Név: Kienan Denis Flint
Becenév: Kien, Den, Flin
Kor: 27
Születése hely, idő: 1988- november- 13 / USA - Texas- El Paso
Tartózkodási hely:Las Vegas
Csoport: szenvedélybeteg
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Biszexuális
Jellem: Nem tartom magam sem önzőnek, sem akaratosnak vagy esetleg hataloméhesnek mindazon által tudom mit akarok és nem gátol meg abban, hogy elérjem a vágyaim tárgyát. Az sem érdekel ha neked ez nem tetszik, azért is a azt teszem amihez kedvem van. Tény, hogy tisztában vagy vele, mennyire jóképű vagyok, szeretem, ha az van, amit én mondok és élvezem, amikor az én kezemben van az irányítás, ha mindenki nekem ugrál... viszont ennek ellenére nem rokkanok bele abba, ha mindezek ellentéte történik, lehet saját véleményed és azt meg is tarthatod magadnak mert nem érdekel. Úgy élem az életemet ahogy nekem tetszik, és nincs rád szükségem, ha nem felelsz meg nekem tudod merre van az ajtó. Igen arra, csak egyenesen, el sem tévesztheted. Senki sem pótolhatatlan, amire feltétlenül szükségem van az mindig nálam van, a gitárom és egy doboz cigaretta. Nem esek depresszióba, mikor valaki felesel velem, mikor bunkó módon a fejemhez vágnak valamit, amihez közöm sincs vagy ha lenéznek és megvetnek egy hibám miatt. Nem tud érdekelni. Szeretek a magam ura lenni, szeretem azt gondolni, amit akarok és nem azt, amit rám parancsolnak. Ezáltal bátran mondhatom, hogy önálló akarattal és nézetekkel rendelkezem, amiket senki és semmi nem befolyásolhat. Szeretem irányítani az embereket anélkül, hogy ők tudnának arról. Szeretem, hogy hatással vagyok a gyengébbik nemre és ki is használom. Nehezen leszek szerelmes, ha az elkötelezettségre gondolok a hideg ráz ki tőle, szóval ha te egy melegszívű odaadó férfira vágysz aki majd megkéri a kezedet akkor nagyot kell csalódnod, mert lehet, hogy szőke vagyok na de nem a te lovagod. Az a típusú csávó vagyok aki inkább leül kártyázni a sárkánnyal a barlang előtt, bezony. Ha rajtam múlna a királykisasszony a barlangban aszalódik meg, habár a jó nőknek nem mondok nemet. Viszont hozzá vagyok szokva a könnyen kapható nőcskékhez, nekem hiába játszod a nehezen kapható jó kislányt, végül úgy is az enyém leszel.
Külső:Az a fajta férfi vagyok, akibe első látásra beleszeretsz és akinek vonásai életed végéig kísértenek, ha nem kaphatod meg. Akarsz már az első pillanattól kezdve és nem viseled el ha nem kaphatsz meg azonnal. Nem tűröd, hogy egy ilyen tökéletes ember ne legyen a tiéd, miután már egyszer megízlelted vele a gyönyör édes illatát. De nem mersz szólni róla, mert félsz a gúnyos kacajomtól, mert tudod, hogy képtelen lenél betörni. Félsz, hogy mindez, ami után annyira vágyódtál, egyszer csak ellened fordulna, csak mert túlságosan is ki akartad sajátítani. Nem mondom, hogy hibátlan vagyok és hogy nincs olyan dolog, amin változtatnék magamon, mert hazudnék. Csupán az emberek látnak olyannak... tökéletesnek, mert én ezt akarom, hogy ezt lássák. Ők azt hiszik, hogy nincs semmi szépséghibám és sokan még azt is, hogy nem érdemelnek meg engem. Magas vagyok, feltűnően magas, bár az égimeszelők táborát korántsem erősítem. Testemet edzésben tartom, széles vállaimon és izmos alkatomon azonnal megakad a körülöttem bámészkodók szeme. A képen semmi sem rondíthat, ezért vásárolom a legjobb, legdrágább és legmárkásabb ruhákat, emellett stílusommal sincs semmi baj. Öltönyöket éppúgy húzok magamra különleges alkalmakkor, mint egyszerű hétköznapokon farmert és pólót. Előfordul néha, hogy elkap a gépszíj és megmakacsolom magam, akkor átcsapok igénytelenbe, de tudod mit?! Nekem ez is jól áll.Örülök, hogy van annyi pénzem, hogy bármit meg tudjak venni, amit csak akarok, mert a pénz jó dolog.
Előtörténet: A gyermekkorom egyszerű névtelenségben telt el ezért nem is untatnálak vele túl sokáig. Mindenek előtt engedd meg, hogy töltsek magamnak egy italt és rágyújtsak. Zavar a cigarettafüst? Nem érdekel viseled el szépen mint minden más normális ember. Így már jobb. Hát akkor kezdjük is neki a mesélésnek.
Minden történetnek van egy eleje és egy vége többnyire, habár az enyém úgy tűnik végeláthatatlan csapdák sorozatává vált. Na, de ne szaladjunk ennyire előre, az életem egy kis texasi farmon kezdődött tisztességes szüleim oldalán. Ők maguk dolgos emberek voltak senki sem gondolta volna, hogy egy ilyen bajkeverő fiúk lesz majd, illetve hat. Úgy bizony hatan vagyunk fiú testvérek, így is csak azért vagyunk ennyien, mert anyám elérte azt a bizonyos kort amikor a nők, hogyan is fogalmazzak, nos kiszikkadnak, mint a napon hagyott zsemle. A sorban én vagyok a negyedik fiú, utánam már csak két öcsém van. Mindegyikünk különleges a maga módján, én kiváló zenei érzékekkel rendelkezem, egy ízben több hangszeren is kiválóan játszom. Több versenyen és tehetségkutatón is részt vettem már és mindig magam mögé utasítottam versenytársaimat. A szüleim azonban sosem honorálták ezeket a sikereket, teljes mértékben elvesztek a gyerekkavalkádban, sokszor azt sem tudták ki merre van, nem hogy még az én versenyeimre eljöjjenek. Én voltam az egyetlen gyerek akinek a szülei nem idióta széles vigyorral vették videóra a csemetéjük klimpírozását. Határozottan emlékszem egy ilyen esetre amikor egy kisfiú fennhangon azon nevette, hogy nincsenek itt a szüleim. Nem sokáig röhögött ugyan is bevertem a pofáját. Véres ingben léptem fel, de megérte behúznom annak a kis köcsögnek. Ennél a résznél muszáj nevetnem.
Ezután már csak lejjebb vitt az utam, a középiskolában rengeteget ittam és dohányoztam és a drogokat sem vetettem meg. Amit el tudsz képzelni attól mind függök, nekem teljesen mindegy, szerencsejáték vagy nők egyre megy.
Most jön a kedvencem a történeteim közül, itt egy kis felívelés mutatkozik.
A haverokkal alapítottunk egy bandát amiről minden bizonnyal már hallottál. A nevünk Black Storm. Egy haveromnál iszogattunk és nála ötletelgettünk, valami vadat akartunk, de még is fülbemászót, hát ezt találtuk ki. Szerettünk a srácnál lenni mert mocsok gazdagok és mindenük megvan, azt hiszem nem osztok meg nagy titkot ha elárulom, hogy a próbák is ott zajlottak, majd miután végeztünk a sulival Las Vegasba költöztünk, hogy szerencsét próbáljunk. Anyáméknak is jó volt így, legalább egy gyerekkel kevesebb és nekem amúgy is hasonló életpályát szántak egyszóval nem volt könnyes a búcsú. Ezen a ponton mindig elérzékenyülök adjon valaki egy rohadt zsebkendőt.
Együtt béreltünk lakást és egy stúdiót ahol próbálhattunk, a kemény munkának meglett a gyümölcse, egy menedzser felfedezett bennünket és elindultunk a siker rögös útján. A sztárok élete a csábítónak tűnik, a tévéből, de amint aláírod a szerződést rájössz, hogy az ördögnek adtad el a lelked potom pénzért.
Mindent megváltoztattak bennünk ami egyedivé tette a bandát, laza alteres srácokból kemény rock zenészek lettünk. Hirtelen belecseppentünk a jóba, partyk és csajok hosszú sora állt előttünk, olyan nevekkel mint például Ozzy, és még sorolhatnám. Azonban az alkohol és a drog teljesen elvette az eszemet és olyat tettem amire nem számítottam, embert öltem. Nem emlékszem sok mindenre abból az éjszakából, annyi van meg, hogy hazafelé botorkálok a macskakövön, néhol megbotlok egy kukában és elnyalok a földön mint a zsíros kenyér. Aztán képszakadás, egy hotelszobában tértem magamhoz ami ezután fogadott arra nem készültem fel, egy vérbe fagyott nő feküdt mellettem, már halott volt, nem tehettem érte semmit. Nem emlékeztem semmire, talán én öltem meg? Miért tettem volna nem is ismerem. Az egész ruhám vérben tocsogott, az a sok vér. A mai napig rémálmok gyötörnek miatta és ha csak eszembe jut rögtön az üveg fenekére nézek. Ki akarom verni a fejemből azt a látványt, de nem tudom, örökre beleivódott az agyamba a lány üveges rideg tekintete. A halál angyala tekints le ránk című dalom azokat a szemeket idézi fel bennem. Azóta nem vagyok a régi, más feladta volna ezt az életvitelt, de én nem, csak keményebben iszom és drogozok, felejteni akarok. A rehabot is megjártam, de hogy minek? A menedzserem erőltette, mert látta, hogy totál
szét vagyok csúszva. Az átéltek után az a csoda, hogy sikerült megőriznem az ép eszemet. Detoxikálóból ki és be járkálok és senkinek sem mertem elmondani, hogy talán megöltem egy ártatlan lányt. A dalaimba beleszőttem, de csak homályosan, hogy senki se tudja mit jelentenek valójában. Remélem nem derül fény a titkomra, mert a börtönben finom falat lenék az biztos.