Emily Thorne

És akkor a testek megtanulnak a lélek nyelvén beszélni, és ez a szex, ez az, amit odaadhatok annak a férfinak, aki visszaadta a lelkem, bár ő még nem tudja, milyen sokat jelent nekem.

   Név: Emily Thorne
   Becenév: Emi, Emsz, Lily - de ezt csak a kuncsaftok ismerik, ők az eredeti nevemet nem ismerik
   Születése hely, idõ:  1990-08-15  /New York
   Szeretett személyek: Családomat soha nem fogod megismerni
   Tartózkodási hely: LAs Vegas
   Csoport: Törvényen kivüli
   Foglalkozás: Madam
   Szexualitás:  Biszexuális
   Avatar alany: Adriana Lima
   

Ki vagyok én...?!

   ★Szeme: kék. Képes vele bárkit megigézni. Tekintete tiszta, csillogó, de van benne valami huncutság is.
★Haja:hosszú barna haja van, amit általában kiengedve hord legtöbbször. Csak alkalmakkor tűzi fel, vagy ha ruhájával feltűnést szeretne kelteni.
★Érdekesség: van egy pillangó tetoválása igen rejtett helyen,és csak kevesek találhatják meg
★Alkata: 170cm magas. Kecses, nőies alkata van. Első ránézésre gyengének, és törékenynek néz ki. Az meg, hogy még jól is néz ki előnye, hiszen senki nem gondolná, hogy ez a csini lányka erőszakra lenne képes. Hát, aki ezt gondolja az nagyot tévedett. Kecses, hajlékony, és gyors is. Nem hiába fél tőle egy két fiú is az intézetben. Bőre finom napbarnított, és érintése olyan, mintha selymet simogatna az ember.
★Ruházat: Mindig ad a megjelenésére, hiszen már nem az a lány, aki valaha volt. Ráadásul a kuncsaftoknak köszönhetően meg is tud venni mindent, amire szüksége van. Amióta feljebb lépett a ranglétrán, már ha lehet annak nevezni az előmenetelét, folyamatosan arra törekedett, hogy ápolt, csinos, szexi ,és kívánatos legyen. Ha nem lenne így, akkor már rég felkopott volna az álla.
Hol szolidan, hol kihívóan öltözködik, de inkább ez az utóbbi jellemzi legjobban az öltözködését. Bármilyen ruhát szívesen hord, amikor nem dolgozik, de akkor is szereti kiemelni, amije van. Munka közben viszont minél többet mutat a ruha, vagy sejtett annál jobb.

Barátságos, közvetlen, kedves mosolygós, legalább is első rá nézésre. Szeret fecsegni, vásárolni, öltözködni.
Átérzi azt, ami másokkal történt, és képes beleélni magát adott helyzetekbe. Ezek az apró dolgok, valóban csak aprók, mert igen is talpra esett lány, amit a felszínre is hoz apja elvesztése.
Könnyen barátkozik, de ugyan ilyen könnyen szerezhet ellenségeket is. Ha egy barátjában vagy olyanban, aki közel áll hozzá csalódik, azt soha nem feledi el. Lehet, hogy kedvesen mosolyog rá, de belül legszívesebben hátba szúrná. A csalódottság mértékétől függ az, hogy ezt a szúrást megteszi, vagy sem.
Ha kitűz maga elé egy célt, azt addig hajtja , amíg el nem éri azt. Ha kell bármilyen eszközt bevett, hogy elérje, amit szeretne. Ha megszerezte azt, amit akart egy darabig használja, amíg szüksége van rá, majd lehet, eldobja azt mivel meg lett, amit akart.
Szereti, ha vannak körülötte, nem szeret sokáig magányos lenni, vagy egyedül maradni.
Nehezen lehet kihozni a sodrából, ezért nyugodt természetűnek mondható. Ha valaki esetleg feldühíti annak képes neki menni is, a másik esetet ne akarja senki.
Ravasz, nehéz rájönni mit is akar igazán.
Nem szereti, ha valamit rejtegetnek előle, általában ezeknek most már utána jár.
Sokszor hallgat a belső megérzéseire, de ennek ellenére, nem mindig bízik meg bennük.
Az üzleti életben kemény. Férfi üzlettársak esetében képes használni testi adottságait, flörtöl velük, és akár le is fekszik velük, csak hogy megkapja, amit akar. A cél érdekében mindent szokták mondani.
Igen szenvedélyes az ágyban, és odaadó. Szívesen vállal szerepeket, hogy a partnere kedvére tegyen. Hol jó kis lányt játszik, hol pedig igen rosszat. Képes beadni egy pasinak, hogy ő ártatlan, és érintetlen, de az ellenkezőjét is.
De mindezek mögött valahol ott van az a kis lány is, akit az élet lesodort a helyes útról. Igazán maga se tudta még eldönteni, hogy vissza akarja e azt az életet kapni, vagy sem, hiszen a mostanit nagyon is szereti.

Életem, létem, világom

  Hogyan is kerültem erre a világra, és ebben a helyzetbe? Mert nem minden lány mondhatja el magáról, hogy megjárta a poklok poklát, a testéből élt, és a csúcsra jutott, annak ellenére is, hogy jelenleg is a teste adja a bevételeit, és az esze is. De akkor kezdjük az elején.
28 évvel ez előtt láttam meg a napvilágot. A családom örült az érkezésemnek, még annak ellenére is, hogy nem tervezett gyerek voltam. Szépen lassan cseperedtem. Ha szűkösen is,de megéltek a szüleim, és ha nem is mindent kaptam meg, de nem szenvedtem hiányban se az óvodás időszakomban, sem pedig az általános iskola alatt.
Ebben az időszakban történt az, hogy édesanyám lebetegedett, és egyre jobban elhagyta magát. Apám eleinte próbált rajta segíteni, de képtelenség volt bármit. Azt hiszem ez hajtotta őt abba bele, hogy igyon, és nőzzön. Eleinte ebből semmit sem vettem észre. Az nap derült ez ki számomra, amikor épp az iskolából haza felé tartottam, és egy kocsmába láttam bemenni őt. Furcsálltam és utána mentem. Mindenki nagy szemeket meresztett rám, amikor 16 éves fejjel beléptem ebbe a bárba. Apám ölében ekkora már valami nőcske ült, és nem mondanám, hogy nem félre érthető helyzetben. Azonnal elrohantam, este összevesztem emiatt apámmal, és ő elment. Másnap reggel a rendőrök kopogtattak be, majd közölték, hogy apám részegen nekihajtott valaminek.
Anyám nem foglalkozott a dolgokkal, szinte mindent én intéztem egyedül. Sokat köszönhetek a tanáraimnak, akik segítettek, de ők is csak annyit tudtak tenni, hogy az iskolában nem fogtak annyira keményen.
Anyám állapota rosszabbodott, ráadásul 1 hónap után egy férfi is beállított és folyamatosan pénzt követelt tőlünk. Egy darabi eladogattam, amit tudtam. Nem sok mindenünk volt már. Itt álltam lassan 17 évesen immáron, és nem tudtam mi tévő legyek. Végül kaptam egy ajánlatot a követelőző férfitól. Ha elmegyek dolgozni a bárjába, akkor törleszthetek. Nem volt más választásom, mert már csak a házunk maradt, amit nem adhattam el a fejünk fölül.
Így éjjel a bárban felszolgáltam, nappal iskolába jártam. Egyetlen kiutat egyelőre mind ebből ez jelentette számunkra.
Aztán egyik este a bárban hiányzott az egyik táncos lány, Jo telebeszélte a fejemet, hogy azzal sokkal több pénzt fogok keresni, mint a felszolgálással, és tényleg így volt. Egyre többet kerestem, elégedett voltam, és Jo is, hiszen lassan visszakapta a pénzét.
Érettségiig így dolgoztam, aztán mikor már nem volt tartozásom sem, egy év alatt összetáncoltam annyit, hogy sikerült anyámat egy intézetbe bejuttatnom így most ő ott van. Közben a volt tanárom folyton nyaggatott, hogy ne adjam fel, és menjek tanulni. Még Joval is beszélt, és fogalmam sincs, hogyan de belátásra bírta. Talán a nála eltöltött évek alatt megkedvelt, vagy nem tudom. Tény, hogy a lányokat úgy kezelte, és védte, mintha a saját gyermekei lennének.
Mivel év közben voltunk, így a nyár végéig a bárban dolgoztam. Néha kint a színpadon táncoltam, néha magántáncot adtam, és még ha szégyen dolog is, de a magántánc egyikéből, másikából nem csak a táncolásért kaptam pénzt. Jóformán a szüzességemet is eladtam, hogy busás összeghez jussak.
19 éves voltam, amikor Jo is meg akart kapni, de nem akárhogyan, hanem erőszakkal mivel nemet mondtam neki. Még is csak a főnököm vagy mi. Annyi szerencsém volt, hogy a sikításomat meghallotta a többi lány, és ránk nyitottak. Még az nap este összeszedtem minden holmimat, és felültem az első buszra, ami mint kiderült Las Vegasba tartott. El akartam tűnni, és nem akartam, hogy Jo megtaláljon, mert tudtam, hogy nem fogom megúszni épp bőrrel azt a találkozást.
Amint találtam magamnak szállást édesanyámat is áthelyeztettem, amire rá ment minden megtakarításom, így az utcán kezdtem keresni a kenyeremet. 2 év múlva sikerült bejutnom egy bárba, ahol eleinte a testemből éltem, elvállaltam mindent, addig, amíg össze nem találkoztam Deannel. Először ő is csak egy kuncsaft volt, sőt nagyon jó minden téren. Ráadásul visszatért hozzám mindig, míg nem az egyik alkalommal ajánlatot tett, hogy futtatna, megvédene, megadna nekem mindent, ha vele dolgoznék és én is jól járnék. Elgondolkoztam, hogy ez tényleg jó ajánlat. Főleg abból kiindulva, hogy nem rég az egyik lányt megerőszakolták az utcán miután elvitték egy körre. Ráadásként jobb ügyfélkört is kaptam. Aztán pedig elkezdtem okosan játszani, igaz sok vitámba, sok odaadásomba került, de Dean megbízott azzal, hogy én vezessem a lányokat, irányítsam az ügyfeleket. Viták, ajtócsapkodások és egyebek után arra is rávettem, hogy vegyünk egy helyet, és nyissunk egy nyilvános házat. A nevem ekkor lett nem hivatalosan Carol. Azért is mentem bele ebbe , mert időközben édesanyám is meghalt, és Dean mellett nem éreztem magamat egyedül.
Persze a lányokat vele együtt válogattam, bár olykor nem engedtem, hogy beleszóljon, vagy nemet mondtam arra, akit ő választott. Sőt az se tetszik, hogy ő ezen kívül az utcán is futtatja a lányokat továbbra is. Egyszerűen utálom, amikor azokkal a lányokkal van, vagy nem velem tűnik el az egyik szobába. Féltékeny vagyok e? Azt hiszem igen, de hogy miért még magamnak se merem bevallani.  Komolyan néha direkt generálok vitát köztünk, csak hogy aztán nekem essen, és elvegye, amit akar, mert titkon én is akarom. Sőt. talán… nem is talán, biztosra tudom, hogy más nő közelébe nem akarom tudni. De ez ebben az életben nem lehetséges…Beleszerettem? Valaki árulja el nekem, mert nem tudom, nem ismerem ezt az érzést, pedig az egyik lányom szerint néha úgy vitázunk, mint valami öreg házaspár.
Lassan picivel több, mint 1 évvel ez ellőttig minden rendben ment, még akkor is, ha Deannel folyamatosan martuk egymást, ellent mondtam neki, nélküle válogattam lányokat, és magam próbáltam ki őket, mit tudnak. Ráadásul az is bekavart az életünkben, hogy engem megkörnyékezett az egyik ügyfelünk. Előtte is sokat járt hozzánk, de egyre többször kéretett engem. Táncot mindig lejtettem neki, de többet nem engedtem, akkor se, ha dupla árat kínált. Épp kísértem kifelé , amikor Dean befutott. Megvárta, míg az irodába megyek, majd ott rontott rám, és haza cibált. Mámoros egy éjszakám volt vele ez után, hiszen megint csak elértem azt, hogy vita után nekem essen, és egész éjjel ágyban tartson. Az ő ágyában, én meg az övében, és valahogy ez így volt tökéletes, és helyes. Ilyenkor mindig egésznek érezem magamat.
Másnap viszont felborult az életünk. Pár óra leforgása alatt azonban már bujkáltunk, és nem teljesen értettem, hogy miért. Csak, hogy Dean szarban van, és emiatt ugrott mindenünk, amink volt, amit elértünk. Európa felé nem igen szóltam hozzá, és még a mai napig mérges vagyok azért, mert nem volt képes megülni a seggén, és a drogok felé nyúlni. Pont elég jól ment minden a lebuj körül, de nem. Neki nem volt elég. Így Párizsba jöttünk, itt próbáltuk újra indítani az üzletet. A lányok egy részét vittük magunkkal, de volt, aki otthon ragadt. Persze csak azok, akiket Dean válogatott ki még az elején, az újak közül senki. Nem tudtam hogyan lesz tovább. Nekem nem tetszik, hogy az utcán vagyunk, én is csak jövök megyek. Kellene egy hely nekünk újra, ami jó álcát nyújt, de ez nem történt meg. Ráadásul egyre többet kellett otthon maradnom, mert most Dean irányított minden, az unalom pedig majd nem az őrületbe kergetett, én pedig Deant.

Az ott töltött idő alatt sok minden történt köztünk. Nem tudok még mindig dűlőre jutni. De öröm az ürömben, hogy hazajöhetünk. Remélem leporolhatom a székemet, az asztalomat, és a kellemes kis irodámat. A házról ne is beszéljünk. De persze, hogy megint csak az óvatosság. Jó teljességgel megértem , de tényleg. Béreltünk egy házat, itt mindenki elfér és biztonságba lesz, amíg kiderül tényleg tiszta e a levegő. Külön szobába rakott és ezt megint olyan volt, hogy nem tudom hová rakni. A tökéletes percek mellett újra a régi nóta.

Elfogadva!

Érdekes volt egy visszatérő karakter lapját olvasni. Főleg úgy, hogy mi nem igazán ismertük egymást az előző korszakodból. Most viszont, hogy elolvastam a lapodat, rádöbbentem, hogy az élet milyen kegyetlen is tud lenni. Ami olyan jól indult eleinte mennyire csúnya véget érhet... De te mégis kihoztad belőle a legtöbbet amit csak tudtál. Ugyan máhogyan is alakulhatott volna a sorsod, de Te ezt választottad és kitudja, lehet neked tényleg ez volt a jó út. Majd a jövő megmutatja. A Deannel való kapcsolatodhoz pedig sok sikert Légy türelmes, de azért annyira ne, hogy valaki elhalássza az orrod elől. Pattanj fel az asztalra és vedd el ami neked jár.
De nem is szaporítom a szót irány játszani csajszi