Megforgatom a szemeimet, mert én akarok hallani pár dolgot a múltjáról és olyan fura, hogy nem mond róla semmit. Szeretném tudni, hogy az előttem lévők milyenek voltak, hogyan tudnám őket felülmúlni, és a kedvében járni. De ezt sajnos saját magamnak kell kitapasztalnom, mert tudom, hogy nem mondja el. Utál a múltjáról beszélni, amit még mindig nem értek, hogy miért.
- Pedig engem érdekelnének. – Sóhajtok egyet, elhúzott szájjal, majd inkább nem feszegetem tovább a témát. Azt hiszem, Charlotte most kicsit messzire megy azzal, hogy megmondja, milyen nőre vágyok. Én szerelmes vagyok belé és nem tudom már, hogy kimutatni, de úgy tűnik, hogy ez mind felesleges, hiszen eldöntötte, hogy nekem másra van szükségem. Csak végig hallgatom azt, amit mond, már ez is fárasztó, hogy mindig ugyanazokat vesszük át.
- Ha így lenne szerinted veled járnék? Charlotte, én szerelmes vagyok beléd… Nekem te kellesz, minden hibáddal együtt. De már kezdek ebbe belefáradni… - Megmasszírozom az orrnyergem, tényleg fárasztó nap, mint nap küzdeni azért, hogy elhiggye szeretem, és nem vágyok másra. Bújok hozzá, de szimplán általánosítva a férfiak közé sorol. Természetes, hogy megbánt ezzel a kijelentésével, mert csak önbizalmat akartam neki adni, de úgy tűnik, hogy semmit sem tud értékelni. Ott is hagyom, pár lépést odébb megyek, bár arra számítottam, hogy jön utánam és legalább hozzám bújik, kiskutya szemekkel kérve bocsánatot, de megint csalódnom kell.
- Túl nyersen? Az nem kifejezés. A lelkembe gázoltál, pedig csak növelni akartam az önbizalmad. – Megforgatom a szemeimet, mert tényleg nem volt túl szép ez tőle. Muszáj lesz valahogy a sértettségemen túl tennem magam, de nem igazán sikerül. A vásárlással nem értek egyet, mert mindig vettem valamit, ami itthon elfogyott. Érdekes a felfogása Charlottenak, és tényleg kezdem úgy érezni magam, mint egy öregházaspár, akiknél a közös vásárlás is nyűg.
- Például, milyen izgalmasabb elfoglaltságra gondolsz? – Szűkítem össze a szemeimet és gyanúsan méregetni kezdem. Azt hiszem tudom, hogy mire gondol, bár egy egyszeri nagybevásárlásba még senki se halt bele. Igaz, tényleg jobban tudnám értékelni, ha többet kényeztetnék egymást, de a pláza nem az én világom. A következő pillanatban pedig a kanapén csókolózunk, szinte megfulladok, annyira heves, de most nem is bánom. A nadrágomban már jelez a férfiasságom, hogy ideje lenne használni is, de egyelőre nem rohanom le Charlottet. Ujjaimmal kényeztetem, most megpróbálom és ahogy hallom, nagyon is tetszik neki, tehát nem csinálom rosszul. Ez elégedettséggel tölt el, de mikor hirtelen leszáll rólam és az ujjaim is elhagyják a hüvelyét, csak kérdőn és lefagyva nézek rá. Úgy is maradok egy pillanatra, ahogy ott hagy. Erre nem igazán számítottam, hogy kényeztetés közben ilyen simán le tud rólam szállni. Értetlenül nézek rá, de hirtelen megcsókol, mire bármit is tudnék mondani. Viszonozom a csókot és ahogy a nadrágommal ügyködik, addig lehúzom róla a bugyit. Alig várom, hogy újra az enyém legyen. Nem is akarok ezzel várni, amint kibontja a nadrágom, visszahúzom az ölembe, de még nem hatolok belé.
- Mindennél jobban akarlak. – Nyögöm az ajkaiba, már a férfiasságom is lüktetni kezd. Vágyok rá és csak őt akarom. Ennél jobban már tényleg nem tudom bizonyítani, hogy nem egy olyan lányra vágyok, akit nekem leírt. Persze örülnék, ha egy kicsit bevállalósabb lenne, de ezen még lehet csiszolni, elvégre a kanapén készülünk szeretkezni.

Annyira szeretném tudni, hogy a volt barátai mit csináltak vele, hogy én túlszárnyaljam őket. Azt akarom, hogy csak engem akarjon és még véletlenül se forduljon meg többet a fejében a szakítás. Hálás mosolyt küldök felé, hogy tényleg mindent elmesél, bár ugyanezt mondta a kapcsolatunk elején és azóta már eltelt majdnem 1 év. De nem siettetem, ahogy a szexel sem siettettem, de most úgy érzem, megint elkanyarodtunk. Sóhajtva és kicsit lehajtott fejjel megmasszírozom az orrnyergemet. Amint összeszedem magam, felnézek a szemeibe.
- Nem. Abba fáradok bele, hogy állandóan bizonygatnom kell, hogy nem vágyok olyan lányra, akit leírtál. Ha így lenne, már régen nem lennénk együtt. Elvégre melyik srác vár több mint fél évet arra, hogy a barátnője lefeküdjön vele? Már nem tudom, hogy hangsúlyozzam, hogy szeretlek minden hibáddal együtt. Ha az kell neked, hogy várjunk, akkor várunk. Eddig sem csináltam belőle problémát, igaz, hogy eléggé szenvedtem, de azt hiszem soha sem erőszakoskodtam ebben. De tudod mit? Mond, mit szeretnél, mit csináljak, hogy elhidd nekem, hogy nekem csak te kellesz? - Fejtem ki neki hosszan, hogy tényleg ebbe fogok belefáradni, hogy állandóan bizonyítanom kell. A végére tényleg megvárom, hogy mit mond. Bármit meg teszek neki, ha végre leszáll arról, hogy én jobbat érdemlek nála. Kérdőn és kíváncsian nézek rá, a csillagokat is lehoznám neki az égről, ha ez kéne neki. Bár azt nem tudnám, hogy hogyan csinálnám, de megoldanám. A következő szavaival eléggé megbánt, mert nem erre a reakcióra számítottam tőle. Nem mondok neki semmit, csak lenézek a földre, hogy gondolkozzak.
- Pedig tőled szeretném hallani. Az egy dolog, hogy én mire gondolok. - Nézek a szemeibe, azt akarom, hogy kimondja, mert akkor talán ezzel is oldódik egy kicsit, ha beszél róla. Még nem volt ilyen problémám, de mindent ki kell próbálni. Pont ahogy azt is, hogy milyen a kanapén szeretkezni. Fura, amit csinál, de nem ellenkezek, viszont ahogy kicsúszik az ajkaimon, hogy mennyire vágyok rá, azt hittem, hogy az alsómat is leszedi, hogy minél előbb benne legyek, de helyette visszaül az ölembe. Összeráncolom a homlokomat értetlenségemben, de nem foglalkozok vele, csak élvezem a puszijait és viszonozom is őket.
- Ezen könnyen segíthetünk. - Suttogom, majd megfogom és a kanapéra fektetem, remélhetőleg a két lába közé, majd csók közben, lehúzom az alsómat és férfiasságommal belé hatolok. Nyögök egyet, ahogy újra megérzem a forróságot körülötte. Nagyon is élvezem, hogy eljutottunk idáig megint. Csípőmet mozgatni kezdem, majd elég hamar fel is veszem a normál tempót, miközben a nyakára adok pár puszit. Próbálok nem megfulladni a levegővételtől. Ajkaimat sóhajok, olykor halk nyögések hagyják el.

Szeretnék minél többet megtudni a barátnőmnek a múltjáról, de látom, hogy nagyon nem tetszik neki, amibe jó lesz, hogyha beletörődök. Annyira szokatlan nekem ez a felfogás, ahogy az is, amit most mond. Soha sem gondoltam volna, hogy egy lánynak baj lesz az, hogy nem vagyok kicsapongó és valóban szeretem őt. Értetlenül nézek rá, mert tényleg nem akarom elhinni, hogy ez a problémája.
- Néha nem úgy tűnik, mintha elhinnéd. Nem hittem volna, hogy egy lánynak az lesz a baja, hogy csak őt szeretem. - Szemeibe nézek, tényleg kezd ezzel összezavarodni, hogy semmi sem jó neki. Fogalmam sincs, hogy mit tehetnék, azt hittem, hogy ő a segítségemre lesz. Tanácstalan vagyok és lehet, hogy valakit megkérdezek, hogy ilyenkor mit lehet tenni, mert ez hosszú távon nem lesz jó egyikőnknek sem.
- Kettesben? Jól hangzik. - Halványan rámosolygok, és észreveszem a pillantását, bár engem nem zavar, sőt csak örülök neki, hogy így néz rám. Szívesen letámadnám és most nem is gondolkozok ezen. Egymás kényeztetése után a kanapén elfektetem, majd ráfekszek és amint sikerül lejjebb tolnom a gatyám, belé hatolok. Elmosolyodok, amint meghallom a nyögését, akkor neki is annyira jól esik, mint nekem. Csak tényleg nem értem, hogy miért nem csináljuk ezt gyakrabban. A nyakát kezdem el puszilgatni, miközben mozgok benne, de hamar abbahagyom, amint megérzem a tarkómon a kezét. Szeretem, amikor a hajamat birizgálja, így engedelmeskedek is neki és csókolni kezdem. Jobban izgat, ahogy a kemény mellbimbója a mellkasomat érinti. Levegőt is alig bírok venni, ezért elszakadok méz édes ajkaitól, fejemet pedig a feje mellé helyezem. Érzem, hogy nekem már nem kell sok az orgazmushoz, így kicsit gyorsítok is és mikor eljutok arra a pontra, hátam ívben megfeszül és elélvezek. Sűrűn véve a levegőt, miközben próbálok magamhoz térni. Ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy Charlottenak is sikerült eljutnia erre a pontra, csak reménykedni tudok.

Szeretném, ha mindent megosztana velem, mert érdekel minden, ami vele történt. Nem tudom, miért hajt ennyire a kíváncsiság, talán azért, mert tapasztaltabb és mindent tudni akarok. Szeretnék rá figyelni és meglepni, ezért elengedhetetlen, hogy tudjam, mitől lesz boldog és mitől szomorú. Mindig úgy akarok tenni, hogy a kedvében járjak. Teljesen elcsavarta a fejemet, fogalmam sincs, hogy mit csinált velem, de teljesen odáig vagyok érte.
- Akkor jó, mert nem tudom mit csináltál velem, de nagyon beléd zúgtam. - Csillogó szemekkel, lágy hangon mondom. Annyira kell nekem ez a nő, hogy nem is tudom mit csinálnék, ha egyszer azt mondaná, hogy elég volt és kisétálna az életemből. Aériennek igaza van, már én is érzem, hogy látszik rajtam, mennyire szerelmes vagyok. Nem voltak ilyen erős érzelmeim még ezelőtt, még Maryt sem szerettem ennyire.
- Rossz vagy. - Mondom sunyin, ahogy közelebb lépek hozzá, és magamhoz húzom, majd egy csókot adok neki. Nem hittem volna, hogy képes ilyenre is, de elégedett vagyok vele. Ahogy azzal is, hogy már a kanapén fekszünk, én pedig benne vagyok. Szinte megkönnyebbülés ez a számomra, ahogy melegség ölel körül. Annyira izgató, hogy nem is pazarlom az időt, mozogni kezdek benne. Hallom a hangját és az én ajkaim közül is kicsúszik egy-egy nyögés. Alig bírok levegőt venni, így hamar elszakadnak az ajkaim tőle, pedig nagyon is imádom megcsókolni. Érzem, ahogy orgazmusa lesz Charlottenak, és vele együtt nekem is. Kapkodva veszem a levegőt, de még nem szállok le róla, kicsit még benne maradok, amíg magamhoz nem térek. Csillogó szemekkel nézek rá, majd megpuszilom az ajkait.
- Sze... Retle... Ek. - Suttogom, épphogy kinyögve a szótagokat. Akartam vele tudatni, hogy szeretem, főleg azok után, hogy itt a kanapén szeretkeztünk. Még egy kicsit még így maradok, majd kihúzom a férfiasságomat, és a kanapéra ülök, miközben felhúzom az alsógatyám és a nadrágom.

A mondata hallatán megforgatom a szemeimet, ez eléggé beképzelt mondat volt, amit Charlottetól egyáltalán nem szoktam meg, de ami azt illeti nagyon is tetszik ez a fajta stílus. Azt hiszem jó irányba halad, hogy ennyire elengedte magát. A derekát megfogva magamhoz rántom és mélyen belenézek a szemeibe. Nem kell semmit sem mondanom, hogy tudja, mi is jár most a fejemben. Csak nézem azokat a gyönyörű szemeket, de végül nem bírok neki ellenállni és egy rövid csókot nyomok az ajkaira. Még mindig ugyanolyan édes, amilyen a kapcsolatunk elején volt. Nem hiszem el neki, hogy nem csinált velem semmit, mert eddig nem volt olyan, hogy ennyire belehabarodtam volna egy nőbe.
- Talán kivitelezhető lenne, hogy ellenálljak neked. – Öltöm ki a nyelvemet, miután elsuttogtam mindezt. Pimasz vagyok, de tudom, hogy még ilyenekkel viccelődhetek, amúgy sem tudok jól hazudni, neki meg főleg nem. A szemeim úgyis elárulnak, hiszen csillognak a szerelemtől és úgy érzem magam, mint egy 5 éves, aki most kaptam meg az áhított játékát. Hálás vagyok neki, hogy az én kedvemért kicsit lazább lesz, így el is mosolyodok. Büszke vagyok rá, hogy már is ilyen könnyen sikerült meggyőznöm, hogy semmi rossz nincs a kanapéban. Már kielégülve fekszek még mindig rajta és küszködök a levegő vétellel, mikor egy számomra nagyon is fontos szót nyögök ki magamból. Nagyon is jól esik, hogy ő is ugyanilyen véleményen van velem kapcsolatban, bár eddig is tudtam, hogy így van, de szeretem hallani is. Tetszik a mosolya, így egy csókot is lopok tőle, majd mikor úgy érzem, hogy az erőm visszatért a testembe, felülök a kanapén és felhúzom a nadrágomat. Felé fordítom a fejemet és kaján vigyor ül ki az arcomra.
- Igen, fontos dolgom van! De talán belefér még egy zuhanyzás is. – Mondom megint pimaszkodva, majd közelebb hajolok hozzá és egy puszit adok az arcára, majd megfogom a kezét és a fürdő felé vezetem őt.
- Zuhany alatt még úgysem csináltam. – Vigyorgok, bár tudom, hogy most ez nem fog megtörténni, bár nem lenne ellenemre, ha a mai napot végig szeretkezzük különböző helyszíneken. A fürdőbe megérkezve magamhoz húzom, annyira jó látni a meztelen testét, hogy nem bírok magammal. Itt meg aztán pláne, hogy nem fog senki se leskelődni, lévén, hogy nincs ablak. Szenvedélyesen meg is csókolom, mint aki régen csinált ilyet. Kezem lecsúszik a fenekére és belemarkolva húzom magamhoz közelebb.

Tetszik ez az új stílusa, el tudnám viselni, ha mindig letámadna, de persze tudom, hogy most is csak az én kedvemért viselkedik így. Hálás is vagyok érte, hogy ezt csak miattam bevállalja. Ilyenkor mindenki dolgozik, aki meg otthon van, nem hiszem, hogy távcsővel figyelne minket, hogy mit csinálunk. A kérdésére vigyorogva bólogatni kezdek.
- Igen. Ha akarom, akkor ellen tudok neked állni. - Nézek mélyen a szemeibe, komolyan gondolom a válaszom, az már más kérdés, hogy valóban be bírom-e tartani. Viszont nem most szeretném elkezdeni, ezért élvezem, hogy magamávé tehetem megint. Kifújva magam egy számomra nagyon is fontos szóval tudatom, hogy mit érzek iránta. Melegség árad szét a testemben, ahogy ő is kimondja. Napról napra egyre szerelmesebb leszek és úgy hiszem, hogy ezt még lehet tovább fokozni is. Amint kicsit megnyugszik a szívem és a légzésem, elkezdem becsatolni a nadrágom.
- Titok. - Sejtelmesen nézek rá, nem gondolhatja komolyan, hogy majd elárulom, mit tervezek. Ezek után már a fürdőszobába sétálok vele, ahol magamhoz húzom és egy puszit nyomok az ajkaira. El tudnám képzelni azt is, hogy a zuhany alatt kényeztetjük egymást.
- Be kell pótolni az elmulasztott időt. - Vigyorogva közelebb hajolok és szenvedélyesen megcsókolom. Valóban kicsit mohó vagyok ma, de ha nem éheztetett volna ki ennyire, akkor most nem a szex körül forogna a gondolatom. Másrészt pedig élvezem, ahogy velem van és minél több ilyen pillanatot akarok vele átélni, amit lent az előbb a kanapén is.
- Nem mindent, de egy részét. - Viszonoztam a szemkontaktust, mielőtt bármit is mondhatna lezárom egy csókkal az ajkait, majd odalépek a zuhanyhoz és megnyitom a vizet.
- 2 percet kibírsz nélkülem vagy nem? - Fordulok felé, muszáj ezt tudnom, mert ha nemmel válaszol, akkor telefonálnom kell sürgősen. Szerintem ez a 2 perc nem tart sokáig, bár lehet tényleg betartja az ígéretét és nem enged el sehova, úgymond "magához láncol".

Tetszik, amit csinál, de tudom, hogy ez nem Charlotte, csak nekem szeretne megfelelni ezzel. Most nem is szólok rá, hiszen élvezem, és néha kell ilyennek is lenni. A szemeibe nézek, és titokzatosan elmosolyodok. Én is erre a következtetésre jutottam, hogy nem ma fogom elkezdeni a visszautasítást.
- Imádom ezt a szerelmes nézésed! - Nézek bele a csillogó szemeibe, annyira lerí róla, hogy szerelmes, ami nekem csak jó. Minden porcikáját imádom és csak most döbbenek rá, hogy nem is tudnék neki nemet mondani, hogyha valamit kérne tőlem. Nem mondom el neki, hogy nehezemre menne az ellenállást. Talán nem is akarok neki ellenállni, mert élvezem, ahogy elcsábít. Látom rajta, hogy nem egészen szereti, hogy nem mondtam meg neki, hogy mit is szeretnék tervezni. De most az egyszer nem mondom el, bár tudom, hogy utálja a meglepetéseket, most mégis kénytelen lesz várni.
- Tetszeni fog a meglepetés. Legalábbis remélem. - Halványan elmosolyodok, már beleéltem magam ebbe ahhoz, hogy csak véget vessen ennek. Megszeretném lepni, mert azt akarom, hogy boldog legyen és továbbra is ilyen szenvedélyt érezzen irántam.
- Ameddig bírjuk szusszal. - Sejtelmesen ejtem ki a szavakat, bár tudom, hogy ebbe úgy sem fog beleegyezni, de azért próbálkozok. Kíváncsi vagyok, hogy a kedvemért mennyit fog bevállalni. Megnyitom a vizet, de nem állok be alá, hiszen még rajtam van a gatyám, így felé fordulok.
- De igen, viszont akkor el kell intéznem egy telefont. És ne mondj butaságot! - Egy gyors puszit nyomok az ajkaira és megvárom, hogy bemenjen a víz alá. Én addig kimegyek és elintézem a telefont. Nem olyan hosszú, kb 2 perc, majd visszamegyek, levetkőzök és beállok mellé. Megfogom a derekát és magamhoz húzom.
- Mondtam már, hogy nagyon dögös vagy? - Suttogom a fülébe csábos hangon, majd egy puszit nyomok a fülcimpájára, végül lejjebb megyek a nyakára. Imádom a foltot, ami még ott díszeleg a nyakán, amit a kanapén csináltam neki.

Egyre jobban rajongok érte, hiszen látom, hogy igyekszik, hogy nekem jó legyen, bár én már attól odáig vagyok, hogy velem van és csak engem szeret. Egy megjegyzést is teszek neki, mert látom rajta, hogy szeret és ezt muszáj elmondanom neki.
- Csillognak a szemeid és lágyan pillantasz rám. És akaratlanul is elmosolyodsz. Ami hozzáteszem nagyon jól áll. - Mindent elmondok neki, amit észrevettem rajta, bár lehet, hogy ezt egy kívülálló jobban látja. Én viszont nagyon is szeretek a szemeibe nézni, mert ki tudom belőle olvasni, hogy oda van értem, azon felül meg szeretek elveszni a tekintetében és elolvadni tőle. Épp ezért szeretnék egy komolyabb ajándékot adni neki, annak ellenére, hogy tudom mennyire nem preferálja ezt.
- Tudom, de tőlem csak olyan ajándékra számíthatsz, amivel örömöt okozok. - Kacsintok rá egyet és a szívem már szinte a torkomban dobog. A válaszát szeretném erre tudni, de tudom, hogy ezzel még várnom kell. Szeretek hozzábújni, így most is azt csinálom, és amint beleegyezik burkoltan, hogy a mai nap sokat fogunk szeretkezni, hitetlenül nézek a szemeibe. Nagyokat pislogok, majd elmosolyodok és csillogó szemekkel az ajkait célzom meg. Szenvedélyesen kezdem el csókolni, minden érzésemet a tudtára adva így.
- Csodálatos vagy! - Suttogom mikor elválok tőle, de csak ennyire, amint ezt tudattam vele újból megcsókolom. Teljesen elvette az eszemet ez a nő. A csók után még adok neki egy-két puszit az ajkaira, majd kimegyek telefonálni, ami nem tart túl sokáig, így már újból a karjaimban van. Most nem szólok semmit arra, amit mond, inkább élvezem, hogy itt van velem és ölelhetem és puszilhatom ott, ahol akarom.
- Még jó, hogy orvos vagy. - Vigyorgok rá, majd a nyakára visszatérek, aztán elindulok lejjebb. Felizgat, hogy közben végig folyik rajtunk a víz, ezért sem bírok magammal sokáig. Ajkaimmal végig puszilom a kulcscsontját, majd az egyik mellét célba véve, kicsit elszórakozok ott, majd megyek még lejjebb. Egészen a köldökéig, ahol finoman harapdálni és szívogatni kezdem.

Szeretek ránézni, mert mindig mosolyog és csillognak a szemeim és úgy érzem, hogy én ezektől elolvadok. Teljesen elvette az eszemet és még soha sem éreztem ehhez hasonlót. Nyálasnak tűnik, de úgy érzem, hogy megtaláltam az igazit és nem akarom elveszíteni soha. Halványan rámosolygok, ahogy kijelenti, hogy lebukott. Már nagyon régóta megtörtént, talán már azelőtt is, mielőtt elkezdtünk volna járni.
- Le, de már régen. Szerintem már akkor, mikor legelsőnek megláttalak. – Nyújtom ki a nyelvemet, muszáj cukkolnom egy kicsit, mert ezt már úgyis rég tettem. Teljesen más leszek a szerelemtől, és ha még velem is van, akkor változok meg igazán. Épp ezért terveztem már olyan régóta, hogy „magamhoz láncolom”. Tudom, hogy nem szereti a meglepetéseket, de kénytelen lesz kibírni, mert én szeretném meglepni. Akarom látni, azt a hihetetlen boldogságot és örömöt az arcán, ahogy meglepődik.
- Tudom, de muszáj lesz várnod. – Kacsintok rá egyet, most nem hagyom, hogy kiszedje belőlem azokkal a gyönyörű pillantásaival. Képes vagyok tőle elolvadni és megadni magam, de most türtőztetni fogom magam. Ezért is csókolom meg, legalább nem szólom el magam és már vágytam az ajkaira. Egész nap tudnám csókolni és ezzel kényeztetni.
- Igen? És kiért? – Mélyen nézek bele a szemeibe, de közben vigyorgok, mert tudom, hogy rólam van szó, legalábbis nagyon remélem, hogy így legyen. Egy gyors telefon után, már újból a karjaim közt tartom a szerelmem. Pár puszit nyomok a kék-zöld foltra.
- De olyan jó. – Ajkaimat lebiggyesztem és nagy kiskutya szemekkel nézek, ezzel is bocsánatot kérve, hogy fájdalmat okozok neki, de élvezem, nem tehetek róla. Azt is, hogy bárhol megpuszilhatom, így ki is használom, végig puszilom a testét és a köldökénél megállok. Imádom a testét és még puszilgatnám, mert hallom, hogy élvezi, de azt is érzem, ahogy az állam alá nyúl, így felállok és megcsókolom érzékien. Minden érzésemet beleviszem, az elmúlhatatlan szerelmet és a csodálatot, hogy ilyen barátnőm van.

Valahányszor ránézek, mindig melegség árad szét a testemben, annyira szeretem, hogy azt elmondani sem tudom. A mosolyától el tudok olvadni és bármire rá tud venni, és ez hosszú távon rám nézve nem túl jó, ezért változtatnom kéne ezen. Nem is tudnék rá haragudni, hiába bántana meg. Azt hiszem, hogy csalódást sem tudna nekem okozni, de ez lehet csak azért van, mert még mindig a rózsaszín felhők közt úszkálok. A mai napig alig hiszem el, hogy valóban összejött velem.
- Nálad nem tudom. Nekem nagyon tetszettél már a legelején is. Igaz, hogy alig láttalak, de nagyon bejöttél. És mikor egyre többször jöttél be, hogy megnéz, úgy szerettem beléd. Úgy, hogy ez ilyen pár hetes szerelem kezdete volt. - Mosolygok rá, még mindig emlékszek arra, hogy szinte a lélegzetem is elállt, amikor belépett a kórtermembe és megláttam. Már akkor sem tudom, hogy mi ütött belém, de az, ahogy bánt velem, nagyon is jól esett. Gyengéden és féltéssel, amire akkor szükségem volt.
- Fürdés után meg tudod. - Öltöm ki a nyelvemet rá, csillogó szemekkel nézek a szemeibe, majd nem bírom ki muszáj, hogy megcsókoljam. Élvezem az ajkai édes ízét, ilyenkor teljesen megvadulok, de most mégis érzékien teszem.
- Nagyon szeretlek! - Mondom lágy, suttogó hangon, bár ez az egy szó nem fedi az érzéseimet. Ennél sokkal többet érzek, de tudom, hogy már nem tudom, hogyan kimutatni neki, hogy mennyire odáig vagyok és rajongok érte.
- Mit? - Nézek rá kíváncsian, tetszik, hogy kezd felszabadult lenni és ilyeneket mond. Akaratlanul is felizgat ezekkel a szavakkal, mert többet gondolok bele. A csókolózás után, szinte alig húzom el tőle a fejemet, apró puszikat nyomok az ajkaira, ahogy a kezeim a dereka köré fonódik. Egyik kezemmel végig simítok az arcán, ajkamat az övéire tapasztom, majd egy hosszú puszi után, nyelvemmel bebocsájtást kérek a szájába és kényeztetni kezdem a nyelvét. Nagyon jól esik most ez a gyengédség, kezemet még mindig az arcán tartom.

Megforgatom a szemeimet, de most nem fogja tudni elvenni a kedvemet, túlságosan is jól érzem magam a kanapén történtek után. Egyszer kíváncsiságból cserélnék vele, hogy miért érez ilyeneket, amiket mond. Egy puszit nyomok az arcára, és pillanatok alatt fut át a gondolat a fejemen, hogy talán meg kéne viccelni.
- Most, hogy mondod... Lehet, hogy gyógyszer nélkül rád se bírtam volna nézni. - Szűkítem össze a szemeimet, bár egyáltalán nem gondolom komolyan, mégis sikerül olyan jó színésznek lennem, hogy sikerüljön annak hangoznia. Viszont arcomra pár másodperc után széles vigyor kerül, ezt teszi velem a szerelem, még hosszú ideig sem sikerül pókerarcot vágnom. Bólintok egyet, hogy majd fürdés után meg tudja, hiszen azért akartam elintézni a telefont, hogy minél előbb itt legyen az, amit neki akarok adni. A csókolózásunk után muszáj tudatnom vele az érzéseimet, a visszakérdezésre pedig pár pillanatig gondolkozok. Keresem a jó szót arra, hogy hogyan is tudnám neki elmondani, hogy mennyire nagyon.
- El sem tudod képzelni mennyire. Teljesen elcsavartad a fejem. - Suttogom az ajkaiba, majd egy újabb puszit nyomok a puha szájára, majd végig simítok az arcán. Most valahogy lenyugodtam és a szex már kevésbé izgat, annyira jól érzem magam, hogy a karjaimban van, hogy el tudnám azt képzelni, hogy gyengéden csókolva áztatjuk magunkat. Felcsillannak a szemeim és újból csak az, az egy dolog jár a fejemben, ahogy meghallom a hangját. Nyelvemet ért harapásra, halkan felnyögök, és reflexszerűen elhúzom, de ez csupán pár pillanatig tart, utána ugyanúgy csókolom, ahogy eddig. Érzem a lapockámon a kezeit és hagyom is magam, hogy magával húzzon. Hozzásimulok, ahogy a csempéhez ér, majd kezeimmel végig simítok mindkét oldalán. Még új nekem, hogy ennyire átvette a vezető szerepet, de kimondottan tetszik.

Direkt olyan fejet vágok, amiből leszűrheti, hogy mennyire nem tetszik ez a fajta felfogás. Sajnos már nem tudok mit kitalálni, hogy higgyen nekem és végre el is fogadja, hogy saját magáért szerettem bele és semmilyen külső tényező nem befolyásolt. Inkább nem mondok semmit, tudom, hogy ő sem gondolja komolyan, ahogy én sem, de ez már tényleg kezd fárasztóvá válni, hogy bizonygatnom kell. Azt hiszem, ez most nagyon is kiült az arcomra, így akár olyan is lehetek a számára, mint egy nyitott könyv.
- Imádom a mosolyod és a csillogó szemeid, ahogy rám nézel velük. - Mondom megbabonázva, nagyon szeretek a szemeibe nézni, naphosszát nézegetném, annyira jól esik, hogy ennyire lehet rajta látni, hogy odáig van értem. Melegség tölt el, azok után meg pláne, hogy kezdeményez a víz alatt. Gyengéden csókolom, miközben ágyékomat hozzányomom, mellkasommal meg picit eltávolodok tőle, ahogy megérzem, hogy a hátamon felfelé jön, majd egészen végig simít a mellkasomig. Nagyon is jól esik, a karomon a felálló szőr is ezt bizonyítja. El tudnám képzelni, hogy még lejjebb megy a kezeivel és ráfonódik a lényegre, amitől férfinek érzem magam. Még soha sem csináltam állva, fogalmam sincs, hogy jó lenne-e, de a pornófilmekben láttam ilyet.
- Nem bírok veled betelni. - Suttogom az ajkai közé, majd belemosolygok a csókba, amit újból adok neki. Végig simítok az oldalon, majd az egyik kezemmel megfogom a mellét és masszírozni kezdem. Szeretném megint érezni, megint benne lenni, mert nekem nagyon is régnek tűnik, az a pár perc, ami a kanapén történt.

Sosem gondoltam volna, hogy egy ilyen nő, mint Charlotte, belém szeret. Belém, aki jóval fiatalabb nála, még rendes munkám sincs, még az egyetemi diplomám után gürizek. Annyira szerencsésnek mondhatom magamat, mint még soha senki. Most így 1 év után elmondhatom, hogy megérte hajtanom rá. A kérdésére elmosolyodok, csak nem gondolta, hogy itt és most fogom elmondani neki, az valahogy nem az én stílusom lenne.
- Kevés lenne rá egy nap, hogy felsoroljam. Talán majd egyszer megtudod. - Öltöm ki rá a nyelvemet vigyorogva, a tőlem megszokhatott válasszal. Most sokkal inkább máson van a fantáziám, mint az, hogy áradozzak róla, de az ő kedvéért még ezt is megtenném, de azt hiszem, hogy tisztában van az érzéseimmel, hiszen nap, mint nap mondom neki. Csókban forrunk össze és úgy érzem, hogy kevés már nekem az, hogy a szerelem lankadjon. Élvezem a gyengéd simogatását, el tudnám viselni hosszú órákon át az érintését. Csillogó szemekkel vigyorgok rá, ahogy megkapom a válaszomat rá. Tudtam, hogy valami hasonlót fog mondani, bár kicsit másféle megfogalmazást vártam tőle.
- Nem? - Kérdezek vissza pimaszkodva, majd újból megcsókolom. Az, hogy meztelen előttem, jobban beindítsa a fantáziámat, főleg, hogy magához húz és a csempéhez és a testem közé tudom szorítani. Egy férfiról sem hallottam még, aki ennyire oda lett volna a barátnőjéért, mint én, bár lehet, hogy szimplán ez csak azért van, mert ennyire elhúzta a testiszerelmet és így nem untunk egymásra. Egyik kezemmel felfelé haladok a testén, és megfogom a mellét, majd masszírozni kezdem. Nem akarok neki fájdalmat okozni, így visszafogom magam, pedig tudnám vadul is csinálni, amiért ennyire elveszi az eszem. A nyakára vándorol az ajkam, ahogy hallom a sóhajait és nyögéseit. Eddig még azt tapasztaltam, hogy a nők érzékenyek a melleikre, bár nagyon összehasonlítási alapom nincs, mivel Charlotte előtte csak egy barátnőm volt. A gondolat egyből kifut a fejemből, ahogy az ujjait megérzem a férfiasságomon.
- É... Hén... Ahh... Igen... Éssssss te? - Alig bírom kinyögni, imádom, ahogy tud a kezével kényeztetni. Annyira gyengéd és élvezem azt, amit velem tesz. A kezem, amelyik a mellét kényeztette, lefelé kezdem el húzni a testén, egészen a combjáig, majd beférkőzök a lábai közé. Masszírozni kezdem, majd két ujjamat bedugva, ki-behúzogatom. Most csinálom ezt másodszor, de már most imádom, ahogy melegség és nedvesség veszi körül az ujjaimat. Egyszerűen elmondhatom őszintén, hogy imádom megujjazni a barátnőmet. Mivel eddig még nem volt a technikámra panasz úgy vélem, hogy neki is tetszik.