Surprise - Josh & Alex

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 01.09.14 21:27

- Ha tudnám, nem kérdezném, nem gondolod? De fogalmam sincs... - És ez nagyon is foglalkoztat az utóbbi időben, mivel egyre többet vagyunk együtt. Ez lassan sehogyan sem lesz tekinthető, csak szexre kellesz dolognak. Egy ideig még biztosan megoldható lesz, de azután el kell döntenünk, hogy nekünk ennyi elég, ha pedig ez így nem működik, akkor lépjünk túl ezen vagy egy szinttel feljebb kellene léptetni a kapcsolatunkat, ami megint csak nem lesz egy könnyű menet több szempontból sem. Mindketten szeretünk szabadok lenni. Kötetlenek. Gyűlöljük az elvárásokat, a túl sok kérdést, ha megakarják mondani nekünk mit tegyünk... Az az igazság, hogy nagyon is sok mindenben hasonlítunk, aminek nem biztos, hogy pozitív kimenete fog lenni, ha ezeket a tulajdonságainkat szembesítjük egymással. A legfontosabb pedig azt hiszem kimaradt... Mindketten szeretünk irányítani. Szeretjük, ha a dolgok az elképzeléseink szerint alakulnak és nagyon nem tudjuk elviselni, ha a dolgok irányítása kicsúszik a kezeink alól.
- A pincétől a padlásig... Egyetlen helyiséget se hagynánk ki. Veled vétek is lenne... - De ez még mindig csak szex? Erről fogalmam sincs, de azt tudom, hogy erről nem most kellene beszélnünk, mivel odalent még mindig csak ránk várnak a vendégek, vagyis Alexandrára szerintem senki sem számított. Fogalmazzunk úgy, hogy Ő s én meglepetésem mindenkinek. De mégis csak számomra volt a legszebb meglepetés a mai napon.
- Ne kínozz... Még most is kefélnénk, ha nem lenne jelenésünk. - De erre most valahogy gondolni sem akarok, még a végén újból nekiesem és kétlem, hogy akkor letudna vagy egyáltalán leakarna állítani.
- Lemegyünk, a legfőbb feladatod legyen elkerülni a ház egyedüli asszonyát, Őt bízd csak rám, lejtünk egyet, hogy lássanak táncolni is, vacsizunk, koccintunk, blablabla... Angolosan lelépünk. Megfelel? - Ennél jobb ajánlattal pillanatnyilag nem tudok előállni. Közben lassan a háta mögé sétáltam, hogy megigazítsam az ingemet, mert eléggé vadul áll.
- Rúzsfoltos vagyok? - Ezt egy nő veszi észre a leggyorsabban, pláne ha az az árnyalat nem az övé, de ez most nagyon is Alexandráé, ettől függetlenül jó lenne, ha nem lenne ránk írva, hogy mit műveltünk idefent, márpedig egy rúzsos gallér eléggé árulkodó tudna lenni.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 02.09.14 0:48

Sosem szerettem a kérdéseket, mert azokra általában mindig érkezik valamiféle válasz és egyáltalán nem biztos, hogy az a bizonyos válasz a tetszésemre is fog lenni. Nem is kell nekünk sokat beszélgetnünk, mert kiderült már, hogy együtt miben vagyunk jók.
- Idővel biztosan rájössz. - Habár nem tudom, hogy mennyire mondhatok ilyeneket, hogy idővel... Mert mi nem vagyunk egy pár, mi csak egy férfi és egy nő vagyunk, akik jól érzik együtt magunkat. Sőt, még barátok sem vagyunk, nem nevezném meg pontosan mi is ez ami közöttünk zajlik, bonyolult is lenne ennek a definíciója.
- Aztán meg ha már mindent bent lévő szobát felavattunk koncentrálhatunk a kint lévő helységekre. - Egy kis szabad téri szex, mindig izgalmasan hangzik, főleg ha az udvaron csinálnánk, ahol akárki megláthatna minket. Valahogy a lebukás veszélyétől sokkal izgalmasabb az együttlét, mint ahogyan a mostani gyors menetünk is.
- Persze nem lehet...- Mellem alatt fontam össze karjaimat, mintha meg lennék sértődve, mert ilyen gyorsan kellett letudnunk idebent a szexet. Valójában a szex vele mindig jó, ha öt percig tart akkor is, de ha nagyon sokáig szenvedtetjük egymást a hosszú előjátékkal, aztán mint két éhes vadállat esünk egymásnak az... Egyszerűen nem is tudnám szavakba önteni.
- Ez úgy hangzik, mintha egy örökkévalóságig kellene itt lennem. De! Te vagy a születésnapos, ezért hogy is mondhatnám azt neked, hogy nem felelne meg? - Ha rajtam múlna, akkor már régen leléptem volna, mégis rá tudott venni arra, hogy maradjak. Pompás! Legalább mindenki engem bámul, leginkább az anyja figyel gyilkos tekintettel, mintha csak egy kis pénzéhes lotyót látna bennem, akiről azt hiszi, hogy a fiával a pénzért kefél.
- Nem, viszont a nyakadon kezd látszani a fogam nyoma.- Azt hiszem még akkor haraptam meg játékosan mikor a szobájába adtam át neki magamat, mint a születésnapi ajándéka.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 03.09.14 10:01

- Pontosan mire gondolsz? A kocsiban? A garázsban? A kertben? A függőágyban? A medencében? A nyugágyon? Ne csináld... Ne szenvedtess. Összehozzuk, csak nem most. - De neki még ez a kísérő avagy barátnő szerep is jól áll, ami egyáltalán nem meglepő. Nekem pedig egy rossz szavam se lehetne, mivel holtbiztos, hogy a legszebb nő ma este Alexandra, az is, hogy Őt keféltem még néhány perce, szóval kapja be mindenki. Ez a nap felülmúlta az összeset eddig ebben az évben, az összes eddigi ilyen napom, de még mindig azt gondolom, hogy mi ketten, együtt tudnánk ezt még fokozni.
- Dúrcica, kiengesztellek. Addig gondold ki mit szeretnél tőlem... - Mi sosem fogunk megszabadulni a mocskos gondolatainktól egyetlen percre se, de mi nem is akarunk, mert ebben vagyunk a legjobbak. Még sosem volt ilyen gyönyörű, lehengerlő, dögös és vonzó szexpartnerem és nem mondok le róla.
- Ha nem lennél most velem, akkor egyedül lennél, nekem pedig hiányoznál. Ez is hiányzott. - Gondolok most a szexre. Az vele mindig hiányzik. És alig várom, hogy onnan folytassuk, ahol abbahagytuk, de előbb még vannak bizonyos kötelezettségeim, amiknek eleget kell tennem. Nem fog olyan sokáig tartani. Én is legalább annyira utálom ezeket a pofaviziteket, mint Alexandra.
- Téged is megharaphatlak, ha akarod. - De most csak közelebb hajolva hozzá a nyakába csókoltam bele. Nekem nagyon is a kedvemre való az a fognyom a nyakamon, szóval nem akarom lefedni. Az olyan, mintha leplezni akarnám milyen mocskosul jót keféltünk és kefélünk időről-időre.
- Előre megyek, oké? Ha valaki lesben állna utánunk, mert eltűntünk én fussak össze vele. - Az a valaki pedig csakis anyu lehet. Így jobb lesz, ha Őt tényleg rám bízza és én majd tudom hogyan kell lekezelni.
- Egy jó menet tényleg jó hatással van a nőkre. Mosolyogsz. Odalent várlak... - Fordultam még egyszer hátra az ajtóból, mielőtt becsuktam volna magam mögött. Tényleg nagyon szeretem örömet okozni neki, de úgy tűnik, hogy előbb mindkettőnknek szenvednünk kell egy kicsit.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 03.09.14 17:15

Sejtelmesen elmosolyodok mikor sorolni kezdi a helyszíneket. Valójában mind nagyon is jól hangzik, de vajon kivitelezhető is lenne? Az anyja már így is biztosan csak egy olcsó szajhának gondolhat, pláne akkor tartana annak, ha rajta kapna minket mondjuk a függőágyban. Az a legjobb az egészben, hogy teszek arra, hogy az anyja mit gondolhat rólam. Eszem ágában sincs senkinek sem megfelelni.
- Mondjuk ebben a sorrendben tökéletes is lenne. – Persze, hogy arra gondolok, hogy ezt mind egy nap leforgása alatt szeretném összehozni. Szerencse, hogy mindketten fiatalok vagyunk, bírjuk még a strapát. Meglepően jó az álló és kitartó képessége. Josh nem olyan típusú férfi, aki egyetlen egy menet után már hátat fordítana és már fél percen belül hangosan horkolva elaludna.
- Pontosan tudom, hogy mit szeretnék. – Igen, olyan nő vagyok, aki mindig tudja, hogy mit akar. Tudom ez mostanában egyre jobban ritkaság számba megy, de én tisztában vagyok a vágyaimmal.
- Azért valld be, hogy a szex velem jobban hiányozna, mint én. – Mert nem mindegy, hogy úgy hiányzok neki, hogy nem történik közöttünk semmi – amire még nem volt példa – vagy csak azért hiányzok neki, mert vágyna egy jó dugásra. Mert ami közöttünk van az csak szex, semmi több annál. Ez csak egy kalandnak indult, egyetlen egy éjszakának, de aztán szembesültünk azzal, hogy mennyire összhangban vagyunk egymással.
- Ha megharapsz, akkor kénytelen leszek téged olyan helyen megharapni, ahol neked nagyon fog fájni. – Szúrós tekintettel néztem a szemébe, majd szép lassan haladtam végig tekintetemmel testén, egészen addig a testrészéhez, amire harapnék, gondolom nagyon is érteni fogja a célzást és a továbbiakban nem kell attól tartanom, hogy belém mélyesztené a fogait.
- Menj csak. – Ha bárkinek is feltűnne, hogy sokáig voltam távol és még meg is kérdeznék hol voltam, akkor csak bájosan mosolyogni fogok és annyit mondok: eltévedtem a nagy házban miközben a mosdót kerestem, hogy megigazítsam a sminkemet. Talán még el is hinnék nekem szőke mivoltomat tekintetbe véve. Néha a szőkeségnek is vannak előnyei.
- Nem kellene ennyire elbíznod magad. – Milyen pofátlanság részéről azt hinni, hogy csak ezért mosolygok, még akkor is ha tényleg eltalálta. Vártam valamennyit majd utána mentem. Ahogy szép lassan sétáltam le a lépcsőn újból magamon éreztem a figyelő tekinteteket, de nem foglalkoztam már velük.
- Már most halálra untam magam. – Oda lépve mellé suttogtam neki, de természetesen mindvégig bájosan mosolyogtam.
- Már ne is haragudj, de ennél izgalmasabb születésnapi bulit érdemelnél, ez olyan akár egy halotti tor. – Gyorsan a kezébe nyomtam egy teli pezsgős poharat, legalább az alkohol jótékony hatásait élvezzük jelen pillanatban, ha másra nincs most lehetőségünk.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 18.09.14 16:35

- Veled nem is lenne visszautasítható. Még a végén csalódnom kell, ha nem vigyázol... - Van ezen a kerek világon számomra is tökéletes nő, akiről nem tudnék lemondani, nem tudnék könnyűszerrel elengedni? Aki esetleg tudna hiányozni, ha nincs velem... Ez eléggé hihetetlen. De ha igaz az az, hogy egyszer egy napon mindenkinek betoppan az életében valaki, aki más lesz valamiben, akkor eddig Alexandra áll ehhez a lehető legközelebb. Bizonyára neki is vannak hiába, de meglepő módon eléggé sok mindenben hasonlítunk, amit egyelőre nem tudok még hová tenni, de az idő minden bizonnyal erre is fog valami megoldással szolgálni, nekem pedig csak el kell döntenem, hogy tetszik vagy nem. De eddig nagyon is tetszik az, ami a szövetkabátban érkezett. Ehhez hozzátudnék szokni. A tempó is megfelelő. Nem bírom elviselni sokáig, ha nem kapok szabad mozgásteret. Alexandra viszont nem akar leláncolni... Mondta valaki, hogy kötöttségek nélkül nem szabadna engedni a vágyainknak? Milyen szerencse, hogy nem vagyok hívő és mocskosan szeretem.
- Én is. Rém egyszerű. Téged... Van valami ellenvetés? - Nos, ez ellen már szinte semmit sem tehetünk és nem is kell. Ameddig működik ez a dolog kettőnk közt addig kár is lenne a vágyaink útjába állni. Egyszerűen csak az életet tudni kell élvezni. Ennyire egyszerű. Nekünk pedig nincs ezzel semmi problémánk. Ellenkezőleg... Alexandra nem csak azzal van tisztában, hogy Ő mit akar, hanem azzal is, hogy én mit akarok.
- Nem tagadom. - Mi tagadás, nagyon is a kedvemre való a helyzet, amikor egy üveg piánál szívesebben fojtanám a dühömet a bugyijába, akkor előbb nem kell levázolnom, mert tisztán látja rajtam, hogy mit akarok és nem kell róla leimádkoznom a ruhadarabokat. Sőt, olyankor az sem érdekel, ha épp csak abból az egy darabból bújuk ki.
- Azt nem javasolnám. - Nem támogatom a gondolatot. Gondolom mondanom sem kell, hogy mennyire nem örülnék neki. A mi kapcsolatunk valami olyasmin alapszik, hogy ami nekem jó, az neki is jó, mert nem leszek érte hálátlan és fordítva. De ha esetleg a fogait derékon alul szeretné használni azért nem lennék túl hálás.
- Alexandra, ne most kezdj el nyafogni. ennél többet jelen pillanatban nem tudok tenni a jobb közérzetedért, de tudod, hogy később nem leszek hálátlan. - Nem sokáig tudom tolerálni, ha egy nő nyafog, legalábbis ebben a formában, amitől csak egy hajszál választ el minket a hisztitől, azt pedig végképp nem bírom.
- Mit akarsz? Táncoljunk? Én nem várnám meg, amíg az öreg felkér, mert kétségtelenül végig a fenekedre tapadnának az ujjai. Én pedig még a végén tényleg megfulladnék a nevetéstől. - Kizárt dolog, hogy a vacsi előtt megtudjunk lógni. Anyu meg is ölne, ha nem előbb, akkor utóbb.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 19.09.14 11:51

Mi nem vagyunk egy pár, szóval elvárások nélkül nagyon nehéz is lenne csalódnia bennem. Akármennyire nyersen is hangzik így, de mi csak szórakozunk egymással, semmi több ez csak szex és élvezet. Kell ennél több? Hogy ha majd egyikünk nem lesz ennyivel megelégedve, s ha többet akarna, gondolom majd közölnénk egymással az új fejleményeket, de míg mindkettőnknek megfelel az, ami most van, addig nem kell elrontani.
- Hm, nincs ellenvetésem. - Mindezt sejtelmesen mosolyogva közöltem vele, habár biztosan nem pont úgy akar, ahogy mások... Hanem megkapni akar újra és újra és aztán megint újra a magáévá tenni. Nem is kérettem magam sokáig, sőt túl hamar be is adtam neki a derekamat, de tudtam, hogy mit akarok. Minek is kellett volna várnunk?
- Persze, hogy nem tagadod, hiszen ezt nem is tudnád tagadni. - Közben tenyereimmel combomon simítom végig a ruhámat, hogy ne legyen a kelleténél is gyűröttebb. Noha a piszkos fantáziájúak biztosan rájöttem már arra, hogy mi mégis miért tűntünk el odalentről.
- Ha te nem harapsz, akkor én sem fogok harapni. - Ez ennyire egyszerű. Közben odaléptem hozzá addig míg kettesben vagyunk kezemmel végig simítottam férfiasságát.
- Megegyezhetünk ebben? - Szerintem ez eléggé korrekt ajánlat részemről, de azt nem ígérhetem meg, hogy néha napján nem fogom megszegni ezt az ígéretemet.
- Nem nyafogok! - Öklömet összeszorítva ütöttem vállba, de nem túl finoman. Nehogy azt higgye már, hogy én is olyan hisztis kis picsa vagyok, mint a legtöbb nőcske.
- Szóval nevetgélnél, hogy ha a hátsómat fogdosná egy olyan férfi, aki nem te vagy? - Nevetne? Mások inkább féltékenyek lennének, na de mondani bármit lehet, meglássuk, hogy ténylegesen hogyan reagálna arra, hogy ha valaki felkérne táncolni, s közben a keze elkalandozna rajtam.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 26.09.14 16:06

- De még kevésbé áll szándékomban. Nem őrültem meg... Attól még, hogy Te nagyon is eltudod venni az eszem még nem azt jelenti, hogy nem tudom mit akarok, valamint annak miféle következményei lehetnek. - Egy ilyen nővel, pontosabban evvel a nővel egy ágyban képtelenség is lenne tisztán gondolkodni, de nekünk nem is kell, hiszen mi mocskosan szeretjük. Egyelőre a nem kívánatos következményeket is eltudtuk kerülni, szóval túlságosan jók vagyunk mi ebben ahhoz, hogy ne folytassuk, ameddig csak működőképes ez a viszony kettőnk között, amíg nem akarunk, nem vágyunk ennél többre, addig kár is lenne ennél komolyabban venni. Alexandra okos nő. Tökéletesen tisztában van vele, hogy veszettül kívánom és ameddig ez így van, addig csakis a magaménak akarom, mert egy önző disznó vagyok, ha pedig ez már nem így lesz, akkor minden megfog változni és biztosra veszem, hogy azt is érteni fogja. Egy nő, egy okos nő érzi, ha már nem kell, egy büszke nő pedig el is tudja fogadni...
- Talán beakarsz idomítani? Inkább legyek disznó, de pitizni nem fogok, Alexandra... Megegyezhetünk ennyiben? - Ez kissé sértő volt, ami tisztán kivehető a hangomból is. Kicsit úgy hangzott, mintha már nem tudnám mikor mire vágyik, mintha már nem tudnék megadni neki mindent, amire vágyik. Szóval, a kutya már régen megdöglött, de azért tartsuk meg, mert jó szolgálatot tett. Ez így pedig nem igen volt az ínyemre. Az egyik dolog, amiért ténylegesen harapok az az, amikor alábecsülnek.
- Valamiért azt érzem úgy gondolod még megnevelhető vagyok... Közlöm, hogy nem. Ezzel már elkéstél. Elszemtelenedtem... Önző lettem és nem valami engedelmes. - Azt kifelejtettem, hogy nagyjából arra is így ragálok, ha valaki a tűréshatáraimat feszegeti, Alexandra pedig pontosan ezt teszi.
- Örömmel hallom. - képes vagyok ignorálni, nem figyelembe venni egy ideig-óráig, egy bizonyos idő után viszont már egyre kevésbé tudom elviselni és szó nélkül hagyni.
- Kétesélyes... Én most személy szerint a lassan járókeretes udvarlódra céloztam... Akinek pedig még nem kell, majd fog, ha taperolni merészel. Neki még némi jóindulattal elnézném egyszer-kétszer, hogy puszta véletlenségből elerőtlenedne a keze és lejjebb csúszna, de többször nem. - De másnak más esetben természetesen már nem tolerálnám ennyire a dolgot.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 29.09.14 6:03

Elveszem az eszét? Elégedetten mosolyogtam mikor ezt az eléggé fontosnak mondható információt megosztotta velem.
- Következmények? Én azt hittem, hogy olyan játékot űzünk egymással, aminek nincsenek következményei. - Mármint eddig úgy tudtam, hogy mi csak jól érezzük magunkat egymással, ennél többről szó sincs közöttünk. Nincsenek követelmények, elvárások mindössze az élvezetre összpontosítunk. Jelenleg túl bonyolult is lenne az életem ahhoz, hogy bárkit képes legyek a kelleténél közelebb engedni magamhoz. Persze közel engedem, de egészen máshogy, így sokkal könnyebb, mintha érzelmileg tenném meg.
- Ha be akartalak volna idomítani hidd el, hogy azon már régen túl lennénk. Nekem nem egy olyan férfi kell, aki minden parancsomat szó nélkül teljesíti, hanem olyan aki képes nekem parancsolni. - Igaz nagyon rosszul viselem, ha nekem akarna bárki is parancsolgatni, főleg azóta mióta megízleltem, hogy milyen szabadnak lenni, de ettől függetlenül mégis vágyok arra, hogy egy erős férfi kordában tudjon tartani.
- Minek is akarnálak megnevelni? - Ívelt szemöldökömet egészen felhúztam, ahogy kíváncsiskodtam. Mert ami engem illett, hogy ha tényleg meg szeretném nevelni, ahogy azt Josh állítja, akkor bizony eléggé hosszú távra tervezhetek vele, hiszen egyébként ennek az egésznek nem sok értelme lenne.
- Arra nem is gondoltál, hogy a többiek is szeretnének velem táncolni? - Még szép, hogy kihívóan viselkedek, hiszen nyílt titok, hogy a férfiak le sem bírták venni ma még rólam a tekintetüket, biztosan mindenki szívesen lenne Josh helyében. Ez úgy hangzik, mintha annyira el lennék szállva magamtól, de nem erről van szó, mindössze tisztában vagyok a külsőmmel, s azzal is, hogy a férfiak mennyire kívánatosnak tartanak.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 31.10.14 18:20

- Én most nem a kötöttségekre gondoltam, hanem a váratlan következményekre, amelyekre nem számítunk és nem számolunk. - Balesetek mindig történnek. Talán csak ki kellett volna böknöm, hogy nem akarom felcsinálni meg ilyesmi, mert az mér nagyon is összekötne kettőnket, azt pedig egyelőre mi nem akarjuk, de nem is teszünk túlzottan sokat azért, hogy ne köszöntsön valaki ránk kilenc hónap múlva. Még nem akarok apa lenni. Egyelőre még férj sem vagyok. Az a státusz, ha valakihez, akkor hozzám biztosan nem passzol. Először is nem tudnám magam ahhoz tattani, hogy bárkinek magyarázattal, beszámolóval tartozom, hogy például mi dolgom van hajnali kettőkor vagy miért támolyogtam haza holtrészegen hajnali háromkor, hol voltam, miért nem szóltam... Ennyi erővel minden férfira a nagy napon szerelhetnének egy aprócska nyomkövetőt, hogy a nő mindig tudja hol tartózkodik a férfi, sőt ilyen érzékelő is kellene, hogy azt is tudja, hogy férfiakkal vagy esetleg egy nővel van.
- Belőlem nem lesz papucs. Nem azért, mert nem hiszem, hogy egyszer megnősülök, családom lesz, egy bosszantó nővel az oldalamon meg visongó kölykökkel magunk körül, hanem mert rosszul viselem, ha vallatnak a dolgaimról. Egy nőnek pedig az megy a legjobban. A hiszti, a fecsegés meg a folytonos kérdezősködés. Rettentően idegesítő. - Rövidebben hiányzik a fenének egy ilyen nő.
- Olyan, aki képes neked parancsolni. Úgy képes parancsolni, mint ami az oldaladon van? Mert arra nem vagyok képes. Elismerem állat vagyok, de nem ekkora.- Még mindig nagyon érdekelne annak a sebhelynek a története és meg is fogom tudni, ja majd idejét látom, de az az érzésem, hogy akkor sem tőle, hanem magamnak kell megkérnem egy-két apró szívesség árán.
- Nő vagyok? Ami az illeti nem és örülök is annak, hogy ezt nem kell értenem. - De annak is örülök, hogy Alexandra nem az a fajta nő, aki mindig mindent rendben akar tartani vagy épp rendbe akar tenni, mert attól a falra másznék.
- Most akkor ki kellene jelentenem pofátlanul vigyorogva, hogy piszok mázlista vagyok. Alexandra, nálam ez nem válik be. Én nem fogok semmit sem bizonygatni, ha nem akarok. Az egy dolog, hogy momentán nem vágyom másra, de ha Te igen, akkor ez már nem az, amiről eddig a viszonyunk szólt, akkor pedig miről is beszélünk még mindig? Ha ma már mással akarsz ágyba bújni semmi akadálya, nem foglak magamhoz láncolni, nem fogok végighúzni a másik oldaladon is egy izzó vasrudat. - Tisztán kivehető a hangomból és az arcvonásaimból, hogy mennyire nincs tetszésemre az, ahogyan beszél és amiről beszél. - A másik verzió, hogy féltékennyé akarsz tenni, de miért is akarnál? - Fordultam hirtelen felé kérdő tekintettel.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 01.11.14 9:09

Szőke vagyok, de nem a tipikusan ostoba buta liba kategóriát erősítem a hajszínemmel, ezért természetesen értem, hogy Josh mégis miféle váratlan következményekről beszél. Még szép, hogy értem, ennél érthetőbben már nem is tudna rá célozgatni.
- Egyszer sem védekeztünk, de szedem a tablettákat, szóval nem kell attól tartanod, hogy egy gyerekkel akarlak majd magamhoz láncolni. Nem is vagyok anya típus, szóval ez miatt nem kell, hogy aggódj. - Ez csak szex, ami közöttünk zajlik, hiszen van valamiféle ilyesmi szóbeli megegyezésünk egymás között, nem kérem számon, hogy mikor merre van, mikor nem együtt vagyunk és ez fordítva is így működik. Ennek ellenére még sincs más az életemben, de nem azért mert hűséges akarok lenni hozzá, hanem azért mert képes annyira kielégíteni, hogy más férfit ne akarjak az ujjaim köré csavarni.
- Szerinted én ilyen nő lennék? - Mert eddig abban a hitben éltem, hogy ennek az ellenkezője vagyok. Nem hisztizek és nem is kérem számon, és nem is koptatom a számat feleslegesen. Pontosan tudom, hogy milyenek a férfiak, ahogyan azt is, hogy mire vágynak, s mit nem képesek elviselni.
- Semmit nem tudsz rólam és igazán nem volt szép még tőled sem, hogy ezt megemlítetted. - Fogalma sincs arról, hogy az oldalamon lévő sebemet hogyan kaptam, de jobb is ez így. Nem akarom, hogy az áldozatot lássa bennem, ahelyett a magabiztos nő helyett, akinek most hisz. Nem akarom a fájó emlékeimet újból feltépkedni magamban, próbálom lezárni a múltat, elfelejteni, hogy valamikor csak egy tárgyként használtak. Ezzel senkinek sem dicsekednék, hiszen ezzel nem is lehet, s nem is akarok. Még csak az kellene, hogy megtudja rólam az igazat, hogy mit éltem át és végül undorodna tőlem.
- Ezt most hagyd abba! - Újra és újra felhozza ezt a témát. Nem akarok róla beszélni, ahogyan emlékezni sem arra, hogy az a sebhely ott van a testemen, de ameddig meg nem halok, addig együtt kell vele élnem és megküzdenem az emlékekkel, s a fájdalommal amit akkor érzek, mikor újra és újra meglátom.
- Mert a nők már csak ilyenek, érezni akarják, hogy fontosak, még akkor is, hogy ha jól tudják, hogy csak egy bizonyos dologra kellenek. - Mert ez nálunk is így van. Kölcsönösen kihasználtuk egymást eddig, na de meddig lehet még közöttünk csak szex? Talán már most elegem van ebből a kis játszadozásból, hogy az imént is megkapott és csak szexről volt szó, de másokkal egészen mást próbálunk most is elhitetni. Nem kellett volna ide jönnöm, ahogy ebbe sem kellett volna bele mennem.
- Nincs tovább kedvem maradni, jobb ha megyek. - Hogy ha nincs már számomra mondani valója, vagy nem tart vissza, akkor szépen elindultam az ajtó felé.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 23.11.14 16:32

- Az én szemeben egy gyerek nem biztosíték. Semmire sem. - Valamiért bennem sem tombolnak igazán ezek az apai ösztönök, azaz lehidalnék, ha néhány héten belül közölné velem, hogy várandós, de nem kifejezetten a boldogságtól és az örömkönnyektől sem kellene tartani. Több oknál fogva nem vagyok odáig a kölykökért. Zajosak, rendetlenek és levakarhatatlanok. Szóval ennek a nyugi, nem akarnálak egy gyerekkel magamhoz láncolni dolognak nincs is semmi értelme, mert pusztán azért nem kérném meg, hiszen egy gyerek nem kötelez senkit se arra, hogy szeressen. Ha elakarnám venni azt elsősorban azért tenném, mert nem képtelen volnék elviselni, ha mással lenne.
- Biztosan benned is megvan, csak előttem valaki már elnyomta. Mindketten tudjuk miért nem mondom, hogy örök hála neki érte, de... Örülök neki, hogy megvagyunk fölösleges hiszti, fecsegés és kérdések nélkül. - Nem bírom, ha egy nő túl sokat beszél. Egyszerűen idegesít, a fejem is képes belefájdulni. Az pedig egyenesen dühít, ha egy nő mindenáron mindent tudni akar. A féltékenység az pedig már egy külön lapra tartozik.
- Ez igaz. Semmit sem tudok rólad, de ha egyszer esetleg úgy döntök, hogy akarom tudni és rákérdeznék, elmondanád, terelnél vagy inkább elküldenél? - Nem arra várok, hogy mikor akarja kiönteni a lelkét, egyszerűen csak szeretem tudni kivel fekszem le. Ha pedig idővel többről fog szólni, mint szex és leszek annyira őszinte magammal szemben, hogy ezt bevalljam, akkor nem csak tapintatosan fogok utalgatni, hanem tudni akarom majd.
- Abbahagytam. - Nem bántani akarom. Az pedig, ha tudni akarom miért is éktelenedik a testén az a sebhely az is elárul valamit, igaz? De egyelőre abba hagyom. Nem akarom ennél is jobban felszakítani. Ellenkezőleg, tiszteletet érdemel azért, amiért egyszer sem borul ki, omlik össze, amiért ilyen erős és határozott nő és amiért senkinek sem engedi meg, hogy kikezdjék. Tisztelni tudom ezért.
- Nem panaszkodhatsz. Tartottam már kevesebbre nőt, aki csak szexre kellett. Jól bánok veled. Tetszik, hogy nem akarsz a nyakamra mászni, nem vágysz többre annál, mint ami van köztünk. Ezért működik még mindig... - Legalábbis erre tudok csak gondolni. Nem erőszakoskodó, akkor követelőző, amikor kell és levegőm is van mellette.
- Ebbe most ne menjünk bele, jó? Alexandra, nem kell mindig mindenkinek megmutatnod, hogy Te milyen erős, határozott és független nő vagy. - Megragadva karjánál fogva húztam vissza szemben velem, lehet kissé szorosabban is ragadtam meg, mint akartam, de ahogy erre ráeszmélten és a szemébe néztem engedtem a szorításon. - Tudom... És tisztelem is, ami benned rejlik, azt is amilyen szabad vagy. Maradj... Kérlek. Jó ideje nem használtam már ezt a szót.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 25.11.14 15:26

Ha csak szex van közöttünk ezt bizony le kell tisztáznunk egymás között, még akkor is, hogy ha ez olyan téma, amit legszívesebben messziről kerülnék.
- Szóval tegyük fel az elmélet kedvéért... Ha netalán mégis sikerülne valahogy teherbe esnem, akkor mi lenne? Azt akarnád, hogy elvetessem, vagy esetleg apa nélkül kellene élnie? Egyáltalán érdekelne? - Habár Josh jó adottságokkal rendelkezik mégsem gondoltam azt, hogy ettől a férfitól kell nekem egy gyerek. Őszintén mindeddig nem is gondoltam erre.
- Josh ez csak szex, de az emberek hajlamosak mindent túlbonyolítani, de nem érzem úgy, hogy szükséges lenne arra, hogy hisztizzek. - Nem hisztivel szeretném elérni azt, amit akarok, sőt megvannak a kis módszereim erre is, de nem fedem fel minden lapomat ilyen korán előtte.
- Azt hittem nem személyeskedünk és tiszteletben tartjuk egymás magánéletét. Én sem vájkálok az életedben, te sem az enyémben, ilyen egyszerű. - Nem akarok áldozat lenni, pedig annak tűnhetek azok után, amit eddig átéltem. Túl sokáig tűrtem, de ez kellett ahhoz, hogy életben maradjak. Most olyan életem van, amire mindig is vágytam, szabad vagyok és senki sem irányít. Nem tudnék még egyszer egy olyan férfival élni, aki minden lépésemről tudott, aki képes volt rám zárni a szoba ajtaját.
- Pedig azt hinnék, hogy a hozzád hasonló alfa hímeket csak a vadászat éltet. - Meglepő, hogy még mindig egymást boldogítjuk, mert őszintén szólva nem gondoltam volna, hogy bármi is lehet közöttünk egyetlen éjszakánál, most meg... Kész szerencse, hogy nem vagyok olyan naiv, szerelembe eső nő, mint a többség.
Nem fájt, ahogy kezemnél fogva rántott vissza. Hozzá szoktam már ennél sokkal, de sokkal rosszabbhoz is, szóval ezt szinte már meg sem éreztem, azok után amit eddig átéltem. Richard ennél százszorta erőszakosabb volt velem, a zárt ajtók mögött, mikor senki sem látta. Mégis biztosra veszem, hogy nem szándékosan csinálta, hiszen mikor ráeszmélt arra, hogy mit is tett gyorsan el is engedett.
- Maradjak? Hogy is tudnék nemet mondani a szülinaposnak? Legalább továbbra is élvezhetem anyád gyilkos tekintetét. - Habár nem füllik hozzá a fogam, de mégis megteszem, nem akarok ünneprontó szerepben tetszelegni. Na meg nekem megy a legjobban az, hogy eljátsszam azt, hogy az ég világon semmit sem történt, amiért menekülőre fogtam volna a dolgot.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 08.12.14 18:21

- Egy biztos, sosem jelöltetném magam a legjobb apának járó elismerésért, de különben is őszintén azt gondolom, hogy egy gyerek nem tart össze egy kapcsolatot, az nem elég. Ha elég jók lennénk vagy lenne még valami, ami összetart minket, akkor esetleg látnám értelmét ennek az egésznek, más különben hétvégi apuka lennék, az pedig, ha mégis inkább lemondanál róla a Te döntésed, de ha egyedül döntenél, az nem lenne valami korrekt és valószínűleg meggyűlölnélek, mint még senkit sem. - Szerintem eléggé kielégítően és részletesen válaszoltam. Ez a véleményem. De mindez persze függne a körülményektől is. Tényleg, ha időközben ráébrednék, hogy működik ez a dolog kettőnk közt, akkor lehetséges, hogy látnék némi esélyt arra, hogy megpróbáljuk együtt felnevelni azt a gyereket, de ha nem, akkor elengedném. Őszintén szólva az abortusznak semmiképp sem örülnék a körülményektől függetlenül nem támogatom, de nem hinném, hogy egy gyerekkel akarna magához láncolni, meg nem is tudna.
- Jogerős, csak miután egy pofonnál nem mennék messzebbre egy nőnél és undorítónak tartom, ha valaki egy ötven kilós nőn akarja gyakorolni a férfias erejét kissé szúrják a szemem a látható jelek és hazudnék, ha azt mondanám nem érdekel... De majd azon leszek, hogy ne foglalkozzak vele. - A legjobb védekezés a támadás, nemde? Ezt pedig Alexandra tudhatja a legjobban. De most tagadjam le, hogy érdekel mivel érdemelte ki azokat a sebhelyeket a testén, mert kétlem, hogy valóban rászolgált volna, hogy bárki is bánjon vele. De ha ennyire nem akar beszélni róla gondolom nem véletlen. Világos miért nem szívesen emlékezne vissza. A látvány anélkül is elég sokatmondó. Csúnya és iszonyúan fájdalmas.
- Egy idő után bármibe bele lehet unni. Fogalmazzunk úgy, hogy momentán nem vágyom semmi másra, sem újra, amíg benned minden megvan, amit akarok. - Nem számítottam rá, de így alakult. Nincs miért tovább lépnem, mert nekem ez így jó, nagyon is az. Kétszer tudunk valakiben csalódni. Az elsőn azt hiszem már túl vagyok. A másodikkal pedig még várnék... Talán ezért sem akarom annyira feszegetni a határokat a magánéletét illetően, mert még magam sem tudom mire is kellene számítanom. Talán nem akarom tudni, vagy mégis. Ezt csak egyféleképp deríthetem ki.
- Ne legyél ilyen cinikus. Nem vártam volna el, senki sem kért arra, hogy velem ünnepelj, hiszen mindketten tudjuk, hogy nem vagy a barátnőm és nem is akarsz az lenni, mégis eljöttél. De ha most van az, amikor azt gondolod nincs miért maradnod, akkor nem tartalak vissza és keresni sem foglak többé. - Rövidebben, ha most úgy dönt, hogy elmegy visszajönnie már nem kell, se most, sem máskor. kell Odébb álltam szabad utat engedve neki a kijárat felé, ha úgy döntene, hogy mégis csak távozik, nem fogom visszatartani.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 10.12.14 9:51

Ez érdekes. Még sosem gondolkoztam el azon, hogy mi lenne, ha növekedne bennem egy kis csöppség a szívem alatt. Valószínűleg okkal. Túl sanyarú volt a gyerekkorom, apa nélkül nőttem fel, anyám pedig sosem volt túl jó a gyereknevelésben. Aztán... Szinte még gyerek voltam, mikor a nagybácsim napi rendszerességgel megerőszakolt, majd eladott. Azt hittem ekkor éltem meg a poklok poklát, de tévedtem. Az igazi pokol akkor várt rám, mikor az államokba kerültem és Richard szó szerint fogságban tartott, mint a feleségét.
- Maradjunk annyiban, hogy ami közöttünk van az csak szex és ne is gondoljunk arra, hogy miféle következményei lehetnek... Egyébként is nem hinném, hogy bármi következménye lehet, hiszen szedem a tablettákat. - De ha biztosra akarna menni, akkor ezek után másfajta módon is védekezhetünk. Habár nem hiszem, hogy a szenvedély hevében képes lenne megálljt parancsolni magának és felhúzni azt, amit fel kellene magára.
- Min változtatna az, ha tudnád ki tette ezt velem és miért? Jobb ha nem tudod. Nem is akarok erről beszélni, főleg nem veled. Tényleg jobb, hogy ha semmit sem tudsz rólam, a múltamról, mert a végén megundorodsz tőlem és többet már nem leszel képes hozzám érni. - Hogy is mondhatnám el neki? Anyám prosti volt, aztán úgy alakult, hogy én is az lettem. Bár a bordélyban minden nap ugyan olyan volt, néha szerettem volna lefeküdni és többé fel sem kelni, de az élni akarás tombolt bennem, élni akartam, hiszen tudtam, hogy egy nap kiszabadulok onnan. Most végre szabad vagyok, szabadabb, mint valaha.
- Szóval bennem minden megvan? Ezt azért kifejtenéd bővebben is? - Tényleg kíváncsi vagyok rá, hogy miért úgy döntött, hogy pillanatnyilag nálam függeszti fel a vadászszezont. Josh tényleg az a férfi, akinek minden este akár több nő is a horgára akadhat, de ennek ellenére mégis már hetek óta csak engem fogott ki és úgy tűnik még nem szeretne vissza dobni.
- Tudom, hogy nem vártad volna el tőlem, de mégis ennek ellenére meg szerettelek volna lepni. Ha már itt vagyok kivárom, míg veled együtt távozhatok. - Ennyit kibírtam, szóval a többit is ki fogom. Szóval türelmes fogok lenni és megpróbálom élvezni az itt töltött időt, talán menni is fog még néhány pohárka pezsgő után. Mivel pár pillanattal ezelőtt eléggé puskaporos volt a levegő közöttünk ezért úgy éreztem valamivel oldanom kell, erre pedig a legmegfelelőbb volt egy szenvedélyes csók.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 23.12.14 12:36

- Főleg nem velem? Szóval, azért nem beszélsz róla senkivel, mert attól félsz, hogy az emberek a környezetedben megundorodnak majd Tőled? - Hát ez... Érdekes. Nem erősködöm, nem mondom azt, hogy úgy sem tudna olyasmit mondani, amitől felfordulna a gyomrom, mert lehet, hogy tudna. Nem tudhatom. Viszont minél inkább beszélünk róla, annál is inkább akarom tudni, hogy mi az, amitől képes lennék megundorodni Tőle. Ez nagyon is érdekelne. Nem azért, mert bántani akarom vele, kínozni az emlékeivel, de azzal is számolnia kell, hogy egy bizonyos idő után azért már érdekelni fog, hogy kivel is fekszem le.
- De ugye tisztában vagy azzal is, hogy ha akarom, akkor meg is fogom tudni. Azzal is számolnod kell, hogy egy bizonyos idő elteltével tudni akarom majd kivel is fekszem le. - miért? Mert ha velem van, akkor tudni akarom, amit tudnom kell, amit nem akarok mástól hallani, mert az sokkal kellemetlenebb, mint szemtől-szembe és mert azt hiszem, hogy ennyi őszinteséget megérdemlek.
- Vagy, ha érezni kezded, hogy közel van már ez az idő, akkor inkább elmenekülsz, minthogy elmond az igazat, ami még mindig bánt és mardos legbelül, de persze mi ezt nem látjuk. - Emeltem fel mindkét kezem ártatlanul, mert én egy komplett idióta vagyok és semmit sem látok abból, ami benne zajlik. Ennyire undorító nem lehet... Vagy igen? Tényleg megéri mindenki előtt hallgatni róla?
- Megtehetném, de nem fogom. Valamit valamiért szépségem, vagy ha rólad szeretnék többet megtudni, akkor többre megyek a macskával, mint veled? - Talán a kis bundást kellene megkérdeznem mi Alexandra féltett takargatnivalója? Magam sem tudom miért érdekel ez ennyire. Talán mert nem várt kérdéseket vet fel bennem, amikre nem számítottam.
- Ezt ne csináld túl sokszor, még a végén nem tudom abbahagyni. - Ennek még meg kell tanulnom ellenállni, mert lehet, hogy a csinos kis domborulatai keltették fel az érdeklődésem, de a szenvedélye tart még mindig fogságban. Aljas dolog. Nem azt mondom, hogy egy szenvedélyes csóktól máris kenyérre kenhető leszek, ahhoz túlságosan önző és magamnak való vagyok, de mivel csak magamra gondolok és most történetesen Őt akarom, azt hiszem így ez a helyzet most neki is kedvez.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 25.12.14 15:00

Ha Joshua rám néz mit lát? Egy vonzó nőt, akit kíván. Ha elmondom neki mit történt velem a múltamban mit látnék rajta? Szánalmat? Undort? Nem hiszem, hogy úgy nézne rám, mint ahogyan most, hogy ha tudná mi tört velem, hogy mit tettem azért, hogy kiszabaduljak az aranykalickámból. Nem akarom, hogy ne tudjon úgy hozzám érni, mint most. Valamiért nem akarok még lemondani róla. Tudom, hogy semmi sem tart örökké, de most olyan jó vele. Eddig soha egyetlen egy férfi társaságát sem élveztem ennyire, mellette szabadnak érzem magam. Számomra a szabadságérzet a történtek után felbecsülhetetlen.
- Josh, ez bonyolult, ha nem lenne az, akkor beszélnék róla, de... - Egy pillanatra elhallgattam, hezitálva harapdáltam alsó ajkamat, míg ismét szóra nyitottam a számat. - Nem akarok erről beszélni, sőt nem is akarok a múltamra vissza gondolni, ami volt az már elmúlt. Már nem az a nő vagyok, aki akkor voltam. - Mára már sokkal erősebb vagyok, amin végig mentem az megerősített. Az a sok fájdalom, a bántalmazás a sírással eltelt hosszú - hosszú órák. Többet már nem sírok. Már nem is tudnék.
- Nyomoznál utánam? - Szó szerint ledöbbentem ezen, mert hát nem mondta ki nyíltan, de eléggé erre célzott az imént.
- Talán egyszer majd készen állok arra, hogy beszéljek erről, de ez nem most lesz. - Először is le kell ültetnem és akkor belefognom, de mégis honnan kezdeném? Talán a legelején kellene, ahol minden kezdődött, hogy megértse a miérteket.
- Neked annyira felhőtlen és boldog volt az eddigi életed, hogy bármiről szívesen mesélnél? - Mindvégig attól féltem, hogy találok valakit, akit kedvelek és egyszer mindenre rájön, persze ezután rögtön ki is lép az életemből, mert nem tudja elfogadni a múltamat, azt ami velem történt. Szó szerint egy tárgy voltam, amit bárki kedve szerint használt, bírná ezt a gyomra?
- Nem azt mondtam, hogy nem fogok semmit sem mondani, de nekem időre van szükségem. Mit gondolsz, mennyi időnk van még? - Egyáltalán nem hittem, hogy ennyi ideig is együtt leszünk, eleinte csak egy kalandnak indult, de ez már jóval több annál, amíg nem tudom, hogy mennyire komoly a dolog, addig nem hinném, hogy képes lennék megnyílni előtte.
- Na és ki mondta, hogy abba kellene hagynunk? - Meg sem vártam, hogy válaszoljon, újból ajkaira tapadtam.
- Ahogy látom anyád most tényleg megpróbál megölni a tekintetével. - Suttogtam a fülébe, miután elváltak ajkaink egymástól és feltűnt, hogy a drága mama legszívesebben feszítővassal választana minket szét.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 01.01.15 22:35

- Azt mondod nem akarsz beszélni róla mégis olyan dolgokkal érvelsz, amelyek csak még érdeklődőbbé tesznek. De mivel mindenkinek joga van a magánélethez és a titkokhoz nem várom el Tőled, hogy beavass, de akkor ásd mélyebbre, mert még mindig látszik, hogy megvisel. - Az emlékek előbb vagy utóbb így vagy úgy, de a felszínre törnek, de erős nő, nem féltem, biztosan elbír velük egyedül is. Vannak bizonyos dolgok amelyekről már csak elvből vagy férfiúi büszkeségemnél fogva nem beszélnék vele.
- Én nem, de van aki megtenné. - Csak egy apróbb szívességbe kerülne és mindent megtudnék róla, ami aljasság lenne a részemről és konkrétan nem is áll szándékomban megtenni vele, kész tények elé állítani. Tisztában vagyok vele, hogy vannak dolgok, titkok, amelyek jobb, ha sosem látnak napvilágot... De valamiért nem hiszem, hogy az övé valóban annyira szörnyű lenne, hogy ne tudnám megemészteni. Ezt had döntsem el magam.
- Tényleg annyira szörnyű lenne, hogy azt gondolod nem tudnám megemészteni? Rendben van. Szíved joga eldönteni, hogy elmondod vagy sem, de azt had döntsem el magam, hogy milyen hatással lenne rám és valóban undorodnék és nem tudnék többé hozzád érni azt is a szemedbe mondanám. - De nem fogom tovább faggatni, mert láthatóan ennek még nincs itt az ideje és értelme sincs és azt sem értem még magam sem miért is ragaszkodom hozzá ennyire.
- Kíváncsi lennél belőle bármire is? - Talán ennél a pontnál kellene kezdenünk, ami meglepne, ha most bólogatna, mert azzal mindketten megszegnénk a kis megállapodásunkat, amivel már így is hadilábon állunk.
- Fogalmam sincs meddig tudjuk még tartani a nem kérdezek, csak csináljuk megállapodásunkat, mert ezután válaszponthoz fogunk érni. - Voltaképp mindketten tudtuk, hogy elfogunk érni előbb vagy utóbb ehhez a bizonyos ponthoz és őszintén szólva lövésem sincs mit akarok. Azt sem tudom, hogy egyáltalán még az enyém-e vagy a volt-e akár egyszer is, csak nem éreztem.
- Majd lecsillapítom, de most had dühöngjön. Esküszöm élvezem. - Tapadtam ismét ajkaira, miközben tarkójánál fogva még közelebb húztam Őt magamhoz és ami azt illeti hevesebben és szenvedélyesebben és követelőzve csókoltam, mint Ő engem a mielőbb.
- Talán csak félti a posztját. - Jegyeztem meg sejtelmesen, amikor elhajoltam Tőle. - Ha ettől jobb lesz, akkor most nézz oda. Most épp engem akar megölni... - Hozzászoktam már. Sőt, olykor egész szórakoztató is tud lenni, legalábbis én jól szórakozom.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 05.01.15 16:46

Már így is kezd minden annyira bonyolulttá válni, pedig az volt ebben a "kapcsolatban" szép eddig, hogy egyszerű volt. Egyikünk sem kérte számon a másikat, nem faggattuk egymást, nem vártunk el semmit sem a másiktól, mindössze élveztük egymás társaságát. Idővel persze minden megváltozott és őszintén nem tudom, hogy ez jót-e vagy rosszat jelent. Mert nem akarok még egyszer olyan csapdába esni, mint a házasságom alatt. Ha szabadnak tudom magam érezni miközben vele vagyok, akkor esetleg működhetne a dolog, de már többet nem szeretnék egy szárnya szegett pacsirta lenni az aranyketrecben.
- Ha tudnád eddig miket éltem át, akkor mindent értenél. Tudom, hogy ez is egy olyan érv, amitől csak még kíváncsibb leszel, de lásd be, szinte alig ismerlek, nem várhatod el tőlem, hogy életem legrosszabb élményeit megosszam veled. - Esetleg majd valamikor, mikor közelebb kerültünk egymáshoz... Talán akkor képes leszek rá, hogy elsősorban legyőzzem magamban azt a félelmet, hogy újra felidézzem magamban azokat az emlékeket, másodsorban pedig tényleg tartok attól, hogy ha tudná rólam az igazságot már máshogy nézne rám.
- Szóval nyomoztatnál utánam? - Rettentően kiborulnék, ha megtudnám, hogy rám állított egy magánnyomozót, aki a kérésére a múltamban turkálna.
- Akarsz egy kis ízelítőt? A rajtam lévő hegek nagy részét a férjem okozta, mikor úgy gondolta nem vagyok annyira engedelmes, mint ahogyan azt elvárná a feleségétől. De a csúnyább hegek a testemen azt a nagybácsim okozta. - Minden egyes nap szembesülnöm kell azzal, hogy hegek borítanak. Próbálok tudomást sem venni róluk, de a tükörbe nézve mindig oda siklik a tekintetem, ha akarom, ha nem. De még így sem mondtam el neki a legdurvábbakat, még annak nem jött el az ideje.
- Egy idő után kíváncsi az ember, hogy kivel fekszik le, nincs igazam? - Amíg csak egy - két alkalomról volt szó, addig nem izgatott ez a téma, de most már egyre jobban kíváncsi vagyok arra, hogy ki is Josh valójában.
- Nem azt mondtam, hogy nem kérdezhetsz semmit sem, hanem azt, hogy lesznek olyan dolgok, amikre nem fogok válaszolni. - Túl friss ez az egész, hogy minden lapomat kiteregessem előtte. Kell egy kis titokzatosság is szerintem egy kapcsolatban, de nem titkolhatok el előle mindent.
- Minden nőt így szoktál csókolni, hogy ezzel anyádat bosszantsd? - Szólaltam meg miután elváltak ajkaink egymástól. Eleinte zavart, hogy az édesanyja ennyire utálattal a szemében méregetett, de aztán szép lassan beletörődtem.
- Ezt mégis hogyan értsem? - Nem tudtam értelmezni, sem pedig rájönni, hogy pontosan mire is gondolhatott.
- Ettől nem érzem magam jobban... - Tényleg nem, de egyre jobban lenne kedvem már lelépni innen, hiszen érzem, hogy nem lát itt szívesen.
- Minden ide tévedő nőt ennyire utál, aki a kisfia közelében van, vagy csak engem? - Végre feltettem azt a kérdést, ami már azóta foglalkoztat, hogy megláttam, hogy hogyan néz rám az anyja. Nem kellene, hogy ez érdekeljen, de mégis.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 06.01.15 12:40

- Ehhez előbb kellett volna valamiből egy üveggel. - Nyeltem egy nagyot elfordítva a fejem, majd visszapillantottam rá. Most igazán elállt a szavam. Nem mintha erre lehetne is mit mondani azon túl, hogy undorító, de az az érzésem, hogy most erre az egyetlen egy szóra lenne a legkevésbé szüksége Tőlem, mert éppen ettől tartott? De akkor sincs igaza. Nem tudok neki igazat adni, mert én ezt másképp látom.
- De emiatt nem Te lettél undorító Alexandra. - Egyáltalán nem érzek undort iránta. Abban viszont biztos vagyok, hogy mocskosul fájhatott mindegyik és, hogy az a valaki csöppet sem volt finom vele, mert ezek azért elég csúnya hegek és nyilvánvalóan nem véletlenek. Nem akarok álszentnek tűnni, hogy én soha egy újjal se értem hozzá egy nőhöz sem úgy, ahogy nem kellett volna, de ez... Ehhez már gyomor kell. Ilyen módon sosem tudnám bántani, mert elismerem, hogy hajlamos vagyok egy állatként viselkedni, de nem ennyire és nem így. Ez már az én tűrőképességemnek is sok.
- Így is fogalmazhatunk és még kíváncsibb, ha az a valaki még titkolózik is. - Az ízelítőből azt hiszem ennyi elég is volt, hogy elgondolkodtasson. Alexandrát elbírom egy kézzel is, mennyire kellett nagy erőfeszítés ahhoz, hogy valaki, egy férfi ilyen sebeket ejtsen rajta? Nevetségesen könnyű dolga volt és ez az, ami undorító az egészben, hogy félkézzel is engedelmességre bírnám, ha akarnám, de az mit bizonyítana? Azt, hogy egy féreg vagyok. Ehhez pedig már nem fűlik a fogam.
- Nem... Ha nem csinálok semmit, nem érdekel, azzal bosszantom a legjobban. - De ettől még megakartam csókolni, mert kívántam. Ennyi az egész. Ehhez pedig talán még nem kell engedélyt kérnem.
- Elmagyarázom... Legutóbb eléggé kicsaphattam nála a biztosítékot azzal, amikor azt mondtam az Ő szemében abszolút megfelelő nőre, hogy előbb sétálnék ki az utcára és venném el egy szakadt kurvát az első utcasarkon, minthogy azt a ribancot eltartsam... - Szó szerint ezt mondtam, amit hát nagyon nem volt a kedvére való. Nem is igen beszéltünk néhány napig. Túléltük. Én hosszabb ideig is meglettem volna.
- Csak Téged. - Amivel még engem is meglepett, de nekem nagyon is tetszik, amit látok és nincs kedvem leállni. Alexandrához pedig kénytelen hozzászokni, amíg hozzá van kedvem...

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 06.01.15 13:32

Nem pontosan úgy reagált amire számítottam. Mégis láttam rajta, hogy ez is hirtelen túl sok információnak bizonyult számára, pedig még közel sem meséltem el neki mindent. Sőt a megrázó részeket egyelőre inkább megtartanám magamnak. Szeretném azt hinni, hogy ha már megjártam a poklok poklát innentől kezdve egy jobb élet vár majd rám, de úgy nem tudok elszakadni a múltamtól, ha nem vagyok képes vele megbirkózni. Egyelőre nehezemre esik erről beszélni, főleg ennyi idő után. Még ez az egész túl friss és talán nem is fog olyan sokáig tartani kettőnk között a dolog, hogy kitárulkozzak előtte. Most azt hiszem, hogy egy erős nőt lát bennem, de tudná min mentem keresztül talán már úgy tekintene rám, mint egy áldozatra.
- Ezt csak azért mondod, mert közel sem tudod a teljes történetet. - Szinte még gyerek voltam, mikor nagybácsim megerőszakolt, aztán eladtak és úgy bántak velem, mintha csak egy darab hús lennék és ez akkor is így maradt, mikor az a féreg elvett feleségül. Életem legszörnyűbb évei voltak.
- Mindegyik nőcskédről mindent tudtál eddig? - Vagy esetleg csak irántam érdeklődik ennyire? Őszintén bevallva ez nagyon is érdekelne. Viszont azt hiszem érthető, hogy miért nem mondtam el neki eddig mindent, ez csak egy kalandnak indult. Sosem gondoltam volna, hogy ebből bármi több is lehetne.
- Szóval a gazdag férfiak ezzel ütik el az idejüket. Vagyis ezzel is a skalpvadászaton kívül. - Már az első találkozásunk alkalmával látszott rajta, hogy bizony egy nőfaló hímmel van dolgom. Ezért is olyan különös, hogy még nem cserélt le egy fiatalabb, szebb nőre. Nem akarom bele élni magam abba, ami jelenleg kettőnk között zajlik, mert egyik napról a másikra hirtelen vége is szakadhat.
- Ugye most nem rólam hiszi azt, hogy én lennék az a bizonyos kurva? - Kínomban már csaknem elnevettem magam, ha tudná... Erről nem én tehetek, rá lettem kényszerítve arra az életre. Annak örülök igazán, hogy alig emlékszem arra, hogy mit tettek velem, hiszen mindig tele voltam tömve drogokkal, hogy ne ellenkezzek és azt tegyem, amit a kuncsaft elvárna tőlem.
- Oh, ez nagyon is hízelgő a részéről, ezek szerint valamit nagyon is jól csinálok. - Konkrét oka nincs arra, hogy utáljon azon kívül, hogy a drága fia engem tüntet ki a figyelmével.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 07.01.15 20:52

- Egyelőre maradjunk annyiban, hogy beteltem az ízelítővel is, de ez még nem azt jelenti, hogy ha úgy alakul a folytatás nem fog érdekelni. - Igaz, nem terveztünk hosszú távra, de valljuk be túl jók vagyunk ahhoz, hogy kiszálljunk, plusz okunk sincs rá. Alexandra egész másképp viselkedik és hosszú távon a legelviselhetőbb nő a környezetemben, ami számomra olykor nagyon is nagy megkönnyebbülés, az meg még inkább, hogy nem akar a nyakamra akaszkodni, nem bosszant, okosan kitapasztalta hol húzódnak azok a bizonyos határok, egyszóval egy okos nő és nem mellékesen dögös is és még egyáltalán nem állíthatom, hogy ráuntam volna vagy kezdenék ráunni, mert nagyon is a kedvemre való ez a valami közöttünk és személy szerint én még nem engedném el.
- Amit akartam. De fogalmazzunk úgy, hogy addig nem sokkal jutottunk el, hogy bármit is tudni akartam volna róluk azon kívül, hogy hogy a fenébe tudnék megszabadulni Tőlük. Röviden ennyi. De a nyers modorommal ezt is megoldottam. - Vele viszont megállapodtunk valamiben, amihez tartjuk magunkat kötöttségek nélkül, tehát, ha úgy döntünk, hogy egyszerűbb, ha ezt lezárjuk, akkor azt tesszük és nem fogok időpazarlásként gondolni arra az időre, ami vele töltöttem, mert élveztem minden egyes vele eltöltött percet, mert Ő tudja hogyan kell azzá tenni és ez tetszik.
- Nem egészen... Te tudod mit? Ezt a témát is süllyesszük az "Erről még ne beszéljünk" mappába. - Mert erről egyelőre nincs mondanivalóm. Először is, mert nincs értelme erről beszélnünk. Másodszor, mert szeretek erről beszélni. Harmadszor, mert ez kissé érzékenyen érint.
- Alexandra, félreértelmeztél... Elsősorban ez nem Rólad szólt. Másodsorban nem vagy kurva, mert nem rémlik, hogy egyetlen alkalomért is fizettem volna. A lényeg az lett volna az egészben, hogy szívesebben nyaltam volna be magam egy útszéli szakadt kurvánál, mint egy olyan nőnél, aki anyámnak megfelel. Mondjuk ez is hozzátartozik a gazdag férfiak szórakozásához. - Fejtettem ki bővebben az álláspontomat. Addig még nem jutottunk, hogy meg is valósítsam, de ha eléggé elborulna az agyam képes lennék rá. Az a nő legalább tudná mit akarok.
- Azt, hogy mi az, amit jól csinálsz é mi, amit nem azt Tőlem kérdezd és ne az anyámtól és nem mellékesen valamit tényleg jól csinálsz, mocskosul jól... - Nem hinném, hogy kellene ezt még ennél jobban részleteznem.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 07.01.15 21:23

Naiv lennék, ha azt remélném, hogy egyszerűen csak elfelejti azt, amit az imént mondtam neki, hogy ez az egész már nem is fogja annyira érdekelni, hogy kérdéseket tegyen fel? Végül is sosem lehet tudni... Akár az is megeshet, hogy talán már holnap elegünk lesz egymásból és úgy döntünk külön utakon folyassuk tovább. Talán jobb is lenne még az előtt abba hagyni, mielőtt elkezdenénk bármit érezni egymás iránt. Még sosem volt szerelmes, ezért tartok attól az érzéstől, hogy milyen lehet és Josh az első férfi az életemben, aki jól bánik velem. Félek ettől, hogy ez miatt kötődni kezdenék hozzá.
- Nekem elég lesz annyi mondanod, ha rám untál, hogy vége és érteni fogom. Nem kell attól tartanod, hogy képtelen lennék bele törődni. - Valójában még az sem elmondható rólam, hogy ragaszkodó lennék, mert még soha sem volt az életemben olyan személy, akihez tényleg tudtam volna ragaszkodni. Ez szomorú, de ez van. Ennek ellenére mégsem törtem össze, tudom tartani magam annyira, hogy szerintem az itt lévők közül senki sem veszi észre, hogy mennyi szenvedést éltem át már éltemben, de jobb is ez így.
- Rendben, legyen ahogy akarod. - Nem erősködök, ha nem akar erről beszélnie nem kell, ha valaki, akkor én aztán tényleg megértem, hogy vannak olyan dolgok, amikor az emberek nem szívesen beszélnek.
- Na és nem is tetszett a nő, vagy csak azért nem akartál tőle semmit sem, mert anyád szemelte ki neked? - Erősen bele kellett harapnom alsó ajkamba, hogy ne kérdezősködjek tovább, de aztán sehogy sem bírtam ki. - Na és ez előttem, vagy utánam történt? - Micsoda naivság lenne részemről azt feltételezni, hogy azért ehhez az egészhez mégis csak nekem is közöm volt.
- Ha nem kellene itt lennünk és ha már nálam lennénk, akkor talán pont azt élveznéd, hogy mit is csinálok annyira jól. - Igen, ez konkrétan nem volt túl burkolt célzás arra, hogy kedvemre lenne ha lelépnénk és kettesben lennénk és tovább folytatnánk a születésnapja ünneplését.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 08.01.15 12:28

- Tényleg ennyire könnyedén lemondasz az emberekről? Beletörődsz? - Kissé bizarr. Mégis a fene történt vele, amitől ilyenné vált? Nem ragaszkodik semmihez és senkihez, nincsenek vágyai, nem vár el dolgokat... Nem azt mondom tetszik hogy ilyen, mert nekem most pont egy ilyen nőre van szükségem elvárások nélkül, de nem, hogy mindig ilyen üres volt legbelül álmok és ábrándok nélkül.
- Valamiért az az érzésem, hogy nem voltál mindig ilyen, igazam van? - Megígértem, hogy nem fogom faggatni és nem is, ez csak egy ártatlan kérdés volt, mert hozzá hasonló nővel még nem volt dolgom és persze, hogy érdekel és tudni akarom, hogy miért is van ez. Mert attól függetlenül, hogy könnyedén kimondanánk, hogy vége, hátat fordítanánk egymásnak és kisétálnánk egymás életéből nem mondom, hogy egyszer sem jutna az eszembe vagy fordulnának meg a fejemben bizonyos dolgok, őrültségek... És valahogy nem tudom azt elfogadni, hogy tényleg ilyen, ennyire üres lenne legbelül, biztosan nem.
- Nem igazán méltattam a figyelmemre, mert nem érdekelt, mert az anyám nem képes elfogadni, hogy nem vagyok az apám, mert nem akarok egy unalmas halvérű lotyót elvenni. Elég jó érv? - Alexandra pedig pontosan tudja hogyan dobja fel a napom vagy hogyan nyugtasson le, hogyan tegyen izgalmassá és felejthetetlenné egy éjszakát. Én egy nőtől magától értetődően nem azt várom, hogy elvegye a kedvem a szextől, hanem, hogy mindig legyen kedvem gerincre vágni.
- Úgy néhány hónapja... Fogalmam sincs Alexandra, nem vezetek róluk feljegyzést. - Úgy három, négy hónapja lehetett. Fogalmam sincs. Nem volt jelentősége, így nem is emlékszem rá, mivel azonnali hatállyal kijelentettem, hogy nem érdekel. Majd ha nősülni akarok tudni fogom azt is, hogy kit akarnék elvenni és vagy Őt vagy senki mást.
- Menj fel a kabátodért. Nekem is kezdenek már unalmasak lenni... Idelent megvárlak. - Mondjuk az elejétől fogva azok voltak és semmi kedvem nem volt az egészhez, de megerőltettem magam, megjelentem, sőt láthatta mindenki azt a nőt, aki momentán lesöpör nálam mindenkit a pályáról.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 08.01.15 17:49

Különös, de ha ezt lehet így mondani, akkor ez életem egyik első kapcsolata, amibe önszántamból mentem bele, még akkor is, ha jól tudom, hogy ez a kapcsolat nem az a bizonyos hétköznapi.
- Mi mást tehetnék? Az élet mindig megy tovább, akármi is történik. - Nem akarok pesszimistának tűnni, de ennyire rossz dolog után már nem is merek senkihez sem ragaszkodni. Vele pedig megbeszéltük, hogy tart ameddig tart, de a lényeg, hogy kötöttségek és elvárások nélkül érezzük jól magunkat egymás társaságában. Most pedig nagyon is erre van szükségem. Érezni akarom, hogy szabad vagyok és most először életemben senkitől sem függők.
- Igazad van. - Se többet, se kevesebbet nem akartam mondani ennél, mert akkor arról is be kellene számolnom neki, hogy mi miatt lettem ilyen. Jobb ha ezt nem tudja. Az élet és a túlélni akarásom formált ilyenné. Tudtam, ha azt a sok rossz dolgot túlélem és kibírok mindent valamikor úgy élhetem az életemet, ahogyan szeretném. Most úgy élek, ahogy nekem jó és nem ahogyan mások elvárnák tőlem.
- Elég jó és ebből az is kiderült, hogy egyáltalán nem is kacérkodsz a házasság gondolatával, eltaláltam? - Egyrészt fiatal még hozzá, másrészt a házasság komoly döntés. Ha nem lettem volna rákényszerítve, akkor én sem mondtam volna ki az igent, de nem tehettem mást. Pedig kislányként mennyit álmodoztam arról, hogy gyönyörű esküvő ruhában megyek férjhez ahhoz a férfihoz, akit szeretek. Nos a gyönyörű ruhát legalább megkaptam.
- Azt hittem ez a pillanat sosem fog eljönni. - Nem kellett kétszer mondania, gyorsan felsiettem a szobájába, sőt út közben felvettem a kabátomat, ahogy lefelé jöttem a lépcsőn, mindez két percbe telt.
- Szerintem nem vagy tisztában azzal, hogy mi is fog várni rád, vagy pontosan tudod ezért sietünk ennyire hozzám? - Sejtelmesen elmosolyodtam, mert nagyon is kedvemre lenne, ha folytatnánk azt, amit a szobájában műveltünk.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex 09.01.15 14:16

- Én nem hinném, hogy magában a házasság fogalma összekötne bármit is. Nem több egy hivatalos iratnál, amiben az áll, hogy példának okáért Te hozzám tartozol. De magában semmit sem ad, ellenkezőleg, csak elvesz. - Pénzt. Az pedig nem keveset, különösen, ha a válóperes ügyvédnek kell fizetni. Épp ezért, ha megnősülök azt alaposan átgondolom vagy egyáltalán nem, csak aláírok egy papírt, de a lényeg, hogy csak egyszer vagyok hajlandó megtenni egyetlen nőért és mivel megtehetem, hogy azt veszek el, akit akarok, miért kellene egy hisztis lotyó. És igen, komolyan gondoltam, hogy inkább vennék el egy szakadt kurvát. Megtenném... De ahhoz nagyon el kellene szállnia az agyamnak. Bár egy ribancnak legalább jó napja lenne.
- Nem azt mondtad az imént, hogy kezdted már azt hinni, hogy sosem jön el ez a pillanat? Nem ezt akartad? Szabadulni? - Mert nekem eléggé úgy tűnt, hogy szenved. Én egyáltalán nem is szándékoztam nagyobb, ekkora jelentőséget tanúsítani ennek a napnak és bassza meg, a meglepetéseket is utálom, Alexandráé viszont nagyon is a kedvemre való volt és érdekelne mit tartogat még a számomra. Mindenből és mindenki másból pedig beteltem már és az egész évre.
- Szex, pia, Te... Indulhatunk. - Én ennél többre nem is vágyom ma éjszaka. Elcsábultam... Nem mintha Alexandra ne lenne tudatában hogyan is kell azt csinálni, hogyan is kell egy férfit elcsábítani. Mondjuk a mai látványhoz hozzátudnék szokni. Többször is meglephetne. Kezdetnek azért, mert nem lennék hálátlan és azért is, mert abban az esetben már csak magamat kellene szabaddá tennem és akkor az enyém a teste minden apró porcikája... Számomra ennél vonzóbb ajánlat sosem kell.

Tárgy: Re: Surprise - Josh & Alex

» Josh & Alex
» Hello my beauty ~ Alex & Josh
» Az élet játék és csak szerencse kell hozzá. Akarsz velem játszani? - Josh & Alex
» Surprise! - Steph & Seb
» Surprise! I'm here! Emily & Derick

Surprise - Josh & Alex

Surprise - Josh & Alex

Similar topics

Similar topics