Név: Damien Steele
Becenév: Dam, Catboy
Kor: 19
Születése hely, idő: 1993.07.05. / USA - Las Vegas
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Körözött
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Homoszexuális

Jellem: Kiskoromban cuki voltam, szinte lányokat megszégyenítően jó gyerek. Elvoltam egyedül is a játékaimmal, de szerettem társaságban lenni, viszont akkor még nehezen oldódtam fel, nem úgy, mint most. Mindig illedelmesen viselkedtem, mára ez is megváltozott. Mióta rájöttem, hogy más vagyok, mint a legtöbb pasi, mert én nem egy lányra, hanem pasira vágyom, megváltoztam. Nem áll tőlem távol az önpusztítás sem, kissé mazochista vagyok. A bizalmam nehéz elnyerni, szinte senkiben nem is bízok, pár kivétel persze mindig akad, de a legtöbb emberrel, főleg azokkal, akiket újonnan ismertem meg, eléggé bizalmatlan vagyok. Gond nélkül hazudok, ha az érdekem úgy kívánja, még lelkiismeret furdalásom sincs. Ahogy akkor sem érzek semmit, amikor meglovasítok pár dolgot a boltból, de ennél durvább dolgot nem tudnék elkövetni. Érzékeny lelkű vagyok, szinte már gyenge jellem. Elég sokszor vagyok hisztis, néha csak ok nélkül. Azt viszont nagyon szeretem, ha valaki irányít, ha valakihez tartozhatok, ha érzem, hogy az övé vagyok. Kimondottan szeretem, ha úgy, mint a tulajdonát, birtokol.

Külső: Nem túl magas, viszont nagyon vékony srác vagyok. 178 cm-emhez csak 64 kg. Már egészen kiskoromban lánynak hittek, nem volt bennem semmi fiús és ez most sem nagyon változott. Kicsit férfiasabb lettem, de nem kerül sok munkába megmutatni a nőiesebb oldalam, álcázni magam, ami elég nagy előny, főleg egy körözöttnél. Persze nőnek soha nem öltöznék, de fontos nekem, hogy mindig jól nézzek ki. Órákat vagyok képes a fürdőben vagy éppen a szekrény előtt tölteni, hogy mindig a legjobb formámat hozzam. Na meg persze van egy ennél fontosabb célom is, a pasimat akarom elkápráztatni. Félhosszú barna, néha szőke hajam, mindig rendezett és mindig beállítom valahogy, ha kicsit összetúrt hatást kelt, az is mindig gondos hadművelet eredménye, kivéve, ha Ash túrja össze. Kék szemeim még a lányokat is elvarázsolják, de engem ez egyáltalán nem érdekel. Még a sminket sem vetem meg, a szemem elég gyakran hangsúlyozom sötét színekkel. Van egy köldök piercingem is, amit csak Ash láthat, más nem.

Előtörténet: A bűnös városban, Las Vegasban születtem egy alkalminak induló kapcsolatból. Mondanom sem kell, apám éppen egy kaszinóban szórakozott, amikor anyám kinézte magának. Már akkor feltűnt neki, hogy pénzes pasi, így nem sokáig kérette magát, egyből valamelyik luxusszálloda lakosztályában kötöttek ki. Én meg ekkor fogantam meg. Azt, hogy végül egymásba szerettek vagy csak miattam maradtak együtt, nem tudom, de együtt voltak és szerető családban nőttem fel. Jó tanuló voltam, egy mintapéldány és szinte fel sem fogtam, a többiek mit szeretnek abban az életmódban, amit magam körül láttam a suliban. Mindenki megszegte a szabályokat és látszólag még élvezték is. Semmi ilyenre nem tudtak volna rávenni, akkor még. Mindent megkaptam, amit csak akartam, így aztán nem kellett semmiért vágyakoznom, csak kimondtam és az enyém volt. Kevés barátom volt, ekkor még nem azért, mert nem bíztam az emberekben, egyszerűen csak nem akartak egy olyannal szóba állni, aki más, mint ők. Aztán még egy szempontból más lettem. Már gyerekkoromban is lányos voltam, amit anyám nem is bánt szerintem, ő biztosan jobban elszórakozott volna egy rózsaszínbe öltöztetett kislánnyal, helyette kapott engem. Én viszont a gimnáziumban jöttem rá. Volt egy próbálkozásom egy lánnyal, szép volt meg minden, de bennem nem mozgatott meg semmit úgy, ahogy azt kellett volna. Legalábbis ahogy gondoltam, hogy kellett volna. Nem úgy a pasik. Már akkor megnéztem a pasikat, sokkal előbb észrevettem egy helyes srácot az utcán, mint egy jó csajt. Elég hamar nyilvánvaló lett, hogy a pasikat szeretem, egy ideig próbáltam titkolni magam előtt is. Nem tudtam mit kezdeni az érzéssel. Önpusztító lettem, nem akartam elhinni, hogy más vagyok, ugyanakkor nagyon vonzott a veszély. Az én addigi életmódomhoz egy azonos neművel való kapcsolat ugyanis akkor még veszélyesnek bizonyult. Nem gondoltam, hogy később még ennél nagyobb veszélynek is ki leszek téve. Otthon bevallottam a dolgot, de nem kellett volna. Nem nézték jó szemmel, nem kaptam meg onnantól mindent, mindig az volt a magyarázat, hogy nem kapok új ruhát azért, hogy egy pasinak mutogassam magam benne. Még azt is megkaptam, hogy nem is csodálkoznak, én senki mellett nem tudnék férfi lenni. Ekkor változtam meg és már közel sem voltam az a cuki kisfiú. Hozzászoktam a márkás dolgokhoz, a sok pénzhez és nagyon nem jött be a dolog, hogy semmit nem kaptam meg, csak a legszükségesebb dolgokat. Lopni kezdtem. Emlékszem, először csak egy rágót loptam el a boltból. Remegett a kezem, levert a víz, ahogy az adrenalin dolgozott a testemben az ismeretlen érzéstől. Nem buktam le. Felbátorodtam, a lopás közben érzett mámor újabb cselekményekre ösztönzött. Később már azt sem tudtam, hogy az érzés vagy az így szerzett cuccok miatt tettem, de nem tudtam leállni. Képes voltam bárkit elvarázsolni, még akár lányokat is a cél érdekében, hogy aztán a figyelmüket elvonva egyre értékesebb dolgokat tudjak magaménak, méghozzá ingyen. Így aztán a környezetem észre sem vett semmit abból, hogy így már szinte magamnak teremtettem meg az eddig megszokott dolgokat, nem éppen törvényes úton. A szüleim elől próbáltam rejtegetni, otthonról mindig úgy indultam el, hogy az újonnan szerzett ruhákra ráhúztam a saját, régi, kopott cuccaimat, majd ahogy látótávolságon kívül kerültem, levettem magamról és az új szerzeményekben mentem tovább. Hazafelé ugyanez volt, csak akkor öltözni kellett. Nem volt egyszerű, de a cél érdekében mindent megtettem. Nem terveztem, hogy elkövetek más bűncselekményt. Verekedni nem akartam, nem vagyok éppen izmosnak mondható, nagyjából annyi erő van bennem, mint egy lányban, sőt lehet, hogy még velük szemben is alul maradnék. Aztán egy nap ismét fordulatot vett az életem. Leérettségiztem, azért a tanulást nem hanyagoltam el. Minden ment tovább, ahogy eddig, amíg egyszer történt valami. A szokásos programom közben rajtakaptak. Volt a boltban egy fiú, ránézésre nálam idősebb, mégis nagyon fiatal. Szőke haja, kék szeme első pillantásra elvarázsolt, olyat éreztem, amit eddig még senki iránt. Ez volt a vesztem. Nem voltam elég figyelmes és az egyik eladó észrevette, miben mesterkedem. Harsogott a bolt riasztórendszere, én meg csak álltam és azt sem tudtam mit csináljak. Az ismeretlen fiú karon ragadott és fogalmam sincs merre, hogyan, de kivitt az üzletből, már csak a friss levegőn tértem magamhoz, akkor fogtam fel, hogy mi történik. Innentől kezdve Ash - mert hogy így hívták a megmentőmet - és én együtt voltunk, szinte a része lettem. Meglepő módon őt is körözik, bár sokkal durvább bűncselekmény miatt, mint engem. A bolti lopás nem nagy dolog, de innentől, hogy tudtam Ash minden titkos és bűnös dolgáról, elkövettem én is egy újabb bűncselekményt. Bűnpártoló lettem. Én voltam Ash fizikai és pszichikai bűnsegédje is, néha együtt követtünk el valamit, néha csak támogattam, de mindenben részt vettem valahogy. A nagyobb részét a melónak ő végezte, szinte eltartott. Az övé voltam. Már nem nagyon jártam haza, szinte együtt éltünk, mindig vele voltam, együtt bujkáltunk. Számomra mindenben ő volt az első, egy új és ismeretlen, érzéki világba vezetett be. Végre találtam valakit, akibe első látásra beleszerettem és aki pont olyan kívül és belül is, aki nekem kell. Határozott és kemény. Irányít, én meg hagyom, sőt élvezem. Birtokol, csak az övé vagyok. A hisztijeimmel néha felidegesítem, de az sem érdekel, ha megüt, talán ennyire mazochista vagyok, talán csak ennyire szeretem. Hát most itt tartunk.

Damien Steele!
Nahát, örömmel látom, hogy újból egy rossz fiúval bővülünk. Történeted érdekes volt, azt hiszem nem engednélek a közelembe, még a végén engem is kizsebelnél, ha nem tévedek. Apropó, szurkolok a szerelmi életedet illetően. Viszont minden tökéletes volt a történetedben, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Kérlek foglalj avit. Remélem ennek a történetnek nem lesz csúfos vége, egy jó tanács: ne bízz meg senkiben, mert könnyen a rácsok mögött végzed.