Valami most kezdődik el - Chris & Xenia

Tárgy: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 24.12.12 15:43

Eljött ez a nap is. Karácsony... Az egész város be van zsongva ilyenkor. Mindenki ajándékokat cipel, levelet ír a Mikulásnak vagy a Jézuskának. Gyerekkoromban én is írtam, legalább is addig még rá nem jöttem, hogy anya nem csak apát, hanem a Mikulást és a Jézuskát is helyettesíti. Aztán valahogy el ment a kedvem az egész dologtól. Persze ajándékot azt kaptam, de ezek után már csak anyunak köszöntem meg. Azóta nem ünnepeltem a karácsonyt amióta anya meghalt. Nem is volt kivel, meg annyira nem is érdekelt a dolog. Hisz ezen a napon mindenki a családjával van, és ez az ami nekem nincs... Ebbe a ténybe már bele törődtem, de az ünnepi hangulat sosem tért vissza. Egy szóval sosem ugráltam a Karácsonyért, ezt a mostani alkalmat kivéve. Mert ez az első Karácsonyom azóta, amin nem leszek egyedül. Mert az ideit egy gyönyörű, nő társaságában fogom tölteni. És hát ki lenne ez a nő, mint Jordan. Meghívtam karácsonyozni hozzám, hisz még úgysem volt itt, és itt az ideje, hogy megtudja hol élek én.
A mai napom kész káosz volt. A kedvéért vettem egy fenyőt, díszeket és még elővettem azt a nem létező főzőtudományomat is. Az egész délelőttöm rohanással és vásárlással telt. de azt hiszem mindent sikerült beszerezni, még az ajándékot is. Nagyon remélem, hogy örülni fog neki.
Len az ötödiken lakik egy nagyon kedves néni, aki kölcsön adta a szakácskönyvét azzal a feltétellel, hogy nem gyújtom fel a komplett emeletet, és ezt eddig be is tartottam. Megrendelhetem volna készen is a kaját, de annak nincs semmi varázsa. Mert annak van, hogy ételmérgezést kapunk...?! Hagyományos Karácsonyi menüt próbálom elkészíteni, ami nem is olyan könnyű. A pulyka a sütőben, a krumplipüré kész, most pedig jöhet a desszert, ami különleges lesz. Ezzel szeretnék kedveskedni Jordan-nak. A desszert neve Mousse au chocolat, szóval csokoládéhabkrém. Egy francia szakácskönyvben láttam, és gondoltam, örülni fog neki.
Lassan készen vagyok mindennel, ideje magammal foglalkozni, mert itt rohangálok egy kötényben, nyakig majzosan, mint egy szakács. Irány a zuhany, egy gyors öltözés és a következő feladat az asztal terítés. Fehér, piros színbe öltöztetem, mert így szokás vagy mi...?! Már csak öt percem van,míg Jordan ideér, addig megnézem a desszertet. Azt hiszem ez is elkészült, és ekkor hallom a csengőt. Körülnézek gyorsan, hogy minden rendben van-e, majd elindulok, hogy ajtót nyissak...

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 27.12.12 23:07

Eddig szinte minden évbe már bezsongva vártam ezt az ünnepet, a szeretet ünnepét. A család, rokonok, barátok, ismerősök... Mondhatni ez az egész évnek az az egy napja amikor senki sem bánt senkit... Olyan csendes és meghitt. Leszámítva az előtte való több napos kapkodást. A sütés, főzés, fenyő, ajándékok, hogy minden tökéletes... Szép és jó legyen legalább ezen az egy napon. Aztán minden visszatér a régi megszokott kerékvágásba. Mert hát csak nem várhatják el az emberek, hogy ez a néhány óra majd mindent megváltoztat. Persze van akiket igen, azok értik csak igazán meg a karácsony lényegét... Ez az idei valahogy most mégis csak más lesz. Talán mert kivételesen nem a családi asztalnál töltöm, nem mintha bármi bajom is lenne vele. Anyu jól tud főzni és isteni finom sütiket csinál és társasozni is szeretek, na meg jókat nosztalgiázni egy pohár bor mellett.
De ezt is ki kell próbálni egyszer. Midig is kíváncsi voltam milyen érzés lehet valakivel kettesben tölteni a szeretet ünnepét... Még ha nem is fűznek hozzá gyengéd szálak, mégis olyan különös.
Kezdetét vette a több órás készülődés, aminek eredménye egy fekete nadrág szintén fekete övvel és egy lila kockás ing majd könyörtelenül feltűztem a hajamat. Anya bosszankodik is miatta mindig, hogy mit művelek avval a szép hosszú hajammal. De hát tehetek én róla, hogy mindig ott van ahol nem kellene? Ha tudná, hogy hol a helye akkor most én sem kényszeríteném lófarokba.
Remélem szereti a borokat... Pillantottam a még asztalon heverő Chardonnay-ra, amit azonnal hatállyal belecsúsztattam egy ajándékzacsiba majd még egy utolsó pillantás a tükörbe és már indulhatunk is. El sem hiszem, ha a forgalom is úgy karja nem fogok késni. Végül is ma karácsony van! Jó, szent este...
Ügyeltem a sebességkorlátozásra, de a számra már kevésbé... Na igen, nem bírom ha feltartanak, pláne ha valami tényleg fontos... olyankor igen csak fogytán a türelmes, de rendkívül leleményes nőszemély vagyok! Legalább is az apám mindig ezzel jön! ...
Szerencsére találtam még helyet a parkolóházban, más különben azt hiszem véglegesen ki jöttem volna a béketűrésből és karácsony alkalmából valakit nagyon széepn elküldtem volna a búsba. Ehelyett mindenkinek boldog karácsonyt kívántam a folyosón, akivel csak összefutottam. Volt egy néhány gyanús szempár, de én inkább a szobaszámot figyeltem és ha minden igaz meg is volna... Illedelmesen bekopogok majd várakozok az üveg borral a kezemben.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 28.12.12 22:24

Kinyitottam az ajzót,és ott állt előttem maga a tökély... Tökéletes volt. Odaléptem és megöleltem, úgy gondolom elég jó barátok vagyunk, hogy ezt megengedjem magamnak.
- Búj be. - álltam arrébb az útból, hogy be tudjon jönni. - Gyönyörű vagy. - bókoltam, neki. Egyszerűen mindig meg tud lepni, akárhányszor látom. - Hát íme szerény lakom. - tártam szét a kezem.
- Gyere ülj le, nekem van egy kis dolgom. - rámosolyogtam, és azzal kimentem a konyhába, bort töltöttem két pohárba, majd visszatértem a napaliba. A szoba közepén állt és úgy láttam valamin nagyon el van csodálkozva. Mondjuk sejtem, hogy min... A lakáson. Hát igen, a munkámnak köszönhetően mára már megengedhetem magamnak mind ezt. Emlékszem amikor ide jöttem, nem volt semmim csak egy hátizsákom és kétszáz dollárom. Egy panzióban foglaltam egy munkásszállónál is förtelmesebb szobát, aztán jött ez a munka és egy csapásra megváltozott minden..
- Nem tudom, hogy iszol-e alkoholt, de én hoztam. - adtam a kezébe a poharat és belekortyoltam a sajátomba.
- Nem vagyok egy borszakérő, de ez igazán jó. - néztem a poharat és löttyögtettem a bort benne mint egy igazi ínyenc. - Ez egy 1966 os Bourgogne. Gondolom ismered? - kérdeztem. Szinte biztos vagyok benne, hogy ismeri ezt a bort, hisz ez egy francia bor. Ezzel is kedveskedni akartam kicsit neki.
Leültünk a kanapéra, és vártam vajon mit szól ehhez az egészhez...

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 10.01.13 22:33

Furcsa érzés volt őt megölelni furcsa de jó... Furcsán jó? Na jó, nem elmélkedek tovább. Jó érzés volt, meglepően jó és ugyan akkor különös. Megöleltem... Nem tartott túl sokáig, de nem is olyan kutyafuttában történt a dolog csupán addig, hogy senki számára se legyen zavaró a későbbiekre nézve. Elhajoltam tőle és amin félreállt belépem a lakásba és amolyan természetesen módon tekintettem körbe a helyiségen.
- Te pedig figyelmes! - Nem tudtam volna nem odafigyelni és meghallani a bókot leszámítva, hogy semmi különös sincs rajtam. Nem szerettem volna túlspilázni a dolgokat és amúgy se nagyon tudom, hogy most hányadán is állunk és hogy hogyan is kellene viszonyulnom hozzá, de nem fogok ezen töprengeni mindvégig végül is karácsony van hagyom csak a dolgokat maguktól alakulni.
- Hűha, valaki ma nagyon ki tett magáért! - Minden olyan rendben van, olyan rendezett olyan nem mindennapi, nem átlagos ha mondhatok ilyet viszont figyelemre és elismerésreméltó! Nem sok pasiról mondható el ugyan ez!
- Ugyan megválogatom, hogy mit, de bor az bármikor jöhet! - Mosolyodtam el majd el vettem tőle a poharat és lassan kortyolgatni kezdtem. Nem is szeretem annyira a rövid gyors italokat. Szeretem mindennek megadni a módját!
- Én sem csupán csak van hozzájuk érzékem. - Nem kell ehhez nagy szakértelem és nem is olyan bonyolult egy dolog mint ahogy mások képzelik.
- Hát persze, hogy ismerem. - Még szép. Foglaltam helyet mellette és kerestem a megfelelő szavakat.
- Látom te mindenre odafigyeltél! - Fordultam felé mosolyogva és elismerő pillantásokat küldtem felé... Jó az ha az ember tudják még érni meglepetések.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 21.01.13 19:28

- Nem figyelmes csak őszinte. - mosolyogtam. Soha nem mondanék olyasmit amit nem úgy van. Igyekszem mindig egyenes és őszinte lenni mindenkivel, mert erre az anyám tanított és igyekszem megtartani az ígéretem.Tehát ha azt mondtam gyönyörű akkor azt úgy is gondoltam. Nem kenyerem a kegyes hazugság.
- Hát szó mi szó igyekeztem... - eresztettem el agy szerény mosolyt. Nagyon rajta voltam a dolgon. Szeretem volna, ha minden tökéletes lesz és eddig minden a tervek szerint halad. Mondjuk azért túl nyálas és hízelgő lenni mert nem akarom, hogy azt érezze hogy be akarom hízelegni magam nála. Mert nem ez az első számú célom, na jó egy kicsit...
- Én sem vagyok nagy alkohol kedvelő, de a bor az mindig jöhet. - vallottam be. Ezzel nem árultam el minden, mert nem vetetem meg a keményebb italokat sem, tehát nem esek össze egy kis rumtól. De azért nem szeretem túlzásba vinni a piálást mert már tanultam a hibámból. Fiatalabb koromban bizony nem hagytam kárba veszni egy kortyot sem. Sajnos a féktelen piálás belevitt néhány kellemetlen helyzetbe, ezért ma inkább ma már tartózkodom az ivástól.
- Sejtettem hogy felismered, ezért is választottam ezt... - mosolyogtam. Remélem, hogy becsüli az igyekezetemet.
- Igyekeztem. Apropó éhes vagy? - kérdeztem és közben az ebédlő felé mutattam. Remélem éhes mert az én gyomrom már kilyukad az éhségtől.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 26.01.13 12:55

- Attól még figyelmes... - De ebből már igazán nem szeretnék viszályt szítani, de olykor különös kényszert érzek a dolgok iránt mint például most is, hogy kiegészítsem az igazát a véleményemmel, amivel nem aláásni szeretném csak egyszerűen nem bírtam befogni. Attól még, hogy őszinte aminek én igazán csak is örülni tudok, attól még szerintem igen is figyelmes, hogy szóvá is tette az észrevétel avagy kedves kis gesztust, talán nem mindenki más tette volna meg ugyan ezt helyette még ha úgy is van.
Figyelmen kívül sem tudnám hagyni mind azt ami a szemem elé tárult. Nagyon is látszik, hogy tényleg igyekezett és, hogy kitett magáért én pedig szóhoz sem jutok, legalább is nagyon keresem a megfelelő szavakat minderre. Szó mi szó nem gondoltam volna... Őszintén szólva nem is tudom, hogy mire számítottam. Minden olyan meglepetésszerűen jött én meg csak sodródtam az árral, mivel eszem ágában sem volt nemet mondani... valamiért...
- Hm, nem iszol és nem is dohányzol... Hát akkor áruld el, hogy mit csinálsz? - Nem bántásból inkább kíváncsiságból kérdeztem rá a dologra. Az egyik kérdésemre az imént választ kaptam, a másikra magamtól jöttem rá, de erre... egyedül csak is ő adhat választ!
- Á, szóval főzni is tudsz? - Mosolyodtam el elismerően. Ez már több mint hihetetlen, legalább is az átlaghoz képest. Azért megnéznék már egy pasit konyhatündérkedni, de látom erről most szintúgy lekéstem.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 10.02.13 21:12

- Legyen ahogy te akarod. - mosolyogtam. Nem akarok vitát nyitni a témáról, tehát inkább hagyom, hogy azt gondoljon amit akar. Nem tudom eldönteni, hogy előny vagy hátrány az őszinteségi rohamaim. Néhány nő azt hiszi túl nyomulós vagyok csak azért mert kimondom amit gondolok. Sosincs hátsó szándék az mögött amit mondok, csak mondom mert jön... Sajnos nem mindig ilyen szép formában mutatkozik meg a szókimondóságom. Van amikor olyan szavakat használok amit vannak akik még nem is hallottak. Nyomdafestéket nem tűrő beszéd jellemző rám olyankor ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt elképzeltem. Persze egy nővel szemben nem használok ilyent ha csak nem követeli meg a helyzet.
Láttam az arcán a csodálkozást és tudtam, hogy nem ere számított. Nagyon igyekeztem, hogy minden a helyén legyen mire ideér. Meg akartam mutatni, hogy attól hogy férfi vagyok és egyedül élek, még nem kell, hogy rendetlen legyek.
- Helyesbítek dohányzom. - javítottam ki. - Hisz tudod a kávézóban is rá akartam gyújtani. - emlékeztettem rá. Jó hogy nem ez marad meg benne, hogy büdös cigis vagyok. Ha valaki nem bírja a füstöt akkor ki bírom, hogy nem gyújtsam meg azt az átkozott bűzrudat. Le kellene tennem de az én életvitelem és a folyamatos stressz mellett ez lehetetlen. Inkább nyugtatom ezzel az idegeim mint valami droggal. - Hát sportolok és dolgozom általában. Afféle közbiztonság védő vagyok. - tudtam, hogy erre majd sor kerül egyszer. Nem szeretném elmondani még, bár tudom, hogy nem húzhatom sokáig a dolgot.
- Hát nagyon remélem, hogy tudok. - nevettem. Imádkozom azért, hogy ne legyen sem nyers sem szénné égett. De ha mégis akkor rendelünk egy pizzát.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 15.02.13 21:07

- Hé, ez így nem fair! - Böktem finoman oldalba ezzel is rámutatva felháborodottságomra. elképzelhetőnek tartom, hogy már gőze sincs és nem nagyon tudja hova tenni a dolgokat, de nyugi, mert én sem. Mind ezzel csupán csak annyit szerettem volna kinyilvánítani, hogy mennyire nem szeretem amikor valamit rám hagynak vagy csak úgy annyiban hagynak, mert nálam ez egyelő az érdektelenséggel és azt úgy szintén nem szeretem és nem túl értékelendő tulajdonság.
- Igen-igen és én mondtam is, hogy nem zavar és ezt továbbra is tartom. - Hát persze, már emlékszem. De majd elfelejtettem, hiszen a társaságomban még eddig nem igen gyújtott rá így nem is nagyon tudtam felfigyelni a dologra. De engem tényleg nem zavarna a dolog és ez már igazán az ő dolga és döntése. Nem mondom, hogy nem érzem olyankor a levegőben, hogy nem olyan meg minden, de ettől még igen is el tudom viselni.
Igen, a sportról már beszéltünk a munkájáról viszont nem sokat akart mind eddig el árulni most viszont már én nem tudom, hogy akarjam-e tudni vagy, hogy rámerjek-e kérdezni... Talán nem ez a legmegfelelőbb pillanat és alkalom... Végtére is karácsony van.
- Ne értsd félre én sem vagyok egy konyhatündér és az az éjjel nappal a konyhában sürgölődő típus, de azért kiismerem magam.. és mindjárt megvitatjuk, hogy te mit tudsz... - Én őszintén bízom abban, hogy ha már férfi létére hajlandó volt beszabadítani magát a konyhába akkor annak bizony komoly oka van és ebből kifolyólag rossz biztosan nem lehet.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 17.02.13 21:19

- Mi is a nem fair? - mosolyogtam. Láttam rajta a játékos felháborodást, de persze nem vettem komolyan. Nem értem mi az amit nem tart fairnek? Azt hogy ráhagytam a dolgokat? Most miért álljak le vitázni egy olyan dolgon aminek semmi értelme? Hagyom, hogy úgy legyen ahogy ő akarja. Én ezzel nem veszitek semmit.
- Rendben. Nem gyújtottam rá eddig mert nem tudtam, hogy zavar-e a dolog. - fejtettem ki a dolgot. Nem vagyok az a típus aki szemtelenül rágyújt mások megkérdezése kívül. A lakásban semmi féleképp nem dohányzom, mert lehet, hogy én nem de mások nagyon is érzik a szagát és azért elég kellemetlen ha valaki csavargatja sz orrát ha belép a lakásba. A teraszon szoktam cigizni mert közben nagyon remek a kilátás Vegasra.
- Ó, hát rendben hölgyem... - mosolyogtam. De az a mosoly korán sem volt olyan őszinte, mint amilyenek látszott. Ettől féltem, hogy elemezgetni fogja majd a kaját, és pechemre az első alkalommal találni fog benne hibát. Nem vagyok egy konyhatündér és ez látszik is rajtam. Jobban értek a kilenc mm-es és a southgun összerakásához mint a fakanálhoz. De ezzel egyenlőre nem nyűgözhetem le.
- Ugye nem leszel annyira szigorú? - kérdeztem kérlelve, hogy nem kövezzen meg meg ha valami íze nem annyira jön be majd neki. De azért reménykedem a jó szerencsében, hogy minden úgy sikerült ahogy annak sikerülnie kell. Az arcán látszik, hogy a környezettel nagyon is meg van elégedve, most már csak a kaján múlik a jóhírem.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 19.02.13 19:31

- Ha nem tudnám azt hinném, hogy nem érdekel és azért hagyod a dolgot annyiban... - Ez számomra ennyire egyértelmű, de mint tudjuk jelen esetben semmi ilyesmiről sincs szó, de más esetben egész biztosan erre asszociálnék, mert csak erre tudnék elsőként. szerencse, hogy általában én megvárom a magyarázkodós részt is puszta kíváncsiságból persze arra semmiféle garancia sincs, hogy el is hiszem majd. Szóval, erre az apróságra nem árt odafigyelni majd.
- Már mondtam... Még egyszer nem mondom el... - Nem vagyok felhúzható, bocsánat. Én erről már nem egyszer kifejtettem a véleményét mégpedig ugyan abban a formában majdnem szinte ugyan azokkal a szavakkal és most már tényleg érdekelne, hogy olykor merre jár és hová figyel, amikor én hozzá beszélek éppen?!
- Rendben, hát akkor legyen. - Feleltem komoly ábrázattal, ami persze koránt sem volt olyan komoly. az én főztöm sem egy elsőosztályú. Egyszer talán neki is megmutatom és tapasztalhatja majd, már ha lesznek túlélők.
Mind eddig szinte csak magamat kellett el látnom kajával, meg egyszer-kétszer anyunak segítettem otthon, de abban az ő keze is benne volt és senkinek sem volt egy szava sem. De nálam? Ki tudja? Nekem általában megfelel, mert úgy ízesítem ahogy nekem jó és fogalmam sincs mit gondoljak, miért nem mond soha senki semmit? Vagy azért mert annyira finom, vagy mert annyira pocsék... De engem mindenesetre úgy tanítottak, hogy kézből nem válogatunk!
- Csak annak van joga kritizálnia, aki a feladatot jobban el tudja végezni! - Tudtam le ezzel a dolgot, viszont ezt nem én találtam ki. Nem tudom ismeri-e a szava járást...

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 12.03.13 15:47

- Tévedsz, mert nagyon is érdekel, csak nem szeretnék vitát nyitni róla. - vallottam be. Semmi esetre sem szeretnék vitázni vele olyan dolgokról, aminek semmi értelme az ég világon. Tudom, hogy idegesítő, hogy félbehagyok dolgokat, de mégis mit csináljak? Veszekedjek vele? Az nem az én stílusom... Ezt mos pláne nem szeretném elrontani, úgyhogy nem most van itt a veszekedés ideje...
- Rendben... oké ne harapj. - emeltem fel a kezeim. Ez most nagyon meglepett. Nem tudom mivel érdemeltem ki ezt a hangnemet, de biztos valami nyomós oka lehet rá, hogy ilyen komor a hangulata. nem tagadom azért övön aluli ütés volt ez. nem vagyok egy sértődős típus, de ha nem érdemlem meg akkor ne viselkedjenek velem így. És most úgy gondolom, hogy nem adtam okot, arra, hogy így felkapja a vizet. Szerintem ő is észrevette, hogy némileg rosszul esett ahogy beszélt velem, de túlélem, nem kell agódnia....
- Akkor kérlek gyere az asztalhoz. - nyújtottam a kezem az étkező felé. Leült a székre én pedig kimentem a konyhába, hogy behozzam az ételt. Mikor kimentem a konyhában megfordult a fejemben, hogy hagyom az egész kaját a francba és rendelek valami ehetőt, amitől nem kapunk ételmérgezést. De valahogy bíztam abban, hogy nem lehet olyan rossz, hisz a színe olyan, mint a szakácskönyvben. Próba szerencse.... Felkaptam a tálcát és az asztalhoz léptem.
- Ez valahonnan nagyon ismerős. Mindig is tudtam, hogy egy diktátor vagy.- nevettem el magam.
Csak arra tudtam gondolni, hogy nehogy kórházban kössön ki a kaja miatt.

Tárgy: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 13.03.13 21:06

- Bocsi, gondolom mindenkinek van olyan dolog az életében, ami megmagyarázhatatlanul különösen zavarja, na ez pont ilyen. De erről te nem nem tehetsz. - Csak remélni tudom, hogy tényleg mindenkinek van efféle negatív tulajdonsága és nem csak nekem jutott ki belőle, amiért olykor olyan szörnyen tudok viselkedni olyan emberekkel szemben is akik pedig nem érdemlik meg.
- Csak tájékoztatásképp, nem vagyok az a harapós fajta. - Végül csak elmosolyodtam, talán mert csaj felötlött bennem a mondatom kétértelműsége, de egy kicsit meglehet annai s szántam aminek hangzott. Szóval, aggodalomra semmi ok, ugyan is én nem harapok és még csak nem is karmolok.
- Már is. - Őszintén kíváncsi vagyok arra, hogy mivel fog ma este előrukkolni. Őszintén szóval nem gondoltam volna, hogy tényleg ő is fogja elkészíteni a vacsorát. Egyszerűen csak nem tűnt olyan konyhatündérnek, viszont meg tud lepni és már nem egyszer volt rá példa, szóval ez akár még valami jót is jelenthet. Különben is a szándék a fontos és ha beleadott mindent akkor biztosan jó lett. Parancsszóra asztalhoz ültem és vártam mialatt nézelődtem, mert nem volt jobb dolgom, bár meglehet vacsora után már lesz. Nem tudom mennyire ápol jó viszonyt a mosogatóval...
- Igen, diktatúrát fogok bevezetni. - Mosolyogva néztem fel rá majd a tálcára pillantottam, mert nagyon is afelé húzott az illat.
- Hm, nagyon jó illata van. - Az illata az valami isteni és nagyon gusztán is néz ki, szóval csak nem sikerülhetett ez olyan rosszul.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 21.03.13 13:40

- Megértem, de én meg ne vitázom egy értelmetlen dologról, pláne nem egy nővel. - fejtettem ki a dolgot. Azt hiszem ezzel le is zárhatnánk a témát, mert ő is beláthatja, hogy semmi értelme nincs ennek a vitának. Nem Karácsonykor szeretném ezt megvitatni... Ő nem szereti, ha félbehagyok valamit,én meg nem szeretek vitát nyitni hűlyesgekről.
- Nekem nem úgy tűnt, de azért kiheverem. - mosolyodtam el én is. Tudtam, hogy érzi, hogy megbántott, és valahogy ezzel akart bocsánatot kérni. nem vagyok egy sértődékeny tipús, de bevalom ez egy kicsit érzékenyen érintett. De csak azért mert nem számítottam rá. talán valami bántja és azért ilyen ingerlékeny. talán később ha oldódik a hangulat, akkor elárulja, hogy mi az oka annak, hogy ilyen hangulatváltozásai vannak.
Az étkezőben űlt mikor beléptem, tudtam, hogy az ételre vár mert minden vágy az, hogy itélkezhessen felettem. Ugy tettem az asztalra a kaját mint ha az életem múlna rajta. Nem tudhatom, hogy milyen ize van, de nagyon remélem, hogy nem valami nagyon szörnyű. Elkértem a tányérját és ráraktam a pirosra sült pulykaszeleteket. Az illata és a színe tökéletes remélem, hogy az íze is ilyen.
-Remélem ízleni fog. - tettem elé a tányért.
Bort töltöttem a poharakba, majd én is asztalhoz ültem. Megkóstoltam és nekem ízlet, de az ő véleménye fontosabb volt a sajátomnál, mert ha nincs időm kaját rendelni, akkor a másnapos szendvics is ízlik.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 21.03.13 20:13

- Ezt most hogy kell érteni? - Nagyon is felfigyeltem arra a bizonyos részletre, amikor kijelentette, hogy ő egy nővel nem áll össze vitatkozni, legalább is nekem nagyon ez jött le belőlem, de még mielőtt még jobban félre tudnám érteni, amit talán nem kellene inkább rákérdezek esélyt adva, hogy kimagyarázza, mert akár még az is előfordulhat, hogy ő maga sem így gondolta, csak így jött. Tudom, túl tudálékos vagyok!
- Mertem remélni, de ha szeretnéd szívesen bebizonyítom. - Biztatóan rámosolyogtam. Nem csak számára biztatóan, hanem a számomra is. Reméltem, hogy nem bántottam meg, mert egyáltalán nem állt szándékomban. Néha hajlamos vagyok szurkálódni, de ettől még nem harapok.
- Hát ezt megtudnám szokni... - Jó ideje, hogy már magamat szolgálom ki és mit mondjak el tudnám viselni ezt a kiszolgálást. ezzel persze nem arra kívánok célozni, hogy lusta volnék, mert azt azért nem állítanám, de hát ki ne tűrné el, hogy valaki ugráljon körülötte helyette? Természetesen viszonzásul visszafogom hívni és megmutatom, hogy én mit tudok a konyhában... Mert ha van hozzá kedvem és tudom is hogy mit akarok akkor igen nagy szenvedéllyel tudom belevetni magam az én kis boszorkánykonyhám rejtelmeibe. Néha még én magam sem tudom hogyan csinálom, de egyszerűen jó. Rá kell érezni a dologra és onnan már pofon egyszerű.
Nem úgy kóstoltam meg mint aki egyből a hibát keresné benne, mert még ha volna se hiszem, hogy azzal kezdeném. Férfi létére az is kész csoda, hogy megközelítette a konyhát és minden épen maradt. Persze vannak pasik, akik ki mondottan szeretnek főzőcskézni és sütkérezni, de azok egy egészen más kategóriába tartoznak.
- Te mindenben ilyen jó vagy? - Érdeklődve kérdeztem utána, hogy túl vagyok a kóstolón és meg kell mondjam ez tényleg jó lett.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia 01.06.13 14:17

- Úgy ahogy mondom. Tiszteletlenségnek tartom egy nővel vitázni, pláne értelmetlen dolgokról. - fejtettem ki bővében. Anyám mindig azt verte a fejembe, hogy nem illik egy nővel vitázni, és hogy ha valamit mond akkor neki kell igazat adni. Na hát az utóbbival tudnék vitatkozni...
- Állok elébe. - hát erre aztán feketébb kíváncsi vagyok, hogy akarja bebizonyítani? Szeretem a meglepetéseket, de csak a magánéletben, a munkában már kevésbé.
- Azt elhiszem... - mosolyogtam, miközben majd megörültem, hogy nem köpje ki elsőre az ételt. Mindenki imádja, ha van valaki aki kiszolgálja, még én is. Pedig már egy ideje nem volt erre példa, de már teljesen hozzá vagyok szokva.
A szájához emelte az első falatot én pedig ,majd összeroppantottam a villát a kezemben az idegességtől. Nem úgy tűnt, hogy annyira szörnyű lenne. Én is bátorkodtam és megkóstoltam. És nagy meglepetésemre egész jó íze volt, de még nem könnyebbültem meg teljesen, mert a kérdés még hátra maradt, hogy vajon neki ízlik-e?
- Nem érzel semmi émelygést, vagy hasonlót. - próbáltam elviccelni a dolgot, pedig egyáltalán nem volt hozzá kedvem. Letette a villát és elmosolyodott, én pedig pattanásig feszülve vártam az ítéletet.

Tárgy: Re: Valami most kezdődik el - Chris & Xenia

» Az álom csupán a valóság másik arca - Xenia & Chris
» Xenia C. Woolgar
» Xenia Jordan Wick
» Valami új kezdete - Adam & Blanca
» Vegas, ahol mindig történik valami

Valami most kezdődik el - Chris & Xenia

Valami most kezdődik el - Chris & Xenia

Similar topics

Similar topics