Név: születési név - Sakke Iowa
felvett név - Christopher Hill
Becenév: Chris, Hill, barátoknak (csak és kizárólag nekik!) Sakke
Kor: 30
Születése hely, idő: 1983. Október 20 - Svédország, Stockholm
Tartózkodási hely: Las Vegas vagy itt-ott
Csoport: városlakó
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális  

Jellem:
Sakke, avagy Christopher nem egy tucat ember és ebben mindenki biztos azok közül, aki személyesen ismeri. Lehet, hogy csendes és higgadt természete némi kivetnivalót hagy az emberekben, de koránt se olyan rossz és kétségbeejtő a helyzet, mint testvére, Danii esetében.
Kifogyhatatlan energiatartalékokkal rendelkezik, amit tényleg semmivel nem lehet kimeríteni. Itt már csak egy játékot is elég megemlíteni. Teszem azt, tenisz. Nem egy nagy zseni ezen játék terén, mégis addig képes játszani a nála jobb féllel, ameddig meg nem nyer legalább egy meccset. Na akkor pontot rak a történet végére és a részéről lezártnak tekinti a témát. Ilyenkor általában ha az ember már fáradt, esetleg unja a dolgot jobban jár, ha nem túl feltűnően, de engedi nyerni. Ha kell éjt nappallá téve adogatni fogják a labdát egymásnak. Annak ellenére, hogy fiatalkorában bunkónak és kegyetlennek tartották, mostanra, hogy közelebb kellett kerüljön az emberekhez, megnyílt és már koránt se a hidegvéréről híres.
Nagy szenvedéllyel űzi az általa imádott sportokat, így többek között azt, amit több száz lóerő hajt előre. Rally és más-más versenyek melyekért él és hal, ám ezt szimpla "másodállásban". Vagyis a kocsi a legnagyobb szenvedélye. Persze semmi más sportot nem vet meg és boldogan űzi is azokat szabadidejében.
Sokan emlegetik róla, hogy megfoghatatlan. És ebben tényleg annyi igazság van, amit az ember el se tud képzelni. Persze csak egy bizonyos oldalról. Az ismerőseivel nyitott, közvetlen és humoros, míg az ismeretlenekkel eleinte távolságtartó, de ez is jobbára csak személyes okokból.
Nehéz elnyerni a bizalmát, viszont ha  valaki mégis ebben a bizalomban részesül, akkor azt a "kapcsolatot" feltétel nélkül, akár az élete árán is oltalmazza.
Már kiskorában kiderítették az orvosok, hogy birka türelemmel és magas intelligenciaszinttel rendelkezik és a  koncentrációzavart is hamar elvetették egy hisztije alkalmával, mikor túl könnyűnek vélt egy kirakóst és emiatt borult ki a bili.
Nem egy idegbajos létforma. Nagyon sokáig tűr, csak akkor elégel meg bizonyos dolgokat, ha túl sok minden halmozódik egymásra. Akkor aztán robban a bomba. Ha valakinek túl sok van már a rovásán a részéről, akkor azt nem szép szavakkal fogja megdorgálni. Inkább a tettlegesség jellemzi, de mostanában kinyílt a csipája, így akad, hogy be nem áll a szája, ha belekezd valaminek a mesélésébe.
A hülye kérdésekre hülye, de gyors válaszokat ad. Fel van vágva a nyelve, annyi biztos. Nem magasztalja, de nem is támadja az embereket. Ha valamiért, ezért tényleg lehet becsülni. Nem úgy rohangál az utcákon, hogy feltett szándéka megszégyeníteni az emberi fajt, lévén ő maga is közéjük tartozik.
Ha egy csoport ember brain stormban próbálná őt megfejteni, akkor is egy következtetésre jutnának: a világ legegyszerűbb embere, aki pimaszul őszinte. Nem undorítóan, amolyan "talpig fekete fehérben". Elegánsan.
Nem sok nála egyenesebb ember él ezekben az időkben. És annak ellenére tudott ember maradni, hogy a sz*rból épített magának nem csak palotát, de egy egész világot.

Külső:
Nagyjából 185 centiméterrel áldotta meg a "jóisten" de a mai világban ez aligha számít eget meszelő magasságnak. A mai fiatalok mellett padlócirkálónak is csak nagyon szerényen nevezhető. Ezt a saját bőrén tapasztalhatja, hisz számtalan emberrel van körülvéve, akik jócskán a feje fölé nőttek. Igaz... ez van ha maffiózók és kosarasok között él az ember. De ez aligha zavarja, hisz nem a magasságtól lesz egy emberből valaki.
Sötétszőke, barnás haja és világoskék tekintete már csak kiegészítő hozzátartozója Svéd származásának. Viszont tény, hogy így kerek egész a történet.
Ruházatára nem nagyon fordít gondot. "Normál". Ez nála kimerül egy farmerban, zokniban és pólóban, télen nagykabátban és bakancsban. Nincs is másra szüksége, ha tehetné akkor csak ilyen anyagokat, ruhadarabokat vásárolna magának. Nem kell neki zakó, élére vasalt nadrág, csodaszép ing amihez nem árt, ha passzol a nyakkendő csak, hogy ne nézzen ki úgy mintegy cirkuszi bohóc, és csillogó bőrcipő se a kedvence amit néha nem árt kibokszolni és kifényezni, hogy csinosan mutasson benne az adott fél.  Ebből kifolyólag... utál vásárolni, mégis kénytelen ezeket hordani, mivel a munkája követeli.
Elengedhetetlen kelléke viszont a napszemüveg.


Előtörténet:
1987.április
Apró motoron száguldó szőke, cipőjének orra hegyétől a feje búbjáig koszos gyerkőc szellemképét vélik felfedezni a felvert mocsokban, miként száguld előre a kert végére kitűzött kockás zászló felé. A vendégeknek idejük sincs felfogni a látottakat, mivel a gyerek már nincs sehol. Értetlenül néznek ide-oda és várják a válaszokat, miközben jókat mosolyognak a gondolaton: milyen lelkes és elszánt lurkó. De mind ez hiába.
Az akkor még Sakke néven ismert és az azt boldogan viselő gyerek, bár teljes szegénységben élt a szemétdomb tetején, mégis azzal az egy kis ócska motorral nem csak a saját, de a szülei napját is boldogabbá tette. És ezzel persze meg is keserítette az életüket, mivel rettegtek, fiúk megsérülhet, hisz első gyermeküket Saale-t már elveszítették egy ilyen szerencsétlen baleset miatt.  De neki nem kellett más mint az a rozoga motor, amit már tényleg csak a szentlélek és Sakke bütykölése tart egyben. Nem lehet elvenni tőle, ő hajtani akarja még akkor is, ha számtalan apró sérülést szerzett már miatta. Kitartó, és ezen személyisége már akkor, hét éves korában megmutatkozott.
Nem állt egy beszédes gyerek hírébe, épp emiatt nem volt túl sok barátja. Nem volt kikkel játsszon, viszont ott volt neki a bátyja Danii, akivel meglehetősen jó kapcsolatát a száguldásnak köszönheti. A szülők el se tudták képzelni, hogy majd ezekből a gyerekekből valaha neves emberek lesznek még azok ellenére se, hogy szívből kívánták. Olyan világot akartak biztosítani nekik, ahol boldogan élhetnek a szenvedélyüknek, és nem kell többet a szegénység kérdésével foglalkozniuk.

1993. - első versenyek.
Vannak alkalmak, mikor az embert elkapja az ár. Aztán vagy elengedi magát és sodródik tovább és engedi, hogy kikössön valahol, vagy harcol, és az életéért küzdve próbál visszafelé kaparni még akkor is, ha nincs értelme, mert az előtt ami most jönne, nem volt semmije.
Nagyjából Chris életében ez volt az a pont, mikor döntenie kellett. Tíz éves fejjel. Vagy a szenvedélyének él, annak amit imád és amiben a legjobb, amivel a jövőjét és az egész életét látja, vagy keres egy olyan állást amit jócskán megfizetnek. Esetleg visszafordul és inkább dolgozik a szüleivel egy olyan melóban, amit nem csak, hogy nem szeret, de valósággal utál és a háta közepére se kíván. Sokan szokták mondogatni, hogy az a legboldogabb ember aki megengedheti magának, hogy a hobbija legyen a munkája. És ezzel már akkor, tíz évesen tisztában volt. Elhatározta, hogy márpedig ő valamikor nagy versenyző lesz.
És elindult az élet végtelen tengerén, eleinte csak egy kis ladikon evezve... szimpla gokart junior bajnokságokat nyert, melyekkel bár nem kezdett túl sokat, mégis híres versenyzők figyeltek fel rá. Ez már épp elég volt ahhoz, hogy tudja, van még remény és nem kell attól tartania, hogy visszavonulót lesz kénytelen fújni.

1999. Kialakult jellemét kiváltó okok
Az apja, mivel fiatalabb korában is sokat szolgált katonaként Afganisztánban, ismét bevonult. Tudta jól, hogy nincs jó kezekben a családja, nincs elegendő pénz, és talán épp ez volt az oka annak, hogy ott hagyta őket. Eszes ember volt, bár iskolázatlansága miatt aligha tudott jó munkát találni magának, a meglévő munkája pedig nem teremtett túl nagy lehetőségeket.
Más nőt nem akart keresni magának tekintettel arra, hogy Moira volt élete nagy szerelme. Viszont nem tudta elviselni, hogy nem láthatja őt és a fiait felhőtlenül boldognak. Lehet, hogy a saját gyávaságát is csak erősíti, de jobbnak látta, ha bevonul. Ott helyben a golyózápor miatt úgy se tud a családjára gondolni, viszont ha meghal, akkor nem is kell többet. Gyakorlatilag egy öngyilkos küldetés volt ez az egész bevonulás a részéről. Azért, mert félt, nem tud megfelelő körülményeket teremteni a családnak. Arra nem gondolt, hogy ezzel még nagyobb fájdalmat fog okozni nekik.
Attól még, hogy katonaként szolgál az ember, nem lesz jobb. Nem lesz nagyobb, bátrabb ember lévén, az élet, a saját életünk ugyan úgy egy harc, amit katonaként kell megvívnunk.
A férfi meghalt.
Halálhíre megrendítette az egész családot, s eddig se egy hiperaktív, életvidám Sakke, még erősebben mutatta a jeleket afelől, hogy ő a maga kis világában él, és nincs szüksége arra, hogy neki álljanak pátyolgatni. Megjegesedett, elhidegedett a világtól a maga módján.
Volt egy férfi, aki mindenben támogatni akarta a fiát. Egy férfi, aki igyekezett a pénzhiány ellenére is megadni mindent neki. Egy férfi, aki ott volt akkor is ha nem kellett volna, aki fogta a kezét mikor bizonytalan volt, aki felsegítette a földről, ha elesett, vagy durván rárivallt ha arra volt szükség. Ez a férfi nem volt többet.
A két gyerek teljesen máshogy fogta fel a történteket. Míg az idősebb, Danii teljesen magába fordult, depressziós és hisztis lett annak ellenére, hogy már tizennyolc éves volt, addig Sakke erőt gyűjtött a gyászból, és elhatározta, küzdeni fog. Küzdeni, mert az apja nem örülne annak ha látná, egész nap csak ül a szobájában és torka szakadtából ordít. Úgy vélte, mivel az apja hitt a fiában, abban, hogy egy nap versenyző lesz, nem tudná elnézni neki, hogy nem foglalkozik ezzel többet. Így rákapcsolt, olyan hajrába kezdett amit az anyja vagy a bátyja elképzelni se tudott. Küzdött, éjt nappallá téve csak rótta a köröket az új készítésű kocsijával vagy ha nem ezzel foglalkozott akkor futott és edzett.


2002. - első nagyszabású futamok és ami utána következett
Chris számtalan versenyt kipróbált már. Indult a Nascar,- Indicar,- mezőnyével is, de igazán otthon a Rallyban érezte és érzi magát még mindig. A változatosság mégis mindig fontos volt neki, de aztán kénytelen volt lehorgonyozni egy bizonyos kategóriánál ahhoz, hogy az valamit hozzon is neki. Sikert, pénzt és hírnevet is.
Viszont ez az évszám, a 2002-es nem csak a versenyzések kezdetét jelentette neki. Innentől kezdve űzite "mester" szinten a kocsik bütykölésével járó kis bonyodalmakat. Eddig akárhol megfordult, ott segített a csapatoknak a fejlesztésekben, újításokat javasolt, más beállítási módszereket és még sorolhatnánk. Így nem csak jó pilótaként, de fejlesztőként, technikusként is számon tartják. Viszont mint általában minden jót követ valami rossz és kegyetlen....

2010
Kénytelen volt feladni karrierét egy baleset miatt. A kocsi kereke kipörgött a poros úton, ő pedig a legközelebbi fás, erdős bozótban landolt, ahonnan aztán koponyaűri vérzéssel és törött bordákkal vitték kórházba. Két heti kómát követően tért csak magához és már azt is csodaszámba lehetett venni, hogy életben van, mind emellett pedig nem okozott maradandó károsodást a baleset. Egy szó mint száz, örülhet annak, hogy él!

2011-tól napjainkig
Viszont nem adta fel. Lehet, hogy versenyeken nem indulhatott többet, legalábbis olyanokon nem, ami nyilvánvaló és amit a televíziókban is közvetítenek. Az illegális versenyekről viszont soha nem esett szó. Ekkor már javában Vegas és Amerika utcáin rótta a köröket.
Mink kiderült, a rég Svédországban hagyott testvére egy ideje már ugyan csak tartózkodik, miről Chris mit sem tudott egy ideig semmit. Csak azután jutott a fülébe a hír, hogy rokon van a láthatáron, mikor az egyik nagyobb zűrt egy másik követett, s már attól voltak hangosak az utcák, hogy valószínűleg egy szociopata és/vagy pszichopata bolond jár kel a városban. Valaki, aki jelét se mutatja az érzelmeknek, aki nem tud azonosulni a társadalommal. Valaki, aki minden létező emberi tulajdonságot kiölt magából, és semmiféle érzelmet nem tud közvetíteni a másik felé. Semmilyen formában nem található meg benne a lelkiismeret-furdalás, nem érez empátiát, nem szorong. És mint köztudott, antiszociális. Már kiskorában bizonyított tény volt, hogy valami gond van vele. Pszichiáterhez járt, próbálták kezelni, de nem mentek vele gyakorlatilag semmire és azzal, hogy az apjuk meghalt, csak még erősebb, még kíméletlenebb, betegségre utaló jeleket váltott ki belőle. Már azok is tartottak tőle akik ismerték. Nem hittek neki, nem barátkoztak vele tovább és minden létező kapcsolatot megszakítottak vele, amit eddig felépítettek. Nem mintha az ellenére lett volna.
A kedves testvér illegális autóversenyző hírében áll, úgy ahogy Chris is, és nem egy ember rebesgette már, hogy vér is tapad a kezéhez. Ez egyenlőre még hét pecsétes titok, mivel Chris se tudta kivakarni belőle az igazságot, de jó nyomon jár.
És most, hogy kiderült, eljött Christopher után Las Vegasba, csak még erősebb fejfájást okoz vele a srácnak. Bár róla se mondható el, hogy egy hatalmas érzelembomba lenne, mégis érzi a súlyát a tetteinek. Tudja, hogy segítenie kell a testvérén valamilyen formában.... na most az, hogy ez hogy alakul, majd kiderül....

Lassan nyolcadik éve él Vegasban, de számtalan helyen járt már, így Svájcban, Kanadában. Ezek után meglepő lehet, hogy egy sivatagos várost választott otthonául északi származása ellenére. Egy idő után lehet elege van a legtöbb embernek a hidegből, hóból és az esőből. Igaz nem szándékozott hosszú ideig maradni, de most már ennek is megvan az oka. Míg nappal és hétköznaponként a munkahelyén robotol, addig hétvégenként és éjszakánként a kedves testvérét vadássza ki a csávából és ugrik be helyette néha napján annak kocsijába, hogy a titok megmaradjon. Az alapján, hogy kiderült, a testvére beteg, minden áron segíteni akar neki.

Összeférhetetlenség
Hihetetlen, de ha valakivel, hát vele piszok nehéz az együtt élés. Egy-két barátnője ezt nyíltan fel is vállalná tekintettel arra, hogy nem tartottak hosszú ideig a kapcsolatai és a gyengébbik nem volt az, aki a szakítás mellett döntött. Valami van benne, ami taszítja, sőt, ellent mond a hosszú kapcsolatok szabályainak. Talán túl önfejű és nagyszájú ahhoz, hogy bárki megállapodjon mellette, vagy ő elkötelezze magát. Igaz még mindig fiatalnak vallja magát aki a szenvedélyének akar élni, nincs felkészülve arra, hogy családot alapítson. Minden esetre ő azt vallja magáról, hogy nem a technikát, hanem a kapcsolatokat taszítja. Ami pedig a legrosszabb lehet egy történetben, az a gyerek gondolata.