Név: John Ray Walker
Becenév: Jhon, „Rideg”
Kor: 31
Születése hely, idő: 1982-03- 17 / Usa – Chicago
Tartózkodási hely: Las Vegas
Csoport: Rendőr
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Heteroszexuális
Jellem: Vegyítsük egy rendőr egy hidegvérű gyilkos és egy bosszúszomjas ember és egy felsőosztálybeli jellemzőit, és megkapjuk belőle Ray-t. Ahány oldala van az életének annyit képes mutatni. Félreértés ne essék! Nem skizofrén! Csak remekül megtanulta elrejteni a valódi érzéseit, hogy aligha volna olyan ember a földön, aki képes volna kiigazodni rajta és megtalálni az igazi Ray-t.
Ha szolgálaton kívül van sem érdemes a szeme elé járulnod, ha bűnt követtél el egyszer is életedben bár ez relatív… Ha viszont bűnös vagy és szolgálatban van, ne adja neked isten, hogy összefussatok.
Külső: Mivel a belső értékeit nézve aligha szerethető, leginkább a külseje és a vagyona az, ami hódít a bűn városában élő nőknél. Fekete kissé kesze-kusza kócosnak tűnő fekete hajjal és markáns arcvonásaival sok nőt képes levenni a lábáról. Ami az öltözködését illeti… ez változó, de leginkább farmer póló bőrkabát kombóra esküszik, de munkahelye gyakorta megköveteli az inget és az öltönyt, sőt mi több születési osztálya is néhol megköveteli a formalitást így hát az elegancia sem áll messze tőle.
Előtörténet: Harminckét éve a bűvös napnak melyen megfogantam, s harmincegy éve, hogy megszülettem a napfényesnek talán kevésbé mondható Chicago városában.
Szüleim kitörő örömmel vártak már a családba, mint első gyermeket. Persze ha tudták volna előre, hogy ennyi bajuk lesz velem…
Általános iskolai évemben alapoztam a keménységet, melyet a középiskolában tökélyre vittem! Bár betört orr és koponya mindig sokat segítettek mikor érveim süket fülekre találtak. Ám mindezektől eltekintve, rettentő nagy „ambíciókkal” és leginkább harci kedvvel csatlakoztam a tengerészgyalogsághoz, hogy csatlakozhassak a nagy háborúba és megmutathassam a világnak: Igenis tökös gyerek vagyok én nem csak egy gazdag anyám asszony katonája.
Hogy ha én tudtam volna, hogy a háború nem olyan nagy tejfel! De nem szólt senki se… vagy hát végülis szóltak a szüleim nem elégszer, de mondja valaki egy ifjú lázadónak, hogy azt nem lehet ezt nem szabad… Ríttig csak ezért is megcsinálja! A kiképzés már maga mind szép és jó volt, de leginkább a kegyetlen jelző illene a kiképzőre. Volt szerencsém a lehető legembertelenebb seggfejt megkaparintanom. De ha még csak ez lett volna a fekete leves! Két turnusban összesen négy évet áldoztam a közel keleti konfliktusokra. És bár minden egyes eltöltött nap megedzett és ellenállóvá faragott, éreztem, hogy egyes alkalmakkor valami lassacskán elveszik belőlem. Mire feleszméltem, már régen nem az az ember voltam, mint mikor bevonultam. A harmadik turnus elkezdését édesanyám halálhíre állította meg. A temetést követően leszereltem a hadseregtől ugyan, de nem sokáig bírtam a fenekemen maradni és csatlakoztam az FBI-hoz a nyugati partvidéken. Hisz hol lehetne a legtöbb bonyodalommal találkozni, mint a bűn városában? Így költöztem 2007 telén Las Vegasba, ahol illik is a szokások szerint kezdő ügynök mellé egy régi motoros ügynököt osztani. Ahogy az évek pedig teltek, egyre inkább lettünk barátok és egyre inkább kezdett visszatérni a régi önmagam. Az idő múlásával már nem csupán a társam és a mentorom volt, hanem a barátom is az egyetlen igaz barátom, akire mindig számíthattam! Így hát magától étetődően megviselt társam tavaly bekövetkezett halála, mely egy őrült ámokfutó tűzpárbaja alatt következett be.
Az óta a nap óta nincs törvény nincs parancs és nincs szabály! Ha bűnt követtél el viseld a következményét. Életért az életeddel fizetsz!