welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Whataya want from me?
Eric Crawford
Yesterday at 18:51
Városháza
Grace Kendra Handrick
Yesterday at 12:11
Grimm
Timur Theodor Volkov
18.11.17 0:33
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Crystal Haynes
 
Drake Combton
 
Lyna Frei
 
Ifj. Jack Daniels
 
Daisy McFly
 
Zachary M. Boild
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

A bár és a pult környéke

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 22.05.13 22:09


Az édes nyomozónőmnek, Miss. Williams-nek


Kérdőn vontam fel a szemöldökömet, így némán feltéve azt a kérdést, hogy valóban komolyan gondolja-e azokat, amik az imént elhagyták a száját, szemeimben újonnan pimasz fény csillogott, ahogyan ránéztem, most már csak féloldalasan támaszkodtam a pultnak, ugyan olyan hanyag testtartással, mint ahogyan ide érkeztem, egyik kezemet a zsebembe rejtem, így jelezve fölényességemet, ugyanis kettőnk közül jelen pillanatban én voltam abban a helyzetben, hogy eljátsszam a sértődöttet, annak ellenére is, hogy én vagyok a gonosz, a vádak amelyekre gondolhatott azok igazak.
Közelebb hajolok hozzá, egészen a füléig, hangom éppen annyira hangos, hogy ő kristály tisztán hallja, amit mondok.
– Miss. Williams, emlékeztetném magát, hogy amiket ön gondol rólam, azokat nem tudja szilárd tényekre helyezni, nem mellesleg pedig bizonyítéka sincsen – igazán nehezemre esik elrejteni elégedett vigyoromat, amíg nincs semmilyen használható információ a kezében, addig kár lenne bármit is önmagamtól elmondani, amint esetleg lesz valami a birtokában, ami egyértelműen ellenem fog szólni, akkor becsületesen bevallom az összes nő névsorát, akik az én kis listámon szerepeltek eddig, végtére is életfogytiglan és életfogytiglan között már nincsen nagy különbség. – Különben pedig, ha megcsillogtatnám a perverzebbik énem, maga sikoltva menekülne el, mert akkor köztem és maga között nem lenne még csak ennyi távolság sem. – Ujjaimmal arra a pár centire mutatok, személy szerint azt akarom, hogy még csak ennyi se legyen közöttünk, terveim szerint pedig ezek a korlátok előbb vagy utóbb el fognak tűnni – remélhetőleg még az előtt, mielőtt eljutna arra a pontra, hogy lebuktat, mert valóban számba vettem ezt a lehetőséget is, végtére is a mondás úgy tartja, hogy soha ne becsüljük alá ellenfeleinket, én pedig így teszek. Miss. Williams viszont az a fajta nő, akihez idő kell, nekem pedig, ha úgy vesszük annyi van, mint a tenger.
Kérdése hallatán tekintetemmel alaposan végig mérem, ha akarnám sem tudnám letagadni, hogy tetszik a látvány – kifejezetten is, túlságosan is, folyton emlékeztetnem kell magam, hogy a tűzzel játszok, de nem tehetek róla, szeretek a tűzzel játszani, ez a nő itt mellettem pedig határozottan, olyan, aki miatt hajlandó lennék belebukni saját életemben, éppen ezért nem is kellene jó pofiznom vele, de akkor unalmasan élnék.
– Ha esetleg mégis lecserélné a munkaruháját, akkor én emellett teszem le a voksomat, nehezemre esik így gondolkozni – feltételezem a körülöttem lévő férfiak többségének is, ami pedig átkozottul dühít pedig egyáltalán nem kellene, ugyanis ha nem is látom, de akkor is érzem, hogy ha nem lennék a közelében úgy köröznének körülötte mint a keselyű a döghús felett.
– Ezt sajnálattal hallom – arcomra kiült a csalódottság, és valamiféle színpadias szomorúság. Addig a jó nekem, amíg nem száll rám jobban, mint most – most pedig mégis én voltam az a nyomorult, aki idejött, végtére is ha jól látom pár hellyel arrébb ül egy dögös kis szőke – pont az esetem olyan téren – észre sem vennék, hogy eltűnne – leszámítva ezt a nőt itt mellettem, most már persze késő bánat, ha most oda mennék és elvinném az egyértelművé – makulátlanul tisztává tenné Miss. Williams számára is a helyzetet – pedig neki éppen eléggé tiszta, ennél jobban már nem is kellene letisztítanom.
– Akár hiszi, akár nem, van amivel még én sem bírok el – a nyakkendő valóban ezek közé tartozott, szívem szerint a pokolba átkoztam volna azt, aki kitalálta ezt a hülyeséget.
– Inkább segíthetne nyomoromon – vetettem fel neki az ötletet, bár erősen kétlem, hogy vevő volna rá – esküszöm, hogy nem vágom le a kezét baltával.Utána meghívom egy körre, esetleg kettőre.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 16.06.13 22:16

Miközben az italomat ízlelgettem a nyelvemen, sajnos nem arra tudtam, gondolni, hogy milyen jó az íze. Leginkább arra, hogy hol egy verem amibe belevethetném magam, vagy hogy miért nem nyílik meg hirtelen alattam a föld. Utálom, amikor azt hangoztatják, hogy tehetetlen vagyok és ezt még a képembe is törlik egy hatalmas vigyorral az ember képén. És ilyenkor nem üthetem meg az adott embert. Főleg nem ezt a fickót, mert még képes megejteni, hogy miért van monoklija és levennének az ügyéről, de ezt az ügyet én akarom!
- Egyenlőre Roux, egyenlőre. - jelentem ki jóval határozottabban, mintsem ahogy érzem magam. Főleg úgy hogy a lehelete csiklandozza a fülemet. Bár az a tény megnyugtat, hogy inkább egy jóképű pasi sugdoss a fülembe mintsem a másik oldalamon lévő perverz, mert igen félő lenne ha csak azért gerjednék rá mert hímnemű. Bár Rouxra sem kéne gerjednem, nem normális a dolog. Sőt mi több már beteges... na de hagyjuk.
- Roux. - sóhajtottam - Már így is benne van a személyes terembe - ami vagy a legbátrabb vagy a leghülyébb tett volt magától - és mégis ilyeneket mond nekem?! Csak ne ingerelje az alvó oroszlánt, mert egyszer megbánja. - figyelmeztettem, s a hangom ellentmondást nem tűrő volt. És halál komolyan is néztem rá. De aztán elnevettem magam. Nem tudom miért. Pedig nem is volt vicces az arckifejezése. Vagy mégis?!
Mikor végigmustrál inkább elfordítom róla a tekintetem és az üres poharamnak szentelem minden figyelmemet. Az ott rajta egy repedés? Vagy inkább maszat? - próbálom elterelni a figyelmemet és tudomást sem veszek inkább arról, hogy fülig elvörösödtem.
- Melyiket?! Azt, hogy konkrétan aberrált baromnak neveztem? Vagy, hogy jobb dolgom is van, mint, hogy maga után futkorásszak? Ha ez megnyugtatja, néha jobban szeretek a maga kihallgatásaira beülni, mint másokéra, még ha fel is húz. Maga legalább vicces. - mondom már-már kedvesen és szinte mosolyogva. Aztán megrökönyödve meredek magam elé és összeszorítom a számat és azon gondolkodom, hogy nem-e rakott-e valaki valamit az italomba amíg nem figyeltem, mert nagyon megeredt a nyelvem. Vagy ez az alkohol hatása lenne? Igaz, hogy nem bírom az alkoholt, de hogy ennyire? Á kizárt dolog. Ez Roux hibája. Csakis az övé lehet.
Megérkezett az italom. Úgy meredtem rá, mint az esküdt ellenségemre és a pultos fiút mustráltam ellenségesen, de aztán mégis belekortyoltam és próbáltam nem kiköpni, miközben rázott a nevetés, Roux szerencsétlenségén. Nem ismerek még egy olyan embert aki megköti a nyakkendőjét, de utána nem bírja kioldani. Hacsak...
- Kitalálom! Nem maga kötötte azt a nyavalyás nyakkendőt mi? - vigyorgok mint a tejbe tök, miközben lerakom a poharamat a pultra és azzal tüntetőleg hátat is fordítok az alkoholnak és Roux nyakkendője felé intek. - Hagyja inkább, mielőtt még megfolytja magát. - feltápászkodom a székemről, majd közelebb lépek hozzá és megfogom a nyakkendőjét. Eljátszok a gondolattal, hogy esetleg megfojtom és egy bájos mosoly ül ki az arcomra, de inkább lazítok a nyakkendőjén. Ugye milyen rendes vagyok?!

ui.: Bocs a késésért, soká ért véget a vizsgaidőszak -.-"
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 17.06.13 19:05

Az édes nyomozónőmnek, Miss. Williams-nek


Annak ellenére, hogy bíztam abban, hogy egy szép napon Miss. Williams majd elkapja az irhámat, tudtam, hogy ez a nap – legalább is a jelen állás szerint – még igencsak messze van.
– Tetszik, hogy ingerelhetem a magában élő alvó oroszlánt, így ezek után sem fogok letenni erről a szokásomról, akárhogyan is fenyegetőzik – s hogy ennek még inkább bizonyítékául szolgáljak, beszédem alatt is olyan közel hajoltam, mint az előbb.
– A maga élces nyelvével nem igazán lepett meg, hogy aberrált baromnak nevezett, talán egy kissé még hajlandó is vagyok igazat adni magának – könnyedén adok neki ezt illetően igazat, elvégre lássuk be, hogy teljesen jogosan mondja, elvégre még ha ő nem is teljesen, de én határozottan biztos vagyok abban, hogy bizony az vagyok, elvégre ő "csak úgy mondta", de én tudom a teljes igazságot, tisztában vagyok azzal, hogy mi vagyok, s hogy következményei lesznek minden eddigi és a jövőben elkövetett bűneimnek, azonban egészen addig ezekkel nem különösebben vagyok hajlandó foglalkozni. – De ez utóbbi megjegyzése kárpótol az engem ért sérelemben, de elárulná, hogy mégis miért vagyok vicces? – Néztem rá összevont szemöldökkel, ugyanis nekem halvány fogalmam sem volt, hogy miért mondja ezt. Persze, tisztában voltam azzal, hogy egy felettébb szórakoztató jellem vagyok, de azért azt nem gondoltam volna, hogy olykor még a többnyire harapós Miss. Williams-et is jó kedvre tudom deríteni.
– Kikérem magamnak, Miss Williams! – Csattantam fel tettetett sértődéssel az arcomon, azonban mindennek ellenére szám sarkában mégis csak jókedvű mosoly bujkált. – Azért ennyire ne becsüljön alá, csupán arról van szó, hogy ugyan a nyakkendőimet valóban én kötöm, azonban többnyire egy hölgy szokta kibontani... vagy éppen az idős bejárónőm – ez utóbbi igazából egy pofátlan hazugság volt ismételten, ugyanis a bejárónőmet lehetett könnyűvérűnek vagy éppen cafkának is nevezni, de hogy idős volna, az kizárt, ugyanis egy igencsak szemre való nőcske, éppen ezért is tiltottam meg neki, hogy combközépnél hosszabb ruhában merészkedjen be az én "kis" rezidenciámra, legyen szó csak szimplán az otthonomról vagy éppen a hálószobámról. – Gondolom azért annyira csak nem bánná, ha megfojtanám magam a nyakkendőmmel – jegyeztem meg, azonban az előbbi hangnememtől eltérően, már közel sem voltam olyan jó kedvű, viszont mégis elégedett voltam, ahogy leszállt a székről, majd közelebb lépett hozzám, hogy meglazítsa a nyakkendőmet. Természetesen eszem ágában sem volt hátrébb lépni, tetszett, hogy ennyire közel van hozzám, az pedig különösen, hogy végül mégis csak elértem azt, amit akartam, mert hát lássuk be, hogy a nyakkendő csak egy másodlagos dolog volt a részemről.
– Köszönöm, hogy megszabadított ettől az átkozott vacaktól – levettem a nyakamból az addig ott lógó ruhadarabot, majd hanyag mozdulattal a pultra dobtam, különösebben nem érdekelt az sem, ha esetleg itt hagyom, elvégre van másik ugyan ilyen, valaki biztos örömmel használta volna fel. Hirtelen ötlettől vezérelve finoman megragadtam a velem szemben álló nő kezét, majd lágyan megcsókoltam, s ugyan az utóbbi időben nem igazán volt jellemző rám ez az ódivatú gesztus, s korábban is kellett volna megejtenem, ennek ellenére utólag is szükségesnek éreztem, bár nem volt éppen olyan puha keze mint a legtöbb nőnek, tetszett a sima tapintása, eltudtam képzelni, ahogy a kacsója végig siklik a hátamon – vagy bárhol máskor, csak ne kergetne ezzel az őrületbe.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 21.06.13 8:18

- Miáú. - mondtam csúfondárosan, de az már cseppet sem volt vicces amikor jólesően megborzongtam, ahogy a lehelete csiklandozta a bőrömet és magamon éreztem a testéből áradó hőt. Sőt mi több... de gyorsan leállítottam a gondolatmenetemet és inkább próbáltam ráfogni a piára és hidegre (amúgy iszonyat meleg volt) és lenge öltözékemre a dolgot.
- Ó látom nincsenek önértékelési problémái. - lepődtem meg egy kissé. Arra számítottam, hogy tagadni fogja a dolgot, esetleg játékosan megsértődik és kárpótlást kér a dologért cserébe, de ezek szerint mégsem. Egy igazi Pandora szelencéje nekem ez a fickó. Csupa rejtély amire nagyon is kíváncsi vagyok, de félő, hogy nem tetszene az amit odabent találok... vagy épp az ellenkezője.
- Az embereknek akiket behozunk típusaik vannak. Van a ,, Kérem, kérem, engedjenek el én nem csináltam semmit, ártatlan vagyok.'' ott van még a ,, Letépem a töködet és megetetem veled te barom.'' és van a ,, Kérem az az ügyvédemet.'' típus. A poén az Roux, hogy magát sehová sem tudom besorolni. Nem fenyegetőzik, nem könyörög és nem hívat ügyvédet. Halálosan nyugodt és gúnyos egyszerre, még ha érzi is maga körül szorulni azt a bizonyos hurkot. Mintha tudná, hogy úgysem fogjuk elkapni, mert nem lesz bizonyítékunk, hacsak maga nem tesz le elénk egy hullát. Tudja Roux ez egyszerre kurvára dühítő és rohadt vicces. - ráncoltam össze a homlokomat, de aztán csibészes mosoly ült ki a számra. - Na meg az se semmi ahogy a kollégáim kiakadnak magán. Nem tudom, hogy néha sajnáljam-e őket vagy röhögjek rajtuk, de általában inkább az utóbbi. Tudja milyen nehéz egy nőnek rendőrnek, ne adj isten nyomozónak lenni? Elrókázod magad egy helyszínen és örök életedre azt hallgathatod. - megborzongtam. - Rémes. Szóval megérdemlik. Had egye őket a fene.  - jelentettem ki, mintha mit sem számítana az, hogy épp egy lehetséges gyilkossal alkoholizálok. A fene ebbe a gintonicba, hogy mitől ilyen erős. Bár alapjáratban nem bírom az alkoholt, na meg a meleg is rátesz.... valljuk be, papírkutya vagyok én ehhez.
- Tőlem aztán kikérheti, de sokat nem ér vele. - mondtam gúnyosan, majd tettetett rémülettel néztem a nyakában függő valamit. - És maga azt akarja, hogy én ehhez hozzányúljak a nőcskéi után? Kitudja, milyen bacik lehetnek rajta? - mondtam undorodva, majd játékosan Rouxra szegeztem a mutatóujjamat. - Ha elkapok ettől az izétől valamit az a maga lelkén szárad.
Ajkam mosolyra húzódik a megjegyzése hallatán s hangomban nevetés bujkál mikor megszólalok a poharamat a számhoz tartva. - Hát mit ne mondjak eljátszottam a gondolattal. - ittam meg a maradék italomat, majd a poharamat a pultra raktam és a többit tudjuk.
Majd már vissza is ülnék a székemre, de Roux magán akcióba kezdett. A szemeim elkerekedtek és élesen szívtam be a levegőt, amikor ajka a bőrömhöz ért. Szinte éreztem ahogy sistereg a bőrünk, majd mint valami csitri megbűvölten néztem a száját, meg azt a pontot a kezemen ahol megcsókolta és elnyílt ajkakkal kezdtem el azon morfondírozni, hogy mi lenne akkor, ha az a bizonyos ajak máshol is megérintene. Vajon milyen reakciót váltana ki belőlem?! De aztán gondolatban, jól felpofoztam magam - többször is - majd lángvörös arccal húztam ki a kezeimet az övéi közül. - Nincs mit. - mondom egy kicsit rekedtesen és értetlenül bámulok Roux szemei közé, mintha onnan megkaphatnám a választ, hogy mégis mi a jó fene folyik itt...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 25.06.13 2:15

Az édes nyomozónőmnek, Miss. Williams-nek


– Nos, Miss Williams – kezdtem bele egy hangos sóhaj keretében, mintha csak valamilyen komoly dolgot akarnék közölni, azonban arcomra kiülő pimasz félmosoly pontosan ennek ellenkezőjéről engedett tanúbizonyságot tenni – mindenféle egoizmustól mentesítve jelenthetem ki, hogy utánozhatatlan és kategorizálhatatlan vagyok.
Egyszóval valóban nem hasonlítok azokhoz, akiket az idő alatt tanult, amíg az iskolapadban koptatta az éveit vagy akikkel immáron a való életben is szembefordulhatott, ha úgy vesszük én vagyok Miss Williams igazi tapasztalata a közel s távol jövőben, s tudom, hogy mi ketten még rendkívül jól el fogjuk szórakoztatni egymást, hol nappalonként a kihallgatószobában, hol pedig éjszakánként miután újabb áldozatot hagytam magam után, az már egyszer biztos, hogy a mi kettőnk randevúi –, ha nem a szó szó szerinti értelmében –, de rendkívül romantikusak lesznek, elvégre egy gyilkoshoz az őt kereső nyomozó kerülhet a legközelebb, olyan ez mint az orosz rulett vagy mint egy halálos tangó, egy idő elteltével valamelyikünk mindenképpen megbánja, a kérdés csupán annyi, hogy ki fogja a rövidebbet húzni –, s ha őszinte akarnék lenni, sajnálnám, ha Miss Williams lenne, sajnálatos módon az én szánalmas és nyomorult életemben is az empátiának akkor kell jelentkeznie, amikor a legkevesebb szükségem volna rá.
– Lássuk be, hogy a kollégáit nem éppen egy nagy művészet kiborítani – forgattam meg a szemeimet – elég egyetlen egyszer rossz helyre tapintani, de már is elvesztik az amúgy sem túl sok eszüket, mert hát lássuk be, hogy egyik másik társa egy igazi IQ harcos – húztam el a számat, elvégre valóban így volt, amíg ők felidegesítették magukat, esetekben még nekem is ugrattak, addig én kifejezetten jól szórakoztam, hogy milyen könnyű felbosszantani őket, pedig én csak a saját életüket szoktam ellenük fordítani, amihez csak egy kicsit szükségeltetik jobb megfigyelési képesség, mint a legtöbb embernek. – Mondja, maga mit gondol, amikor tudja, hogy hozzám jön be beszélgetni? Hogy milyen jól fog szórakozni, hogy vagy már megint ez a seggfej, akire megint nem lehet rágyanúsítani semmit? – Nem néztem rá egy pillanat erejéig sem, úgy gondoltam, hogy valahol talán a kettő között, az adott helyzettől függően – vagy amilyen napja éppen neki volt, de ez már pusztán részlet kérdése, mert olykor – többnyire – inkább csak rátettem még egy lapáttal szerény személyemmel.
– Miss Williams, örökkön örökké bűntudatom lenne, ha valami történne magával miattam – azt már eszem ágában sincs kimondani hangosan, hogy egy szép napon, majd eljön az a pillanat, amikor talán ez valóban meg is fog történni, de túl korai volna ennyire előreszaladni, hiszen ez a jelenlegi állapot szerint még meglehetően messze van.
Szinte kedvem lenne felnevetni, ahogy elkerekedik a szeme, miután kézen csókoltam, s már tudtam – még ha sokáig is tartott kipuhatolni –, hogy mi Miss Williams igazi gyenge pontja. Ahelyett azonban, hogy megszorítottam volna a kezét, hagytam, hogy elrántsa.
Ha valami nyálas leányregényben lennék, minden bizonnyal most azt gondolnám, hogy én is elvesztem a szemeinek örvényébe, amely mélyre rántott, de ez inkább csak olyan volt számomra, mint egy jó nagy fejbeverés vagy éppen gyomron rúgás.
– Rengeteget jár a fejemben, Miss Williams – szólaltam meg, miután elfordultam vissza a pult felé, talán ez nem volt szép, nem akartam, hogy kellemetlenül érezze magát az iménti jelenetben, de meg kellett emberelnem magam, tisztán kellett volna gondolkodnom – az már más kérdés, hogy régen elszúrtam, ugyanis már meg kellett volna ölnöm. – Képtelen vagyok kiigazodni magán, és mivel még ha a kihallgatások kapcsán Ön szinte mindent tud rólam, én azonban semmit. – Szólaltam meg újra, majd újra ráemeltem a tekintetemet. – Árulja el nekem, kedves, van olyan férfi az életében, akivel közelebbi kapcsolatot ápol? Úgy értem, hogy van-e olyan férfi, akibe szerelmes? – Tudnom kellett, ehhez mérten fogok cselekedni a jövőben.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 22.02.14 1:47

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 27.03.14 22:03

Előzmények: ITT

Nem érdekelt, hogy megnéztek a pia rakodók és hogy Garcia nem tetszően méregette Gabe-et, csak kikerülve a fickókat léptem be a lámpával kivilágított szűkebb folyosón, és ha nem is néztem hátra, a léptekből hallottam, hogy Sadik követ.

Nem vártam azt, hogy mikor gondolja meg magát és lép le. Megígérte, hogy részt vesz a megbeszélésen és ha el is telt nyolc év, bíztam benne. Legalábbis ami az ígéreteit illette. Sosem baszta át az embereket és tudtam, hogy baszta a csőrét a meló főleg a kurva sok zseton miatt.

Csak egy pillantást vetettem Cherry-re, az egyik szőke lufimellű, egyetlen tangában feszítő rúdon pörgő táncosunkra, aki esztétikusan volt átszabva, a gravitáció pedig bekaphatta, a mellei olyan természetellenesen kemények és labdák voltam, hogyha picsa lettem volna, biztosan magam alá hugyoztam volna a gyönyörűségtől. A vendégünkre villantotta bűbájos munka közbeni mosolyát, amit leszartam. Felőlem aztán tehette a szépet, inkább besiklottam a pult mögé egy jéghideg ásványvizes üveget kihalászva a hűtőből, amit felbontva pakoltam le a pultra, remélve, hogy Gabe leparkol előttem. A biztonság kedvéért még egy poharat is elé csúsztattam, magamnak viszont egy ujjnyi vodkát töltöttem két jégkocka társaságában.

- Nevilt mennyire baszta szét a tegnap? - érdeklődtem tőle csak a megszokás kedvéért. Rühelltem a kis szarcsimbókot, és ha lehetett volna, biztos, hogy beleállítottam volna a késem. Tudtam, hogy a fostos kölyök is ugyanígy gondolkodott rólam, szóval nem éreztem magam szarul emiatt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 28.03.14 1:18

Nem tudja.. Egy darabig tébláboltam ott, de alig telhetett csak néhány másodpercbe amíg aztán csak megindultam utána. Ha ő nem tudja, vajon bízhatok e a másik seggfejben?
Még akkor is ezen járt a fejem, amikor átlépkedtünk azon a pár fickón akik valahogy lelassítottak a pakolással útközben, és amikor megnéztem hogy mit is néznek.. na igen.. nekem is odaragadt a szemem. Van ami nem változik az évek alatt. Megköszörülve a torkomat téptem vissza magam a lényegre, vagy legalábbis ahol lennem kéne, ahogy beléptünk a félsötét folyosón, és inkább figyeltem a környéket. Most.. nem ezért vagyunk itt..

A bárban.. Mert bár volt, azt meg kell hagyni.. még mindig őt követve tévedt a szemem a szőkére, aki úgy nézett mintha azt várná azonnal kipattintok egy ezrest, de nem igazán hatott meg. Amíg nincs fegyvere egy percig se érdekel.
Ahogy Rita behúzott a pult mögé, én megint megtorpantam. De csak egy pillanat amíg felmérem a helyzetet, aztán felültem az egyik bárszékre, és megkönyököltem a pulton. Üveg került elém. Meg egy pohár. Én meg csak figyeltem, hol az izzadásnak induló üveget, ahogy rászorít a kezem, hol néhány pillanatra a lányt, amikor nem figyelt, hogy elölről is szemügyre vegyem. Tényleg van amin az idő se képes rontani...

- Nem tudom.. - sóhajtottam bele - De biztos valami bugyival vigasztalódott, mert egész éjjel nem jött haza. - beszéltem a víznek miközben kitöltöttem és rászorítva a pohárra kiadósat kortyoltam belőle.  

- Itt lesz a találkozó?? - fordultam aztán mégis félig el miközben letettem a poharat. Sose szerettem ha a hátam mögött nyílt a terep, és még ha most azt is súgja biztonságban vagyok, az ösztön nem alszik, na meg szeretem én magam kézben tartani a helyzetet. - Mert akkor ideje lenne elkezdeni.. - fürkésztem a terepet, egy benga állat, meg még egy, valami árja faj szülötte, de nem ijedtem meg. Ha kéne, simán kilyukasztom a bőrüket, mégis jobb ha nem a hátam mögött vannak.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 28.03.14 14:27

zene:

Valahogy nem lepett meg, hogy nem tudta, merre kószálhat az öccse, sosem lehetett kordában tartani, teljesen öntörvényű és önfejű volt Nev. És még csak bele sem akartam abba gondolni, hogy részben mennyire kurvára hasonlítunk egymásra azzal a gyökérrel.

- Remélem bele is fulladt valakibe - morogtam nem túl kedvesen figyelve, ahogy Gabe feszengett a széken, és ahogy követtem a mozdulatait, én is szétnéztem a még üres termen mögötte, csak pár dolgozó lézengése zavart bele az ürességbe.

- Ne aggódj, senki nem fog beléd golyót ereszteni, mert azt előbb én vágom fel, aztán kerül Vinnie elé. Nem lenne szép halála - egészen halkan mondtam csak neki, hogy nyugodjon le a picsába, nem kell állandóan arra készülnie, ki akarja kinyírni éppen. Enyém volt az első sorszám, utánam bárki következhetett, azt már leszartam magasról. Addigra úgysem maradna semmi belőle. És még azt hittem, túl vagyok rajta! A kurva életbe már!

A pohárért nyúlva húztam le azt az egy kortynyi vodkát nem tökölve a részletekkel, és hogy ne vesszen kárba egyetlen jégkocka sem, újabb adagot töltöttem ki magamnak, mielőtt a helyére pakoltam volna az üveget.

- A főnök irodájában lesz a megbeszélés. Nem kéne, hogy minden dolgozó tudjon a megbízásodról - vontam vállat megint. Komolyan ebben baszott jó voltam, még gyakorolnom sem kellett. Soha! Oké, azért nem csak ennyi volt a dolgozók közti kapcsolat, mert ha nyivákoltak, mindig meg lettek hallgatva, a jó hírünk forgott kockán egy-egy fos kritika és vélemény miatt, de azért sikerült kordában tartani a bárányainkat. - Majd elkísérlek oda - nemtörődöm stílusban szólaltam meg, pont abban a pillanatban, amikor újabb lányok érkeztek fellépőruhákban, ami minden volt, csak normális öltözék nem.

Ribancosabbak már nem is lehettek volna, de jövedelmező volt őket tartani. A sok faszkalap nyálát csorgatta a vörösökre, feketékre.. igazság szerint mindegy volt, csak legyenek dudáik meg baszható állapotúak. Garcia is bekeveredett megcélozva a bárt, nekem meg halvány lila fingom nem volt, mit akart volna még.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 1:07

- Ne vidd túlzásba, Rita.. - fintorogtam az orrom alatt, de nem csodálkoztam rajta. Volt amikor én is a legszívesebben keresztüllőném, mégse teszek elhamarkodott lépéseket.
A hely viszont pofás volt. Már amennyire ismerem az ilyesfajta helyeket, nemigen jártam tömegben az utóbbi években, mégis most zavart ez a kongó üresség. Pláne mert a hátam bevédetlen.

- Jó tudni. - fordultam vissza dünnyögve kényszeredetten, úgy tűnik van ami méég nem változott. Nemcsak veszettül dögös volt mindig, hanem ő is ismert a legjobban. Jobban mint egykor a saját anyám tette. - Oké.. és mikor? – néztem fel kérdőjellel a szemeibe, de nem mert türelmetlen vagyok egyszerűen a jelenlét.. valahogy kííínos mellette, és még mindig nem tudom eldönteni hogy miért is érzem ezt. Hisz a múlt.. elmúlt. Aztán mégis hirtelen változik minden.

- Rita.. a tegnappal kapcsolatban.. – kezdtem bele, de épp akkor csapódott be valaki a képbe, a korábbi figura, a sikátorból, és mint aki teljesen itthon van, tapadt fel a pultra mellettem. Oké, akkor ezzel itt most végeztünk... - hallgattam el és vártam amíg újra szabaddá válik a terep. Talán.. Vagy talán pont hogy megköszönhetem hogy megakadályozott benne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 1:42

zene:


Egy savanyú vigyor kúszott a képemre. Nem sajnáltam volna, ha elpatkolt volna a kölyök, ami megakadályozott benne, hogy én vigyem véghez ezt a kurva jó tervet, itt dekkolt előttem. És a rohadt életbe is, nem én voltam az, akinek bárkit is el kellett volna vennie Gabe-től. Még mindig kurvára nem voltam vele szemben közömbös. Meg fogom még szívni!

- Passz. Majd ha fel kell emelned a segged, szólok - az igazság az, hogy tököm se tudta, Vinnie mivel foglalta le magát odabent, nekem meg nem volt kedvem hallgatni a lebaszását mások előtt, ha csak én voltam előtte, akkor is rühelltem, ha hibát talált bennem, a viselkedésemben.

Csak egy pillantást vetettem Gabe-re, rosszallót, ahogy már másodszor is az igazi nevemen szólított, de még mielőtt szóltam volna neki, Garcia mosolygott bele a képembe nyájasan.

- Mivan?! - baszottul nem volt kedvem hallgatni semmilyen üzlettel kapcsolatos dolgot, mert az elvileg lerendezve. Odacuppantottam a kicseszett nevem a papírra, rühelltem, ha utólag volt valami faszság, amivel foglalkoznom kellett.

- Gondoltam megihatnánk valamit - vont vállat azzal a bűbájos mosollyal, amitől legszívesebben elhánytam volna magam. A ne-bassz-már-ki-velem pillantásomat kapta, mire sietősen folytatta: - Máskor. Holnap ráérsz? - meggondolva magamat újra elővettem a vodkás üveget, hogy harmadszorra is tölthessek magamnak, megint csak egy ujjnyit, amit le is hajtottam azonnal.

- Kurvára dolgozni fogok. És ne basszál már ki velem, beszállító vagy. A ribancod pedig nem örülne egy újabb bigének - és igen, rohadt jó voltam, mert eközben még csak egyetlen pillantással sem néztem Sadikra. Felesleges volt. - Jövő héten látjuk egymást, Garcia. Elégedj meg annyival. Ha gondolod, picsaszoknya lesz rajtam. Az megfelel? - a fickó azonnal végigjáratta rajtam a szemeit, mintha legalább pucér lettem volna, de nem izgatott. Nem buktam a spanyolokra, még akkor sem, ha mexikóiak voltak.

- Feketét akarok - vigyorgott rám hirtelen, kacsintva Gabe-nek pedig a pultot meglapogatva már el is hordta magát, ugyanolyan gyorsan, mint ahogy beesett, és csak azután, hogy eltűnt néztem újra Vinnie vendégére, még mindig a pohárnyi víz mögött pihentette a seggét.

- Mit akartál mondani a tegnapról a tulok előtt? - döntöttem neki a csípőmet a pultnak, megtámaszkodva is az anyagán. És valahogy eljött egy újabb ciginek is az ideje, mert kurvára nem tudtam, hogy mit akarok kevésbé. Gabe-bel beszélni, vagy azt, ahogy Vinnie fog viselkedni Sadik-kal.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 2:22

Hallgattam. Nem mert meghunyászkodtam volna, egyszerűen még mindig kényelmetlen volt a terep. A fickó.. csak nyomult, mintha ez a legnagyobb rendben lenne én meg rohadtul nem akartam a tanúja lenni. Valamiért.. nem kívántam felhánytorgatni a múltbéli perceket.

Aztán.. mégis csak kényelmetlenül megmocorogtam a széken, nem mert elzsibbadtam volna, sokkal inkább szinte remegett a vérem, hogy átküldjek a fickó fején egy 9mm-est, de egy savanyú vigyor.. vissza a szemeibe, és amikor végre lelépett, talán csak akkor könnyebbültem meg. Piszok jó vagyok hidegvérben!

- Khm.. - köszörültem meg mégis a torkomat - látom még mindig vonzod a hímeket. - szorult a kezem a vízre, de a szemem az övéiben, és igen, más volt a kérdés, de valamiért ezt meg kellett jegyeznem. Hülyeség! Rita mindig is vitte a prímet és hozta a társaság krémjét, de mindezt most kívülről szemlélve... De hogy is volt az a kérdés...

- Nem számít. - sóhajtottam le, és elnéztem felőle. Mindegy merre. Még az se igazán érdekelt, ahogy néhány félmeztelen bige felém pillantgatva heherészett, mégis valahogy irányba vetült a szemem. Csak úgy véletlenszerűen...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 19:10

zene:


Most komolyan ezzel baszakodik? Vontam fel a szemöldökömet kérdőn, mert nagyon nem vágtam, miért is érdemeltem meg ezeket a szavakat, de csak egy hanyag vállvonás a részemről, és a dolog elintézve. Egészen tíz másodpercig, ameddig bírtam anélkül, hogy oda ne basszak valamit.

- Nem vagyok apáca típus, hogy bárkinek is tartogassam magam - mint hogy nem folytatta azt, amibe amúgy belekezdett volna, csak bólintottam. Nem számít. Vertetk visszhangot a fejemben a szavai, és ha ő szart magasról a témára, nekem sem volt kedvem unszolni, hogy beszéljen. Nagyfiú volt, ha akarta volna, már rég elmondta volna azt, ami a szívét, vagy éppen a farkát nyomta.

Ameddig ő nézelődött, elpakoltam a felesleges cuccokat a pultról csak egy pillantást vetve a bárpultot figyelő kamerára, azonnal meg is csörrent a telefon, és még csak fel sem kellett vennem, hogy tudjam, ki keres. Egyszerűen csak kinyomtam, mert a csendben utáltam, ahogy vernyákolt.

- Emeld fel a segged, van egy utad Vinnie-hez velem - vetettem oda félvállról Gabe-nek, kimászva a pultból, és ha Sadik közelebb lépett hozzám, leplezetlenül végigstíröltem, egyetlen centit sem kihagyva a mustrából. - Valamelyik németet kéred, hogy másszon végig rajtad a keze, vagy jó leszek én is motozásra? Csak mert fegyverrel te nem mész a főnök közelébe, ne is álmodj róla - a szemeibe nézve vártam a válaszát, a háttérből viszont az egyik náci hatalmas szekrény teste került egyre közelebb. Ott fog dekkolni az ajtó előtt egészen addig, ameddig a megbeszélés folyni fog, ezt már most tudtam.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 19:52

- Az már igaz. - villant ki egy féleszű mosoly árnyéka a képemen, de nem igazán volt min nevetni ezért inkább felemelve a poharat a visszamaradt vizet legurítottam a torkomon. Rita mindig is kapós volt. Nagyon! És ez mindig is büszkeséggel töltött el, amikor nekiestem a wc-ben, vagy egyszerűen csak kikényszerítette hogy nekimenjek, és így visszagondolva.. élveztem azokat az éveket..
A telefoncsörgés rázott vissza a terepre. Nagy hiba.. öreg, még ha most biztonságban is vagyok, elvileg.. , soha nem lankadhat a figyelmem. Mégis Ritára ragadt a tekintetem ahogy egy szemvillanás alatt változott meg, és jól tudtam hogy itt az idő. Hogy mi az istent akar tőlem az a féreg? Hát az most majd kiderül.
Mozdulat nélkül vártam, már két talpra állva amíg szembe kerül velem, ha azt mondta, hát vezessen, mégis meglepő kérdéssel fordult a képembe.

- Komolyan azt hiszed hogy minden védelem nélkül bemegyek? - emeltem fel a szemeibe a fél szemöldökömet, de a(z) - elvileg - felőle jövő hatásszünet biztosított, hogy ezúttal nincs kecmec. Ki az isten az a seggfej, hogy úgy vigyázzák mint valami arab herceget?
Mivel még mindig nem volt változás, és kitartásban ő teljességgel jeles, aztán csak megforgattam a szemeimet és kénytelen kelletlen felemeltem magam mellett a két kezem és belenéztem a szemeibe.

- A tiéd a megtiszteltetés.. - fintorogtam meg, de nem önmagamat féltettem, hanem.. - De vigyázz rájuk mert egyben akarom visszakapni őket. - utaltam a két Eagle-re ha közben megtalálta őket, nem holmi utolsó zaciban vásárolt két darab, igazi mestermunka eredménye. Mit tesznek a kapcsolatok..
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 31.03.14 20:47

zene:

- Nem kérdeztem a véleményed - ami igaz is volt, most rohadtul nem érdekelt, mit gondolt. Még csak az kellett volna, hogy golyót röpítsen Vinnie-be. A faszt! Ha már az egyiket halottnak hittem nyolc évig, az kurva isten, hogy most nem hagyom, bármelyikük is elpatkoljon - végleg.

A szavait egy részemről jövő bólintás nyugtázta, közelebb lépve hozzá nem tökölve a részletekkel vagy éppen azzal, hogy hova is nyúltam. Leszartam, hogy érzékenyen érintette-e a tenyerem rajta, alaposan átkutattam, a zsebei sem maradtak ki, utoljára hagytam a két Desert Eagle-t, mire elismerően elmosolyodtam. Csodás darabok voltak, de az bizony isten, hogy nem fogja ma használni. Legalábbis itt nem.

És hogy mindeközben mi járt a kurva fejemben? A nagy büdös lófasz. Legalábbis igyekeztem nem arra gondolni, hogy nyolc év után megint ott volt a kezem alatt, és hogy rohadtul közel volt. Kibaszottul közel, de Vinnie valószínűleg figyelt, nem akartam volna olyat tenni, amiért megint lebaszott volna a lábamról, miután Gabe magunkra hagyott.

- Beviszem az irodába, széfben tárolva. A megbeszélés után én magam fogom kiszedni onnan - néztem a szemeibe, sima mozdulattal, könnyedén kipattintva a tárat a fegyverekből, hogy még véletlenül se süljenek el, a már két-két darabban lévő fegyvert felmarkolva indultam meg a folyosón, néha hátrapillantva, hogy Gabe sem marad-e le, de biztos voltam, ha nekem nemet is mondana, a fegyvereit soha nem hagyná hátra, így dupla biztosítékkal álltam meg Vin irodája előtt, és anélkül, hogy bekopogtam volna, lenyomtam a kilincset. Valahol hátul pedig az egyik árja dübörgött végig utánunk a folyosón.

- Meghoztam a csomagot - közöltem Vinnie-vel, félreállva az ajtóból, hogy Gabe is szörnyülködhessen a múzeum-szerű szutykos-csicsás bútorzatban. Rühelltem, de Vinnie nem hallgatott rám, mint lakberendező. Az én ízlésemnek kurva sok volt, de hát ez van.

// írhatsz az irodába *-* majd utólag linkelek Razz//


Folyt: ITT
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 21.04.14 16:33

Előzmény: ITT

zene:

Hogy mi a tökömért akartam, hogy higgyen nekem bármiben is? Passz, nem is igazán kellett volna vele beszélnem, nagyjából semmiről sem, de tényleg. Vinnie ügye miatt volt itt, ahogy Gabe is mondta. A meló. Kell a pénz - hangzottak fel ezen szavak a gondolataimban, ahogy az ő hangja elhalt, én meg bólintottam csak. Igaza volt. Mindenkinek kellett az a tetves lóvé, ha nem akart megdögleni.

Cherry még mindig a rúd körül forgolódott, mint valami detoxos majdnem kurvára pucér ribanc, amiért nem hibáztattam. Néha annak kellett lenniük, ha többet akartak kaszálni egy-egy estén az éhenkórász, farokkal élő vendégeink mellett, és már most szívtam a fogam az esti meló miatt. Nagyon nem volt kedvem bent maradni, de dolgoznom kellett. Egyetlen szó nélkül került elő egy whisky-s pohár pultra, a kezembe pedig az üveg, amiből lassan csorgott ki az alkohol a pohárba, miután két jégkocka koccant össze benne, amit aztán Gabe kezei elé toltam, ha már kérte, ne én basszam el, hogy nem kapja meg.

- Akkor.. azt hiszem nekem is kéne valami - jegyeztem meg szárazon, és mielőtt tönkre basztam volna magam a túl sok piával, inkább csak előszedtem magamnak egy ásványvizes palackot, amit nem bontottam fel, helyette még egyszer belenéztem Gabe szemeibe, ha nem azzal volt megint elfoglalva, hogy kurvára bevédje a hátát. - Holnap minden simán fog zajlani, szóval.. akár az elköszönésre is ihatunk most. Te meg én - ja. Kurvára sikerült kimondanom. Ezt kell tennem! Nem baszhatom el az életem azzal, hogy folyton a kettő seggfej közé állok. Nagyok már. Majd megoldják nélkülem a faszságaikat. Ha sikerült nyolc évig meglennem Gabe nélkül, akkor ezután is menni fog anélkül, hogy a rohadék Nev torkát átvágnám.

- Előtte viszont lehet, hogy kellenél valamire nekem is. Még ma. Úgy negyed órán belül - dünnyögtem, mert amit Candice-szel tett az a faszfej.. nem felejtettem el, és legalább azt akartam neki adni, amit ő művelt a lánnyal.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 24.04.14 13:13

Mindvégig figyeltem. Ahogy a keze járt, de egy szót sem szólt. Gondolkodott. Biztos voltam benne. Sok dolog van ami nem változott.. Mint például hogy Rita, csak az utolsó utáni pillanatban mondja ki a tényeket. Talán ezért is hasonlítunk ennyire??

Az elém került pohárra fonódott a kezem, de csak másodpercekkel később, mint ahogyan azt ő elengedte. Nem tudom miéért féltem megérinteni. Nem tudom mit éreztem volna ha újra megérintem, talán ezért is volt hogy távol tartom tőle magam. Amennyire ez csak lehetséges. És amennyire egyáltalán képes vagyok..
Aztán mégiscsak kicsalt néhány szófoszlányt, nem azokat amiket vártam, egyáltalán vártam én valamire? Már itt volt a nyelvem hegyén. Hogy tiltakozzak, hogy elmondjam szeretnék még beszélni vele.. Tudni akarom hogy telt az élete, hogy mi történt.. hogy miért van itt, most, és hogy boldog e, mégis csak egy egyszerű biccentésre futotta. Hogy baszná meg...

Már épp azon kevert a fejem, hogy valahogy.. igen valahogy el kéne mondani ezt az egészet, öt ujjam a poháron szorított, csak magam elé nézek, amikor hirtelen újabb kérdés csúszik be a fülembe, és azonnal kettévág mindent.

- Mégis.. mire.. (?) - vagyok bizonytalan, de valószínű csak az előbbi másfél perc utószele, normál esetben.. Hogy baszná meg!

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 24.04.14 16:01

zene:

Az egész el volt baszva. Már az elejétől. Mérges voltam és dühös, legfőképpen Vinnie-re, hogy ebbe az egészbe belerángatott, és Gabe-re is, hogy nyolc évig egy kicseszett hazugságban kellett élnem, de igyekeztem mindezt magamban tartani, vagy legalábbis nem Sadik elé vágni az igazságot. Úgysem tudott volna mit mondani a női nyálamra, amitől nekem meg egyenesen okádhatnékom volt. Le fogok higgadni. Le fogok.. ezt mantrázva tettem a dolgom és beszéltem faszságokat.

Már megint. De fostam az egészre. Azt hiszem. És mielőtt még önmagamat is meglepve hátraarcot vettem volna, hirtelen váltva témát felhoztam valami olyat, amihez kedvem volt. Legalább lesz kin levezetnem a felesleges energiáimat. Úgy éreztem, hogy soha nem lesz egy kurva nyugodt napom a tegnap után. Sóhajtva kortyoltam párat a vízből azon gondolkodva, hogy is válaszoljak a feltett kérdésére úgy, hogy lehetőleg ne kelljen belenéznem a szemeibe. Mert akkor tudtam, hogy sokkal többet árulnék el magamból, magamról. Ezért is néztem a pultot, Gabriel kézfejét.. az ujjait, és mielőtt még a gondolataim a múltba vezettek volna, megráztam a fejem lassan.

- Candice - csúszott ki egy név, mintha az mindent megmagyarázott volna Gabe-nek. Hát rohadtul nem, ezért fogcsikorgatva mozdultam meg, belefeszülve is a mozdulatba kissé. - A fasziját meg kéne látogatnom. Elbeszélgetni vele. Véresen - vontam vállat hanyagul, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne ez részemről. - Már rég kijárt volna neki ez, de Can fél tőle. Nem először mondtam már a csajnak, ha összeverve jön be dolgozni, képtelen lesz olyan pénzeszsákot találni, aki fizet, bármit is csináljon közben. Ezeknek a köcsögöknek nem elég két mell és egy jó segg. Mindent néznek - néztem körbe a nyílt terepen, Cherry pedig épp a nudista légzsáklobogtató mutatványához készült a rúd mellett, amit sikerült is végignéznem. Azért az kisebb mosolyt csalt az arcomra, de valahogy nem volt az igazi.

- Lerendezem azt a balfaszt, csak nem tudom, egyedül találom-e őt - sikerült belenéznem Sadik szemeibe végre, és valahogy az istenért se sikerült kinyögnöm a nyilvánvaló kérdést. És rohadtul nem tudtam, mégis mit akarok. Tényleg a mai napot utolsóként vele végleg, vagy ez megint csak egy kurva ürügy, hogy ne mondjak neki végleg nemet. A leginkább átkoztam magam, amiért ekkora picsa lettem, minden női gennyel, amit el lehet képzelni. Hogy cseszné meg!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 25.04.14 0:13

Vár.. Megint. Én meg csak figyelem, talán résnyire össze is húzom a szemem, automata, de tényleg kíváncsi vagyok. Valami dolgozik bennem. Remény? A fenéket! Csak épp tudni akarom hogy merre tovább, amikor nem kell tovább faggatnom csak kitör belőle.
Egy név.. Bután nézek. Aztán jön a többi is, egymás után szépen, és ahogy lassan kikerekedik a történet, már biztos vagyok benne, hogy ki nem hagyom.

- Számíthatsz rám. - biccentek és beleiszom a whiskybe. Kellemes. Édeskés.. füstös. Egészen másmilyen mint amilyenhez szoktam a koszos és lepukkant lebujokban, ez most mégsem lényeges. Az már annál inkább hogy a szemeibe ragadt a szemem és valahogy nincs is kedvem váltani az ütemen. - Az ilyen rohadékok megérdemlik hogy valaki letépje a heréjüket. - magyarázom a whiskyspoharat már a pulton forgatva a kezemben, de én vagyok az aki elnéz. Le, a pohárra a kezemben, és muszáj nagyot sóhajtanom. - Szóval veled megyek! - biccentek vissza fel, és valahol érzem én a vesztemet, nem, nem egy ilyen szarrágó rohadéktól félek, sokkal inkább attól hogy képtelen leszek végül nemet mondani. Valamire.. amire nagyon kéne...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 25.04.14 14:06

zene:

Csak sikerült végül az egész. Na jó, majdnem az egész igazság kimondása, mert Candice volt már rosszabb állapotban is, azt meg nem kívánom egy nőnek sem. Ahogy kifogytak a szavak, valahogy nem éreztem magam megkönnyebbültnek, még arra sem igazán, amikor meghallottam Gabe első szavait. Róla csak egy kósza pillantással néztem a háta mögé, ahol az ajtóban már megint Patrick akart volna besunnyogni. Már vagy két hónapja járogatott ide, mint valami rossz hím ribanc, hogy vegyük fel táncosnak. Nem mondom, volt, akinek az ilyen kis gyíkok jöttek be, de nem gondoltam volna, hogy Vinnie-nek gusztusa lett volna ehhez, szóval a németnek kellett elkapnia a kölyök karját és már vitte is ki a gyereket, mintha legalább vírusos lenne. Nem szóltam. Nem volt értelme megint beszélnem, inkább Sadikra néztem megint.

- Kössz. Én akkor átöltözöm, mert nem hiszem, hogy így kéne kifordítanom a beleit annak a fasznak - csavartam rá a kupakot szakszerűen arra a kurva palackra, mintha azzal a mozdulattal mindent el tudnék simítani. A valóság azonban: kurvára meg fogom szívni, csak nem akartam ezzel foglalkozni még. - Ha gondolod, addig ránézhetsz a lányra - ajánlottam fel spontán, nem gondolva abba bele, hogy ahol van a kiscsaj, ott fogok átvedleni én is. De igazából baszottul mindegy, Gabe látott már pucéran évekkel ezelőtt, és ezzel nem foglalkoztam. Nem volt értelme.

- Csak hogy tudd.. azért néz most ki úgy, ahogy, mert nem sikerült élveznie a köcsögtől - ezt csak egészen halkan osztottam meg Gabe-bel végig az arcát figyelve, kíváncsian a reakciójára. Nem tartoztak a részletek mindenkire, főleg nem Cherry-re, akinek a szája olyan volt, mint a segge, mindenkinek nyitva állt, aki csak egy mosolyt villantott felé. Ribanc volt a javából, de hát.. nem az én problémám, ha elpatkol valamiben. - Jössz, vagy maradsz a whisky-vel? - pillantottam a kezei közt lévő pohárra, és valahogy.. most nem éreztem azt, hogy akár egy nap is eltelt volna azóta, hogy utoljára láttam Sadikot. Most valahogy megnyugtatott az, hogy velem jön, de abban biztos voltam, hogy nem fogom átengedni neki azt a faszfejet. Ő az enyém volt. Már úgyis régen volt meccsem, ideje volt ledolgozni a bennem lévő feszültséget.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 25.04.14 15:31

Orbitális sóhaj. Ennyi ami kifutott útközben, nem azért mert bármi is kellemetlen lenne, sokkal inkább mert rühelltem az ilyen seggfejeket. Mindegyiket a földbe döngöltem volna.. És volt hogy meg is tettem, ilyen-olyan alkalmakkor, mikor a "nem az én dolgom" nem lépett érvénybe, csak mert képtelen voltam tovább nézni azt amit egyesek megengednek. Amikor az Eagle viszont már ott figyelt a homlokukon, valamiért már nem ütötték meg ugyanazt a hangnemet.

- Jövök! - dobtam el az ujjaim között ragadt whiskymet, és még ha nem is gondoltam komolyan hogy bármiben a lány segítségére is lehetek, valahogy jó volt tudni azt, hogy az ember mit miért tesz. Csak mert megérdemli egy ilyen gennyvizelő faszfej!

Ha elindult.. követtem. Folyamatosan a lépteiben, talán a szemem el is kalandozott egyszer-egyszer, talán csak tudat alatt felmérve őt útközben, de meg kell mondjam tényleg mintha csak napok teltek volna el.
Nyílt az ajtó.. és ha ő előre ment, beléptem mögötte. Ott láttam meg azt a lányt. Első blikkre megakadt rajta a szemem, nem csak mert senki más nem volt odabenn, hanem mert tényleg siralmasan festett.

- Üdv.. - köszöntem neki egy könnyű biccentéssel, de nem léptem közelebb. Az ajtófélfa.. csak félig nekidőlve vállal figyeltem, és igyekeztem elrejteni az arcomról minden érzelmet. - Gabriel. - biccentettem a következőt, de ennyi elég is lesz. Nem fogom bámulni. Nem, mert nem lényeges, és nem mert nem akarom fokozni a kellemetlenséget. Sokkal inkább Rita szemeibe pillantottam ha ő közben felém nézett, és valahogy megváltozott a korábbiakhoz képest minden. Hogy mit takart? Eltökéltséget!? Beleegyezést!? Vagy éppen valami egészen mást?? Mindez attól függ, hogy ő miként nézett vissza a szemeimbe. Vagy hogy egyáltalán meg e tette...


A hozzászólást Gabriel Sadik összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 25.04.14 23:26-kor.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 25.04.14 20:21

zene:


Nem beszélt sokat, sem pedig feleslegesen. Sőt! Úgy látszott, hogy sokkolnom kellett a jelenlétemmel, hogy beszéljen. Majd max eltűnök megint valamikor tetves nyolc évre. Gondolkodtam el faszságokon őt nézve, a bólintását, a tartását, de csak egyetlen hosszú, halk sóhaj volt az, amivel reagáltam a gesztusaira és arra az egyetlen szóra. A következő pillanatban már szedtem is ki a hűtő mini fagyasztó részéből a jeget, kilépve a pult mögül megint szótlanul tettem meg azt a bizonyos utat az öltözőig Gabe-bel mögöttem, ahol belökve az ajtót a frászt hoztam Candice-re, úgy rezzent össze, mint a szűz apácák az istentisztelet végén.

- Ne haragudj - mosolyogtam rá a riadt kislányra, aki csak igazán akkor kezdte magát összehúzni, amikor megpillantotta Gabe-et a távolból, köszönés-bemutatkozás. Pipa. Csak a vállam mögött néztem hátra Sadikra egy biccentéssel (talán) megköszönve azt, hogy nem mászott beljebb, és tudtam, hogy mindez a lány miatt volt.  - Ő itt az egyik... barátom, nem kell tartanod tőle - akadtam el egy pillanatra, és mielőtt a túlbonyolított verziót választottam volna, lezártam a vitát egy féligazsággal. Jobb volt mindenkinek. Odanyújtottam a lánynak a jeget, de amikor nem nyúlt érte, egy újabb fáradt sóhajjal szedtem ki a szekrényemből az egyik tiszta törölközőt, belecsavarva a jeget pedig az arccsontjához nyomtam azt gyengéden.  - Tartsd ott - csak egy kósza biccentés Candice-től, hogy aztán rólam a pillantása átvándoroljon Gabe-re.

- Miért vagy itt? - hangzott el a kérdés Sadik felé, ami engem is érdekelt. Legalábbis az, hogy ő hogy fogja megmagyarázni Candice-nek. Még egy újabb pillantás a fickó felé, végül elsétáltam a szekrényemig, háttal megállva Candice és Gabe előtt, már szedtem is le a magas sarkút a lábamról, a felsőmet pedig átemelve a fejemen pakoltam be a szekrénybe, miután összehajtogattam az anyagot félpucéran. Nem beszéltem közben. Nem egy újvilági hülye tyúk voltam, akinek akkor is járt a szája, amikor nem kellett volna. Kiszedve az edzésekkor használt fekete topot vettem magamra szabadon hagyva a hasamat, amire rávettem egy laza inget a csípőmön megcsomózva azt. Nem divatpicsa voltam, leszartam, hogy ki mit gondolt rólam.

- Mindjárt mehetünk - fordultam egy negyedet, hogy lássam Gabe-et és Candice-t is, ameddig a cipők felkerültek. Utána jött a kedvenc részem: kikerült a szekrényből egy boxer is, amit a picsagatya zsebébe süllyesztettem. Legszívesebben elpakoltam volna egy kést is magammal, de nem ölni készültem. Meg különben is.. feltaláltam magam. Már csak a bukósisak hiányzott a kezemből, és amint az ott végezte, lazán betolva az ajtót bezártam a szekrényemet, és ahogy megindultam, vélhetően Gabe pillantásával rajtam kerültem szembe vele. - Átöltözhetek még egyszer, ha nem tetszik ez - mosolyodtam el szélesen bele, a szemeibe, de persze.. a kurva istennek volt kedve próbababát játszani, de mégsem mehettem oda picsának öltözve. Végig Sadikot nézve léptem mellé az ajtóban már, és csak onnan fordultam vissza a lány felé valami olyasmit dörmögve, hogy majd keresse fel a főnököt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 26.04.14 0:09

Csak figyeltem.. Ahogyan a lánnyal bánik. Előjött néhány régi emlék, milyen volt amikor kedves.. amikor gyengéd, és amikor úgy érint meg...  
Megköszörültem a torkom, csak hogy a helyére rázzam a fejemet. Nem lesz ennek jó vége, ha hagyok szabadon száguldozni minden gondolatot, talán ezért is mozogtam meg, ott az ajtóban, csak egyik lábról átváltva a másikra. Nem siettem. Eszemben se volt sürgetni, vagy nem hagyni hogy foglalkozzon vele.. Vele. Candice.. - ismételtem fejben a nevet, de így se változott semmi. Ugyanaz a rommá vert lány ült ott nem messze tőlem, akár volt neve, akár nem.
A hirtelen jött kérdés rázott ki a gondolataim közül és megint a lányra figyelve mosolyodtam el.

- Csak épp teszünk róla, hogy ilyen többé ne történjen.. - fogalmaztam meglehetősen körültekintően, nem részletezve azt, mit is fogunk tenni azzal a féreggel, az nem az ő fülének való.
Az egészet viszont Rita kis.. akciója zavarta meg, ami korántsem volt.. akció kifejezetten, csak épp az én szemeim akadtak meg, egy szemvillanásra elveszve a részletekben. Na jóó.. lehet hogy több.. volt mint egy szemvillanás.
A szavai rántottak vissza, na meg a visszafordulat amiért határozatlanul biccentettem. Nem a mondat volt az ami megzavart, és még ha szemmel mindvégig is követtem ahogy a boxer becsúszott a zsebbe, amint felnézett és elém lépett, csak kiegyenesedtem, eljátszva a gondolattal hogy meglepem, de aztán.. Már nem azok az idők jártak...

- Nekem tökéletes vagy így. - bólintottam a következőt, már sokkal eltökéltebben, aztán ahogy mellém lépett, csak ekkor kaptam el az övéből zavartan a szemeimet, és pillantottam vissza a lányra.

- Örvendtem.. Candice.. - ez elrendezve, és ha Rita megindult, zsigerből ismerve a kifelé menetet, én minden teketóriázás nélkül követtem.
Érdekes egy napunk lesz...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 26.04.14 1:22

zene:

Meghallva Gabe szavait elgondolkodtam. Ha valóban az lenne, akkor muszáj lennék eltenni láb alól azt a faszkalapot, de nem.. volt kedvem Vinnie dühével szembeszállni, hogy a nyomokat megint neki kelljen eltüntetnie. Gondolkodtam a lehetőségeken, az esélyeken és úgy egyáltalán, hogy.. mit is akartam. Mégsem kötöttem senki orrára és talán nekem is még teljesen rejtély volt az, amit tenni fogok. Amit hagyni fogok. Amit Gabe fog reagálni mindarra, amit látni fog.

Megroppantottam a nyakamat csak úgy halkan, ahogy Gabe elé értem, a kérdésemre adott újabb válasza már az átvedlés után.. nem mondom, hogy egyéb esetben.. évekkel korábban ne nevettem volna fel, de most inkább mégis csak annyi volt, hogy egy laza, de sokat sejtető mosoly feszült arcomra, nem egyéb, és nem több. Mert a kurva életbe is, én műsoroztam neki egyet ingyen.

Bólintottam.. aztán becsukva az ajtót magára hagytuk a lányt, és már a folyosón pillantottam ismét Sadikra, de aztán.. meggondolva magamat egy kurva szót sem szóltam. Még nem voltunk a járassuk a pofánkat fázisban, és még akkor sem beszéltem, amikor a némettel találtam szembe magam, aki mint egy jó hegy, ácsorgott a bejáratnál.

- Ha Vinnie keresne, mondd meg neki.. hogy pár óra múlva megtalál. Addig kurvára elfelejthet - normális hangnemben szóltam, semmi baszdmegolás nem hallatszott ki a hangomból, és ahogy kiértünk a kurva döglesztő napsütésre, csak akkor engedtem meg magamnak egy bassza meg morgást, hogy a következő pillanatban már ott is legyen a bagó a számban, miközben felmértem Gabe motorját, megkínálva cigivel ismét.  - Még mindig ezzel nyomulsz? A csirkék mennyire sikítoznak tőle? - vigyorogtam féloldalasan, mert.. ha régen szerettem is mögötte ülni, a kezemmel a testét fogdosva.. na jó, ezt most abba kell hagynom - váltam morcossá egy pillanatra, amit talán észre is vehetett rajtam Gabe.. és valami másnak tulajdoníthatott. De kurvára nem voltam féltékeny. Sosem. Vagy ha igen, azt meg imádta. Hogy bassza meg!

Ezzel szemben az én kicsikém.. is fekete volt, de teljesen más típus, mint Sadiké. Nem is baj, mert legalább gyorsabban el tudtam tűnni azok elől, akik követni akartak, ha előfordult. Mégsem siettem, úgyis szét lesz baszva a faszfej feje legalább ugyanannyira, mint Candice-é, mi meg megérdemeltük, hogy kifüstölögjük magunkat.

- Még mindig nem tudod hova tenni azt, hogy tegnap találkoztunk - váltottam témát csak úgy cseszettül spontán, még magamat is meglepve. Mi a picsának hoztam már megint ezt elő?! Komolyan! Azt a fatökű seggfejet meg fogom kérni, hogy az én fejemet is vagdossa oda a falhoz. Megérdemeltem amiatt, hogy faszságokat beszéltem és gondoltam. - Inkább hagyjuk - vált lemondássá a hangom, mert tartottam attól, hogy mit mondana. És rohadtul nem értettem, hogy mégis minek szajkózom újra és újra ugyanazt a szart. Nem voltam normális, az kurva isten.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke 26.04.14 2:39

Más volt... Valahogy sokkalta több, mégis valami kevesebb benne, és csak most, hogy egyre csak figyeltem, ütköztek ki lassan ezek a különbségek.
A parkolóba érve egyből megcsapott a meleg, de csak a légkondi odabenn, az ami felborította az egész érzékelésemet, ezért ahogy elértük a motort a felém nyújtott cigiért nyúltam.

- Kösz. - dünnyögtem kimérten, és ahogy  a motorról kérdezett előtúrtam a gyújtót, hogy előbb az övét gyújtsam meg.

- Tudod.. van ami nem változik. - mosolyodtam meg, egyenesen a szemeibe, és csak ha elfogadta a tüzet, szívtam én is mélyen torokra a füstömet.
Ami azután jött viszont, arra végképp nem számítottam. Nem azt mondom hogy tartottam tőle, sokkal inkább...
Egy szót se szóltam, csak kitéptem a szemeiből az enyéimet és egy jókora sóhajt megejtve, neki szemben, seggel nekidőltem a motor ülésének.

- Tudod Rita.. - már megint.. - nem számítottam arra hogy még valaha is látjuk egymást az életben. - mondtam mindezt először a földet fixírozva előttem de nem is tudom igazán mi az amitől tartottam. - Nehéz volt.. - dörgöltem meg aztán kézfejjel a homlokom a cigivel a kezemben, de nem mert zavarban lettem volna.. Vagy mégis? - Piszok nehéz volt otthagyni Téged, és nem visszamenni miután az az egész megtörtént. - néztem fel a szemeibe, és mélyre szívtam a füstömet. Hogy az igazság pillanata? Ja, valami ilyesmit éreztem, de legalábbis ahogy belekezdtem mintha az egész kinyitott volna egy.. valamilyen csapot. Egy olyan csapot, ami mindenkinek jobb lett volna, ha rejtve marad örökre..
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: A bár és a pult környéke

Vissza az elejére Go down

A bár és a pult környéke

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Similar topics

-
» Tisztások és környékük
» Árnyékfogadó és környéke
» Határmenti falu
» Asgard - Barakk és környéke × Hakon & Lady Sif
» Mosdók és fülledt folyosók környéke...

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Vinnie's Night-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához