do you know who i am? Vendég
|  Tárgy: Audrey Graham  12.02.13 21:20 | |
| Név: Audrey Graham Becenév: Audrey Kor: 20 Születése hely, idő: 1993. 01. 16. Las Vegas / U.S.A.Tartózkodási hely: Las Vegas Csoport: OrvosAnyagi háttér: Középosztály Szexualitás: Heteroszexuális Jellem: A jellem általában az a tulajdonságod amit mások alakítanak ki rólad az idők folyamán bármit is állítasz és hidd el, hogy jobb ha beletörődsz, hogy te ez ellen az ég világon semmit sem tehetsz! Különösképp ha van egy ikertestvéred aki napi szinten ott van melletted, hogy emlékeztessen rá ki is vagy valójában... Igen, belőlem hiányzik a túlzott önbizalom és az őszinteség és nem okoz különösebb élvezetet se ha másokon taposhatok keresztül, de ha kell hát behunyt szemmel megteszem és megpróbálok tovább lépni. Nem állítom, hogy hazug vagyok inkább csak túl sok érzelem szorult belém nagy valószínűséggel az a mennyiség is amit a nővérem sikeresen kitaszított önmagából. Engem viszont senki sem kérdezett meg, hogy kérek-e ebből a már túlzottnak vélt ömlengésből. Külső: Ami a külsőmet illeti hamar rájöttem, hogy minél több időt ácsorgok a tükör előtt annál több hibát találok magamon és magamban és ha ez nekem mégsem menne hát van aki gyorsan a segítségemre siessen. Ophelia-hoz hasonlóan szőke hajam és kék szemem van... Na jó, talán túlzás, hogy pont mint kés tojás, de az már nem, hogy letagadni nem igen tudnánk egymást. Pedig egy-egy pillanatban simán megtennénk szerintem ha ez lehetséges volna. viszont tudni illik, hogy ahol egy ajtó bezárul, ott egy másik megnyílik és mi ketten igen hamar megtaláltuk a dolgok nyitják és feltaláltuk a széles lehetőségek tárhelyét, a szerepcserét, ami eleinte még szórakoztatónak is tűnt, a későbbiekben pedig már szimplán csak bosszantónak. Nővéremhez hűen én sem lettem túl magas, nehogy még véletlenül is kitűnjek vagy különbözzünk valami olyasmiben, ami első látásra szembetűnő lehetne másoknak. Előtörténet: Jó magam és nővérem születése kiváló példát mutat arról, hogy néhány perc képes megváltoztatni valakinek az egész addigi világát és a a gondosan kialakított képét róla valamint fenekestül felfordítani az egész addigi életét. Ekkor még persze mindenki őrült nekünk, ma meg persze már mindenki a fejét fogja, hogy mivel érdemelte ki ezt a csapást. Valósággal elmondható kettőnkről, hogy felérünk egy kisebb természeti katasztrófával azaz utánunk a lavina, mivel pillanatok alatt képesek vagyunk mindent felforgatni magunk körül... Mindent és mindenkit. Legyünk bármennyire is egyformák legalább annyira különbözően intézzük dolgainkat. Persze megvannak azok a dolgok amiben mindig és minden körülmények között egyet értenénk és azok amikben soha és akkor is megy úgy is ellentétesen cselekszünk, de azt hiszem hogy ez így is van rendjén. Úgy vélem közöttünk nincs is és nem is volna helye a túlzott egyet értésnek. Évekkel ez előtt még csak két ikerkislány voltunk tetőtől talpig rózsaszínben és a megszólalásig hasonlítottunk egymással, azonban ahogy telt az idő ez az egész annál is inkább változott. Egyre több minden volt amiben különböztünk és már alig vártuk azt a szép napot amikor végre nem kellett ugyan olyan göncben parádéznunk. Egyre több dolgot szerettünk volna másképp csinálni másképp és szép lassan kialakult a mi külön kis világunk, de bárhogyan is szerettük volna, hogy ez ne így legyen tudtuk, hogy csak is egymásban bízhatunk meg a legjobban és, hogy soha senki sem lesz ezen a földön akivel helyettesíteni tudnánk a másikat és megváltoztatni a történteket és a dolgok miértjét.
Soha sem akartam igazán kitűnni mások közül. Nem vágytam, hogy én legyek a figyelem középpontjában, de Ophi igen és én jobbnak láttam rá hagyni a dolgot, mert tudtam, hogy csak összevesznénk a dolgon, amit sajnáltam volna és hiábavalónak is láttam és gondoltam, hogy majd idővel ez is megváltozik mint oly sok minden, de persze ez nem így történt. Próbáltam nem tudomást venni arról amiről nem kellett és csak arról véleményt alkotni amiről kellett és se több se kevesebb. Nem okozott különösebb nehézségeket magamban tartani a dolgokat. Szépen csendben kijártam az általános majd a gimit, ugyan ekkor még nem igazán tudtam, hogy mit is szeretnék kezdeni magammal és az életemmel de így kaptam újabb négy évet arra, hogy kitaláljam és megtaláljam azt a személyt önmagamban aki lenni szeretnék. Végül orvostanhallgatónak jelentkeztem egy jó hírű neves egyetemre, ami meglepően jól feküdt nekem és sok minden köszönhetek is neki. Megváltoztam, de főként az észjárásom. Az életemet immár egy egészen más szemszögből néztem és ezzel együtt sok mindenről másképp vélekedtem még az előtt már ha ezt még lehet fokozni és a gondolkodásmódom is más lett. Mindennek ellenére szeretem a nővéremet és tudom, hogy soha sem tudnám cserben hagyni legyen szó bármiről még ha tudom is olykor nem válogatja meg a szavakat, de még kevésbé az embereket és hogy olykor én is közéjük tartozom és lelkiismeret furdalás nélkül kihasznál mint bárki mást, de ettől még ugyan az marad aki. Sokszor érzem magam egy személynek a környezetében nem pedig annak a személynek akire mindig támaszkodhat és ez persze gyakran bántó és sértő, de tudom hogy tőle hiába is várnám a bocsánatot. Ez egy olyan csoda ami nagy valószínűséggel sose fog eljönni. Egy olyan álom, ami soha sem fog valóra válni. De arról se feledkezzünk meg, hogy olykor nem elég valamit csak gondolni... Ki is kell mondani! |
|
do you know who i am?  Admin
| | Tárgy: Re: Audrey Graham 12.02.13 21:34 | |
| Audrey Graham! Nem lehet könnyű életed egy ilyen nővér mellett. De történjen bármi sosem szabad elfelejtened, hogy testvérek vagytok, méghozzá egypetéjű ikrek, gondolom Ophi majd erről is gondoskodik, hogy ne tudd elfelejteni. Történetedben minden rendben volt, ezért; Elfogadva!Üdvözöllek az oldalon! Nővérednek szüksége van a segítségedre, kezd lefelé csúszni a lejtőn, vigyázz rá! Kellemes szórakozást kívánok a játéktéren!  |
|
Kezdőlap 
