Flora & Leo

Tárgy: Flora & Leo 17.05.13 7:48

Jó volt hallani azt amit szerettem volna, persze amúgy is tisztában voltam ezzel eddig is de azért még is csak más a másik szájából hallani. Ha Leo továbbra is ilyen édes fog maradni akkor nagyon nagy az esélye annak, hogy lekerül rólam végre valahára ez a ruha. Már nagyon feszélyezve érzem magam benne és inkább választanám a meztelenséget, csak végre bújhassak már ki belőle.
- Te vagy az első akivel ilyen viszonyba keveredtem. - Meglepett kérdésével, de végül is teljesen jogos volt tőle, normális hogy kíváncsi és érdeklődik a dolgaim felől, ha már ennyi időt együtt töltünk. Elégedetten mosolygok, mikor újból behódol akaratom előtt, biztos voltam benne hogy tudok rá hatni kérlelő tekintetemmel. Kiérve a kocsmából taxit fogtunk és már meg is indultunk Leo lakása felé. Nagyon durván vezetett a pasi, vagy csak én ittam a kelleténél többet mert az autó mindenhogy ment csak egyenesen nem. Nevetgélve bújtam Leo mellé, egy szót sem szóltam, csak becsuktam szememet és vártam mikor érünk oda. Eléggé elálmosított az alkohol, de biztosra veszem amint elkezd Leo vetkőzni nekem egyből kimegy a szememből az álmosság.
- Szóval most szemtanúja lehetek annak, hogy a saját lakásodban egy kiváló sztriptízben részesítesz? - Immár az ajtója előtt vontam kérdőre, alig várom hogy végre átlépjük a küszöböt és szembesüljek a produkciójával, persze talán ha kellően kárpótolni tudna akkor még azt is elnézném neki, ha nem lenne hajlandó vetkőzni előttem.

Tárgy: Re: Flora & Leo 18.05.13 10:33

- Van ennek valami különösebb oka? - Tudom, hogy nagyképű vagyok, pofátlan és néha szemtelen. Ő pedig rendkívül dögös, pimasz és nagyon szerethető. De véleményem szerint ezek a dolgok nem igazán passzolnak, vágnak össze. Ezért is ragadtam meg a lehetőséget, hogy rákérdezzek valamiféle kielégítő válasz reményében, már ha egyáltalán van olyan. Mert nem tartom elképzelhetetlennek, hogy még ő sem tudja miért döntött így, aminek én bizonyos szinte még tudnék is örülni. Hiszen ha még ő sem tudja minek vágott a közepébe, akkor azt sem tudhatja, hogy mi fog kialakulni belőle és így szinte minden lehetséges.
Elhagyva a kocsmát továbbra is figyeltem rá valamint lépteire, ami hát mindennek nevezhető volt, csak épp egyenesnek nem. Na nem bánom, akkor ebből taxizás lesz. Nem szeretném ha a hazafelé vezető után egymásban botladoznánk. Kissé mintha forogna vele a világ. Nem kell mondania. Elég volt csak ránéznem. Talán mégsem volt olyan jó ötlet ez a kocsikázás. Szó nélkül húztam közelebb magamhoz. Remélem tudja, hogy én mindig ott leszek és bennem mindig megkapaszkodhat. Én ahogy az lehetséges mindig fogom majd a kezét még ha ő ezt nem is szeretné. Soha nem fogom elengedni. Bár neki erről még csak tudnia sem kell, sőt a beleegyezése sem.
- Ha nagyon muszáj. - Tudom, ez nem volt túl meggyőző, sem lelkes, de hát én sem vagyok az. Nyitottam ki az ajtót majd előre engedtem még én be is zártam magunk után.
- Igényel a nagyságos asszony zenei aláfestést? - Még mindig nem hiszem el, hogy megfogom csinálni. Utálok táncolni. Nem tudok, nem szeretek és még az akarat is hiánya is nehezítő körülmény. De most ma még is megpróbálok valamit kihozni magamból. Elvégre ez nem kimondottan a táncról szó, sokkal inkább arról, hogy ne legyünk olyan egyhangúak és hogy mindig csempésszünk bele a dologba valami újat. Bár vele soha sem egyhangú. De könnyen elképzelhető, hogy a legközelebbi adandó alkalommal már ő fog vetkőzni és táncolni, nincs apelláta. Úgy nem mellékesen pedig ő biztosan sokkal jobb ebben.

Tárgy: Re: Flora & Leo 23.05.13 18:56

- Nem tudom. Miért kellene hogy valami nyomos okom legyen? - Próbálnám jellemezni ezt a valamit ami kettőnk között van, de sehogy sem tudom megmondani mi lenne rá a jó szó. Kapcsolatról még nem nagyon beszélhetnénk, hiszen amit művelünk attól kevesebb viszont a viszonytól több. Leginkább azt tudnám rá mondani, hogy túl a barátságon kapcsolat van közöttünk jelenleg, de hogy ebből mi fog kialakulni azt őszintén nem tudom. Ez a legrosszabb benne, hogy még sejtésem sincs róla. Idővel minden kiderül és biztosan az is, hogy mi lesz kettőnkkel. Ilyen gondolatok kavarognak fejemben egész úton a taxiban ülve. Kissé szédülök és érzem mennyire hiba volt megengedni magamnak, hogy ennyi sört igyak, de legalább van mellettem valaki aki vigyáz rám.
- Nem muszáj, de szeretném. Gondolj arra mennyire boldoggá fogsz tenni, még így is nehezedre esne? - Látom rajta mennyire nincs oda az ötletemért, de én már annyira bele éltem magam, látni akarom! Aztán ki tudja, talán megjutalmazom egy saját számmal akkor mikor nem is számítana rá.
- Mindenképpen szeretnék mellé zenét, de előbb... - Lágyan megcsókoltam, neki is kell egy kis biztatás. Pimaszul rámosolyogva tért kezem kezére.
- Akkor hol is lesz a műsor? - Bejárati ajtó előtt ácsorogva kérdeztem rá felhúzott szemöldökkel. Ami azt illeti biztosan le kell majd ülnöm, amúgy sem vagyok most eléggé stabil, de biztos padlót fogok fogni a produkciójától.

Tárgy: Re: Flora & Leo 24.05.13 20:46

- Nem tudom, kellene? - Valóban nem tudom. Így nem az agyát kívánom húzni a kérdéseimmel, hanem válaszokat szeretnék kapni. Szeretném tudni, hogy akkor most hányadán is állunk. De én személy szerint eddig eléggé rosszul állok annak terén, hogy valamiképp összerakjam ezt a képet, aminek ugyan nincs túl sok darabja, de annál sokoldalúbb. Az mondjuk nekem csakis jót jelenthet, ha eddig még nem próbálkozott hasonló tevékenységet űzni hozzám hasonló személyékkel. Mármint nem a szexre gondolok, hanem a több mint barátság, de kevesebb mint kapcsolat dologra. Mert így ő sem tudhatja,m hogy mi fog ebből kialakulni. Kissé lelombozó tudott volna lenni ha kiderül, hogy én már a fene se tudja hányadik vagyok a listán és ahogy jöttem úgy egyszer majd megyek is. Így viszont most ő is legalább annyira bizonytalan mint én. Nem, nem szeretném ezt kihasználni és szerintem nem is tudnám. Jaj, dehogynem szeretném, de azzal csakis magam alatt vágnám a fát és különben sem volna esélyem. Flora okos nő... Az egyik. A másik meg, hogy nem érné meg. Komolyan a szándékaim és tisztességtelenül játszom? Szerintem ez a két dolog nem igazán férnek meg egymás mellett.
- Nem. - Mindezt egy szájra puszival zártam le. Érte szinte bármit megtennék és semmi sem esne a nehezemre. Szóval, majd csak beletörődöm a dologba és nincs már rá túl sok időm és más választásom se nagyon van. A női uralom...
Zene-zene-zene... Hát ezzel most megfogott. De majd csak találok valamit. Néhány perc elteltével már úgy sem a zenére fog figyelni, legalább is bízom benne. Nagyon remélem.
- Ott ahol én elkezdem. - De mindenképpen egy azon helyen fog véget érni. Hm, most már a kezem is fogja? Többet kéne ilyen helyekre járnunk. Egyre jobban tetszik. Kinyitottam az ajtót majd beinvitáltam és természetesen be is zártam magunk után, ugyan is ez a kis műsor nagyon is zárt körű lesz.
- Ne nagyon helyezd magad kényelembe... - Tudom, egy jó házigazdához méltóan most ennek épp hogy az ellenkezőjét kellett volna mondanom. De erősen bízom abban, hogy leszek oly lehengerlő, hogy az éjszaka túlnyomó részét nem a nappaliban fogjuk eltölteni.

Tárgy: Re: Flora & Leo 27.05.13 3:06

- Szerintem nem. Valójában még mindig nem tudom mi ütött belém mikor felvetettem ezt az ötletet, hogy vágjunk bele. De azért téged sem kellett sokáig kérlelni. - Nem túl burkoltam arra céloztam, hogy mikor felvázoltam neki azt a lehetőséget, hogy fogjunk bele egy túl a barátságon projektbe gondolkodás nélkül bele vetette magát. Én pedig akkor annyira magányosnak éreztem magam, vágytam arra hogy valaki legyen mellettem még ha csak akkor is mikor az ágyban bújunk össze. Nem akartam csak egy éjszakát tőle, viszont sosem voltam jó a komoly kapcsolatokban sem, ezért szerintem ez a legjobb megoldás amit ki lehet találni kettőnknek. Szerintem Leo sem akarhat ennél többet, biztosan neki is megfelel a jelenlegi helyzet is. Vagy ha még sem, gondolom majd úgy is szólni fog róla.
- Legyen a nappali. - Ha ma már úgy is hölgyválaszt tartunk, akkor leszek olyan pofátlan, hogy megmondjam neki, hogy hol szeretném, hogy vetkőzni kezdjen nekem. Még párszor bevetem ezt a tekintetemet, amivel hatással tudok rá lenni, hátha most is sikerrel jártam. De a garantált siker érdekében egy gyors puszi után már hátrálni is kezdtem. Kiléptem magassarkúimból, pár centivel alacsonyabb lettem így, de szabadnak éreztem magam. Iszonyatos megkönnyebbülés volt.
- Azért a biztonság kedvéért leülök a kanapé szélére, hátha olyan lesz a produkciód, hogy leveszel vele a lábamról. - Nem bírtam abba hagyni a mosolygást, talán közre játszik az elfogyasztott alkohol mennyiség is, de inkább a tudat, hogy nem sokára tényleg Leo egy elképesztő sztriptízzel fog elkápráztatni. Helyet foglalva már csak a zenére vártam, na meg a műsorra.

Tárgy: Re: Flora & Leo 27.05.13 19:07

Szemléltetésképp xD

- Na és mi van abban az esetben ha én tudom mi ütött beléd? - Jó, persze a nyakamat azért én sem tenném rá. Ki tudja mikor lehet még rá szükségem... Szerintem ez rendkívül egyszerű és ennyit talán még ő is elismerhet. Véleményem szerint nem csak az én szívem kezd el hevesebben dobogni, mikor a közelemben van. Mindketten érezzük, viszont én egyre inkább merem biztosra állítani, hogy tudom mi az oka, hogy miért és még azt is, hogy minderre mi a megoldás. De rá mégsem erőltethetem, inkább megvárom amíg magától rá nem jön. Azt már az elején közölte, hogy nem szeretne komoly kapcsolatot, de engem igen. Más út nem igazán volt és szerintem nem tudta mi tévő legyen és ha engem kérdez én még mindig azt mondom, hogy jól döntött és én is.
- Legyen. - Nekem aztán édes mindegy. Már látom, hogy nem szabadulok. Nem menekülök. Ha választhatnék - de mivel most ez nem lehetséges... - sokkal jobban szeretem mikor ő bírja le rólam a ruháimat türelmetlenségével. Imádom olyankor.
- Mindjárt intézkedem zeneügyben. - Nos, az őszintét megvallva lövésem sincs mi megy egy férfi sztriptízhez... Talán nem ártana ebben is kikérnem a véleményét, bár őszintén remélem, hogy nem a zenére fog inkább figyelni. Komolyan mindjárt elröhögöm magam. Még mindig nem tudom elhinni, hogy erre rávett.
- Mindenképp. - Nos, a lábáról mindenképp lefogom venni még ha nem is a magánszámommal. Bekapcsoltam a zenét majd nagy erőt vettem magamon. Szerencsére a lejátszó a nappali másik végében volt ezért volt némi mozgásterem, már csak némi erő kell ahhoz, hogy ne törjön ki belőlem a nevetés fél másodperc elteltével. Sokatmondóan kezdtem el neki mozgatni a csípőmet majd a dzsekimmel indítottam, amitől viszonylag gyorsan megszabadultam. Ezután az övem következett. Ezzel kicsit tovább időztem és amíg vele vacakoltam addig mindvégig a szemébe néztem úgy mintha tényleg helyzet lenne.

Tárgy: Re: Flora & Leo 28.05.13 4:30

Gyanakodva tekintem rá, futótűzként ette be magát a gondolat az eszemben, hogy mi van akkor ha tényleg tudja? Azt hiszem én sem tudnék erre megfelelő válasszal szolgálni, akkor Leo hogy lenne képes rá? Mindenesetre érdekelne az amit mondani szeretne. Még akkor is ha tartok attól, hogy túlzottan belém lát és olyan dolgokat fog velem közölni, amiket magam is tökéletesen tudok, csak még nem volt ahhoz bátorságom, hogy neki vagy akár magamnak beismerjem.
- Honnan is tudhatnád? De hallgatlak, kíváncsi vagyok az elméletedre. - Leo az egyetlen akivel ilyenféle "bizniszbe" fogtam. Nem vágytam kötöttségekre, de mégis akartam, hogy legyen valakim. Tudom ez kissé ellentmondásos, de ha jobban bele gondolunk néha én testesítem meg az ellenmondásokat. Valahol józan eszem és érzelmeim között ingadozok, és nem mindig úgy döntök, ahogy helyes lenne. De most úgy döntöttem, hogy megérdemlem, hogy Leo elkápráztasson, egy kis unszolás után sikerült is hatnom rá. Elégedetten elmosolyodok, képtelen vagyok abba hagyni.
- Már alig várom, ha ügyes leszel megkapod a műsorodért járó jutalmat is. - Egy kis motiváció és ösztönzés mindenkire ráfér, és őszintén bízok benne annyira, hogy tudjam valami feledhetetlent fog alkotni. Szívem hevesebben kezdett el dobogni, ahogy elindította a kezét, kíváncsian figyeltem, hogy vetkőzni kezd. Be kell valljam, nem számítottam volna tőle ilyen profizmusra, nem létezik, hogy most csinálja ezt először. Csillogó szemekkel figyeltem azt az izgató látványt ami szemem elé tárult.

Tárgy: Re: Flora & Leo 29.05.13 23:09

- Én inkább megvárnám még te magad mondod el. - Nem szeretnék semmit sem elsietni és nem is akarom, hogy úr érezze többet akarok a kelleténél vagy hogy túl gyorsan történik minden. Egy dolog, hogy én mit gondolok, de mi van akkor ha ő egészen másképp vélekedik az adott helyzetről? Nem kockáztatnám meg. Nem attól tartok, hogy valami hatalmasat csalódnék, hanem hogy valami olyasmivel állítanám szemben, amire még egyikünk sincs felkészülve. Szerintem ő már legbelül tudja mindezt, csupán csak nem szeretné tudomásul venni. Abban a hitben, hogy ha nem gondol rá, akkor biztosan nincs is ott és én ezt elfogadom. Végül is én sem állíthatom biztosra, hogy igazam van. Haladjunk csak úgy, ahogy az neki megfelel és ha majd úgy érezzük, akkor majd egy fokkal feljebb visszük a mércét. Nem akarok semmit sem ráerőltetni. Tudom miről szól ez az egész és akkor is tudtam amikor belementem így nem volna fair vele szemben többet követelni. Másoknak elég a puszta tudat, de nálam nem működik ez a szavak nélkül is dolog. Én nagyon is szeretném majd egyszer átbeszélni vele a dolgok, majd amikor ráébred, hogy több is van a dolgok hátterében.
Ezt utoljára... Meg nem tudom mondani, hogy mikor hallottam, pedig meglehetősen sokszor volt rá példa. Soha sem voltam egy szófogadó jó kisfiú, anyu szeme fénye. De erről inkább ne beszéljünk.
Még mindig nem hiszem el, hogy ezt csinálom. De ha már elkezdtem, akkor végigcsinálom. Miután sikeresen kihúztam az övemet a nadrágomból félredobtam. Hm, erre még szükség lehet, Szóval azért nem túl messzire. A fölsőm következett, amit egy hirtelen mozdulattal és gyorsan kaptam le magamról mindeközben megfeszítve hasizmaidat. Majd egy hirtelen jött ötletemnél fogva nem túl erősen, de azért megcéloztam felsőmmel. Már csak a nadrágom maradt na és persze az alsóm. Lassan kezdtem el közelíteni felé miközben már a nadrágomat gomboltam.

Tárgy: Re: Flora & Leo 31.05.13 6:55

Nem kicsit sikerült most Leonak összezavarnia. Honnan is tudhatnám mit kellene neki elmondanom? Eddig azt hittem, hogy Ő tudja miről van szó, ezért is vártam tőle azt, hogy végre engem is felvilágosítson, de úgy látszik arra várhatok. Ha tudnám biztosan elmondanám neki. Szerintem annyival Ő is tisztában van, hogy fogalmam sincs mi ütött belém, de mégis valamiért ezt akartam.
- Mégis mit? - Nem adom fel egykönnyen, hát ha sikerül belőle kiszednem a választ. Még az is lehet, hogy sikerülne olyat mondania nekem, amiről még nem tudok, vagyis inkább magamnak nem mertem még bevallani. Mert elejétől kezdve szimpatikusnak találtam, az is tetszett hogy annyira pofátlan volt, talán ezért is kezdtem el vonzódni hozzá. Most pedig, ahogy egyre több időt töltünk együtt kissé bele zavarodtam. Azt hittem hogy tényleg csak a szex köt minket össze, de most akkor hol is tartunk pontosan? Őszintén nem tudom, de majd ketten biztosan rá fogunk jönni, idővel.
Be kell látnunk teljesen jó ötlet volt, hogy sikerült rávennem. A műsor egyszerűen profi volt, nem mellékesen izgatóbb, mint gondoltam volna. Arra számítottam, hogy valamit el fog bénázni és kifog terülni előttem, de eddig még nem követett el ilyen vágyromboló bakit. Meglepetten kaptam el felém dobott felsőjét, erre nem számítottam, de úgy látszik tartogat számomra még meglepetéseket. Kíváncsian figyeltem a további fejleményeket, alig bírtam már magammal, de azért mégis kivárom a műsor végét. Alsó ajkamba harapva tévedt tekintetem mellkasára, kész szenvedésnek tűnt ez a pár pillanat is. Legszívesebben már rég felpattantam volna, hogy a hálóban kössünk ki, de jó kislány módjára még megpróbáltam viselkedni.

Tárgy: Re: Flora & Leo 07.06.13 20:53

- Tudod mit? Akkor legyen ez az egész még számunkra is meglepetés. - Csak még egy rövid ideig remélhetőleg, bár én jelen körülmények között is vele maradnék, amíg csak tehetem és amíg csak az lehetséges. Még ha nem is mondjuk ki és marad minden úgy ahogy most van. Lényeg, hogy együtt legyünk. Ahhoz hogy egy kapcsolat működjön, szerintem nem kell nyáltól túlcsorduló vallomásokkal elárasztani egymást nap mint nap. Mire is megyünk vele ha egyszer a másik azt nem érzi, hogy szeret és szeretve van. Én pedig csak remélni tudom, hogy nem fogunk túl későn ráeszmélni a dolgokra. Ha nem akar róla beszélni, akkor semmit sem fogunk mondani, amúgy sem vagyok a romantika híve.
Ez most még mindkettőnknek egyaránt egy óriási kérdőjel benne sok-sok megválaszolatlan és fel nem tett kérdésekkel. Nincs egyedül ha azt érzi, hogy minden túl gyorsan történik, ő pedig nem tud lépést tartani az eseményekkel és már nem is érti igazán, mert én sem. Fogalmam sincs mikor jön el annak az ideje, hogy vényt derítsük erre a "rejtélyre", de egész biztosan nem ma este és nem is holnap.
Őszintén elképzelésem sincs arról, hogy vajon hogyan reagálna ha én tenném meg azt a bizonyos első lépést, de most még túl korainak tartom. Addig is csak megpróbálom betartani a szabályokat és megfelelni a megállapodásunknak. Nem tehetek mást...
Komolyan mondom ha ezt még öt percél tovább kell folytatnom... Akkor az valakinek bizony nagyon drága fog lenni. Ami azt illeti nekem már ez is sok, amit most művelek és őszintén fogalmam sincs róla, hogy csinálom, de mind eddig még nem hullanak a könnyei a nevetéstől, szóval csak nem lehet ez olyan rossz. Csak többet ne kérje ezt tőlem...
- Hiányoltam a lelkesedést. - Fogtam meg mindkét kezét úgy húztam közelebb magamhoz erősen majd a fülébe kezdtem el suttogni ezt követően pedig már a nyakát kezdtem el csókolgatni. Úgy tűnik, hogy az ő tinédzserkorából bizony kimaradt a pompon lány korszak, pedig biztos szexis lenne.
- Így viszont sajnos nem folytathatom... - Vágtam be egy pillanatra azt a tipikus öt éves kis csalódott pofát, hogy te most megetted a csokimat? Az én csokimat? Na nem mintha annyira sajnálnám, csak a hatás kedvéért. De azért addig se tétlenkedtem. Épp azzal vagyok elfoglalva, hogy hogyan szabadítsam meg végre minél gyorsabban ettől a gönctől?!

Tárgy: Re: Flora & Leo 08.06.13 9:45

Vannak olyan dolgok amiket még magamnak sem tudok beismerni, akkor hogyan vallanám be neki? Idő kell ahhoz, hogy mindent végig gondoljak és mérlegelni tudjam a jelenlegi helyzetemet. Szerintem nagyon is jól megvagyunk így együtt, hogy a kapcsolatunk csak szexről szól, habár lehet már kicsit annál is több, mert sikerült úgy megkedvelnem ahogyan nem lett volna szabad.
- Rendben, különben is szeretem a meglepetéseket. - De ettől a meglepetéstől tartok, nem mondjuk ki miről is van szó, de szerintem mind a ketten tökéletesen tisztában vagyunk vele. Onnantól kezdve, hogy kimondjuk minden annyira valóságossá fog válni, én pedig rettegek az elkötelezettségektől, ezért is nem ugrottam fejest egy kapcsolatba sem és inkább ezt a könnyebbik utat választottam magamnak. Az elkötelezettség túl sok kockázattal jár és még túl bizonytalan vagyok, hogy megtegyem a kellő lépéseket.
- Én csak ámultam és bámultam, túl jó voltál ahhoz, hogy szóhoz tudjak jutni. - Most pedig végképp nehezemre esik szóhoz jutni, elégedetten felsóhajtottam amint nyakamat kezdte el csókolgatni. Már rég óta vágytam érzéki ajkai lágy érintéseire.
- Túl jó voltál ahhoz, hogy csak így abba hagyd, kérlek folytasd. - Próbáltam hatni rá tekintetemmel, de hogy tényleg hatással legyek rá bevetem a szenvedélyes csók taktikámat is. Közben Leo lehúzta ruhám cipzárját és engedelmeskedve a gravitációnak lecsúszott rólam. Eléggé érdekes, Leo sztriptízzel, de rajta most mégis több ruha van, mint rajtam.

Tárgy: Re: Flora & Leo 11.06.13 23:40

Nos, azt hiszem ami kettőnk között folyik a mai napig, az mindkettőnk számára egyaránt egy nagy meglepetés, hiszen senki sem tudja mi mit követ majd. Ki tudja? Talán tíz perc múlva csúnyán összekapunk és külön ágyban töltjük az éjszakát, mi több akár az is lehet, hogy külön házban. Bár én jelen helyzetben kötve hiszem, hogy elengedném, akkor már inkább megbarátkozom a kanapé gondolatával és kényelmével, az övé pedig a háló. De az is lehet, hogy jól megleszünk. Akár az is megtörténhet, hogy néhány napon belül egyikünk elhatározza magát, döntésre jut és megteszi az első lépést. De az is könnyen lehet, hogy egy napon majd belátjuk, hogy mekkorát hibáztunk és, hogy nem szabadott volna ebbe az egészbe belevágnunk, mert így csak fájdalmat okoztunk a másiknak. Bármi megtörténhet. Ő szereti a meglepetéseket, én pedig...
- Hm, abban még nem sikerült megegyeznünk, hogy mi is jár nekem ezért cserébe? - Azt hiszem erről még nem esett szó vagy nekem volna ennyire rossz a rövid távú memóriám és nem emlékszem miben is maradtunk?! Mert ha nem tudná ő az első, akinek erre hajlandó vagyok, de még így is irtó hülyének érzem magam. Attól tartok ehhez még nem ittam eleget, de most már késő.
Már épp megszerettem volna említeni, hogy ez a bájos tekintet most nem fog beválni, sőt kevésnek bizonyul, de aligha sikerült szóhoz jutnom. Mondhatom még soha sem volt dolgom ege ennyire magával ragadó kis boszival. Tudtam már az elejétől fogva. Én aztán megmondtam. Volt valami abban a kávéban...
Szorgosan kezdtem el nadrágomat gombolgatni majd számmora - legalább is - meglehetősen idétlenül tettem egy lazább fordulatot magam körül csak, hogy semmiről se maradjon le majd egyszerűen engedtem, hogy gravitáció megoldja a dolgot és lekerüljön rólam a nadrágom is. Ekkor már hátrálni kezdtem vele a háló irányába, hiszen most azt hiszem egálban vagyunk már ami a rajtunk lévő ruhadarabok mennyiségét illeti.

Tárgy: Re: Flora & Leo 18.06.13 5:44

Azt hittem egyszerű és könnyű fog lenni a kapcsolatunk ha csak azt mondjuk érzelmek nélkül csak a szexről fog szólni, de nem. Így is elég bonyolult. A szex mindent bonyolulttá tesz. Nekünk pedig valahogy meg kellene találni az arany középutat. Személy szerint mikor felvetettem ezt az ötletet, tényleg csak azt gondoltam, hogy szex központú fog lenni a kapcsolatunk és semmiféle érzelmi kötödésre nem számítottam, de mégis Leo kezd több, mint szimpatikus lenni számomra és ez megijeszt. Rettegek attól, hogy neki nem kell ennél több belőlem, hiszem úgyis megkaphat minek bonyolítanánk? Kell egy kis idő mire mindent végig tudok gondolni, mert nem mehet ez így huzamosabb ideig, nem is bírnám idegekkel.
- Akármi, bármit kérhetsz tőlem. - Egy ilyen izgató műsor után annyi kijár neki, hogy teljesítsem egy kívánságát. Nagyon erősen remélem, hogy a hálószobában fog kívánni valamit és annak a bizonyos kívánságnak sok köze fog lenni majd az ágyhoz. Persze alkuképes vagyok, ha nem kér tőlem lehetetlent. Csillogó szemekkel meredek rá mikor előttem megszabadul nadrágjától is. Hiába nem vagyok túl józan, de ahogy egyre inkább haladunk Leo hálója felé úgy erősödik bennem a tudat, hogy nekünk csak simán szexelnünk kellene egymással, de ebből szeretkezés fog lenni. Mindkét dolog ugyan arról szól, de a szeretkezésben több az érzelem és ezzel még ki kellene békülnöm valahogy.
- Avassuk fel a te felségterületedet is. - Beérve hálójába kezdem el csókolgatni álla vonalát, nyakát majd végül ajkaira térek.

Tárgy: Re: Flora & Leo 12.07.13 22:27

Akármit, bármit. Úgy érzem már így is túl sokat kérek tőle annak dacára, hogy nem így szólt a megállapodásunk. Ő már sokkal többet adott nekem mint ahogy azt gondolná. Eleinte úgy hiszem mindkettőnknek ugyan azt és csak annyit jelentett ez az egész, hogy elszórakoztatjuk egymást, amikor kedvünk tartja. Se több se kevesebb és mindenki jól jár. Ám avval egyikünknek sem számolt, hogy mi lesz ha... Mi lesz ah egy napon mindez kevésnek bizonyul vagy talán túl soknak is? Mi lesz ha majd már ennyi nem lesz elég és több kell, sokkal több? Önző módon akarom. Mindent akarok. Nem csak a testét. Nekem soha sem csak arra kellett. Na jó, talán az első tíz percben igen, ahogy megláttam. De aztán történt valami. Engem is meglepett. Nem akartam annyiban hagyni a dolgot és csak úgy hagyni, hogy olyan gyönyörűségesen kisétáljon az életemből, ahogyan betoppant. Ez már nem csak az önérzetemről szólt és a kudarc lehetőségéről. Most már dobjon csak ki ha úgy akarja és én vacakul fogom majd érezni magam. Mert számít. Mert fontos lett nekem. Teljesen és totálisan beleestem. Ilyen még sosem történt velem, hogy valaki őszintén érdekelne, hogy valakit nem akarok csak úgy elengedni.
- Bűvölj el. - Annyi mindent köszönhetek neki. Tudom, hogy már nem tudnám elviselni a hiányát. Nem véletlenül mentem bele a játékba és egyáltalán nem csak a szex miatt. Engem már akkor is érdekelt és akkor ez tűnt a legjobb megoldásnak. Így a közelében lehetettem és azt hiszem egyre inkább kezdjük egymást kiismerni.
Finoman döntöttem az ágyra majd tapadtam ismét ajkaira. Eszméletlen ez a vágy, ami tombol bennem. Iszonyatosan kell nekem. Teste minden egyes pocikáját imádom. Olyan tökéletes. Hibátlan.

Tárgy: Re: Flora & Leo 13.07.13 5:38

Össze vagyok zavarodva, de próbálom zavartságomat előtte palástolni. Leo azt hiszi rólam, hogy erős és határozott nő vagyok. Mindaddig az is voltam, még össze nem ismerkedtünk és ráeszméltem arra, hogy ha egy ilyen erős férfi van mellettem, akkor nekem nem kell vigyáznom magamra, hiszen van valaki mellettem aki szívesen vigyázna rám. Sosem feltételeztem volna magamról, hogy egyszer eljön az a pillanat, mikor szeretnék valakihez tartózni, de egyre jobban érzem a közöttünk vibráló vonzalmat, csak nem vagyok elég bátor igazán közel merészkedni hozzá. Talán csak a csalódástól félek, vagy attól, hogy kicsúszik a kezemből az irányítás. Miről is beszélek? Már régen kicsúszott, de azért mégis próbálok úgy tenni, mintha a uralnám a helyzetet. Azt hiszem egy kis időre van szükségem mielőtt bármit is mondanék neki, mindössze csak össze kellene szednem magam és szembenézni a valósággal.
- Azt hittem azon már túl vagyunk. - Szokásos pimaszságomat elővéve mosolygok rá. Amint magam alatt éreztem az ágyat, finoman kezeimet körbe fonom nyakán, hogy még véletlenül se tudjon elhajolni tőlem miközben hosszú és élvezetes csókban forrunk össze.
- Egész este ezt a pillanatot vártam. - Elégedetten suttogtam ajkai közé, elengedve nyakát pár röpke pillanatig mélyen bele néztem szempárjába, de túlságosan is sokat mondó lehetett egyetlen nézésem is, ezért inkább megpróbáltam elterelni figyelmemet úgy, hogy nyakát kezdtem el csókolgatni.

Tárgy: Re: Flora & Leo 13.07.13 15:47

Való igaz. Már réges-régen sikerült elbűvölnie. Én pedig többé nem is szeretnék magamhoz térni ebből a bűvöletből. Annyira hihetetlen számomra még mindig, hogy ez a dolog vele nekem összejöhet. Eleinte olyan lehetetlennek tűnt, hogy már szinte majdnem feladtam. Ekkor történt valami, amit szintúgy nem akartam elhinni. Olyan gyönyörű. Miért pont én kellenék neki? Bármit is bárkit megkaphatna némi fortéllyal. Talán ezt sem hinné el nekem, de én mindenféle hátsószándék nélkül kísértem haza azon az estén. Legrosszabb esetben is csak egy csókot vártam volna. Csak szerettem volna felvenni az ő tempóját és az ő játékszabályai szerint játszani. Miután láthatóan az enyémek nem voltak túl sikeresek. De ez már jóval többről szól annál mint amit én eredetileg kapni szerettem volna tőle. Őszintén nem gondoltam volna, hogy lesz legközelebb. De aztán végül sokkal több is lett annál. Még ha akarnám se tudnám bánni a dolgot. Nem tudnék már csak ennyivel elmondani róla. Túl könnyű volt? Meglehet. De most már nem engedem. nem hagyom... Érzem, hogy mellette más ember tudnék lenni.
- Nem akarom, hogy bármire is várj, hiszen te bármikor megkaphatsz. - Erről szól az egyességünk is, nem? Bárhol, bármikor amikor csak akarjuk.
Csak nekem olyan sokat mondó minden egyes pillantása? Bizonyára nem.. Más különben nem kapta volna el olyan hirtelen a tekintetét.
Megfogtam mindkét kezét majd feszesen az ágynak szorítottam. Ez most valószínűleg nincs a tetszésére és én már alig várom, hogy bosszút álljon valahogyan. Nyakát kezdtem el mohón csókolgatni majd harapdálni végül pedig már szívni gondoskodva néhány lila foltocskáról.

Tárgy: Re: Flora & Leo 16.07.13 21:35

Határozottnak és erősnek mutatom magamat, bár ez csak a látszat, belül teljesen el vagyok veszve, arról nem is beszélve mennyire kétségbe is vagyok esve. Arról pedig végképp semmi elképzelésem sincs, hogy Leo ebből mennyit észlel, vagy egyáltalán ha észre is vette érdekli-e a dolog. Persze nem hibáztatnám azért ha számára még mindig csak egy játékszer lennék, elvégre ebben állapodtunk meg, csak jól érezzük magunkat egymással, nem fogadtunk egymásnak örök szerelmet, csak egy egyességet kötöttünk ami túl a barátságon kapcsolatot jelent. Azt hittem menni fog csak a testi élvezeteket hajszolni úgy, hogy ki tudjam zárni az esetleges érzelmeket, mert eleinte tényleg nem akartam kötődni hozzá, vagy akár a kelleténél jobban megkedvelni. De van amit még én sem tudok uralni, rettent zavar is, hogy kicsúszott a kezemből az irányítás.
- Tudod a jó dolgokra várni kell. - Suttogtam ajkai közé, semmi célzás nem volt szavaim mögött, na jó talán mégis egy kevéske. Csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy eleinte mennyire nem akartam beadni neki a derekamat és most odáig jutottunk el, hogy már a saját lakásán tudhat a magáénak. Egész testemben megfeszültem, amikor Leo lefogott. Tetszett, hogy fitogtassa az erejét, habár megpróbáltam kiszabadulni, mondanom sem kell, hogy nem jártam sikerrel. Testem alatta megvonaglott, egy egészen kicsit fájt, hogy nyakamat szívni kezdte, de mégis kínzóan izgató volt. Nem bírva uralkodni magamon felnyögtem, de nem ellenkezdtem, csak engedtem neki, hogy kedvére szórakozzon velem.

Tárgy: Re: Flora & Leo 29.07.13 20:57

Ha valaki azon a bizonyos napon még a börtön falain belül azt mondja, hogy napok legfeljebb hetek kérdése és a magaménak tudhatom, hogy ittasan táncolni fogok neki majd pedig az ágynak feszítve játszadozhatok vele kedvemre bármiféle ellenvetés nélkül körbe röhögöm, de minimum címeres marhának tartottam volna. Bevallom még így is kicsit meglepő a számmora, hogy csak úgy hagyja magát. Számítottam némi ellenállásra, tiltakozásra, sőt azt sem tartottam kizártnak, hogy szembe száll akaratommal oly annyira, hogy egy váratlan pillanatban majd fordul a kocka. De nem így történt. Bizonyára már neki is feltűnt mennyire tudom értékelni odaadását. Ahogyan azt is biztosra veheti, hogy csalódni sem fog. Mert addig el nem engedem... Több ez már mint egy sima ferde este vagy csak én túlzom el kicsit ezt az egészet és látok bele olyasféle dolgokat a történtek mögé, amik ott sincsenek és soha nem is voltak, talán nem is lesznek? Bármi megeshet még. De ami engem illet Ő az első lány.. Nő, akivel elmentem sörözni majd csak így a lakásomon kötöttünk majd rábírt erre az egészre.
- Na és én vagyok elég jó ahhoz? - Tényleg érdekelne mit gondol, még ha nem is ez a legmegfelelőbb pillanat erre... Nem hittem volna, hogy csak így enged majd irányítani és azt sem hiszem, hogy ez még túl sokáig így is fog maradni.
Immár elengedtem mindkét kezét. Nem azért mert ennyivel beérném. Koránt sem... Most kezdek csak belelendülni. Csókokkal halmoztam el egész testét egyre lejjebb haladva nyakától egészen a hasáig. ekkora megálltam egy pillanatra. Nem mert annyira akartam, hanem mert muszáj volt. Ugyan is egy ruhanemű még mindig rajta éktelenkedik. Attól szeretném most megszabadítani. Miután ezzel is megvolnánk, mert ugye Flora nagyon segítőkész volt ebben a műveletben újabb játék után néztem, még pedig egy egészen kicsi testékszer személyében. Komolyan mondom imádom!

Tárgy: Re: Flora & Leo 31.07.13 2:20

Egyre inkább foglalkoztat az a kérdés, hogy mégis hogyan engedhettük meg magunknak, hogy a dolgok idáig fajuljanak? Nem is tudom, talán csak bebeszélem magamnak - mert azt akarom hinni - de mikor Leo rám néz nem azt látom rajta, amit régebben. Mármint nem hinném, hogy csak egy sima játékszernek tekintene, amiről valójában a megállapodásunk szólt, hanem egészen mást. Valami olyasmit, ami kétségekbe kerget és meg is rémiszt. Nem vagyok az a félős típus, de ha valamitől félek azok az érzelmek. Félek attól, hogy belém szeret és amit én viszonozni tudnék neki az jóval csekélyebb lenne, mint amit elvárna tőlem. De az érzelmeim kezelésében sosem voltam profi, nem mintha valaha is kimutattam volna eddig bárkinek amit valójában éreztem. Most pedig itt van ez a remek férfi, akinek képtelen vagyok őszintén beszélni arról, ami mostanában a legjobban foglalkoztat. Hogy miért van ez? Mert attól is tartok, hogy csak illúzió amit látok és Leo még mindig ugyan úgy viszonyul hozzám, mint a legelején. Ezért inkább nem is kockáztatok.
- Emlékeim szerint rád nem kellett várnom, abban a pillanatban megkaptalak amikor kimondtam, hogy akarlak. - Remélem kérdésének inkább a szexhez volt köze, mint valami egészen másnak. Mert abba inkább most nem is gondolnék bele. Inkább azzal kellene foglalkoznom, hogy felettem van és átvette az irányítást, ami egyáltalán nem zavar most, sőt tetszik is. Elengedett, de mégsem akartam most átvenni az irányítást. Inkább csak elégedett sóhajokkal díjaztam, hogy testemet csókolgassa. Csípőmet felemelve segítettem, hogy minél előbb teljesen meztelen testemet bírja csodálni. Egyszerűen imádom, hogy nyelvével kényeztet. Kénytelen voltam bele markolni a lepedőbe, mikor egyre több és több elégedett sikoly és nyögés szakadt ki belőlem, ezzel tudtára adva, hogy mennyire élvezem amit velem tesz.

Tárgy: Re: Flora & Leo 31.07.13 19:16

Azért ez nem egészen így történt, vagy igen? Mert nekem nagyon is sokat kellett tepernem azért a bizonyos első éjszakáért. Egyáltalán nem volt olyan könnyű eljutni odáig mint maga az elképzelés. Flora nem egyszerűen játszotta a megközelíthetetlent, az elérhetetlent. Őt tényleg nem lehet megkörnyékezni ha ő nem akarja. Éppenséggel meglehet ha már meguntad az életed vagy épp szeretnél megválni néhány első fogadtól. Egész pontosan ekkora merült fel és fogalmazódott meg bennem a kérdés, hogy miért pont én? Bárkit megkaphatna. Hiszen eszméletlenül vonzó, kívánatos nő. Tudom, ezt a kérdést feltettem már neki. Magamnak pedig már számtalanszor, de eddig még soha egyszer sem kaptam rá kielégítő választ. Talán nincs is jogom hozzá, én mégis tudni szeretném. Miután nem szeret az érzelmeiről beszélni, ez sem lesz egy könnyű menet. De előbb utóbb csak meg kell, hogy ejtsük ezt a beszélgetést is. Más különben akarata ellenére fog az őrületbe kergetni ezzel a sok megválaszolatlan kérdéssel, kételyekkel. Mit jelent számára ez a valami, ami kettőnk között van? Csak annyit mint eleinte? Ennyit? Csak szex és más semmi? Áh, talán én vagyok csak bolond és látok be olyan dolgokat a kettőnk kapcsolata mögé, ami nincs is ott és valószínűleg soha nem is lesz, nem is volt. Csak én akarom annyira, reménytelenül. De meddig tudom ezt még játszani? Számmora ez már régen többről szól mint szex. Fontossá vált a számmora... Többet jelent mint egy egyszer játékszer, amivel éjszakánként elszórakozhatok mindkettőnk örömére. Hazudok neki. Hazudok magamnak. De rá fog jönni. Akkor mi lesz? Mi fog történni? Attól tartok abban az esetben túl gyors véget érne a viszonyunk. Bármit hajlandó vagyok megtenni, hogy ez ne következzen be. Ha kell befogom a számat. Minden úgy fog lenni, ahogyan ő szeretné. És ha majd szeretne, akkor beszélünk róla. Elvégre akkor felírtam azt a néhány számjegyet, ő mégsem várta, hogy végleg lekopjon, hogy mindörökre eltűnjek az életéből. Pedig semmit sem kellett volna tennie, csupán csak lemosni azt a néhány számjegyet a kézfejéről. Csak ennyit kellett volna megtennie.
- Kövezz meg érte. De ha egyszer olyan dögös vagy... - Tudtom szerint ezért még soha egy férfit sem vetettek meg, de annál is több nő személyt.
Teste minden egyes apró porcikája tökéletességéről árulkodik. Azt hiszem számmora ez a nő vált a gyengémmé, akinek képtelen vagyok ellent mondani. Hamarjában sikerölt előcsalogatnom örömsikolyait. Minden egyes édes nyögése után az én nyelvem egyre kalandosabban és fürgébben ficánkolt legérzékenyebb pontjaim.
Ez után combját kezdtem csókolgatni és lágyan harapdálni majd haladni kezdtem felfelé egészen a nyakáig jutottam... Szép foltos lett, igazán. Megcsókoltam majd csípőjénél fogva utasítottam felülre.

Tárgy: Re: Flora & Leo 10.08.13 7:04

Már nem tudom magam annyira felhőtlenül érezni a társaságában, mint régen. Most teljesen beárnyékolja a hangulatomat azok a kis ki nem mondott szavak, amik hatalmas teherként nyomják vállaimat, csak aztán a végén bele ne roppanjak. De ez nekem nehéz, mindig is nehezen ment beszélni az érzéseimről. Most pedig pláne mert azt sem tudom valójában mit érzek. Tényleg szeretem, vagy csak pillanatnyi fellángolás? Fogalmam sincs és ez egyre inkább feszélyez. Mert ha érzelmeim iránta nem valósak akkor szóra sem méltatom őket, mert mi lesz akkor ha csúnyán bebukom? Nem tartom magam gyávának, csak most nincs annyi bátorságom, hogy kiderítsem mik is ezek az érzelmek. Őszintén most nincs is nagyon kedvem az érzelmeimmel foglalkozni - akár valósak, akár nem - hiszen a mi kapcsolatunk nem erről szól, csak is kizárólag a testiségről. De akkor miért érzem úgy, hogy a testi szerelemnek vannak mellékhatásai? Amolyan tünetként kezdett kijönni rajtam ez a kétségbeesés és a tudatlanság, de legfőképp a félelem, hogy mi van akkor ha... Ezekbe a feltételezésekbe fogok bele bolondulni, de addig nem is tudhatom meg amire kíváncsi vagyok még fel nem teszem azt a bizonyos kérdést, de akkor magamat is elárulnám és arra még nem hiszem, hogy készen állok. Mert mindennek vannak következményei és nem tudom ennek miféle lenne.
- Szóval ezek szerint az én hibám? Engem terhel a felelősség mert képtelen voltál nekem ellenállni? - Kacéran mosolyogva kezdek bele a faggatásba, legalább ezeket a kérdéseket fel mertem tenni, ha a többit is ilyen egyszerű lenne, jó is lenne.
Leo most iszonyú hálás lehet nekem, mert inkább a lepedőt markolom sikongatva, pedig a hátába is mélyeszthetném körmeimet az extázis hevében, de nagyon próbálok magamon uralkodni, viszont nem erről árulkodnak a belőlem előtörő sikolyok hangossága. Kapkodtam a levegőt, próbáltam magamhoz térni, miközben Leo puszijait élvezhettem, mindig is imádtam mennyire gyengéd tud velem bánni, mintha tisztelné testemet ezért finomkodik ennyire velem. Aztán mégis meglep. Még magamhoz sem tértem, de már felülre kerültem a jóvoltából. Nem voltam hálátlan neki, azt tettem amire szerintem most leginkább vágyik. Megcsókoltam, majd egyre lejjebb és lejjebb kezdtem el behinteni testét csókokkal egészen míg el nem jutottam ahhoz a testrészéhez ami értem meredezik.

Tárgy: Re: Flora & Leo 26.08.13 20:42

Már amikor először megpillantottam, akkor tudtam, hogy kell nekem ez a nő, bármi áron. Elfogadtam a szabályokat. Az összeset feltétel nélkül. Örülnöm kellene... Egy kapcsolat kötöttségek nélkül, aminek igen csak intenzíven része a szex. Mondhatni csak erről szól. Illetve mi van ah már ennél többről van szó? Úgy hiszem ennek lehetőségével sosem számoltunk igazán, ugyan akkor nem lett volna szabad teljesen kizárnunk sem annak előfordulását, hogy esetleg egyikünk majd elkezd érezni, talán mindketten. Nem tudom megmagyarázni. Nincsen rá magyarázatom. Nem tudom, csak úgy megtörtént. Fogalmam sincs hogyan, de előbb-utóbb el kell hogy mondjam neki valahogyan. Nem tagadom, pokolian tartok attól, hogy ezen gyengéd érzelmeim viszonzatlanok. Csak én érzem őket és ennek következtében olyan dolgokat látok kettőnk között kialakulni, ami soha nem is volt ott és soha nem is fog megvalósulni. Mégis tudnia kell róla. Nem titkolhatom örökké, nem tudom. Ahogyan azt sem, hogy meddig leszek képes ezt a dolgot így folytatni tovább. Nem tudom mi ez... De azt igen, hogy mikor nincs velem hosszabb ideig, akkor hiányzik. És itt most nem kizárólag az éjszakákra kell gondolni. De ahhoz is már túlságosan hozzászoktam, hogy nem egyedül töltöm az éjszakákat, bár egyszer azt is igazán kipróbálhatnánk vajon milyen volna tényleg csak együtt aludni...
- Pontosan, a te hibád. Túlságosan dögös voltál ahhoz, hogy ellen tudjak állni neked, észvesztően. - Ugyan akkor én egy zsákban is vonzónak találnám. Szóval bármiben. Az a zöld szempár pedig valósággal megbabonáz.
- Valld be, hogy te is akartad. - Más különben most nem itt tartanánk. Jobban mondva sehol sem tartanánk. Ha ő nem akarta volna... Mi sem egyértelműbb ennél. A teste mindent elárul. Minden egyes rándulása, a sóhajai, édes nyögései.
Nem kellett sok hozzá, hogy az én eszemet is elvegye. Flora, komolyan mondom egy istennő. Piszkosul jól csinálja. Teljesen elveszi az eszemet. De szerintem ezzel ő is tökéletesen tisztában van. Az egyik kezemmel a lepedőt sikerült elkaparintanom, amit jó erősen az ujjaim közé szorítottam, a másik kezemmel pedig a hajára túrtam.

Tárgy: Re: Flora & Leo 27.08.13 8:21

Olyanokon kellene problémáznom, hogy az alkura alapuló szexkapcsolatunk nem működőképes mert nem tudunk megfelelően együtt működni, vagy az egyikünknek olyan vágyai vannak amit a másikunk nem akar teljesíteni, vagy csak egyikünk túl perverz és ez már ebbe nem fér bele. De nem! Ennél szebben már nem is tudnánk összepasszolni, akár egy forgatókönyv alapján haladnánk szépen zökkenők nélkül. Így viszont egy rossz szavam sem lehet. Az pedig eléggé furcsán venné ki magát, ha minden magyarázat nélkül kérnék tőle egy kis időt, amit nélküle tölthetek. Nem akarok neki hazudni, viszont ennek az okát még nem vagyok képes megosztani vele. Feltételezem ha kevesebb időt töltünk együtt, akkor talán lehet, hogy a bennem életre kelt illúzió, ami még nagyon gyerekcipőben topog elérőre talán szépen szertefoszlik. Nem kellene a kelleténél jobban megkedvelnem, sőt bele sem szabadna szeretnem! Ez csak szex! Hiába vagyok ezzel tisztába és mondogatom magamnak újra és újra, mégis mást érzek mikor együtt vagyunk. Olyan megmagyarázhatatlan dolog ez, csak érezni lehet, de szavakba önteni már kevésbé.
- Akkor most nekem sajnálom kellene, hogy a vonzerőm erősebb volt tőled? - Csak egy egészen kicsit pimaszkodtam vele. Mint derült égből a villámcsapás úgy toppant be az életembe és azóta mondhatni teljesen megváltozott minden. Vagyis ha minden nem is, de bennem nagyon sok minden megváltozott.
-Akartam. - Nem bonyolítottam túl a válaszadást, hiszen szerintem sokkal izgalmasabb dolgot terveltem ki számára, mint a kis csevejünk. Nagyon hálás vagyok azért neki amiért ennyire odaadó velem szemben és ennyire figyel rám és számít neki, hogy én is pontosan annyira élvezzem, mint Ő, vagy ha nem még annál is jobban. Ezért is kezdek el nyelvemmel, számmal játszadozni legféltettebb testrészén. Az egész nem tartott pár röpke percnél tovább, mert annyira kemény volt, hogy megmagyarázhatatlan vágyat éreztem, hogy ismét magamban érezzem. Ezért is hagyom abba a számmal való kényeztetését, hogy ölébe ülve lassú tempót diktálva kéjesen nyögjek zavartalanul fel az élvezettől.

Tárgy: Re: Flora & Leo 28.08.13 14:03

- Véleményem szerint nem. Azt teszel amit akarsz. De én azt szeretném ha nem bánnád a dolgot. - Elvégre ez nem olyan megszokott párkapcsolat, így tehát tulajdonképpen nincs is miről beszélnünk. Nem korlátozhatom és egyébként sem akarom megszabni neki, hogy mit, mikor és hogyan tegye, hogy az nekem is a tetszésemre legyen. Talán csak most? Nem, még most sem, hiszen ő mindig tökéletesen csinál mindent és úgy hiszem mindketten tisztába vagyunk annak tényével, hogy mit akar a másik. Erre épülne a viszonyunk. Amibe nem feltétlenül tartozik bele, hogy kettőnknek mindig mindenben egyet kell értenünk, bőven elég ha az ilyen alkalmakkor megértjük egymást. Bevallom eleinte voltak kételyeim, de Floraval megmagyarázhatatlanul... Fantasztikus érzés együtt lenni! Mintha sosem sem volna elég és mindig őt akarnám!
Az pedig nem kis megkönnyebbülés a számomra, hogy megtudtam felelni azoknak a bizonyos kritériumoknak, ahogyan az is, hogy egyre felszabadultabban tudunk beszélni erről a valamiről, ami kettőnk között van. Amúgy sem kellene, hogy emiatt kellemetlenül vagy kínosan érezzük magunkat, hiszen már felnőttek vagyunk és mindez teljes mértékben a mi döntésünk volt! Még ha nem is egészen helyénvaló az amit teszünk. De mindketten pontosan annyira akartuk... Ez egy olyan vágy kettőnk között, amit egyikünk sem tud megmagyarázni, de mindketten érezzük és élvezzük!
- Nincs még egy ilyen nő, mint te! - Csodálni valóan szép, tudja mit akar, azt is hogyan érje el azt és elképesztően dögös.
Nem éreztem különösebb csalódottságot aziránt, hogy olyan önző módon hamarjában annyiban hagyta a kényeztetésemet, különben is a látvány, ami ennek következtében elém tárult mindenért kárpótolt. Egyszerűen nem tudja megállni, hogy ne ő irányítson. Én pedig nem tudtam megállni, hogy ne tapadjak azon nyomban formás melleire.

Tárgy: Re: Flora & Leo 04.09.13 7:14

Ez a jó ebben az úgymond kapcsolatban, ami inkább megállapodás jelzővel illetném, mintsem kapcsolatnak titulálnám. Nem kell elszámolnom azzal, hogy mit teszek a szabad időmben, egyikünk sem szól bele a másik dolgába, csak élvezzük azt az időt amit együtt töltünk. Ennek így is kell lennie, mert azon nyomban elővenném a kis képzeletbeli szabálykönyvemet és kioktatnám, ha elkezdene bármiféle módon úgymond parancsolni nekem. Mindketten egyenlő felek vagyunk, igaz néha, vagyis majdnem mindig szeretek én dominálni, de nem hinném, hogy ez annyira Leo ellenére lenne, sőt szerintem még valamennyire élvezi is, hogy ilyen vagyok. Szeretek irányítani és az neki csak is jó, ha mindezt úgy teszem, hogy mindketten örömünket leljük benne.
- Ha valamit nem bánok, hát ez lenne az. Sőt, inkább örülök neki, mert ha úgy nézzük ez miatt tartunk itt. - Bárcsak tudnám, hogy azaz "itt" pontosan mit is takar. Kezdem úgy érezni, hogy amit mi művelünk az több már, mint szex. Őszintén félek érzelmeket belevinni, de mégsem vagyok képes arra, hogy mindent kizárjak és csak élvezzem, hogy együtt vagyunk.
- Ilyen helyzetben nem ér bókolni. - Most az agya helyett egészen máshová árad a vére, ezért nem tud józan ésszel gondolkozni, ennek köszönhető biztosan ez az aranyos és egyben nagyon is meglepő bók is.
Én tényleg akartam hasonló örömökben részesíteni, mint ahogy az előtt Leo is engem, de aztán mégis csak győzött a mohóságom és szerintem ezzel a módszerrel is nagyon boldoggá tudom majd tenni. Elmondhatatlan érzés, ahogy Leon vonaglok, de még élvezetesebb, hogy melleimet kezdte el ostromolni. Próbáltam halk lenni, de nyögéseimet hirtelenjében sikolyok váltották. Leo testét ismerve tudtam, hogy már nagyon közel jár, ahogy én is. Majd megtörtént aminek meg kellett, szinte egy időben szakítottuk át a képzeletbeli célszalagot. Pár hosszú pillanat kellett ahhoz, hogy tüdőm végre annyi oxigénhez jussom amennyi után már képes vagyok megszólalni. De még mielőtt bármit is mondtam volna hálásan megcsókoltam, leszállva róla mellé ültem.
- Nem tudom, hogy te hogyan vagy vele, de szerintem jobb lenne ha elmennék. Túl sok időt töltünk egymással és ez nem volt benne a megállapodásunkban. - Hű, de boszorkány vagyok. Képes lennék egy ilyen csodás este után egyedül hagyni, csak mert attól tartok, ha minden szeretkezésünk után együtt alszunk ez az illúzió ami a fejemben létezik még ennél is durvább lesz. Ugye mi nem vagyunk egy pár, csak két üzletet kötő személy, akik élvezik egymás társaságát.

Tárgy: Re: Flora & Leo

» Lebetegedve ~ Leo & Flora
» Flora White
» A szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket - Flora & Leo

Flora & Leo

Flora & Leo

Similar topics

Similar topics