Ez így alakult; Des & Cassy

Tárgy: Ez így alakult; Des & Cassy 16.12.12 2:50

Legszívesebben úgy csapdostam volna magam a földhöz, mint egy hisztiző öt éves gyerek, akinek nem tetszik valami. Ha már itt tartunk nekem sem tetszik valami, konkrétan az, hogy anyám a hátam mögött lebeszélte Daviddel, hogy a mai estémet vele fogom tölteni, egy feltehetőleg gyertya fényes vacsora keretein belül. Még is mit mondhattam volna? Hogy nem akarom, mert nekem már van valakim? Nem, ez nem lehetséges opció, úgy sem állt volna le addig, ameddig kideríti, hogy kiről is van szó. Ezért egy hatalmas műmosolyt erőltettem magamra, és bele mentem a játszmájába. De azt már előre tudom, hogy Davidnek nem ez fog lenni élete legjobb randevúja, majd teszek érte, hogy a lehető legrosszabbul érezze magát. Mert amit akarok azt el is érem, és ha azt akarom, hogy szenvedjen, akkor szenvedni is fog! Garantálom! Eleinte úgy gondoltam, hogy felveszek egy szolidabb ruhadarabot, de aztán engedtem a csábításnak, már csak azért is valami kihívó gönőt aggatók magamra, hogy láthatóvá tegyem, hogy az este végén mit nem fog megkapni! Mert az már biztos, hogy nem fogom hagyni, hogy csak úgy hozzám nyúlon arról pedig remélem nem is álmodik, hogy a vacsora után az ágyában fogunk kikötni. Mikor felöltöztem, vagyis magamra préseltem testhez simuló ruhámat, ami kellően hosszú volt, viszont a dekoltázs résznél eléggé kivágott, tettem még egy utolsó pillantást a tükörbe és elindultam Desmond szobája felé, hogy elköszönjek mielőtt kezdetét venné a rémes estém. Nem szokásom és nem is szeretek kopogni, de ilyet még nem tettem, hátha meglepődik rajta. Különben is múltkor érhetővé tette számomra, hogy szeretné, hogy bekopogjak, hát meg is tettem. Miután meghallottam azt a bizonyos "szabad" szócskát úgy nyomtam le a kilincset úgy léptem be az ajtón. Magas sarkaimon egyensúlyozva kezdek el felé lépkedni.
- Mond, hogy legalább egy kicsit is megleptelek azzal, hogy kopogtam. - Sejtelmesen elvigyorodok, de mosolyom nem tart túl sokáig, mikor bele gondolok, hogy nem is olyan sokára mi is fog rám várni.
- Hogyan festek? - Teszek saját tengelyem körül egy fordulatot, hogy minden szögből tökéletesen végig nézhessen, ezek után elé lépve állok meg, körülbelül most vagyok vele egy magasságba.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 16.12.12 3:11

Nem akarok hallani a fülemnek amikor kopogtatást hallok, legalább is azt hiszem, hogy azt hallottam, de az is meglehet, hogy csak szeretném végre egyszer azt hallani és most is csak elmém játszadozik velem és hallucinálok. ebben a családban nem adottság ez a gesztus és nem is tehetség! Ritkaság! Emlékeim szerint csak az anyám szokta ezt művelni. Talán mert engem is ő tanított meg rá így a tisztelet kölcsönös. Erci is megejti jobb napjaim, de van hogy megfeledkezik a jó modorról ha arról van szó. Lily meg hát... Nos, vele tartom a minimumot és a kellő távolságot így nem is igazán nyílik rá alkalma, hogy kopogtatni kelljen az ajtómon. De erre számítottam a legkevésbé...
- Nagyon is... - Mosolyodtam el elismerősen mikor Cassy belépett a szobám ajtaján. Még mindig nem tudom el hinni, hogy ezt most tényleg ő volt és megtette. Meglehet talán csak szólt az egyik szobalánynak, hogy kopogtasson be ő pedig belépett mihelyt engedélyt adtam rá.
- Az attól függ... - Futtatva végig rajta tekintetem. Valami itt nekem nagyon nem tetszik és ritkán szoktak megcsalni sejtelmeim. Legjobb tudomásom szerint semmiben sem maradtunk és ha meglepni készülne akkor sem lenne most itt. Szóval nem értem, de valami itt nagyon nem stimmel és határozottan érzem, hogy bármi is az nem fog tetszeni!
- Varázslatosan, de el árulnád, hogy mégis mi ez az egész? - Jobb szeretnék tudni róla bármi is legyen az. Most már különösen.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 16.12.12 3:27

Komolyan mondom már David gondolatától is a hányinger kerülget, de Lilynek nem lehet egyszerűen nemet mondani és ha meg is tenném azt sem érdekelné túlságosan, ezt tapasztalatból mondom. Mert már megtettem nem is egyszer, de túl sokra nem mentem vele, sajnos. Végül is csak meg kell tennem ezt a lépést is, még akkor is ha nem sejtek túl sok jót ettől a dologtól, főleg egy embernek nem fog tetszeni annyira Lily önkényes döntése, mint nekem. Nem tehetek mást, csak reménykedek abban, hogy elfogadja, hogy nincs más választásunk és ezt meg kell tennem, hacsak nem áll oda Lily elé és vall be neki szépen mindent, amire kicsi esélyt látok, túl kicsit.
- Különös, és még a körmöm sem tört le attól, hogy kivételesen most kopogtam. - Fordítom felé kézfejemet, hogy szemléltessem azzal a kezemmel, amivel az előtt tényleg bekopogtam az ajtón. Csodával határos, hogy az összes köröm a helyén maradt.
- Csak elköszönni jöttem, mert Lily szerint nagyon is jó ötlet lenne, ha ma Daviddel tölteném az estémet. - Őszinte akartam vele lenni és jobbnak láttam, hogy már előtte tudna arról, hogy ma kivel fogok lenni, mint hogy valakitől később aztán megtudja. Így is már eléggé rosszul érzem magamat, de ezen nem tudok változtatni. Valahogy majd csak ezt is túléljük valahogy, főleg én, utána pedig gondoskodok arról, hogy többet ilyen David fejében meg ne forduljon. Micsoda egy aljas húzás volt, rögtön anyámhoz fordulni az efféle kéréseivel, gondolom sejtette, hogy vissza utasítanám, de így már nem lehetséges. Amint elmondtam neki, hogy hová is készülök arcáról egyből leolvastam, hogy nem tetszik neki, sőt nagyon nem, hogy Daviddel leszek. Nem, mintha én annyira repesnék az örömtől.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 16.12.12 3:48

- Csodával határos módon. - Azért gondolom ehhez nem is kell túlságosan hozzászoknom így nem tanúsítok neki különösebb jelentőséget, bár tény, hogy meglepett nem is kicsit. Ritka alkalmak egyike, hogy kellemesen csalódtam benne. De túl szép mind ez, hogy igaz legyen csak így ennyivel. Ismerem már annyira, hogy tudjam valami lappang a háttérben és sokkal többről van szó mint puszta gesztusról és azt is jól tudom, hogy ilyen szerelésben tuti nem jelenne meg a szobámban csak úgy semmi nélkül.
- Szerintem is, egyszerűen fantasztikus. - Nyögtem ki nagy nehezen és külön erőfeszítésembe telt ez után még mindig őt figyelni és rá nézni. Sajnos már nem tudom visszavonni azt amit már egyszer kimondtam és hazudni sem volna értelme ha egyszer tényleg káprázatosan jól nézni csak sajnos ebben az örömben ma nem én fogok részesülni.
- Gyönyörű vagy és gondolom tette kész. Szóval akár indulhatsz is! - Közöltem vele nem törődöm módon mint akit nem is érdekel mind az ami mind idáig elhangzott, pedig fortyogok a dühtől és ezt ő is pontosan tudja. egyáltalán minek mondta el, hiszen tudhatta, hogy ez lesz és biztosra veszem, hogy tudta is. Tudtam volna meg inkább mástól és azt is csak utóbb akkor már oly mindegy lett volna, de más az biztosan nem. Viszont így sem könnyebb, de majd csak túl teszem magam rajta valahogy! Volnának ötleteim! Velem ezt nem fogja művelni. Legyen akkor így. Menjen csak ha ezt akarja!

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 16.12.12 4:03

Inkább már nem is mondok semmit, mert feltűnt, de már túl későn, hogy már megint nincs túl jó kedvében, de ha már itt vagyok és életemben először végre sikerült kopognom is, akkor már elmondom, hogy miért is jöttem ide. Magamban vívódva pár másodpercig, végül is meghoztam azt a döntésemet, hogy elmondom neki, tényleg, hogy a mai estémet kivel töltöm, még ha nem is akarok ezzel osztatlan sikereket. Egyáltalán nem akartam, hogy ez legyen, de nem volt választásom!
- Nekem is pont ennyire tetszett ez a csodálatos ötlet. - Vágom vissza cinikusan. Egyszerűen utálom, hogy ezt tesszük egymással, nem hiszem el, hogy nem vagyok képesek normálisan megbeszélni. Nyugodt lelkiismerettel akartam elmenni, úgy hogy tudom, hogy ez az este nem állhat közénk, de ilyen reakció után már erősen kétségbe vonom. Esküszöm megölöm Davidot, ha ez a közjátéka mindent tönkre tesz, amit eddig felépítettem.
- Gondolom téged ez egyáltalán nem érdekel, sőt az sem, hogy én nem is akartam ezt az egészet, csak nem volt más választásom. - Elképedve hallgattam végig, ahogy szavaival dob ki a szobájából. Ha nem lát szívesen, akkor nem is rabolnám tovább a drága idejét, hátat fordítva neki gyors léptekkel indulok meg az ajtó felé.
- Most nem kellene ezt tennem, ha képes lennél másokkal is tudatni, hogy csak a tiéd vagyok. - Könnyeimet vissza tartva csapom be magam után az ajtót, meg sem várva az esetleges reakciójára. Ezek után nem tud érdekelni, hogy még is mit tudna felhozni mentségére, felzaklatottan viharok ki szobájából. Nem azért teszem, mert annyira jól szarakózásnak tartom és ez nem is egy újabb kis mocskos játékom, amit vele űzök, ezt csak is értünk teszem, mert elképzelni sem tudom, hogy mi lenne, ha mindez ami köztünk van napvilágot látna.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 17.12.12 16:30

- Akkor már csak csodálatosan meg kell valósítanod. - Vágtam vissza némi fanyar gúnnyal. Tehetnék úgy mint akit a legkevésbé sem érdekel csak, hogy azzal sem mennék sokra azaz nem sok értelmét látom és lássuk be semmit sem tehetem a dolgok alakulása ellen, de ettől eltekintve nem fogok sem szemet hunyni sem pedig beletörődni avagy elfogadni. Ezek után már csak remélni merem, hogy nem találkozom az urasággal a közeljövőben más különben bízom benne, hogy lesz a zsebében gyufáskatulya, amibe majd belekaparhatom, ami megmaradt belőle nem beszélve arról mi lesz ha akár egy ujjal is hozzá mer érni.
- Volt választásod csak merszed nem! - Nem tudom nem akarom és nem is fogom ezt megérteni, de soha sem. Igen, mondhatott volna nemet. Ellenszegülhetett volna és nem lett volna egyedül, de nem tette és ezen van a hangsúly. Épp ellenkezőleg, inkább engedelmeskedett.
Na és őt vajon mennyire foglalkoztatta az a tény, hogy én mit fogok gondolni netalán érezni? Fikarcnyit sem, más különben elmondta volna. Az utolsó pillanatban kellett meg tudnom. Esélyt sem adott és nekem kellene megértenem? Én vagyok az akit egyáltalán nem érdekel? Nos, holnaptól meglehet már tényleg nem fog. Kétség kívül az volna a legjobb és legkézenfekvőbb megoldás.
Ebben a pillanatban betelt a pohár kivágtam magam előtt az ajtót egy szempillantás alatt utolértem és a karja után kaptam, hogy visszahúzzam.
- Ezt akarod? Tarts velem... Meg sem kell szólalnod csak nézz végig az anyád szemébe... Képes vagy rá? - Bevallom, ez még csak meg sem fordult a fejemben mind addig még úgy tudtam, hogy ő ezt nem szeretné.
- De remélem azzal is tisztában vagy, hogy onnantól kényelmes kis életed csúnya véget ér, nos? - Sejtelmem nincs rólam még mi mindent tudnának elmondani, de biztosra veszem, hogy megoldanák. De ő? Ő lenne az újabb áldozatom? Aki olcsón nekem adta magát? Ez akar lenni? Ez váljék belőle? Egy könnyű nőcske?

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 18.12.12 1:12

Máskor talán az én rafinált fejemből bújt volna elő ez az ötlet, hogy Daviddel tegyem féltékennyé, de már nem játszom azokat a mocskos játékokat. Ez már nem csak egy játék, amit csak az élvezetért űzök vele. Érdekelnek az érzései, főleg mióta tudom, hogy ugyan azt érezünk egymás iránt. Nem hittem volna, hogy valamikor is eljutunk idáig, de ha már így alakult, nem fogom csak úgy veszni hagyni az eddig felépítetteket. Hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy az mertjük mondani egymásnak, hogy szeretlek! Még anyámnak sem szokásom ilyet mondani, remélem Desmond értékelni tudja, mert ő volt az első férfi az életemben, aki tőlem ezt hallhatta.
- Nem kell mondani, tökéletesen jól tudom, hogy mit kell tennem. - Kihúzva tartom magam, karót is nyelhetnék ilyen testtartással. Büszkeség mondassa ezt is csak belőlem, különben már előre el van tervezve az estém. Minimális beszélgetés mellett, elfogyasztok Daviddel egy vacsorát, pár cinikus megjegyzés, szurkálódó szavak és utána fejfájásra hivatkozva haza vitetem magam a sofőrömmel. Minden tökéletes, még azt sem mondhatja rólam, hogy neveletlen vagyok, bár nem teszek túl sokat a véleményére. De mivel Lily érdeklődni fog, hogy mi volt a vacsora alatt, ragaszkodok a tervemhez.
- Mondhattam volna nemet is, de az semmit sem változtatott volna a helyzeten, most is ugyan itt állnék és ugyan ezt a beszélgetés játszódna le. - Értelmetlen lett volna fellázadni és vitát szítani. Engedelmeskedtem, legalább így szabotálhatom az eseményeket. Minden erőmmel azon fogok lenni, hogy ezt többet ne kelljen megtennem, David ki fog ábrándulni belőlem, nem is értem, hogy miért próbálkozik még mindig megannyi visszautasítás után is.
- Ez fáj! - Ujjai kezem körén fonódnak, olyan erősen kapott el, hogy ennek meg fog látszódni egy ideig biztosan a hely. Tudhatja, hogy szeretem, ha durva, csak most rossz az időzítés.
- Ne fáradj, Lily legalább már egy órája elment. - Legalább így nem tudok a szemébe nézni és arról pedig fogalmam sincs, hogy képes-e lennék rá. Viszont Desmond szemébe képes vagyok, szemben állva vele, kiolvasható szeméből a düh, szinte már szikrákat szór felém.
- Desmond, még is miféle életről beszélsz? Hiába van meg mindenem még sem vagyok szabad, egy átkozott aranykalickában élek, ahol azt kell tennem, amit mások elvárnak tőlem. Ez nem élet, szerinted az a pár kellemes óra képes kárpótolni ezekért az áldozatokért? Mi sosem lehetünk együtt, csak áltassuk magunkat, mert nem vagyunk képesek elfogadni a tényt. - Nem adhatunk fel mindent a másikért. Egy ideig izgalmas volt ez a titkos kapcsolat, az újdonság varázsa, az együtt töltött bűnös éjszakák, de még is attól rettegek, hogy miután színre lépünk minden más lesz. Egyszer az újdonság varázsának is vége, és ott már semmit sem lehet tenni, ahol kialszik az eddig élénken tomboló tűz.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 18.12.12 18:02

- Mert te mindig azt teszed, amire utasítanak, ugye? - Jegyeztem meg némi iróniával megfűszerezve. Még szép, hogy nem. Ez csak természetes. Soha sem teszi azt, amire megkérem, de legfőképp úgy nem, ahogy én megkértem rá. Én mindezzel együtt fogadtam el és szerettem elé és most úgy érzem nem ezt érdemelném tőle. De ez mit sem számít ha ő mind ezt másképp látja. Ha rajtam múlik hát soha sem fogja megtudni. Élje csak a kis világát ha erre vágyik, én nem fogom útját állni ha erről van szó, hogy most bármiben is meggátolom.
- De hát te meg sem próbáltad...! - Pont ez a lényeg. Pontosan ezen van a hangsúly. Az akaraton... és ez az a dolog, amit már soha sem fogunk megtudni, mert ő nem adta meg nekünk ezt az esélyt inkább csak kész tények elé állított és elvárja, hogy én mind ehhez jó képet vágjak. Hát nem fogok és nem érdekel. Talán gyerekes ez a játék, de én mindezt felnőttként fogom lerendezni.
- Azt hiszed csak neked tud fájni? - Vetettem oda szemrehányóan. Mert ugye én nem érzek, nekem nincsenek érzéseim így nincs is miért aggódnia. Azt tesz velem és annyiszor teszi meg ahányszor csak akarja.
- A legjobb lenne ha a randevúd után már te sem fáradnál át hozzám... - Azt hiszem én már eleget láttam és hallottam és kicsikét sok is volt már erre a mai napra. Per pillanat akárhogy is van, de nem szeretném látni és nem tud érdekelni a mondanivalója legyen az bármi is. Nem tudom, nem akarom!.
- Azt hiszem nekünk akkor nincs is már miről beszélnünk! Kellemes estét... Jó szórakozást! - Ne add olcsón magad... Mindez már a szemeimből kiolvasható. Engedtem a szorításon és kicsúszott a kezemből. Én pedig hátat fordítottam és elsétáltam...

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy 19.12.12 21:58

Ruhám eléggé kivágott, de még is úgy érzem, hogy alig kapok levegőt benne, egyre nehezebben megy a lélegzés, pedig szívem majd kiugrik a helyéről úgy ver.
- Lett volna annak bármi értelme? Mondtam meg volna Lilynek, hogy bocsi nem fog menni a ma esti randi Daviddel, mert a mostoha bátyámmal túlzottan is összemelegedtem? - Szemrehányóan mondtam, persze később mindenki okos és annyira tökéletesen tudja, hogy mit tehetett volna a másik helyében. Nem is tudom, azt hittem, hogy majd nevetünk ezen egy jót, hogy David sosem kaphat meg, mert őt szeretem és minden marad a régiben, de mikor ezt mertem feltételezni, már akkor is hamis ábrándokkal áltattam magam.
- Nem voltál ott, nem tudhatod. - Nem volt szándékomban kirobbantani egy anya lánya háborút, de azt igen is elmondtam Lilynek, hogy ezt az egészet nem akarom. Ekkor jött a szokásos szülei jótanácsaival, hogy David szabad préda és igen jó parti lenne nekem és mindegy mit akarok, csak vágjak hozzá jó képet.
- Ugyan kérlek, most ne játszd meg a nagy hősszerelmest! - Fordított esetben, ha ő menne el egy randira bárkivel, az engem is zavarna, de ez már tökéletes színészi alakítás a részéről. Vagy tényleg ennyire szeret, vagy csak képtelen elviselni, hogy más játszik a tulajdonával, amit most nagyon is én képzek.
- Igen, mindkettőnk számára tényleg ez lenne a legjobb. - Rég voltam rá már ennyire dühös, de most a legjobban az aggaszt, hogy nem az lesz a vége, hogy falhoz nyom és a veszekedésbe fektetett további energiánkat a békülésbe iktatnánk.
- Nem hittem volna, hogy ezen ennyire kiakadsz! Azért egy kicsit bízhatnál bennem, mert ez a féltékenykedés még tőled is szánalmas. Ezek után már csak jól fogok szórakozni. - Nem érdekelt, hogy hátat fordított nekem, meneküljön csak, éreztesse velem, hogy minden csak is az én hibám, mert persze én azt akartam, hogy a mai estémet Daviddel töltsem. Nekem sem tetszik a mostani állás, ahogyan neki is, de ha tényleg szeressük egymást, akkor ezen is túl fogunk lépni. Bár, pár pillanatig felmerült bennem az a lehetőség is, hogy David ágyában keresem a boldogságot és teljesítsem kérését, és érezzem jól magam, de képtelen lennék megtenni, nem miattam, hanem Desmond miatt. Nem akarok neki fájdalmat okozni, de még is megteszem, ami végett még ennél is rosszabb embernek érezem magam. Nem tudom, hogy ezek után mi lesz velünk, de azt igen, hogy nekem nem is olyan sokára jelenésem lesz, vettem egy mély levegőt, vissza tartottam kitörni készülő könnyeimet és elindultam.

Tárgy: Re: Ez így alakult; Des & Cassy

» Des & Cassy ~ ♥
» Des & Cassy
» Des & Cassy; 1+1=3
» Des & Cassy
» Szavak nélkül ~ Des & Cassy

Ez így alakult; Des & Cassy

Ez így alakult; Des & Cassy

Similar topics

Similar topics