Név: Jessica Anna Morgan
Becenév: Jess, Ann
Kor: 23
Születése hely, idő: 1990-július-4 / Amerika – Las Vegas
Tartózkodási hely: Vegas Baby, Vegas
Csoport: Városlakó
Anyagi háttér: Felső osztály
Szexualitás: Biszexuális
Jellem: A magyar hogy is szokta mondani… tűzről pattant menyecske, igen ez lesz az! Hirtelen haragú vagyok, olykor meggondolatlanul cselekszem, és általában ütök- vágok és csak aztán kérdezek. Utálom a tutyi mutyi alakokat. Én határozott személy vagyok, és ha fogadok egy ügyfelet, akkor várom, hogy elkápráztasson, de azért szeretem, ha félnek tőlem. Általában elérem a céljaimat, ha nem, akkor teszek róla, hogy elérjem. Piszkosan játszom, mert nem félek bemocskolni a kezem. Apám lánya vagyok, ebben a bizniszben nőttem fel. Hamarabb tanultam meg kártyákat számolni, mint az ABC-t, lopni jobban tudtam, mint felhúzni a cipőmet. Bájos arc, legalábbis kijátszani, hogy nő vagy, csak ennyi kell. Tudd mik a fegyvereid, és azzal mennyi sebet tudsz okozni!
Külső: Alacsony, bronz bőrű szépség, akinek rugalmas mozgása van, és bárhová befér, ahová be kell… apám nem óvszert adott, amikor felnőtté váltam, hanem elvitt az első bankrablásomra. Imádtam!
Előtörténet: Vegas-ben születtem, a bűn városában, a bűn csemetéjeként.
Apám mindig is fekete üzlettel foglalkozott, ezt sose titkolta előttem… mindig mondta, hogy a pénz, amit uzsonnára ad, nagyrészt vér tapad hozzá. Én akkor fel se fogtam, hisz azok a nagy benga állatok, akikkel apu dolgozott, mindig kedvesek voltak hozzám… az egyikük még babázott is velem, bár sajnos én inkább letéptem a Barbie fejét, mintsem a haját fésültem volna. De ilyen világban éltem, ahol ölnek, és nem törődnek a következményekkel, hogy van-e hozzátartozója és siratja- e majd valaki?!
És hogy anyámat miért nem említem?! Mert nem tudok róla semmit, azt leszámítva, hogy Olaszországban él valahol, valami színésznőcske… nem akartam soha megismerni, úgy voltam vele, ha egy anya képes eldobni a gyerekét, azt nem érdemes megkeresni se… apám pedzegette sokszor a dolgot, talán lelkiismeret furdalásból, talán mert olykor teher voltam, hisz egy fiúval jobban el lehet lenni ebben az üzletben, mint egy lánnyal, aki sokkal több odafigyelést és törődést igényel. De nem voltam tipikus kislány. Megvoltam a figyelem nélkül, elvoltam a könyvekkel, amikben apa jegyezte fel kit miért kell eltenni láb alól, és ki mennyivel tartozik neki. Szerettem az írását, és imádtam, ahogy irányít. Jó nézni, ha az ember apja istent játszik, így nem is volt kérdés, hogy én mi akarok lenni, amikor a suliban erről kellett beszélni. Persze nem voltam hülye, ezzel nem nyithattam, ahogy a bemutatásnál se lehetett azt mondani, hogy az én apukám maffia főnök… üzletember, hisz pénzt keres, nem?!
Először apu nem vett komolyan, mondhatni kiröhögött… először viccesnek találja az ember, ha egy lány el akar vezetni egy ilyen céget, aztán megsimogatja a buksiját, és odanyújtja a bankkártyáját, hogy menjen, vegyen magának új ruhákat, legyen csinos… de én ezt akartam. Bár sose ölni, csak ha úgy adódik, nem szereket a szemétben turkálni, de mint mondtam, nem zavar, ha bemocskolom a kezem.
Aztán egy nap, mikor elég idős lettem, elmentem prostituáltnak… tudtam apám egy néhány ügyfele mit szeret, és annak megfelelően viselkedtem. Elárultam titkokat, amit az ostoba kurvák el szoktak fecsegni. Mindig szerettem kiharcolni, amit akarok… nem mondom, hogy követelőzős voltam, csak megszoktam, hogy bármit megkaphatok, de annyira meg már felnőttem, hogy ha akartam valamit, azt el is vegyem magamnak. Tudom, hogy az apámról volt szó, de akartam, hogy komolyan vegyen, és ne a kislányt lássa bennem… így szépen apránként belülről bomlasztottam fel a fene nagy cégét, majd kezdtem kiépíteni belőle a sajátomat. Szerintem ügyes vagyok… főleg, mert a drága bátyám is támadja őt, és nem is tudja, hogy a nagy hal, sokkal inkább én vagyok, mint apánk… ja, nem mondtam, hogy van egy testvérem?! Pedig van, én tudok róla, ő nem, az én létezésemről… az a hülye nő, azután, hogy apám kihasználta, még egyszer képes volt szét tenni a lábát, remélve, hogy jobb belátásra bírja apámat, aki majd őt választja, és vele marad… de egyet nem tudott, amit én nagyon is, és azóta is ennek élek… sose szeress senkit jobban magadnál, hisz csak magadra számíthatsz!