welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Grimm
Lara Dawson
14.09.17 3:34
Gimnázium
Saige Hannigan
30.08.17 22:56
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (648)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (449)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Benjamin Tate Hunter
 
Simon Whitlock
 
Timur Theodor Volkov
 
Lara Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Vidám ébredés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Vidám ébredés 13.12.12 3:34

Túl sok minden történt az elmúlt huszonnégy órában ahhoz, hogy átaludjam az éjszakát, Lorena a végkimerültségig leszívta minden létező energiámat, amit cseppet sem bánok, reménykedve abban, hogy a mai napot újult erővel kezdhetem. Elmondhatatlanul nyugodt voltam, tudván, hogy szerelmem itt fekszik mellettem az ágyban, egyszer sem riadtam fel semmiféle zajokra, ami eléggé különös volt, mert kezdtem már hozzá szokni, hogy a börtönben mindig hangoskodtak itt pedig szokatlanul nagy csend honolt. De ez így volt szép és jó. Előbb keltem fel, mint Lorena, arcomról le sem lehetett volna mosni vigyoromat, mikor szempáromat kinyitva megpillantottam magam mellett feküdni. Nehéz volt felfogni, hogy tényleg ez a valóság és nem álmodtam az egészet. Egy ideig néztem, ahogyan a függönyön át beszivárgó reggeli fény játszadozik fekete haján. Azt hiszem megérezhette, hogy nézem, mert hamar kinyitotta szemeit. Aztán csak egymás szemébe néztünk, mosolyogva figyeltem azokat a hatalmas barna rám meredő szemeket. Leheltem ajakira egy csókot, utána bátorkodtam csak megszólalni, de azt is csak halkan.
- Jó reggelt szépségem. - Még mindig mosolygok, képtelen vagyok abba hagyni. Oda nyúlva a távkapcsolóért az éjjeli szekrényre már csapom is fel a tévé készüléket, ha már felkelt, legalább nézzünk valamit. Rám tört a nevetés, mikor közvetlenül az után, hogy megnyomtam a bekapcsoló gombot egy rajzfilmet pillantottam meg. Régen voltam már gyerek, de erre még mindig tisztán emlékszek. Mikor egy kis kék lény feltűnt fehér ruhában egyből Lorena jutott róla eszembe, annyi különbséggel, hogy a hajszín az nem stimmel.
- Nem is mondtad, hogy szerepeltél a tévében. - Nézek rá, majd ismét a készülékre. Kezemet számhoz téve próbáltam leplezni nevetésemet, amolyan köhögésbe álcázni, de azt hiszem túl átlátszó volt ahhoz, hogy rájöjjön, hogy bizony elkapott a nevetés.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 13.12.12 9:09

Nem mondom eléggé kimerült vagyok az utóbbi napokban mégis úgy érzem, hogy mindent bele adtam az elmúlt huszonnégy órában és csak remélni tudom, hogy az a kis incidens nem rombolta túlságosan az összképet, mert én tényleg csak az övé voltam... Ebből kiindulva gondolom mindössze két percbe sem telhetett még le hunytam szempáromat. De nem is ez a lényeg, hanem hogy végre vele lehetek és olyan megnyugtató volt már csak a puszta tudat is, hogy ha felébredek az éjszaka folyamán nem leszek egyedül, mert ő itt lesz mellettem. Most már mindig.
Különös érzés fogott el, már félig-meddig fent voltam, de még így is éreztem és nem akart annyiban maradni. Felnyitottam szempáromat és Axellal találtam szembe magam. Annyira tudtam, hogy néz... Nem bosszantó meg semmi, de egyszerűen érzem és akaratom ellenére is felébredek rá. Nem csak erre, szinte mindenre. Épp ezért is nem fogom szóvá tenni. Gondolom nem idegen az érzés neki sem.
- Jó reggelt... - Már bújtam is közelebb hozzá majd lágyan megcsókoltam amolyan jó reggelt puszi gyanánt. Ne bízzunk semmit s a véletlenre. Azt sem akarom tudni, hogy mennyire lehetek kócos vagy akár nyúzott.
- Most arra célzol, hogy én volnék Törpilla szőkén és vinnyogó hanggal? - Emelem fel tekintetem kérdőn. Tudom, hogy kicsi vagyok, jól van? De nincsenek butácska szőke fürtjeim és nem csipogok, reményeim szerint.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 14.12.12 17:03

Hozzám bújt, én pedig miután kisöpörtem arcából egy kósza tincset úgy húztam szorosabban magamhoz. Nagy nehezem próbáltam leplezni nevetésemet, már a napját sem tudom annak, hogy mikor keltem fel ilyen vidáman. Rideg börtönfalak között mindig csak arról álmodoztam, hogy egyszer eljön ez a pillanat, hogy Lorena mellett ébredhetek, most pedig olyan hihetetlen ez az egész, hogy tényleg megtörtént velem.
- Nem, mindössze csak arra szerettem volna célozni, hogy Törpilla apraja falva egyedüli nője, pontosan úgy, ahogy te is az egyedüli nő vagy az életemben és ha rajtam fog múlni, akkor ez így is marad. - Bájos mosollyal az arcomon próbálom menteni a menthetőt. Tényleg csak jóindulatból hasonlítottam hozzá, remélem hogy tényleg nem fog megsértődni a reggeli jókedvem végett. Képtelenségnek éreztem azt, hogy most abba hagyjam a mosolygást, bár a tegnap történtek után mindkettőnkre ránk fér egy kis jókedv.
- Mit szólnál ahhoz, ha képesek lennénk kikászálódni az ágyból valahogy... - Sejtelmes hangom suttogom fülébe.
- Utána elmennék egy közeli kávézóba, van is itt a sarkon, ahol emlékeim szerint isteni rántották csinálnak, mert mindkettőnkre ránk férne a koffein és némi eledel. - Erőre van szükségem jó sok erőre, hogy bírjam vele tartani a tempót. Egy határozott mozdulattal felé kerekedek, pimaszul elmosolyodok, de nem teszek semmit - még - csak mélyen bele nézek a szemébe, várva, hogy mit reagál kérdésemre, mert sok minden azon fog múlni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 2:06

- Vannak másfajta elméletek is... - Mi szerint Törpilla igen az egyedüli nő volt, de nem csak ebben jeleskedhetett... Akaratom ellenére is megütötték fülemet elhangzó szavai csak nekem valami egészen más ugrott be róla. Egy férfi életében az egyedüli és első nő az nem az édesanyja? S csak ő utána következhetek én a sorban? Más különben nem is volnának konfliktusok... Nem elég... Sajnos mi ezen már túl vagyok és leleményesen találtunk magunkat okot és okozatot amin időről időre összekaphatunk, mert hogy ebbe soha a büdös életbe nem fog beleegyezni! De most valahogy egyik lehetséges alternatívára sem szeretnék gondolni. Túl felhőtlenül indult ez a reggel ahhoz.
Kikászálódni az ágyból? Egyáltalán nem hangzik csábítóan ez idáig. Kimászni sem volnék képes, nemhogy kikászálódni! Az egész napot képes volnék át aludni, hiú ábrándok. Már akkor is az volt, mikor reménykedni kezdtem benne.
- Koffein? Akarod mondani valóságos koffeinbomba... - Már ami engem illet. Nem élek, legalább is nagyon úgy érzem magam... mint aki életképtelenné vált beláthatatlan időre. Nehezemre esne minden egyes mozdulat. Fáradt vagyok és nyúzott, de attól még semmivel sem lesz jobb ha itt fetrengek nap hosszat, én is tudom. Valamit tennem kell.
- Axel, az effajta tekintethez nekem még túl korán van... - Semmi erőm sincs szembe szállni vele. Látom kristály tiszta neki az elmúlt éjszaka, amikor többek között közöltem vele mennyire oda vagyok gyönyörű szempárjáért. Olyan kék... Erőtlenül kapok utána, úgy is tudom, hogy engedelmes kisfiú lesz és majd ő közelebb hajol, hogy meg tudjam csókolni. De ha mégsem hát majd megszenvedek érte!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 2:25

Nem akarom, nagyon nem akarom most tovább folytatni, amit tegnap nagy nehezen abba hagytunk, ezért is próbálok finoman fogalmazni, hogy még véletlenül se legyen sértődés, de most is próbáltam kedves lenni és szép szavakkal indítani a reggelt, de teljesen úgy érzem, hogy felesleges. Bármit mondhatnék, neki most úgy sem lenne semmi sem elég jó, de vajon én mennyire vagyok jó számára?
- Lorena, hogy te milyen ünneprontó tudsz lenni, kezdem úgy érezni, hogy felesleges neked bókolni. - Most nem csak a hatás kedvéért húzom el ajkaimat, utána pedig le is biggyesztem őket. Rosszul esett, nagyon is rosszul, hogy elő hozta a másmilyen emléketeket, mikor én nem le ribancozni szerettem volna, csak elmondani, hogy ő életemben az egyetlen nő, de persze, hogy ki kell forgatni szavaimat.
- Pár pohár kávé és már is úgy fogod magad érezni, mintha kicseréltek volna. - Biztató szavakkal drukkolók elő, nem tudhatom biztosan hogy ez majd így is fog lenni, de ennek ellenére nagyon is reménykedek ebben, elvégre ha használhatatlan állapotban van, akkor semmire sem megyek vele. Viszont különös mód már egyáltalán nem érzem magam fáradtnak, jót tett nekem, hogy végre a saját ágyamban aludhatok.
- Miért, hogy néztem rád? - Fölötte suttogva teszem fel kérdésemet. El sem hiszem, hogy ennyire egy lusta barátnőm van, már csak azért is, mert arra is lusta hogy feljebb hajoljon, hogy megcsókoljon, ezért én cselekedek, hogy a csók beteljesüljön. Lejjebb hajolva hozzá tapadok édes ajkaira, de nem túl sokáig, mert azután nehéz lenne magamnak megállt parancsolni, ezért gyorsan lemászok róla, hogy talpra álljak.
- Elég lesz, ha adok tizenöt percet? - Sunyi mosolyom húzódott végig ajkaimon. Kávéra vágyok és éhes is vagyok, ezért minél gyorsabban szeretnék oda érni, persze miután levetettem magamról a szexuális szerelésemet.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 2:52

- Sajnálom... Hová tűnt az a szexi bojtos sapi? - Mondjuk úgy most én is megpróbálom menteni a menthetőt több kevesebb sikerrel. Tényleg ez volt a célom ezzel a kis beköpésemmel, de hát reggel van és nem úgy sült el ahogy szerettem volna.. ez is az én hibám, nagyszerű. Jól indítom ezt a napot is. De talán ha ismét előkerülni a vadítóan szexi sapi és már el is felejtettem, hogy miféle szerkó van rajta... Komolyan mondom én pedig egyre inkább kezdem azt érezni, hogy meg sem érdemlem. Jobbat érdemelne nálam , legalább is jobb bánásmódot. Így a közeljövőben mindent megfogok tenni, hogy önmagamnak bizonyítsak, hogy igen megérdemlem!
- Szép kilátások... - Tényleg nem szeretnék olyan ünneprontó lenni mint ahogy ő azt állította, de hát nekem minden reggelem ilyen. Nem tehetek róla, fáradt vagyok és álmos és pillanatnyilag hát minden bajom van, de azért igyekszem majd tartani magam.
- Olyan csábítóan... Hívogatóan?! - Nem hiszem el, hogy lehettem ennyire lusta, de azért mégis csak összejött a dolog. Kár, hogy ilyen rövidre sikeredett. El tudtam volna még viselni a reggeli kényeztetést. Tudom, sokat akarok és most biztosan azt gondolja rólam, hogy milyen egy eszméletlenül lusta barátnője van. Pedig ez nem igaz. Nézzen csak körül. Mindez néhány napja még nem így állt. De ebbe most úgy szintén nem mennék bele.
- Arra, hogy kimásszak az ágyból esetleg... - Szólaltam meg még mindig álmosan félig még lehunyt szemekkel. Tizenöt perc alatt rekord ha a fürdőig el tudom vonszolni magam.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 3:14

Akaratlanul is felnevetek, már el is felejtettem, hogy még a fejemen volt, mikor aludni mentem.
- Ez egy roppant jó kérdés, biztosan ellopták tőlem az irigy állom manók ameddig aludtam, mert nekik is fájt rá a foguk. - Ezért még rajtam is látszik, hogy a reggeli kávé adagom nélkül nem vagyok teljesen képben. Először törpékről kezdek el hadoválni, aztán pedig manókról, mi jöhet még? De azt hiszem erre a válaszra nem akarunk választ kapni, már csak mindkettőnk érdekét is ez szolgálná.
- Remélem be fog válni a kávé, mert egy használhatatlan asszonnyal a háznál nem túl sok mindent kezdhetek. - Még mindig mosolyogva mondom kissé csipkelődős megjegyzésemet, amit nem mellékesen teljesen komolyan is gondoltam. Végül is a mai napra konkrét terveim már nincsenek, de eddig a sarki kis kávézó van célba véve, aztán már rá bízom, hogy mit szeretne csinálni a nap hátra lévő részében, de nekem tökéletesen megfelelne az is, hogy csak heverésszünk.
- De még is ellent tudtál állni valahogy. - Persze erről nem tehet, én sem vagyok még ilyen korán annyira formában, hogy elállhatatlan legyek számára. De az én időm is el fog jönni és akkor garantáltan nem lesz képes nekem ellenállni.
- Tudod lassan kezdem azt hinni, hogy nekem van a leglustább barátnőm a világon. Ha kell én kihúzlak az ágyból. - Hogy lássa, hogy nem beszélek csak úgy a levegőbe, ezért meg is fogom kezénél fogva, személtetve vele, hogy tettre kész vagyok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 3:32

- Pedig anélkül ez a szerkó már nem az igazi. - Nevettem fel halkan csak mert eszembe jutott a néhány órával ez előtti kis műsor avagy inkább magánszám? Még nevetni is lusta vagyok, alig hiszem el. De ha jobban belegondolok és visszaemlékszem már akkor is alig tudtam abbahagyni és még a hasizmom is belefájdult ami most a legkevésbé sem hiányzik. Anélkül is épp elég pocsékul érzem magam. Tudhattam volna, hogy ez lesz. A fenének kellett nekem már is fel kelnem?! Végül is nem tartom kizártnak, hogy egyébként is fel keltett volna, de abban az esetben legalább tudnám kire fogni így viszont csak én maradtam.
- Miért? Mégis mire szeretnél használni? - Szólalok meg nyűgösen. Próbálom magamban legyűrni a reggeli fáradalmakat és hisztit, de ezt még gyakorolnom kell. ezt nem hiszem el... Mondtam már, hogy nem vagyok asszony? Könyörgöm, alig múltam húsz és ez olyan lelombozóan korosító és egyébként sem látom a karikagyűrűt villogni az ujjaim. Mind addig nem vagyok asszony!
- A lustaság csodákra képes... - Most már kétség sem férhet hozzá mi mindent gondolhat róla. Majd néhány óra múlva alaposan rácáfolok, mást nem tudok tenni. Legalább is most képtelennek érzem magam minden egyes mozdulatra.
A lustaságom győzedelmeskedett felettem, csak így tudtam ellen állni és hát láthatóan ő sincs a toppon. Talán ezért is. ettől eltekintve még épp oly cuki volt mint tegnap csak épp nem vagyunk formában. ezért még nem vagyunk hibásak!
- A reggeli órákban biztosan! - Tájékoztattam róla, hogy mennyire is igaza van jelen pillanatban és, hogy ehhez kétség sem fér, de azért nem adom fel.
- Nem teszed meg... - Fogalmam sincs ezt kivel szeretném leginkább elhitetni, hogy igaz is legyen... Vele vagy önmagammal?
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 3:43

Nem akarok arra gondolni, hogy milyen jó volt végre a saját ágyamban aludni, mert akkor ismét elkap az álmosság és nem bírok ellen állni a csábításnak, hogy ismét vissza feküdjek. De ennünk is kell valamit, mert mindketten annyira lusták vagyunk jelen pillanatban, hogy inkább éhen halunk, ahelyett hogy felkelnénk is elmennénk végre enni valamit, ezért is teszem meg a kezdő lépést, hátha Lorena követi a példámat.
- Szerintem egyszer is elég volt látnod a teljes összképet, még sok is, tekintve, hogy már sírva nevettél a puszta látványomtól. - Már nem is azon nevetek amit mondott, hanem azon, ahogy nevet. Valami eszméletlen édes, ahogyan nevet, meg sem lehet unni.
- Még nagyon sok mindenre, de inkább erről nem árulnék el semmit, legyen meglepetés. - Nem tudom, hogy Lorena hogy van vele, de én nagyon is szeretem a pozitív meglepetéseket, már csak az a kérdés, hogy ő mennyire? De majd kiderítem. Kreativitásom sosem szenvedett hiányt, amit neki is szeretnék bebizonyítani, mert van egy-két olyan ötletem, amivel eléggé megdöbbenteném.
- Na és miféle csodákra? - Egyelőre számomra a lustasága egyet jelent az éhhalál fogalmával, mert addig nem fogok jutni semmiféle táplálékhoz, ameddig onnan fel nem emeli azt a formás kis hátsóját, hacsak ráunva a várakozásra egyedül be nem szerzem az élelmet.
- Sebaj, majd akkor később is megpróbálkozok vele. - Ezen már igazán ne múljon. Majd rá fog jönni, hogy mennyire is gondoltam komolyan, addig próbálkozok ameddig ismét be nem adja a derekát. Értelemszerű, hogy most hiábavaló is lenne minden próbálkozásom.
- Oh, dehogy nem teszem meg. - Próbálva minél óvatosabban húzni lefelé az ágyról, nem akarok neki fájdalmat okozni, amikor már félig lelóg az ágyról, még mindig fogom, így félig meddig a levegőben van, de fogom a kezét, ezért kicsúszni biztosan nem fog.
- De ha gondolod elengedlek. - Nevetve szólalok hozzá. Egyáltalán nem terveztem elengedni, mert akkor esélyes, hogy az ágyról a földre zuhanna és megütné magát, de így adok neki egy lehetőséget, hogy meggondolja magát és gyorsabban kipattanjon az ágyból.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 4:08

- Miért? Nem annak szántad? - Mégis mit kellett volna tennem tekintve, hogy milyen összképet festett? Tetőzve pedig, hogy úgy tíz percet követően történt mindez, hogy kivánszorogtunk a tus alól egy újabb menet után.
- Legközelebb talán bohócnak öltözzél be és akkor majd akár fogócskázhatunk is... - Figyelembe véve, hogy valósággal rettegek tőlük mindenféle formájuktól akár csak ki tömött plüssről van szó, akár hús vér beöltözött kipingált emberszabásúakról, mert szerintem egyik sem százas. Kötve hiszem, hogy volna kedvem nevetni, sírni annál is inkább.
- Remélem jobban fog elsülni mint az enyém... - Nos, nem igazán szeretem a meglepetéseket, de az ő örömét nem szeretném ennél is jobban hazavágni és megbízom benne így tudom ő nem fog nekem csalódást okozni. A tegnap estéről pedig nem szeretnék több szót ejteni. egyikünk sem tudhatta, hogy az fog történni ami és úgy fog végződni ahogy.
- Olyanokra mint amire az iménti kiváló példát mutat. - Talán ha kisivel többet aludhattam volna és kevésbé érezném magam életképtelennek játékosabb kedvembe lettem volna és akkor még csak meg sem fordult volna a fejemben az, hogy nemet mondjak vagy akár ellen álljak a csábításnak. De hát csak nem hagyhatok mindent rá. Nem szeretnék és soha nem is fogok úgy feküdni alatta mint egy darab fa várva, hogy történjen valami mint aki jól végezte dolgát hol ott nem is csinált semmit csak adta magát.
- Reménykedtem benne... - Kár volna elszalasztani egy ilyen lehetőséget pláne ha tisztában vagy az esélyeiddel amit meglehetősen jók és neked kedveznek.
amint húzni kezdett lefelé az ágyról én úgy kezdtem el azonnal sikítani. Kész csoda, hogy erre még hajlandó voltam vagy erre még futotta.
- Axel, kérlek ne csináld ezt velem! - Kiáltottam mind hiába...
- Jól van, jól van... Felkelek, csak segíts. - Adtam meg magam végül mintha lett volna más választásom.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 16.12.12 4:31

- De pont azért tettem, hogy mosolyogni lássalak, de túlzott sikerem volt. - Elhiszem, hogy viccesen nézhettem ki abban a maskarában - ami mellékesen még mindig rajtam van - de azt még gondolni sem mertem volna, hogy ennyire nagy sikert érek el vele. De legalább hallottam nevetni egy kicsit és ennyi áldozatot bőven kész voltam érte meghozni, csak hogy végre boldog legyen.
- Most te is arra gondolsz, amire én? Mert az kizárt, túl sok horrort néztem ahhoz, hogy kiábránduljak belőlük. - Remélem ezt már tényleg nem gondolta komolyan, mert semmi kedvem sem lenne ahhoz, hogy bohóc jelmezben végig kergessen a házon, de ha ez minden vágya, akkor persze megtenném, de jobban rajonganék másmilyen extra kéréséért.
- Ahogyan én is ebben reménykedek. - Minden meglepetésnek két oldala van, vagy tetszhet neki vagy nem, de azért még is csak jobban szeretném, ha örülne annak a meglepetésnek, amit még vele tervezek, még akkor is, ha még én sem tudom konkrétan, hogy mivel is lépejem meg, de azt tudom, hogy valami nagyobb és csattanósabb kell, mint egy hacuka.
- Nem Lorena, ez nem volt csoda. - Rosszallóan meg is csóválom fejemet. Az lett volna a csoda, ha képes lett volna még ilyen fáradtan is beadni nekem a derekát, de tegnap kétszer is elértem nála, szóval a mai napot sem tartom teljesen veszett ügynek.
- Én pedig azt remélem, hogy tényleg valamiféle csoda által akkor már képtelen leszel ellen állni csáberőmnek. - Jól tudom, hogy már az édes kevés lesz, hogy kék szemeimmel nézek rá kérlelő pillantásokkal, de azért megpróbálkoznék vele, aztán pedig áttérnék valami másik taktikára.
- Nem is csinálok semmit. - Elnevetem magam, ahogy felsikított. Ez fájdalmas volt, vagyis határozottan fájdalmat okozott vele dobhártyámnak, de még így is megérte.
- Na ezt már szeretem. - Egyetlen egy mozdulattal vissza pördítettem az ágyra, így még mindig a hátán feküdt, de már fordítva, mint eddig.
- Már csak ki kell kelned tényleg az ágyból, ha csak nem vágysz ismétlésre. - Karjaimat magam előtt össze fonva néztem rá. Készen állok arra, hogy újból megtegyem, bár nem szeretném terrorban tartani, de lassan már kilyukad a gyomrom.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 17.12.12 18:50

- Én próbáltam abbahagyni... - Tényleg, de akárhányszor visszapillantottam rá újból és újból rám tört a nevetés szinte már görcsösen. Akkor is az a bojtos sapi volt a kedvencem. Mondhatom, soha sem volt még ilyen vállalkozó szellemű és bátor barátom! Én fel sem tudtam volna venni anélkül, hogy ne sírjak a nevetéstől, nem még elé állni és bepózolni. Szerintem engem rázott volna már a nevetés úgy meg nem sűrűn tudtam volna neki pózolgatni.
- Egyértelműen. Valósággal rettegek tőlük. Egyszer egy cirkuszban egy megfogta a mellemet és dudálni kezdett! Ne merj nevetni... Maradandó lelki károsodást szenvedtem. - Na jó, mára már én is nevetek rajta, de akkor ott valóságos sokkot kaptam. Szívem szerint sírva szaladtam volna onnan és meg sem álltam volna hazáig. Visszataszító egy példány volt és marhára rossz vicc.
- Akkor már ketten vagyunk. Ebből már csak lesz valami. - Végül is akkor már csak neki kell látnunk a megvalósításnak. Volna egy-két ötletem.
- Akkor mégis minek neveznéd? - Néztem rá kérdően. Elképzelésem sincs róla mire akar kilyukadni vagy miféle tényre szeretne rámutatni. Jobban mondva egyetlen lehetséges alternatívát tudnék felhozni...
- Nem Axel, az nem lesz csoda. - Mert nincs rá szükség. Ahhoz nem kell. Sokkal inkább ahhoz, hogy meg tudjak állni bizonyos dolgokat.
- Ezt még megkeserülöd, te kis aljas... - Fújtam ki magam. Ezt nem hiszem el, hogy tényleg képes volt ezt művelni velem. Egy pillanatra belemarkoltam a lepedőbe és mind abba amit értem, hogy ha újból támadásba lendül ne csak én egyedül menjek és lehetőleg puhán landoljak ha úgy adódna...
- Megyek már- megyek már. - Adtam meg magam majd nehezen lemásztam az ágyról és megindultam fürdő irányába reménykedve, hogy nem fogok megijedni attól, amit a tükörben fogok látni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 18.12.12 4:08

- Csak túl szexi voltam. - Fejeztem be a mondatát, lehet Lorena nem ezeket a szavakat használta volna, de valami ilyesmi lett volna a végeredmény. Azért rizikós ilyen dolgokat csinálni, mert most kereshetek valamit ami még ezt is túlszárnyalja.
- Hogy mi? - Ennyit tudtam kinyögni, mielőtt el nem kapott a nevetés. Mindent tisztán értettem, csak képtelen voltam felfogni, hogy ez tényleg vele történt meg. Jól tudom, hogy arra kért, hogy ne nevessek, de azért ez még is annyira vicces, hogy még a könnyeim is elő kerültek.
- Bocs, bocsi, már abba is hagyom. - Nagy nehezen végre sikerült befejeznem a nevetést, de még mindig ott volt arcomon pofátlan vigyorom.
- Katasztrófa? - Poénkodva tettem fel kérdésemet, ebből tényleg lesz valami, már csak az a kérdés, hogy mi fog kisülni belőle, bár minket ismerve akár tényleg egy kisebb katasztrófát össze tudnánk hozni.
- Ez ilyen kérdésekhez még nekem annyira korán van, élek a lehetőséggel és nem adnék rá választ, mielőtt meg nem kaptam a jól kiérdemelt kávémat. - Kávé kell, de még mennyire, hogy kell nekem. De Lorenára is rá fér nem kevés koffein mennyiség, akkor remélhetőleg elmúlik a pillanatnyi lustasága. Megértem, hogy fáradt meg álmos meg egyebek, de ez a lustaság tényleg túlzás.
- Oh hát persze, oda elég csak a vonzó és megnyerő kisugárzásom is, ugye? - Pimaszkodok már egy keveset, meglehet, hogy ez most nagyon öntelt megszólalásom volt, de nem a csodának köszönhető, hogy így nézek ki és képtelen nekem ellen állni, legalább is, mikor nem fáradt.
- Várom a bosszúdat. - Nagyon is jól szórakozok, de remélem nem minden reggelünk így fog lezajlani, hogy megfélemlítenem kell és félig meddig kihúzni az ágyból, hogy tényleg rászánja magát, hogy felkeljen.
- Akkor innentől lép érvénybe a tizenöt perc. - Szóltam utána. Másodpercek alatt levettem magamról pizsamámat, és már kaptam is magamra egy farmert és egy pólót. Készen is lennék, nem kell mindent túlbonyolítani. Leülve a fotelba tekintetem a szemben lévő órát figyelte, várva hogy leteljen az a bizonyos tizenöt perc, ami talán fél óra is lesz.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 19.12.12 18:23

- Igen, hát így is fogalmazhatunk! - Ez úttal sikeresebben fojtottam el a nevetésem mint az éjjel. Akkor totálisan kikészített a látvány. Végül is nekem bármiben vonzó és csábító na és ha még hozzácsatolja akaraterejét és azt a bűvösen kék szempárt... Nem marad sok választásom. Csinálhatok amit akarok, akkor sem vagyok képes visszautasítani... Legyen szó bármiről. Meglehet ez már durva, de nekem még a rabszerkóban sem számított utolsónak. Volt ami kárpótoljon, bár még soha sem volt rá oka, hogy haragudjon rám, mert hát bezárva az ember megtanulja értékelni az apró dolgokat is most pedig túl sok minden zúdult egyszerre a nyakunkba. Nem csoda, ha már nem bírjuk el...
- Jól hallottad! - Vágtam rá egy pillanatig komoly sértődött képet vágva majd akarva-akaratlanul is elmosolyodtam. Jó, ennyi idő után és így visszatekintve és persze ha velem történt volna meg én is sokkalta de szórakoztatóbbnak és viccesebbnek találnám. De azt hiszem ehhez még néhány évre lesz szükségem.
- Nem vicces, jól van? - Ha egy filmben láthattam volna mindezt szerintem a könnyeim is hullottak volna a nevetéstől, csakhogy nekem akkor már a kénytelenségtől hullottak a könnyeim.
- Még mielőtt eszedbe jutna megemlíteni vagy eltöprengenél rajta lövésem sincs, hogy hogyan csinálta és nem volt kedvem visszamenni, hogy megkérdezzem! - Elképzelésem sincs azt efféle mocskos kis trükkökről és nem is szeretnék tudomást szerezni a hogy létükről. Már nem tud foglalkoztatni, csak engem kíméljenek meg...
- Legfeljebb! - Halkan kuncogni kezdtem. Lássuk be, ez igazán találó volt... és valljuk be, mi ehhez értünk a legjobban még egy dolgot leszámítva.
- Ne hidd, hogy majd elfelejtem! - Csak szeretném. De tény és való, hogy kávéra van szükségünk már létszükségünk és valami reggelinek nevezhető ételre, mert kilyukad a gyomrom. Nem tudom elhinni, hogy még enni is elfelejtettünk. azt viszont már nem bánom, hogy inkább elvisz valahova minthogy lerágja a nyakamat valami kajáért...
- Pimasz...! - Jegyzetem meg némi felháborodást színlelve de mindvégig mosolyogva amolyan ha tudnád mennyire igazad van mosollyal...
- Elhamarkodod a dolgot! - Vagy csak éppen alábecsüli a női akaraterőt és bosszúvágyat. Mindkettő igen nagy hiba! De úgy kell neki!
- Csak figyelj... - Kaptam fel a kis asztalról a karóráját majd elsuhantam a fürdő felé. Azt a de frissek vagyunk. Gyorsan megfésülködtem, többé-kevésbé még áll valahogy és ha most neki állok bíbelődni vele az uraság ki tér a hitéből. Próbáltam még menteni a menthetőt avagy ne úgy nézzek már ki karikás szemekkel mint aki három hete nem aludt... és még mindig maradt öt percem... Haha, magamra kaptam gyorsan egy farmert majd belefűztem egy övet felülre pedig egy egyszerű kockás felső került egy sima fekete mell alatti pántos felsővel. Azzal ki léptem a fürdőből é letelt a tizenöt perc!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 20.12.12 15:15

Le sem lehetne tagadni, hogy nagyon is tetszett neki a hirtelen jött ötletemből származó szerelésem. Pont az volt a célom, hogy mosolyt csapjak az arcára, mert akkor bizony tökéletesen ránk fért az a pár vidám pillanat, amit okoztam.
- Ellenállhatatlan voltam, valld be. - Egyáltalán nem az egoizmusom szólalt meg belőlem, csak a kész tényeket mondtam. Abban a hacukában annyira, de annyira ellenállhatatlan voltam, még akkor is, ha csak a poén kedvéért vettem fel. Nem várok visszavágót, hogy viszonozza ezt a gesztusomat, de azért még is csak szívesen fogadnám, ha valamivel meg tudna lepni.
- Ne már, ez akkora poén. - Azt hiszem, hogy ezek után nem lenne túl jó ötlet, ha az első évfordulónkon ha elvinném egy cirkuszba. Pedig ez is hatalmas poén lenne, csak valahogy távol kellene ülni a bohócoktól, nehogy a történelem megismételje önmagát, abban a percben ott is esnék össze a nevetéstől.
- Persze, hogy nem vicces. - Nehezemre esett, hogy vissza fojtsam nevetésemet, mert akaratlanul is lelki szemeim előtt van az a kép, amint egy bohóc ruhás hapsi letapizza, közben dudál egyet. De ha előttem megtenné, abban biztos vagyok, hogy behúznék neki egyet, mert előttem biztosan nem fogja senki sem fogdosni, nem is hagynám.
- Pedig nem lenne rossz elsajátítani a trükköt, talán én is alkalmazhatnám. - Na jó, ezt én sem gondoltam komolyan, nekem is meg vannak a saját kis trükkjeim, amikkel el tudnám kápráztatni.
- Most te tényleg kuncogsz ezen? - Felhúzott szemöldökkel vonom kérdőre. Ezen nem látok semmi vicceset, persze most még talán az, de mikor az a bizonyos katasztrófa be fog következni, akkor már közel sem lesz ennyire vicces.
- Nem is hittem, szóval majd később kapd elő ezt a kérdésedet, remélhetőleg akkor majd tudok rá választ adni. - Szerény egyszerűséggel megvonom vállaimat, ha annyira fontos akkor biztosan majd később is felhozza témának, ha csak el nem felejtődik valahogy.
- Dehogy is, csak piszkosul őszinte. - Meg lehet, hogy olykor pimasz vagyok, de ezt betudható az őszinteségemnek is. Hihetetlen, hogy két ilyen vonzó ember, hogyan volt képes egymásra találni.
- Legalább a bosszúd is legyen olyan édes, amilyen te vagy. - Mentem a menthetőt? Meglehet. De nem is voltam olyan durva, hogy bármi drasztikus módszerhez nyúljon, legalább is nagyon reménykedek ebben. Figyeltem, hogy mire készül, közben helyet foglaltam a fotelban, szemem egészen addig a falon lévő órát pásztázta, ameddig ki nem lépett az ajtón.
- Hűha, ezt tényleg nem hittem volna, ez gyors volt. Ezentúl mindig csak tizenöt percet kapsz, ha már sikerült betartani az időkorlátot. - Pattantam ki a fotelból, szép lassú kimért léptekkel közeledtem felé, sunyi vigyorral az arcomon mértem végig, ha készen áll, akkor akár meg is indulhatunk, mert már tényleg éhen halok és egy halott férfival nem hiszem, hogy túl sok mindent tudna kezdeni.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés 21.12.12 20:46

- Igen drágám! Az voltál! - Vallottam be... Próbáltam megnyerően mosolyogni és nagyokat bólogatni és nem elnevetni magam ismét. Kétségtelenül akkor ránk fért az a pár perc önfeledt nevetés. A legkevésbé sem számítottam tőle ilyesmire. Nem tűnt túl poénkodós kedvében és én sem mertem volna megkockáztatni. Sok mindent nem tudunk még egymásról és így nem mindig merek fejest ugrani a dolgok kellős közepébe, habár néha akaratlanul is sikerül egy-egy félresikerült mondatommal.
Ördögi mosoly ült ki az arcomra hirtelen megragadtam egy párnát és hozzá vágtam.
- Még mindig annak találod? - Karomat magam körül összefonva meredek rá. Hmm, talán nem kapom vissza, de az is lehet, hogy igen. Úgy öt éves korom óta nem párna csatáztam, de az akkor egészen más kimenetelű volt.
- Ha nem hagyod abba... - Tekintettem gyorsan körbe a szobában... Hát akad még egy-két párna és hát találékony vagyok!
- De az is lehet, hogy talán mégse. - Tettem hozzá majd megvonom a vállam. Bevallom, fogalmam sincs hogyan csinálta és akkor és azóta se egy percig sem voltam kíváncsi rá. Maximum jól felképelném és faképnél hagynám. Ennyi volna a szerény véleményem a kis trükkjéről.
- Most még igen, ha megengeded. Úgy vélem ezen elég lesz majd akkor gondolkodnunk mikor már szépen benne vagyunk... - Fejtettem ki bővebben véleményemet. A tegnap esti szófordulatra sem voltam felkészülve, legalább is nem így képzeltem el. Persze tudtam, hogy ez szinte elkerülhetetlen csak nem hittem volna, hogy éppen most...
- Nézőpont kérdése... - Ezzel a ténnyel már úgy sem tudok szembe szállni és nem is nagyon akarok!
- Figyelembe fogom venni az óhajodat... - Ennek legalább is még könnyedén eleget tudok tenni.
- Ezt még te sem gondolhatod komolyan?! - Néztem rá meglepetten. Ez csak egy kivételes alkalomnak tudható be semmi többnek, mert kivételek mindig vannak.
- Mondd, eddig még egy egyik barátnőd sem említette, hogy kirázza attól a hideg ahogyan abban a fotelban ülsz és várakozol? - Nem bírtam ki, muszáj volt megkérdeznem. Komolyan mondom a tárgyalásomon nem rázott ki így a hideg pedig pontosan tudtam mi vár rám... és vajon most mi fog ránk várni? Mert valamiről csak kell beszélnünk és annyi minden van.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Vidám ébredés

Vissza az elejére Go down

Vidám ébredés

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
1 / 1 oldal

Similar topics

-
» Mocsárvidék
» A mély-mocsár vidék
» [Event] Vidámpark!
» A démonok ébredése
» Vidámpark

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Egyéb :: Archívum :: Axel Hansen háza-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához