Név: Desmond Drescher
Becenév: Desmond
Kor: 23 éves
Születése hely, idő: 1989. 07. 19. - Anglia - Manchester 
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Ügyvéd
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális

Jellem:Egocentrikus, önimádó, szívtipró, de mindenek előtt roppant manipulatív vagyok. Azt hiszem, hogy ez a velem született egyik legjobb adottságom. Ami a szakmámban jól is jön, hiszen nem könnyű ügyvédként kiállni annyi ember elé és meggyőzőnek lenni, de nekem sikerülni szokott. Általában minden szavamat isszák, még ha közel sem igazak. Nem lesz lelkiismeretem, ha össze török pár női szívet, valahogy sosem voltam azaz együtt érző típus. Persze nekem is vannak érzéseim, de arra senki se számítson, hogy ki is fogom őket mutatni.

Külső: Fekete a hajam, csak úgy, mint szempárom. Testalkatom és magasságom átlagos. Izmos vagyok, mivel szeretem magam formában tartani, de túlzásba sem viszem. Öltözékem elegáns, mivel a bíróságon öltönyben és nyakkendőben kell megjelenni. Persze szabadidőmben lazábban öltözködök. Általában farmert, inget, vagy pólót hordok sportcipővel.

Előtörténet: Nos Anglia egyik városában láttam meg a napvilágot, pontosabban Manchesterben, Drescher család első és egyetlen gyermekeként. Fiatal koromat nem tudom felidézni, hiszen arra nem emlékezhetek, de úgy hiszem én is olyan lehetettem, mint a többi velem egyidős gyerek. Megtanultam járni, majd beszélni és onnantól szüleimnek egy perc nyugta sem volt. Persze szüleim mindig elfoglaltak voltak, apám a munkája végett anyám pedig inkább magával foglalkozott. Ezért rásóztak egy nevelőre, de egyik sem húzta ki tovább, mint egy hét. Mindig azt mondták, hogy elviselhetetlen a személyiségem és nem lehet velem bánni. Mikor szüleim megunták, hogy hetente keresniük kellett mellém egy újabb nevelőnőt, nos akkor úgy döntöttek, hogy pszichologikusra van szükségem. Már gyerek fejjel is úgy hittem, hogy inkább nekik kellene segítségért fordulniuk, nem pedig rám erőltetni. Persze az agyturkász sem bírt velem sokáig, ezért szintén lelépett, amin már senki sem csodálkozott. De, ahogy teltek az évek, egyre inkább megkomolyodtam, vagyis inkább azt imitáltam szüleimnek és a külvilágnak, belülről pedig semmi sem változott nálam. Megmaradtam annak az akaratos és önfejű fiúnak, mint aki voltam. De talán térjünk is a lényegre... egy manchesteri magániskolába írattak szüleim, amit ki nem bírtam állni. Sok mindent tettem, hogy kirúgjanak, de szüleim pénze sok mindent megoldott. Ezért ott le is húztam azt a rettenetes nyolc évet. Végül is ha így vissza tekintek nem is volt olyan rossz és a fizika tanárnőmmel eléggé közeli viszonyba kerültem, pont annyira, mint a matematika tanárnőmmel és a francia tanárnőmmel. Már olyan fiatalon is ellenállhatatlan voltam, persze köszönve rámenősségemnek és csáberőmnek hála. Már akkor is tudtam, hogy amit akarok azt mindig megkapom, nekem az emberek nem tudnak nemet mondani. Aztán megkezdtem a gimnáziumi éveimet, ahol igen népszerű voltam a lányok körében. Azt hiszem mondanom sem kell, hogy minden nap más lányt hódítottam meg és ezzel együtt szíveket is törtem össze. Nőfaló voltam, ezen nincs mit szépíteni, de piszkosul élveztem, hogy mindenkit megkaphatok. Úgy éreztem, hogy az egész világ csak is az enyém. Vagyis addig ameddig szüleim azzal nem drukkoltak elő, hogy válnak. Csodálatosnak gondoltam a dolgot, anyám úgyis egy kibírhatatlan nőszemély volt, nem is volt kérdés, hogy a válás után kinél akarok maradni. Apámra voksoltam, ezzel kisebb bakot lőttem, mint anyámmal. Ezután történt meg az, hogy elköltöztünk apámmal Las Vegasba. Nagyon is tetszett a város, más volt, mint a rideg és esős Anglia. Már ebben az országban fejeztem be a gimnáziumot és tettem szert tömérdek hódításra. Mivel megvolt az eszem hozzá ezért jelentkeztem az egyetemre, hogy ügyvéd lehessek. Itt is a szokásos rutin volt életben, órákra bejárás és nők felcsípése. Itt is ugyan olyan könnyűvérű nők voltak, mint Angliában, ezért nem is okozott problémát kibújtatni őket a bugyijukból. Eddig arra vagyok a legbüszkébb, hogy még az egyetem igazgatónőjét is sikerül felcsípnem. Én megmondtam, ellenállhatatlan vagyok! Diadalittasan fejeztem be az egyetemet, majd rögtön szereztem is egy jó nevű cégnél ügyvédi állást. Minden egészen rendben ment, ameddig apám azzal a hírre nem drukkolt elő, hogy újból meg fog házasodni. Először nem akartam hinni a fülemnek, csak mikor vagy harmadjára ismételte meg, akkor fogtam fel igazán, hogy ez már nem vicc. Ezután jött egy hosszú beszélgetés és mesélt pár dolgot arról a nőről, aki ellopta a szívét. Többek között azt is megtudtam, hogy van egy lánya és nem is olyan sokára velünk fognak lakni. Lesújtó hír volt számomra, mindig is egyke voltam, most pedig kapok egy „kis húgocskát” akiről azt feltételeztem, hogy szemüveges, fogszabályzós és két copfba fogja be a haját. De mikor eljött a szembesítő vacsora a Drescherféle „családegyesítő szertartás” akkor rá kellett jönnöm, hogy nagyon tévedtem vele kapcsolatban. Sőt azt kell, hogy mondjam nagyon kívánatos, persze egyből felkeltette az érdeklésemet, de először csak azért, mert talán apám véget vetne kapcsolatának, ha kiderül, hogy dugom a felesége lányát, de később már más okból is érdekelni kezdett. Eddig mindenkit megkaptam, amire vágytam, Cassy pedig amolyan tiltott gyümölcs a számomra. Végre-valahára történik valami érdekes is az életemben a kékvérű nők lefektetésén kívül. Mivel apám elég sokat utazgatott Lilyvel ezért sikerült közelebb kerülnöm Cassyhez. Sikerült is kellemesen csalódnom benne. Első ránézésre vissza húzódónak tűnik, de csak ameddig meg nem ismertem. Aztán rá kellett jönnöm, hogy a nőszemély teljesen „elmebeteg” . Kialakult közöttünk valami kölcsönös vonzalom és legkedvesebb szórakozásunk egymás ingerlése, olykor kiakasztása. Talán nem túlzok ha azt mondom, hogy Cassy pontosan olyan, mint én csak nőben. Emberemre találtam benne és előszeretettel játszunk másokkal, de nem is olyan távoli jövőben tudom, hogy vele is fogok játszani. Nekem senki sem bír ellen állni!

Desmond Drescher!
Történeted érdekes és sokatmondó volt, elnyerte a tetszésemet, ezért;
Elfogadva!
Üdvözöllek az oldalon! Sok sikert kívánok Cassyhez és a többi hódításhoz.