kaptam meg teázótársnak. Nem baj, nem zavar. Csak közben folyamatosan lesem a helységet, hátha találok olyasvalakit, akit elnézek újságírónak. Mert akkor rá azonnal lecsapok és sűrű bocsájtkozásba kezdek.
- Amúgy Lee vagyok- nyújtom a kezemet.- És te? Egy ébresztő kávé vagy esetleg több?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.06.13 21:10



Leesa


Az ember általában igyekszik, hogy a maximalitásra törekedjen, hogy megfelelhessen másoknak, hogy a társadalom elfogadja úgy, ahogy van. Úgy fest, ez alól én kivétel vagyok. Teljesen fittyet hányva arra, hogy első benyomás igen csak fontos, elkések a megbeszélt találkáról. Mielőtt azonban egy remek kimagyarázós szövegen kellene törnöm a buksim, rájövök, hogy én jöttem előbb. Vajon ilyen létezik? Hogy én kések el és mégsem? Mert ha igen, akkor ma nagyon jó nappal indíthatok. Eddig legalábbis úgy fest. Mindezen remek kezdés mellé úgy fest egy jó társaságot is kaphatok egy picit még ébredező hölgyemény társaságában. Ha jobban szemügyre akarnám venni, azt mondanám, remek csajszi. De annyira tahó mégsem vagyok, hogy ezt kimondjam. Így marad a kávé ízét élvező pojáca maskarája. 
A választ előre sejtem, amit a teával kapcsolatban tettem fel. Már ittam azt is itt számtalanszor, a megszokás hatalma pedig azt mondatja velem, bizony ő is egyet fog ezzel érteni velem. Mindenesetre az igen csak hízelgő a számomra, hogy nem hallgat el az első mondatára, vagy nem néz hülyének a kómás vakrandi miatt. Most mondjam azt, hogy de totál annak tűnik? Bár... ha azt vesszük, én is hasonló céllal vagyok itt, fogalmam sincs kit keressek. 
- A vakrandik jól szoktak elsülni. Kivéve, mikor a szituáció kínossá válik mondjuk egy esetleges nem várt ismerős miatt. De ha a dolog nem megy, még ott a barátkozás. - megiszom az utolsó korty mávém, melyet leteszek a kis tálkájára, és csak utána csúsztatom el magam elől, hogy most már mindkét karommal feltámaszkodhassak a pultra. 
- Ian. - becses becenevem, ha már itt tartunk. Bár nem hiszem, hogy mondana valamit. Ellenben elkezdek gondolkozni az övé, mint ha valami L betűs csajt emlegetett volna az a gazember, akinek már itt kellene lennie. 
- A menedzseremet várom. Megbeszélésem lenne vele elvileg, de se híre, se hamva. Mindegy is, kárpótol az, hogy egy ilyen csinos leányzóval beszélgethetek most. - ejtek meg egy bókot, egy halovány félmosollyal, ami ha azt vesszük, igaz is. A tegnapi kiütött estém után felüdítő egy ilyen társaság. 
Randy igazából most már nem is érdekel. Nem számolom, mennyit késik. Egyszerűen jól akarom, és jól is fogom érezni magam. Most már az sem nagyon zavarna, ha be sem toppan. Minek, találtam jobb társaságot is. Máskülönben meg egy olyan megbeszélést máskor is nyélbe lehet ütni. 

- Először jársz itt? Mert még nem láttalak errefelé. 
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 26.06.13 21:29


TO JULIAN


- Na igen, ez valóban így van- egyezek bele egy bólintással.
Egészen biztosan így van, én nem tudhatom. Nem vagyok az a típus, aki vakrandikra jár. Egyszerűen nem szeretem, és felelőtlenségnek tartom. Szóval minél nagyobb beleéléssel próbálok bólogatni. No meg az is hozzátartozik, hogy én a vakrandit nem abban az értelemben vettem. Amúgy sem randiznék senkivel kora reggel. Még hogy is ne, hogy szétzilált fejjel lásson engem a kiszemeltem. Egyszóval abban az értelemben egyáltalán nem igaz a vakrandi kifejezés. Kezdem azt érezni, hogy belezavarodok a gondolatomba. Walker, jobb lesz ha szájzárat teszel a szádra!
- Akkor szervusz Ian- mosolygok rá ha már ilyen mosolygós lány vagyok.
Ohó, menedzsert vár a lelkem. Vajon mivel foglalkozhat? Biztosan valami színészpalánta, azoknak van szükségük általában menedzserre. Hunyorított szemekkel méregetem. Nem rémlik az arca, legalábbis nem láttam még eddig filmekben. Pedig mostanság sok filmet nézek. Valamivel el kell magamat foglalnom, ha Andrew alszik. Este meg mégsem mehetek ki fényképezni, szóval maradnak a filmek. De nem, az arca nem ismerős. Esetleg szinkronszínész? Nem, a hangja sem ismerős. Akkor mégis minek van szüksége menedzserre?
- Oh, hát nekem a megtiszteltetés- elmosolyodok.
Kétségtelen, nem rossz dolog ismerkedni. De én ma azért hagytam ott a szomszédnál a fiamat, hogy dolgozzak. Úgyhogy elsősorban a munkára kéne koncentrálnom. Még akkor is, ha egyre inkább kevesebb a kedvem a munkára.
- Pontosan, először vagyok itt. Ezért nem láthattál még itt- mondom, majd kiiszom a bögréből a teámat.- Végül is most sem lennék itt, ha nem hívnak egy munka miatt.
Megtörlöm a számat a csésze alá tett szalvétával, és a mozdulat után összehajtogatom. A mániám, hogy addig hajtogatom amíg lehet. A végén már csak szalvétacafatokat rakosgatok össze- vissza.
- És neked minek kell menedzser?- nézek rá érdeklődve.- Egy normális ember nem rendelkezik menedzserrel. Csak nem egy feltörekvő színészke vagy?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: New Age 10.09.13 23:21

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 15:06

David

Talán születésem pillanatában se néztem ki olyan szarul, mint most, pedig akkor is határozottan lila árnyalatom volt, talán más színekben is pompáztam, mintha legalábbis szivárvány színű festékből öntöttek volna ki. Most is így nézek ki.Számtalan helyen vagyok kék-zöld-lila foltos, véraláfutásos. Szerencsére megúsztam négy bordám eltörésével, enyhe agyrázkódással, és felrepedt szájjal. Mondjuk ez így se kellemes tekintettel arra, hogy nehezemre esik kimászni az ágyból, vagy folytatni a félbehagyott melót otthon. Ami pedig a legkellemetlenebb: iskolába járni. Egész álló nap egy helyben ülni, görnyedni a padok felett úgy, hogy levegőt nem tudok kapni, hála azoknak a parasztoknak, kik megszabadítottak bordám épségesnek nevezhetőségétől. Persze az orvos megesketett, hogy minimum két hetet ne menjek be, maradjak csak ágyban, és várjam a megváltót, vagy a mindenhatót, hátha gyorsabban megszünteti kínjaimat. Csak az a gond, hogy nem ilyen egyszerű. Nem hiányozhatok már az első hetekben. A tanárok úgy sincsenek oda értem, mi lenne most?
De mivel most hétvége van, inkább ne is foglalkozzunk ezzel, helyette azzal a tömény itókával, ami vidáman illegeti magát a pulton. Fejembe húzott kapucnival, előrezuhant vállakkal ücsörgök az egyre kényelmetlenebbnek tűnő bárszéken, hosszú ujjaim között pedig vad táncot lejt a pohár és annak tartalma.
Nincs is jobb elfoglaltság annál, mint, hogy próbára tegyem a saját és egyben italom türelmét is, hogy mi az a határ, amin még nem tud átfordulni a pohár felső peremén, és nem köt ki a kezemen valamint az asztalon.
A fel-felvillanó fények miatt néha hunyorogni kényszerülök, s bár a pultos csóka folyamatosan nyomatja a rohadt dumáját nekem, mégse veszem a fáradtságot, hogy akárcsak egy szót is mondjak. Pedig úgy illik nem? Kérdésre válasszal felelni. Csak az a gond, hogy eleve nem szívlelem az ipsét, másodszor pedig nincs túl nagy beszélhetnékem úgy, hogy arra várok, mikor szúrja már át az egyik rohadt bordám a kicseszett tüdőmet.
- Parancsolj, a ház ajándéka! - csap le elém egy nagy korsót a pultos, mire felmorranok.
- Haver?! Úgy nézek én ki, mint aki bájcsevegni óhajt veled? Mert szerintem rohadtul nem! Szóval szállj le rólam, vagy nagyon megjárod... amúgy kösz - húzom maghoz a söröskorsót, hogy ezzel bővíthessem a bevinni kívánt adagomat.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 15:31

Tudom, hogy most nem kellene a városban mászkálnom. Otthon kellene legyek Roxy mellett, de nem tehetek róla, nem bírok a véremmel. Rónom kell az utakat. Nem könnyű ennyi évnyi megszokott éjszakázást elhagyni. Egyelőre pedig még nem is muszáj. Úgyhogy egyik ismerős utcán haladok keresztül a másik után, miközben újra és újra ellenőrzöm a zsebemben lapuló telefont. Pár napja szereztem pont azért, hogyha nem lennék otthon, akkor is elérhető legyek. Ki tudja, mikor lesz erre szükség. Nem mintha annyira vágytam volna, hogy a nagyiéktól kölcsön kapott kisebb vagyonból még többet költsek, de ez, mondhatjuk létszükség volt. Majd csak visszafizetem egyszer. Akkor is, ha ők nem akarják. Utálok tartani és ennyi év után már nem akarom, hogy akár egy kicsit is kötődjek hozzájuk.
De egyelőre bármennyit is agyalok a megoldáson, nem jut eszembe semmi. Majd ha találok valami melót és lesz pénzem, apró részletekben minden visszaadok nekik. De addig is, ha elköltök még egy keveset a kölcsönből, nem sokat számít. Úgyhogy a legközelebb szembejövő kocsma felé veszem az irányt. Nem tűnik valami nagy bulinak, ami ott megy, mégis nekem megfelel. Csak megiszok valamit, aztán talán hazafelé veszem majd az irányt. Még kiderül.
Stílusosan belököm magam előtt az ajtót, mire az eddig csak tompán érződött alkohol és füst tömény szaga csap arcul. Kapásból három részeget pillantok meg, akik a széken alig tudnak megmaradni. Szép. De eszemben sincs velük törődni. Nem verekedni és balhézni jöttem úgyhogy elkerülöm a nagyhangú bandát és a pulthoz lépek. Egy szimpla sört rendelek magamnak, majd abban a percben, amíg megkapom újra körülnézek. Kis időbe telik, mire rájövök, hogy ismerem a két székkel mellettem gubbasztó embert. Fogom az időközben megkapott söröm és egy legyintéssel veszem tudomásul a pultos tanácsát, miszerint morcos alak az a kapucnis, ne menjek oda hozzá.
De eszemben sincs megfogadni a tanácsot. Tudom, hogy kit rejt csukja és remélhetőleg az én fejem nem fogja leszedni, ha odacsapódok hozzá társaságnak.
- Eljössz kocsmázni és nekem nem is szólsz? - köszöntöm egy szép kérdéssel, majd lehúzom a fejéről a kapucnit.
Azt hittem, hogy csak megszokásból van a fején, úgyhogy eléggé meglep a látvány, ami még a gyér fényben is elég szembetűnő.
- Elég szarul nézel ki, haver - jegyzem meg mindenféle körítés nélkül. - Mi történt?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 15:54



Ha tekintettel ölni lehetne, már a pultos gyerek itt vonaglana a saját nyálában fuldokolva. Valamiért nagyon nem tud érdekelni, hogy kihez milyen hangnemben beszélek. Mostantól én is olyan leszek az emberiséggel, mint amilyenek ők velem. Nem fogok mindenkihez úgy közeledni, mintha egy árva kis állatka lenne, akit szeretnék magamhoz venni. Még mit nem? Na jó persze nem fogok leállni verekedni, de elég volt. Csak azzal fogok elfogadható hangnemet megütni, akit arra méltónak tartok és akkor minden szép és jó lesz, senkinek nem fog semmi fájni.
Máskor vidámnak nevezhető tekintetem - ha nem éppen kótyagos az anyagtól - most kifejezőn árulkodik gyilkolási szándékomról, főleg akkor, mikor valaki megjelenik mellettem és úgy húzza le rólam a kapucnit, mintha ezer éves haverok volnánk... mondjuk ahogy jobban szemügyre veszem az alakot, nyugodtan ellazulhatok, mert tényleg valami ehhez hasonló helyzet áll fenn.
- Huh, csak te vagy? - sóhajtom megkönnyebbülten. Azt hittem megint valami nagydarab pacák jelenik meg mellettem, és sóz be egy jókorát, hogy elvigyen és szarrá verjenek. Ezt hívják paranoiának igaz?
- Gondoltam jobban jársz, ha nem látsz ilyen formámban. Nem vagyok... üzem képes - ezzel már nyúlok is egy halk nyögéssel a kapucnimért, hogy visszahúzhassam szőke hajtömegemre. Így is jól kivehetőek a véraláfutások és repedések, nem kell, hogy még nyilvánvalóvá is váljon.
- Hidd el, ezt én is nagyon szeretném tudni. Jött két nagydarab pacák, jól lehurrogtak, hogy még mindig nem törlesztettem az adósságomat. Hirtelen azt se tudtam, hogy hova forduljak és mit mondjak, így megjegyeztem, hogy minden adósságomat leróttam már a múltban. Erre jöttek a maflások, legközelebb pedig egy lepukkant gyárépületben ébredtem ütlegek között. Csak ennyi... elvileg összekevertek valakivel - vigyorodok el ahogy felé fordulok, de már kapom is a kezem a szám elé, ahogy az összeforró seb sajogni és feszülni kezd.
- Szóval bocs, ha a kelleténél is ingerültebb leszek - vonok vállat, majd felé nyújtom a poharamat, hogy koccintsunk. Ha már így összejött a kis duó.
- Egészségünkre - ha elfogadja, rögtön hozzá is koccintom a poharához az enyémet és már kortyolok is egy nagyot a töményből, aminek útját a gyomromba, fintorogva tűröm. Kellemetlen tud ez lenni.
- És veled mi van? A trónörökös? Nagyon várat magára. Vagy csak titkolod előlem? - erőszakolok egy mosolyt a képemre, mi végül sokkal élet telibbnek hat, mint reméltem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 16:21

Talán kétszer meg kellett volna gondolnom, hogy beülök-e a kocsmába ahelyett, hogy otthon tölteném az időmet, de nem tettem. Ennyi még most belefér. Később, egy hét múlva már nem valószínű, hogy lesz ilyesmire időm. Ha meglesz az apróság, már nem hiszem, hogy nagyon távol akarok lenni tőle, úgyhogy addig kell kihasználnom az időt. Végül nem bánom meg a döntésem. Az ismerős és tényleg a szokásosnál is morcosabbnak tűnő alak társasága szórakoztató estét ígér. Csakhogy amikor lehúzom a fejéről a kapucnit, ha akarom, sem tudnám titkolni a megrökönyödésem.
- Csak én. De ha akarod, már itt sem vagyok - ajánlom fel azonnal. Nem akarom én zavarni, hogyha nincs kedve senkihez. De tekintve, hogy nem akart eddig összejönni az az iszogatás, amit megbeszéltünk, talán ez a nem tervezett este az utolsó lehetőségünk.
- Azt látom. Szépen elintéztek - jegyzem meg, ahogy még jobban megvizsgálom az arcát. Kezdem sajnálni, tényleg eléggé rájár a rúd mostanság. Először az anyja pasija, most ez és a kisebb verekedésekről meg egyébről még nem is tudok.
- Elvileg? - kérdezek vissza kapásból a történtet végén. - Legalább sajnálják vagy valami? - amint kimondom, már tudom, hogy nevetséges a felvetés is. Az ilyen verőemberek nem sajnálnak semmit.
- Semmi gond. Amíg nem engem akarsz megütni bosszúból, addig nincs baj - mosolyodok el halványan, hogy ezzel is palástoljam a sajnálatom. Felesleges lenne mondanom ezt vagy akár idióta vigasztalásokat. Egyik sem igazán segít azon a fájdalmon, amit most is valószínűleg érez.
- Az. Egészségünkre - emelem fel a sört és koccintom neki a poharának. Nagyokat kortyolok, majd az egészet egy kis időre félreteszem. Jó lesz ez még később.
- Ugye tudod, hogy nem lesz kellemes holnap a másnaposság? Piszkosul meg fogsz szenvedni a sérülések mellett még azzal is - szánom amolyan figyelmeztetésnek. Hiszen elég egyértelmű, hogy alkohollal akarja tompítani a fájdalmat. Tény, hogy hatásosabb, mint bármilyen fájdalomcsillapító, de másnap azt kívánja majd, bár ne ezt  a módszert választotta volna. Tapasztalat.
- Titkolni? Előtted? - kérdezek vissza mosolyogva. - Úgy tűnik az utolsó pillanatig húzza az időt. Nem lenne rossz, ha már megszületett volna. Veszettül szeretném már, ha itt lenne. Bár akkor ma este nem lehetnék itt veled.
Azt hiszem megvan annak is az előnye, hogy ma itt lehetek még. Jót fog tenni egy kis szabadság és egy kis időre élvezhetem a haveri társaságot. Tényleg nem valószínű, hogy a közeljövőben sűrűn lesz ilyen lehetőségem, úgyhogy most tényleg igyekszem kiélvezni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 17:00



- Ne légy már hülye! - rivallok rá a kelleténél hangosabban, mikor azt bizonygatja, akár el is mehet. Ha valakire, akkor rá mindig tudok számítani, és örülök, hogy legalább ő, mint haver itt van nekem. Vele meg tudom beszélni még az ilyen helyzeteket is. Miért pont őt zavarnám el? Lehet, hogy a pultos csókának beolvastam, de őt nem is tudom elviselni normális napjaimon se.
Mihelyst ismertetem vele a körülményeket, már kapom is a válaszokat, mire kénytelen vagyok nemleges válasszal felelni. Miért hazudnék? Hogy a támadóimnak jobb legyen? Egy fenét.
- Mit értesz az alatt, hogy sajnálnak? Ha megölettek és mélységesen elszégyellték magukat, vagy kártérítést fizettek, akkor nem... nehogy már te kinézd ezt belőlük - szemöldököm vidám ívben hajlik meg, ahogy felé fordulok. Sokan képesek még a legrosszabb emberben is a jót keresni. Nem tudom, hogy Davidre ez jelen esetben mennyire igaz.
- Nem foglak bántani, ne parázz. Meg úgy néznék ki, mint aki képes lenne most bárkinek is nekiesni? - tör fel belőlem valami nevetésre emlékeztető hörgés, miközben másik, pihentebb karomat fektetem az ölembe.
A koccintást követően már fel is hajtom az italt, hogy aztán válaszolhassak az újabb kérdésre.
- Igen, tudom főleg, hogy feküdni is képtelen vagyok. De tudod mit, leszarom! Ezen majd holnap kell, hogy fájjon a fejem. Ma buli van. Túléltem egy ereszd el a hajam akció négy-öt batár állattal szemben - immáron sokkal lelkesebb és vidámabb a felé küldött vigyorom, mint azok, melyeket pár perccel ez előtt villogtattam.
- Aham, titkolni. Ki tudja? Ha te lennél én és én te, lehet én se mondanám el neked, hogy megszületett a gyerekem főleg ha tudom, milyen háttered van. A végén még bajt hoznál a fejünkre - kacér csillogást fedezhet fel a szemeimbe, ahogy teljes alakkal felé fordulok, hogy ne kelljen a nyakamat tornáztatni ez ügyben.
- Jól van na, csak vicceltem, ne vágj már ilyen fancsali képet. De te akkor is gondolhatod így nem? - persze szeretném, ha erre nemleges választ adna. Talán nem koppannék olyan nagyot.
- Azért engem ne vonj egy kalap alá a gyerekeddel. Hidd el, amint megszületik, engem úgy fogsz elfelejteni, ami persze fájdalmas lesz nekem, de állok elébe. De addig is igyunk - húzom magamhoz gonosz, álnok vigyorral a sört.
- És Roxy hogy viseli? Mármint... plusz súlyt kell cipelnie, gondolom dagad a bokája, hangulatingadozás - sorolom, mintha legalábbis gyakorlottan, otthonosan mozognék a témába. De Isten mentsen tőle!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 17:27

Védekezően emelem fel a kezeimet, amikor kapásból visszavág. Tudom, hogy nem küldene el, de most tényleg elég rosszul néz ki és nem játszanám a sértődött gyereket, hogyha mégsem vágyna most a társaságomra. De úgy tűnik, mégis megtűr maga mellett. Sőt, készségesen kezdi elmesélni a szép sérülései történetét. Igazából fogadni mertem volna, hogy valami tömegbunyó vagy bandaháború miatt van, ami eldurvult, de elég nagyot tévedtem.
- Tudom, hülye feltételezés volt - magyarázkodok, majd mielőtt még egy baromság kicsúszna a számon inkább újabb kérdést teszek fel. Azzal mindenki jobban jár.
- Ugye voltál dokinál? - nagyon remélem, hogy a válasza igen lesz. A rendőrükre nem kérdezek rá. Valószínűleg úgysem tudnának semmit tenni az ügyben. Felesleges időpocséklás lenne.
- Nem, de okoztál te már nekem pár meglepetést. És tudom, hogy nem épp kellemes az öklöd - húzódik valami vigyorszerűségre a szám. Tény, hogy nem egyszer estünk már egymásnak valami piti dolog miatt. De végül mindig elnézzük a másik hülyeségét és együtt iszunk. Ez pedig így van rendjén.
- Egész jó hozzáállás - bólintok elismerően és mosolyogva. - De azért szerezz be pár levél aszpirint. Vagy adok én. Anélkül ne indulj neki a másnapnak - teszem még hozzá, biztos, ami biztos alapon.
- Ugyan már! Nem gondolom így! - nézek rá felháborodva. - Leszarom, hogy milyen múltad van. Tudod jól, hogy nem ítéllek el. Nem féltem tőled a fiam. De még akkor is várat magára és eszében sincs megszületni - tartom magam az igazsághoz.
Eszemben sincs ilyesmit titkolni előle. Azt hiszem, hogyha már megszületett volna még a legelső, szembejövő ismeretlennek is lelkesen vigyorogva újságolnám el a hírt. Előtte sem tudnám titokban tartani. Akkor sem, ha akarnám.
- Nem foglak elfelejteni. Csak egy kis ideig örülök, ha bármire is lesz időnk otthon - mosolygok, bár a gondolat, hogy tényleg semmi időnk nem lesz kettesben és nyugiban, nem épp vidám. De akkor is! Már meglesz Hunter! Tarthatom a karomba és milliószor megígérhetem neki, hogy jó apja leszek.
- De profi vagy a témában - nevetem el magam és kis híja, hogy nem teszek fel neki kérdéseket ezzel kapcsolatban. Nem hiszem, hogy tanácsos most nagyon húzni az agyát.
- Elég nyűgös. De nem panaszkodik, csak... azt hiszem az egészben a legrosszabb, hogy nincs szex - térek rá a legjobban zavaró "apróságra". Gondolom nem kell sokat magyaráznom neki, hogy miért is szenvedek én néha annyira.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 18:04



Enyhe haraggal pillantok rá. Ennél nagyobb baromságot se tudott volna mondani. Még, hogy itt hagyjon? Ne már! Hülye ez, én mondom.
- Hát, először nem akartam elmenni. De rájöttem, hogy sajnos nincsenek egyben néhány csontjaim, így kényszeredetten bár, de eltoltam a hátsómat. Elküldött minden féle szar vizsgálatra, kérdezgetett a sérülések hogyan-ja felől, de nem mondhattam el neki, hogy mi és ki tette valójában. Valami azt súgja nekem, hogy az a csaj is elég rossz háttérnek örvendhet. Szó szerint menekült a zsaruk elől, mikor megjelentek. Ja, és ezt se kérdezd hogy! Mert nem tudom... minden esetre kiderült, hogy nem vagyok teljesen agy károsult. És ez azért jó - halk nevetésfélét hallatok, hisz jó ebbe belegondolni. Semmi károsodást nem találtak a koponyámon belül, minden rendben van, szóval még nem vágtam teljesen taccsra a szerek miatt.
- Nem hát, ez tény... de most mit csináljak? Ha bunyó van akkor bunyó van, csak a lányok fogják vissza magukat. Vagy pont, hogy nem - vágok megdöbbent képet, ahogy beugrik egy kép, miszerint napokkal ez előtt az iskolában két csaj úgy tépte a másikat, mintha az életük múlna ezen a verekedésen. Én mondom, nem mindennap látok én olyat, hogy két lány ilyen undorral, és agresszióval ugrik egymásnak. Na nem mondom, jól érzetem magam, míg azokat a méretes, ugráló kebleket és a sikongatásokat hallgattam, de... picsába, ennek most nincs itt az ideje.
- Tele van a fiókom. Lehet, hogy a végén az lesz a bajom, hogy aspirin mérgezésben fogok megdögleni. Azért majd a holnap éjjel folyamán rám csöröghetnél, hogy életben vagyok-e. Mert nem adnék rá garanciát - nem vagyok egy fájdalomtól haldokló típus, de ha egyszer gyógyszer kerül a kezembe, akkor ott nehezen tudok csak megálljt parancsolni magamnak.
- Ez megnyugtató, köszönöm - hálás tekintetemet ha akarnám se tudnám elrejteni előle. Bár ez végig nyilvánvaló volt, most mégis most érzem igazán, hogy ha valaki, akkor David mindenképpen az én oldalamon áll. És talán ő az egyetlen aki átlát a szitán és tudja, hogy milyen ember bújik meg a zord külső mögött, és az mögött, amit mutatok magamból. Mert ugye mindennek megvan az oka.
- Azért legyen majd bőven szabadidőtök. Sózzátok a nagyiékra a gyereket és akkor tiétek az éjszaka - ugráltatom meg vidáman a szemöldökeimet. Múltkor a kórházban valamilyen úton módon sikerült a kismama részlegre átkalandoznom - hogy hogy és miért ne kérdezze senki! - és ott aztán volt bőven panaszkodás. Első körökben, hogy mindig a nyakukon van a két gyerek és nincs hova tenni úgy, hogy most várják a harmadikat. Ciki! Remélem Davidéknek lesz néhány szabad órájuk majd.
- Csak... csak hallottam ezt-azt. Vegas tele van terhes nőkkel. Bizony ám! - és már kezd elegem lenni ebből. Már-már félve megyek ki az utcára, mivel mindenhonnan egy olyan nő bukkan elő, aki lenyelt egy görögdinnyét.
- Nincs szex? De, hát miért? Nem árt az a gyereknek... vagy épp azért nem akarja, mert nyűgös? És... és akkor már kilenc hónapja nem... őőő khm - köszörülöm meg a torkom, ezzel is jelezve, mire akarok kilyukadni. Csak hát nem akarom kiteregetni a szennyest a többi száz ember előtt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 18:33

Amíg meg nem erősíti a sejtésemet, csak remélni tudom, hogy végül egy dokinál kötött ki. Gondolom ő sem rajong értük igazán, de amikor muszáj, akkor muszáj. És tekintve, hogy hogy néz ki, ez egy olyan helyzet, aminél nem lehet elkerülni a köpenyeseket.
- Na álljunk csak meg. Az a csaj? - kérdezek rá kapásból arra a részletre, aminél leragadtam. Ezt eddig nem említette. Eszetlen, csupa izom verőlegények oké, de nem volt szó semmiféle csajról.
Persze eszemben sincs nevetni vagy viccet űzni ebből. Elég jól tudom én, hogy van nő, aki nagyon is keményen tud ütni. De attól még ez meglepő részlet, hiába is tagadnám. A sztori végén viszont csak elmosolyodok. Nincs baja az agyának. Jó tudni, ez tény. Főleg mivel ez őt is kicsit feldobja. Persze a magunk módján egyikünk sem normális, de hol zavar ez minket? Főleg most, hogy itt iszogatunk.
- Na igen. Téged is hajt a véred - vigyorodok el, majd újabb kortyot iszok a sörből. Hogy ez milyen rohadt jól tud esni most! Régen volt ilyen nyugodt és kellemes estém, mint amilyennek a mostani ígérkezik.
- Azt azért inkább ne! - nézek rá szigorúan és kezdem úgy érezni, hogy én lettem itt a felelősségteljes nagy tesó. Vajon mikor váltam ilyen komollyá?
- Ha itt mersz hagyni, én esküszöm... - fogalmam sincs, hogy végződött volna a mondat, de tény, hogy haragudnék rá, ha még ha valamilyen szinten véletlen is, de kinyírná magát. - Nehogy már ne lásd majd a fiamat! - fejezem be végül így és egy apró bólintás mellett megfogadom, hogy holnap este felhívom, vagy meglátogatom. Ahogy alakul.
Miután meggyőzöm arról, hogy nem féltem tőle Huntert, csak mosolygok rá. Felesleges ilyesmit megköszönnie. Sőt, azt hittem, nekem sem kell már ilyen beszédet tartanom neki, hiszen tisztában van azzal, hogy nem ítélem el. De úgy tűnik, tévedtem.
- Hát, nem tudom. Roxy nincs igazán jóban a szüleivel... az enyémek meg... - vonok vállat. Jól ismeri ő a sztorit, nem kell részleteznem, hogy milyen rohadt szerencsés vagyok én ilyen szinten.
- De megoldjuk majd. Nem kell minket félteni. Maximum felfogadlak bébiszitternek - állok elő egy őrült ötlettel. Nos, Roxynak lehet, hogy nem fog tetszeni, de a fenébe is, én bízok a legjobb barátomban.
- Nem tudom, haver te milyen környéken jársz, de én nem sokat szoktam látni - jegyzem meg és a tervem ellenére is pedzegetem azokat a bizonyos idegszálakat, miközben sejtelmesen vigyorgok.
Egészen addig, amíg el nem jutunk a kellemetlen részletekhez. Át sem gondolom, hogy mit árulok el neki. Miért is tenném? Ha valaki előtt, akkor előtte nincsenek titkaim. Legalább most ki tudom magam panaszkodni.
- Csak pár hónapja. Valamivel több, mint kettő. El nem tudod képzelni, hogy ez milyen kín tud lenni! Könyöröghetek én neki, de abból csak veszekedés lesz... - rázom a fejem egy nagy sóhaj kíséretében.
- Fogalmam sincs, mi baja van, miért mond állandóan nemet - teszem még hozzá és a maradék sört úgy, ahogy van eltüntetem. Tudom, hogy ideje véget vetni a panaszkodásnak, úgyhogy ennek fényében kérdezek tőle.
- Na és te? Nálad nincsenek ilyen korlátok... nem csajoztál még be? Nincs rózsaszín köd meg ilyesmi? - vigyorgok és nézek rá kíváncsian. De szeretném, ha az lenne a válasz, hogy talán szerelmes!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 20:45

Kis híján belefulladok a sörbe, mikor visszakérdez. Hangos nevetés tör elő belőlem, minek jajgatás és könnyre fakadás lesz a vége. Ennek ellenére mégis vigyorogva nyúlok a sajgó bordáimhoz.
- Ne nevettess jó? Mi volt ez a hangnem? Mintha héliumot szívtál volna - vigyorgok jókedvűen.
- Igen, csaj. Tény, hogy nagydarab barmok vertek agyon, de minden bizonnyal egy csaj volt a "vezérük". És nem is akármilyen. Olyan feszes segget te még nem láttál. Ezt én mondom. De mégis annyira utálom azt a nőt, hogy a segge és az arca se tudja feledtetni velem azt amit tett. Nem kárpótol - sértetten szegem fel az állam, és kezdek el ismét a sörrel játszadozni.
- De még mennyire - együtt értő biccentés és már folytatom is kis randimat a sörrel, mígnem meghallom határozott, tiltakozó hangnemét. Felvont szemöldökkel fordulok felé.
- Tudod, megható és ugyan akkor jó érzés tud lenni, mikor egy barát aggódik értem. Nem sok ilyenben volt még részem. Mint ahogy neked se lesz ilyen "szerelmi vallomásod" tőlem több - na nem gondolom én ezt komolyan, de megmerem kockáztatni, hogy ilyen formában adom elő. Ismer, tudhatja jól, hogy nem gondolom komolyan a szerelmes dolgot, csak hát... biztos vicces gombát ettem.
- Én leszek az első aki csápolni fog az ablakotokban, mikor hazaértek a kórházból, ebben teljes mértékben biztos lehetsz - bököm oldalba könyékkel.
- Ahh... értem. Semmi akadálya, ha addig megtanítjátok, hogy hogy kell egy gyereket fogni, dédelgetni, pelenkázni és a többi és a többi, akkor szívesen. De addig nem vállalom - hangom épp olyan határozott, mint amilyen az övé volt percekkel ez előtt, mikor azt bizonygattam, hogy meg van az esélye, hogy túlzásba esek gyógyszer evészet közben.
- Vegas cityben haver! Elég bemenned egy boltba és párámm! - vagy szimplán bedumálom magamnak? Nem tudom... már semmit nem tudok.
Kicsit intimebb vizekre evezve, komoly, meglepett tekintettel fürkészem az arcát.
- Hát haver, erre csak azt tudom mondani, hogy légy türelemmel most már. Megszületik a kicsi, pár hét újra játszhatod a lepedő akrobatikás mutatványaidat - próbálom biztatni, bár nem tudom, hogy ez mennyit ér jelen pillanatban. Én már rég beledöglöttem volna, ebben az egyben biztos vagyok.
- A nőket nem lehet mindig megérteni, de ezt gondolom te is nagyon jól tudod - nagy pislogásokkal fürkészem az arcát, és várom a reakcióját, mint valami kattant kölyök, vigyorral a képén.
- Ó, hogy én? Hát... izé - gondolta a fene, hogy még engem is zavarba lehet hozni, mi?
- Rózsaszín köd nincs, max fehér. Nem szeretem a rózsaszínt... de amúgy... khm... van valaki. Tudod, nagyon meglepő a dolog, mert talán ő az egyetlen olyan nő, aki igazi érzelmeket vált ki belőlem, és képes vagyok reálisan gondolkodni. Mellette tényleg úgy érzem, hogy a drog nem fér bele az életembe - vallok színt neki minden további nélkül - de tudod, hogy mi a pláne? Az, hogy vak. Mármint... elmondása szerint valami vegyszer miatt sérült meg a szeme, de nemsokára lesz egy műtéte, aminek hála elvileg ismét látni fog. Megkért, hogy menjek el vele, de bassza meg, én rettegek, David! - ez az utolsó szavam és már könyökölök is rá a pultra. Mi lesz akkor velem, te jó ég?!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: New Age 15.09.13 21:49

Gondolkodás nélkül kérdezek vissza, amikor valami csajt említ. Eléggé valószínű, hogy nem a csaj verte el, hanem a verőlegények, de akkor is, eddig egy szóval sem említette, hogy nő is van a képben.
- Oké. Bocsi - nevetem én is el magam. - De ezt a részletet eddig nem közölted velem - nézek rá számon kérően, amikor már letöröltem a vigyort az arcomról, majd várom, hogy folytassa.
- Azért láttam már párat szerintem... Ne feledd, Roxy is piszok jó formában volt a terhesség előtt - magyarázom amolyan, "kikérem magamnak" hangnemben, de vigyorogva. Csak miután ezt tisztáztuk, akkor térek vissza az eredeti témához.
- Pedig lehet, hogy jó teljesítményt nyújtana - gondolkodok el, de aztán egy fejrázással elvetem az ötletet. Azért, hogy mennyire összeverték, nincs bocsánat. Még akkor sem, ha azt az állati nőt - már ha tényleg az -, ágyba viheti.
Az egész verekedős, lázadó vér dolgot hamar ejtjük és a szép kis vallomása után csak vigyorgok. Most már képes vagyok rá. Remélem, majd a szavaim emlékeztetik arra, hogy ha megöli magát, nagyon haragudni fogok rá. Ettől függetlenül ellenőrizni fogok holnap. Jobb biztosra menni.
- Mindig ezt mondod, haver, de elég sokszor csúsznak ki ilyen vallomások a szádon. Főleg, ha a sokadik sör mellett üldögélve beszélgetünk - vágok vissza csak azért is, hogy kicsit idegesítsem.
Olyan szép ez a kölcsönös piszkálódás! Órákon át simán húzzuk a másik agyát és nincs a végén sértődés.
- Nem hangzik rosszul, de ha a csengőt nyomod meg, talán még be is leszel engedve - ejtek meg egy apró javaslatot mosolyogva.
- Előbb én tanuljam meg, aztán átadom a tudásom. Jól fog jönni, ha végül mégis lesz egy saját porontyod - vigyorgok. Tudom, hogy mennyire nem tartja ezt lehetségesnek, de néha a dolgok nem úgy haladnak, ahogy eltervezzük. Én pedig akkor is azt mondom, hogy talán jót tenne neki is egy gyerek. Lehet, hogy gonoszságnak tűnik, hogy ilyen kívánok neki, de... csak jó dolog egy kis srác vagy -lány.
- Nem szoktam én nagy bevásárlást tartani. De lehet, hogy Vegas rossz végén élem az életem - vonok vállat, ahogy belegondolok, hogy tényleg nem sok terhes nőt szoktam látni. Bár, ha már itt tartunk, látok én más nőt Roxyn kívül? Akkor sem nagyon, ha szembejön egy.
- Nagyon, nagyon remélem - motyogom az orrom alatt. Most többre nem futja. Talán hülyeség volt felhozni ezt, de valamilyen szinte jobb, hogy panaszkodhattam egy kicsit valaki olyannak, aki megért.
- Nem lehet mindig megérteni? Néha, de csak kib*szott ritkán lehet érteni! - emelem meg kicsit a hangom, majd kapok az alkalmon és a nagy "felháborodásra" rendelek még egy sört. Egy utolsót!
Amíg azt megkapok, kihasználom az időt és most én vetek oda neki egy kérdést. Mikor habozni kezd, már rohadt nagy vigyor húzódik az arcomon. Izé? Nagyon úgy tűnik, hogy ebbe beletrafáltam. Egyetlen szó nélkül, jó barát módjára hallgatom végig, majd egy-két részletnél akaratlanul is ráncolom a homlokom. Vak? Műtét?
- Ne csináld már! Ne b*ssz el egy ilyen lehetőséget, hallod?! Menj el vele! Nem téged műtenek. Csak ott kell lenned, támogatásnak - győzködök valamivel közelebb húzódva hozzá, hogy jobban ki tudjam venni az arca rezdüléseit a zúzódások alatt.
- El nem merj nekem szúrni egy ilyen lehetőséget! - folytatom, majd visszafogottan fejezem be. - Mi a fenétől tartasz egyáltalán?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: New Age

Vissza az elejére Go down

New Age

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Külváros :: Szórakozóhelyek-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához