welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

A hátsó, sikátori részek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
21
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 28.03.14 20:31

- A kettő majdnem ugyanaz. De ha nem elloptad, csak megtaláltad, akkor miért hoztad magaddal? Mármint izé..lehetett volna egy csövesé is, vagy egy sorozatgyilkosé, esetleg egy hulláé. Te ilyen jóindulatú fajta vagy? - Ha én találnék egy kabátot, az első dolgom lenne megnézni, hogy van-e benne lóvé, cigi, vagy mindkettő. Azután otthagynám, de nem mindenki olyan, mint én. Szerencsére. Elég érdekes világ lenne, még ennél is érdekesebb. - Erre is találhatunk megoldás. Jóvá teheted a semmit is, vagy jóvátevés nélkül is tehetsz jót. De itt is maradhatsz egyedül, hogy bizonygathasd magadnak a bűntelenségedet. - Kezd összeakadni a nyelvem, és lassan kínaiul fogok beszélni, de ilyenkor van kifogásom a hülyeségeimre.
- Inkább ringatod magadat abba a gondolatba, hogy minden rendben van vele? Jó. De egy sikátorban nem hiszem, hogy éppen fagyizik valamelyik haverjával. -
Vagy akivel van. Ha láttam volna, elmondanám neki, mert látszik, hogy aggódik. Én nem aggódnék, ha Anthony eltűnne. Mondjuk ha seggbe tennék, azon is röhögnék.
Csak ártatlanul vigyorogtam, és nem firtattam tovább a kibírhatóságát. - Persze. - Elengedtem, nem akarom én bántani, vagy bármi mást csinálni vele. Ha valami idegesítő kis szűzkurva lenne, akkor talán bevágnám a szemetesbe, de az se biztos, mivel most alig állok a lábamon. De ez a lány az előbbi kérdésem ellenére..kibírható. Hamar változtatok a döntéseimen és véleményemen.
- Akkor mi vagy? - A mozdulatai nem erről árulkodnak, de ha nem tartja magát annak, én nem fogom ráerőltetni. Lehet királylány is, azoknak nagyobb a hatalmuk.
- Egy nőtől nem, de te csak egy lány vagy. - Az meg a másik, hogy nem is izgat az illem. Egy ilyen kérdéssel nincsen semmi baj, nem értem hogy a nők, lányok miért fújják fel. Kétlem, hogy száz éves banya lenne. - Aha. Nincs más dolgom. De miért gondolod, hogy itt van kint? Lehet, hogy amíg te itt ácsorogsz, ő már visszament táncolni vagy mit tudom én. -
Tényleg nincs jobb dolgom, és már megint gondolkodás nélkül bólintok rá valamire, de ki tudja...talán tanúja lehetek egy gyilkosságnak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 28.03.14 21:40

- Igen, azt hiszem, hogy mondhatjuk ezt is – bólogattam arra, hogy jóindulatú vagyok. Most miért kellett volna tagadnom, vagy úgy tenni, mintha nem lenne igaz? Az eddigiek alapján szerintem ez már neki is egyértelművé válhatott. – Egyébként csak azért hoztam magammal, mert be akartam vinni, hátha a tulajdonosa keresi majd. Te meg pólóban voltál, és… - végül csak megvontam a vállaimat, félbehagyva a mondatot. Nem láttam értelmét annak, hogy befejezzem, mert szerintem így is elég egyértelmű volt, hogy mit akartam mondani neki.
- Nem kell bizonygatnom. Amúgy is tudom, hogy büntetlen vagyok – vágtam vissza dacosan. Kezdett ez a beszélgetés egészen furcsa irányt venni, igazából nem is értettem, hogy miért álltam le ezzel a sráccal egyáltalán vitatkozni. Helyette lehet, hogy már rég megtaláltam volna a barátnőmet, és odabent lehetnénk mind a ketten. Természetesen mindenféle izgalom nélkül, egyszerűen csak kikapcsolódhatnánk. Nem mintha annyira sok kedvem lett volna jönni még este, de ha már itt voltunk, akkor miért is ne?
- Nem mondtam, hogy a sikátorban van. Azért jöttem ide, hogy ezt nézzem meg. Lehet, hogy máshová ment, ez csak egy tipp volt – magyarázkodtam egyből, hogy ne nézzen már ennyire ostobának. Azt én is tudtam, hogy egy sikátorban nem mosolyogni szokás egymásra, meg bátortalanul megfogni a másik kezét. Pont ezért reménykedtem abban, hogy Chloe nincs itt, de Axellel való összeütközésem egy kicsit megakasztott a keresgélésben. Ez már igazán nem az én hibám, maximum az, hogy nem láttam be a sarkon túli területre, így nekimentem. A többi már csak úgy alakult…
- Csak egy átlagos lány vagyok – vonogattam a vállaimat ártatlanul a kérdését követően. Közben két karomat magam előtt fontam össze, nehogy még egyszer megfogja. Nem azzal volt nekem gondom, hogy hozzám ért, csak attól tartottam, hogy esetleg következőnek erőszakosabban fogna rá. Bár nem tűnt olyannak, de sohasem lehetett tudni, igaz? Bennem is volt lázadó hajlam, a látszat ellenére is. – Húsz éves vagyok – sóhajtottam végül beletörődően. – Most jobb? – vontam fel kérdőn a szemöldökömet. Nem nagyon értettem, hogy miért akarta ennyire tudni, de azért annyira nagy titok nem volt. Még nem értem el azt a kort, amikor illőbb letagadni néhány évet, mint bevallani a valós számot.
- Nem tudom, csak egy tipp volt – vallottam be őszintén, mert semmi garancia nem volt arra, hogy tényleg a sötét sikátorban akadnánk a nyomára. – Igen, az is lehet. Akkor viszont be kell mennünk! – jelentettem ki, mintha ez lenne a világ legegyértelműbb dolga. – Ugye te is onnan jöttél ki? – kérdeztem kíváncsian. Nem biztos, hogy amit én logikusnak tartottam, az tényleg úgy is volt. – Akkor jössz? – invitáltam végül, és attól függetlenül, hogy mit mondott, én megindultam a bejárat felé. Pontosan abba az irányba, amerről jöttem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
21
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 29.03.14 16:45

- Amikor találsz egy idegen kabátot, először is meg kell nézni, hogy van-e benne valami. Pénz, bankkártya, vagy valami más. De ezek szerint te tényleg ilyen kis kedves lélek lehetsz. -
Kedvesen mosolyogtam rá, már amennyire tudok kedvesen mosolyogni.
- Én nem fázom. Mellesleg te se vagy túlöltözve. -
Fáznék, de a drog miatt inkább úgy érzem magamat, mintha egy sütőben sülnék pár csirkével együtt.
- Vagyis unalmas az életed. - Aki nem csinál semmi rosszat soha, annak szar lehet. De ma éppenséggel csinált, mivel nekem jött. Ami nem akkor tragédia, nem vagyok cukorból, és nem is csúnya lány, de miatta dobtam majdnem egy hátast. Ezekután meg még azt mondja, hogy ő nem csinált semmit. - Amíg mi itt dumálunk a semmiről, már a várost is elhagyhatta, ha máshová ment. De miért keresed ennyire? Ha meglesz akkor meglesz, ha nem akkor meg nem.-
Gondolom akit keres az nem tíz éves. Vagy értelmi fogyatékos, és ezért kell keresni..az lenne a legvalószínűbb. Én nem aggódnék egy haveromért sem, mert tudnak magukra vigyázni.
- A hercegnők sosem átlagosak. -
Rákacsintottam, de ezzel be is fejeztem a hercegnőzést. Nem akarom, hogy levegye a cipőjét és fejbevágjon vele. Az meg igaz, hogy akik ilyeneket mondanak, nem átlagosak. Csak elvárják, hogy valaki elkezdje az ellenkezőjét bizonygatni nekik. Nos, én nem fogom. De mivel ő hercegnő, nem lehet átlagos. Ha meg mégis, akkor tévedtem. Két évente egyszer ez is előfordulhat. - Sokkal. - Fiatalabbnak hittem, de a húsz még nem a világvége. Annyira nem is volt életbevágó a kérdés, de ha valaki nem akar valamit elárulni, azt már csak azért is kiderítem.
- Nem, én még be se mentem. - Cam után én is elindultam, de úgy néztem ki, mint egy zselétorta, ami remeg és eléggé határozatlanul mozog össze-vissza.
- Rohanok, ne aggódj, nem hagylak magadra. - Izgalmas estébe torkollott a dolog, de ha nem is lesz meg a csaj, az én társaságom így is tökéletesen kielégítő. Ameddig el nem ájulok.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 31.03.14 1:02

- Igazán értékelném, ha nem úgy beszélnél velem, mint egy gyerekkel – szusszantam durcásan. Mintha nem tudnám magamtól, hogy mit kell csinálnom egy talált tárggyal. – Bár én csak azért nézném meg, hogy megtaláljam a tulajdonosát. Erre még nem volt lehetőségem, mivel beléd ütköztem – világosítottam fel a tényekkel kapcsolatban. Azt meg, hogy ő nem a megtalálót keresné, csak abból gondoltam, hogy megint kedves léleknek tartott. Nem tévedett sokat igazából, bár ez nem feltétlenül párosult a naivitással.
- Nekem így pont jó! – jelentettem ki, bár nem tartottam valószínűnek, hogy aggódna a testi épségem miatt. Inkább csak vissza akart vágni, amiért megjegyeztem, hogy esetleg fázhatott a pólóban. Én biztosan fáznék, ha nem lenne rajtam kabát, de így még kibírható volt az esti hőmérséklet. – Fogalmad sincs róla, hogy milyen az életem – csattantam fel sértetten. Pont sikerült telibe találnia egy elég érzékeny pontot. Legalábbis mostanában annak számított nálam, mert nem volt ugyebár minden rendben otthon. Aggódtam is, meg le is akartam állítani mindent, és vívódtam a megfelelő megoldást illetően. Az életem tehát távolról sem volt unalmas, pedig jobban örültem volna most neki.
- Mert egyedül voltam, de nem akartam úgy hazamenni, hogy nem szólok neki – vonogattam a vállaimat a kérdése hallatán. Amúgy is, mi az, hogy miért keresem a barátnőmet? Számomra ez evidens volt, de úgy látszik, hogy csak nekem. Mindegy, magyarázkodni eszem ágában sem volt neki, hiszen nem ismertem őt egy kicsit sem. Talán jobban tettem volna, ha nem állok le vele beszélgetni, hanem fogom magam és elvonulok, de így jártam végül. Csupán abban bíztam, hogy nem fogom megbánni ezt az új ismeretséget.
- Örülök! Akkor talán be is mehetnénk! – indítványoztam, miután megtárgyaltuk, hogy mennyi idős vagyok és megkaptam még egyszer, hogy hercegnő vagyok. Talán tényleg annak titulálnának, ha apám lenne az éjszakai élet királya. – Jó, akkor bemegyünk együtt! – határoztam, és már meg is indultam. Időnként hátranéztem a vállam felett, hogy jön-e, de nem úgy nézett ki, mint aki határozottan áll a lábán. – Jól vagy? – kérdeztem gyanakvóan, homlokomat ráncolva. Oda is léptem hozzá, hogy ha esetleg segíteni kéne neki, akkor megtehessem. Nem mintha elbírtam volna a súlyát, ha arra lenne szükség, de próbálkozni még szabad.
- Szedd össze magad, mert így biztos nem fognak beengedni… - noszogattam, próbáltam terelni a bejárat felé, hátha összeszedi magát arra a tíz másodpercre, amíg elhaladunk az utunkban állók előtt. Nem hiányzott, hogy ne mehessek vissza, mert kíváncsi voltam rá, hogy azóta esetleg Chloe visszament, vagy sem. – Na, gyerünk! – próbáltam mosolyogni és lelkesítő lenni, de igazából eléggé aggódtam az állapota miatt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
21
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 31.03.14 17:55

- Csak tanácsot adtam. - Nem is beszélek úgy vele. Önzetlen és segítőkész vagyok, a tudtára akartam adni, hogy egy kabátot okosabb döntés először rendesen átkutatni. Én mindig ezt csinálom. A zsebekben néha érdekes dolgok lapulnak meg. - Akarod mondani belém jöttél, ugye? - Megint vigyorogni kezdtem, de közben próbáltam ártatlanul nézni rá. Mint aki teljesen bolond. Csak érjünk ki a félhomályból és szívrohamot fog kapni a pupilláim miatt. - Oké, oké, azért ne ölj meg! - Ha jó neki akkor jó neki. Kötözködős kedvemben vagyok, de ezt már nem lehetne tovább húzni és órákig beszélni róla, szóval hagyom. - Ezen változtathatunk. - Egyáltalán nem érdekel, hogy milyen az élete, de ha már így szóba került elárulhatna pár dolgot. Egy kicsit akkor mégis csak érdekel.
- Ja értem. Lehet hogy keresés nélkül is előkerül, vagy már otthon van. -
A katasztrófa elméletek helyett egy másik reális opció jutott eszembe, ami igaz is lehet. Hazamehetett, vagy ő meg pont Camot keresi, és körbe-körbe mennek elkerülve egymást.
- Aha.. -
A lábaimat figyeltem, amik kanyargó kígyóknak látszottak az én beszívott világomban. Nem törődve a súlybéli különbségekkel rátámaszkodtam Cam-re, vagyis átkaroltam a vállát. Nem jobb, de legalább hozzáérhetek. - Meg tudom oldani egyedül is, nem kell emlékeztetni rá. - A fogaimat csikorgattam miközben Camet néztem, de hamarosan a bejárat érdekesebb látványnak bizonyult. Elengedtem a lányt és elmosolyodtam, bevetve minden színészi képességemet, hátha így bejutunk. Sikerült, átjutottunk a gorillákon és beérve a clubba rögtön a füleimre tapasztottam a kezeimet.
- Kurva zene.. -
Az már csak mellékes, hogy hányingerem kezd lenni a sok ide-oda mozgó bizbasztól.
- Na jöjjön, Dr. Watson. Kezdjük a keresést. -
Én, a biztos lábakon álló Sherlock megfogtam Cam csuklóját, és elkezdtem húzni a tömeg közepe felé. Azt se tudom hogy néz ki azon kívül hogy szőke és magas. Mint minden harmadik ember itt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 04.04.14 16:15

Már nem is reagáltam inkább semmit arra, hogy még mindig azon lovagolt, hogy ki ment bele kibe. Egyértelmű volt, hogy az igazát nem sok kedvem volt elismerni, és még mindig nem értettem vele egyet. Talán ebben a kérdésben soha nem is jutnánk dűlőre, ha hosszabb távon is kapcsolatban maradnánk. Ezt mondjuk igencsak elképzelhetetlennek találtam, de az életre szóló barátságok vagy szerelmek nem is efféle lebujokban szoktak köttetni, az is biztos.
Azt egyébként tudtam, hogy kicsit elvetettem a sulykot azzal, hogy jobban felkaptam a vizet, mint kellett volna, de ez bárkivel előfordulhat szerintem. Főleg, ha valaki véletlenül olyan érzékeny témába trafál bele, mint most ő az előbb. Nem szerettem ugyan rossz benyomást tenni másokra, de ha ennyi elég volt hozzá, hogy kicsit hisztisebb voltam, hát túl fogom élni!
- Igen, én is azt remélem, hogy már otthon van – mondtam végül csupán ennyit, ujjaimat pedig még mindig kicsit idegesebben tördeltem, mint az indokolt lett volna. A lehetőséget azonban nem akartam elszalasztani arra, hogy nem leszek legalább már egyedül. Szerintem nem sokan akartak volna nekem segíteni itt. Azt is valószínűnek tartottam természetesen, hogy csak annak a valaminek a hatása váltotta ki belőle, amit beszedett, vagy megivott. Ennyire nem voltam jártas ezekben a dolgokban, hogy máris megállapíthassam, hogy drog vagy alkohol hatása alatt állt. Talán mind a kettő, akkor meg már kezdhetnék is attól tartani, hogy ennek nagyon rossz vége lesz és majd az én orrom előtt ájul el. Nem, erre gondolni sem akartam!
- Oké, bocsánat! – már megint emeltem volna a kezeimet megadóan, ha éppen nem őt fogtam volna meg oldalról, mielőtt elborul. Nem lett volna jó, ha még az előtt hívja fel a figyelmet ránk, hogy a bejárat közelébe érnénk. Szerencsére azért közvetlenül előtte elengedett és meglepően könnyedén sétált be. A pillanatnyi ámulattól meg is torpantam, majd észbe is kaptam, és követtem őt befelé, a tömegen át. Nem volt egyszerű, főleg, hogy állandóan el akart sodorni valaki. Ezért nem is bántam, hogy megfogta a csuklómat, ráadásul még a nevetés is kibukott belőlem újra a viccelődése hallatán. Igaz, hogy a zene dübörgése és a tömeg morajlása majdnem teljesen elnyelte a hangomat, de lehet, hogy ő még pont hallotta, hiszen közvetlenül mögötte tipegtem.
- Sehol sem látom… - panaszkodtam néhány percet követően, hiszen az én tekintetem is lázasan járt, de tényleg túl sok egyforma ember volt ezen a helyen. Egy idő után már kezdtem is feladni, nem is néztem olyan lelkesen minden második embert. A gond csak az volt, hogy amikor ezt közölni akartam a sráccal is, az emberek összezárultak előttem, mintha szándékosan próbálnának meg elszakítani attól az utolsó embertől is, aki a társaságom volt ezen a helyen. Kétségbeesetten kaptam volna a nemrégiben még engem tartó kéz után, ám már csak a levegőt markoltam. – Axel! – megkíséreltem ugyan kiabálni utána, de sok reményt nem fűztem hozzá. Kitudja, lehet, hogy még azt sem fogja észrevenni, hogy hiányzom.
Gondolataim persze egyből lázasan kezdtek pörögni, míg észre nem vettem, hogy valaki megfogta a karomat. Már-már megkönnyebbülten fordultam hátra, hátha az imént elvesztett fiú az, ám sajnos nem ő volt a merénylőm. Mivel a hangszóró mellett álltunk, így a hangomat teljesen elvette, csak tátogni tudtam azt, hogy eresszen el, meg azt, hogy fáj a szorítása.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
21
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 04.04.14 20:57

Régen beszéltem már lánnyal. Elkerülnek, nemtudom miért. Talán a nem túlságosan kedves jellemem miatt, esetleg a fejem az oka. Nemtudom, de annyira nem is érdekel. Mások percenként kiverik maguknak, hogyha nem jutnak csajhoz. Én nem ilyen vagyok. Elég a drog, az helyettesíti őket. Nem szól vissza, nem vitázik, meghallgat és boldog leszek tőle.
- Nyugi. Minden okés lesz. - Rátettem a kezemet az övére, hogy hagyja abba az ujj tördelést. Előbb még azt mondtam, hogy lehet erőszakolják hátul, de nem akarom hogy Cam itt elájuljon, és látszik, hogy aggódik. Pár percig én is lehetek kedves, ha már ilyen jó a hangulat.
Megint ez a bocsánatkérés. Érdekes lány. Nem szól vissza, csak bocsánatot kér. Így nem is olyan vicces, bár nincs is hangulatom a kötözködéshez. A kabát ügy elég volt egyelőre.
- Én se. - Körbenéztem, közben elengedtem Cam kezét, azt hittem, hogy követ. Leálltam pár szőke csajt megkérdezni, de egyik sem felelt meg a leírásnak. Türelmetlenül és csalódottan kerestem tovább az eltűnt lányt, de hamarosan feltűnt, hogy az este középpontja eltűnt. Forogtam párat magam körül, de nem láttam sehol.
- Cam? - Nagy volt a hangzavar, a fejem készült szétrobbanni, de pár határozatlan lépkedés után elindultam mostmár őt keresni. Nem hiszem, hogy itt hagyott, de akkor meg hol a francban van? Mindenkit félrelöktem, leszartam a morgásukat, törtettem előre. Vagyis szédültem előre, még mindig rosszul vagyok.  - Cam?! - Kezdtem átmenni ingerültbe, de tudtam, hogy az ordibálásomat senki se fogja meghallani.
Pár perc után végre megláttam, felvont szemöldökkel baktattam oda hozzá és az idegen faszihoz.
- A striciképző nem itt van, ő meg nem kuncsaft. - Az idegent néztem, miközben leválasztottam a kezét Camról. Persze elkezdett nagylegényeskedni, szóval adtam neki egy diszkrét gyomrost a lábammal, és hagytam hogy seggre üljön.
- Na szóval visszatérve a csajra, nem találom. Szerintem hazament. Vagy meghalt. -
Értetlenül néztem a vöröskére, és már tereltem is arrébb. Itt elkezdek balhézni és rám hívják a zsarukat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 07.04.14 0:13

Nem hallottam, hogy Axel hívogatott, ugyanis nem láttam őt sehol, a hangzavar meg túl nagy volt hozzá. Rettegés lett úrrá rajtam az idegen pasas miatt, de ahhoz túl gyengének bizonyultam, hogy kitépjem a karomat a szorításából. Kétségbeesetten körülnéztem, hátha meglátom valahol az én Sherlockomat, de sehol nem sikerült őt felfedeznem, és kezdtem pánikba esni. Túl nagy volt a tömeg, mégsem figyelt fel senki arra, hogy valami nem stimmelt. Mivel érdemeltem ezt ki? Előbb a barátnőm tűnik el, aztán az, akivel kezdtem kicsit jól érezni magam, mert nem voltam egyedül. Az is biztos, hogy soha többet nem megyek olyan helyre, ahol nem érzem eléggé otthonosan magam, mert nem az én közegem.
Szerencsére nem sokkal később meglepetésemre feltűnt az én hős megmentőm, mire hatalmas kő esett le a szívemről. Legalábbis egy pillanatra, hogy legalább megtalált. Aztán már amiatt kezdtem aggódni magamban, hogy mi lesz most? Ez a fazon jóval nagyobb darabnak látszott Axelnél, ráadásul lehet, hogy voltak itt haverjai is, akiket nem láttam. Kapkodtam ide-oda a fejemet, azt próbáltam kitalálni, hogyan tűnhetnénk el a lehető leghamarabb.
- Köszönöm! – dünnyögtem teljesen elképedve, miután a pillanat tört része alatt sikerült leszerelni az ismeretlen fickót. Csak egy egyszerű gyomorszájon térdelés kellett hozzá, semmi több. Ha én ezt tudtam volna, valószínűleg én is megpróbálkoztam volna vele végső kétségbeesésemben, de addig szerencsére nem jutottam el. – Remélem, hogy inkább az előbbi! – magyaráztam gyorsan, miközben a vállam felett egyszer még hátranéztem, hogy azért rendben van-e a férfi. Már nem láttam sehol, ami meg is nyugtatott, meg rám is ijesztett egy kicsit. Most vagy könnyedén túltette magát, vagy elindult utánunk valahol, csak éppen én nem láttam.
- Gondolod, hogy nem lesz ebből baj? – aggodalmaskodtam tovább. Egyik kezemmel erősen csimpaszkodtam bele a srácba, hogy ezúttal még véletlenül se szakadhassunk el egymástól. Máris kifelé tereltem volna magunkat a tömegből, amikor a tag újra feltűnt a szemem sarkából. Nem is mertem arra nézni, nehogy ezt felhívásnak vegye keringőre, és újra bepróbálkozzon. Még csak az kellett volna! Másra sem vágytam most, minthogy kijussak, és utána talán hazafelé vegyem az irányt. Egészen jó volt a társaságom, mégsem éreztem magam felhőtlenül ebben a közegben. Arról már nem is beszélve, hogy mennyire nem volt meg a biztonságérzetem, amire annyira szükségem lett volna jelenleg. Megvádolhatott bárki azzal, hogy félős kislány vagyok, de hát ez van! Én az élet napos oldalán nevelkedtem...
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
152
Join date :
2014. Mar. 01.
Age :
21
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek 08.04.14 13:13

Nem fog ott maradni a seggén, az ilyenek nem adják föl olyan könnyen.  De talán ha lelépünk, és nem lát minket lenyugszik a kis Godzilla.
- Van mit. Minek csámpáztál el olyan messzire? Én meg itt kerestelek. - Mostmár nem csak a csajt kell keresni, hanem azt is kell nézni, hogy ki kinek a haverja, meg hogy ki mikor akarja rám vetni magát a bosszú miatt. Szuper. Kellett nekem bejönni ide. Camot ismerem nagyjából egy órája, és máris belekever mindenbe. Szörnyű. Rossz útra térít.
Bólintottam egyet, ezzel jelezve, hogy én is a hazamenésre szavazok. Ha meghalt, akkor kijönnek a zsaruk, felfordul minden és az szar. De szerintem még mindig arra van a több esély, hogy valami történt vele.
- Nem lesz. Biztos kimászott már innen, és épp próbál hazajutni. - Biztos hogy nem ez történt, de adjuk csak a határozottat, meg az optimistát.
Beigazolódott az amit Camnek nem mondtam el, a csávó nemsokára meg is jelent előttünk, és látszott rajta, hogy nem túl..boldog. Mielőtt bármit mondattam volna, vagy esélyem nyílt volna menekülésre, vagy bármire, orrbavágott, amitől az eddig sem túlságosan stabil lábaim kicsúsztak alólam, és a földre estem. Nem tudtam, hogy a szék reccsent-e vagy orrom, de teljesen elvesztettem a fonalat. Éreztem ahogy végig folyik a vér az arcomon, de a külvilágból semmit se tudtam felfogni. Ez inkább a drognak köszönhető és nem az orrbavágásnak, de így a kettő együtt elég durva.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: A hátsó, sikátori részek

Vissza az elejére Go down

A hátsó, sikátori részek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
3 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3

Similar topics

-
» Kenshiro Mirubi
» Báb alkatrészek
» Mystic Falls sikátorai
» [Küldetés] Csibészek
» Eldugott, belső részek

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Scream Music Club-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához