welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Timur Theodor Volkov
Today at 0:33
Városháza
Logan Whitmore
10.11.17 19:57
Emily & Derick
Emily Hastings
07.11.17 20:14
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Lyna Frei
 
Jennifer Ariadne Lively
 
Austin Dawson
 
Logan Whitmore
 
Crystal Haynes
 
Timur Theodor Volkov
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Hard Rock Café

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Hard Rock Café 02.02.12 14:09

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
399
Join date :
2012. Jan. 30.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 02.02.12 14:31

Dorian Brooks Wink
Fogalmam sincs, hogy hány óra lehet, de már ilyenkor rég aludni szoktam, de most az esti műszak nem volt túl fárasztó. Ezért úgy döntöttem, hogy beülök egy közeli kávézóba. Végül is ennyi munka után nekem is kijár egy kis szórakozás. Kezd nagyon elegem lenni a hígagyú emberekből, ezért egy eldugottabb sarokban lévő asztalnál foglalok helyet. Aztán mint lenni szokott oda jött hozzám a pincér fiú, helyes volt, ha leszámítsuk a nyomulós stílusát. De miután rájött, hogy nem vagyunk egy súlycsoport, abba hagyta nyála csorgatását, és elment leadni a rendelést. Még várakoztam jobban szemügyre vettem a helyet, eléggé tetszett a berendezése, meg az is, hogy ilyenkor kevesebben tartózkodnak itt. Ez nekem csak is jó, mert nem érzem magamon azt a számtalan kíváncsi szempárt, mint szoktam. Nyugodtan hátra dőlök a szék karfájára és élvezem, hogy senki sem néz rám úgy, mintha éppen most vetkőztetne le szemével. Mivel kevesen vannak bent és tőlem messze, megkockáztatom, hogy cipzáros felsőmet leveszem, de persze alatta van egy pánt nélküli fekete felső. Ekkor a rendelt kávémat is megkapom, amit ki is fizetek, majd előveszek táskámból egy doboz cigarettát és rágyújtok, még várom, hogy a kávém hűljön. Élvezem, ahogy a nikotin elárassza egész testemet, majd szép lassan kifújom a füstöt. Tekintetem az ajtóra irányul, és meglátok belépni rajta egy elég érdekes férfit. Persze eddig Ő néz ki mindenki között a legértelmesebbnek, de nem szokásom az idegeneket letámadni, még akkor sem ha egyedül kávézgatok. Mindig is jól jön a társaság, de rá hagyom a döntést, ha érdeklem, akkor így is, úgy is ide jön hozzám.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 02.02.12 14:51

Aurora Rossum


Nem, nem megyek. De.... de nem. De igen.
Ezt suttogta végig a lelkiismeretem. Vagy nem is az? Jah nem tényleg! Csak a kis suttyó ikertestvérem volt az. Még mindig az ő szavai járnak a fejemben. Nem bírom, amikor egyfolytában azt hajtsa, hogy "ne csináld Dorian, nem éri meg. Így is négyet ültél e miatt!." Kit izgat ugyan? Kis nyápic... mindig is apuci szeretett fiacskája volt.
Szóval, lassan megindultam a városba, hogy ellőjem a haveromtól azt a pár grammnyi füvet, amit már egy hete ígérget nekem. Kábé azóta, hogy kijöttem. Elég sz*r volt az elvonó kúra mit mondjak, így most újra bele kell rázódni a dolgokba. Miután ezt sikeresen lerendeztem, és még egy kis lóvét is leakasztottam róla, meg másról... úgy döntöttem, beugrom a közeli kávézóba. Egy saroknyi sétámba telt a dolog, úgyhogy igazán nem haltam bele. Az ajtón belépve rögtön észrevettem, hogy egy nő kezd el pásztázni a szemeivel. Csak egy aprót mosolyogtam rajta, majd zsebbe dugtam kezeimet és a pulthoz sétáltam. Kértem egy kávét és megmutattam a pincérnek, hogy hova hozza...
Nem meglepő talán, hogy kiszúrtam magamnak Aurorát.
-Üdvözletem a szép hölgyeménynek. Helyet foglalhatok?
Nem vagyok egyáltalán az a puhány kis papucs, mint például Ray. Ha igen, ha nem a válasz, akkor is leülök. Ezt kell szeretni.
-Mintha már láttam volna valahol...
Tipikus ismerkedős duma. Előszedem a cigimet, láthatóan kicsit maszekolt a dolog. Rágyújtok, majd ha megkaptam a kávét, rögtön ki is fizetem. Az asztalra könyökölök és szememmel fixírozni kezdem a nőt. Ami igaz az igaz, tényleg nem néz ki rosszul. Aki meg pasiból van, és nem hülye, az megnézi.


Jelenlegi öltözet
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
399
Join date :
2012. Jan. 30.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 02.02.12 21:37

Dorian Brooks Wink

Valahogy egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy csatlakozni akar elbűvölő társaságomhoz. Azt hiszem, hogy teljesen mindegy lenne, hogy mit mondanék, így is, úgy is csatlakozna hozzám.
- Csak nyugodtan. - Bele szívok cigarettámba, még várom, hogy helyet foglaljon. Mikor végre leült, nem feltűnően, de azért végig fut rajta tekintetem. Miért is ne? Ha már Ő megteheti, hogy csak így végig néz, akkor én is. Nem is kellett olyan sokat várnom rá, hogy bedobjon valami csajozós duma féleséget. Már az ilyen szituációkhoz egészen hozzá vagyok szokva, ezért egészen higgadtan reagálom le a dolgot. Bele szívok még egy slukkot a cigimbe, majd elnyomom. Szintén az asztalra könyökölök, hogy felvegyem vele a szemkontaktust.
- Lehetséges, hogy már találkoztunk. - Egy kis hatásszünetet tartok, közben még mindig próbálok a szemébe nézni.
- Mond, jártál már sztriptízbárban, vagy esetleg börtönben? - Mindig is nyílt lapokkal játszottam, mint ahogyan most is. Csak ilyenkor szokott lenni az a kis bökkenő, hogy azért ítélnek el, hogy börtönben voltam, de bevallom, azért jobban elítélnek, ha azt mondom, hogy a testemmel keresem a pénzem. Mindenesetre én nem szégyenlem, ez a múltam, a jelenem és biztos vagyok benne, hogy még a jövőm is.
-Egyébként minek köszönhetem társaságodat? - Túl sok hozzá hasonló férfival volt már dolgom, hogy tudjam, hogy nem lehet véletlen a társasága. Biztosan készül valamire és az csak mellékes, hogy esetlegesen fel akar szedni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 03.02.12 8:18

Aurora Rossum



Hát igen, szinte meg sem vártam, hogy kimondja, hogy "csak nyugodtan". Én kényelmesen helyet foglaltam és elhelyezkedtem. A 'cigimet' is meggyújtottam, majd már szívtam is. A kávé még forró, így nem kortyolok bele.
-Lehetséges...
A hatásszünet nálam is megvan. Igazából nem tudom, hogy ugyan hol láthattam már, de komolyan láttam valahol! Az életemre meg tudnék esküdni. Ilyen szép nőre ki nem emlékszik?
-Hm... mindkettőben voltam már.
Nem meglepő itt semmi sem számomra már. Igazából én is az a személy vagyok, aki teljesen tiszta lapokkal megy, kivéve a drog meg a fű ügyeimet nem mindig. Nem kéne még ennyit ülni. Kíváncsi pillantásomat rászegezem, majd elgondolkodom azon, hogy vajon mi járhat a fejében, miközben engem stíröl. A kérdésre tudok kiszállni a gondolataimból.
-Furcsa véletlen. Tudod... csak itt volt hely.
Pimasz vigyort ereszt el a másik felé. Igazából teljesen üres majdnem az egész kávézó, van pár ember, de az sem túl sok. Meg kell mondani, azért nekem is van dumám, ha kell. Láthatóan pedig tök komolyan gondoltam az egész dolgot.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
399
Join date :
2012. Jan. 30.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 03.02.12 9:18

Dorian Brooks Wink

Minek kérdezi, ha úgysem érdeki a válasz? Számtalan ilyen férfival volt dolgom, ezek amit a fejükbe vesznek meg is valósítsák. Valójában tetszik, ha valaki tudja, hogy mit akar és el is éri azt, mivel én is ilyen vagyok. Valahogy csak a szájára tudok összpontosítani, nagyon tetszik, ha van valakinek testékszere, még vonóbbá és extrémmé válik számorma.
- Még csak arra kell rájönnöd, hogy mikor láttál, hogy voltam öltözve és minden kiderül. Abban az egy hangú egyenruhában voltam vagy éppen alig valamit takaró öltözékemben a színpadon? - Miután feltettem kérdésemet, megfogom az asztalon lévő csészémet és bele kortyolok a már langyos kávémba. Sosem szerettem, ha a kávé túl forró, inkább mást szeretek forrón.
- Most ahogy mondod, tényleg annyira telt ház van. - Tekintetemmel végig pásztázom a helyszínt és még mindig szinte kong az ürességtől. Elég átlátszó ez a dolog számomra és ilyenkor kezd elő jönni gyanakvó énem. Vajon még is mit akarhat tőlem, megfektetni, mint a többi? Elvégre olyan mindegy, élvezem a kialakult helyzetet és a vele járó társaságot. Nem mondanám, hogy egy duma gép, de valahogy én sem vagyok, abban a beszédes kedvemben.
- Ha már így alakult, hogy ilyen sokan vannak és valahogy mellém keveredtél, legalább a nevedet elárulod? - Kíváncsi tekintetemmel fürkészem és próbálok rájönni, hogy egy ilyen vagány pofi mellé milyen név párosulhat. Igaz a bemutatkozással kellett volna kezdeni, de általában minden fordítva csinálok az életben, mint ezt is, hogy leállok beszélgeti egy idegennel és aztán kérdezem meg a nevét.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 08.02.12 20:09

Aurora Rossum



Testékszerek és a tetoválások. Ez az életem. Kicsit elgondolkodom azon, amit kérdez tőlem... ez egy érdekes kérdés.
-Hallod, fogalmam sincs. Nem emlékszem már rá. Maradjunk annyiban, hogy talán mindkettőben, talán csak egyikben. De valahol biztosan.
Kacsintok, közben kicsit közelebb húzom a hamutálat és hamuzok egyet, majd beleszívok ismét a cigibe. Kávé meg a cigi... az a kettő, ami mindig együtt megy. Mikor körülnéz, nekem egy ötszáz wattos vigyor jelenik meg az arcomon. Igazából szeretem szédíteni a nőket... egy darabig. Mindig vigyázok, hogy ne szeressek bele senkibe. Az úgy nem pálya, nekem legalább is.
-Dorian.
Kisebb hatásszünetet tartok, ameddig legalábbis elnyomom a cigit. A kávét is lehúzom, de kérek másikat. Szükségét érzem neki. A pincér furcsa szemekkel néz rám, de mikor rápillantok akkor elkapja gyors a tekintetét.
-És a te becses neved?
Ha már itt tartunk akkor miért ne? Érdekel is meg minden... szóval nem habozok. Rögtön a lényeg.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
399
Join date :
2012. Jan. 30.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 09.02.12 10:46

Dorian Brooks Wink

Vajon miért van olyan deja vu érzésem? Nem ritka, hogy férfiak társaságát élvezhetem, de szinte mindig máshogy fejeződik be a társalgás. Van aki fel dúltan távozik és van aki elégedetten és van aki, khm igazán elégedetten. Kíváncsi vagyok, hogy Ő melyik kategóriába fog lenni.
- Bármennyire is furán hangzik, de remélem, hogy inkább a börtönből vagyok olyan ismerős neked, legalább ott tisztességesen fel voltam öltözve. - Csak nem bírom ki és elnevetem magam. Nem szégyenlem a munkámat, de azért mégis jobb mindent új lappal kezdeni. Meg hát, sokan nem vesznek komolyan a munkám miatt és azt hiszik, hogy azért mindenkivel ágyba bújok. Pedig ez nem így van, táncosnő vagyok, nem prostituált.
- Aurora. - Bájos mosoly kíséretében válaszolok kérdésére. Nocsak már a nevét is tudom. Első ránézésre azt mondanám, hogy egy korosztály lehetünk, vagy fiatalabb nálam. Ha fiatalabb lenne az eléggé meglepne, mivel azoknak többnyire nincs merszük leszólítani.
- Nagyon fájt? - Mutató ujjammal a szájára mutatok. Közben gyengéden bele harapok alsó ajkamba. Mindig is azok jobban felkeltették az érdeklődésemet, akik rendelkeztek valamiféle testékszerrel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 10.02.12 18:20

Aleana Grey

A börtönben elég sok eset volt és most szabadulni szeretne. Innen indul hazafelé, de úgy érzi, hogyha nem iszik menten egy liter kávét, elalszik az utcán. Rendkívül elfáradt és ezt nem csak azon érzi, hogy mindjárt lecsukódnak a szemei. Belül is érzi a fáradtságot, nyűgös és most egyetlen egy cél lebeg a szeme előtt, hogy kávét igyon. A kezében pár dokumentum, amit a hóna alá helyez, hogy ne legyen útba. A kabátot a kezébe veszi, a kulccsal pedig bezárja az ajtót. Sóhajt egyet, hogy pár perc és már a falakon kívül lesz.

Végig sétálva a folyosón, minden őrnek biccent egyet. Nem is érti, hogy miért van itt ennyi, amikor kevesebb a rab és ráadásul rácsok is vannak. Végül úgy dönt, hogy ezt őt nem érdekli, így egyet ránt a vállain, hogy kiverje ezt a fejéből. Cipője hangját lehet hallani a kihalt folyosórészen, ami a kijárat felé vezet. Ekkor nyílik az ajtót, ahogy két őr hátrafog egy rabot, akinek elég szépen betörték az orrát. Sóhajt egyet és megáll előttük.
-Mi történt? – Veszi fel az orvosi hangnemet és próbálja megvizsgálni a szemeivel a sérülést. Nem mutat túl sok kedvességet a rab, de ez érdekli a legkevésbé. Végül feladva mindezt, megkéri az őröket, hogy vezessék el, majd ha rosszul forr össze a csont, akkor majd talán elgondolkozik ezen.

Az utolsó kapun is átjutva leadja a kulcscsomóját, ahol az őr kedvesen elrakva, elég tol egy könyvet meg egy tollat. Kezébe kapja az írószerszámot és aláfirkantja a nevét, ott, hogy „elhagyás”. Már csak ez az egyetlen akadály, hogy végre a csípős hidegbe érjen. Kabátját magára kapja, miközben leteszi a dokumentumot a pultra. Próbál vele beszélgetni a férfi, de ügyet sem vet rá. Felhúzza a cipzárt és egy egyszerű elköszönéssel, magához veszi a dokumentumokat és ott hagyja.

Az utcán sétálgatva nézegeti a papírlapokat és abban reménykedik, hogy a nagy kapkodásban, ami azért kellett, hogy mielőbb kijusson, mindent eltett-e. Ahogy elnézi megvan minden, már csak az vár rájuk, hogy adminisztrálja. Utálja a papírmunkát, így mikor erre gondol fintorog egyet. Las Vegas utcáin nem a legbiztonságosabb, főleg a börtön környéke. Azt hinné az ember, hogy ezt a környéket elkerülnék a bűnözők. Azért a félelem tetőfokára hág benne, ahogy egy-egy gazfickó végig futtatja a szemeit rajta. Sóhajtva gyorsítja meg a lépteit, hogy minél előbb „normális” emberek közé érjen.

Első üzlet, ahol eljött az a café. Alig várta, hogy végre ideérjen, bár ahogy elnézte ugyanannyi idő lett volna bemenni egy áruházba és venni kávét, hogy otthon elfogyassza. Bár ahogy magát ismeri, biztos, hogy nem bírta volna ki az idegei, ha előtte hosszú a sor, ráadásul a pénztáros vagy a vevő bénázik. Jobb ez így, a békességet jobban szereti. Körül néz a helyen, látja, hogy szinte telt ház van. Ennyit arról, hogy nyugodtan eltudja fogyasztani a kávéját. Odasétál a pulthoz és kikéri a kávét, majd fizet és végül megfogva elindul egy üres asztal felé.

Az asztalnál már látja, hogy milyen nyugodtan tud, majd dolgozni, mire pár huligán befoglalja előtte az asztalt. Szúrós szemek villannak rájuk, majd relaxra fogva magát, visszaszámol tíztől. Nem hitte volna, hogy ennyi időbe telik, hogy egy nyamvadt kávét megtudjon inni. Elsétál a fiúk mellett és egy kicsit meglöki a hozzá közelebb esőt, aki magára önti a vizet. Mintha mi sem történt volna tovább sétál egy gonosz vigyorral az arcán. Persze a srácnak nem tetszik és feláll, mire látható, hogy az ágyéka tájt tiszta víz. Vörös pír foltokkal visszaül, hogy senki ne lássa.

Végül megtalálja a tökéletes helyet, mire gyorsít a lépésén, hogy ezt senki se foglalja el. Célt érve diadalittasan foglal helyet, a dokumentumot az asztalra dobja a kabátját meg a széktámlájára helyezi. Kényelmesen elhelyezkedik, majd magfa elé veszi a papírokat és miközben szürcsölgeti a kávét, olvas. Nem túl izgalmas olvasmány, de egyszer meg kell csinálni ezt a piszkos munkát is, ha nem akarja, hogy elhatalmaskodjon felette a sok papír és egyszerre keljen mind megcsinálnia a szabadsága alatt. A jelentést valahogy össze kéne foglalnia, de ahogy elnézi nincs most a topon. Rakosgatja a fejében a szavakat és rájött, hogy kellett volna egy darab papír és toll, hogy ne felejtse el, amit most kitalál. Végül egy vállrántással becsukja és lerakja az asztalra, miközben hátradőlve ízleli a fekete keserű vizet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 10.02.12 20:38

Unott léptekkel teszem magam harminc centikkel előre a koppanós kövezeten. Pillantásom ritkán érinti csak a járdaszigetet a hatalmas tömeg miatt, ám most hirtelen észreveszem, hogy két nagyobb kődarab találkozásánál kidugta a fejét a földből egy kis virág. Egye kutya, fogom magam, lehajolok hozzá. Letépem és a hajamba tűzöm. Városi virág, de jó nekem, mim van.
Lépdelek unottan tovább. Nem is tudom, minek indultam el az éjszakába gyalog. A jobb helyekre persze mindig taxival érkezem, de tény, hogy ma nem is úgy öltöztem, hogy még a végén valaki asztalnak vagy ágynak akarjon dönteni. Ma laza vagyok, farmer, hajcsat, blúz és kabát. Meg egy kis fázékonyság.
- Milyen szép, füstös esténk van - vigyorgok nagyot az égre. Összecuppantom rúzsos ajkaimat, hogy meggyőződjek róla, még nem fújta ki a szél. Megállok, körbepillantok. Egy vendéglátóhely elé csöppentem, mely minden bizonnyal csakis az én érkezésemre vár. Hát miért ne tegyek örömet a világnak? Belököm az ajtót és belépek.
- Estét.
Koppanó, lassú léptekkel indulok meg a pult felé. Időközben felmérem a terepet. Vajmi kevés nyugalom várható, nem, mintha a bajjal általában bajom lenne. Sőt. Kifejezetten diadalmas mosollyal nyomom neki a mutatóujjamat egy előttem tétován álldogáló ürge hátának, hogy arrébb lépjen.
- Útban vagy ám, kicsi fiú. Elengedsz? Megköszönöm.
A tohonya bambulva tesz egy lépést el az utamból, én pedig tovább vonulok. Elhatározom, hogy visszafelé jövetben már nem játszom inkább el ugyanezt, szóval kikérve magamnak egy jó erős feketét cukor és tej nélkül, elindulok a másik irányba. Az egyik utolsó asztal válik a figyelmem tárgyává, mivel egyetlen nő ül ott, eléggé elmerül valamiféle papírmunkában. Vele biztosan nem kell összebalhéznom. Odalépek, kezem a szabad székek egyikének háttámlájára engedem.
- Szabad? - kérdem türelmes hangon, ajkaim sarkában apró mosollyal, és megvárom válaszát, ha pedig igennel felel, leülök.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 14.02.12 13:15

Aleana Grey

A börtöni munka mindig is megterheli az agyát és az idegrendszerét. Ahogy a sok elítélttel kell foglalkoznia, kirázza a hideg és olyan agy halott lesz napvégére, hogyha nem térne be ide minden alkalommal, akkor haza se tudna menni. A börtönben meg semmiképpen sem szeretne több időt tartózkodni, mint amennyi a szerződésben van munkaideje. Most is, mint általában mindig magával hozza az adminisztrációra váró dokumentumokat. Esténként egy gyors összesítéssel zárja a napot, így még kikapcsolódni sincs ideje, mint ahogy azt mások gondolják. Hiába kel kiegyensúlyozottan és fitten, amikor hulla fáradtan dől be este az ágyba. Ez a kávé arra jó, hogy a maradék feladatát elintézze otthon és utána kidőljön végleg.

Most is ezt a folyamatot végzi, épp a kávé szürcsölgetésénél tart, ami szó szerint megnyugtatja. Pont azért, mert már nincs a börtönben és egy újabb nappal van előrébb a „szabadulásában”. Legalábbis nagyon reméli, hogy a kiváló munkája miatt nem szerződtetik le, mert akkor elhagyja álmai pályáját és inkább elmegy virágárusnak a sarokra. Soha sem fogja megszeretni a börtönt, ezt már előre látja és nem is szíve, hogy bárkivel is kapcsolatot létesítsen. Eddig meg volt az emberek nélkül, így most is meg lesz. A fejében ezek a gondolatok futkároznak, mikor egy női hang üti meg a menetét. Felpillant bágyadtan, már éppen aludt volna, mikor észreveszi, hogy rá várnak.

Szemeit körbe futtatja a kávézóban és az a megdöbbenés ül az arcára, hogy telt ház van. Ránéz az órájára, alig múlt el 8 és nincs szabad asztal. Sóhajt egyet, majd biccent egyet a fejével.
-Persze, nyugodtan. – Egy apró mosoly erőltet ő is az arcára, hogyha már ilyen udvariasan kérték. Reménykedik benne, hogy nem vár a nő társaságot, mert akkor kirekesztik a nagyszerű helyéről, amit belépéskor sikeresen a magáénak tudott. Szemeivel nem fürkészi sokáig az előtte ülő ismeretlen arcát, egyből visszatér „dolgozni”. Most jobban belemélyed a dokumentumokba, mint valaha. Egy percig sincs ismerkedni, főleg nem egy nővel, bár ha pasi ülne előtte akkor sem.

Végül nem bírja sokáig, mert nagyon is tele van a hócipője a munkával, így arra gondolt, hogy egy asszisztenst fog követelni, hogy legalább a papírmunkától megszabaduljon. Elvégre ki várja el tőle, hogy minden egyedül ő csináljon. És hol marad a szórakozás? Egy újabb sóhajtással csukja be az aktát, majd elhelyezi az asztal szélén és kezébe veszi a csészét. Illedelmesen kortyol belőle egyet, majd visszahelyezi a csészealjra.
-Szép esténk van. – Jegyzi meg úgy mellékesen, hiába próbálja a hangját kicsit barátságosra formálni, túlságosan is ideges és fáradt. Ez a kettő nála összesítve a nyűgösség. Milyen jó, hogy másoknak ilyen alakjuk van és még ilyenkor is éberek. Végig futtatja a szemeit újból a nőn, hátha felfedez rajta valami fáradtságot. Lehet, hogy van rajta, de azt ügyesen titkolja.

Kiissza a kávéját, de nem érzi úgy, hogy felébresztette volna, így egy közelgő srácot vesz szemügyre, akitől kérte a kávét. Valószínűleg a főnöke kiküldte, hogy szedje le az asztalokat, mert kezd megint kígyózó tömeg kialakulni a pénztáraknál.
-Megkérhetlek hozol még egy kávét? Cukor, tejszín. – Szól oda neki, mire a fiú biccent. Előkapja a pénztárcát, kikeresi az aprót és a srác kezébe nyomja. Legalább ezzel megúszta, hogy kivárja a sorát és elveszítse a féltve őrzött asztalát. Hamarosan meg is érkezik a kávé, a kívánt kiegészítőkkel, mire egy halvány mosolyt erőltet az ajkai szegletébe.

Ahogy a fekete és ízesített lé lefolyik a torkán egyszerű megnyugvást érez belül. A tejszínt csak azután önti bele, hogy a cukor megfelelő mennyiségben van benne. Ekkor a fekete eltűnik és egy kicsit világos barna színbe megy át. Tudja, hogy nem kéne ilyen bunkónak lennie, de nincs előírva sehol sem, hogy beszélgetni kéne egy idegennel, aki nem talált jobb asztalt az övénél. Elkezdte a társalgást, így ha nem folytatódik, akkor megérti, hogy nincs miről beszélgetniük. Ahogy újra szemügyre veszi az előtte ülőt, rájön, hogy talán nem is sokkal idősebb nála, vagy talán egyáltalán nem idősebb, hanem ugyanannyi. Erre viszont nem fog rákérdezni, mert annyira azért nem érdekli. Csöndben vár és ha feltesznek neki kérdéseket, akkor válaszol rájuk, de túl sok érdeklődést nem mutat arra, hogy ő kezdeményezze megint a beszélgetést.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.02.12 8:17

Meira Willison


Próbáltam úgy táncolni, mint azelőtt még soha és a testemet az elmémmel összhangba hozni. Tudom, persze, mindig azt mondják, hogy ez az önfeledtségről szól és hogy gondolkozni a legkevésbé sem szabad, de nekem kellett hozzá. A lépések úgy álltak össze, ha az eszemet is, vagy inkább a memóriámat használtam. A mozdulataim nem voltak tökéletesek és szerintem soha nem is lesznek azok, de legalább próbálkozok, ami már haladásnak számít, nem? Ahhoz, hogy a legjobb legyek, úgyis naphosszakat kell gyakorolni, tehát vesztenivalóm nincs. Itt képtelenség az időmet pazarolni.
- Travie, mikor végzel? - szólt felém egy csapattársam. Bizony ám, nem csak szólóban nyomom az egészet, a többiekkel is éppúgy színpadra szoktam állni. Legalább többször tudunk fellépni.
- Mindjárt tűzök haza. Adsz még úgy öt percet? - láttam a fején, hogy felesleges megkérdeznem, de azért akartam tenni egy próbát. Tekintetem a táskámra és a mellette heverő cuccaimra irányult, majd Mattre.
- Jönnének utánad, szerintem elég lesz mára ennyi. Apád nem vár otthon? - kérdezte és a hifi cucchoz lépett, majd nem zavartatva magát kivette belőle a cd-t, egy tokba tette és a kezembe nyomta.
- Nem, ma valami tárgyaláson van, szóval nem kéne sietnem, de akkor mindegy. - vontam vállat és felvettem pulcsimat, majd a melegítőt is átvettem egy farmerre. Nem szerettem így mászkálni az utcán, még ha túlzottan nem is érdekelt mások véleménye. - Na csá! - biccentettem hátra és már kint is voltam az ajtón.
Úgy döntöttem, hogy mivel tényleg nem kell sietnem haza, beugrok a Hard Rockba. Szerettem azt a helyet, főleg, mert itt készítették a világ legjobb forrócsokiját. Na jó, ha a világét nem is, de a városét biztosan. Az utcán nem sok ember mászkált, meg is lepődtem, mikor a parkban három-négy alaknál nem láttam többet. Még csak nyolc óra, de már a nap lent volt. Milyen jó is lesz, hogy nyáron nem kell még ilyenkor a sötétségért aggódni.
Lazán vetettem be magam a kávézóba és azonnal egy szabad asztalt kerestem, ami természetesen nem jött össze. Zsúfolásig telt a hely, így hát a pulthoz sétáltam és ott kértem magamnak egy forrócsokit.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.02.12 11:07

Travie Finkle


Szörnyű napom volt. Hogy is lehetne másképp? Kezdjük ott, hogy reggel egy tárgyalásom lett volna egy helyi reklámcéggel, erre nem elaludtam? Még az a szerencse, hogy tökéletes dumám van, így ki tudtam magyarázni magam. Hogy kivizsgáláson voltam, az mindig nyerő szöveg... Oké, nem szoktam sokat hazudni, csak ha a helyzet megköveteli. Most pedig határozottan megkövetelte. Aztán... ott a másik dolog... Kimentem a városba fotózni egy kicsit, ha már megköveteli a cég, hogy kész ötletekkel álljak elő, és természetesen nem sikerült értelmes fotót kreálnom. Ráadásul apám is telefonált, hogy jó lenne, ha küldenék haza képeket a következő reklámkampányuk plakátjaihoz. Oké, persze, a pénz beszél, kutya ugat, de miért van az, hogy egyszer nincs melóm abszolút, máskor meg a nyakamba szakad az egész és azt sem tudom, hol a fejem? Kábé estére már annyira ki voltam bukva, hogy muszáj volt valahová kimozdulnom és meginnom valamit. Egy egyszerű fekete térd fölé érő ruha mellett döntöttem ezen az estén egy fekete szövetkabáttal és egy fekete platformos cipővel. Néha muszáj kicsit nőiesebb vonalon nyomatni...Mivel még nem volt késő, nem szálltam taxiba, hanem a sofőrrel vitettem el magam. A Hard Rock Café tökéletes helynek tűnt. Elméletben legalábbis... Meglátjuk gyakorlatban hogy fog működni az elméletem. A város ezen az estén szokatlanul kihaltnak tűnt, a szokottnál kevesebb ember mászkált az utcákon. Hiába.... még mindig nem szoktam hozzá, hogy ez bizony nem New York, ami soha nem alszik, mindig nyüzsögnek az emberek az utcákon.
Mikor elegánsan betipegtem a kávézóba, kicsit kívülállónak éreztem magam. Bizony, mindenki tök lazán volt felöltözve, én meg kicsíptem magam. De hát hé, érdekelt ez engem valaha is? Odatipegtem a pulthoz, letelepedtem egy bárszékre és rendeltem.
-Legyen szíves adni egy Martinit. –Mosolyogtam rá kedvesen, hogy még véletlenül se tűnjek bunkó, beképzelt libának, majd a táskámat elhelyeztem a pulton. Ideje körbenézni itt, ha már bejöttem. És ekkor... felkeltette érdeklődésemet a srác, aki a színpadon táncolt. Szinte megbabonázva néztem. És ekkor... csalódottan nyugtáztam, hogy ő bizony már fejez. Ez az én formám... Ám ekkor egy újabb tény keltette fel az érdeklődésemet. A pult felé jött. Mikor letelepedett két székkel arrébb, rávetettem a tekintetemet.
-Helló. Ne haragudj, hogy leszólítalak, de az előbbi produkciót nagyon tetszett. –Mosolygok rá. És tényleg így van, eszméletlen jó volt, rég láttam ilyet.
-Amúgy engedd meg, hogy bemutatkozzak. Meira Willison vagyok, örvendek. –Mosolygok rá bájosan.

Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.02.12 13:14

Meira Willison


Rekordidő alatt pakolták elém a forrócsokit, én pedig éhes vadként vetettem rá magamat. Az édes aroma felkorbácsolta ízlelőbimbóimat és próbáltam minél erőteljesebben megszívni a szívószálat, hogy többet és többet kapjak az ínycsiklandozó italkülönlegességből.
Pár pillanat múlva egy lány jelent meg mellettem, én meg meglepődve néztem rá, ugyanis fogalmam sem volt róla, hogy ki lehet. Felvontam szemöldökömet, majd arrébb toltam az italt, hogy ne tűnjön számára úgy, mintha nem figyelnék. Jobban szemügyre vettem, ahogy bármelyik másik férfi tenné a helyemben és elmosolyodtam. Különösebben nem keltette fel az érdeklődésemet, sosem akartam kapcsolatokba ártani magam, mert egy: lehetetlenség kimászni belőlük lelki törés nélkül, kettő: feleslegesek. Egy nő mellett nem lehet bulizni, nekem pedig most kizárólag a partikra van szükségem, ahol azzal beszélgethetek, akivel akarok és nem azzal, akivel megengedett.
- Öhm, kösz. Még nem tökéletes, de igyekszem. Gyakorlásnak klassz hely.
Vontam vállat és a színpadra pillantottam, ahol egy másik srác énekelt. Épp az, aki nem sokkal ezelőtt leváltott. Összeráncolt szemöldökkel néztem rá, utáltam, ha siettettek és nem csinálhattam a dolgomat, ameddig akartam.
- Én meg Travis Finkle, de szólíts csak Travienek!
Mondtam, bár nem kifejezetten szerettem ezt a becenevet. Dedósnak éreztem és nem akartam annak tűnni. Kortyoltam a forrócsokimból, ami mostanra már csak hideg csokoládénak tűnt és alig pár kortynyi lötyögött még a kehelyben.
- Jól kicsípted ám magadat. Te is fellépsz vagy csak vársz valakit?
Érdeklődtem és az italára pillantottam, ami alkoholnak tűnt. Hacsak nem víz. Kezdtem gyerekesnek érezni magamat forrócsokival a kezemben.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.02.12 14:44

Travie Finkle

Mikor kihozták elém a Martinimat, meglepődve konstatáltam, hogy itt bizony egész gyors a kiszolgálás. Kortyoltam belőle egy aprót és nyugtáztam magamban hogy bizony még jó minőségű, finom Martinit is szolgálnak fel. Azt hiszem többet kellene ide járnom...
Travie reakciója bevallom, egy kicsit meghökkentett. Furcsán, gyanakodóan nézett rá, úgy ahogy emberfia nem nézett még rám, hiszen nekem eddig mindenkiben sikerült bizalmat keltenem. Azért az megnyugtatott, hogy mint minden hímnemű lény, azért ő is jól végigmért. Persze, hiszen ki ne bámulna engem, ha egyszer ilyen tökéletes vagyok?
-Hm, én nem tudom, milyen lehet a tökéletes nálad, ha ez nem volt tökéletes. Nagyon tetszett, de tényleg. Mióta táncolsz? –Nagyon jól csinálja, biztos nem tegnap kezdte. Követtem a tekintetét, egészen a színpadig, ahol egy srác énekelt. Ő is elég jó volt. Talán ez valami tehetségkutató hely?
-ÖÖÖ, engem pedig szólíts csak egyszerűen Mei-nek. –Mosolygok rá. Jobban szeretem azt a becenevet. Anyám szokott Meiraként szólítani. Utálom, ha úgy szólítanak. A fiú megjegyzésére végignézek magamon.
-A fenébe is, tudtam, hogy nem kellett volna ennyire kiöltöznöm! Amúgy szoktam énekelgetni, de ma este nem lépek fel. Csak egyszerűen jól esett egy kicsit kicsípni magam. Főleg, hogy egész nap pizsamában fetrengtem otthon. –Igazából nagyon sűrűn öltözök így és még mindig nem tudtam megszokni, hogy ez nem New York. Ott tökmindegy, mit is veszel fel, az utca kb. egy divatbemutatóként fest.
-Ja, és amúgy nem várok senkit, csak beugrottam egy italra.-Mutatok a poharam felé.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.02.12 17:40

Meira Willison


Szimpatikus, bár nem igazán szeretek ismerkedni, fogalmam sincs, miért. Talán ennek oka lehet az, hogy anyámék belém nevelték vagyis igyekeztek belém nevelni: ne álljak szóba idegenekkel. Okot is adtak rá sokszor, sőt próbáltak rám ijeszteni a legkülönfélébb módokon, de többnyire sikertelenül. Viszont most, hogy felnőttem, kezdem megérteni, miért tették, amit tettek. Az egyetlen gond csak az volt, hogy Meira egyáltalán nem látszott veszélyesnek, sőt mi több, határozottan veszélytelennek tűnt. Kár, hogy rossz az ítélőképességem és ezáltal lehet egy sorozatgyilkos is. Hm...Ez hülyeség.
- Hát, kösz, de ez még tényleg nem az. Tizennégy éves korom óta, szóval durván hét éve. El sem hinnéd, de az elején úgy kellett unszolni, hogy bejárjak az órákra. Most már semmi pénzért nem hagynám ki őket.
Mosolyodtam el s valamilyen szinte büszke is voltam teljesítményemre. Nem sokan mondhatták el magukról, hogy ennyi ideje táncoltak, mert az emberek többsége megunja, de azt hogy miként, arra még nem tudtam rájönni. Annyi új lépés és új mozdulat van, hogy kimeríthetetlenek a koreográfiák. Mégis mi olyan unalmas vagy elcsépelt benne?
- Oké, Mei. Érdekes név.
Közöltem nem zavartatva magamat. Biztos voltam benne, hogy tudja, nem rosszból mondtam, szimplán egy észrevétel. Örültem, hogy egy lelki társra akadtam ezen a téren. Bírom az énekes lányokat, akik értenek a művészetekhez, azoknak nyert ügyük van nálam. Na meg, akik tudnak palacsintát sütni. Fontos szempont.
- Énekelsz? Akár elénekelhetnél most is egy dalt. Nem számít, hogy nem vagy felírva, elintézem, ha gondolod. Kíváncsi vagyok rá. Amúgy nem olyan vészes, szerintem mindenki élvezi a látványt.
Vigyorodtam el ruhájára célozva és kiittam az utolsó pár cseppet is a kehelyből. Megszomjaztam erre a tömény, édes italra, de nem kértem vizet vagy bármi mást. Egyenlőre ennyi elég volt.
- Nincs jobb annál, mint egész nap pizsamában fetrengeni. Én sem vagyok az elegáns cuccok rajongója, csak ha nagyon muszáj, akkor csípem ki magam.
Fintorodtam el. Tényleg utáltam minden olyan ruhadarabot, ami egy kicsit is kényelmetlennek bizonyult. Voltak olyanok farmerok is, és azokat aztán a szekrény mélyére súvasztottam be. Az öltöny pedig egyenesen tabu számomra.
- Ja, értem. Mit iszol?
Kérdeztem már meg egyúttal, mert még mindig zavart, hogy nem tudtam, mi lapulhatott a pohárban. Személy szerint alkoholra tippeltem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 16.02.12 12:58

Travie Finkle

Ahogy Travis elkezd beszélni, kétkedően nézek rá. Nem tudom eldönteni, hogy most csak szerénykedik, vagy tényleg még tovább akarja fejleszteni magát. Sajnos nagyon sok olyan művésszel találkoztam már eddig, aki csak szerénykedett meg fikázta magát, csak hogy dicsérjék. Travis azonban határozottan nem tűnik ilyennek.
-Tudom milyen érzés. Még 13 éves koromban édesanyámék beírattak dzsesszbalettra. Szó szerint úgy kellett elrángatniuk az elején az órákra. Aztán meg... ha akár egyetlen órám is kimaradt, hisztériás rohamot kaptam. Aztán... vége szakadt ennek is, mint olyan sok mindennek az életemben. –Komorodik el egy kicsit az arcom. A dzsesszbalettet tényleg nagyon szerettem. Majd észbe kaptam és megráztam a fejem.
-Bocsi. Nem akartam kiselőadást tartani az életemről. –Hajtom le a fejem, majd kortyolok egyet az italomból.
-Ööö, igen, sokan mondták már ezt nekem. Anyuék azért választották ezt a nevet, mert annyira különleges, hogy mindenki emlékezetében megmarad. –Mosolygok rá. Szó mi szó, anyámék értettek az ilyesmihez. Az éneklés említésére kicsit megrettent arcot vágok, majd eszembe jut valami: hé, hát Willison vagyok, nem futamodhatok meg! Megteszem
-Oké, ha annyira akarod, éneklek. –Kacsintok rá. Biztos nem erre a válaszra számított, talán azt várta, hogy elkezdek mentegetőzni, szabadkozni, meg hogy majd ki akarom húzni magam.
-Tény, élvezet egész nap pizsamában fetrengeni a pihepuha ágyban, de nekem lételemeim az ilyen ruhák. –Mutatok végig magamon. Legalább hetente egyszer ki kell csípnem magam, különben begolyózok.
-ÖÖ, Martinit. –Válaszolok a kérdésére, majd körözgetni kezdek az ujjammal a pohár szélén, halk, de magas hangot előidézve evvel. Gyermekkoromban mennyit játszottam ezt, mennyit kísérleteztem a hangokkal!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 16.02.12 18:37

Meira Willison


A dzsesszbalett király, véleményem szerint. Balett és hip-hop között vacilláltak annak idején anyámék, aztán végül is utóbbi mellett döntöttek, mondván, hogy az sokkal fiúsabb tánc. Hát, igazuk volt, de szerintem azt is ugyanúgy megkedveltem volna, ha kapok rá időt. Mindig is az a fajta srác voltam, aki magasról tett mások véleményére, na meg ha piszkálódtak, hát anyám haragjával kellett szembe nézniük. Igen. Én voltam az egyetlen, édes pici fiacskája, akivel amúgy sosem foglalkozott, de előszeretettel fenyegette meg az osztálytársaimat, ha bántottak. Érdekes, nem?
- Balett? Az csúcs. Én is akartam járni, de aztán rájöttem, hogy tökéletesen megfelel a hip-hop is.
Közöltem nem zavartatva magamat, hogy egy vadidegennek mesélek el mindent. Nem szokásom, még én is meglepődtem rajta, hogy a szavak csak úgy korlátok nélkül buknak ki számból.
- Nyugi, majd szólok, ha untatsz vagy valami.
Legyintettem vigyorogva. Attól aztán nem kell tartania, hogy nem hallgatom szívesen életének történetét. Szeretem megismerni, majd kiismerni az embereket, persze, sokuk nem hagyja, valami oknál fogva. Pedig nincs jobb annál, ha betekintés nyerhetünk egy-egy személy múltjába. Érdekes dolgokra lelhetünk rá.
- Hm... Az enyémben tuti meg fog maradni. Ha engem kérdezel, jól választottak.
Kacsintottam rá és ez az apró gesztus már a flört határát súrolta. Jézusom, mi van velem? Nem szoktam flörtölgetni, máskor még a lányokat is nagy ívből elkerültem, nehogy valahogy beléjük bolonduljak, mert hát hihetetlenül könnyen el szokták ezt érni. Most viszont egyenlőre, amíg nem lépem át a határokat, semmi vész.
- Szuper! Ennek örülök. Azonnal intézkedek!
Közöltem túláradó lelkesedéssel, majd ott hagytam, de egyáltalán nem illetlenségből. Odaszaladtam a sráchoz, aki az embereket konferálta fel. Sokuk, ahogy én is, csak gyakorolni jártak ide, mert legalább műsort is adhattak egyúttal, de élvezték. Határozottan szerettek a színpadon lenni. A srác egyáltalán nem ellenkezett, miután pár dolcsival megtoldottam az amúgy főnökétől kapott munkabérét. Átadta nekem a mikrofont, én pedig mosolyogva néztem Meira felé.
- Hölgyeim és Uraim! A következőkben Meira Willisontól fogunk hallani egy dalt! Miss Willison, kérem fáradjon a színpadra!
Mondtam a mikrofonba, akár egy profi konferanszié, majd vártam, hogy Meira a színpadhoz jöjjön.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 17.02.12 12:17

Travie Finkle

Ahogy említi a dzsesszbalettet, hogy az is választási lehetőség volt számára, habár nem tudom miért. Hiszen az én csoportomban is voltak srácok néhányan. Mondjuk tény, hogy a hip-hop jobban áll a fiúknak, hiszen fiúsabb, de viszont a balett meg gyönyörű.
-Érdekes. Kevés fiút ismerek, akik próbálkoznak a balettel. A csoportomban azt hiszem 2 srác volt, ez is elég meglepő tény volt a számomra.
Amennyire idegenkedő volt velem a bezsélgetésünk elején, Travis most olyan lelkesen beszél magáról és ez megmosolyogtat. Kábé minden emberből ezt a reakciót váltom ki. A legantiszociálisabb embert is beszédre tudom bírni.
-Oké, akkor ez most mgnyugtatott. De tényleg szólj!
Nem utálok jobban semmit annál, ha untatok valakit, vagy éppen idegesítek. Jól tudom, mennyire szar érzés, ha valaki csak beszél, beszél, beszél és nem veszi észre magát, hogy idegesítő.
-Igen, amúgy szeretem a nevemet, szerintem s jól választottak. –Mosolygok rá. Nagyon kevés ember van megelégedve a nevével, nagyon sokan változtatnak nevet, amint betöltik a 18. életévüket. Enyhén elmosolyodok Travie lelkesedésére, és nevetve nézem, ahogy rohan a színpad felé. Mikor felkonferál, kicsit összeszorul a gyomrom, hiszen nagyon régen léptem fel. Levetettem a szövetkabátot, letettem a bárszékre, majd elindultam a színpad felé, közben élveztem a hímnemű lények rám szegeződő tekintetét, meg úgy kb az összes rám szegeződő tekintetet.
-Ezért még tárgyalunk. –Súgtam oda Travisnek, mikor elvettem a mikrofont tőle, majd hátraléptem egyet, megfordultam és váltottam néhány szót az egyik sráccal, aki csak bólintott egyte és kb fél perc múlva visszatért egy székkel és egy gitárral.
-Hölgyeim és Uraim! Egy Pink Floyd-dalt adok elő. Remélem, élvezik majd!-Úristen, de butaságokat mondtam! Kis híján elnevettem magam, de inkább a mikrofont állítottam be helyette, elhelyezkedtem, majd elkezdtem játszani a Wish You Were Here-t. Itt-ott elcsuklott ugyan a hangom, de legalább tiszta volt. Hallatszott rajta, hogy régen énekeltem. Nem érdekel! A színpad majdnem megrészegített, élveztem, hogy zenélek.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 05.03.12 20:41

FLORA WHITE


Á, imádok szabadon lenni. Hatalmas vigyor volt a képemen ahogy élveztem a nap sugarait amik az én drága, ronda képembe világított. Szememen az úgy nevezett "mérges szemüveg" volt ami szerintem igen jól áll nekem. Sajna semmi nem lesz olyan mint régen hisz nem hiszem, hogy újra szívesen látnak az MTV- nél, de ki a franc tudja? Lehet, hogy tárt karokkal várnak! A kedvenc bőrkabát volt rajtam, amit már legalább két éve vettem, sőt alatta a kedvenc Hawai ingem egy vörös nyakkendővel párosítva. Kezeimet zsebre dugva tartottam és úgy mentem a kávézóba. Hmm.... milyen régen ittam igazi jó kávét! A zsebemből már elő is húztam a cigimet és előkészítve tartottam. Mikor bementem a helyre még nagyobb vigyor ült ki a képemre. Ó, mennyei manna! Jipiáé! Magabiztos lépésekkel mentem a csaj felé aki valamiféle punk lehetett mert a haja úgy nézett ki mintha egy hippi ráokádott volna. Hehe, ez jó szöveg! Esküszöm lejegyzetelem az ilyen sz@rságaimat és egy "Shawn kedvenc szövegei" címmel kiadom. Tuti siker öcsém! Dőlne a lóvé! Mikor odaérek a pulthoz 57 karátos vigyorral szólalok meg.
- Helló! Kérnék egy kapucchinot!
- Jó.- válaszolta unottan.
Bólintottam egyet majd leültem az egyik asztalhoz és rágyújtottam, miközben a pultos csajt figyeltem. Jó veled beszélgetni, gyere holnap is! Nem valami nagy szónok. Biztos megállt benne az ütő mikor ilyen hajat csinált magának ezért nem ilyen beszédes! Háh! Na mindegy, továbbra is elégedetten szívtam a kellemes Bondot.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 05.03.12 23:03

Végre egy olyan nap, mikor nem az ébresztő órámra kell kelnem. Bár még így is a megszokott időben keltem fel, hisz az évek alatt már nagyon is hozzá szoktam a korán keléshez. Mikor eszembe jut, hogy ma szabad napos vagyok elégedetten dőlök vissza a kényelmes ágyamba és azon kezdek el töprengeni, hogy a nap hátra levő részében mit is kezdjek magammal. Túl sok szabad időm van, ami szinte megrémiszt. Fogalmam sincs, hogy mikor volt annyi erőm, na meg persze időm, hogy magamra is fordítsak időt és valamerre elmenjek szórakozni. Tudom nem nagy szórakozás, de kávéra vágyok, amit meg is fogok kapni nem is olyan sokára. Bekapcsolom a rádiót, hagyom, hogy bömböljön, olyan intenzitással, hogy még az ablakok is rezegjenek, közben eltáncikálok zuhanyozni és persze ott megvillantom ének tudásomat, vagy éppenséggel hiányát. Majd mikor végeztem, magamra kapok egy fekete farmert és egy enyhén kivágott szintén fekete felsőt, amire ráveszem farmerkabátomat. Szinte jó, hogy nem a megszokott egyenruhámban kell megjelennem, és úgy érezhetem magam, mint ha én is csak egy átlagos ember lennék. Kikapcsolom a rádiót, majd megragadom cigarettámat és gyújtómat a szekrényről és már be is vágtam magam mögött a lakás ajtaját. Meglepően gyorsan oda érek a kávézóhoz. Széles mosollyal az arcomon megyek oda a pulthoz, hogy leadjam rendelésemet.
- Egy erős feketét, cukor nélkül. - Közöltem a felszolgálóval, még mindig ugyan akkora mosollyal az arcomon. Egyszerűen nem akartam tudomásul venni, hogy neki nincs túl jó kedve, elvégre is ez az én napom nem engedem, hogy bárki más elrontsa. Majd megfordulok, hogy keressek számomra egy megfelelő helyet. Úgy látom nincs szabad asztal, ezért oda sétálok egy férfihoz, aki egyedül üldögél.
- Elnézést, zavarnálak, ha csatlakoznék? - Nézek rá bájosan. Nem szokásom ismeretlen embereket zaklatni, de most még is megteszem. Csupán meginnám a kávémat és ha nagyon zavarnám, még csendben is maradnék. Bár valahonnan nagyon ismerős. Csak az a baj, hogy nem tudom, hogy honnan kellene, hogy ismerjem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 06.03.12 6:49

Elégedetten szürcsölgetem a kávét közben a cigit is elégedetten szívom. Nincs is jobb esküszöm! Félig meddig az ajtót vizslatóm hátha látok olyat aki ismerős lenne. Szőke hajú, alacsony csaj. Nem ismerem. Negyedórával később egy vörös hajú, nagyon magas srác jön be. Nem, őt sem ismerem. Fekete hajú, középmagas csaj. Jól nézz ki. Ismerős. Hallom a rendelést. Erős fekete, cukor nélkül. Nem rossz választás. Figyelem merre megy. Ide! A vigyoromat átváltom egy mosolyra.
- Persze foglalj helyet!- mutatok a szomszédos székre.
Leveszem a szemüveget, hogy normálisan a szemébe nézek. Nagyon bájos nő ám továbbra is nagyon ismerős.
- Bocs, nem akarok tolakodó lenni, de véletlenül nem ismerlek téged? Nagyon ismerős vagy számomra!- mosolygok rá barátságosan.
Aztán eszembe jut egy mondat:"Kijönni fegyenc! Szünet van!" Erről a két mondatról mintha ő jutna eszembe. Csak nem egy őr? Könnyen megeshet mondjuk hisz csak egy hónapja vagyok kint, nagyon egyszerűen felismerhet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 07.03.12 1:25

Nem szokásom kávézókban csak úgy idegen emberek társaságát keresni, lehet hogy csak azért, mert mindig annyira lefoglal a munkám, hogy ritkán jutok el ilyen helyekre. De most még is arra vetemedek, hogy leszólítsak egy idegent, aki valahonnan nagyon is ismerős. Meglepően kedves volt, erre igazán nem számítottam volna, talán azért mert nem ehhez szoktam hozzá.
- Köszönöm. - Remélem beéri ennyivel, mivel nem akarok dicshimnuszokat zengeni. Majd helyet foglalok. Szokatlan gyorsasággal meg is kapom a rendelt kávét, kifizetem, majd a pincér nő távozik. Még mindig olyan morcos, mint az imént, de engem ez továbbra is hidegen hagy. Csupán megpróbálom élvezni a szabad napomat.
- Az az igazság, hogy ezzel nem vagy egyedül. Csak fogalmam sincs, hogy hol láttalak már. Most jön az a rész, mikor elkezdünk barkóbat játszani? - Sejtelmesen elmosolyodok, majd még várom, hogy hűljön a kávém elő veszem zsebemből cigarettámat és rágyújtok. Élvezem, ahogy a nikotin belengi egész testemet és felszabadultabbá tesz. Majd lassan fújom ki a füstöt. Utána bele kortyolok kávémba, de mivel még mindig meleg ezért vissza helyezem inkább az asztalra, hisz ráérek még elfogyasztani. Közben az ideglenes társaságomra pillantok és azon elmélkedek, hogy honnan a fenéből olyan ismerős.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 07.03.12 8:49

A szívesen helyet csupán biccentek egyet majd belekortyolok a kávéba.
- Hogy őszinte legyek nincs sok kedvem barkóbázni annyi a lényeg, hogy ismerjük egymást valahonnan csupán nem tudjuk honnan.- mosolyodtam el miközben újra beleszívtam a cigimbe. Ekkor előkapott egy cigarettát ami miatt elmosolyodtam.
- Megnyugtató, hogy nem én vagyok az egyetlen aki cigarettázik. Folyton piszkálnak a barátaim, hogy szokjak le, de ha ezerszer nem akkor egyszer sem próbálkoztam.- vigyorodtam el.
Persze most nem a szokásos 57 karátos mosollyal, hanem normális vigyor. Már előkaptam az öngyújtóm, hogy tüzet nyújtsak ám úgy látom van neki.
Eközben szorgosan iszogatom a kávém, mikor megcsörren a telefonom. Annie. Húgica.
- Halló?- szólok bele.
- Szia Shawn!- csendül meg a számomra legkedvesebb hang a világon.
- Szia, Annie! Mi újság?
- Tökéletesen vagyok! Te?- kérdezte vidám hangon.
- Jól vagyok, kösz.- mondtam a szokásos hangnemben.
- Van egy jó hírem!- mondta még inkább vidám hangon.- Jövök Las Vegasba!
- Tényleg? Nagyszerű! És mikor?- kérdeztem mosollyal az arcomon.
- Még nem tudom, de jövök.
- Rendben. Akkor várok! Szia!- köszöntem el.
- Szia, Shawn!- köszönt el ő is.
Gyorsan kinyomtam a telefont majd a zsebembe csúsztattam, aztán ránéztem az előttem ülő nőre.
- Elnézést, a húgom volt.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 07.03.12 21:05

Helyet foglalok és miközben szemem sarkából kémlelem legújabb társaságomat azon kezdek el gondolkozni, hogy a kávé után mit is kezdjek magammal. Ez a szabadnap számomra túl értékes, hogy csak egész nap az ágyban heverésszek, inkább valami hasznossal ütném el az időt, vagy akár valami szórakoztatóval.
- Ilyen kegyetlen csak nem lehetsz. Akkor valami támpont, amiből ki tudnánk indulni? - Felhúzott szemöldökkel kérdezősködök. Előre érzem, ha nem tudom meg, hogy honnan is olyan ismerős, akkor álmatlan éjszakáknak állok elé. Sosem voltam az a jó alvó, de ha van olyan dolog, ami nem hagy nyugodni, akkor még rémesebben alszok, vagy inkább nem is tudok elaludni.
- Ha már egyszer rászoktál, akkor nincs értelme leszokni. Nem tudom, hogy te hogy vagy vele, de engem ez nyugtat meg. - Majd ismét bele szívok nikotin rudamba. Nem is kérdés, ha nem lennék dohányos, akkor minden bizonnyal agresszív lennék. Talán csak bebeszélem magamnak, de úgy érzem, hogy a nikotin, amit belélegzek jó hatással van rám. Persze hosszú távon meglesznek a káros következményei, de azzal még ráérek törődni. Türelmesen vártam még lebonyolít egy telefon beszélgetést, addig a már langyos kávémat kortyolgattam.
- Oh, már az első pár percben mennyi mindent tudok meg rólad, szóval van egy húgod. - Mindig is egy húgot akartam, de ehelyett kaptam egy nővért, aki a tökéletesség mintapéldánya, velem ellentétben.
- Talán kicsit késve, de hagy mutatkozzak be, Flora vagyok. - Etikettszerűen nyújtom fele a kezem, közben arcomon megjelent kíváncsi mosolyom.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café

Vissza az elejére Go down

Hard Rock Café

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Similar topics

-
» Gundan művészei (FanArt verseny 09|11)
» Konoha kapuja
» Café de Flore
» [Event] Tükörkép
» Alois Rock School

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához