Név: Anthony Abramova
Becenév: Thony
Kor: 24 éves
Születése hely, idő: 1988. 04.24 / Svájc - Riehen
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Fejvadász
Anyagi háttér: Középosztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem: Mit is szokás mondani? Légy közel a barátaidhoz, de még közelebb az ellenségeidhez. Rólam ez igazán nem mondható el. Aki bekerül nálam az ellenség kategóriába az jobb ha vigyáz magára. Néha nagyon el tud szállni az agyam és néha az öklömet is előszeretettel használom. Túl sok veszíteni valóm úgy sincs, ezért nem félek semmitől, semmi sem riaszt vissza, csak élem a saját önpusztító életemet. Mindig vonzom magam köré a bajt. Egyetlen napom sem telik el úgy, hogy unatkozzak, hiszen az élet túl rövid és minden lehetőséget meg kell ragadni, amit az élet felkínál. Nagykanállal habzsolom az élvezeteket, mindaddig, ameddig bele nem roppanok. Számorma nem lehetetlen, csak tehetetlen. Sosem mondok nemet egy új bulinak, vagy egy ígéretesnek tűnő balhénak. Végül is egyszer élünk, akkor legalább kihasználok minden lehetőséget, amivel szemben találom magam.

Külső: Sötét barna haj, enyhén hosszúra hagyva, amihez sötét zöld szemek párosulnak. Testalkatom átlagos, ahogyan magasságom is. Jó kondícióban vagyok, hiszen a munkám megköveteli. Jobb vállamon egy farkas fej mintájú tetoválás található, ameddig a bal alsó karomon ez a francia felírat áll: "le monde tourne", ami mindössze annyit jelent, hogy forog a világ.

Előtörténet: Nos az én történetem nem olyan, mint a többieké. Ha meg akarod ismerni, először betekintést kell nyerned azokba az időkbe, mikor még meg sem voltam. Minden ott kezdődött, hogy anyám, Amelia és apám Felix találkoztak. Apám iskola igazgató volt egy szolid és egyben nagyon privát iskolában, ami nem mellesleg bentlakásos iskola volt. Új franci tanárnőt keresett és innen szerintem minden egyértelművé is válik. Szerelem volt első látásra, bár mindketten megpróbálták elnyomni egymás iránt érzett érzelmeiket, de végül engedtek a csábításnak. Pár hónap leforgása alatt az esküvőt is megejtették, de akkor még halvány fogalmuk sem volt róla, hogy már úton vagyok. Az esküvőt követő hetedik hónapban már meg is születtem. Anyám szabadságot vett ki, hogy velem foglalkozzon, de fél év után vissza tért munkájához, ameddig engem egy nevelőre bíztak. Lassacskán, de cseperedni kezdtem, persze szüleimnek ezzel nagy fejtörést okozva. Már akkor is bujkált bennem a kisördög. Rendszeresen tettem kárt a berendezésekben és olykor magamban is. Hihetetlen, hogy egy öt éves gyerek milyen nehézségekkel jár ugye? Talán én voltam az elrettentő példa szüleim számára, hiszen utánam már nem terveztek másik gyereket a családba, bőven elég voltam számukra én is. Eléggé keveset láttam őket, mivel apámat lekötötte az igazgató munka, anyámat pedig a tanítás. Ezért jobban ismert a nevelő nőm, mint a saját szüleim. Egészen így ment ez addig, ameddig el nem értem az iskolás kor. Apám ragaszkodott ahhoz, hogy abba az iskolába járjak, ahol ő az igazgató, hogy legalább szem előtt legyek. Anyámat erről nem is kellett győzködni, egyből bele is ment. Az első két évben vissza fogtam magam és inkább a háttérből figyeltem az iskolában zajló eseményeket. De ahogy nőttem ráeszméltem, hogy végül is apám az igazgató és a saját fiát úgy sem vágná ki az iskolából. Ezért nem is fogtam magam vissza a továbbiakban. Mindenről meg volt a saját véleményem és ki is mertem nyilvánítani. Az órákon nem figyeltem, vagy olykor nem is vettem részt rajtuk. Hagytam, hogy elszabaduljon a pokol és be kell vallanom, hogy piszkosul élveztem az ezek után történt dolgokat. Már nem úgy tekintettek rám, mint az iskola igazgató fiára, akitől tartaniuk kell. Hanem egy belevaló tettre kész jó fej srácra. Mindent megkaptam amire eddig csak álmodni sem mertem. Hírnév, népszerűség, vad bulik és persze kihívó bobázó lányok. Azt hittem, hogy ilyen csak a filmekben van és, hogy ez túlzás, amit látok. De, hogy már én is a részese lettem, be kell, hogy valljam, hogy nagyon is tetszett ez az életforma. Szobatársam, Matt hatására életemben először kipróbáltam a cigarettát. Azt hittem, hogy nem fog tetszeni, de meglepő módon pár köhögést leszámítva nagyon is bejött a dolog. Aztán kísérletezni kezdtünk. Nem csak már dohányt szívtunk, hanem már rá kattantunk a füves cigire is. Az első ilyen betépésünk kiesett, mivel vodkával ünnepeltük meg az eseményt. Csak arra emlékszek, hogy nem a saját szobámban ébredtem fel, hanem egy végzős bögyös szőke teremtmény ágyában teljesen csupaszon. Büszkébb voltam magamra, mint valaha, csak azt sajnáltam, hogy semmire sem emlékeztem az éjszakából. De Megan túl sok mindenre is emlékezett, amit meg is osztott barátnőivel. Innentől minden ujjamra több lány is jutott, csak válogatnom kellett a kínálatból. Rá kellett jönnöm, hogy a népszerűségnek is vannak árny oldalai. Mindenki azt figyelte, hogy mikor teszek valami őrültséget. Azokból pedig nem volt hiány. Kisebb - nagyobb balhéknak is én voltam az értelmi szerzője. Kezdve a menzás kaja csatától a latin tanár eltávolításáig. Sosem kedveltük egymást, ezért nem okozott nagy lelkiismeret furdalást számomra, hogy keresztbe tegyek neki. Csak rá kellett vennem egy vállalkozó természetű lánykát, hogy csábítsa a tanár urat. Az akció sikeres volt, felvettem videóra az egészet és ultimátumot adtam neki. Ha nem hagyja el az iskolát, akkor a videót kiszivárogtatom a rendőrségnek és a médiának. Így tönkre bírtam volna tenni a karrierjét és nem mellékesen börtönbe is bírtam volna juttatni kiskorúval való nemi kapcsolat vádjával. De megértettük egymást, ezért meg is szabadultam tőle. Innentől az iskola királya lettem. Mindenki el volt ájulva tőlem, azt hiszem nem túlzok, ha a lányok már a látványomtól nedvesek lettek. Túlságosan is a fejembe szállt a dicsőség, na meg persze a gyorsan jött hírnév. De valami még is hiányzott. Mindenem meg volt és hiába vettek mindig körül emberek, még is úgy éreztem, hogy magányos vagyok. Persze ezt senkivel sem osztottam meg, hiszen nem akartam, hogy gyengének gondoljanak. Csak folytattam tovább a nőfaló önpusztító életemet egészen addig, még be nem fejeztem az iskolát. Ezek után szüleimmel rendesen össze vesztem a jövőmet illetően. Nem akartam már Svájcban maradni. Valami egészen másra vágytam, még pedig az álmokkal teli Amerikára. Kitagadással fenyegetőztek, de engem már ez sem tudott meghatni, hiszen már a fejembe vettem terveimet. Egy szó nélkül össze pakoltam és egyenesen Las Vegasba repültem. Innentől saját lábra álltam. Kibéreltem egy lakást és elvállaltam egy fejvadász munkát. Érdekesnek találtam a dolgot, de csak onnantól kezdtek a dolgok érdekessé válni, mikor egy volt elítéltet kezdtem megfigyelni, aki maffia vezérré küzdötte fel magát. Lefüleltem és vissza küldtem a börtönbe, ahová való. Ezzel a tettemmel jó pár ellenségre tettem szert, innentől kezdve mindig ébernek kell maradnom, ha továbbra is életben akarok maradni.

Anthony Abramova!
Ejha. Nem semmi történet volt, tetszett és minden meg volt benne, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Csak óvatosan a továbbiakban.