To: Sean

Egy nő titkok nélkül olyan, mint egy virág illat nélkül.

Nem szokásom pofonnal indítani az ismerkedést. Szóval ez egy nagyon is különleges esetnek számít nálam. Már csak azt sajnálom, hogy nem a megfelelő ember arcán csattant az a bizonyos pofon. Az a minimum, hogy egy ital meghívással szeretném kárpótolni az iménti afférért. Mindössze tényleg egyetlen egy italról lehet szó, mert már biztosan vár vissza Layla barátnőm. Nekem pedig baráti kötelességem tovább hallgatni a kifakadását és vigasztalni.  
Hát ez a férfi egyáltalán nem szívbajos, de biztosan rólam is hasonló véleménnyel van. Még magamat is megleptem azzal, hogy efféle ötletem támadt. Ez nem a kárpótlás része lenne, sokkal inkább megleckéztetés, de a másik fickónak címezve. Néhány röpke másodpercre azt hittem, hogy annyira felbátorítottam, hogy tényleg bepróbálkozik nálam és megcsókol. Túl közel volt már így hozzám, de semmi olyat nem tett, amit én nem akartam volna. Sőt, valójában egyedül csak magamat tarthatom felelősnek a kialakult helyzetért. Én tettem a kezeit a fenekemre, hogy kedve szerint fogdoshasson. Néhány ital után pedig izgalmasnak is tartom, hogy egy teljesen vonzó vadidegen férfi ezt teszi velem. Miért is ne élvezhetném? Elvégre szabad préda vagyok.
- Egyetlen egy italt, már így is várnak. – Szerettem volna még időben letisztázni, hogy mire számíthat. Nehogy nekem azt gondolja, hogy elkezdünk együtt iszogatni, aztán felmegyek vele a lakására, hogy közelebbről is megismerjük egymást. Azt pedig nem kötöm az orrára, hogy kivel vagyok itt. Semmi köze hozzá. Persze, ha a barátommal jöttem volna szórakozni, akkor mindez meg sem történik, még jó, hogy szingli vagyok.
- Próbálkozz be és kiderül. – Dobtam fel a magaslabdát. Valójában még be sem próbálkozott nálam és már így is megjutalmaztam egy pofonnal, de sajnos rossz embert jutalmaztam meg. Idő közben egy csendesebb helyet kerestünk ahhoz, hogy igyunk egy italt. Ahogy leültünk már a pincérnő meg is jelent és felvette a rendelésünket.
- Lizbeth. – Nyújtottam felé a kezem, hogy bemutatkozzak, mert idő közben rádöbbentem arra, hogy fogalmam sincs arról, hogy hogyan hívják a jóképű idegent.

Ruha

Liz & Sean

To: Sean

Egy nő titkok nélkül olyan, mint egy virág illat nélkül.

Kellemetlenül és érezhetném magam a történtek után, de ha már így alakult, akkor miért is ne akarjam kihozni belőle a legjobbat? Egy ital még bőven belefér és valójában ez lenne a kárpótlásom azért, mert úgy felképeltem, hogy még a tenyerem is bele sajdult. Nem is Őt kellett volna megütnöm, ezért tudom csak sajnálni, hogy megtettem. Mégis élvezetes volt a bosszúm a másik férfival szemben. De esküszöm, hogy nem szokásom ilyet csinálni vadidegen férfiakkal, de most mégis megtettem…
Szőke vagyok azt beismerem, de egyáltalán nem jellemző rám az, amit a legtöbb szőke nőről állítanak. Pontosan tisztában voltam azzal, hogy miért tetteti előttem az alkalmi süketet.
- Lizbeth. – Mutatkoztam be ismét, mintha nem lennék tisztában a szándékaival. Az apró kis gesztusok, mozdulatok nagyon is árulkodóak. Vajon ez lenne a jól bevált hódítási módszere része? Mert ahhoz több kell, hogy engem is megkapjon. Eléggé pofátlannak tartom a viselkedését, de mégis imponál. Szavak nélkül is közli velem a szándékait, de még sem tudom elmondani, hogy tolakodó lenne a viselkedése.
- Igazad van tényleg nem tartozik rád. – Miért is akarnám megkönnyíteni a dolgát? Meg kell küzdenie, mert abban mi lenne a pláne, ha minden kérdését megválaszolnám? Egy nőnek szüksége van némi titokzatosságra, mert arra a prédára mindig élvezetesebb vadászni, amit nem könnyű megkapni. Ez csak a szórakozás része, mert egyáltalán nem akarok tőle semmit sem. Azt el kell ismernem, hogy nagyon is jóképű, de pont az ilyen pasikkal kell nagyon óvatosnak lenni. Nem akarok az ágymelegítője lenni.
- Mit gondolsz a haverod már megbánta az, amit tett? – Hajoltam közelebb hozzá, hogy ujjaimmal finoman végig simítsak az arcán, pont ott, ahol az imént eltalálta a tenyerem. Ha Sean játszani akar, hát legyen. Ezt a játékot ketten még élvezetesebb játszani.
- Remélem az ital és a társaságom elég kárpótlás számodra. – Kezem combjára siklott és ott is felejtettem, közben a másik kezemmel az italomért nyúltam, hogy koccinthassunk.

Ruha

Liz & Sean

To: Sean

Egy nő titkok nélkül olyan, mint egy virág illat nélkül.

Számomra mindig izgalmas új emberekkel megismerkedni, még akkor is, ha az esetek többségében nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy mi motiválja őket, hogy a közelembe férkőzzenek. A többség csinos pofit és szemrevaló domborulatokat lát rajtad és ennyi elég is ahhoz, hogy meg akarjanak szólítani, de valójában arra, hogy ki is vagyok valójában már kevesen kíváncsiak. Fogalmazzunk úgy, hogy jobban érdekli őket, hogy mi van a ruhám alatt. Vajon Sean mire kíváncsibb? Rám, vagy a testemre? Tényleg meg szeretne ismerni, vagy csak trófeaként tekint rám?
- Ez a jól bevált csajozós dumád? – Már attól odáig kellene lennem, hogy bókol nekem? Legyezgeti vele a hiúságomat, de ennyi. Az pedig mégis plusz pont a számára, hogy ennyire mélyen dekoltált ruhában ülök mellette és még mindig képes a szemembe nézni. Talán csak azért, mert biztos abban, hogy nem is olyan sokára még ennél is sokkal többet láthat belőlem.
- Mert ennél jóval több kell, hogy különleges kárpótlást kapj. – Hajoltam egészen közel hozzá, hogy fülébe suttogjak. Úgy tűnik, hogy bele ment a kis játékomba, ennek ellenére mégis elhúztam combjáról a kezemet. Játszhatunk, de csak az én szabályaim szerint. Tenyerem a combján lévő kézfejére siklott, de csak azért, hogy áttegyem a saját combomra, majd levettem róla a kezem. Azt hiszem ennyi útba igazítás bőven elég volt, sőt talán még több is a kelleténél. Mindig izgalmas, ha egy idegen ér hozzád, mert nem tudod, hogy mire számíthatsz. Így mégis szavak nélküli engedélyt adtam neki és kíváncsian várom, hogy mennyire fog élni a lehetőséggel, vagy éppenséggel visszaélni a helyzetével. Egy érintés sokszor többet elárul a szándékainkról, mint ezer kimondott szó.
- Biztos. – Ha nagyon sietnék, akkor már rég nem lennék itt vele, de kénytelen voltam ezt mondani, nehogy a végén túlságosan biztos legyen a dolgában.
- Szerintem téged már nagyon várnak vissza a haverjaid, hogy beszámolj nekik mindenről. De azt már az a barom is tudja, hogy milyen markolni való hátsóm van, szóval valami sokkal, de sokkal izgalmasabb beszámolóval kell készülnöd rólam. – Elővettem táskámból a névjegyemet és becsúsztattam zakója belső zsebébe, de persze ez a folyamat csak úgy mehetett végbe, hogy finoman végig simítottam mellkasán miután már a névjegyem a zsebébe került.
- Sőt tudom, hogy ilyenkor kötelező eltúlozni a dolgokat, ezért… - Néztem körbe és látszólag senki sem figyelt minket. Mire rájöhetett volna, hogy mire készülök már meg is tettem. Azt hiszem, hogy túl sokat ittam és azért vagyok ennyire bátor. Máskülönben nem húztam volna le a bugyimat, hogy a névjegyem mellé a zakója zsebébe gyűrjem.


Ruha

Liz & Sean