Név: Rebecca Suzanne Berry
Becenév: Reb, Becca, Becky, Sue
Kor: 21
Születése hely, idő: 1992-02- 14 / Anglia - London
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: művész
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Ambiciózus, határozott, törekvő.
El akarom érni a céljaimat, és annak semmi nem állhat az útjába. Sok nehéz utat kellett megjárnom, de most már felnéznek rám, ha énekelek.
Egyébként visszahúzódó, és stréber alaknak lát mindenki, bár tény és való, imádok olvasni, a könyvtárban lenni, és tanulni is szeretek.
Amúgy kissé álmodozó vagyok, de szeretek a realitás talaján maradni.

Külső: Viszonylag alacsony, hosszú barna hajú, széles szájú, mosolygó lány vagyok, akit leginkább az orra miatt szoktak kiszúrni. Én imádom az orromat!

Előtörténet:
Kedves Naplóm!

Nagy este a mai, mivel most lesz az első fellépésem, az első önálló estem...
El se hiszem, hogy itt tartok. Bár ez nyilvánvaló volt, csak kitartás kérdése az egész.
Emlékszem, amikor kicsiként a tükör előtt énekeltem egy fésűbe, és Meg táncolt. Ő az ikertestvérem, de annyira külön világ vagyunk, hogy senki meg ne mondaná, hogy rokonok vagyunk. De felnézek a testvéremre annak ellenére, hogy idővel sulit váltott, mert nem akarta, hogy köze legyen hozzám, amit sose értek meg, mert amúgy mindig szeretett. De anyu azt mondta, ilyen olykor előfordul a testvéreknél. Izgalmas volt, amikor megkérdezhettem mi volt vele az iskolában és elmondta, de hiányzott.
Azt mondta anyu neki is ilyen volt a helyzet az ikertestvérével, bár ő fiú, és az egyik apukánk.
Furcsa egy család vagyunk, két apukánk van, és két anyukánk. Mivel anyu meleg, de akart egy kisbabát, és ezért a testvére segítségét kérte, aki szintén meleg és szintén babát szeretett volna... de rövidre zárva a dolgot, együtt nevelnek minket, mert nem akartak elszakítani egymástól. Furcsa volt elsőre, vagyis amikor kezdett feltűnni, hogy valami nem stimmel, de nekünk ez volt a természetes. Az egyik apukánk festő, a másik színész, az egyik anyukánk fotós, valahogy nyilvánvaló, hogy ő a festő ikertestvére. A másik anyukánk meg kaszkadőr. Izgalmas család vagyunk!
Viszonylag normális gyerekkorunk volt, csak öcsénk megszületése előtt New York-ba költöztünk, mert apu a broadway-n akart dolgozni, szóval nekem is ez volt a vágyam, bár azóta már Vegas-ban vagyok, de néha hazajárok, vendégszereplőnek, ha apu hív.
Imádok énekelni, és imádok a rivaldafénybe lenni, mert valahogy akkor teljesen más vagyok és nem az a visszahúzódó lány, akit mindenki lát, akkor el merem engedni magam, és olyankor érzem azt, hogy igazán élek.
De ahogy már megkaptam, hogy elértem azt, hogy énekes vagyok, kezd hiányozni a szőke lovag, akiről mindig álmodoztam, de nem merek lépni, vagyis régimódi vagyok, és várom, hogy egy férfi kezdeményezzen. Bár talán ezt nem a bűn városában kéne várni. De reménykedem, hogy lesz valaki, aki ugyanígy szereti a művészetet, mint én, és nem kell majd választanom az ének és a szerelem közt. Talán nagyok az elvárásaim. De hát Megan se választott, mindig irányítja a pasikat, ő van a vezető szerepben, ő mondja meg mit akar, és nem alázkodik meg soha sem. Ezért mindig felnéztem rá!
Most amúgy hárman együtt lakunk, annyira nem nehéz, hisz Nate jobb, mint bármilyen pasi lenne, rendet rak, olykor utánunk is, és isteni a divatérzéke, amiért még jobban imádom, ha ennél jobban még lehet. Sokszor segít a fellépő ruhákban, és nem egyet ő tervezett meg. De a barátja nem rég lépett le, így most a munkába temetkezik, hogy túltegye magát a szakításon...
Jaj, mennem kell, mert mindjárt kezdődik az előadás!

Rebecca Sue Berry!
Becca, érdekes történeted volt, pont annyira, mint a családod. Az kell, hogy mondjam, hogy nem vagytok átlagosan, de ez benne a szép. Mivel mindent rendben találtam, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Sue, irány a játéktér, vagyis a színpad!