Daisy & Austin

Óh, hogy az a... nem akarok, ígérem jó leszek, bármire megesküszöm, csak had ne keljen most kimennem, fenébe... hát egy dobást megért. Ezt vagy bármelyiket, könyörgöm ne csináld, vagy inkább de, csináld még, franc ez így nem lesz jó, tényleg jobb lesz, ha én most megyek és keresek valakit, aki rám fordít egy vödör jeges vizet. Volt már dolgom néhány nővel, de öcsém, ilyen nincs, kissé ingerülten és az elmúlt percek hatása alatt állva túrok bele szőke gondosan beállított tincseim közé, jó keressük meg hol a helyünk.
Már-már megfeszültek izmaim, ahogy erővel próbáltam összezárva tartani ajkaimat, ujjaimat ökölbe hajlítva támasztottam meg rajta állam, ujjbegyeim puha bőre súrlódott egymáshoz, miközben minden létező figyelmem lekötötte a műsor és az esti parti gondolata, reggel is eszedbe juthatott volna, te barom, hát reméljük, hogy még nem előztek be, ahogy lecsengett minden sétáltam hátra, még mindig egy falatnyi menyország, falatnyi fehérneműben és rózsaszín selyemköntösben, a fő étel és a desszert egy helyen, hogy én mindeddig rossz helyen keresgéltem. Tucatnyi széles mosoly, bájos nevetés, ragyogó szempár, miért van olyan érzésem, mintha egy párducokkal teli verembe löktek volna? Más körülmények között még pofátlanul élvezném is, de most hess, hé el a mancsokkal, igen nagyon gyönyörűek voltak hölgyeim, direkt csinálja ezt velem? Végre, megvagy.
- Elképesztő voltál. - Nyomtam puha finom csókot az arcára, hogy még véletlenül se hagyjak nyomott hibátlan sminkjében, majd felé nyújtottam a virágot. Ja, tudom. De attól még, hogy nem szoktam, még nem vagyok paraszt és a szexiskedés ennél többet is érdemelne.
- Van már partnered az esti partira? - Naggyon bízom benne, hogy még nincs, mert ideges és enyhén szólván csalódott lennék és muszáj ott lennem, szóval ez a kör már had legyen az enyém, nem, nem izgat hány csinos nő van még itt, alig töröltem le a nyálam, ennyi jár nekem és megszerzem.

KLIKK