Hamarosan itt az elősztorim, csak még képeket próbálok^^

Név: Elise Murphy
Becenév: Elise, Ells,
Kor: 25 év
Születése hely, idő: Nevada, Reno  
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: városlakó
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Biszexuális

Jellem: Ha más merné azt mondani rám, hogy szőőke, akkor kiakadnék, de magamat nagyon is annak titulálom, és nem a hajszínem miatt. Butácska, de kiváncsi tipus vagyok. Naív módon viszonyulok a komolyabb alakokhoz, így nem ritka, hogy félrevezetnek, ami a jelenlegi munkámat tekintve kész ciki, merthogy oknyomozó újságírónak készülök. De rajta vagyok, hogy okosodjak, már ki is vettem a könyvtárból a Nyomozás hülyéknek-et, és a Hogyan vizsgáljunk meg egy helyszínt laikus szemmel-t. Menni fog ez. Remélem. Mániám egyébként a divat, ebből van végzettségem, de mit csináljak, ha a csapból is a reklámszerkesztők folynak? Akkor inkább nyomozok. Ha hagynak.

Külső: Modelalkattal büszkélkedhetek, ami egy született csinos pofiból indul ki, de apu sok pénze lehetővé teszi a márkás cuccokat, a divatot messzemenőkig követő kiegészítőimmel. A személyi edzőm állandóan karban tart, hogy mindig csinos, sportos maradjak. Alkatra vékony vagyok, ám magas, közel százhetvennyolc centi. Imádom az ékszereket, fűleg a nagy karika füliket, és a karpecereket, mindig csörömpöl rajtam valami ilyesmi, na meg a kilónyi gyűrű, nyaklánc.

Előtörténet: Reno egyik leggazdabb családjába, a Murpy klánba születtem. Felmenőim tanult, okos emberek, ügyvédek, orvosok, vállalatvezetők, így rám már nem is maradt túl sok siker lehetőség, mivel a bátyáim (mind a kettő) nagyon jól beilleszkedett ebbe a családi idilbe, rám a kishugira nem is volt sok szükség. A végletekig elkényeztettek, megkaptam minden ruhát, amiért csak nyafogtam, így nem volt csoda, ha nem az üzleti élet, hanem a divat felé fordultam. Elvégeztem egy felsőiskolát, ahol divatmarketingből diplomáztam, és mivel szeretek beszélgetni, másokkal csacsogni, magától értetődött, hogy újságírásra adom majd a fejemet. Ám Las Vegas pezsgő világában, ahol nem ritkán filmsztárok fordulnak meg, nem igazán van keresnivalója egy sokadik divattervezőnek, vagy akár egy szakértőnek, ezért hamar beleuntam. Habár még mindig itt koptatom a billentyűket a kissé unalmas Moonlight Fashion-nél (imádom a drága Stacey barátnémat, aki a főszerkesztő), de saját szakállamra igyekszem az utcákat járni, hátha valami izgalmas témába botlom, mint egy gyilkosság, vagy ilyesmi. Az egész persze banális, hiszen a vért sem bírom, a fegyverekhez sem értek, és ha valaki rám kiáltana, biztosan elsírnám magam, de ebbe legtöbbször bele sem gondolok. Csak megyek, és szaglászom, hiszen fogalmam sincsen róla, hogyan is kéne nyomozni. De hátha szenzációra lelek, és találok magamnak egy angyalt, aki önzetlen módon kitanít. Nyomozó nem lennék, az felesleges tanulás lenne, de amolyan vérbeli sztár újságíró... ez minden vágyam. Imádok bulizni, egy magamfajta lánynál ez természetes. Ám jellememből fakadóan mindig átvernek, eddig legtöbbször engem hagytak itt. De hátha sikeres leszek, és akkor minden megoldódik. Bérelek egy kis apartmant a belvárosban, estéimet pedig a border collie-mal töltöm, aki a Rufus névre hallgat.