welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Whataya want from me?
Eric Crawford
Yesterday at 18:51
Városháza
Grace Kendra Handrick
Yesterday at 12:11
Grimm
Timur Theodor Volkov
18.11.17 0:33
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (779)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (451)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Rebekah Walker
 
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Candice Westmiller
 
Crystal Haynes
 
Drake Combton
 
Lyna Frei
 
Ifj. Jack Daniels
 
Daisy McFly
 
Zachary M. Boild
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Hard Rock Café

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 05.03.14 15:03




Ingrid & Skoli



Elhúzom a számat, valahogy gondoltam, hogy a szüleik inkább félre teszik a gyerekeket, minthogy foglalkoznának velük. Bár tudom, hogy milyenek, hiszen én is voltam kamasz és ott kezdődött minden, így nem csak a szülőket lehet ez miatt okolni. Elég volt nekem, hogy valamit megtiltottak és már csak azért is megcsináltam. Ez így van mindenkibe belekódolva, még a legjobb nevelés mellett is vágyik valami újra a gyerek. De, hogy ezen ne beszélgessünk tovább, mert egész nap vitathatnánk, hogy hol lenne a helyük, ezért inkább a barátjáról teszek említést, ha már szóba került. Nem tudtam, hogy még most is vannak olyan katonák, akik háborúzni mennek, de akkor ezek szerint, még nem szűnt meg mindenhol. Lényegében ez a része nem is érdekel, mert ameddig nem itt Amerikában van a zűr, addig távol áll tőlem.
- Nem lehet nektek könnyű. Megértelek téged is, de őt is. – Kortyolok egyet az italomból, már látom vészesen kezd fogyni, de ettől a beszélgetéstől, csak kiszárad a szám, így muszáj, hogy iszogassak. Mellesleg most pont jól eltalálták ezt az italt. Épp ezért, amikor erre felé jár a pincér, le is intem és rendelek még egy kört. Ha Ingrid is kér, akkor az ő rendelését is felveszi, viszont ha nem, akkor már el is tűnik mellőlünk, mert több dolga nincs ott. Ahogy rám kerül a sor, a kivesézésben, úgy rákérdezek egy valamire, ami számomra nem tiszta. Gondoltam, hogy ezt fogja mondani. Mindenki ezzel jön, de mégsem vagyok elég jó a nőknek, hogy egy kis „szépséghibát” elnézzenek.
- Biztos nem vagyok elég jó a nőknek. Nem minden a külső, legalábbis, ahogy sokaktól hallottam már. – Rántom meg a vállaimat, nem tudom, hogy a nőknek mi bajuk. Igaz, hogy én is tartok egy kisebb távolságot tőlük, mert nem akarom, hogy leleplezzenek és arról kezdjenek el érdeklődni, hogy mi is a munkám, és miért kell az éjszaka közepén elrohannom. Valahogy ez a magányos farkas típus rám vall.


Ha már így szóba kerültem, akkor azt is kifejtem, hogy sokaknak nem tetszik, hogy nem tudnak a szemeimbe nézni, de nem tehetek róla, a napszemüveg ma már létfontosságú a számomra. Olyan, mint másnak egy szelet kenyér. Nekem ez ahhoz kell, hogy lássak, e nélkül megvakulok és minden bajom van. Ahogy gondoltam, őt is érdekli, hogy mi baja a szememnek, de szerintem ezt ki is lehet találni, de azért elárulom neki.
- Fényérzékeny a szemem. Olyan szinten, hogy még ilyen sötétben sem tudok napszemüveg nélkül lenni. – Elhúzom a számat, mert ez már kezd a hátrányommá válni. Eddig sikerült megtalálnom a jót ebben, de mostanában már tényleg csak visszatart. Sajnos nem tudok semmi olyan gyógymódot, ami segítene, és amihez nem kell legális dolog. Mert ugye akkor egyből a zsaruk ébresztenének és ők szednék le a szemkötőt a szememre, hogy irány a bíróság, ahol biztos vagyok benne, hogy először kitoloncolnak és talán kitiltanak az országból, másodszor pedig börtönbe mehetek. Viszont hiába beszélünk ilyenekről, nem tudok átsiklani az felett, hogy ennyi kamasz vesz körül.
- Igen, valahogy kicsúszott a kezekből az irányítás. Mond csak volna kedved átmenni máshova, ahol nincsenek ilyen pisisek? – Jön egy ötlet, bár ahogy eddig észrevettem, nagyon nem is akart idejönni, csak a pasijának akart eleget tenni. Viszont ha már itt vagyunk, akkor akár tovább is mehetnénk, ahol kissé idősebbek a tagok. De ha nem szeretne innen máshova menni csak haza, azt is megértem, mert akkor maradok a fenekemen.
- Ezt-azt. Mindig mást. Nem igazán van megállásom, nagyon ritkán jövök le inni, hogy egy kicsit kiengedjem a fáradt gőzt. És te? – Direkt nem mondok egy konkrét szakmát, mert azt még nem találtam ki, így jó ez a kis időhúzás. Talán a visszakérdezéssel elterelem magamról a figyelmet, és ez a téma már nem fog újra feljönni köztünk.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 11.03.14 19:01

Annak ellenére, hogy elég idegen számomra ez a helyzet, egész jól alakul. Máskor maximum akkor ülök be ilyen helyre, ha a célszemély ott van és neki kell picit tennem a szépet annak érdekében, hogy a közelébe kerülhessek. Most viszon nincs semmi munka, csupán lazítás vagy legalábbis annak kellene lennie ennek az egésznek.
Amolyan "szívás" ábrázattal válaszolok arra a helyzet, ami velem és a pasimmal vagy mimmel van, de tovább nem nagyon akarom ragozni a dolgot. Egyrészt, mert gondolom neki se a legjobb téma, ha az én pasimról beszélgetünk, másképp meg, akkor csak Gavin járna az eszemben és, hogy vajon mi van vele. Az meg semmi jót nem eredményez, mert elönt a paranoiám és kitalálok minden hülyeséget. Szóval, Dean-re koncentrálok inkább.
-Nem egyszerű egy nőnek megfelelni, ez tény. Megszerezni egyszerűbb, mint megtartani, ugyebár. Viszont, ha ezt mondod, akkor valószínűleg azt is tudod, miért szoktak lelépni. Miért próbálsz akkor változtatni azon, ami miatt leléphetnek?- biccentem oldalra picit a fejem kíváncsian és érdeklődve lesek az arcába. Nagyon jól tudhatja szerintem, hogy mi lehet az, ami miatt a legtöbb nő lelécel. Mondjuk, ha az eddigi tapasztalataimat vesszük alapul, akkor gyanítom, valami bizalmi dolog lehet vagy, hogy munkanélküli, esetleg, hogy pocsék az ágyban. Bár a két utolsót nem tudom elképzelni, tehát marad az első verzió.
A gondolatmenetem csak akkor marad félbe, mikor Dean int a pincérnek és természetesen, én is kérek egy újabb kört. Ártani nagyon nem ártott még meg és ahogy ismerem magamat, pár körön keresztül nem is fogom még érezni a hatását, így aztán nem óvatoskodok.
-Sajnálom. Nem is lehet gyógyítani?- kérdezem óvatosan, mert hát amennyire én értek a szemekhez és úgy általában az orvosláshoz, simán el tudnám képzelni, hogy gyógyíthatatlan és ezért él így szegény.
Aztán vázolja az ötletét, ami őszintén szólva először kicsit meglep, de ahogy ismét körbe sandítok, már egészen jó tervnek tűnik. Nincs gyomrom tovább nézni, ahogy a tinédzserek "buliznak".
-Rendben. Ha van jobb ötleted, benne vagyok.- bólintok egy mosollyal a képemen, miközben még az előző körből megmaradt martinit lehúzom, épp ahogy a pincér megjelenik a következővel.
-Én? Régiségekkel kereskedek.- vágom rá gondolkodás nélkül, mivel a legtöbbször ezt adom elő és, mert van is benne némi gyakorlatom. Előfordult már, hogy ilyesmire vetemedtem és még tetszett is, valamilyen úton-módon pedig, még értek is hozzá.
-Akkor akár az is lehet, hogy a munkád nem szokott tetszeni a nőknek? Vagyis, inkább az, hogy sokat dolgozol?- mosolyodok el, mikor kicsit azt érzem, hogy közelebb kerültem a válaszhoz. Nem, mintha arról akarnék egész este beszélni, hogy miért nincs barátnője. Egyszerűn érdekel, mi lehet az, ami miatt lelépnek mellőle a csajok. Kétlem, hogy a szemüveg ennyire kiábrándító lenne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
182
Join date :
2013. Jul. 07.
Age :
29
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 19.03.14 15:31




Ingrid & Skoli



Most, hogy befejeztük az ő pasijának és kapcsolatának a kivesézését, rátérhetünk az én nőügyeimre. Nem is tudom, hogy egyáltalán van nekem ilyen vagy csak megint az egészet túlbonyolítom. Igaz, hogy néha jól esne, ha valaki várna otthon, de az is kiborítana, ha hazudoznom kéne a munkámról és el kéne viselnem a hisztijét, hogy miért nem vagyok vele többet. Kész agybaj az ellenkező nem, nem értem, hogy miért nem lehet egy kis magánszférám és miért kell mindenről beszámolnom.
- Nem tudom miért lépnek le. De te még itt vagy. Igaz, nem megfűzni akarlak, hogy legyél velem, de attól még nem hagytál faképnél és ez egy jó jel. – Kortyolok az italomba, mert szerintem attól, hogy még mindig a társaságomat élvezi, még mindig vagyok annyira érdekes, hogy ne hagyjon itt. Persze lehet csak azért ilyen nyugodt, mert tényleg nem hajtok rá, és van valakije, ahogy a szavaiból kivettem. Viszont, tényleg nem tudom, hogy miért lépnek le, igaz, van egy tippem, de azt inkább nem boncolgatnám hangosan. Eléggé érdekesnek hangzik, bár egy másik ötletem is van, amit felvetek. Igaz, a sajnálatra nem számítottam, nem akarom, hogy sajnáljanak, sőt utálom, de valahogy most nem teszem szóvá, elvégre nem elkergetni akarom.
- Nem hiszem. – Rázom meg a fejemet, persze ez csak akkor derülne ki, ha elmennék kivizsgálásra, ami az én esetemben egyenlő lenne a feladással. Börtönbe meg nem akarok menni, így ez az egész ki van zárva. Igaz, frusztrál, hogy ennyi fiatal vesz körül, őszintén öregnek érzem magam, pedig egyáltalán nem vagyok idős. Viszont mégis csak egy kérdéssel fordulok az asztaltársamhoz, hátha ő is hasonlóan érez.


A beleegyezésével, gyorsan el is kezdek gondolkozni. Persze nem tudok ilyen bulizós helyet, nekem az is elég, ha szimplán csak iszogatunk és úgy beszélgetünk. Mivel a másik szándékait nem ismerem, ezért lehet, hogyha inkább ezzel kezdeném.
- Jó lesz egy kocsma? – Hajolok hozzá közelebb, hogy értse mit is mondok és igazából másnak nem is kéne erről tudnia, hogy hova is fogunk menni. Még a végén a sok takonypóc ránk tapadna, hogy vigyük magunkkal. Ha már itt tartunk, akkor kicsit mélyebben belemegyünk a beszélgetésbe és már a munkánkról kezdünk beszélni.
- Érdekes lehet. – Valóban érdekel, bár nem tudnám magam elképzelni, egy ilyen boltban. Egész nap csak unatkoznék, igaz, ha valaki szakmai szemmel nézi, lehet, hogy jobban lefoglalja, mint például engem. Kicsit megijedek, ahogy a munkámról kezd el kérdezni. Azt hittem már, hogy felismert és rájött, hogy mivel is foglalkozok, de ahogy kijavította magát úgy könnyebbülök meg.
- Lehet. De ha valaki sok mindent akar a másiktól, ahhoz pénz kell. És a pénzhez pedig dolgozni kell. – Levezetem a teóriámat, mert manapság olyan nőkkel hozott össze a sors, akik nagyon akaratosak voltak és mindent akartak. Persze nekem lenne pénzem anélkül, hogy dolgoznék, de akkor megint kellene beszélnem, hogy miért van nekem ennyi pénzem. Azt meg nem mondhatom, hogy bűnöző vagyok, mert akkor egyből a rendőrség fog ébreszteni.
- Akkor mehetünk? – Húzom le az utolsókat a poharamból, már nem érzem jól magam itt a sok kisgyerek mellett, ezért is szeretnék már menni. Persze, ha ő még maradna, akkor nekem is kell, igazából nem kell, de ha már van egy társaságom, akkor nem veszíteném el.





Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 26.03.14 12:39

Akárhányszor is gondolom át újra és újra, elképzelésem sincs, mi zavarhatja a nőket a srácban. Egész jól eldumálunk, rám konkrétan nem hajtott rám, aminek őszintén szólva örülök, mert nem tudnám kezelni, de gondolom más nőkkel másképp szokott ő is viselkedni. De a lényeg, hogy összességében nem tűnik egy vészes alaknak. Aztán ki tudja. Alamuszi nyuszi nagyot ugrik, ugyebár.
-Remélem, majd fény derül erre a talányra. De, ha ez megnyugtat, szerintem nem vagy vészes alak. Nem értem, mi bajuk a nőknek. Talán, hogy nem vagy olyan tömeggyártmány divatmajom.- vonok vállat a találgatásom közben, majd el is tüntetem az italom, hogy ha már szóba került, leléphessünk innen. Viszont, amit mondtam, komolyan gondolom. Valószínűleg ez lehet a baj. Sok nőnek az számít, milyen farmerban van a pasi, márkás-e a póló és a karóra, milyen kocsival érkezett és hasonlók. Nevetségesek.
-Tökéletesen megfelel egy füstös kis lebuj is akár, csak ne legyen ilyen a közeg.- mutatok körbe, miközben magamra kapom a dzsekimet és felveszem a táskámat is. Mindegy nekem hova megyünk, csak ne itt legyünk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire más lett a világ, mióta utoljára itt jártam.
-Persze, kell a pénz, de az sem árt, ha élsz is és költöd. Nem mondom, hogy én nem vagyok munkamániás... -vigyorodok el, hiszen adom itt a tanácsokat, mikor jó ideig én is csak a melóval foglalkoztam. Most álltam le talán egy picit és kezdek mással is foglalkozni, ahogy Gavinnel összegabalyodtunk. Nem tudom, mikor fog előtörni belőlem a melózhatnék, de egyenlőre igazából teljesen jól elvagyok.
-Mehetünk.- bólintok határozottan és elindulok előtte utat törve magamnak a tömegben, ami nem megy nehezen. Semeddig sem tart arrébb tuszkolni a kis részeg csitriket, aki pedig csúnyán néz rám... hát én is tudok csúnyán nézni. Szóval, egész gyorsan kijutunk ezzel a technikával és immár az utcán szaglászhatom a friss levegőt.
-Taxival menjünk vagy esetleg kocsival jöttél?- kérdezem végül, mert én ugyebár úgy számoltam, hogy felöntök alaposan a garatra, annyit meg nem ér az egész, hogy emiatt kiszúrjanak a rendőrök. így hát inkább maradtam a taxinál. Egyébként is kényelmesebb, ha más vezet én pedig agyalhatok és leskelődhetek.

//Ne haragudj a késésért >.< //
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 28.07.14 5:50

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 09.08.14 8:34


Emma & Michael


Türelmetlenül kezdtem kopogni ujjaimmal az asztallapon. Ez a beszélnünk most nem egy olyan ürügynek tűnt, hogy találkozzunk. Ismerem már annyira, hogy tudjam valami más van a dologban, csak még egyelőre arról nincs fogalmam, hogy mi. Legalábbis reménykedem abban, hogy megbízhatok benne, hogy ez a beszélgetés nem ugyanarról akar szólni, mint a többi, hogy nekünk együtt kell lennünk, mert a nagy könyvben is így van megírva. Szerettem volna, akartam, mindennél jobban akartam, hogy így legyen. Bolond módon hittem is abban, hogy minket soha semmi és senki sem választhat el egymástól, hát tévedtem. Elfogadtam, vagy mégsem? Még mindig szeretem, de van értelme úgy egy kapcsolatnak, hogy az árnyoldalról sosem tudnánk megfeledkezni, hogy mindig lenne egy "DE", ami a legtöbb esetben mindennek az elrontója. Mert egy kapcsolatban, de legfőképp már egy házasságban nincsen de, csak feltétlen bizalom és szeretet. Nálunk melyik nem volt meg? Nem szerettem eléggé? Vakon megbíztam benne. Az életemnek az egyetlen valódi értelmévé vált, de... Ez sem volt elég. Én nagyon is érzem ebben az iróniát. Tévedtünk amikor azt gondoltuk, hogy a kettőnk sorsa nem is alakulhatott volna másképp, csakis egyféleképp, mégpedig úgy, hogy mi együtt vagyunk. De a következő napirendi pont, hogy lefeküdtünk egymással, amit azóta sem tudok megmagyarázni magamnak. Még csak egy nyomorult ürügyet sem tudok felhozni magamnak. De annál sokkal nyilvánvalóbb, hogy azért történt, ami történt, mert arra vágytunk mindketten, mert megakartuk tenni. Viszont nem biztos, hogy kellene erről beszélnünk. Mert ha úgy éreztem volna, hogy igen is kellene, akkor vele maradok addig, amíg felébred, hogy egy kávé mellett megbeszéljük, hogy tulajdonképpen, ez mi volt? Pillanatnyi gyengeség? Hév? Vágy és szenvedély? Ezt mi mind újra lángra lobbantottuk egymás között, de jelent is valamit azon túl, hogy megtörtént? Anno egedül csak az övé voltam. Az pedig számomra nagyon is sokat jelentett, hogy Ő mégis valaki másra vágyott, egy másik hozzám közel álló személyre, akivel azóta sem, sőt sosem voltak boldogok, épp csak amíg a hálószobánkban henteregtek. Legalább megérte? Volt ennek bármi értelme? Én megtettem... Hátat fordítottam a múltamnak. De valaki ezt azóta sem képes megtenni. A csalódás? A kudarc? A bűntudat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
35
Join date :
2013. Dec. 14.
Age :
29
Tartózkodási hely :
las vegas ••



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 11.08.14 21:26




emma && micahel
i don't know what to do

Nem emlékszem, hogy mégis mikor voltam ennyire ideges. A reggeli rosszullétek vezéreltek arra, hogy megcsináljam ezt a tesztet. Egymásnak estünk engedtük, hogy a vágyaink irányítsanak minket és nem gondoltuk végig a helyzetet. Úgy gondoltam, hogy a reggeli rosszullétek lehetnek véletlen egybeesések is. Aztán megcsináltam azt a nyamvadt tesztet. Vagy fél órába telt, mire sikerült ránéznem. Lehet, hogy örülnöm kellett volna a pozitív eredménynek, de nem tettem. Azt fogja hinni, hogy így akarom visszaszerezni. Pedig ez még csak meg sem fordult a fejemben ennyire nem vágyom betegesen arra, hogy visszakapjam. Soha nem használnék fel egy gyereket arra, hogy visszaszerezzem őt. Még akkor sem, ha róla van szó. Életem szerelméről, akit egy őrültség miatt elveszítettem. Felkeresetem, hogy találkoznunk kell. Abban sem vagyok biztos, hogy felbukkan. Vagy, ha fel is bukkan lehet, hogy azután, hogy kinyögtem, helló terhes vagyok már meg sem hallgat és egyszerűen faképnél hagy. Ez is egy lehetséges opció. Remegő lábakkal léptem ki a lakásom ajtaján annyira rettegtem ettől az egésztől.. Szükségem volt egy kis friss levegőre és, hogy végiggondoljam mégis hogyan szeretném én ezt az egészet tálalni neki. Biztos vagyok benne, hogy nem fogja túlságosan könnyedén venni a dolgot, de egyszerűen nem tudom mit tehetnék.. Nem dönthetek a gyerek sorsáról egyedül, mert mindkettőnké. Neki is van beleszólása, ahogyan nekem is. Az, hogy egy nyilvános helyen fogunk találkozni szerintem sokkal jobb lesz mindkettőnknek. Ott talán nem csinál akkora jelentetett, mintha csak ketten lennénk.
Megállok a kávézó előtt és mikor meglátom ismerős alakját egy picit elbizonytalanodom. Mit gondoltam? Dehogy fogja vissza magát azért, mert egy nyilvános helyen van.. Ha megtudja, hogy mi lett a vége annak az éjszakának.. Ki fog kelni magából és engem fog hibáztatni. De nem rohanhatok el. Előbb vagy utóbb szembe kell néznem ezzel az egésszel. S jobb lesz előbb, mert később, már nehéz lesz egy komolyabb döntést meghozni a babával kapcsolatban.
Az asztalához sétálok és leülök vele szemben. Próbálok magabiztosnak tűnni és nem kimutatni, hogy mennyire rettegek. – Bocsi, hogy késtem.. Nem volt szándékos. – Motyogom, de nem merek a szemébe nézni, mert félek, hogy csak kerek-perec kinyögném a dolgot mindenféle felkészítés nélkül. A fejemben, már lejátszottam, hogy fogom neki tálalni, de élesben ez az egész mégis másabb.


a hozzászólás Michaelnek készült, 359 szót tartalmaz, és írás közben a Gone, Gone, Gone című számot hallgattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 19.08.14 21:01


Emma & Michael


- Túlélem... Mire számítsak? - a kávéhoz valami töményebbet is kellett volna rendelnem? Mert őszintén nem vagyok túl bizakodó. Ez a beszélnünk kell nem sok jóra engedett következtetni. Nekünk már jó ideje nincs miről beszélnünk, most mégis itt vagyunk mindketten. Nem tudnám megmagyarázni... Elutasíthattam volna annyival, hogy nem érdekel, zárjuk le ezt az egészet avval a bizonyos legutóbbi közös éjszakánkkal. Megtörtént, akartuk, de tovább kellene lépnünk ezen, a kapcsolatunkon. De akkor is tudom, érzem, hogy valami nincs rendben. Mint a régi szép időkben, csak akkor valahogy nem volt semmi kedvem leülni és egy csésze kávé mellett megbeszélni, hogy az én szerelmem miért nem volt elég. De legalább abban biztos vagyok, legalábbis merek az lenni, hogy nem erről, a múltunkról fogunk, akar velem beszélni, mert akkor bele sem kellene kezdenie, mert erről nem vagyok hajlandó többé beszélni. Nem akarom már ezzel sem magamat, sem pedig őt gyötörni. Bizonyára nem véletlen volt, hogy egymásba gabalyodtak, legfeljebb, hogy a mi hálószobánk volt a legközelebb. Így alakult... De már nem számít. Mi többé nem fogunk egymás mellett ébredni, ahogy szerelmi fészkünk sem lesz, amibe más férfiakkal alkalma lenne henteregni. Tényleg nagy szükségem lenne arra, hogy végre valahára lezárjam magamban az életemnek ezen fejezetét, mert esküszöm ebbe már belefogok betegedni, örülni
- Miről kellene beszélnünk? Merem remélni, hogy nem a múltunkról meg a kapcsolatunkról, a majdnem házasságunkról meg az igaz szerelemről, mert akkor nagyon kérlek bele se kezdj. - Nem akarom többször hallani, hogy nekünk újra együtt kell lennünk, mert minket egymásnak is teremtettek csak aztán valahol csúnyán eltévedtünk, de jobb később észhez térni, mint soha. Nos, van amihez már túl késő. A tüzes éjszakánkról sem feltétlen szeretnék beszélni, de akkor miért érzem úgy, hogy pontosan erről van szó, nekem pedig ez úttal sikerült beletrafálnom?
- Nem sokszor láttalak ilyen megviseltnek. Aggaszt valami... Tudod, hogy sosem volt az erősségem kivárni a dolgokat, nem szeretek találgatni, szóval csak essünk túl rajta bármi is legyen az. Mi a baj? - Pocsékul fest. Ha nem ismerném az első kérdésem most az lenne, hogy: Kislány, eltörött a mécses? De ez nekem, nekünk nem sok jót tartogathat, ha már ennyire nem tudj mégis hogyan mondja el. Én meg nagyon utálok találgatni.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
35
Join date :
2013. Dec. 14.
Age :
29
Tartózkodási hely :
las vegas ••



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 13.09.14 1:41




emma && micahel
i don't know what to do

A hangom köddé vált. Csak néztem a tökéletes arcát. Tönkre fogom tenni a világát. Eddig is csak azt tettem, de most még ráteszek egy lapáttal. Hát nagyon okos vagyok én is. Most mondhatnám, hogy én nem voltam magamnál és neki kellett volna a dolgokról gondolkodni, de a francba is. Lesütöm a szemeimet, hiszen nem bírok pár másodpercnél tovább ránézni. Akkor is egyszerűen csak csodáltam az arcát. Remeg a bensőm. Igazából nem csak a bensőm, hanem a kezem is remeg. El fog küldeni engem melegebb éghajlatra, ha ezt elmondom neki. – Szóval, arról lenne szó.. hogy.. – Nyöszörögtem, hiszen alig bírtam beszélni. A nyelvemet elvitte a cica. Inamba szállt a bátorságom. Egyszerűen nem bírom megtenni. Legszívesebben elrohantam volna, de neki joga van tudni, hiszen az ő gyerekét hordom a szívem alatt. Legalábbis ezt mutatta a teszt. Lehet, hogy el kellett volna végeznem még egyet, mielőtt idejöttem? Vagy orvoshoz menni, hogy megbizonyosodjak a dologról? De hát rosszul voltam az elmúlt reggeleken. Bár az lehet, hogy a pia utóhatása volt. Nem! A teszt pozitív lett nem szabad ilyeneken gondolkoznom.
Mély levegőt veszek, majd felpillantottam, hogy magabiztosnak tűnjek, de kerültem a pillantását. Nem akartam a szemeibe nézni. – Nem tudom, hogyan mondjam el ezért egyszerűen csak kimondom. Terhes vagyok. – Látni akartam az arcát. A reakcióját, de nem bírtam rávenni magam arra, hogy ránézzek. Inkább gyorsan folytattam, mielőtt még bármit mondhatott volna. – Az utóbbi napokban minden reggel rosszul voltam és elvégeztem egy tesztet, ami pozitív lett és te vagy az egyetlen, akivel… - Hadartam el gyorsan, majd újra lepillantottam és tekintetemet az kötötte le, hogyan tördelem az ujjaimat. Nem emlékszem, hogy mikor voltam ennyire ideges. Féltem a dühös kirohanásától, de reméltem, hogy tudjuk úgy kezelni ezt az egész helyzetet, mint két felnőtt ember és nem, mint két kamasz. Bár én határozottan úgy viselkedek, mint egy megszeppent kamasz. De mégis, hogyan kellene viselkednem? A férfi, akit szeretek itt ül velem szemben. Megcsaltam nem egyszer és ezért ért véget a jegyességünk most pedig azt találom neki, hogy a kis kalandunkból egy élet fogant meg. Körülbelül kilenc hónap múlva pedig a kezünkben tarthatjuk a kis csöppséget. Az egyszer biztos, ha akarja ha nem én megtartom a babát. Soha nem mondanék le a gyerekemről. Főleg, mivel ha ezek után még jobban megutál legalább lesz róla egy emlékem. Lehet, hogy beteges gondolat, de magasról teszek az egészre. Nekem ő volt életem szerelme és semmit nem bánok jobban, mint hogy őt elszalasztottam a fiatal, vad és meggondolatlan lelkemmel.


a hozzászólás Michaelnek készült, 404 szót tartalmaz, és írás közben a Gone, Gone, Gone című számot hallgattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.09.14 13:16


Emma & Michael


Egy pillanatra lehunytam a szemem, az arcom pedig a két tenyerembe temettem. Kellett pár másodperc, amíg tudatosult bennem, hogy ez nagyon is a valóság, mert hiába nem akarom elhinni, attól még így van. Hát... Nem egészen így képzeltem a boldog pillanatot. Egy kis apróság egy boldog kapcsolatban a lehető legjobb, legszebb és legcsodálatosabb dolog, amit csak megélhetünk. De kettőnket mire fog emlékeztetni? A hibánkra, a kudarcunkra, a fájdalomra, a csalódásra, mégis mire? Mert érezni akarok valamit, akármit. Egy éve még kiugrottam volna a bőrömből örömömben egy ilyen hír hallatán, hogy apa leszek, az sem számított volna, hogy akartuk, terveztük vagy sem, de most akarjuk? Mi sem vagyunk épp boldogok, a gyerekemnek pedig egyértelműen nem ezt szánnám, ami kettőnk közt van.
- Szóval ez már egészen biztos. Na és pontosan melyik kérdésben kellene döntésre jutnunk. abban, hogy meg kellene-e tartanunk vagy abban, hogy Te már eldöntötted nélkülem, hogy megfogod tartani és, hogy ezt már tudjuk hogyan legyen tovább? - Emeltem rá kérdőn a tekintetem. Őszintén... Eddig semmi, semmink sem volt, ami igazán összekötött volna minket egymással. Én még soha életemben nem voltam ennyire tanácstalan. Ez nem egy olyan döntés, amikor egyszerűen felvetjük a előnyöket és hátrányokat és ha nagyobb a hátránya, akkor nem vállaljuk.
- Összeköltözünk, élünk boldogan, Adam lesz a keresztapa, húsz év múlva pedig leülünk négyen, elmeséljük neki, hogy a keresztapa megdöntötte anyut, mire apu erre rájött, ekkor elhagyta anyut, hónapokkal később pedig összefutottunk anyu kissé spicces volt, de apu volt annyira idióta, hogy nem tudta egyedül hagyni, ezért hazavitte és lefeküdtek és édes kisfiam vagy kislányom megfogantál... Anyu és apu szeret. - Tényleg nagyon igyekeztem visszaszívni a cinizmust a hangomból több-kevesebb sikerrel. Lássuk be ez így nagyon, nagyon szánalmas.
- Tudom, hogy már megint nekem kellene lennem a megértőbb félnek, de hidd el, hogy rettenetesen unom már. Emma, gondolj bele egy kicsit, attól még egyáltalán nem leszel önző... Együtt tudnál élni a tudattal, hogy meggyűlöl, mert egy napon megtudta az igazat? Te tudod a legjobban, hogy nincs olyan titok, ami egyszer ne derülne ki. - Hazudhatunk amíg csak élünk, de egyszer mi is belefogunk fáradni. Nem vagyok önző és nem csak magamra gondolok, még ha tisztában is vagyok vele, hogy az enyém lenne a legnagyobb áldozat a gyerekemért. - Hallgatlak... Egy anya ugye csakis a legjobbat akarja a gyermekének. Mi lenne a legjobb a születendő gyerekünknek? Ha tudod áruld el, mert nekem fogalmam sincs.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
35
Join date :
2013. Dec. 14.
Age :
29
Tartózkodási hely :
las vegas ••



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 21.09.14 1:43




emma && micahel
i don't know what to do

Kerek perec kimondtam. A gyomrom rettenetesen remegett, miközben a válaszát vártam. Most mégis mit fog mondani, hogy menjek a francba? Megtehetné, de nem tudom.. Az ő gyerekét hordom a szívem alatt és velem ezt megtehetné. Elküldhetne a pokolba, hogy most már tényleg szálljak ki az életéből, de egy ártatlan gyermeket nem zavarhat csak úgy el, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog. Nem fordíthat neki hátat. Persze ezt is megértem, hiszen ha kell egyedül nevelem fel a gyereket. Soha nem lennék képes ártani egy kisbabának. Nem tudnám elvetetni, hiszen sokan ezzel rontják el az esélyeiket egy kisbabára. Fiatalon teherbe esnek elvetetik, majd mikor odaérnek, hogy készen állnak, már nem áll ez a lehetőség, hiszen mindig vannak komplikációk. Én pedig nem vagyok fiatal és azt hiszem egyedül is képes lennék eltartani kettőnket. Mert nem fogom feladni. Mondjon bármit Michael. Ha nem akar az életünk részese lenni, hát legyen. De én nem fordítok hátat a gyermekemnek. Úgy gondoltam, hogy neki is joga van tudni a dologról, de ha nem akar részt venni ebben a furcsa papás-mamásban azt is megértem és elfogadom. Mert nem tehetek mást. Nem erőszakolhatom rá kettőnket vagy egyszerűen csak a picit. Felnőtt férfi és saját döntései vannak. Bárcsak én is felnőtten tudtam volna viselkedni.. Akkor még mindig együtt lennénk és mind a ketten örülnénk ennek a hírnek.
Az, amit mondott fájt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen kegyetlenül fogja lereagálni, de nem is tudom miért számítottam jobbra. Rosszabbra kellett volna. – Ne legyél már ennyire cinikus. Nem azért mondtam el ezt neked, hogy kigúnyolj. Nem erőszakoltalak meg, szóval a te kezed is bőven benne van a dolgokban és ne csinálj úgy, mintha egy ostoba liba lennék, mert nem vagyok. Lehet, hogy az voltam, de most már nem vagyok az. Az idióta poénjaidat tartogasd máskorra. Éretten szeretném megbeszélni ezt az egészet, de ha neked ez most nem megy, akkor felállok és távozok csak egy szavadba kerül. Az is, hogyha többet nem akarsz látni egyikünket sem. – Mondtam határozottan. Akarom őt, mert szeretem. De sosem fog igazán figyelni rám, ha nem látja bennem a felnőtt nőt. Nem egy kislányt, aki nem is tudja igazán, hogy mit érez és, hogy mekkora kincs van a kezei között. Magam mögött kell hagynom a múltat. Még akkor is, ha mindig emlékeztet rá az, hogy Ő nem lehet az enyém. – Nem titkolnék el előle semmit sem, mert nem szeretném, ha a gyermekem hazugságban nevelkedne. Inkább utáljon az igazságért, mint azért, hogy egész életében hazudtam neki. Szóval semmiképp sem szeretnék állboldogságot kettőnk között. Ha az élete részese akarsz lenni, akkor azt hiszem ezt meg kell beszélnünk, ha pedig nem akkor nem hiszem, hogy bármi mást meg kellene vitatnunk. – Készen álltam arra, hogy felálljak és távozzak. Lehet, hogy eddig futottam utána. De most már nem fogok. Nem futhatok olyan dolgok után, amik hosszútávra nem vesznek fel. Csak pár méterig cipelnek, hogy aztán jól lerúghassanak én pedig a porba hulljak.


a hozzászólás Michaelnek készült, 477 szót tartalmaz, és írás közben a Gone, Gone, Gone című számot hallgattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 22.09.14 18:40


Emma & Michael


- Khm, a probléma az megint csak annyi lenne, hogy önző vagy velem szemben. Engem meg se hallgattál, sőt láthatóan egyáltalán nem izgat, hogy mit akarok, legalábbis eddig megint csak annyi maradt meg a kis csevejünkből, hogy Te eldöntötted, hogy neked kell ez a baba, azt is eldöntötted, hogy nekem nem kell, sőt lassan az is eldől nélkülem, hogy látni sem akarom. Akkor mi a francnak hívtál ide, mi a fenének mondtad el? - Egy árva szó nélkül élhettük volna tovább az életünket. Talán hónapokig, évekig nem is találkoztunk volna. Évek múltán pedig jó eséllyel egy másik férfival tologatnák a babakocsit. Én pedig sosem tudtam volna meg, hogy az a mi babánk. Ha így állunk, akkor viszont nekem kellene felállnom az asztaltól, hiszen teljesen fölöslegesen hívott ide, mert jóformán nincs miről beszélnünk, mert eddig láthatóan ügyesen és okosan már mindenben döntött nélkülem, egyedül.
- Nem voltam, nem is vagyok felkészülve arra, hogy apa legyek, de ha így alakult, akkor apa leszek, mert nem mondok le róla. De... Arról hallani se akarok, hogy Te majd eldöntöd mikor lehetek vele. Ha valóban azt szeretnéd, hogy az apja legyek, azt kérned sem kell, mert mindenképp a része akarok lenni az életének és nem csak egy darab papíron, ha minden nap. Talán valamiben még jók vagyunk, legalábbis reménykedjünk benne, hogy szülőknek jobbak leszünk, mint egymásnak. - Még a leghalványabb fogalmam sincs róla hogyan fogjuk ezt megoldani. De az holtbiztos, hogy ennek a gyereknek mi vagyunk a szülei ketten és nem hiányzik hozzá senki sem. Akkor sem kellet, amikor megfogant, tehát a továbbiakban sem fog, mert együtt megoldjuk majd valahogy... Kitaláljuk és menni fog, mert most már nem rólunk van szó. Köztünk már soha semmi sem lesz olyan, mint volt, de attól neki még megakarok adni mindent, amit tudok. A kezdetektől... Talán ebben nem fogunk kudarcot vallani és elegek is leszünk ahhoz, hogy megadjuk majd neki mindazt, ami közöttünk nem volt meg.
- Hát... Nem egészen így képzeltem a boldog pillanatot. - Ha nem tévedek most mérhetetlen boldogság kellene, hogy eltöltsön, én meg csak tanácstalan vagyok, mint még soha éltemben. Most életemben először fogalmam sincs róla mit kellene tennem, mi lenne a helyes... Amit ha megteszek nem fog újra olyan átkozottul fájni, nem fog még egyszer a padlóra küldeni.
- Házasok lehetnénk. A feleségem lennél... Talán már a testvére is útban lenne. Nem azon kellene gondolkodnunk miféle áldozatot kellene meghoznunk, hogy neki a legjobb legyen. - Minden okkal könnyebb volna, egyszerűbb és boldogabb. Én lassan ott tartok, hogy őszintén nem tudom már hogyan lehetnék boldog. Miről kellene lemondanom, miért kellene megbocsájtanom, milyen áldozatot kellene még meghoznom. De nagyon kezdem unni az életemnek az iróniáját.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
35
Join date :
2013. Dec. 14.
Age :
29
Tartózkodási hely :
las vegas ••



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 26.09.14 11:16




emma && michael
i don't know what to do

Tudtam, hogy ebből sem fogok jól kijönni. Minden szavam és kijelentésem mögött a hibát keresi. Hibáztam. Többször is. Lehet, hogy a hiba ugyanaz volt, de többször elkövettem. Ettől még nem fogok hibát, hibára halmozni. Egyszerűen csak a lehető leghamarabb szeretném tisztázni ezt az egészet. Mert minden egyes pillanat, amit vele töltök el elgyengít. Visszarepít egy szerelmes, összezavarodott kislányhoz, aki az előbb besétált ide. De magam mögött hagynom kell, hiszen éppen itt az ideje annak, hogy felnőjek végre. – Elmondtam, hogy terhes vagyok, de ha azon kívül, hogy kritizálsz nem tudsz semmi mást, akkor már itt sem vagyok és nem kell semmi miatt aggódnod. Most nem arról kell beszélni, hogyan állsz hozzám. Vagy mit tettem a múltban. Mert most nem mi vagyunk azok, akik számítanak, hanem egy kis csöppség élete. Ebben a pillanatban félre kellene tolni a múltat és nem felhánytorgatni. – Semmi kedvem nem volt megkapni még egyszer, hogy mekkora idióta liba vagyok, hogy ezt tettem vele. Csak szeretném ezt az ügyet lerendezni, hiszen mindkettőnk számára kellemetlen. Főleg azok után, amik velünk történtek. Egy eljegyzés felbontása komoly nyomot hagy egy kapcsolaton.
Nem foglak eltiltani tőle és nem is úgy foglak beszervezni az életébe, mint egy heti, megszokott programot. Ha az apja akarsz lenni nem akadályozlak meg benne, mert nem tehetem. Ugyanolyan jogod van a gyerekhez, mint nekem. Egyszerűen csak szeretném, ha nem minden pillanatban a múlton rágódnál. Tudom, hogy én valószínűleg egy folyamatos emlékeztető leszek, de nem rám kell gondolnod. Hozzám sem kell szólnod a szükségesnél többet. – Bármennyire is vágytam, hogy egy család legyünk és bármennyire is örülök mélyen annak, hogy terhes lettem.. Arra, hogy egy család legyünk boldogan, már nincs remény. Egyszerűen nem férünk össze. Bármekkora is a szenvedély közöttünk és bármennyire is szeretem őt még mindig ez az egész kettőnk között nem működne. Pedig szeretném. De még mennyire. Helyre akarom hozni a dolgokat azért, hogy a pici két boldog szülőt lásson és ne olyanokat, akik máshol keresik a boldogságot. Nem akarom, hogy két apuci és két anyuci díszelegjen számára a családfán. Azt már tudom, hogy két apucitól nem kell félni, mert Michael-en kívül senkit sem tudnék szeretni. Meg nem hiszem, hogy nagyon sokan ugrándoznának örömükben, hogy egy anyukával kezdhetnek ki. Azonban azt nem tudhatom, mit éreznék, ha ő tovább lépne. Valószínűleg belesajdulna a szívem. De nem állíthatom meg és nem várhatom el tőle, hogy ő is egyedül akarja leélni az életét. Neki még van lehetősége. Számomra már kevésbé.
A múltat, már nem tudjuk kijavítani Michael. Bármennyire is szeretnénk. Én is sokkal boldogabb lennék, ha már lenne egy kis porontyunk és most a második érkezését kellett volna bejelentenem sokkal boldogabb körülmények között. Csak magamat okolhatom, amiatt, hogy ez nem történt meg, de nem szeretném, ha ez bélyeget verne erre a gyerekre. – Kezeim automatikusan a pocakomra siklottak, amin még semmi nyoma nem volt annak, hogy terhes lennék.



a hozzászólás Michaelnek készült, 465 szót tartalmaz, és írás közben a Gone, Gone, Gone című számot hallgattam.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 16.10.14 13:29


Emma & Michael


- Emma... Én mindig is boldog életet akartam megadni a gyerekemnek, a minéknek, mert akartam, csak nem így és nem most, de attól még most is ugyanúgy azt akarom veled együtt, hogy jó élete legyen, hogy ne a mi hibáinkra keljen emlékeznie. A mi problémáink elég, ha velünk vannak. Csak mi tudjuk megoldani. Én boldog apa akarok lenni... - Nem csak  egy heti, megszokott program. Jó apa akarok lenni, mert mindig is ezt akartam, ha egyszer elérkezünk a gyermekvállaláshoz, ami most egy kissé váratlanul ért mindkettőnket, de a lényegen, a fontos dolgokon ez nem változtat. Azon nem változtat, hogy mi őrülten tudtuk szeretni egymást. Azon az éjjelen is ez történt, így ez a baba egyáltalán nem hoppá. Inkább csak úgy érintett, akár egy józanító hideg vizes zuhany. Én bármennyire is szeretnék nem vagyok képes rá, nem tudok felejteni. Nem tudom elfelejteni Emmának, amit velem, velünk tett, de azt nem engedem meg, hogy Ő is emiatt, miattunk legyen boldogtalan. Mert akartuk Őt, csak... A dolgok másképp alakultak, de úgy tűnik, hogy ez a baba most nagyon is a miénk akar lenni. Nekünk pedig nincs jogunk lemondani róla, mert egyszerűen nem tudnám arra kérni, hogy vetesse el. Az nem megy... Én. Mi boldog családban nőttünk fel. Így nem tudjuk, nem tudhatjuk milyen apa vagy anya nélkül fel nőni. Ennyivel neki is tartozunk.
- Megbocsájtok. Én nem gyűlöllek. Nem tudlak gyűlölni, mert... Nem megy. És ha Te tudod hogyan lehetnénk túl a múlton, hogy tovább már senki se sérüljön, akkor áruld el, mert elfelejteni sem tudom. Hónapokig, hosszú hónapokig nem múlt egy úgy nap, hogy ne gondoltam volna a történtekre, az életünkre, hogy hol rontottuk el ennyire, de ebből elég volt, mert már nem bírom, nem akarom tovább így folytatni. - Mindezt egy életen át képtelenség kibírni és én nem is akarom már elviselni. Nem temethetem csak úgy el magamban, mert azt egyszer már megpróbáltam mérhetetlenül sok alkohollal, de az is elmúlik, de a csalódás, a fájdalom, az űr megmarad. Azt nem tudjuk eltemetni, mert akkor is velünk marad. Nem tudom gyűlölni. Képtelen vagyok rá, mert még soha életemben senkit sem szerettem így és már nem is tudnék. Túl fájdalmas... A szerelemnek boldoggá kell tenni. Akkor mi miért nem vagyunk azok? Miért nem vagyunk boldogok? Az utóbbi időben nem okoztunk egymásnak mást, csak keserűséget.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
35
Join date :
2013. Dec. 14.
Age :
29
Tartózkodási hely :
las vegas ••



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 15.11.14 1:14




emma && michael
i don't know what to do

Nagyon jól tudom, hogy mit szerettél volna, Michael. De.. Még nem igazán nőtt be a fejem lágya. Tudom, hogy ez nem a megfelelő kifogás és nem is kifogás akar lenni. Egyszerűen csak megrémített a felnőtt lét. Ebbe nem tartozik bele az, hogy nem szerettelek.. Csak nem tudtam feldolgozni, hogy ilyen hamar megtaláltam úgymond a hercegem, míg mindenki más keservesen sóvárgott utána. Bár megbecsülni nem tudtam. – Elhúzom a számat és megrázom a fejemet, mert nem akarok a múltba merülni. Sokkal inkább szabadulni akarok tőle mintsem benne úszkálni. Valahogy tökéletesen megvagyok akkor is, ha van közöttünk egy kisebb távolság. Ami szerencsére az idő múlásával egyre csak nő és nő.
Eszem ágában nincs az utadba állni Michael. Megértem, hogy jelen akarsz lenni a gyerek életében. Nem fogom megtiltani. Csak azt akartam, hogy tudd rád sem fogom erőltetni. – Nem hiszem, hogy túlságosan örül annak, hogy mindig látnia kell majd engem, de ha a gyerek életének részese akar lenni, akkor kénytelen lesz megbékélni a jelenlétemmel. Nem lesz egyszerű, de azt hiszem lesz egy nagy motiváció a számára. Méghozzá a gyerek. El sem hiszem, hogy anya leszek. Nem így képzeltem el ezt az egészet. Azt gondoltam, hogyha meg is történik legalább jegyben járok valakivel.. Igazából az egyetlen ember, akinek gyereket akartam szülni az Michael. Csak nem most és nem így. Ezzel koránt sem fogja rendbe tenni a kapcsolatunkat. Nem, mintha ezt akarnám. Csak az sem jó, ha megkeseredett szülők veszik körül, akik nehezen viselik el a másik közelségét.
Úgy, hogy nem élünk benne Michael. Minden áldott reggel undorral néztem a tükörbe, de most, hogy kiderült, hogy egy új életet hordok a szívem alatt.. Megváltozott a gondolkodásmódom. Tükörbe tudok nézni és a jövő tekinteni. Egy anyát látok, aki mindenre képes a gyerekéért.. Nem pedig egy buta kislányt, aki nem tudja mit kezdjen magával annyira jó dolga van. – Változnom kell. A gyerek érdekében és önmagam érdekében is, mert nem folytathatom ezt a beteges sóvárgást Michael iránt. Lehet, hogy ő az apja a gyereknek, aki a szívem alatt növekszik, de soha nem akarnám, hogy egy gyerek miatt maradjon csak mellettem. Megértem, hogy így most többet leszünk együtt, de soha nem fogom rákényszeríteni magam. Soha többé.




a hozzászólás Michaelnek készült, 356 szót tartalmaz, és írás közben a Gone, Gone, Gone című számot hallgattam.




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
202
Join date :
2013. Jan. 12.
Age :
34
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 22.11.14 12:10


Emma & Michael


- Különös. Amíg nem is sejtettük, addig nagyon is azon voltál, hogy helyrehozz mindent, pedig akkor még csak kettőnkről volt szó, most pedig, hogy szülők leszünk már nem akarod annyira. Én próbállak megérteni, de nem tudlak. Jobban belegondolva most kellene harcolnod, mert most már nem csak önmagadért teszed, Te pedig most kezded feladni. Komolyan nem értelek. - Történt, ami történt, de ami megtörtént azt mindketten akartuk. Nekem nem kell semmit se elhinnem, mert tudom, hogy valamikor mennyire szerettük egymást, de mégis hol volt ez a szerelem, akkor amikor valaki mással bújt ágyba. ebben a szerelmi háromszögben mégis én voltam a legostobább, mert semmit sem sejtettem, pedig észre kellett volna vennem, hogy valami megváltozott. Talán észre is vettem, csak nem vettem eléggé komolyan. A menyasszonyom volt. Megbíztam benne. De úgy tűnik túl vakon szerettem, mert nem vettem észre a leendő feleségemen, hogy már nem csak rám vágyik. Ez az én hibám is. Őszintén nem tudom képe leszek-e valaha nem gondolni erre.
- Azt gondolom, hogy mindennek ellenére mi mindketten a saját boldogságunk útjában állunk és nem is akarunk odébb állni, mert egyikünk sem boldog. Nem azért, mert nem hagyjuk, hanem mert nem akarjuk. Mert inkább szenvedni akarunk azért, mert nem vagyunk képesek boldogok lenni? Te már akkor elhagytál, amikor érezni kezdtél valamit iránta. Bennem pedig még volt annyi büszkeség, hogy elfogadjam... Nem volt értelme maradnom. Nem akartam áltatni magam. Mi pedig nem bírtuk volna... Nem tudtunk volna együtt továbblépni. Nem akartalak bántani. - Nem volt könnyű. Kicsit sem volt az. Dühös voltam. Csak magamat hibáztattam. Az életemnek az addigi értelme az egyik napról a másikra semmivé vált. Én pedig nyomorúságosan üresnek éreztem magam legbelül. Egy semminek. Kínzóan vágytam rá, hogy visszakapjam mindazt, ami nélkül nem tudtam vagy inkább nem akartam élni... Hosszú hónapokig nyalogattam a sebeimet, ha nem részeg voltam, akkor épp másnapos, amíg végül elég mélyre temettem magamban mindent ahhoz esélyt adjak magamnak az újrakezdéshez. Most pedig nem csak arra nem vagyok felkészülve, hogy apa legyek, hogy gyerekem szülessen attól a nőtől, akit valaha mindennél jobban szerettem, de arra sem, hogy egyáltalán elhiggyem, hogy lehetek, lehetünk még boldogok. Ahhoz túlságosan távolinak tűnik minden, ami egykor a miénk volt, csak a miénk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 22.03.15 3:25

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
194
Join date :
2014. Aug. 01.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 03.12.16 20:43

- Nos ami azt illeti éppenséggel volt rá példa nem is egyszer, de ezt Te is tudod. - felelek neki felvont szemöldökkel, de, azért rámosolygok. - Nem úgy ismerlek, mint aki berezelne egy kis vitától, és ezért inkább lemondana a saját igazáról. - csipkelődöm vele egy kicsit a vita kedvéért, bár tény és való, hogy tényleg nem úgy ismerem Chloe-t, mint valakit, aki ne ragaszkodna a véleményéhez, csak azért mert nem akar vele összeveszni.
- Amúgy se. Annál már sokkal jobban ismerlek. - vigyorodom el tőlem szokatlanul lelkesen. Lehet, hogy mással megtenné ezek után, de bízom benne, hogy én megúszom büntetlenül az esetet. Nem szeretnék visszaélni a barátságunk "hatalmával", de bízom benne, hogy kettőnk kapcsolatára való tekintettel súlyosabb fizikai sérülés nélkül megúszhatom a dolgot.
- Igen, ami azt illeti Nekem is, úgyhogy tényleg ugorjunk valami más témára. - bólintok én is egyetértően. Már így is épp elég groteszk ötlet jutott az eszembe, ahogy gyanúm erős Chloe-nak is Őt ismerve, szóval lehet, hogy jobb nem túlpörgetni a dolgot. Még a végén olyan eshetőségek hangzanának el, amik miatt esetleg még rémálmaim lennének a végén.
- Értem. Szóval jobb, ha elkezdek félni. - mosolyodom el végül szelíden. Ha Chloe azt mondja, hogy legyek bármire felkészülve akkor valószínűleg tényleg úgy gondolja, vagyis jobb inkább félni, mint megijedni. Persze tudom, hogy nem kényszerítene semmi olyanra sem, amit tutira nem tennék meg, de ettől függetlenül mg elég vad ötletei támadhatnak.
- Hála és köszönet. - mosolyodom el. - Tudod, hogy, azért szeretlek. - kacsintok még rá Chloe-ra ráadásképpen. Tudom, hogy egyáltalán nem akar nekem rosszat, hanem éppen ellenkezőleg csak jót akar nekem. Csak épp mindkettőnknek más a komfortzónája, más az amit még Ő is bevállalna, é más az, amit még én is. Ettől függetlenül nem vagyok ellenzője semmilyen ötletének sem, amit mindketten ugyanúgy élvezhetünk.
- Bocsi ezt nem tudtam. De meg kell hagyni, hogy Te is nagyon csinos vagy kócos hajjal. - mosolyodom el, miközben azt nézem, miként igyekszik rendbe hozni a frizuráját. Igazából tény, hogy tényleg jól néz ki még kócos hajjal is, bár rá ez úgy nagy általában véve jellemző dolog, nem tudom úgy elképzelni, hogy ne nézzen ki jól...
- De a többség szokott. - Tudom, hogy Chloe-nak egyáltalán nem lenne mit takarnia...sőt, és akármennyire is helytelen, de még izgat is a gondolat, hogy mi lenne, hogy ha úgy láthatnám őt. Erre a gondolatra sikerül is elpirulnom, amit remélem, hogy Ő nem vesz észre, mert félek tőle, hogy a nap hátralevő részében végig a véremet szívná miatta. Nem mintha nem érdemelném meg...
- Igen az egész biztosan esélyes lenne. - mosolyodom el végül zavartan, miközben követem Chloe-t kifelé a plázából. Kíváncsi vagyok, hogy ezután hol kötünk ki, de nemsokára ezt is megtudom, amikor belépünk egy kávézóba. Egész jól néz ki, látszik, hogy Chloe-nak jó ízlése van.
- Mit iszol? - kérdezem tőle egy fél-mosollyal. - A vendégem vagy rá.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
389
Join date :
2012. May. 16.
Age :
24
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 04.01.17 4:23

- Tudod, hogy mi a bajod? - Esélyt sem adtam neki arra, hogy válaszoljon. - Túl jól ismersz. - Annyi mindent tud rólam, hogy ha attól tartanék, hogy bármit is felszínre hozna velem kapcsolatban, ha a barátságunk véget érne, akkor félő, hogy sosem szakítanám meg vele a kapcsolatot. Nem, mintha ezzel azt akarnám mondani, hogy elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer véget érhetne a barátságunk, sőt!
- Félni? Dehogy! Inkább rettegni. - Tény, hogy jobban teszi, ha bármi fel lesz készülve. Néha még nekem is támadhatnak elvetemült ötleteim. Attól viszont nem kell tartania, hogy véletlenül könyv klubbot akarnék alapítani, vagy bármi ilyesmi.
- Hogyne tudnám. - A közöttünk lévő szeretet valahol a legjobb baráti és testvéri között mozog, noha volt egy kis megbotlásunk a kapcsolatunk során. De azon már túl vagyunk, megbeszéltük a történteket és minden úgy megy közöttünk, mint azelőtt. Nem érzékelném, hogy bármiféle hatással is lenne a múlt a jelenünkre.
- Jobban szeretem, ha a tincseim nem rakoncátlankodnak. - Jegyeztem meg, miközben azon voltam, hogy ujjaimat fésűként használva kibogozzam kósza tincseimet. Egy nő mindig szeret tökéletesen kinézni, pláne akkor, hogy ha emberek között van. Bennem a maximalizmus a külsőmmel kapcsolatban mutatkozik meg, míg Timur maximalizmusa a tanulással kapcsolatban.
- Na, majd meglássuk, hogy ki visel törölközőt és ki nem, ha megyünk szaunázni. - Szeretem a testem, de ennek ellenére nem bocsájtanám kíváncsi szemek elé a látványomat. Maximum fürdőruhában élvezném a szauna tikkasztó melegét.
- Latte macchiato. - Most ne is nézzük a kalóriákat, na meg néha én is megérdemlek egy kávés, habos csodát. Sőt, tuti, hogy a vásárlás során égettem annyi kalóriát, hogy ez most meg sem fog kottyanni nekem. Egészen eldugott kis asztalkához sikerült ülnünk, de így legalább kellemesen és nyugodtan el tudunk majd egymással beszélgetni. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy mennyi időt töltünk együtt, még mindig van miről beszélnünk.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
194
Join date :
2014. Aug. 01.
Age :
25
Tartózkodási hely :
Las Vegas



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café 07.02.17 13:29

-Hmmm. - gondolkozok el a kérdésen, de mielőtt még válaszolhatnék Chloe már meg is teszi ezt helyettem. - Nos igen ebben azért van valami. - nevetem el magamat szavai hallatán. - De igazából ugyanez rólad is elmondható. Ismersz mint a rossz pénzt. - felelek neki egy mosollyal. Bár arról vitatkozhatnánk, hogy kettőnk közül melyikünk szokott lenne a rossz a kapcsolatunkban...
- Ajajj. Ez is jól kezdődik. - jegyzem meg összevont szemöldökkel. Ha Chloe valamiben sántikál akkor attól sose kell rettegnem, hogy esetleg tanulással kapcsolatosak a tervei vagy a szabadidő bármilyen hasznos eltöltésére irányulnak...sajnos többnyire az ellenkezőjéről van szó, főleg ha Chloe nagyon megindul...
- Hát igyekszem is mindig kimutatni. - kacsintok rá. Nagyon ragaszkodom hozzá minden tekintetben, és ezt Ő is tudja. Talán ez vezetett oda, hogy végül lefeküdtem vele, és meg sem próbáltam magamat visszafogni olyan nagyon. Akkoriban bántam a dolgot, de így utólag visszagondolva Chloe-nak volt igaza, és örülök, hogy megtettem, mert különben a mai napig bánnám.
- Kár mert tényleg gyönyörű vagy vele. - mosolyodom el egy enyhe pír kíséretében. Tudom, hogy Chloe szeret mindig tökéletesen kinézni, és erre is áldozza az ideje egy jelentős részét - amit mondjuk akár tanulmányaira is fordíthatna - és nem is sikertelenül. Én a magam részéről fényévekre kullogok mögötte, de jól megvagyok én ezzel. Elég szép Ő kettőnk helyett is, úgyhogy inkább tanulok...
- Már alig várom. - felelek kissé fellengőzve, de Chloe értheti a viccet hisz eléggé ismer már ahhoz, hogy feltűnjön Neki a hangomban a hangsúly változása.
- Én csak egy teát kérek. - adom le a rendelést a fiatal pincérnőnek egy halovány mosollyal. Elég sok teát iszok többek között azért is mert hosszú távon hatékonyabban hasznosul a benne lévő koffein mint a kávéban lévő. Ekkor szemrevételezem kicsit jobban a helyünket, és el kell ismernem, hogy Chloe megint jól választott hisz ebben a kissé eldugott sarokban nem hiszem, hogy bárki is zavarni fog minket beszélgetés közben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Hard Rock Café

Vissza az elejére Go down

Hard Rock Café

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
6 / 6 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6

Similar topics

-
» Gundan művészei (FanArt verseny 09|11)
» Konoha kapuja
» Café de Flore
» [Event] Tükörkép
» Alois Rock School

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Szórakozóhelyek, kaszinók-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához