A többi itt lévő embernek valószínűleg ez egy átlagos este ezen a szórakozóhelyen, viszont nekem ez az első bulizós estém a városban. Rengeteg ruhát felpróbáltam, hogy mit is kellene felvennem életem első bulijába Las Vegasba, de végül az én stílusomba maradva egy fekete, elég sokat megmutató fűzős felső mellett döntöttem és egy hozzá építhető piros tüllös szoknyában.Fekete platform cipőt húztam, mert nekem az kényelmesebb mint a sima magas és persze a sminket és a parfümöt sem sajnáltam magamról. Ajkaim és szemeim úgy csillognak a sok festéktől, mint valami éjjeli pillangónak. Remélem azért nem talál be semmi idióta, aki fizetni szeretne a szolgáltatásaimért. És hogy mit keresek pont itt? Fogalmam sincs... csak sétálgattam a városban és meghallottam a zenét. Mivel az volt a cél, hogy bulizzak, így természetesen megragadtam az alkalmat és elindultam az első szórakozóhely irányába amit találtam és ezért vagyok most az Encore Beach Club bejárata előtt.
Biztos jó hely. Ezt az előttem álló sorból és a bentről kidübörgő zenéből állapítottam meg. Lassan telik az idő és vannak olyan lányok, akiket be sem engednek. Persze azok keresnek egy idősebb pasit maguknak és újra beállnak a sorba, hátha így már beengedik őket. Ledöbbenve nézem, ahogy a tőlem pár évvel fiatalabbak már picsa részegen rázzák magukat ilyenkor. Nem vagyok én ehhez hozzászokva. Na nem azt mondom, hogy megvetem az alkoholt, de hogy ne tudjam hol vagyok olyan még csak egyszer fordult velem elő és másnap azt is megbántam.
Haladjunk már! Otthoni vizeken sohasem kellett sorban állnom, mert ismertek szinte minden szórakozóhelyen és simán beengedtek sorban állás nélkül is, de most nem Sheffieldbe vagyok és nem a barátnőimmel indultam meghódítani az éjszakát, hanem Las Vegasba és teljesen egyedül. Persze minden vágyam az volt, hogy elszabaduljak otthonról és független nőként éljem az életem. Nem kell félre érteni, nem volt ott rossz, de a zenei karrierem nem igazán akart beindulni és hát a szüleim is nagyon óvtak mindentől, ó ha tudnák hol vagyok most... azt hiszem halálra aggódnák magukat reggelig. Közben lassan halad a sor, én pedig úgy döntök rágyújtok egy újabb vékony női cigarettára. Ki is veszek a dobozból egy szálat, majd keresem az öngyújtómat, amit sajnos nem találok sehol. Nem csoda, hogy a fiúk galaxisnak hívják a női táskákat, ha már ebben a piciben sem találom meg amit keresek. Egy nő és egy férfi pont felém tartanak... hát a csaj elég ramatyul fest jelenleg. A pasi viszont nem rossz, sőt van benne valami ami megfog így első pillantásra.
- Kaphatok tüzet? Kérdem tőlük, amikor már csak fél méterre vagyunk egymástól. Tekintetem belefúrom a férfiéba, már ha hagyja és miközben bal kezemmel tartom a cigit a számhoz, jobbal beletúrok hullámos, vörös fürtjeimbe.

Eddig elég unalmas a buli, igaz még be se jutottam. Nem mondom, hogy halálra unom magam, mert valljuk be mindig van mit/kit nézni, hiszen vannak itt elég érdekes emberek és dolgok, csak valahogy a sok agyhalott nem tartozik a kedvenc műsorom közé. A nagy várakozásban gondoltam rágyújtok, de hát nem is én lennék, ha megtalálnék valamit a táskámban. Szerencsére van a közelemben valaki, aki úgy tűnik majd ki tudja elégíteni ezen szükségletem, úgyhogy meg is szólítom.
Szerencsére vevő rám, úgyhogy már bele is szívhatok az én kis mentolos cigimbe és hát úgy tűnik felkeltettem az érdeklődését is, mert nem lép vissza a csajszihoz akivel eddig volt, hanem egy kérdést intéz hozzám.
- Gondolhatod, hogy nem önszántamból ácsorgok itt, de az izomagyak nem akartak beengedni amikor be álltam a sor elejére, - fejemmel a kidobók felé bökök - szóval a várakozásban arra jutottam, hogy vagy nem vagyok elég fiatal, vagy nem vagyok elég részeg és ki kell várnom a soromat! A füstöt automatikusan rá fújom, nálunk ez azt jelenti, hogy bejön a srác. Remélem itt is és nem veszi tőlem bunkóságnak.
Ó, ha anyámék látnának. Van egy olyan sejtésem, hogy nem kapnék tőlük dicséretet, ha meglátnának egy ilyen pasival és pláne, ha hallanák hogy beszél. Nekem viszont baromira bejön, untam már a sok nyálas dumát, én attól sokkal vadabb vagyok!
Mivel kárpótolhatlak, ha beviszel és itt hagyod őt? Pillantásomban megjelenik valamiféle tűz miközben belevájom tekintetem az övébe, nem tehetek róla, forr a vérem és azt hiszem ő valahogy le tudna hűteni, vagy ha ő nem is egy jó kis jeges ital odabent.

- Lehet, de ezzel szerzett nekünk egy jó estét! Rákacsintok a megmentőmre és mellé küldök egy széles vigyort is. Igazából ez a kijelentés még kicsit korai, de a hetedik érzékem azt súgja ez így lesz és akkor már egyáltalán nem bánom, hogy sorba kellett állnom.
Elindulunk a bejárat irányába és ő megfogja a karom, mond valamit a kidobónak amit nem nagyon értek, de a csávó arcán megjelenik valamiféle fintor. Gondolom nem velem van problémája, de akár az is előfordulhat. Kíváncsi vagyok rá mi okozza ezt a cseppet sem kedves gesztust, de nem hiszem, hogy meg fogom tudni. Azért mindenesetre rá fogok kérdezni a későbbiek folyamán. Elég nagy a tömeg és kissé nehézkes az átjutás, de én mindent megteszek, hogy minél előbb átjussunk ezen a helyzeten, egyenesen követem a srácot a pulthoz.
- A másodikat mindenképpen én állom! Egy csomó csaj szinte pénz nélkül indul bulizni és egész este a potya piára utazik, hát én nem ilyen vagyok. Sose indulnék el pénz nélkül még úgynevezett randira sem! A pulthoz érve csak annyit mondok.
- Valamit amibe alkohol van és lime! Imádom a limeos koktélokat, azok a kedvenceim. Na persze nem vetem meg a whiskeyt, a tequilát, az absinthot sem és még sorolhatnám az olyan piákat amiket általában magukban szoktak fogyasztani.
- Egyébként Loise vagyok, és te? Kicsit közelebb lépek hozzá, hogy tisztán értse mit mondok és persze én is halljam a választ. A piára várva kicsit szétnézek. Rengetegen vannak és mind jól szórakoznak. Azt már kevésbé tudom eldönteni, hogy a zene miatt vagy a tudatmodósító szerektől amiket bevittek a szervezetükbe, de mindenesetre jó a buli idebent. Szerencsére tömegnyomor sincs, el lehet férni. Arcomra felkerül a jól ismert vigyor, azt hiszem ez nem igazán fog lekerülni róla az este folyamán.