Stephen & Lizbeth

To: Stephen

Mindenkinek van egy sötét oldala, de van, aki jobban el tudja ezt rejteni.

Martin keze munkáját csak dicsérni lehet. Ezért is csak hozzá jelentkezek be, ha itt járok. Néhány perc alatt már éreztem, hogy kezdek ellazulni. Sőt, lassan már el is bóbiskoltam, miközben élveztem a kényeztető masszázst. Kár, hogy meleg, mert aki így tud bánni egy női testtel… Nos, lenne néhány ötletem, hogy mit is kezdhetne még velem. Neki is lettek hirtelen ötletei? Vagy ezt mire véljem? Teljesen más. Nem szokott így hozzám érni, sőt nem is szokott a lepedő mögé betévedni, erre mindig precízen ügyel. Valami nagyon nincs rendben. Nem szívesen hoztam volna kellemetlen helyzetbe, vagy bármi, hogy számon kérem, de… Nem bírtam továbbra is tétlenül feküdni, arra várva, hogy bármit megtegyen velem. Könyökeimre támaszkodtam, hogy így nézzek hátra vállam mögül. Erre aztán nem számítottam. Mégis, hogy került ide? Azt hiszem, hogy erre lenne néhány ötletem. Miért van az, hogy egy olyan helyen bukkan fel, ahol meztelenül kellett lennem? Hm, vajon van ennek köze ahhoz, hogy lenne bármi hátsószándéka velem?
- Hiányoztam? – Most jönne az a rész, ahol megjátsszon előtte a szűz kislányt? Vagy inkább az, hogy ordibálni kezdek vele, hogy mit keres itt? Miért is ne? Rendezhetnék egy kis műsort is akár, de akkor a kis titkos vonzalmunk egymáshoz már nem is lenne olyan titkos. Egy dolog biztos, már nem fogom magam takargatni előtte. Minek is tenném? Már mindent látott.
Mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna egyszerűen csak az oldalamra fordultam. Felfedve előtte minden bájomat. Ez most a tegnapi csókunk után jól kiérdemelt repeta rész lenne? Még egy csókra vágyik, vagy esetleg annál is többre? Na és miből gondolja, hogy én is többet akarnék? Ha nem így lenne, akkor már biztos magamra rántottam volna a lepedőt, hogy ne lásson meztelenül.
- Akarsz valamit? – Akaratlanul is azon kaptam magam, hogy arról fantáziálok, hogy vajon mi lehet a fehér köntöse alatt? Mármint pontosan tudom, hogy mi van alatta, már csak az a kérdés, hogy ma is látni fogom-e.  

Stephen & Lizbeth

To: Stephen

Mindenkinek van egy sötét oldala, de van, aki jobban el tudja ezt rejteni.

Vanessa mennyire lehet unalmas, ha már ismét az én társaságomra vágyik? A délelőttöt is együtt töltöttük, ahol közöltünk egymással néhány félre nem érhető célzást. Esküdni mernék arra, ha a négy fal között lettünk volna négyszemközt akkor semmi sem állított volna meg minket abban, hogy kiéljük egymáson az lefolytot vágyainkat. Vajon mi vonzza mindig hozzám? Csak azért akar ennyire, mert tiltott vagyok számára? Nem szeretem, ha játékszerként kezelnek, viszont ebben a játszmában én is benne vagyok, tagadhatatlanul. Ha nem akarnám, hogy most itt legyen, akkor csak egyszerűen magamra venném a köntösömet és faképnél hagynám. Erre mit művelek? Maradok és kivárom, hogy mit szeretne velem tenni.
- Most tényleg ezt fogod csinálni? – Mit meg nem adnék azért, ha ezt most Vanessa látná. Vajon mit reagálna? Stephen nagyon feszegeti a saját határait és mind jól tudjuk, hogy aki a tűzzel játszik az végül megégeti magát.
- Szóval feszült lennék? – Micsoda meglepetés. Van olyan dolog, amihez Stephen nem értene? Lassan kezdek ebben kételkedni. Úgy nyúlt hozzám, hogy ha nem vitte volna túlzásba, akkor észre sem vettem volna, hogy nem Martin keze ügyködik a testemen.
- Valójában ilyenkor nem igazán szoktunk beszélgetni, mindössze csak élvezem a masszázst. – Valamiért olyan érzésem van, hogy most nem fogok annyira ellazulni, ahogyan általában szoktam. Úgy érzem magam, mint egy kis ártatlan kisegér, akit a nagy kandúr macska éppen sarokba szorított. Ojaj, nehogy végül én húzzam meg a bajuszát. Cincogás lesz a vége, vagy elégedett macska nyávogás? Idővel kiderül, de Stephen most annyira türelmes, pedig már abban a tudatban voltam, hogy ha felé fordulok és meglátja, hogy testemet semmi sem fedi, akkor egy szempillantás alatt fog leteperni és itt és most magáévá tesz. Bevallom kissé csalódott vagyok, vajon már nem tudom úgy felizgatni, mint eddig? Nincs már felette és a libidója felett hatalmam? Ezt kétlem, mindössze csak játszik velem.
- Mitől is lehetnék feszült? – Tettem fel a költői kérdésemet, de meg sem vártam, hogy válaszoljon, már folytattam is a mondanivalómat.
- Talán attól is feszült lehetek, hogy tegnap gondolkozás nélkül megcsókolt valaki a szobám ajtajában nem foglalkozva azzal, hogy bárki megláthatott volna minket. – Nem szeretnék botrányt. Ha el akarja hagyni a nőjét, akkor ne engem használjon fel indokként. Nem hinném, hogy létezne számunkra közös jövő, de jó szórakozásként tekintünk egymásra.

Stephen & Lizbeth

To: Stephen

Mindenkinek van egy sötét oldala, de van, aki jobban el tudja ezt rejteni.

Most tényleg menjek bele a játékába? Annyival, de annyival egyszerűbb lenne, ha most faképnél hagynám, de a kíváncsiságom mégis itt tart.
- Hogy mit csinálsz? – Szerintem erre mindketten tudjuk a választ, de szívesen kifejtem neki bővebben.
- Mondjuk beosonsz hozzám, amikor meztelenül fekszem a masszázságyon és úgy teszel, mintha a masszőröm lennél? – Mégis hogyan jutott eszébe ez az elvetemül ötlet? Na meg honnan tudta, hogy most éppen mit csinálok? Lennének kérdésem hozzá, de inkább megtartom magamnak.
- Az, hogy bárki megláthatott volna minket. – Ha bárki más csókolt volna meg és még meg is láttak volna minket, akkor abból nem lett volna olyan katasztrófa, mintha vele láttak volna meg. Végül csak igaz lesz, hogy a tiltott gyümölcs édesebb.
- Tele van a szálloda olyan emberekkel, akik megbotránkoztak volna rajta, ha látnák a kis csók jelenetünket. – Akarja, hogy soroljam? Mondjuk anyám, vagy az apja, de leginkább a menyasszonya. Meg a rokonság, akik azért jöttek, hogy a születésnapomat ünnepeljük együtt.
- Tudod nem is értem, hogy mások mégis honnan veszik a bátorságot arra, hogy megmondják, hogy mégis mire vágyok. Honnan is tudhatnák? – Ha tényleg tudta volna, hogy mire is vágyok, akkor mégis hogyan volt képes beérni egyetlen egy csókkal? Ez azért kezd kicsit ellentmondásos lenni számomra. Persze talán velem szívesebben töltötte volna az éjszakát, de nem tehette meg úgy, hogy a drága kis Vanessája már nagyon várta, hogy csatlakozzon hozzá a szobájukba.
- Őszintén nem tudom, de számít ez? Senki sem volt ott szerencsére. – Talán ijedtemben felpofozom, mint aki teljesen megbotránkozott volna azon, hogy mit is tettek vele és ráfogom arra, hogy Stephen csak sokat ivott és ezért tette. Persze mindez attól is függ, hogy mi kapott volna minket rajta, mert ha csak egy szállodai alkalmazott, vagy egy vendég azzal minek is foglalkoznék?
- Szóval nem kell azzal foglalkoznom, hogy mi lett volna, ha… - Most még megúsztuk, de vajon szerencsénk lesz legközelebb is? Egyáltalán lesz következő alkalom?

Stephen & Lizbeth

To: Stephen

Mindenkinek van egy sötét oldala, de van, aki jobban el tudja ezt rejteni.

Vannak olyan emberek, akikért jobbá szeretnél válni, de vannak olyanok is, akik a lehető legrosszabbat hozzák ki belőled. Egyértelműen Stephen a lehető legrosszabb énem szemtanúja. Ha vele vagyok, akkor mindig olyan dolgokat művelek, amire egyáltalán nem vagyok büszke. Sosem szerettem volna harmadik fél lenni egy kapcsolatban, sőt még sosem voltam senki szeretője se, egészen idáig. Mégis különös érzés kerít hatalmába, már csak attól, ha egy légtérbe vagyok vele. Tetteimre magyarázat lehetne a szerelem és az, hogy a rózsaszín ködtől képtelen vagyok logikusan gondolkozni, de nem akarom becsapni saját magam. Ez nem szerelem. Az igaz, hogy vonzódok hozzá, túlságosan is, de szerintem csak azért, mert élvezem a vele való macska egér játékot. Hiszen a mi esetünkben sosem tudhatjuk, hogy melyikünk állít fel csapdát a másiknak, mert ez mindig változó. Izgalmas és szórakoztató vele letérni a jónak hitt útról és egymás vágyait felfokozni, majd kielégíteni. Meddig fogjuk még egymással ezt művelni? Ameddig le nem bukunk és véget nem ér a mi kis titkos viszonyunk? Szerintem már nem élvezném ennyire, ha bárki is tudomást szerezne rólunk. Habár ez is csak egy feltételezés, és túl sok a mi lenne, ha kérdés.
- Kezd bűntudatom lenni. Túl sokat foglalkozol velem, szegény menyasszonyodra jut még időd? – Gyorsan témát váltottam, lehetőleg olyasmivel akartam elő drukkolni, amivel elvehetem a kedvét attól, hogy tényleg őszintén bevalljam neki, hogy hol szeretném, hogy hozzám érjen.
- Miért csináljuk ezt? Neked menyasszonyod van. – Ennek ellenére mégis hozzám osont be és játssza el nekem a masszőr szerepét. Annak ellenére, hogy meztelen vagyok és feltételezem azt, hogy Stephen a köntöse alatt semmit se visel, hát… Ezt nevezik türelemjátéknak. Elég sokáig voltam a játékszere ahhoz, hogy végre azt akarjam, hogy forduljon a kocka.
- Én pedig bárkit megkaphatnék. – Mellékesen Stephen is. Mégis együtt élvezzük a bűnös élvezeteket. Vajon én vagyok az egyetlen, akivel csalja Nessát? Néha akaratlanul is arra gondolok, hogy hányadik lehetek a sorban.
- Semmit sem fogok tenni. – Leszálltam a masszázs asztalról. Meztelenül álltam előtte.
- Mert semmi sem fog történni. – Határozottan jelentettem ki mindvégig a szemébe nézve. Túl hosszúnak tűntek a másodpercek és mielőtt még elvesznék gyönyörű kék szemében gyorsan hátat fordítottam és magamra vettem köntösömet.
- Eddig is engedtem a vágyaimnak, de lett bármi hasznom belőle? – Azt hiszem, hogy itt az ideje, hogy stratégiát váltsak. Még mindig elevenen él bennem, hogy Stephen anno mit vágott hozzám. Nos, akkor olyan nő fogok lenni, amt feltételezett rólam. Mégis csak közelebb merészkedtem hozzá. Nehogy azt gondolja, hogy megfutamodok, az a gyáváknak való.
- Még a körülmények ellenére is akarlak. – Teljesen őszinte voltam hozzá és mindketten tudjuk, hogy a körülmények alatt Vanessát értem.
- Van benned valami, amiért képes voltam feladni az eddigi elveimet. – Eddig mindig tabu volt számomra az olyan férfi, akinek barátnője van. Nem hittem, hogy nekem való lenne a szerető szerep.
- Tagadhatatlanul vonzódok hozzád. Mégis ez csak a vágyaim kielégítéséről szól, semmit többről. – Nem vagyok belé szerelmes és nem ábrándozok arról, hogy miattam elhagyja a menyasszonyát és egy szép napon majd engem fog az oltárhoz kísérni. Ha Nessát velem csalta, akkor engem kivel csalna? Aki egyszer megtette…
- Mennem kell, mert sosem fogok magamnak gazdag férjet, ha valaki más férj jelöltjével szórakozok. – Stephen azt gondolta rólam eleinte, hogy olyan vagyok, mint az anyám. Akarok magamnak egy gazdag férfit, aki mellett a megszokott életszínvonalat élhetem továbbra is. Tudom, hogy ezt hitte, viszont azt nem tudom, hogy most miként vélekedik rólam. Viszont egy dologban biztos vagyok, ezt nem csinálhatjuk tovább, ezért mielőtt még bármit is mondani tudott volna sietős léptekkel faképnél hagytam.