welcome to prison frpg
üdvözlünk
lépj be las vegas-ba!
Amikor meghallod a nevet: Las Vegas, mi jut először eszedbe?
Kaszinók? Féktelen bulik? Black jack? Roulette? A lehetőségek tárháza végtelen, a kaszinók sora gazdagokat dönt mocsokba...
Azonban egy valamire senki sem gondol. Miután a kaszinóban megszeded magad zöldhasúval, nem árt vigyázni a haza úton; Las Vegas sem másabb, mint a többi város. Vannak rosszfiúk és rosszlányok is, akik képesek bárkivel végezni, ha úgy tartja kedvük. Vannak drogosok és más szenvedélybetegek, akik képesek ölni is azért, hogy megkapják a napi adagjukat. Táncosnők és krupiék, akik egy szempillantás alatt elveszik mindenedet. Prostituáltak és maffiózók, akiknek már, ha csak a nevét tudod, már veszélyben vagy. Mi a közös bennük? Egy rossz mozdulat, egy alaposan át nem gondolt lépés, és máris a börtönben találják magukat, ahonnan megszökni, még senkinek sem sikerült...

facebook csoportunk
lépj be
las vegas téged vár
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
csacsogda
súgj nekem egy titkot...
promónk
csak tekintsd meg!
új posztok
kaptál választ?
Shadowhunters FRPG
Vendég
14.10.17 12:26
Gimnázium
Saige Hannigan
05.10.17 14:47
Happy birthday
Michael Quenell
04.10.17 12:09
Cassidy & Mason
Mason Nicolson
04.10.17 10:39
a legaktívabbak
a legtöbb posztot írók
Admin (2134)
 
Lyna Frei (777)
 
Desmond Drescher (649)
 
Cassandra Drescher (599)
 
Chad Donaghue (561)
 
Charlotte Collins (493)
 
Jennifer Ariadne Lively (450)
 
Aurora Rossum (399)
 
Veronica Chloe Foster (389)
 
Helena Nina Lemmer (273)
 
Top posting users this month
Simon Whitlock
 
Benjamin Tate Hunter
 
Mason Nicolson
 
Leslie Shay Hastings
 
Holden Samuels
 
Emily Hastings
 
Derick Stackhouse
 
Zooey A. Benedict
 
Rebekah Walker
 
Austin Dawson
 

Új téma nyitásaHozzászólás a témáhozShare| .

Edzőterem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 28.10.13 12:11

Sebastian Martinez

Nyelv...egy érdes nyelv...Lash! Nyögve próbálom arrébb tolni a pofáját, és aludni még, még annyira friss az álmom, vissza akarok belé zuhanni, de az átkozott kis dögöm csak nem hagy!
- Szőnyeget csinálok belőled! - morgom ingerülten, hangom még rekedt az alvástól. Nem hagy békén, nedves orrát újra és újra nekem nyomja. Megfordul a fejemben hogy tényleg megnyúzom, de végül megadva neki magam egy orbitális sóhajjal kelek fel, de ahogy kinyomom magam négykézlábra el is fintorodok a fájdalomtól. Hát persze...a hátam. Lash újra nekem ront, mint akiben elveszett egy duracellnyúl, mire erélyesebben lököm le az ágyról.
- Jó...mindjárt megyünk futni...- morgom, és mint egy rokkantnyugdíjas kászálódom ki az ágyból. Épp indulnék a fürdőbe, hogy átkötözzem a lábamon lévő sebet, meg bekenjem a hátam, amikor megcsörren a telefonom, lassan sétálok oda: Lucien. Nem...ma rohadtul nincs kedvem neki ugrálni! Hagyom had csöngjön, úgy dobom az ágyra és tűnök el a fürdőben Lashal a nyomomban. Nem nézek ki épp a legfényesebben, arcom jobb fele még mindig egy hatalmas folt, habár már a lila helyett inkább kék és zöld árnyalatú. Hurrá! Lassan baromi szép sárga lesz, és akkor úgy fogok kinézni mint aki rohad, vagy minimum májbeteg... A tükörben a hátam se fest szebben, a zúzódások még mindig sötét színben pompáznak, és a sebeim is elég rondák...mázli hogy legalább varrni nem kell, habár tuti meg fog maradni a helyük. Apropó varratok! Megnézem a hasam s a kezem, de ott már csak sötét rózsaszín hegként virítanak a varrás nyomai. Azt legalább nem barmolta szét az az állat. Lash türelmetlen, így igyekszem az átkötözéssel, majd az öltözéssel is, nem viszem túlzásba egy térdgatya és egy sportfelső, lesz*rom ha látszanak a sebeim, legalább csak kevés része ragad bele a pólóba...a napokban rájöttem, hogy igen kellemetlen, ha mozgok, felszakad a sebem, és az beleragad a felsőbe.
Végül már az utcán kocogok, az edzőterem felé, ahova ugyan kutyákat nem engednének be de jó ideje ismerem a tulajt, és Lasht is kedveli, így az előtérbe befeküdhet, ha van rajta szájkosár, és nem mászkál el...Remegő térddel nyitok be lihegve, majd szét szakad a hátam, és a combom is lüktet, ahol a kulcsot belém állította az a barom. Felrakom Lashra a szájkosarat, majd befelé indulok, intve pár ismerős arcnak, ma nincs kedvem beszélgetni, csak zsákot püfölni jöttem! Hiába a futás végén amellett hogy sajog mindenem, most emiatt a fájdalom miatt rohadt ingerült is vagyok. Eddig ennyi futás meg se kottyant, most meg le vagyok amortizálva mint valami MMA versenyző! Gondolataimmal egyre jobban felhergelem magam, de addig amíg le nem töltöm valakin vagy valamin a mérgem nem is fog megszűnni... Már borúsabb hangulatban nyújtok egy keveset, megrándul az arcom de nem szisszenek fel, pedig érzem a hátamon felszakadt pár seb, kurva élet! Ingerülten állok neki püfölni a zsákot, lassan kikapcsolva a környezetemben mindent. Rohadt szívesen képzelem oda a támadóm a zsák helyébe!
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 15.11.13 20:55

Újabb napok. Csendben. Se az iskolában nem jelent meg, hát még a megbeszélt időpontban és helyen, de még a lakásánál se látok mozgást. Hosszú napok teltek el. Hosszú.. eseménytelen.. napok. A hurok egyre jobban szorul a nyakam körül, odafentről cseszegetnek én meg nem tudok felmutatni még semmit sem, csak egy közös kávézgatást és egy parancsra ölő kutyát.
A legutóbbi beszélgetések falschul sikerültek. Nem maradt nyom. Sehol. Sehol semmi, mintha mindent a föld nyelt volna el, nekem meg szükségem volt egy kis levezetésre. Futhatnék.. igen, megtehetném hogy a nyakamba kapom a várost, az egyik kietlen végében, de most dühös voltam. Kicseszettül dühös, és szükségem volt valami megerőltetőbbre. Súlyok.. nehezek.. erőlködés.. feszültséglevezetés.. Igen, most pont erre volt szükségem!
Ritkán jártam ide, legalábbis az utóbbi időben. sokkal jobban szerettem odakinn a frissítő hőségben a hegyek lábainál vagy épp a csúcsra törve, de most hiányzott belőlem a megfelelő koncentráció. Délelőtt volt.. semmi dolgom, egykedvűen löktem be az edzőterem ajtaját, gyors ruhacsere, és nem is telt csak alig néhány percbe mire ott fekszem a súlyok alatt.
Az idő telt, csak hogy én meg pont nem foglalkoztam vele, a fejem egészen máshol járt, benn a múltban, az utolsó találkozásunk kellős közepében, mit láttam.. hol.. hogy találhatnám meg vagy mi lenne az a véletlenszerű indok amivel még egyszer felmenjek ellenőrizni hogy még mindig él e. Vagy a kutya! Kedvező helyzet lenne, összebarátkozni azzal a döggel, tolvajkulcs.. értettem a mesterséghez és lazán körülnézni a lakásban, senki által nem zavarva, csöndben.. A fejemről izzadság folyt. Kitartóan csurgott végig a homlokomon, de én még mindig nem törődve vele pörgettem tovább a dolgokat a fejemben amikor hirtelen.. a kezem megcsúszott, a fém megadta magát az izzadtság alatt, borul a súly, a jobb oldal hirtelen közeledve a mellkasom felett, de nincs időm felfogni. Igazából még el se jut a fejembe amikor egy hirtelen kéz kap oda, tartja meg és erősen caccogni kezd.

- Kisfiúk ne játszanak nagy súlyokkal. - veszi poénosra a figurát, én viszont nem értékelem.

- Kösz! Majd megmondom nekik. - teszem hozzá rossz szájízzel, de igaza van. Erősen túlzásba vittem, de ez épp elég volt ahhoz hogy észre térjek. A nyakamban lógó törölközőbe törlöm a fejem, lehúzva róla a patakzó verítéket, irány az öltöző, ideje hogy összekapjam magam és végre valami értelmeshez is kezdjek, akár így.. vagy akár úgy is de lépnem kell. Útban a tusoló felé viszont hangos püfölésre leszek figyelmes, és bár nem volt célom vele, valószínű csak automatikusan kapom oda fejem mikor a szemembe ötlik egy ismerős hajzuhatag. NACSESZDMEG! Ne mondd, hogy ekkor mázlim lenne.. - száguld át a fejemen, de nem engedve a dolognak nagyon teret, mert mi van ha csak képzelődöm, vagy egyszerűen csak valaki más, aki hasonlít a célszemélyre, azonnal negyed fordulatot véve indulnak meg a lábaim.

- Most már látom miért nem jut idő a testnevelésre.. - veszem a hangot enyhén szemrehányóan viccesre ahogy mögüle közelítek, de amikor rám néz, a dolog azonnal megtorpanásra késztet. nem mert nem ő az. Hanem pont azért mert ő az. És ahogy elnézem nem fest túl fényesen. SŐT!

- Mi történt.. - engedem el gyenge panaszittassággal a hangomon, de most valamiért nem kell játsszak vele. Hogy tényleg érdekel!? Nem tudom miért. Talán mert nem tesz jót ha az előrelépésed egyetlen lehetősége, úgy néz ki mint egy kötözött sonka. De sokkal inkább mert szimpatikus volt. Bármennyit is mérgelődtem miatta az elmúlt héten.(hetekben??)
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 18.02.14 3:52

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.03.14 10:19



















Még mindig nem akarom elhinni, hogy arra pocsékolom az ebédszünetemet, hogy egy újoncot felkészítsek a vizsgára, ahol nekem kellene átengedném őszintén soha nem tenném meg. Ennek pedig semmi köze a neméhez vagyis, hogy nő. Nem vagyok elfogult. Egyszerűen csak nem találom eléggé motiváltnak. A fizika erőnléte és az ütései felérnek egy lassított filmmel. Akár kávézhatnék is közben. Most viccen kívül ez a nő szeretne ügynök lenni és engedélyt a fegyverviselésre? A legjobb szándékkal is legfeljebb közúti járőrnek tenném be egy iskola közelében az útkereszteződéshez gyereket átkísérgetni az úttesten. Nehéz éjszakám volt, szóval igazán összekaphatná magát egy kicsit, hogy ne legyen időm elbóbiskolni két mozdulata között. Nem elég, hogy erre fog elmenni a teljes szünetem a teljesítménye sem valami kecsegtető, maximum a teremben lévő férfiak szemét gyönyörködteti, csak most nem ezért vagyunk itt. Fel kellene készítenem az erőnléti vizsgájára, ami ha jól tudom ma lesz, engem pedig még délelőtt kapott és állt neki könyörögni... Bár őszintén nem hiszem, hogy egy óra alatt csodát fogok tudni tenni. Ezek után már csak abban bízhatunk, hogy ha át is megy legalább pontosan tud lőni, ha már ütni nem képes. Ez a nő a higgadtság mintaképe és inkább simogatnak az ütései... De ettől adott helyzetben senki sem fog kifeküdni, legalábbis képtelenségnek tartom, nyálcsorgatásnak azonban még mindig megteszi.
- Nem, nem jó. Ez így nem fog menni. Nem elég, hogy megtanulta alkalmazza. Máris csurom víz, pedig ennyitől még senkit sem fog a padlóra küldeni, különösen ha az a valaki kiteszi az ön súlyának a kétszeresét. Szétroppantja... Ez így nulla és nálam megbukott. Szedje össze magát. Ennél az unokaöcsém is nagyobbat üt, pedig még tíz éves sincs. Gyerünk... Rajta! - Talán szünetet kellene tartanunk, egyértelműen. De ha már most kimerült, akkor egyáltalán folytatnunk sem kellene, mert ez a munka határozottan nem neki való. De ezt már első ránézésre is megtudtam volna állapítani. Nincs semmi tűz a szemében, semmi ösztön.
- Minden hiába... Ha egyszer kifogyott a tár, mihez fog kezdeni a lőfegyverével? Most ne gondolkodjon, csak csinálja. A tapasztalatot senki sem tanulja és kézhez sem kapja. Szóval folytassuk... Maga nő. Legyen már egy kicsit temperamentumosabb. Jól van... Próbáljuk meg másképp, akkor csak védje ki... Védekezzen! - A francba is, hacsak egyszer is elsikerült találnom annak nyoma lesz, méghozzá elég csúnya. De a kezdeményezésben nagyon gyenge, de még bízom benne, hogy megvédeni talán tudja magát. Fogalmam sincs hanyadszorra próbálom vele megtanítani ugyanazt a mozdulatsort, majd csak sikerül legalább egyszer elkápráztatnia vele na és persze páratlan tehetségével, hogy tudja mikor kell előre és hátra vagy épp oldalra kilépni rúgni vagy épp ütni. A kezét meg a lábát csak nem tudja összekeverni.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.03.14 14:55



Liam & Elena



Tombol bennem a feszültség, amit le kell vezetnem. Nem szoktam ebéd időmben edzőterembe járni, de ma már az íróasztalt lettem volna képes kaparni, csak ki kell adnom magamból ezt. Sok minden van, ami jelenleg frusztrál. Nem akarok egy időzített bomba lenni, aki bármelyik pillanatban robbanhat, de mégis úgy érzem, hogy ketyeg bennem valami. Tudom sokan ki sem néznék belőle, hogy edzőterembe járok, inkább azt hiszik, hogy alakom a géneknek köszönhető, de mégis a boksszal tartom magam formában. Általában csak a bokszzsákot püfölöm, ez számomra remek levezetés, ha már végképp minden húr szakadni látszott. Levezetésként pedig ott a futópad. Napi pár kilométer és biztosan mindenki elégedetten bólogat fenekem látványától. Nőből vagyok, ezért hiú is, szeretek jól kinézni, másoknak tetszeni, de mégis mindezt csak magamért csinálom. Nem számítottam arra, hogy belépve az edzőterembe hatalmas meglepetés fog fogadni. Mégis megtorpantam mikor megláttam. Hogy dühös lennék rá? Ugyan! Ez annál jóval több. Elképesztő, hogy tényleg képes volt csak úgy ott hagyni, miközben annyira vele szerettem volna tölteni az éjszakát. Most pedig valami ügyetlen nőcskével szórakozik. Nem tehetek erről, de mindent tökéletes hallottam, láttam, ez pedig bőven elég volt ahhoz, hogy ne tudjak csak úgy elsétálni mellette.
- Esetleg én is megpróbálhatnám? - Már most biztos voltam abban, hogy jobb leszek ettől a nőcskétől. Persze a túlzott önbizalom itt sosem jelent jót, ezért tisztában vagyok azzal is, hogy Liam sokkal erősebb tőlem, ezért semmi esélyem nincs ellene, mégis szívesen állnék ki ellene.
- Tudod, valahogy kedvem lenne ahhoz, hogy megüsselek. - Az pedig már egészen biztos, hogy jobban élvezném, ha őt üthetném, mint egy bokszzsákot. Szívesen behúznék neki akkorát, hogy még napokig emlékezzen rám. Már csak azért is, mert így elégtételt tudnék venni, amiért elrontotta az ígéretesnek induló éjszakánkat. Ezek után pedig várhatja, hogy mikor megyek át hozzá ismét. Ezt az esélyét már elszúrta.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.03.14 19:42



















- Hogyne... Ha nem akarsz előtte bemelegíteni, akkor máris a tiéd a terep. - Meg kell hagyni nagyon is meglepett. Az is persze, hogy összefutottunk, mondjuk az már valamivel kevésbé, hogy szívesen helyet cserélne a hölggyel, akivel épp szenvedek vagy aki épp engem szenvedtet. Előfordul olykor, hogy foglalkozom és felkészítek újoncokat, de ez a nők kitesz legalább még ötöt. Mellette már nekem kell kifújnom magam, mert kezd fárasztani, mégis neki adtam néhány perc szünetet, amíg mi a harcos kis amazonommal lerendezem a félreértéseinket a múlt éjszakából adódóan.
- Ha mindent láttál, akkor gondolom nem kell újból megmutatnom... - Valahogy a hevességén már nem tudok fenn akadni. Nyilvánvaló, hogy még iszonyúan dühös a múlt éjjel miatt. De mégsem gondolhatja azt, hogy nekem örömömre volt felkelni egy ilyen dögös szexéhes nő mellől, hogy bemenjek dolgozni, mert ma lehúzok legalább tizenkét órát. Nem vitatható, hogy inkább maradtam volna vele azok után, hogy meglepett egy köntösben. Fogalmam sincs mikor volt legutoljára szerencsém ilyen meglepetésben részesülni. Ő egy kivételes nő, egy kivételesen gyönyörű nő. Talán pontosan emiatt nem vagyok még nős, hiszen ha jól emlékszem valami ilyesmit is kérdezett. Mindig is tudtam, hogy a munkám és a magánéletem nehezen fognak meglenni egymással. Nem is tévedtem akkorát. Nem egy tartósnak hitt kapcsolatom kiváló példa erre és meg is értettem mindegyik okot. Egy nő sem szereti, ha hajnalok hajnalán felkelnek mellőle vagy akkor érnek haza hulla fáradtan.
- Tudod talán még meg is engedném neked, de gondolom úgy már kevésbé élveznéd a dolgot. - Azt hiszem erre most amolyan elégtételként kell tekintenem, amit venni akar rajtam, de kötve hiszem hogy azt is szeretné, hogy hagyjam magam.
- Nem egy nőt terítettem már ki, de most úgy fest azt is megfogom tapasztalni milyen is egy szexre éhes nő dühe. - Minden bizonnyal nem ez a legjobb alkalom arra, hogy megpróbáljam kiengesztelni, legalábbis szavakkal biztosan nem fog menni. Ő egyáltalán nem a bocsánatkérésemre kíváncsi, hanem arra, ami a múlt éjjel várt volna rá, aztán mégsem kaphatott meg, mert megcsörrent a telefon, amit nem tudott sikeresen kisajátítani magának és elettem tőle.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.03.14 22:06



Liam & Elena



Még egyetlen egy férfi sem tette ezt meg velem. Sőt, még egyetlen egy férfi sem vette fel a telefonját, miközben velem volt, főleg ha az ágyban. Liam pedig nem csak, hogy ezt volt képes megtenni, hanem faképnél is hagyni, mert fontosabb dolga adódott. Gondolom nem hozta eléggé lázba meztelen testem látványa, hogy teljesen csupaszon fekszem az ágyában és szinte mindenre kapható vagyok. Ezek után nem csoda, hogy annyira tombol bennem a feszültség és valahogy ezt ki is szeretném adni magamból. Azt hiszem meg is találtam a legmegfelelőbb módot erre, az pedig a legszebb az egészben, hogy az ebben érintett személyen tudom letölteni.
- Nem kell ahhoz bemelegítés, hogy ellássam a bajod. - Ezt igazán veheti fenyegetésnek is. Nem fogom magam vissza ha az ütésekre kerül a sor, sőt nagyon is mindent bele fogok adni. Lássa csak, hogy kivel volt dolga és, hogy milyen nőt volt képes ott hagyni.
- Azt hiszem menni fog, ne félts. - Nem tartok attól, hogy le fog törni a körmöm, sőt attól sem tartok, hogy lesz pár zöld-kék folton, ha esetleg vissza ütne. Szóval miattam igazán ne fogja vissza magát, mert én sem fogok vele óvatos lenni. Megérdemli mindazt, amit tőlem kapni fog, ebből garantáltan nem fog repetát kérni.
- Nehogy megpróbáld vissza fogni magad! - Velem ezek után meg ne próbáljon jótékonykodni, nincs szükségem arra, hogy vissza fogja magát.
- Ne is hozd szóba a tegnap éjszakát! Így is túl dühös vagyok rád. Még mindig nem hiszem el, hogy képes voltál ott hagyni. - Dühömben már be is vittem az első ütést. Gondoltam nem volt rá felkészülve, hogy már is kezdetét veszi a harc, ezért csak mellkason ütöttem, még bőven van időm arra is, hogy egy szép monoklival is kidekoráljam.
- Ugye tisztában vagy azzal, hogy elszúrtad ezzel minden esélyedet nálam? - Lendült is a kezem, hogy újra bevigyek egy ütést, az pedig csak Liamon múlik, hogy kivédi-e, vagy esetleg újból betalálok.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 17.03.14 20:25



















- Cicamica, gondolod, hogy az első fogaid nélkül vagy az eltörött orroddal is ugyanolyan szexi leszel? - Az elmélet kedvéért tételezzük, hogy eleget teszek a kérésének és nem próbálom meg visszafogni magam, sőt szándékosan sem fogom elvéteni az ütéseimet. De bőven elég csak egyszer ráhibáznom és megütnöm ahhoz, hogy ezen dolgok valamelyike megtörténjen. Arról nem is beszélve, hogy nem vagyunk egy súlycsoport, ezt nem ártana figyelembe vennie, még mielőtt elhamarkodott kijelentéseket tenne. Mondanom sem kell nincs túl sok kedvem most ehhez, de ha az ebédszünetemnek már úgyis lőttek... Valamivel mégis csak kárpótolnom kell, ha nem is engedem meg, de legalább lehetőséget adok neki arra, hogy tényleg ellássa a bajomat, ha most épp erre vágyik.
- Sajnálom, hogy nem vagyok egy egyszerű közúti járőr és a munkámon emberi életek múlnak. De ma este nyugodtan csípj csak be és keress egyet magadnak. - Hazudnék, ha azt állítanám, hogy meg sem éreztem az ütést. Nem is volt rossz. A mai eddigi legjobb teljesítmény. De nála mindketten tudjuk minek köszönhető ez a nagy adrenalin löket.
- Te flörtöltél és kezdtél ki velem. Te jöttél át hajnali kettőkor egy köntösben. Majd csak túl leszek rajta. - Meglepő módon egész erős ütései vannak, kiváló az erőnléte. Ő nem csak simogat, hanem üt, méghozzá dühből. Így a tökéletes, csak ezt már nem állt módomban szóvá tenni, mert jött a következő karlendítés, én pedig már hajoltam is oldalra. Igazából csak ekkor vettem komolyan és vettem fel a megfelelő testtartást, ahogy vele szemben álltam. De nem akartam máris a mély vízbe ugrani, lefogadom, hogy lenne még mondanivalója és engem nagyon érdekelne. De addig elszórakoztatom egy kis stratégiai játékkal. Egyik lábamról a másikra helyezve a testsúlyomat könnyedén kezdtem el kitérni oldalra, mint aki még csak kóstolgatja. Ő dühöng és ezt a dühöt, amit valószínűleg a női hormonoknak köszönhetünk rajtam szeretné kitölteni. Hát legyen, de meglátjuk, hogy a dühén kívül mást is képes lesz-e észrevenni, mondjuk, hogy sarokba szorítottam. Közben játszadoztam vele, mint aki továbbra sem veszi komolyan és szinte majdnem mindegyik alkalommal elvétettem...
- Rajta Elena, így nem tudlak komolyan venni. Ne védekezz, hanem kezdeményezz! Támadj! - A mi előbb azért tanítottam védekezni, mert támadni képtelen volt. Azok az ütések egy gyereket sem terítettek volna le, nemhogy engem, pedig valósággal le lennék nyűgözve tőle, ha legalább egyszer alul maradnék a szőnyegen.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 18.03.14 9:27



Liam & Elena



Ezt mégis hogyan képzeli? Mindezek után csak úgy megengedi magának, hogy cicamicának nevezzen? Ha végképp elmenne a józan eszem és megfeledkeznék arról egy pillanatra, hogy az erőviszonyok Liam oldalán állnak, akkor tennék egy próbát arra, hogy saját kezűleg, jobban mondva ököllel úgy képen csapjam, hogy végül ő szoruljon fogpótlásra. Már csak azzal is felhergelem magam, hogy vissza gondolok a tegnapi nap eseményeire. Neki aztán nincs oka panaszra, mert kettőnk közül Liam járt jobban, nekem meg maradt a saját magam kényeztetése. Nem egészen ilyen elképzeléseim voltak.
- Nem gondolom. De talán lesz benned annyi udvariasság, hogy nem ütnél arcon. - Se törött orrot, sem pedig monoklit nem szeretnék, sőt bízok abban, hogy mindegyik fogam a helyén marad. Mert a kisebb zúzódásokra, kék-zöld foltokra fel vagyok készülve, ezzel jár a boksz. Viszont a főnököm nem repesne az örömtől, ha bedagadt arccal és monoklival fogadnám az ügyfeleit.
- Tudod mit? Tegnap ezt én is nagyon tudtam sajnálni. Oh, igen! Keresni is fogok valaki olyat, aki képes kikapcsolni a telefonját, amikor velem van. - Annyira, de annyira dühös voltam rá, minden mérgemet ki szerettem volna magamból adni, hogy annyi erővel tudjam megütni, amennyire most mérges vagyok rá. Szépen sikerült bevinnem az első ütést, de még mindig fortyogtam a dühtől.  
- Talán nem kellett volna megcsókolnod, mert azt elismerem, hogy én flörtöltem és kezdtem ki veled, de minden azon múlott, hogy megcsókoltál. Ha nem tetted volna, akkor nem is mentem volna át hozzád, de megnyugtatlak többé nem fog előfordulni. - Ha nem mutatta volna ki, hogy érdeklem, akkor biztosan nem lennék most ennyire dühös rá, mert akkor az egész meg sem történt volna. Most meg még egy időzített bomba is elszégyenelné magát mellettem, mert nagyobbat robbannék. Már csak azzal is felhúz, hogy nem tekint egyenlő ellenfélnek, mert úgy bánik velem, mintha puhány lennék. Kivéd egy-két ütésemet, de ennyit legalább be is kapott, viszont Liam nem üt csak védekezik.
- Támadjak? - Felhúzott szemöldökkel vontam kérdőre, de ha már ezt akarja, hát támadok. Bal kezemet megindítottam, mintha oldalba akarnám ütni, de ez csak csel volt, mert pár másodperccel később jobb kezemet lendítettem arca felé. Akkorát ütöttem, hogy öklöm is belesajdult, de Liam szája is sajoghatott a fájdalomtól, ahogy felrepedt és vérezni kezdett.
- Erre gondoltál? - Egy pillanatra megijedtem, mikor megláttam a vért, de próbáltam leplezni. Igaz, haragszok rá, de azért ténylegesen nem szerettem volna kárt tenni benne.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 17.04.14 10:40



















Édes mindegy, mert megütni is a nehezemre esne. Elena egy nő sérülékeny gyenge pontokkal, így elgondolkodtató melyik testrészére is merjek ütni. Ténylegesen nem szeretnék neki fájdalmat okozni
- Szóval, azt akarod, hogy nekem is fájjon, hogy visszautasítottalak? - Mert nyilvánvalóan erről van szó. Alaposan padlóra küldtem a női hiúságát azzal, hogy fontosabb volt az a telefonhívás. Mi tagadás, ez egy kiválóan bevitt ütés volt, hibátlan, tíz pontos találat. Tanítani sem tudtam volna jobban, ami azt illeti büszke is lennék a kis tanítványomra, ha ezt megtudná ismételni utána. Nálam ez már egy átmenő a részére, bátorságból mindenképpen.
- Ennyit a barátságos kis mérkőzésünkről... - Töröltem le a vért a felrepedt szám környékéről, de van egy olyan érzésem, hogy fog ez még jobban is fájni. Csak ezentúl nem fogom olyan könnyen engedni. Érdekelt tényleg lenne-e hozzá elég mersze, hogy úgy igazán megüssön... Hm, de engem vele ellentétben nem ért csalódás.
- Mi lesz Elena, ha már nem leszel dühös? - Nem tartom valószínűnek, hogy eddig minden egyes férfinak behúzott egyet, akitől nem kapta meg amit akart. De mindez arra volt jó, hogy eltereljem a gondolatait, hogy csakis rám figyeljen, arra amit mondok, de közben persze mindkét kezemet ökölbe szorítva tartottam fenn, csakhogy egy váratlan pillanatban egy erőteljes mozdulattal a lábát rúgtam ki alóla. Bevallom egy kicsit nekem is fájt hallani amekkorát csattant a szőnyegen.
- Szóval, ezentúl látni sem akarsz? Egy emelet választ el minket, a lift és a lépcsőház pedig nekünk nem elég, ha arról van szó, hogy távol kell maradjunk egymástól. - Csöppet sem burkoltan tettem említést a tegnap estéről. Leereszkedtem hozzá, de nem azért, hogy udvariasan felsegítsem. Ellenkezőleg, erősen visszanyomtam a szőnyegre, amint felakart ülni.
- Én csókoltalak meg. De tudod mit? Újból megfogom tenni. Ess csak nekem! Üssél, vágjál, rúgjál, harapjál vagy karmoljál... Nem érdekel. Te is tudod mi az, amire jobban vágysz. - Vettem le kezemet a mellkasáról, amellyel eddig a szőnyegnek nyomtam. Felálltam arra várva, hogy a kis harcias amazonom is lépni tudjon, amire az imént nem adtam esélyt neki. Bevallom, ezután számító újabb sajgó, vérző felületre magamon.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 17.04.14 11:42



Liam & Elena



Már nem is tudom valójában mit is akarok. Először azt hittem, hogy elégtételt akarok, de ez annál jóval bonyolultabb. Nő vagyok, ezét szeretem a bonyolult dolgokat. Ez is egyszerű, mindketten tudjuk, hogy mi és miért történt, de még ezt is a kelleténél bonyolultabbá teszem.
- Nem csak akarom, elhiheted fájni is fog. - Szemeimben a harciasság tüze égett. Tombolt bennem az adrenalin, jelen pillanatban úgy éreztem magam, mint egy harcias amazon. Mintha legyőzhetetlen lennék, képes voltam magamról ezt hinni, közben pedig szépen elkövettem azt az aprócska hibát, hogy alábecsültem ellenfelemet, holott sokkal nagyobb, erősebb nálam. 
- Hogy mi lesz akkor? Nem tudom, de ha nagyon szeretnéd akkor majd értesítelek a fejleményekről. - Idővel biztosan túl fogom tenni magam rajta, de most még képtelen vagyok erre. Túl friss a dolog, de valamikor csak el kell párolognia az iránta érzett dühömnek. Oh, én is butus, elhittem, hogy tényleg nem leszek majd rá idővel mérges, de most mérgesebb vagyok, mint valaha. Nem volt túl kellemes a szőnyegnek csapódni, csípett.
- Talán elköltözhetnél, nem gondolod? - Mert ami engem illett nagyon is tudnám úgy folytatni az életemet, mintha semmi sem történt volna. Valahogy megpróbálhatnánk egymást elkerülni, na de akkor mi lenne ha mégis véletlenül találkoznánk? Felnőttek vagyunk már, biztosan szótlanul képesek lennék elsétálni egymás mellett, csak akarnunk kell. Más esetben még tetszene is, hogy ennyire uralkodni próbál felettem, de most nagyon nincs az ínyemre, hogy így fitogtassa erejét.
- Dehogy fogod újból megtenni! - Mikor már volt oly szíves és levette rólam kezét feltápászkodtam. Eléggé fáj a hátam, rosszul sikerült esnem, de szerencse, hogy jó a fájdalomtűrő küszöböm. Meg egyébként sem mutatnám ki, hogy mennyire fáj.
- Mi értelme lenne? Semmi esélyem ellened. - Szó szerint hátrálni kezdek szép lassan. Nem azért, mert megfélemlített volna, hanem mert józanul gondolkozva jól tudom, hogy ennek semmi értelme sem lenne. Különben is lassan vége az ebéd szünetemnek, nekem pedig még rendbe kell szedni magam.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 15.05.14 19:27



















- Rendben van. Sydney Fox, lássuk milyen egy temperamentumos dühös nő. - Komolyan nem gondoltam, hogy ebből, egy telefonhívásból ez lesz. De minden bizonnyal nem csak erről van szó, hanem valami sokkal többről. A mai önjelölt harcias kis amazonunk rosszul viseli a visszautasítást, de legalább, ha tényleg ennyi történt volna. De dolgozni keltem fel mellőle... A probléma ott kezdődik, hogy egyáltalán felvettem a telefont.
- Feladhatnád, nem gondolod? - Nem fogok sehová sem költözni. Nem fogom kerülni. Nem fogok két lépéssel odébb állni. Ellenkezőleg. Én fogom lángra lobbantani a szikrát, hogy a teste minden egyes kis porcikája tűzforró legyen a vágytól. Megteszem... Még egyszer nem hibázom el. Egy nőnek mindig fáj, ha valami fontosabb nála, de mégis csak tegnap ismerkedtünk meg. Nem gondoltam, hogy ez már kettőnkre is érvényes. De lassan azt hiszem megtanulom a játékszabályokat és egyre jobb leszek.
- Dehogynem fogom. - Viszont nem szeretném, ha ennél alább adna. Legyen csak dühös, dacoljon csak azért is minden egyes szavammal. Nem számít. Mert amikor követem az öltözőkhöz és erőteljesen nekinyomom a falnak és megcsókolom, úgysem fog ellökni magától, legfeljebb egyszer próbálhatja meg, akkor erősebben fogom szorítani, hogy végre tudatosuljon a kis fruskában, hogy pontosan ez az, ami annyira vonz benne. Fogalmazzuk úgy, hogy ez egy amolyan szakmai ártalom. Profi mesterlövész vagyok. A könnyű célpontokat behunyt szemmel is levadászom érzékből.
- Sydney szépségem, tényleg csak ennyi? Ez így nem győzelem... Ha veszítek elköltözöm, ha veszítesz, akkor ma kikapcsolom a mobilomat, a kezedbe is adom, ha szeretnéd... Csak ne fogd vissza magad! -  Szinte hajszálpontosan vele szemben álltam meg, nagyképűen széttárt karokkal, hogy ezzel is bosszantsam, a hangomnak, a tekintetemnek amolyan "Na mi lesz már kislány" hatása volt. Miből gondolom, hogy valóban visszafog fordulni, hogy nem sétál tovább? Egyszerűen csak tudom. Időközben pedig teljesen megfeledkeztem a kis gyakornokomról, de legalább láthatja hogyan is kellene csinálnia. Őt Elena is könnyűszerrel leterítené a látottakból ítélve, vagyis előttem csont nélkül megbukott.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 16.05.14 8:29



Liam & Elena



Ez most komoly? Képes Sydney Foxhoz hasonlítani? Ezt most nem bókként fogtam fel, mert szerintem attól a nőtől sokkal, de sokkal szebb vagyok. Maximum hasonló temperamentumunk van, de remélhetőleg más hasonlóság nincs kettőnk között. Na, de hogy Liam arra vágyna, hogy még ennél is jobban bizonyítsak neki bármit is... Szerintem ennek nincs túl sok értelme. Megütöm, de nem üt vissza, maximum ismét padlóra küld. Különben is azt hiszem most nem is velem kellene foglalkoznia, hanem azzal a nővel, akit az előtt próbált motiválni.
- Nem szoktam feladni. - Ezért kettőnk közül neki kell feladnia. Ezek után pedig nagyon is kínos lesz ha össze futunk egymással, de ez elkerülhetetlen tekintve, hogy egy helyen lakunk. Jobb lenne ha egyikünk elköltözne, de biztosan nem én leszek az. Oké belátom egy kicsit túlzás arra kérni, hogy költözzön el csak mert dühös vagyok rá.
- Csak szeretnél újra megcsókolni, de be kell látnod, hogy eljátszottad az esélyedet. - Felvette a telefont miközben meztelenül voltunk már az ágyban ez már magában elég ok arra, hogy ne adjak neki több lehetőséget arra, hogy még egyszer ez megtörténjen.  
- Elena a nevem, nem pedig Sydney. - Ugye csak ezzel akar bosszantani? Legalább a nevemre emlékezhet, miután örömet okoztam neki.
- Liam te már akkor veszítettél, mikor tegnap faképnél hagytál. - Tovább hátráltam, mert nem fogom még egyszer megütni, nem fogom vele ezt játszani. Nem veszítene, ahogy nem is költözne el. - Remélem tudod mit vesztettél. - Hiába is vonzódok hozzá, de büszkeségem nem akarja megengedni, hogy adjak neki egy újabb esélyt. Ahogy hiába akarok vissza menni az öltözőbe, hogy minél távolabb legyek tőle, erre még sem vagyok képes. Nem kellene ezt tennem, de mégis megteszem. Eleinte szép lassan indultam el felé, majd tőle pár lépéssel ellöktem magam a földtől, és rávetetettem magam. Így aztán tényleg levettem a lábáról.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 26.05.14 16:41



















- Félsz adni még egy esélyt, igaz? - Én nagyon jól tudom mit veszítettem. A probléma csak az, hogy nem tudok veszíteni. Egy nővel pedig csak elbírok valahogy. Veszett ügy akkor lesz, amikor feladom. De még ha engedném is elsétálni, akkor sincs rá semmi garancia, hogy nem fogom utána menni, utolérni az öltöző ajtajában és nekitapasztani, csakhogy mindketten érezzük mit veszítettünk.
Én erre határozottan nem számítottam. De tudtam, hogy készül valamire, ahogy lassú léptekkel kezdett el közelíteni. Mégis előbb gondoltam volna egy pofonra, minthogy arra, hogy teljes erejéből szó szerint nekem esik és rám veti magát. Mivel felkészületlenül ért a dolog így mindketten szépen kitaknyoltunk. De nem élvezhette tovább öt másodpercnél, hogy felül van.
- Élvezed? Küzdj meg érte... - Ébredt fel bennem a harci szellem. Ezúttal nem fogom nyerni hagyni. Most annál sokkal több forog kockán, ami nekem is legalább annyira fontos. Tudom azzal semmire sem mennék, ha elmondanám neki, hogy még soha egy nő sem volt ebben a helyzetben, hogy nem engedtem elmenni. Köszönje csak meg magának, amiért tegnap olyan féktelen volt. Mert ugyan férfi vagyok, de azt az egyet biztosra veheti, hogy nem a tíz perces aktivitása az oka annak, hogy akarom, hogy legyen legközelebb. Könyörgöm, szopni mindegyik nő tud. bármelyik nőtől megkaphatnám, ha csak erre, ennyire vágynék. De többet szeretném, ami pedig a lényeg, hogy tőle szeretném.
Megtehetném, minden különösebb erőfeszítés nélkül lefoghatnám mindkét kezét, hogy mozdulni se tudjon, de úgy túl könnyű lenne. Így egy lendülettel löktem le magamról, amivel nagyjából kezdetét is vette a mi kis hatalmi harcunk a győzelemért vagy a kudarcért. De mennyire akarja Elena, hogy veszítsek? Na és azt, hogy nyerjek? Hogy ma éjjel újra egy ágyban kössünk ki, de ez úttal az övében, hogy módszeresen kiengeszteljem? Beismerem... Pofátlanság lelépni egy nő mellől az éjszaka kellős közepén.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 26.05.14 23:51



Liam & Elena



Félnék? Mégis mitől? Mindössze azért nem adok neki egy újabb esélyt, mert túl büszke vagyok. Elszúrta. Ott hagyott az ágyban szexre éhesen. Nem kellett volna felvennie azt a rohadt telefont és akkor nem lennénk most ilyen átkozott helyzetbe. Mégis nagyon sajnálom, hogy a tegnapi esténknek így lett vége, pedig nagyon szívesen eljátszadoztam volna vele, oh de még mennyire!
- Mégis mitől félnék? Különben is ez a "még egy esély" csak is arról szólna, hogy most legyen alkalmad megdugni. - Lényegében tényleg erről lenne szó, de vajon Liam tényleg csak ennyit akarna tőlem? Gerincre vágni ha már tegnap nem jött neki össze? Jó, mondjuk nekem sem lenne az ellenemre a dolog. Ennek ellenére is úgy érzem, hogy nem kellene hagynom neki, hogy csak így játszadozzon velem. Aztán csak nem bírtam magammal és egyszerűen szó szerint rávetettem magam, aminek következtében Liam hirtelen alám került. Hm, mindig is szerettem felül lenni.
- Na és te élvezed? - Felül voltam, majd alul maradtam, de ismét felküzdöttem magam, mintha csak mi ketten lennénk a teremben, pedig lefogadom, hogy minden szempár ránk szegeződik és kíváncsian várják, hogy ennek mi lesz a vége. Ahogy én is tudni szeretném, hogy ennek miféle végkimenetele fog lenni. Most egymás ellen harcolunk, vagy inkább egymásért?
- Túl sok kíváncsi szempár szegeződik ránk. - Csak nem ajkai közé suttogtam, ahogy ölébe simultam. Hatalmas ön kontroll kellett ahhoz, hogy ne csókoljam meg, de nem fogom neki megadni ezt az örömöt, ha ajkaimra vágyik, akkor neki kell megcsókolnia. Sőt, még ki kell engesztelnie a tegnapiért is, előre leszögezném, hogy nagyon nem lesz könnyű dolga velem.  
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 29.05.14 1:34



















- Ki állítja ezt? Az ártatlan leányzó, aki egy szexi fehérneműben és egy köntösben toppant be az éjszaka kellős közepén, épphogy nem lógott valahol egy apró kis cetli, hogy tegyél a magadévá. - Felnőttek vagyunk. Most komolyan magyarázkodnunk kellene? Semmire sem fogom kényszeríteni. Viszont ennél világosabban akarva sem tudnám a tudtára adni, hogy akarok folytatást. Elismerem, hogy nagyon elszúrtam a múlt éjszakánkat... Amit, ha akar helyrehozom, ha nem, akkor semmit sem fogok tenni. Ha veszítettem, hát veszítettem. Én tisztában vagyok vele mit veszítek, ami róla nem mondható el. Mindössze egyetlen félbehagyott éjszakáról lenne szó. De akkor miért is küzdünk egymással?
- Az attól függ... Számíthatok folytatásra vagy mindenképp le kell ezt most zárnunk? - Könnyűszerrel magam alá kényszeríthetném. Ha úgy akarom a szőnyegen is maradna. Ez most csak egy játék. Dacolás a büszkeséggel, engedem, hogy levezesse rajtam a dühét, ami szintűn nekem köszönhető arra várva, hogy végre lehiggadjon. Bár nekem ilyen tüzesen és mérgesen is megfelelne, csakhogy a helyszín és az időzítés most nagyon nem alkalmas. Viszont, ha nincs tovább, akkor lényegében teljesen mindegy, hogy ki marad felül vagy épp alul. Nincs jelentősége. Elena a büszkeségéért küzd. Én pedig Elenáért. Hogy mi lesz ebből...
- Még folytatjuk. De vége az ebédszünetemnek. - Ajkai szinte kiáltanak, hogy csókot, csókot, csókot, vagy ezek inkább az én vágyaim, vagy csak a túl sok felgyülemlett feszültség bennünk, vagy minden egyben? Akárhogy is most le kell zárnunk a kis mérkőzésünket, viszont nem áll szándékomban a vesztes oldalon helyet foglalni. Fogalmam sincs... Ennél már csak az volna egyértelműbb, ha kimondanám, hogy őt akarom.
- Ha azt akarod, hogy megcsókoljalak várj meg az öltözőknél. - Így is elég szépen teljesítettünk a közérdeműnek, a várva várt csókot már nem fogják megkapni, ők legalábbis nem. De számítok rá, hogy Elena megfog várni. Végszóra pedig újra magam alá gyűrtem, de ezúttal erősebben és határozottabban, mint eddig. Cin-cin kontra Miáú döntetlen.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 29.05.14 8:32



Liam & Elena



Hiba volt a tegnapi. Nem kellett volna olyan magabiztosan átmennem hozzá, hogy aztán megtépázott önérzettel távozzak. Ha azaz átkozott telefonhívás nem zavart volna meg minket, akkor most nem itt tartanánk. Lett volna egy jó, élvezetes éjszakánk és most nem itt küzdenénk meg szó szerint egymással.
- Szóval az egész az én hibám lenne? Nem kellett volna átmennem hozzád? - Nem bírtam már magammal, kívántam, meg akartam kapni. Azok után, ahogy a liftben megcsókolt vágytam a folytatásra. Azt még sem vallhatom be neki, hogy valójában miért nem bírtam magammal, ez legyen csak az én titkom. Akárhogy is nézzük ez egy betegség, amivel nem dicsekednék. Arról pedig fogalmam sincs, hogy miért vágyok még mindig, ezek után is annyira rá, talán ez is a betegségemnek tudható be?
- Ezt már akkor lezártad, mikor kisétált az ajtón. - Már csak dacból sem fogom neki azt mondani, hogy akarok folytatást, pedig ha tudná mennyire akarom... Nem fogok kezdeményezni, ha Liam folytatni akarja, amit félbe hagytunk, ahhoz nem lesz elég annyi, hogy most lenyom a szőnyegre.
- Szóval még az ebédszünetedben is engem kóstolgatsz? - Most megkönnyebbülten kellett volna éreznem magam attól, hogy vége ennek a valaminek... Tényleg vége? Attól, hogy makacskodok és dacból nem akarok már tőle semmit sem? Vajon ezt Liam elhiszi úgy, hogy még magam sem vagyok biztos benne? Adhatnék neki még egy esélyt, de az a fránya büszkeségem.
- Nem olyan nő vagyok, aki arra várna, hogy az öltözőben kapjon egy lopott csókot. - Ezzel fel is keltem és megindultam az öltöző felé. Azt viszont egy szóval sem mondtam ha utánam jönne azzal a szándékkal, hogy megízlelje ismét ajkaimat hogy el lökném magamtól. Nem adhattam neki zöld jelzést, de most komolyan a piros jelzés érdekelni fogja? Ha nagyon meg szeretné tenni szerintem semmi sem állna az útjába, hogy meg is tegye.  
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 12.07.14 14:27



















- Ne hibáztass... Én valódi rossz fiúkat szedtem le, amíg Te az ágyadban duzzogtál. Nem kellett volna megengedned eddig sem, hogy kóstolgassalak, ha most ellöksz... Dögös, ha egy nő követelőző, de nem tudnád túltenni magad a büszkeségeden vagy tényleg nekem kell kikényszerítenem belőled az édeset? - Én még annak ellenére is, hogy nem vagyok hibás túlléptem a büszkeségemet, hogy kaphassak tőle még egy esélyt. Egy nő erre miért nem képes? Mégis mi többet akarhat még tőlem? Egy félbeszakított éjszaka után nem fogok térdre ereszkedve könyörögni, még akkor sem, ha a legjobb dolog, ami az utóbbi időben történt velem az egész egyszerűen Elena. Viszont tisztában vagyok vele, hogy a rendőri hivatás áldozatokkal is jár, ahol az első helyen a család áll. Amiről nekem eddig mindig le kellett mondanom... Talán nem csak nem akartam eléggé vagy engem nem akartak eléggé.
Nem... Tényleg nem. Elena viszont pontosan olyan nő, akitől bárhol, bármikor, bárki epekedve elfogadnék még egy lopott csókot is. Én viszont többet akarok tőle, mint egy apró csók. Még szerencse, hogy nem lopva kell magamnak kiharcolnom. Épp csak a makacsságával kell elbírnom, de azt az imént egyszer már a padlóra küldtem. Még egyszer már akadályt sem fog jelenteni.
Nem törődve semmivel kicsivel, másodpercekkel később követtem az öltözők irányába, mivel tudtam, hogy nő, így úgysem fogja megállni, hogy legalább egyszer ne pillantson hátra a válla fölül... Így egy kicsit lemaradtam. Egészen az utolsó pillanatig csöndesen lépkedtem a háta mögött, egészen addig, amíg csak néhány lépésnyire voltunk a női öltöző ajtajától. Ekkor egyetlen lépésből mögé léptem, a derekánál fogva nyomtam neki a falnak, mindössze  egy karnyújtásnyira álltunk meg távolabb az ajtótól. Nem vártam meg, hogy esetleg mi mindent szeretne még a fejemhez vágni egyszerűen csak megcsókoltam, úgy rátapadtam ajkaira, hogy akarva sem tudott volna szabadulni a fogságomból.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 17.07.14 18:52



Liam & Elena



Tud valamit ez a fickó, legalábbis azt már majdnem sikerült leérnie, hogy a történtek után kibeszélje magát, sőt még én érezzem magam hibásnak azért mert csak úgy ott hagyott a munkája miatt. Uralkodnom kellett volna magamon, de mégis képtelen voltam rá, de nem csak azért mert van egy kis „szépséghibám” hanem mert tényleg vonzónak találtam. Egyszerűen vonz engem, ez ellen pedig nem tudtam mit tenni, na nem mintha annyira tenni akartam ellene, ellenkezőleg. Mégis most úgy érzem, hogy hiba volt engednem a csábításnak, de olyan álmatlanul forgolódtam az ágyamban tudván, hogy Liam tőlem csak pár méterrel van. Valahogy biztos voltam abban, hogy örülni fog nekem ha csak úgy hajnalok hajnalán beállítok hozzá. Nos a férfiassága még tisztelgett is előttem annyira örült a hívatlanul tett látogatásomnak.
- Talán túl tudnám magam tenni a büszkeségemen, de az egy másik kérdés, hogy megteszem-e? Minek is tenném meg? Azt hiszem a kelleténél nagyobb ügyet csináltunk ebből, mindössze csak jól akartam magam érezni, semmi több. Hát nem jött össze, ez pedig zavar, de nem kellene, hiszen valójában nem is ismerlek. - Igen, képes voltam egy ismeretlen férfi lakásába felcsengetni, akivel alig váltottunk mindössze pár szót, de erről Liam tehet, ha nem csókol meg a liftben, akkor nem is éreztem volna akkor késztetést, hogy később felkeressem.  
Nem számítottam arra,- na jó talán az egyik felem nagyon is ezt szerette volna - hogy utánam jön, ezért mondhatni, hogy meglepődtem mikor a falnak nyomott, de leginkább akkor mikor minden előzetes bejelentés nélkül képes volt megcsókolni. Mégis viszonoztam, egyetlen egy pillanatig sem futott át a fejemen, hogy talán el kellene löknöm magamtól.
- Ez mégis mi volt? - Még szép, hogy számon kértem, miután elváltunk egymás ajkaitól. Olyan szenvedélyes volt, hogy szó szerint kapkodnom kellett a csók után a levegőt.
- Vissza kell mennem dolgozni, ezt pedig nem azért mondom, mert így akarok bosszút állni, ez nem valami ócska kifogás, de azt hiszem téged is vár az ügyetlen nőcske. - Szinte meg is feledkeztem arról, hogy Liam nem egyedül van itt. Nagyon nem tetszik, hogy ilyen közel van hozzám, de az sem, hogy minden porcikám vágyik rá, de mégis vissza kell mennem a munkahelyemre, hiszen hamarosan lejár az ebédszünetem.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.08.14 19:24



















- Ez egy csók. De ha felképelsz, akkor is megfoglak csókolni. - Szinte azonnal belé is fojtottam a gondolatait azzal, hogy újra megcsókoltam forrón, tüzesen és szenvedélyesen. Csak annyira szorítottam a falhoz erősen, hogy ne tudjon, sőt ne akarjon ellökni magától, mert pontosan tudom, hogy legalább annyira vágyott arra, hogy megcsókoljam, mint én. Nem fogom elengedni. Felképelni pedig még bőven lesz alkalma, de most akkor sem fogom engedni, hogy elszökjön. Ha pedig ezek után a képembe vágja, hogy többé látni sem akar, akkor pedig különösen megérte, mert kétlem, hogy valaha is csókolózhatnék még egy ilyen gyönyörű nővel.
- Nekem is... De ha egyszer nem akarlak elengedni, akkor mi lenne, ha nem azon lennél, hogy ellenkezz? Kimerítő és abszolút fölösleges erőfeszítés. A szőnyegen még visszafogtam magam. Mi lenne, ha most nem tenném? - Ez úttal úgy döntöttem, hogy engedem szóhoz jutni, így ajkairól lassan tértem le nyakára apró édes csókokkal, miközben egyik kezem véletlenül éppen a kilincsre tévedt, amit le is nyomtam, a másik kezemmel, amivel addig a falnak támaszkodtam átkaroltam és befelé kezdtem tolni az öltözőbe.
- Akkor most kiküldesz? - Suttogtam bele finom bőrébe, ahogy ajkammal újra ajkaihoz kezdtem közeledni, miközben leheletnyi mégis perzselő kis puszikkal haladtam felfelé. Számítanom kellene arra az eshetőségre is, hogy valóban kifog küldeni, de valamiért mégsem teszem. Talán mert egész egyszerűen képtelen vagyok most gondolkodni, bármi másra gondolni... Még tudtam magamon annyira uralkodni, hogy nem csókoltam meg újra. De annyira közel vagyunk egymáshoz, hogy ajkaink egy-egy pillanatban érintik egymást, ahogy homlokommal az övéhez simulok. Ha most ellök és kiküld, akkor tényleg megérdemlem. De akkor miért a fenéért bízok abban annyira, hogy nem fogja megtenni? Pedig biztosan tisztában van vele, hogy azzal milyen méltóságos bosszút állhatna rajtam, hol ott dolgoznom kellett, mert ez fontos, nem csak a számomra. Azt mondta, hogy a kelleténél sokkal jobban felfújjuk ezt a dolgot. Igaza lehet... De akkor az éjjel miért akarta azt minden áron, hogy fontosabb legyen a munkámnál?
- A mobilom a táskámban maradt... A kulcs pedig véletlenül a zárban. - Ezt igazából csak akkor vettem észre, amikor egy pillanatra az ajtó irányába tévedt a tekintetem, végül is így bárki benyithat és szerintem neki is eléggé egyértelművé fog válni, hogy nem csak az öltözőket kevertem össze. na szóval, akkor láttam meg, hogy az öltöző kulcsa az ajtóban van.




Vissza az elejére Go down



do you know who i am?

Vendég

Vendég


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 08.08.14 21:33



Liam & Elena



Nem csattant tenyerem az arcán, pedig meg akartam ütni, de mégis jobban akartam ismét érezni csókja ízét. Mielőtt bármit is tehettem, vagy mondhattam volna Liam akcióba lendült. Hagytam magam, erősebb nálam jól tudtam, hogy nem szabadulhatok, de mégis kit akarok ezzel becsapni? Magamat sem tudnom, akkor mégis hogyan várjam el, hogy Liam is elhiggye, hogy nem akarok már tőle semmit sem? Mert bizony egyáltalán nem akarok kiszabadulni erős karjai közül.  Sőt, azt akarom, hogy folytassa, hogy ugyan ilyen szenvedéllyel vegyen le még ennél is jobban a lábamról.
- Nem tudom, hogy mi lenne, ha nem fognád vissza magad, de kíváncsi vagyok rá. – Ezt tényleg kimondtam hangosan? Igen, megtörtént. Nagyon is érdekel, hogy miről maradtam le tegnap éjszaka. Noha lehet néhány nap múlva a büszkeségem hagyná, hogy elfelejtsem ezt az incidenst és talán el is felejtem, hogy mi történt, vagy éppenséggel azt, hogy mi nem történt közöttünk, de így hogy ilyen közel van most hozzám túl nagy a csábítás.
- Azt kellene tennem… - Suttogtam. Már nem is érdekelt, hogy el fogok késni ha nem fejezzük be most azonnal ezt, amit még igazából el sem kezdtünk. Arra tudtam gondolni, hogy minél hamarabb lekerüljön rólunk a ruha, hogy ismét meztelen testünk egymáshoz érjen, hogy végre Liam magáévá tegyen.
- Mégsem foglak kiküldeni. – Sóhajtottam hangosan, miután nyakamat kezdte csókolni. Habár nem hittem volna, hogy ismét ilyen közel fogunk egymáshoz kerülni, de már egyáltalán nem tudom bánni, hogy így történt, ahogyan azt sem, hogy most a hálószobája helyett egy öltözőben gerjedtünk egymásra.
- Akkor mégis mire vársz Liam? Szerintem be kellene zárnod az ajtót. - Nem szeretném azt, hogy most azért hagynánk félbe, mert valaki ránk nyitna. Egyrészt dühítene, másrészt már nagyon is be vagyok gerjedve.
Vissza az elejére Go down



do you know who i am?
avatar
Hozzászólások száma :
2134
Join date :
2012. Jan. 27.

Admin


TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem 03.09.14 15:13

Szabad játéktér!

₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪₪


Én mindenhol ott vagyok... De tényleg... Mindenhol!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://prison.forumsr.com



do you know who i am?

Sponsored content



TémanyitásTárgy: Re: Edzőterem

Vissza az elejére Go down

Edzőterem

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére
4 / 4 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3, 4

Similar topics

-
» Elhagyatott edzőterem
» Edzőterem
» Önvédelmi edzőterem
» Edzőterem
» Akadémiai edzőterek

Permissions in this forum:Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
PRISON FRPG :: Város :: Belváros :: Egyéb helyszínek-
Új téma nyitásaHozzászólás a témához